A Nemzetközi Statisztikai Konferenciák tanulságai

ll—lZ. szám 44? * ^{A 194?}

A Nemzetközi Statisztikai Konferenciák tanulságai.

Les enaeígnements des Conférences [internationales de Statiatibue.')

A. Nemzeik'om Statisztikai intézet 1947 swpicmlicr ówiSa között Washingtonban megtartott XXV. ülésszaka, az Egyesült Nrmzetck statisztikai Világkongresszusa és a többi Ezekkel lmpcsolatas ülések.

I. Elekesk Dezső dr.: Szervezeti és társadalomstatisztikai kérdések.

[ Dr Désiré Elekes: Oueslions d'organisaticn et de statisrigue socialru A konferenciák jelentősége és külsőségei.

Amikor a Washingtonban 1947 szeptember illatában tartott Nmnzettközi Statisztikai 'lx'ont'emwiákról (International Statistical Atfonforemres) visszatérve, szakmai tapaszta—

latainkról ai Magyar Statisztílmi Társaság tiltanám beszámolunk, hagyományos szokás—

nak teszünk eleget. De egyúttal maga ez beszámol—ás is szerény lépés abban az irány-

"nim, hogy ti szonett tanulságok a magyar :SIRICiSZÚkil javára értékosiiljenek.

Beszámolónk teljvsségre a legkevésbbé sem tarthat számot.. Annak a hatalmas anya—g—

mk, amely Washingtonban tárgyalom—ti ke—

rült, csak kis töredékével foglalkozhatunk.

Hiszen a rendelkezésünkre- álló idő arra is .alig volna elegendő, hogy a konvt'emnciátkn'z

beérkezett tanulmányok puszta gimét fel—

soroljuk,

Érthető, hogy a statisztikusok washingtoni

tanácskozásán jóval több volt a megbeszélni.

való, mint bármely eddig iendozett statisz- tikai kongresszuson. Amint megnyitójábzm 'i'rygve Liv. az Egyegiilt Nemzetek (United ,Nations, a továbbiakban. UNO) főtitkára találóan mondotta, a világ,r most élt—(l újjá az évtizedes statisztikai elxötétítésből. Pe—

dig ai világ: újjáépítésének nagy feladatá—

hoz __" ezt viszont W. A. llarrimmz, 'a vendéglátó Amerikai Egyesült Államok kemsikodehmi niinisz'tore emlitette üdvözlő szavaiban —_. az eddiginél sokkal több és jobb statisztikán van szükség.

A Nemzetközi Statisztikai intézet. (inter- national Sltlitlstlt'ill institute) kétéven—kint tart—.mi szokott iilésoz xi 19le óta szünetel—

mk, sőt az 1933, évi prágai Szesszió is, két—

napi tam'u—nkozán ut.—in. tt háború elt'ismélétől szótrohbantvn, (lolg'nvégezotltmiil oszlott fel.

A washingtoni ülésszakra már ez okból is limnlmiis anyag torlódott fol, Egyébként n llng'SZii'lüitli prúgni

tényleg folytatást—zi is koriilt.

De méginkább mogtlnzwsztotta :i program- mot. hogy' a, nemzetközi kongressznsnak most más jPllegi' volt. mint, máskor. l'lz : Kulom—

1 t'nnfémnctxs hites ii lz'i séax'ico du 17 dé- t—tlinbm 1947 de la Société Hongroise'de Stzitistigue. _ liextl'uit frungais de ces con- térences paraitra dans le— .!onrmil de la .Stmiété Hongroise (le Sfílilstlílllu.

iilósnznk Washingtonban

mul nomesupz'm tl Nemzetközi Statisztikai intézm hane-m egyidejűleg több statisztikai és stntisztílm'ival foglalkozó egyesülés is ülésezett. Sőt, hogy a nagy út alkalma ini- nxT-l jobban kihasználta fok. a szeptemimr ti.—18 közti kongrer 'zns—nnpokut nm)—281616 és követő időben is több rokonintózmény tár- tott tanácskozásokat. Ezenkívül a rendező- ség zi Washingtoni kongresszus lnfejmáw után, egy héten keresztül, szakszerü vezetés hiztmitáa'ival lehetővé tette. hogy a dele- gátusok egy csoportjai az i—lgyesült Nonr zetek és más szervek statisztikai intézmé—

nyeit New—Yorkban és környékén megtekint- hesse. Ilymódon, tie zi inegliív'áwktól füg—

