A magyar hároméves terv statisztikai felépítése

(1)

] —— 6. szám

1948

* RA magyar hároméves terv statisztikai felépítése.

Minden tervgazdálkodás politikai, illetőleg

gazdosá-gpolititkai célkitűzéseit alapul. Nem statisztikai és nem is kiibglaZd—zisági felad—att, hanem politikai elhatározás dolga a termo—

lés és fogyasztás irányzatának, dinamikájá- nak általános meghatározása. De mán' ennek a politikai jellegű .elghlallráll'OZláSIllalk is sta- iisztikrn' ismereteken kell nyugodnia; az indulási időpont termelési lkxaptacítwásánaak' és kulpa?!itáskihuatsznlájlxáísi fokának ismeretén, Az általános politikai jellegű irányelvek számszerű 'la-rögzítése már igen alapos Statisztikai munkát követeli meg.

Az általános célkitűzés szervos tovább—

fejlesztése már az infláció, de különösen a stabilizáció első évében folyhatott annak a gazxdxa-ságpoliti'kána'k, amely rmmzotgtazda:

ság újjáépítésére és (az életszínvonal emé—

lésére irányult. A a'tervj41vatslwt; a há—

ború utáni reg—onerál(')dás időszakát kívánja

— a nemzetgazdaság saját erőire támasz—

kodva — ta hároméves"periódus eredményei- vel lezárni, mégpedig nég-y célkitűzés le—

rögzítésével:

, 1. a háború *puszfito'sui kötrvlkoztébon megrongálódott, illetőleg elpusztult termelő- eszközök újjáépítése, vagy pótlása;

2. az életszinvonalnak (1, háború fokra való emelése;

3. a jóvátétel teljesítése,-

4. a L'ülkeresl.'€delom egyensúlyban lása.

Az elvi célkitűzések .orőgzitéso után kö—

vetkező lépés a teri'jtalvaslatt kuészírt'érsénél a kiindulópont, a [C:-vlfészítés alapjait képező időszak simlileikaí adatainak bvgyt'ijtáse és tervezésre roló előkészítése rolt. A "terv két azonos kiinduló időszak st'aítiszztikai

helyzett/ét rögzíthemlfe le: az 1938. épít és az

1946/47. évit. Az 19384843 ultip hasz-ná.—altu

részben a terv rekonstrukciós jellege miatt

vált szükségessé éts logikusan következett a

terv első célkitűzés-61161, miert) csak így lehe-

ttíotltj tal oegene—álódáls mértékét, az újjz'iépíltiés

ütemét meghatározni, illetőleg mogtrn—omri.

Ehhez az indító okthoz nem kevésbbé járult egy statisztikai ok is, az, hogy a háború előtti gazdasági helyzet staffisztikaitltag pon- tosabban és részletesebben volt, lorözgzíthető, mint .az 1946/47. évi. A Uervjavmslat 1946

végén készült-, tehát az t94t3/47-vets gazda-

()lőtl'i

Jur-

ságí év hátmalltovő hónopj'awinnk 'tJCI'tn'Olé—

sét előre kellett megállapítani, Ez a

rövid __ 7—8 hónapos —- időszakra sem

igen volt alkalmas. Már pedig a termelési 17 trendértékek (időszerű hatásoktól mentes-í—

tett érték) megállapításai

vólt; ezenkíviiltaz egész 1946/474esgva'zdavsáigí óv termelés-ét is meg kellett becsülni, hogy a nemzeti jövedelem és annak tagozódása [megállapítható legyen, Az e—m'es télmrékok idényszerű termolféwsvásltozxásánt'ak előirány—

znluankét háború közötti időszak adatsomi- naxk elemzésén alapult, Tekintettel arra, hogy az idényszerűség főleg természetes okokkal függ öt _ ,e, az id'ényszérű hatások előirány'zotánátlxi meglehetősen pontos elő—

irányzatot lohe'tt'itt készíteni. A trondértéko'k n'íegáillnapí-táoa Tésszen eX'txrtapol—álássál, félsz- hon szakértők véleménye alapján készült

(itt kell megemlíteni; hogy mindkét mun—

kámrpárt torvja—vtatslsatánalk folépitétsrt'mél több—

száz, hosszú gyl'lkorlati tapasztaltattal] rmi- delkező szakértő vett, részt). Az 1946/419'711',

