Az 1933. évi berlini német statisztikai ülések

6. szant. 446 1933

A vasutak és hajózási vállalatok között a szál—

lított áruk közvetlen átrakása révén fennálló szoros együttműködés az elmult év folyamán sem lazult meg. A forgalmi eredményekből ugyan éppen az ellenkezőjére következtethetnénk,

denki előtt nyilvánvaló, hogy az átrakásra került áruk mennyiségének erős visszaesése kizárólag a forgalom általános csökkenésében leli magyaráza—

tát. A fogyás (illatában 43"5%-ot tett, ami a vasútról hajóra történt átrakásoknál 43'5%—kal, a hajóról vasútra átrakoltaknal 43'4'70-kal jelentkezett. A kül—

demények irányát tekintve

azonban min—

legerősebb volt a for-

galom megcsappanása a belföldre irányított áruk- nál, ahol a fogyás 85'3%-nak felelt meg. A külföldre szóló küldemények mennyisége 42'öatl'kfll, a kül—

földről érkezőké 28'9%—kal maradt alatta az elözö évinek.

Az egyes vízi útvonalak nagyjában az elmult:

évihez hasonló arányban részesültek a forgalomban, Itt mindössze csak azt tartjuk szükségesnek meg—

említeni, hogy a balatoni egyetlen átrakóállomas- nak, Fonyódnak az 19—32, év folyamán azért nem volt forgalma, mert a badacsonyi bányák az ér folyamán követ nem szállítottak.

2. Átrakodóforgatom alakulása havonkint. —— Transbordements dans les ports, par mois,

; Poids des marchandises transborde'es

A "m mim" % 1 t n. t III. 1 IV. ) v. ! Vi. t VII. t VIII. t IX. t X. t XI. [ XII. ggg;

megnevezese tur _ _ _ , pendant

. s t hónapban —— aux mois cz-dessus mmm

Vonzs namgables j ,

átrakott áruk súlya ezer métermázsában —— m mitlz'ers de 9 meta-.

Duna — Danube . § 29'2l 38'1 53'51159'63 1187 1202 982 185'3 2564 2196 4573 1689 1.904'9

Dráva —— Drzwe . — —— ! —-— l — ! 8"? 50 —— —— t — —— _ —— 8'7

Együtt—Ensemble 29'2í 38'1 § 53'5 159'6 ! 122'4 1252 932 185'3 2564 ; 2195 4573 168'9 191315

: ; _ l l t

Az árunemenkintí forgalom mindegyik csoport—

nál néhol [kis-ebb, néhol azonban igen jelentős vissza—

esést mutat. Mindössze egyetlen árucikk a szén a kivétel, melyből az előző évinek kétszerese került továbbításra. Az emelkedés abban leli a magyará—

zatát, hogy egyik eukorgyárnak szokatlanul nagy cukorrépa készlete volt s a gyar az egész idényre

szükséges szénmennyisóget a Duna beállta előtt le—

szállíttatta.

A küldemények havonkinti mennyiségének vat' tozasaban az előző évinél erősebb kilengésveket ta—

pasztattmtunk. ix tegszembeszökr'íhb ezek közül no—

kiemelkedő forgalma, melynek az akkor nagyobb mennyiségben továbbításra került már előbb említett széiiszz'lllítnn'my volt az előidézője vember hónapnak

---.nn---...n-u-u-uu-u-o-c...c-n-u-n-n-n-n-cnunc-un.:-'n-..un.-nn-..nv-n-u-n-c-n-lllI-l

EGYÉB

Az 1933. évi berlini német statisztikai ülések.

Les re'um'ons oles

Résunté. (fest _f/runde transfor—

mation nationale de I'Allemayne (111"eurent lieu, (l Berlin, les 8 el 9 ami 1933, Iu áOe Axsemblée géné—

rale de la Fédération (les Statistíciens Municipuux Allemands et, le 10 mai 1933, la 136 Assemblée de la Société Allemande de Statistígue. A ces réunions, (lui donnérent lieu () une discussion généralenlent instructive et de haute lenne. [es statistícíens alle-- mands vínrt'nt nombreur, et bien gtüelles ne íns-

Iwmiont [11

sem convoouées (luc peu de temps avant, il ;] (wait lá également, comme lex onnées précédentes, (les participants otrungors, nemm de Suisse. de I.fttonie

et de Hongrie. Dans (l (?

F é d e' r a t i o n, présirlée por Félníllcnt president réélu, M, M (* y e r (Nurmnlwry), .ll. D P P ;] d o r ff

lN—tssemblée [u

statisticiensallemands a Berlin en 1933.

(Berlin) présenta son rapport sur le rerensement de la population, des exploitations et des profes- sions e/fcrtué en 1933 ('n Allemagne, Pf on discutu, d'une maniere tres t,l])])I'()f()Il(1i€, surtout les pro—

blemes technignes de la preparation et de l'egrfécution du recensement. (,Ionjointement avec cette discussion, M. Meyer (Nurembery) rondít compte, df'apres son experience récente deNuremherg,dvxoucstíons du reccnsenzent des L', A s s e m b I e e

de la Société de Statis—

[igue fut présídée pur M. Zahn (Muních), lm des représentunts universellement renommés de la

log/c'ments.

A lle m a n d e

.stutístíoue ollenmmle, (lui est également ítés appré—

cié cn Hongrie, (*f dont 16 mondat (tie président ue- nm't (l'fltre renouvelé. M. M o rg e 17 r o th (Munieh)

6. szám.

y a fait une coníe'reuce portant pour titre ,,La réforme de la statistigue allemande. (Ouestions acluelles (Por- 9anisation)", M. F ( a s k a ut p e r (Francfort—sur—

le—Mein) présenta son rapport intitulé,,Le nombre, comme moyen de connaissance des sciences soci- ales", et M. Zwick (Cologne) fit connaítre son étude traitant ,,L'enregistrement des écarts de prix commerciauac". Ces rapports dtenvergure et abon-

dants en ide'es, ainsi gue le débat auguel ils don—

netent lieu, ont notublement enrichi non seulement la science statistigue allemande, mais aussi la sta—

tistioue universelle.