getlenül is, oda— és visszautazás közben, a magán kormány kiküldötteinek módjuk nyilt, hogy számos nemzetközi és nemzeti szwkintézmény-t tannlmányozhassana—k. Alka- lom adódott többek között meglátogatni a néhány évvel ezelőtt átszervezett francia Statisztikai Hivatalt, az éppen százéves fennállását ünneplő ir Statisztikai Társa—

ságot, az ir Statisztikai Hivatalt, az Ame—

rikai Egyesült Államok ('ensns linreauját és Népmozgnlmi Hivatalát (National Office of Vital Stzitiistics), az Egyesült, Nemzetek intézményei sorában annak Statisztikai Hi—

vatalát is Lake—, Success'hen, az Egyesült Nemzetek Élelmezüti és Mezőgazdasági Szervezetét, lilllllllllflllyülillálfhlk zi Columbia-

lűgyete'm Watson Statisztikai Laborató- rininz'it, itt különösen :i gépi lit—rendezés víwnánynit, n nevvyorki Gaztlzwz'igkntzitó Hivatalt, zi nmvyorkiú tőzmvét, az Amerikai Telefon— és 'i'ávíi-t'lt'ársnsúg statisztikai szt—r—

YtÉ'ZetÓi. :it'nulyet pL __ hogy mindjárt :i méreteket _ivllenn'xzzmn —._ hair szz'nnnnkrn n'om volt különösebb jelvnti'íségo, tíz rot'orvns nagyonis elt'iaitlz'islmn ismertetett stl).

.x statisztikusok wzühingtoni ti.—'sztiiíivmw lőnek fontossa'tgrz'iti növvlto s annak lllZUXINUN mértéklwn hivatalos jelleget adott, hogy ugyanakkor Folytnk lo :iz 'lűfxyesiilt Nom—

zmok (PNG) statisztikai vomitkozi'isii tzi- nz'ivslmzíisni, Vzimis a konfer'onviainuk két fő gazdája volt: az egyik. zi Nemzetközi Stu—

tisztikzií Intézet, amely Al'Xl'. iíléssz'aktít' tar.

totta. :1 másik tiz l'Nt). amely Statisztikai Világkongresszust (l'nitod Nations World Simi.—itiml ('ungl'P'NS) wmit—zett. A többi

11—12. szám. 448

195?

szervezetek, amelyek párhuzamosan ülésez—

tek. a következők voltak: Az Amerikaközi Statisztikai intezet (Inter American Statis—

tical Institute). az Ökonmne—ti'iai 'llársaság (The lűconometi-iu Sneiety), az Amerikai Statikztikai 'l'fll'SálSág' (American Sta—

tistical Association), a Nemzetközi Népesség—

ttulonn'inyi ("nici (International Union for the St-ientit'ic lnvestigation of l'opnlation l'i'olilmns), ;! Nemzettkiizi Jövedelem es Vagyonkntató 'l'ái'sasag (international Asso- viation t'oi' Research in liimliie and Walth).

A, koiit'ei'ei'it-iúknak tehat, egxéh alkalmi ta_nz'iesiktmasokat nem számítva, hét, gyűlés- i'einlező szervezete volt.

A kollfm'ellt'iákon 55 állam vett reszt. ösz—

SZPSPI'I mintegy tSH képviselővel. 'l'ermeszet—

szeriileg a iu'intm-em—izik tó.—iztyew'iinuk nzrigy—

resze Amerilu'ilu'il került ki. A resztvevok ('l ijegyzókehen 260 nev származik az Egye- siilt Államokból, lítirt'mz'ilk'il llT. ÁZ—S'lt'lllólg'l, Afrikából N. ÁllS'zll'flllz'tltÓl 7 statiwztikuslje- lent meg, A szomszéd allamok kiizíil ('seli—

szlovakia 12. .tngtmzlavia !. Ausztria 2 ex Lengyelorszz'tg (.! tlelegz'itiwaal szerepelt.l

_Annakliolytún, hogy a tanait—Slam? inte—z—

inenyek es :] l't'Nle'tWt'íl' szama ilyen nagy volt. a tt'il-mt'n'etezvttsógnek egyes lnitt':'tt'iyai ntigyxzaln'ist' rendezes voltzllk, (')S —

Nemzeti

—— tl

ellenere 7— kikei'íilklietetteliek lilzlSSleillh' ("s

függ ez talan azzztl is, hogy a

Statixf kai ilntózet .ainanak nagy nieggyéi'iilt'me es a nemzetközi érintkezés habot-ús zavarai .t'olytz'tn az Intézet mt'iikötle—

senek gerineót

kt'xsizítt'w'ihen maskor nagy szerepet játszó lil—

zottsígi munk; is szünetelt, tagiőts

tevő % a tnm'tt-xlmzz'ix'o'; elű—

lf'igyelemlie kell venni.

mot, szamog fogadás. nevezetességek meg-

itekintese, és egyéb társadalmi rendezés ia

duzzasztotta; az ezeken megnyilvánult, pá—

ratlan ventlt'hgszei'e'tetőrt a rendezt'iseget, illesse köszönet, ezúton is, Az óriási targy- sorozat csak úgy volt lebonyolítható, 'hogy egyidejűleg köt-harom tam'u—s'kozús is folyt,.