(előira'myzmtok ta: iwliézségtok oll'onéno arány—

lag kis hihxaxhvattáfrnmh készültek amit—oz elő—

irányz tnak a most már ismert. tényleges im'mvlesí r))?(lanényvkkpl roló összehasonlí-

fu'sa bizonyít. (Lásd a lenti összeállítástl

Az MMG/47. évi lvrögzí'tétsénél :)

már onrlított oxtmpolácríó-p1'olivlf'3111ám'tl lév

nyomi—sen nagyobb nehézséget jelentett az, hogy statisztikák nem állthlílr'd'k — részben nem is állhattak W kielégítő mértékben és kielégítő megbízhatósággal rendelkezésre.

Ez át két körülmény számos bizonytalansági

("lomot vitt be az 1946/47. évi falaip megállva- pí tásába.

helyzet

A terv slatiszlíkm', felépítésében a termelő—

kopariiás és a kapariláskihasználási fok ')'YLCyáUUPí/áó'a volt agyi-ke a leglényegesebb feladatoknak. Ez minden nehézség nélkül keresztülvihető volt (a közlekedés terén, *ahol a MÁV, a, hajózási Vlállll'aul'allók statisztikai szolgáltatva pontos adatokat tudótt nyujtani.

A rendőrségi bejelentések alapján kielégítő

képet lehettett-t szorozni ta forgalomban lévő

egyéb járművek (gépkocsi, motorkerékpár)—

állományáról is. A mezőgazdaság tol—mellő—

kapacitása már sokktall' több problémát ve—

tett fel. A vonóerőáíltlományra vonatkozoan pontosan megállapít tató volt ra mezőgazda—

elengedhetetlen ,

temmetléxgbecshés annál inkább nehéz volt, ság-bon hasznosított traktorok száma, arány—

mor—t erősen felvfejlődő i'ányzuíú

Tényleges

adaittstorokn—ál

_,

kellett végrehajtani

_L _. _{'I ,} _* _Me _{nev z's} _{Jin 'sw}

_ . , wrm'flós

Előiranyzat (_, - __ 'V-os

amelyeknel az 1945—1946, ev1 hat— f !) e e n; " 1946a—47-re Mika/31 ' etű-rés ter (ainterlyhon pl. 1945 augusztus KSzántóföldi termelés szám szerint

es 1944)

,

augusztus

.

kozott a;. szén-

. .

__ _.

'

btto. ért. mill.

—

Ft

; 2.1"?

3. A

;.711

:)moo —— 20'6

— termretlces (BOD/okul, a' nyor'saacelttwer- Éligsóljl """""" ;Öffgnímp 6355 635 11 g?

melós ÖÚl/n-klal emelkedett) trend- Nyersvas mont 290 259 ——- 10—7

' " : ' * - .. 'ráhlaüvew- 1000 1112 4.000 3.105) — 22-3

ewokok , l,]lágd'lha'plmáfuat lnf't'omg Panmtsz—ot... .. mon m moooo 107524 'i' 7-5

ex'trapolultisaíta, meg aranylag Gynpjúszővct ... tom) mi 4.000 6.410 % 60'2

(2)

1 % 6. szám

ing megbizható adatokat nyujtottttaík a Köz—

ponti Statisztikai Hivutiást áltliaitosszeírwsoai—

makk eredményei is;, de teljesen hiányzotmak az adatok n nwzőgazdzisúg kisgép (velő- gép, oko, stb) (és eszköz t'olwzm'elóse'vr i.

Az ipar tormolokfmacuasaml az 1945 évi részletes- gyáripwí staiiszliku már meglévo elozetes [adatai nyiijtotitiaik kepet Az 1945 évi helyzetre vomit—kozőmjn rögzíthetők vol—- viták a kapacitásra jelmnzö adatok: az erő—

gépek és vililaxnosmolorok toljesitőkiópossége, az egyidőben betölthető munkahelyek számla., stb. Azonban lS-tö-től 1946-ig az ipar lieulyzmto jelentős mértékben eltolódott, úgy"

hogy az 1945. évi adtatok használhatna téves t'xrodmnétnyfek-re vezetett volna, különösen a knpwaoixtvátstkihasználást iltletőuen,

Az egyidőben lw— Munkáslét— lx'npnci—

tölthető munka— szám okt. tás—

holyf—k száma l—én kihasz—

mon 1000 nálási %

1945 ... 3824; 1783.) 46'8 1946 ... 4043 "* 2471") (112?