*

Az elmult évek viszonylagos nyugalmi állapotához képest szokatlanul mozgalmas időszakra esett a német statisztika szerte a világon nagyraértékelt két egyesületi szer—

vének: a Német Városi Statisztikusok Szö—

vetségének és a Német Statisztikai Társaság—

nak 1933. évi összejövetele. A nemzeti forra- dalom, a nemzeti szocialista mozgalom győzelme óta ezúttal első ízben jöttek össze a Németbrirodalom minden szögletéből a hi- vatalos és akadémikus statisztika képviselői a harmadik birodalom fővárosában, Berlin—

ben, hogy ott az új rendszernek, az újjáéledt német öntudatnak, a nemzeti erők összefo—

gásának —— egyelőre ugyan még nem min- denben diszharmóniamentes —— légkörében egy-egy szerénynek látszó s mégis nélkülöz- hetetlen tégladarabbal járuljanak hozzá a serényen megindult újjáépítő munkához.

Egyrészt a rendkívüli időknek, másrészt néhány nagy horderejű, igen aktuális kérdés napirendre tűzésének eredménye, hogy' a berlini konferenciák a megnehezült gazda—

sági viszonyok ellenére alig maradtak el lá—

togatottság dolgában a korábbiaktól. A két- napos városstatisztikai összejövetelen mint—

egy 50—60 statisztikust láttunk együtt, túl- nyomóan a városi hivatalok és egyéb hiva- talos szervek vezetőit, míg az egyetemi és a magánstatisztikusok köréből is örvendetesen látogatott társasági ülés résztvevőinek száma mintegy 70—80—ra nőtt. Csupán a kül—

földiek rendszerint eléggé népes tábora rit—

kult meg ezúttal erőteljesebben, amit azon- ban a mindenfelé válságosabbra fordult életkörülmények, .a tárgysorozat ezúttal ki—

fezettebben német és csak másodsorban egyetemleges jellege 5 legfőképen a kétféle ülés aránylag igen rövid idő alatt történt összehívása indokol. Még így is több svájci,

osztrák és balti (lett) statisztikus, magyar

részről pedig —— sajnos csupán — e sorok írója lehetett jelen az ez alkalommal szintén magas színvonalú tárgyalásokon. Minthogy

——447—— 1933

ezek során magyar és általános, nemzetközi szemszögből megfigyelésreméltó momentum a határozottan német témák túlsúlya mellett is eléggé bőven akadt, a három ülésnap ese—

ményeinek a Szemle lapjain való _— immár tradicionális —— regisztrálásal) talán most sem lesz felesleges feladat.

tic

A Német Városi Statisztikusok Szövet—

sége évenkinti ko—nferenciáinak sora a vi—

lágszerte legreménytelenebbnek látszó 1932.

évben megszakadt. Minthogy ekkor a német válság kimélyülése mia—tt minimális látoga—

tottságra lehetett Csak számítani, az ez évre tervezett összejövetel elmaradt. Ehelyett a városi statiszti'kusoknak egy kisebb cso- portja ült össze egyszerű megbeszélésrez)

1932 október végén Berlinben. Azóta a né- met helyzet lényegesen megváltozott s a nagy átalakulás statisztikai téren is nyo- mot hagyott. Elsősorban a megváltozott helyzet, valamint a végre-valahára napi—

rendre tűzött népszámlálás sürgős előkészí—

tése tette szükségessé .a 40. szövetségi gyű- lés 1933 május 8—9-én, Berlinben való meg-

rendezését.

Más alkalommal már megemlékeztünk arrólf) hogy a német városstatisztikusok gyűléseinek munkakonferencia jellege újab- ban egyre jobban kidomborodik, a megbe—

szélések és viták jelentékeny része pedig a belső, bizottsági tárgyalásokra koncentráló—

dik. Ehhez képest a külföldiek számára nyitva álló teljes ülés ezúttal szintén csupán az első konferencianapot töltötte be s a maga egészében a legaktuálisabb német sta- tisztikai művelet: az 1933. évi nép-, foglal- kozási és üzemi számlálás (és az esetleg még helyileg hozzákapcsolható lakásfelvé—

tel) jegyében zajlott le. Az alig egy hónap—

pal az ülés után végrehajtásra kerülő biro—

dalmi számlálás praktikus megbeszélésének fontosságát hangsúlyozta megnyitójában a hel— és külföldről megjelentek üdvözlése után a Szövetség elnöke, Meyer nürnbergi professzor-igazgató. Majd Örömmel szegezte le, hogy a városi statisztika németbirodalmi vezetői mint szigorúan tárgyilagos munkát végző tisztviselők változatlan létszámmal

1) A korábbi ülésekről v. 6. Kovács Alajos dr.

jelentésést a Szemle 1931. évfolyamában (524. és köv. l.), Tbirring Gusztáv dr. referátumát az 1929.

évfolyamban (680. és köv. 1.) és Thirring Lajos dr.

beszámolóit az 1928. (12—28, és köv. 1.) ill]. 1930.

évfolyambuan (644. és köv. l.).

1') V. 6. M, Stat. SZemle 1932. évf. 1104. l.

3) L, főleg M, Sint. Szemle 1931. évf. 820. l.

6. szám.

vehetnek részt a nemzeti erők ősszefogz'isá—

nak, Összhangbahozásának (,,(lleichsehal—

tung") s a jobb és boldogabb Németország megalapozásának korszakos munkájában.

Az elnöki megnyitó után az 1933 június lő—ra kitűzött német nép-, foglalkozási és üzemi számlálás problémáinak megvitatása következett a tárgyrendben. Mielőtt azonban a tárgyalások ismertetésére reátérnénk, főbb vonásaiban a felvételt magát is ismertet—

niink kellf)

A felvétellel kapcsolatos általános kérdé—

sek közül elsősorban említést érdemel a számlálás időpontjának problémája. A sokat vitatott nyári—téli terminusok közül a biro- dalmi hivatal ezúttal is kitartott a június—

közepi időpont mellett, elsősm'ban azért,

hogy az l925—ös összeírás adataival való

összehasonlítás legalább ebből a szempont-

ból teljesen zavartalan lehessen. Minthogy Németországnak nincs sem általános statisz- tikai törvénye, sem népszámlálási alaptör—

vénye, a népszín'nlz'xlz'ist, valamint az ahhoz kapcsolt foglalkozási és üzemi számlálást az 1933 április 12-i külön törvény rendelte el!).

Az összeírást s a felvételi és feldolgozási mintákat és utasításokat a Birodalmi Statisz- tikai Hivatal tervezte meg, részben az 1. sz.

jegyzetben jelzett és egyéb (miniszteriális stb.) tárgyalások ligyeleimbevételével. Pót—

kérdéseket csak birodalmi engedéllyel volt

szabad a kérdőívekre felvenni (idő hiá—

nyában erre ezúttal technikailag sem volt mód), az általános utasításokat azonban le—

betelt (a városokban) —— központilag látta—

mozott _ helyi utasításokkal kiegészíteni.