A Slioi'eliam es Wai'tlmann l'ark—szx'illotlz'ik- han több kiiliinterem állott rendelkezésre a

;n'ti'linzamosnn tai-tott, mesek celjai-a. Az ősz.

hogy a ]H'Ug'Hlltl'

szeg megbeszéléseken tehat lehetetlen volt resztvenni. A meghirdetett ülések szanta, 5—8 volt. A Nemzetközi Stzitigztikai lntezet 1Magyat'ot'szi'tgot' az ültél-Bf, meglií'úsa alapján és a ngyni— kormány képviseleté—

ben a kont'ei'enci(ikon la'/ekes Dezső 11-12, min.

osztályfőnök, a, Közp_ St'at. Hiv. elnöke és Penn Lajog dr., Budapest, szfűv. Stat. Hiv.

y zetője kepviselte.

jelentősége kidomborodntt abból is, hogy :?

legtöbbször, __ beleértve az együttes ülés—e'—

ket is _. 22-sze'r, az Intézet, ülésezett és,:

hogy a közösen rendezett, üléseken az egyLk résztvevő mindig az Intézet volt, Utána legtevékenyebtb volt az Econonietm'c Society ]S és a'. Anie'ikaközi Statisztikai Intézet H üléssel.

A. konferenciák tanánalmzúsi nyelve az.

angol, francia és a nnanyol volt, a másik két nyelven való egyidejű tolniz'icsolással, A prágai ülésszakon a toli'm'tcsok még utólag, fordítottak. Washingtonban ellenben szin—

kron tolmt'temlás volt: a hallgatóság fej- nallgatos készüléken azt a nyelvet; állította be nmganalk, amelyiken it ki'elszolalúst hal- lani akarta.

Az a rengeteg anyag, amely a konferen—

eia-kr: frászban liekiildetett, természetesen, nem kerülhetett: egeszebentárgyalásra, an—

nak egy része, nem is volt sokszorosítv . Majd vsak, ha az egész anyag nyomtatás- ban is megjelenik kaphatunk a konferen—

ciák tudományos eretlmt'aiyeiről átfogó ké—

pet. S ha, számon felvetett, kérdést nem ist

sikerült: eltlörnósiu vinni, a nt'olilénu'ik fel-

tárása maga is i'elliecsiilhetetlen szolgalatot jelent: a statisztika Szinnai-ta.

A régebbi nemzetkozi kt)ngi'esaznsolmn a naponta kiadott jelentések (Bulletin ()noti—

alien) az, iilósek el'etllitényéről rendszeren jegyztfí'ikönyvi feljegyzéxeket; közöltek. A_

w: llnig'ltl'llil küllft—W'elllvlzllimlk ezek a napi beszz'nnoloi lu'vzagosahliak. aminek magya-- razatzt a túlnő es sokfele (igazo programm.

)lt'ml't'NZt a vashng'toni nemzetközi sta—

tisztikai lmn—t'et'eneiz'k ti'ilmentezk a tkoi'ál'mt nemzetközi statixztikati tzlll*il(*t€l(02ttl$0k ama.

velkitt'tzesein, hogy a Statisztikai modszere—

ket, tökéletesítsek s a StttlíS'Ztlki'tllttk minel egysegewlib nlí'iveleset Yili'thXtEl'iP megvaló—

SlTSúik.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet szerepe egyre inkább tudományos térre korlátozódik.

A washingtoni összejövetelnek egyik fíí- liivzitasa volt, hogy a statisztikai tevékeny- ség új nemzetközi rendjének kialakítását elí'vmozdítsa. Hogy inegűrtliessiik, törtent—e elt'irelialatlt'is e téren, (Lt, kelt pillantannntk a nemzetközi statisztikai szervek szerepköré—

nek és egymá'whoz "aló viszonyának újabb nlakttlátt'iit.