—os változ

1913 — tökön'vtt — inf! , XLV—l ! fm—x

Az 1945. évi adatok korrigálláss—látta tt KÖZ—

pontti Statisztikai Hivatal i'tósztlogos havi gy'áiripaxri statisztikája állott rendelkezésre, amely 341 üzemre kiterjed—ve, raz egész gyáli-—

ipart kb. 50% Joan képxiselle. A részleges iowlxétel értékét a teljes eredmények jol'llem zése oóljáma az alábbiak orzókoltetik:

brimh'üos t—ltér felvétel adatai komm.

ligyidőlwu lN'tÖlillclÖ mnnlmlu-lyok % 18" f)

Numkaslctsmm '3— 2 !)

iirőgépck tol ,, — — IN:

V illamosmotomk teljt—sitökópossógo , tre)

A kisipur termelokiaipiacitásánm és terme—

Ússére von—atkozó becslések megliehetosen bizony!—alan iadtattokon nyugodtak, MMG-nai vonatkozóan .a kisipa'rnáil mindöi 'mi, a mos'—

tornk és sontódek száma volt lR'mOtZ'O'lOS az lPOKsatisztitkájta sz,01'int valamint több—

kovetsobb biztonsággal megállapítható volt itt k—éazművosipvarbu.n fogliwkoztéatott mun—klím—

ilt'ntnzt'un .az ()nszátgos 'llársladualombi-ztositó Intézet munkaügyi gtzntisz'titkáibol, A kama—

witáasma vonatkozoan ,;th említetteken kivül cry. eng-yes ipartestii—l—otok becslései nyujtottak támpontot, A kisipzitr tormol-óso még 1938— "a vonatkozóan sem volt megnyugton') modon nmgátlütami—tha—h'r A kommunista párt torv—

;3aay'iai§l—aha pit. az 1941, (avi (l940-rewwmsait—kozó)

felvétet— wdntiaiból számítom Vissza texts-m.

A hároméves terv legalaposabban kidol—

gozott részlete a gyáripari termelés. Az 1946/47, évi gyarmat—ri termelés tervezo-sre mm ol'őkésziténe a már említett problémá—

kon kívül még egy _iolontös további statisz' [es tiz Itt—tí). ("Vi teljes És róxzit—gve

1948

tixknai kérdést vetett fel azt, hogy a gyár-

ipari termelés mekkona hányadát célszerű mennyiségileg megtervezni. Nyilvánvaló, hogy 'a. torvozés biztonsága, érdekében tőrre—

kedni kell ott a termelés minél nagyobb há—

nyiadiáuniak nionnyisogi megtervezésére. A probléma jelentőségét mutatja az, hogy pl—

a ,Nohiézipiari Központ több, mint százezer—

t'éle anyaggal dolgozik. Ilyen nagyszámú anytwgfóíloa'yg meg,-tervezésére a terv készi—

mmm elegendő idő nem volt, el—telánftve attól-, hogy 1117, evvel járó OllaptróZÓdíááS a néisrztletokbon valló elve ,s veszélyével járt volna. Másnészröl ia *tewtkóss-zirtó-s és .az ellen őrzés szempontjai a termelés nagy hánya—

dának mennyiségi meghatározás—át tette szükségessé. A két! ellentétes szempont ötsozioetgyozttotóne úgy vált lehetővé, hogy kü—

lömböző, kis ámzoródású cikkek, amelyek tehát kb. azonos :ainytaib- évs mogmunkállási igénnyol rendelkeznek, egy csoportba vo—

nuavtitzatk iif—ima (is mennyiségileg súlyban hratá- rozitaaittwak moon Jellemző példa erre a hen—

gmelt, vagy 1kovácsamk mennyiszégbcn mog—

tervezett eloinányzata. A::— nmnnyiségilog megtervezett termékek arányát a csupán pónzértlóxkibmt meghatározott termékek emó-

kérliez n túloldali tábla mutatja.

A tervgazdálkodás eddigi tapasztalatai megmutatták. hogy' (1 mennyiségi meg—

figyelést a torytkonyv kereteinek szélesebb- körűvé keíll tonni. A terv a ,gyáiripiamna vo—

natkozoan ('Hílsk (ithtermévkoit sorol fel egyo—

(lilog, ta ttsrvhivotai oloő vállani Msz—

lotterv tixttasitáryf viSzont már 250 árucikk

egyedi megloer wót, irj—zi, elő, az új. a HT;

torvft'alóvro szóló előirányzat padig még ennél is többet.