Ugyancsak a birodalmi szerv kezében nyug- szik az első pillanattól az utolsóig a legfőbb irányítás; a központi adatközlést szintén 6 végzi, ideértve az előzetes eredmények köz—

zétételét is. A felvétel végrehajtása és a be gyüjtött anyag feldolgozása (bizonyos kii—

lönleges feldolgozásoktól eltekintve) a ne'—

met statisztika és közigazgatás föderált szer- kezetének megfelelően a tagállamok szer—

veinek: az országos statisztikai hivataloknak a feladata. Nyilvánvaló, hogy ez a jellegzev tesen német földrajzi—vertikális tagozódás a 1) V. 6. e tárgyban az idevágó korábbi tárgyalá-

sok ismertetését a Szemle 1928, évf. 1244—1246,

maz—maa, 1929. évi. 685—687. és 1930. évf. (nem

648. lapjain.

?) A törvény értelmében csupán a személyi és családi állapotot, a születési helyett, a vallásfelekeze—

iet, az állampolgárságot, az anyanyelvet, a telek- és lakásviszonyokat, a foglalkozási és üzemi viszo—

nyokat szabad tudakolni, azonban kiegészíthető a számlálás gazdasági, főleg termelési statisztikai tel- vételekkel is.

——448—— 1933

könnyebb és jobb helyi ellenőrzés szempont—

jából előnyös, viszont a feldolgozás egyönte- tűsége és egyidejűsége tekintetében nem mondható szerencsésnek. Az összeírást az országos hivatalok égisze alatt a községek eszközlik önkéntes (ehrenamtlieh) szam-

lálóbiztosok és ellenőrök (főszdmlálóbizto—

sok ) útján. Ebben a munkában a legnehe—

zebb feladat a városi statisztikai hivatalok- nak osztályrésze. Magyarországon hasonló- képen Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalát terheli az összeírásból a legsúlyo- sabb rész: a székesfőváros népének meg-

számlálása; székesfővárosunk statisztikai

szerve azonban ezenkívül a házigyüjtőívek és az eddigelé csupán Budapesten kiállított lakásívek feldolgozását is elvégzi, míg a ne'—

met városok legfeljebb csupán a lakásívek- hez hasonló járulékos helyi felvételek fel—

dolgozását végezhetik el. A felvételi nyom—

tatványokért, továbbá az üzemi és foglal—

kozási számlálás körébe tartozó (központi—

lag elrendelt) feldolgozások elvégzéséért a tagállamok a birodalom részéről költségmeg- téritésben részesülnek, a tulajdonképeni nép—

számlálási feldolgozások lés a felvételek) azonban költségvetésileg is az egyes országo- kat terhelik. A Birodalmi Statisztikai Hivatal által kibocsátott feldolgozási tervhez szigo—

rúan alkalmazkodni kell; pótfeldolgozásokat az országok saját költségükreis csak abban az esetben készíthetnek, amennyiben ezzel a Veldolgozási menet terminusra való befejezé—

sét nem gátolják. A helyzet azonban az, hogy bizonyos kombinativ stb. feldolgozások elké—

szítését maga a birodalom is későbbi dön- téstől teszi függővé, míg az anyanyelvet p.

0. csak Porosz- és Szászországokban kell feldolgozni, vagyis ott, ahol ennek a kérdés- nek még ma is eléggé komoly kisebbségi je—

lentősége fan. Ezektől az esetektől eltekintve a feldolgozási keret az a minimum, melynek tabelláit feltétlenül és mindenütt fel kell dolgozni. Megjegyzendő, hogy a feldolgo—

zási és felvételi nyomtatványok áttanulmá—

nyozása arra mutat, hogy sok szempontból valóban minimummal állunk szemben: a német statisztikusok korábbi Szemle—ismer- tetésünklwn már jelzett sok szép terve tört meg az anyagi nehézségeken.

Minthogy a német tagállamok közül ép—

pen a leghatalmasabb, Poroszország statisz—

tikai gépek segítségével dolgozza fel a nép- számlálások anyagát, teljesen indokolt, hogy a Németbirodalomban ezúttal is lajstromok szolgálnak a népességi felvétel alapján]. Az egyes felvételi minták közül a népszámlá—

6. szám.

lási kérdéseket tartalmazó háztartási laj—

strom s az üzemi számlálás alapját alkotó mező- és erdőgazdasági, valamint ipari (iparforgalmi) kártya az egész birodalom-

ban egyöntetű, míg az ellenőrző-lajstrom, a számlálóbiztosok és a községi elöljárók ré—

szére készült utasítás, továbbá a községi gyűjtőiv kétféle formában elkészült: kivona- tosabb alakban a tízezernél kisebb és teljes formájában a tízezer főt meghaladó közsé- gek részére. Az utóbbiakban külön teleklaj- strom útján a kormányzat telekszámlálást is végrehajt. A háztartási lajstrom tuda—

kolja a háztartás tagjainak vezeték- és "ke- resztnevét, a háztartásban elfoglalt helyét

(viszonyát a háztartásvezetőhöz), nemét,

születési időpontját, születési helyét, családi állapotát, vallását, állampolgárságát, anya- nyelvét, foglalkozásának tüzetes megneve- zését a foglalkozási viszonnyal és a munka—

adóra (munkahelyre) vonatkozó adatok- kal, munkanélküliségét, mellékforglalkozá- sát. Házas nőkre vonatkozólag a lajstrom külön kérdezi még a fennálló házasság—

kötés évét s az ebből származó élve- és

halvaszületett gyermekek számát (együtt).

Amennyiben a háztartás vezetője vagy egyik tagja mezőgazdasággal (is) foglalkozik, il—

letve iparforgalmi önálló (vezető) .a mező- gazdasági művelésre, ill. az iparforgalmi üzemre vonatkozólag a hátlapon felso- rolt általános kérdéseket is ki kell töl- teni.Egyébként azonban!) a mező— és erdő—

gazdasági ész) az iparforgalmi üzemek rész- letes adatainak kimutatására a megfelelő

felvételi kártyák eléggé mélyrehatoló kérdő- pontjai szolgálnak: így az üzem tulajdono- csára, jellegére, nagyságára, családi és csa- ládonkívüli munkaerőire ill. összes alkal—

mazottaira, az állattartásra, a művelési :ágakra, gépi berendezésére, részüzemeire stb. vonatkozó kérdések. Megemlíthetjük (azt is, hogy a különféle közös háztartások tagjai egy lajstromon, de elkülönítve soro- landók fel, míg az egy lakásban lakó külön (önálló) háztartásokról egy—egy külön ház—

tartási lajstrom töltendő ki; továbbá, hogy a lajstromon külön csoportosításban a ház—

itartás ideiglenesen távollévő tagjainak min- den adatát is be kell jelenteni, viszont a ház- ftartás tagjai között megszámlált ideiglene- sen jelenlévők névsorát, valamint állandó (rendes) lakóhelyüket a lajstrom külön ré—

sze ismétli amég. E kétféle összeállítás szol- gál a lakónépességre alapított részletes fel-

Amennylbenl) a földterület legalább % hektár, 2) az üzemben a tulajdornoson, vezetőn (kívül leg—

,alább egy személy van foglalkoztatva.