Az vgyedilvg megtervezett homogén, vagy a-náznylag kis lxilixaforráso—kkra—l homo—

gónnok vohotö oikkok tervezésénél, illetölog n lOl'VOZtt' i "alap xnoghxav'tározáwú-nál az Anyag— ós Árhiv'aitxaal a(lzitgyiijtórso szinte nolkíilozliototlon forrásul szolgált. Az Anyng— ós Árhivzt—al tulnlgyiijtí-oo mellett, az egyes érdekkri'ipvisolotok a(l'attaikkaail sőt több esetben l't'MS'Al-OIOS iaxiislttttiikkail nagy—

mértékben Sogitottt'tk elo a. nmnny'ioőatrí tor- VO'IA'ÉHl—

A mennyiuogi terme—lési oloiiímy zmtokniak sziitksogszorii árak—hoz koeme ogy— további DTObllÓtTHáIl vetett "fel: *a minőségi vállozasoI—c tervez ését. i-ltlotölog hatásának figyolemibo—

yótealrol. Kondicióváilto'zás történhet tiozt—á'u mennyisogi vonalon is, pl. a szövetek mé—

reteinek mogvébltozáusa, amit, normálogysé—

gok hsaoználmávatt arányú—arg könnyen elimi-

nálni leht-lt. Aránytalanul nagyobb xmetiiézsé—

got, jOlt'lll ;) inéroto'k mvgvf'iltoztatásfmál az

(3)

; 11—7'6, SZáIn : * ; — Ö

' Az '1M7/48. évi. tervelöirányzat mennyiségileg meghatározott

/ * * 1943

§

gyakorlattal, amely osu—

háiiyada Ajmonnyisé nám la bé'rmunukxadíiaxt ve—

le!! meg!")!"- szí figyelembe. A vas— és

. _ _ rozott elő— , . .

" " i l ' "Ami'flml'nngi' irány—mt, az femipa'r a Kommunista,

A u—rnu- (m ség og meg u- "5 , 5 t rmr- , .! ; , . ,, ! ,

Megnevezés * összértéke tározva 0 10 i ér'fékt Part de asl'dl'aban es a

,. ; *** " (, , (. r f 0 ,. i n t el,/u.ában vegleges tervelomany—

; !. Ostermolés ,. . ' _, " " ."

s' 1. Szántóföldi tvrmvlós 3;- s.:;00 3,—132.800 92-1 Mlb'an ls iszukebbkor '1 a

2.100, legelő . .100 2 8.100 100-0 .stialirszliklá—énál, mert a.

J. Kert, szoló 303200 Sai .200 100'!) , , ,

§.Fokitermelés ... 200500 206500 1000 . nyersaoeltermelesb amely

_miallkitermeltl : ... 6.000 w— a statisztikai beosztás

b bovenytermelcsosszvsvn -l,730.100 1,11;0.60O 93"? szerint V 8 ,! fl'mi . 'í

mum-nyészws ... 2.815.—l00 251140!) m.; ,' — "a ' es 9, pal Milernneiés összesen 7.545 500 6.915000 .va-o lefmü'kv a kOJlaüza'tba

n. Bányászat. ... 700170 701270 99-0 (*iSOPOrlos'ltolba ál.

"LK ' .: ... 72. .") ' -- , -

] v 031135? lt . _ (lltll) )...llJUU 1000 Aa kllnd11310 1946/47 BV

- 1. Gyanpar _ '

).Vgs-féiiiiigzir ... l,215,112 - 026000 76"! sLaliSJZIilklai helyzetének

;. Gepgyartas ... 1.586000 ('v—11.600 410'4 .. , , .

S.]Yill. enm-g. tol-melós M .000 303000 zug-o owzefogasal a nemzett 4. __ ítőanyagípur .... 275800 108000 72'11 " . 7 _ ' i ' u -

5. Igvegipar ... _ 140000 * n0.000 1000 (Gladelem'bmsws Ya?"

6.1—aipar.... 201530 m 30, meg. A nemzeti gove—

7. Papírosipar 146000 90000 61'6 1 b ,! , ' .. k"

_ 8. Sokszorosítóipar. . . . l l2.000 —— —— ( elem eesmhben ut' OZ'

9. Bőripar . ... 231650 ——— — — ' . ._ ' i i ' ' '-

10. Textilipar . 2,1,:m.000 230600!) nek kl a $th kak hm

1?- Ruházat ipf ... 130510 283300 ínyoss'álglai, ra tervezés sla—

iMezogazdamgiipar 13.1021100 2,881.000 _ _ _ , , _

13.Veg—yészm ipar . i,:mun 412034 nszhkm hibazforrasal.

Gyáripnr összesen ... l3_.'i.'yö.720 339203;

Mindösm— ... 22,::0.'u x : . 01 Nemzeti jöve-

" * H "7 53 4 a olom 1946/47-

bcn milliárd Ft

- (anyag ói'liékűm'k, nnmöxógóiwk mugválloz— A tervkönyvbeu szervplö bcr' "lős . . . . l i'?

ntása Pl. 'A szénlcmwlós ;, u—rvclőiránv, A Kommunista Párl lorvjavaslutz'nmk

b" _,1 , " , fell ., ' **l _ lom "mkiiv becslése . . . ... . ... 12'0

Z'lt' "1" .tonna MH van llll.t "? .h ' l A Szociáldemokrata Pár! lon -

62 forint egységarrul. A szen nnnosego y latának becslése ... . it's

azonban 1946/47—ben rosszabb voln, mint a A Magyar Gamawgkumló IMÓZM

becslese . . . ... 118 a minőség

folyamán;

békelév o'kb on 6 s ny il v án v all óan

javulni fog a hároméves

már az első lorvév első hónapjaiban ils j'zx-

vu'it a 'liÖl'lllült mén, knlórinór'luóke, A l-ermv—

lési előirányzat, viszont mienllyiils'ógbe—n és fix

áltlíagárml történik, a szén éi'lláékoléséhél lo- hát a mi'nőgégi különbségek uinwswm—k figye—

lerv

lseimbo vów. Tokinllivo, hogy a minőségi vál—

lozások 217, árban k'lfiejveZé'SlFO nem juln'a'k, ia

—mJe:nnyiség m'oglicrvozuésvo nwllclilt la minösé- get külön koltott előirányozni, A kommu—

nis'ba javaslunk egyes ilzvrmókv'ekmél szz'unszorű.

minőségi MÖirúnymtot tartalmaz, pl. 3701"—

melit Szén i'űli'őévlékc első torvévlwn lül/okan, :;i második évben (3.40/0-1081 llehol kisebb az 1938. évinél, a harmadik évben :; (Szén;minőségének azonosulok kc—izl lm'miv

az

a háború előbbivel.

Az ipari lorlmelés előirányzatánál a, Kommunislla Párt javasla—la általában meg—

llal'ltO'tllva, a Központi Statisztikai Hivatal új iplalresopoml beoS'zlás-ál. Az! ípialrcsouporlok fo—

galmi köre is azonos vollt a statismliklaiwall, , eluémés mindössze az jellcnltcll, hogy a vas- és 'fémiplarnául a bérmunka "jellegü terme- lést a kommunisla javaslat teljes érlókbcn vetle számilásba, szemben a Svtaliszlikai

A Kommunista Párt [és a Magy/fair Glazdla-

sálgkullailó Inlézel becslése kb. megegyezik.

A h'CÖSilléSe'k Ugylllfbslól való eltérése fő- leg árh'altásioknxak 'lsllll'clj(l()llí'tlhíl[Ó: a Ma—

gyar (iazdaságkuftató Intéze-t lwcslésio 1946

[októberi árak alapján épiiw'lll; fol — és

körülbelül 'azzonols árakon ialllapul a Kommu— ' nism Párt becslése is M a lorvkönyvben S'ZBTBDJIÖ becisil'ésné'l viszont az l947 januári

álnak—at akklallmrazlák.

A terv olőkészítésfmól nagy gondot fordí—

lattak a tervezési alap slaliszlikali helyze—

lónok megállapilász'mál í'ulhznsuzmilt adatok moghizlmlóságáimk vizsgálnlám, (1 tervezés statisztikai hibahatárainak

A tervezés tulaj(louképpm Sllíl:i,leZ§lik8,i sorok oklrlapollálásu. a liilmlmlám Nahát —— akár lllü'tlemlíltikiali formában " is mogl'ialámz—

ható. A lorvvzésnél elkövethető hiba. nagy-4

sága három iónyezőböl tevődik össze: az

alapulva—ll Staligztlikui adatok hibabalán—ából,

az olőrolábundi') gazdasági folyanmtok prog- nózisával járó hibából és abból az elhatá-

rozásból, hogy az előreukarlmtó folymnatok

előirányzatából millyen eltérést meg.