—449—— 1938

dolgozások alapjául. A felvételi nyomtatva nyok szétosztásánál és begyűjtéséne'l az ál—

talános felvételi szabályok szerint nagy sze rep jut a háztulajdonosoknak és helyette-

eüknek. A háztartási lajstrom adatainak bejegyzése a háztartás fejének kötelessége, az üzemi lapokat az üzemtulajdonos vagy he- lyettese tölti ki. A számlálóbíztosok tehát csak kisegítésképen vehetnek részt az adatval- lomások bevezetésében. A feltvételt nagyon meggyorsíthatja, hogy a Jszámlálóbiztosok legfeljebb 40 háztartás megszámlálását vég—

zik el s a számlálás anyagát éppen ezért már június 20-ig kötelesek az illetékes községi szerveknek átadni. Ehhez képest a jelenlévő népesség nemek szerinti végszámait az anyag helyi felülvizsgálatának befejezése után legkésőbb július 1—ig kell lev.-lapokon a birodalmi hivatallal közölni. A részlete- sebb előzetes eredmények beküldési határ- ideje augusztus 15.

Fentiekben néhány nyers vonásban a német nemzet legnagyobb kinesének, a nép- erőnek demográfiai és gazdasági vonatkozá- saiban való leltározásáról csupán a magyar népszámlálás—teehnikai szempontból is leg- inkább érdeklődésre számot tartó fonto- sabb momentumokat sorakoztattuk fel.

Nagyrészt az előadottakon alapult azonban a Német Városi Statisztikusok Szövetségé- nek plénuma előtt a számlálás technikai le- bonyolításáról lefolyt megbeszélés is. Azok közül az egyébként csaknem minden na- gyobb népességi felvétel során felmerülő problémák közül, melyek a német várossta—

tisztikus gyűlést szintén behatóbban foglal- koztatták, elég csupán a iontosabbakat érin—

teni. Elsősorban a számlálási művelet pro- blémáit tanulságoson referáló Dreydorffnak

(Berlin) azt a megállapítását, hogy ezúttal

a városi statisztika képviselőit lényegesen erősebben vonták be a felvétel előkészítésébe, ami Németország egyre fokozottabb elváro—

siasodását tekintve, valóban szükségesnek és célirányosnak mutatkozott; továbbá a nép- számlálás vezetőjének, Burgdörfernek meg—

jegyzését, mely szerint Németországhoz ha—

sonló kiterjedésű s közigazgatásilag is elütő szervezettel bíró részekre tagolt államokban a felvétel egyöntetz'ísége're való törekvés kö—

vetkezetes érvényesítése mellett itt-ott sza—

bad kezet kell hagyni a helyi hatóságoknak is. A helyileg eltérő utasításoknak, valamint a Stádtetag külön utasításainak engedélye—

zése erre vezethető Vissza. Többen örömmel említették fel a népesség kedvezően megvál—

fozott mentalitását, a közösség, a németség

6. szám. -—-450—— 1933 életproblémái iránt sokszorosan megnőtt

megértését. Ebben van szerintük az elmult évek folyamán a pártpolitikai széthúzások miatt szinte már végrehajthatatlannak látszó nagy felvétel sikerének legfőbb biztosítéka.

A megjavult közhangulat folytán könnyeb- ben és jobban sikerülhet az önkéntes százn—

lálóbiztosok táborának megszervezése is, annál inkább, mert a számlálás a főiskolai szűnidőre esik s a hivatalokban a felvétel napján mintegy vasárnapi munkarendet lép—

tetnek életbe. Bár a közhivatalok egy része köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazot- taiknak kb. 2/3 része a számlálásban részt- vegyen, több helyt szükség lesz az önkéntes számlálóbiztosok —— Berlinben pl. mintegy 30.000 főnyi _— seregének egyéb alkalmazot—

takkal való kiegészítésére; ennél a pontnál élénkebb vita volt arról, hogy az inségsegély- ben vagy hasonló támogatásban részesülő tisztviselők lelkiismeretes számlálóbiztosi közreműködésére lehet—e számítani. Hasonló—

képen ellentétes szempontokat dobtak a vi- tába a felúlvizsgálói munka és a számláló——

biztosi beoktatások szükségességének és ér—

tékének megbeszélése során. A rendőrség fő—

leg elhagyatottabb vidékeken nélkülözhetet—

len támogatásának intézményes biztosítását általában örömmel fogadták a felszólalók, sokan viszont arra is rámutattak, hogy a biztonsági szolgálat fokozása miatt a rend—

öröknek élénkebb népszámlálási részvéte- lére nem mindenütt lehet számítani; figyel—

met érdemel ebböl a sze'mpontl')ól Drezda különleges helyzete. ahol a kiválóan beokta—

tott nemzeti szocialista szervezetek útján kí- sérelik meg a felvétel foganatosítását. Talán a legélénkebb vita arról folyt, hogy helye—

sebb-e az, ha a számlálóbiztos maga végzi el az anyagkiosztás és begyűjtés munkáját.

vagy pedig ha akár az első, akár mindkét műveletbe a háztulajdonost vagy helyette- sét is bevonja. Végeredményben egyöntetű álláspont ebben a kérdésben nem alakult ki, a birodalmi utasítások azonban a tízezernél népesebb községekben a szétosztásnál (és részben a begyiijtésnél is) a háztulajdonosok stb. igénybevételét hangsúlyozottan engedé—

lyezik. Berlinben az e célra szolgáló s a tit—

kosság szempontjából indokoltnak látszó borítékok segítségével már eddig is a ház- tulajdonosok végezték el a begyűjtést is s a számlálóbiztosra csak a helyszíni és otthoni ellenőrzés elvégzése háramlott. Természe- tesen sok szó esett a sajtó— és a rádiópropa- ganda értékéről; hír szerint a rádiónak ez alkalommal csak kisebb szerep jut, még

pedig a németség ,.rádiófáradtsága" miatt.