A hároméves lvl'v.ki'aszíll'ém'lnól—— mini vá- (

megállapítására.

ongevdii uik

(4)

1—6. szám

'zo'ltuk, különösen a mezőgazdasági és a kisipari szektorban eléggé sok statisztikai jellegű bizonytalansági tényezővel kellett számolni. A-tközgazdaságí okok mellett (a szeabndgtazdáltkodlású tternwlés tjervgtazdálko—

(lásra átz'tllíltátsz'mal járó elkerülhetetlen) nt:—

in'rzségek, az aránylag nagy szabad szektor

stb.) az említett statisztikai okok is közre—

játszottak abban, hogy ti 'l'crvtörvény meg—

lehetősen nta'gy (,vltatsztxieitást biztosít a Terv-

ltivattalnuk az előtirz'tnyzattok vógrelntjtásám'tt.

A tervezés statisztikai vonatkozásai.

A tem; kiíndulópontjánaík felépítésénél (1 statisztikának: igen nagy szerepe van. A szo—

rosan vett tervezésnél :a statisztika jelentő—

sége lényegesen kisebb és em'tre oeíixklken a tervezés r'etStZ'lBIGSCtblb't'! váltása arányában-.

A tervgazdálkodás Szempontj-átbótl élesen

meg kell különböztetni az előreakarhaló ós

()lőfelátandó gazdasági folyamatokat. Egy

tervgazeáttkodtá—s sem tömtem]; teljes kötött

swótg're, legalább ta fogyasztási eszek—tonbtan mindig maradnak nem irányított folytatna—

tok. E folyamatok jövendő fejlödésének Aheeslésénél 13. statisztikai kult—artómódszerok igen nagy szerepet játszanak; de meg ez előreak/amható folyamatoknál is számolni kell bizonyos közgazdasági összefüggések—

kel, tehát a tervezésnél a gazdasági ossze

l'iiggtétseket számszerűen lerötgzitő statiszti- kati módszereket kell használni. Nyilván—

való, hogy pl. a havi termelesi előirányza- toknátl az idtényszorű hatásokat figyelembe

kell venni, tehát nagymértékben kell táv

m'aszkodni a mult eredményei alapján szá—

mított idényindteks'zámokm. A vásárlóerő megtervezése is komoly keresleti színnítáeo—

kat igényel, stb.

A hároméves terv készítésénél a leglénye—

gesebtb statisztikai feladat egytkielótgitő pon- tosságú mezőgazdasági termétstbeoslés volna. A, beostlótsre rendelkezésre állott az őszi vetések statisztikája, teljesen bizony—

talan volt azonban a tavaszi és nyári hő—

ós eszapadékviszonyok beoslétse. A mező—

;zturzdlátszátgi termésbeosles így a vetési sta—

tisztikta alapján, átlagos hő— és csapadék—

viszonyok feltételezése 'el *k—ósziifltt.

Lényeges szerepük v t _a statisztikai mód- szereknek az előirányzott részletszámoh összehangolúsúnál, különösen az anyag- szükse'glet meghatámzásánál. A sztenstzíikw

sógtet megítttnpítz'tsám'tl pl. a termelés

lumone és a szónfogyasztás között fonn—

álfló Összel'iiggt'ssokt-t, mtítettük előre, bi—

zonyos korrekciók _:tlknlnmzásáv'wld Az

mani torma-lés szénszükségletének meg—

állapítását (*őlozó olőmnnkálatoktkereteben

XU-

lett!

megvizsgáltuk a gyáripar termeltéusftffo

mene es szénxfogytatsztám közötti, osszeíúg

;rést. A vi—tlamoáenengitattermelvéts kivételét

_ amelynek szénszüktsé-gflete elmeleti úton

könnyen megállapítható —— .a gyáripari Hier—

melós-volumen es a szénfogytasz—táxs közötti összefüggés az 1931—38. évek közötti idő—

szakban 0.98%-os ént—étkű regressziós koeffi—

eie-n'sben fejezhető ki, ami annyit jel—lent, hogy lo/o—OS ipari termelési volnmenwálttozás

kb. 1%—os szénfelthtasználátsnak felel meg.