A némileg megváltoztatott foglalkozási rendszer s az egyes üzemnek 1925-tel szemben való eltérő kezelése hasonlóképen vita tárgya volt, a munkanélküliségi kérdés—

nél pedig a munkanélküliség rejtett alakjai- nak (ínségmunkások stb.) a felvétel egyön—

tetűségét zavaró problémája forgott még a szőnyegen. A szükségletet a felvételi minták—

ból a legtöbb helyen házlajstrornok és a sokszor megvitatottll adóügyi népességi ösz—

szeírási jegyzék alapján állapítják meg?

miután a próbaszámlálás gondolatát az idő rövidsége miatt a birodalmi hivatal kényte—

len volt elejteni. Csak Drezdáról vált köz—

tudomásúvr', hogy ott ta Wohlfahrtspolizei

bevonásával) éppen a konferencia napjaiban zajlott le az általában legjobban beváló próbafelvétel: az előzetes lakásszámlálás.

Végül azt is megemlíthetjük, hogy többen egyöntetű és pontos feljegyzéseket javasol—

tak a számlálás menetéről és költségeiről. A jövő felvételek előkészítésénél valóban az ilyen összeállítások alkothatják a legbizto- sabb támpontokat.

A városi statisztikus-összejevetel teljes ülé- sének második tárgypontja szintén a nép"

számlálási kérdések megvitatásához kap—

csolódott: Meyer tNürnberg) referált a vezetése alatt álló statisztikai hivatal ál—

tal 1033 április 10—én megtartott nürn—

bergi lakásszámlálásról. Ez a felvétel., melyet a szellemi munkanélküliek útján hajtottak végre, a nagy népességi in—

ventárium próbaszámlálásának is beillett:

kérdőpontjai a lakás- és lakóviszonyok

(háztartások összetételét tudakolásán kívül

a lakbérre vonatkozólag "is becses adatokat gyűjtöttek be. A referátum után, melynek tanulságait mindazok a német városstatisz—

tikusok értékesíthetik jó eredménnyel, akik a népszámlálás előtt vagy alatt lakásszámlá—

lást is végrehajtatnak, Dreydor/T (Berlint szólt még arról, hogy a német népmozgalmi adatgyüjtésekben irányadó közbenső halál oki nomenklatúra a városi statisztika szem—

pontjából eléggé hiányos. Határozatot ebben a kérdésben sem hozott a konferencia.

A berlini tárgyalások alapján tulajdon- képen érdemes volna párhuzamot vonni a magyar és a német népszámlálás között. A két felvétel jellege azonban nagyon eltérő A magyar eléggé szélesre kiépített népszám- lálás vonásait tükrözi vissza, a német viszont az egész vonalon megesökkentett terjedelmű

1) V. 6. többek között hl Stat, Szemle 1928. évf.

1244. és köv. l.

6. szám.

hármas felvétel, nép—, foglalkozási és üzemi számlálás formájában zajlott le. A két fel- vétel tartalmának és terjedelmének szembe—

állítása tehát meddő feladatnak látszik. Né- hány szempontból mégis érdemes az össze- hasonlítást megkísérelni. Fentebb láttuk, hogy az időpont kérdését a német statisztika sem ítéli meg egyöntetűen. Igaz, hogy a ma—

gyar népszámlálások decembervégi termi—

nusa a jelentős feldolgozástechnikai előnyök (az életkor kiszámításánál stb.) ellenére tá- volról sem kifogástalan, azonban az össze- hasonlíthatóság —— a német felvétel időpont- jának megállapításánál is ez volt a döntő ——

1930. évi népszámlálásunk december 31—re kitűzését teljesen indokolta. Természetesen agrárállamban szintén igen tanulságos le- hetne egy —— a legcélszerűbben talán az év- tized közepén végrehajtandó —— nyári (üzemi) számlálás, vagy még inkább, a téli

(népességi) felvételt közvetlenül megelőző,

vagy azután közvetlenül következő időben foganatosítandó nyári népősszeírás. A lakos—

ság téli és nyári elhelyezkedéséről ugyanis

tiszta képet csak akkor kaphatunk, ha a két—

féle felvétel időpontja egészen közel esik egymáshoz (anyagi nehézségek miatt persze a két felvétel ilyetén végrehajtására nálunk egyelőre még gondolni sem lehet). Említet—

tük, hogy a német népszámlálás lajstromos rendszerét kis terjedelme és túlnyomóan gépi feldolgozása indokolja. Merőben más volt a helyzet 1930-ban nálunk, miután egyrészt a számlálólap kérdésekkel való szinte túlter- helése, másrészt a foglalkozási részletes ada—

tok kézi úton történő feldolgozása miatt az egyéni laprendszertől eltérni nem lehetett.

Népszámlálásunk házigyüjtőíve természete—

sen __ legalább is a lakásokat, háztar- tásokat illetőleg —— ezúttal is a lajstro—

mos ívek formájában készült el, viszont a német üzemi kártyákat tulajdonképen egyéni felvételi mintáknak tekinthetjük.

A magyar és német felvételi utasítások egybevetése azt. igazolja, hogy az évtize—

dek során gondosan kiépített magyar uta—

sításminta kiállja a versenyt a németországi—

val, ami nem kis mértékben a korán elhúnyt nagy magyar statisztikusnak, Vizalcnai An- talnak érdeme. Legnagyobb a különbség a feldolgozás területi tagolása tekintetében:

Magyarországon tudvalévőleg a községek szerint haladó feldolgozási rendszer a domi- náló, míg a németbirodalmi feldolgozási szisztéma általában megelé'szik a nagyobb és kisebb közigazgatási kerületek s bizonyos községkategóriák (pl. százezernél vagy tíz-

—— 451 —— 1933

ezernél népesebb köz-ségek) kimutatásával;

valószínű azonban, hogy egyes tagállamok- ban a feldolgozás a kisebb közigazgatási egy—

ségekre ezúttal is figyelemmel lesz. Emlí- tést érdemel, hogy a házas termékenység kérdésénél a német népszámlálás meg—

elégszik a házas (és különválva élő) nők

fennálló házasságkötési évének és a fenn- álló házasságból született gyermekszámnak kutatásával. Ezáltal tehát —— ha t. i. a szü- letési és házasságkötési évek szerint kombi- nált, de csak feltételesen megtervezett feldol—

gozási tábla elkészítésére lesz mód —— csupán a fennálló házasságok gyermeklétszámáról fog tiszta képet adni, míg a magyar népszám- lálás a házas termékenységet az özvegy és el- vált nők, valamint az életben lévő gyermek—

létszám figyelembevételével, vagyis tágabb körben kutatja. Igaz, hogy a többszöri há—

zasságkötések miatt a magyar adatfeldolgo-

zásnak a házasság tartamával való kombi—

nációja nem lehet olyan zavartalan, mint a németé. Végül még arra is utalhatunk, hogy a magyar népszámlálási minta különleges Ice'rdéscsoportjaitól (pl. atya foglalkozása.

testnevlés, tüdőcsúcshnrut stb.) eltekintve rt műveltségi s a beszélt nyelvre vonatkozó—

kérdéseket is hiába keressük a német felvé- teli mintákon. Ezzel szemben áll persze töb—

bek között a családi állapot évenkinti kimu- tatása, a háztartási statisztika részletesebb feldolgozási terve, különösen pedig az üzemi kérdőpontok egész serege. Magyarország né—

pességének következő számbavételénél az e—

téren tett német tapasztalatok értékesítésére feltétlenül ügyelnünk kell!

A Német Városi Statisztikusok Szövet—

sége által rendezett berlini ülésszak másod—

napjának zárt (délutáni) ülésén a folyó ügyekről (a Német Nagyvárosok Statisztikai

Évkönyvéről stb.) tárgyaltak a német statisz-

sok eredményeképen a Szövetség elnöke a következő három évre újból Meyer (Nürn-

berg) lett, akinek a budapest—nürnbergi kap- csolatok kiimélyítése terén is jelentős érde—

mei vannak. Más említésre méltó momentum a konferencián nem merült fel. A német népszámlálás mindent háttérbe szorító je- lentőségére még az is jellemző, hogy a má—

sodnap délelőttjén a ,,Deutscher StíidtetagH statisztikai bizottsága szintén az 1933. évi népességi felvétellel foglalkozott, a berlini statisztikai hétnek a Német Statisztikai Tár—

saság közgyűlését követő napján pedig a bi- rodalom és a tagállamok statisztikusai gyűl—

tek össze, hogy a számlálás összes vitás kér-

6. szám.

déseit részletesen és véglegesen tisztázzák s a felvétel gondosan megalapozott épületén az utolsó eesetvonásokat megtegyék.

*

A városi statisztikusokboz hasonlóan a Német Statisztikai Társaság tagjai is csak két évvel a Stettinben megtartott előző ülés után gyülekezhettek 1933 május 10—én Ber—

linben, miután a nehéz idők miatt elmaradt

előző évi közgyűlésre tervbevett előadások csupán nyomtatásban láthattak napvilágotl) s osztattak szet a tagok között. A 13. taggyű—

lés már jóval kedvezőbb légkörben folyt le,

miként azt Zahn (München) elnök a kép-

viseleteket és a külföldieket különösen me—

legen üdvözlő megnyitójában megállapította.

Szárnyaló beszédében megemlékezett a két évtizedes fennállásra visszatekintő tudomá nyo—s testület múltjáról, céljairól, a napi- rendre tűzött előadások jelentőségéről s a genius loci—ról és genius temporis-ról, ine—

lyek jegyében az ülés lezajlik. Berlinben ugyanis a nagy statisztikai hivatalok és ma- gángazdasá'gí megfigyelő szervek árnyékában gyűlésezik a német hivatalos, akadémikus és magánstatisztikusok testülete, tehát ott.

ahonnan annyi nagy statisztikai probléma és kezdeményezés származik. Az 1933, év pedig mintegy zárókőve egy korábbi statisz—

tikai időszaknak (amit, Zahn a bajor statisz- tikai hivatalnak es a birodalmi statisztika ősének, a német vámegyesület statisztikai hi- vatalának százéves jubileumával igazolt), de egyben a nemzeti újjászületés zászlaja alatt fokozódó tevékenységgel statisztikai téren is mintegy új korszak megnyitójának igérke—

zik. Ugyanebben a gondolatkörben mozgott a birodalmi gazdasági miniszter képviselőjé- nek, valamint a berlini polgármester—kom—

misszáriusnak üdvözlő beszéde.

Morgenroth (München) ,,A német statisz—

tika reformja ( Időszerű szervezeti kérdések)"

című átfogó előadása vezette be az ülés tu- dományos tárgyalásait. A hivatalos statisz-v tikai szervezet reformja napjainkban, a ra- cionalizálás korszakában világszerte vajúdó probléma; néhány állam, köztük Magyar- ország, már sikeresen befejezte statisztikai szolgálatának korszerű újjászervezését, és pedig a legtöbb esetben a központosítás je- gyeben, míg az államok más részében, élü- kön a legszóttagoltabb és a nagyhatalmak közül talán legvisszamaradottabb statisztikai szolgálattal bíró Franciaországban, a kérdés napirenden van. A Német Statisztikai Tár—

1) L. erről: M. Slat. Szemle 1932. évf. 1104. 1.

-——452—— 1933

saság már előző évi közgyűlésére akarta ki—

tűzni Morgenroth referátumát s a kidolgo- zott előadás az Allgemeinek Statistisches Archiv hasábjain időközben meg is jelent.

Az azóta beköszöntött nagy belső átalakulás miatt természetesen Morgenroth itt-ott mó—

dosíott ezen az eredeti szövegen, a lényeghez azonban nem nyúlt hozzá. Minthogy tehát nyomtatásban nagybanaegészben megjelent munkálat került tárgyalásra és mert a né- met hivatalos statisztika mai szervezetéről és történetéről a Szemlében már más alka—

lommal behatóbban beszámoltunkf) talán elég, ha Morgenroth előadását csupán rövi- den kivonatoljuk és a főbb irányelvek fel- sorolására szorítkozunk.

Előadó mindenekelőtt utalt arra. hogy a közélet, problémái iránt az átalakulás óta nagyon megélénkült, érdeklődés a statisztikai reform tető alá hozását is elősegítheti. Első—

sorban a hivatalos statisztikai szolgálat újjá—

szervezését kell megoldani. Morgenroth te- hát túlnyomórészben ebből a nagyfontos- ságú szempontból tartott; szemlét a statiszti—

kai munkálkodás mezején, közbe-közbe azonban az egyetemes statisztika ttiesamt- statistik) vitás szervezeti kérdéseire is kitért.