(;ylalkflr'lt'a'lilll' tr tehát az ipari termelés szten—

szüksóglete egyenesen, arányos (a; termelés volumenével. A

termelési volumen és a tbétkeéve'k számfo—

gytasztássántak ismerete alapján lehetővé vált az ipar net—to szénszüksétgtletxének megállapi—

tása, Azonban figyelembe kellett venni, hogy'!

a szén minősxétgóMnA1938 ótta csökkenés kö—

vetkezett be; ennek eltimintáiltástáma, valamint

a bányák szóntvar'ttazlílktainalk növelésére a.

netto szónstziikst'eg'lethez ratz elso Jervévbén 1295—es, a második tervévben 6%—os többle—

tet kellett hozzáadni. A

A nmgasubbrmdú' alkalmazására a

thÓdtt'ZÚl'Ck különböző nemzetgazda-

statisztikai

sági mérlegek és lefagyasztás tvlítettse'gi '

_ fokának megállapításánál __keu'ü'lzt volna, sor—_

A fogyasztás azomban .az-X1946/47. evben a békebelinek csupán kb. 60%-át erte el, vtnló-

színűvé vált tehát, hogy a íhtgitrom év alatt,

amikor a fogyasztási joszagmfennyislétg emel—

kedése a hékebelitt nem igen haladja meg,

telítettség nem fog jelentkezni. A különböző mérlegek (mnntklaterőmterleg, fongótőkemér—

leg, stb.) készit—éséhez viszont thiátníroztnlk a statisztikai adatok. A Magyar Kommunista Párt tervjavatslatánxak 93. oldalán ugyan van egy muntkerőmévlegszerü összeállítás, azonban ez meglehetősen nagy statisztikai lilbaalhatárok között készült becslés. A terv 'kérszittesuónetk időpontjában még népszámlá- lási adatokkal sem rend—elkezlhe'tztümk, Viszont

a hátború következtében a háborús vesztesé—

gek, valamint: a 'területváltozásokkal kap—

csolatos vándormozgtalmak oly mértékben

alakították át ,a népesség struktúráját, hogy

a produtktiv kon'mk SZámláli csak igen hozzá—

vetőlegeeen lehetett megbeostütlni. A Kommu-

nista Párt l0I'VthLVűltS'llBliának munktaemőmór-

lege 4.2 millió produktív korúma teíjed ki,

ebből a szám:—bob mindössze tkc'b. ] Trill—llió az,

amely statisztikákkal megfogható, ra többi hozzávetőleges beestem, így gyakorlati munktaerögatzdálkodási politikát erne álta:—

reg'resszios 'koefieirens, a _*

pozn—i nem lehett. (lle jól érzékeltetni a nagy—— * ságtendvk eltolt');lz'tsál-

(5)

1—6. szám

A terv struktúrája.

A hároméves terv a ttermel—őátgtatknál jelent—

Vkező szűk keresztmetszetek fokozatos elimi- málására, ta szabad kapacitások fokozatos

bekapcsolására épült fel. Elsősonbtan a .log—

súlyosabb, a' 'lognagyobb kfapacitz'tskihasz- (nálásl gátló szűk kieresztinctfszetek kitá—

gítása volt előirányozva, így a terme—

.lés előirányzata 1946/47—ről 1917/4813 ugrásszerűen 'Bll'hültketdzlk, viszont ez emel—

kedés üteme ezután lel—:tnyhut, mert újabb

beruházásokkal; újabb szűk keresztmet—

rszetetk kikapcsolásával) már cslatk fokozn-

tosan kisebb volumenű szabadkepaeitások hasznositása válik lehetővé; Ez ez oka, annak, hogy az ú n beruházási szorzá-

szám, ta befektetes értéke és 13, nemzeti jöve—

idelem növekedése között fennálló viszony

kedvezőbb a bekeévekmretl, viszont e szorzó—

;szám egyre csökkenő irányzatú, vagyis e termelés egységnyi növelésére fokozatosan nagyobb értékű bvrul'zázást kell végre-

hajtani— A

Ill—HSJiT—rűl 1947/48—ról 1948/49—n'it tenus—m 1948/49—re toto/304.—

A gyáripar netto hozzájárulásá—

nak (it,—os növe—

kedése ... 41'7 2138 17—i

A hároméves tervjtwvtasltwt mind 1946/474tel,

mind a 'bétkeévekketl szemben erőteljesebb invesztíciós programmot jelent. A terv ké szítésekor igen sotkan azt kifogásolták, hogy a megnövelt beruházási volumen csupán (az

életszínvonal leszorítása, méven válik meg-

valósixttlnatóivá.