Az újjz'iszervezes szükségességének fő okát a német hivatalos statisztika munkakörének a lepergett, évtizedek alatti rendkívüli kiter—

jedéseben kell keresni, miután külső és belső szervezetének szükségszerű továbbt'ejlesztese a terjedelem fejlődésével nem bírt lepest tar- tani. A mai organizáció úgyanis inkabb tör—

téneti bázison épült ki, mint rendszeres ala—

pokon. A feladat tehát a hivatalos statiszti—

kának a Scheel—féle univerzális felfogt'is.

vagy az ehhez közelálló Tönnies—fele szoeid grafikus elképzelés 2) értelmében való egye- temleges kifejlesztése; elsősorban az elhanya—

golt ágak arányosabb művelését kell bizto—

sítani. A reform szempontjából a gondola—

tok egész tengerét lehet idézni; javaresziik a statisztikai szolgálat munkamegosztasanak célszerű megvr'iltoztatását célozza. Ezek ki'—

zött is a legfontosabb feladat a centralizáció és decenralizáeiő egymásközti viszonyának és határvonalának a legmegfelelőbb módon való megállapítása. Nézete szerint a német hivatalos statisztika földrajzi—vertilt'dlis ta—

goltságan változtatni nem kell: mindaddig.

amíg tagállamok vannak. elképzelhetetlen.

hogy Önálló (országos) statisztikai szerv nél—

l) L. M. Stal. Szemle 1928. évf. 12-34, és köv. ].

2) V. ő. erről tőleg Ál. Stat. Szemle 1928. évf.

1249. es köv, l.

6. szám. —-453—— 1933 kül meglehessenek; már pedig az elhangzott

kijelentések szerint .a birodalmi alkotmány föderatív szerkezete megmarad. A birodalom célszerűbb területi beosztására azonban le—

bet és kell számítani; ennek kapcsán talán meg lesz a mód a túlságosan párhuzamosan munkálkodó birodalmi és porosz statisztikai szolgálat egymáshoz való viszonyának pon—

tosabb szabályozására is. Morgenroth sze—

rint amennyiben a statisztikai munka során a helyes hivatali (hierarchikus) sorrend: vá—

rosi statisztika — országos statisztika —— bi- rodalmi statisztika az egész vonalon és kö- vetkezetesen iránjadóvá válik, a kettős fel- vételek, feldolgozások és adatközlések terhe Önmagától elesik. Ebből a szempontból aggá—

lyosnak tartja, hogy a birodalmi statisztikai szerv bizonyos adatgyűjtéseket közvetlenül a városi statisztikai szervek útján, tehát az arra illetékes országos hivatalok elkerülésé- vel foganatosít. Másrészről azonban a városi statisztikai megfigyelő állomások szervezeti helyzetének megjavítását nyomatékosan sür- geti. A tartományi statisztikai hivatalok lé- tesítése szerinte nem jelent haladást. Ami a statisztikai szolgálat tárgyi—horizontális szerkezetét ill—eti, e téren a decentralizáció cégére alatt az utolsó évtizedekben létesített különböző szervek (a német irodalom Losch württembergi statisztikus nyomán ,,stati—

stische Kröpfe" elnevezéssel jelöli meg az ilyen szervezeteket) leépítésével, vagy leg—

alább is a további decentralizáció gyökeres megakadályozásával kell fokozni a statisz- tikai szolgálat konszolidációját, központosí- tását és pedig mind birodalmi, mind orszá- gos, mind városi statisztikai téren. A köz- pontosítás és a széttagolás helyes határvona—

lát tárgyi tekintetben pontosan és nagyon megfontoltan kell meghúzni. A decentra- lizált statisztika feletti felügyeletet feltét—

lenül fokozni kell s a birodalom, az or- szágok, a városok és egyéb községek s közületek statisztikai szerveinek együtt—

működése 1) hasonlóképen kifejlesztendő.

A hivatalos, a félhivatalos és a magán- statisztika szerepköre szintén pontosabb rendezésre vár, hiszen az utóbbiak köré—

ben folyó esetleges kettős vagy szakkép- zettség hiányában elhibázott munka költsé—

gét a köz szempontjából ugyanolyan szigor—

ral kell elbírálni, mint a hivatalos szervek fe- lesleges vagy célttévesztett kiadásait. Főleg a tudományos intézetek és a gazdasági és

1) Ennek jelenlegi módját ], M, Stal, Szemle 1928. évf, 1236. és köv. l.

szociális egyesülések statisztikai munkálko' dására szükséges e szempontból felügyelni.

A szervezeti reformok során a folyamatos és az állapotfelvételekkel, valamint a reprezen—

tatív és a tömegészlelésekkel kapcsolatos ál—

talánOS kérdésekre is figyelemmel kell lenni.

A tudományos (akadémikus) és a hivatalos statisztika munkateriiletén sincs meg mindig az összhang. Morgenroth szerint minden sta—

tisztikai anyag első tudományos feldolgo- zása a hivatalos statisztikus feladata, aki egyedül ismerheti adatainak értékét és fo—

gyatékosságait. Ez a munka szakszempon—

tokból hibátlan csak akkor lehet, ha a sta-

tisztika főiskolai oktatásának fokozásán kí—

viil arra is figyelnek, hogy különböző kép—

zettségű szakreferensekkel egészíttessenok ki az egyes statisztikai hivatalok. A hivatal- vezető természetesen mindig csak kellőképen képzett szakstatisztikus lehet. A kiadványok ügyének észszerű rendezése is indokolt; ket—

tős költségek e téren szintén gyakran fel—

merülnek. A statisztikai szolgálatnak a kor—

mányzati hatáskörök egyikéhez vagy mási- kához való besorozását elvileg nem szüksé—

ges szabályozni, ez előadó szerint főleg a helyi viszonyoktól függ. Morgenroth végül megemlítette, hogy általános statisztikai tör—

vény elkerülhetetlen szükségességét nem látja ugyan (Németországban eddig csak speciális statisztikai törvények hozattak), de mindenesetre érdemes ezzel a kérdéssel most újból foglalkozni, mert az ilyen törvény szintén az újjászervezés fontos tényezője

lehet.