A fogyasztás rendelkezésére álló jószág—

mennyitsetg faldlalltali ezzel szemben világosan

azt mttttatják, hogy 1946/47-hez viszonyítva

' az életszínvonal rohamosan fog emelkedni- Ezelk szerint ta beruházások növekedése abszolút értelemben nem csökkenti a fo—

gyasztás rendelkezésére álló jószágmennyi—

segeket, de relative sem lényeges a csökke—

fne's. Ha felluéttewl—ezzülk, hogy e nemzeti jöve—

, delem megoszlásának struktúrája azonos

( , menned a terv három éven keresztül és meg-

állapítjuk a tényleges megoszlás eltérését '*e'tlől a hipotetikus megoszltástól, akkor ezt

is megállapíthetjuk, hogy relatíve mill en

erőforrásokból nyeri fedezetét a. beruházási

tvoltt'mcn többlete. —

e ' * ' 1948,

A beruházások nemzetgazdasági finanszi- rozása.

I. II. III.

Megnevezés tervév tervév te!-vev

Beruházás, millió Ft .. . 2.093 2.541 3.066 Finanszírozás :

1. A nemzetközi kötele-

lezettségek viszonyla— _

gos csökkenése. . . 608 659 758 2. Közületek dologi ki-

adásainak viszonylagos

csökkenése ... 381 ' ooo 879 3". A fogyasztási jószág-

mennyise'e, viszonyla-

gos csökkenése . . . 191 tte) 205 Összesen . . . . 1.180 , 1.468 ' 1.842 'l'öbblelberuházás . . . . 1.180 1.4!l-5 1.842

A beruházások relativ, nemzetgazdasági ertelemben vett finanszirozása tehát első- _

,sorban a közületek anyagi kiadásainak

csökkenéséből, ta jóvátételterheinek viszony- lag-os csökkenéséből tevődik össze és csak egész minimális megtakarítást követel meg az életszínvonal terhére.

A tervgazdálkodásbon a statisztikai fel- adatok megsokasodnak. A nemzetgazdasági mérlegnek, namely ta szatbtadtgtarzdálkodás mellett intlnátbb a nagyságrendek érzékelte-tését, szolgálja, ua; tervtgtalztlátlkodtátsxbxan precizitás—

ben, komolyságban egyre inkább közelednie kell egy vállalati mérleg purecizitásához.

A szabad gazdálkodásban a gazdasági folyamatok oktat ismeretének hiánya igen szellemes statisztikai módszerekhez vezetett, amelyek e közgazdaság (altapfolytamataintak összefüggését határozták meg több—kevesebb * precizitással. A tervgazdálkodás kifinomult statisztikai adatgyűjtést követel, a statisz- tiktai célkitűzés (az, hogy a nemzetgazdaság statisztikája pr'eeizáttátsában és pétsmlumsségé- ben megközelítse az üzemi könyvelést.

A mult globális statisztikai adatai töké- letesen elegendők e gazdaságot—temetem céljaira, sőt meglehetős pontatlansággal készült nemzeti jövedelem- és nemzetgazda- sági. múlott—számításuk, valamint .a gazda-.

sági folyamatok dinamikáját—a tés összefüg- gé-sétre vonntlkozó számításaik elegendőek a szamiadgtarzdálkodás mérsékelt átltltami inter—

vencionitzmnsánack megalapozásána, de igen veszélyes volna ezekre az adatokra egy kész Tetgtezdtátlkodtási, watgv akár csak egy pénz—

ügyi tervet is felépíteni.

A tervkészítés statisztikai tanulságai tehát abban foghatók öSs'ze, hogy (a statisztikai adatgyűjtéseket nagymértékben ki kell ter—

' l eni. , .

JMH Gomez Bela dr.

A, Gazdasági Főtanács racionalizálási szempontbólelrendelte az Országos Tőr—, venytar beolvasztását a Magyar Közlönybe. 14) határozat folytán ezentúl az