Érdemleges problémát csak beható és elmélyedő vita tisztázhat. Morgenroíh elő—

adásánál is ezt láttuk. A hozzászólók nagy—

része ugyan a kérdés bizonyos ,,időszerűt—

lenségét" is hangsúlyozta, kiemelve, hogy a Németbirodalom új területi beosztása szinte a küszöbön áll, a kérdés napirendre tűzése mégis indokolt volt, mert ha végleges hatá- rozatok és állásfoglalások kialakulására még nem is jött el az idő, az alapkérdések előzetes tisztázása nagymértékben hozzájá- rulhat majd a reform gyors végrehajtásá- hoz. Platzer, a birodalmi statisztikai hivatal ezidőszerint vezető-igazgatója ezenkívül arra is utalt, hogy az előadó kissé túlságosan ((

városstatisztikus szemüvegén át világította meg a helyzetet. Szerinte a területi szétta- goltság csak akkor tökéletes, ha az egyes országos stb. szervek teljesen azonos —— és természetesen egyformán magas —— nívón állanak. Minthogy ma még nem ez a hely- zet. a birodalmi hivatal kénytelen néha

31

6. szám,

sürgős —— túlnyomórészben azonban csupán kiegészítő vagy tájékoztató —— (felvételeket a városi szervek közvetlen bevonásával végre—

hajtani. A tárgyi központosítás szükséges- ségét illetőleg egy véleményen van előadó- val, mindenesetre meg kell azonban várni, hogy az új birodalmi életben milyen szerep jut majd a különböző hivatási, gazdasági stb. egyesüléseknek; az üzleti statisztika központosítását amúgy is csak mértékkel lehet végrehajtani. A további felszólalók az országos szerveknek a helyi kutatás szem—

pontjából különösen nagyértékű kiadvá- nyaira hívták fel a figyelmet és a porosz statisztikai hivatal szükségessége mellett emeltek külön is szót, valamint a városi statisztika városonkinti központosításának kérdésére reflektáltak. Zwick (Köln) figyel- meztetett például arra, hogy bár Köln vá—

rosában a statisztikai szolgálat eléggé szét—

tagolt, végeredményben a városi hivatal igazgatójának kezében futnak össze (elvileg legalább) az adatfelvételek és adatközlések szálai, úgyhogy ellenőrzési jogával az elvi egyöntetűséget és gazdaságosságot tökélete—

sen biztosítani tudja. Szó volt még a statisz—

tikai hivatalok felügyeleti beosztásának fon—

tosságáról is.

Az előadottak arra derítenek világot.

hogy az időszerű szervezési kérdések Német—

országban sem mások, mint bármelyik

európai államban; csupán a hivatalos sta—

tisztika föderált szerkezete jellegzetesen né—

met specialitás. Minthogy tehát egyetemes érdekű statisztikai problémáról volt szó, tulajdonképen a vitában a külföldi, köztük a magyar tapasztalatokat is érdemes lett volna megemlíteni. A birodalmi gazdasági miniszter képviselőjének, Soltaunak felszó—

lalása alapján azonban a taggyűlés úgy

döntött, hogy ez a szinte kimeríthetetlen

téma vagy más alkalommal, vagy az All—

gemeines Statistisches Archiv hasábjain nyer majd részletesebben megvilágítást. Ezért e helyt csak azt szögezhetjiik le, hogy az új jászervezett magyar hivatalos statisztika szervezet dolgában szinte az egész vonalon kedvezőbb helyzetben van németországi testvérénél. Uj statisztikai törvényünk ugyanis a, központosított munkaterv gondo—

latával a nálunk amúgy is korlátozott tárgyi széttagoltság esetleges kinöv'éseit sikeresen faraghatja le, területi decentralizációról pe—

dig nálunk ezidőszerint legfeljebb csak Budapesten lehet szó. A német tárgyalások egyébként Magyarországon leginkább azért tarthatnak figyelemre számot, mert csupán

— 454 —— ₁₉₃₃

a külföldi reformmozgalmak gondos ellen—

őrzésével győződhetünk meg arról, vajjon e téren van-e még valamilyen tennivalónk hátra. A legjobban alighanem a törvény- alkotás terén állunk: amióta Keleti 1874—ben az első statisztikai törvényt megalkotta s azt Jekelfalussy 1897-ben korszerűen megrefor- málta, szinte el sem tudnók képzelni hiva- talos statisztikai életünket megfelelő alap- törvény nélkül. Ezt a kérdést éppen ezért, valamint az 1929. évi XIX. t.—c. idevágó ér—

tékes tanulságai alapján fontosabbnak ítél—

jük, mint az előadó. Morgenroth nézetünk szerint a hivatalos statisztikai szerv felügye- leti beosztásának mikéntjét is túlságosan le—

becsüli. Amit azután az olcsó, népszerű kiadványokról, a statisztika egyetemi okta—

tásáról, különösen a nálunk is nagyon hiányzó statisztikai tanfolyamokról. az anyag első tudományos feldolgozásáról, az intézmények, egyesületek, szövetségek sta- tisztikai szolgálatáról mondott, annak szinte minden szavát aláírhatjuk. Nem értjük azonban azt, hogy ott, ahol az óriási Porosz—

országnak, a közepes népességű Szászország- nak, a kis ()ldenburgnak és a parányi Lübeck városnak stb. egyformán van országos sta- tisztikai hivatala, miért kell mereven elvetni a tartományi statisztikai hivatalok gondo- latát? Hiszen ezek révén lehetne a legköny—

nyebben kiküszöbölni az egyes tagállamok eltérő nagyságának sokszor igen zavaró ha- tását; a szociografikus kutatás is nagy segí—

tőtársat nyerne bennük. A helyi kutatás te- rén különben a magyar hivatalos statiszti—

kárnak is volnának még feladatai.

A szervezeti problémakörből választott tartalmas referátum után egészen elméleti térre terelődött a jelenlévők figyelme. A sta—

tisztika sokat vitatott tudományos feladat—

és munkakörének tisztázása céljából ezúttal Flaska'mper frankfurti egyetemi tanár sora—

koztatott fel mélyenszántó és értékes gon—

dolatokat."l*ekintettel arra, hogy ,,A szám, mint a társadalmi tudományok ismeretesz——

köze" c. előadása nagyban—egészben fedi az Allgemeines Statistisches Archiv egyik leg—

utóbbi számábanl) megjelent cikkének gon- dolatmenetét, e helyt vezérgondolatainak idézésével is megelégedhetünk. Morgenroth—

hoz hasonlóan Flaskűmper is a statisztika megnőtt munkaterületéből, megduzzadt fel- adatköréből és jelentőségéből indult ki.

Majd azt állapította meg. hogy e fejlődés

1) Flaskűmper: Die Bedieutnng der Zahl für die Sozialwissensehaften. Allgemeines Statislisclies Archiv. 23. Band 58—71. 1.