A. Nemzetközi Statisztikai Intézet az elsG liái'ioa'ú végéig a nemzetközi statisztikának nemcsak tudományos, hanem bizonyos mér'—

tekben. hivatzítlostszerve is volt. Ha a kísér—

letek. hogy kötelező erővel ruházzák fel

l1—12. szám

is siket-ülünk, az intő)- 7.()t. tudományos tekintélye (folytán határ:)—

zatainak, ajánlásainak az államok többé—

RG'VÖSíhhé )))(');_)'i.x*()s:k :)l:')V()tettók* magukat.

Jelezte az Intézet félhi'atalus szervként, aló ()lisn)())(')x(3t az is, hogy agyonvállznnuk (is vat-(mul; :)n_ :)f)i t:')))()§_ra)t:')::1l)(')lk tartotta

f:)nn ))):);_)':')t.

A, két háború

tízttk-)) l))t(')7(—)t

(.k))zl()ll)()t('i annak határozataikat, nem

Nontzntközi Sta—

1)()z)'()i(')j:')l')an h:)n'atl:'ts követl('()zt(')l)()n l)())_(_) ) :) nm))- z(),t()k szövetsém'mnk Statigztikaí t'mékeny- só ;_)'() n_)'())))))lt ()lűténln) A X:")psziivetsxíg saját atisztikai sznlgvilatnt sznrvvzvtt s nagyobl') mat ali :)))1)a):')t)).—')Sal (')s b(").x'(')j_)(),se)l)l) anyagi esz.) (')ziikl('()l ):),n(l()lk()z)(')n). sokkal élénkebb :)(l)at;:y ))))l)lik:')l(') működést, tudott ki- t'(),_it()ni. mint az Intézet. Suk vunatknz—z'tsban tudományus t(')))())) is átvette az lntéwt;

:)))))()l)' ()93')'() szükebb t(')))t'() kur—

köziitt; ))

'I

_ lő ()S

m))nk: körút, l:')t()z(')(.l()tt_

l—lbbon ))()))szc rész)) volt annak is, hugy különféle :'):)':)il)an :), Wilk—

:) Statisztika

i))t('):m(')ny()k sz())()))() n)i))(linl(':')bb f()k()z(')(l()tt.

,) Nó) )le)x()ts():_)' )))):)ll()tt :) Nemzetközi M:)zű—

l)')t(')z()t (Róma). :) N())))z()tk(")zi Hivatal (lk)-iisszol), :) X:)m—

zvtknzi Munka) * i Hhatnl (Genf) s: Szol—

lnmi l)lf)3)'itt)))í)k(')(l(')s N))1)/.(tl(().n intézett), (l'úríle t()l_)tatta.k :) Atatisztlk: specialis )()))i')l()t()in t()x'(')k()))_v,—f(')_—_)()t, Mi,): () sz:-rvekbiva- ínt(')z—)))(')n_v()l(' vultak, megalakultak vagy most vannak kialakulóban kíili')nt(')l() *—

nónvxsógi, (")k()))()n):)t))í—a)i. ::zocionwtrini. bio—

)))()t))i:)i, ))())))z()ti ii))'()(l'()l())nkntntó, közvéle—

)))(')))yl('))tat(') ))):)t())))atil( :)i statisztikai, stl). "—

))().:mz)tk(")7') t))(l()n):')n_vns Szervozntek, lyvknvk m))nk :))ki'))(')l)())) :) statisztikai zös ))(')lkí')liizl)()t()tl()n ()szkiiz.

t'jabl) t'()jl()n)(')ny volt, hogy ahol :) X())))z()tk(")zi Stzttisztika) Állandó Hivatala, szokelt',

ali), k()t))'ilv(')n, Amori kz' bnn, mintegy :)z l))t()—

z()t tengerentúli tiúk'aként (10 teljes önálló- Sz'))9;:)l, 1940-ben t))egtalakult az A)))(n'riknközi St:.)tiztikai lntózet. Tehát :) (l()()ent))al'iz:')l(')—

') ) folyamat:) (:()mosak ).)())'tik:')lisan

(tilt, (l() l)())')iz()ntúlisan, területi alapon is ))nvánnxlnlt.1941-ben és 1942—ben német. sta- tiztí'm,)sok meg akarták alapítani :)z l).)))'(')))ak('iz'i Statisztikai intézetet. Mig :)znn—

ban az Amm'ikaközi ' Intézet

gaztl) m'))"_) Kurvskvtlolmi

iuloR

zum)—

()l())))-

l )) ) (')z()t nőmet )nezz'szúllú.)

()rősö-

Sla tisztika.)

igen életképes szerv :()tnek bizonyult, :) terüle-ti (l()()()))t)':)1ízáció e további kísérlete) sikerrtelen maradt.

Az (unh'tett intézmények fehtlejlőtlése, valn- n):i))t. időközlwn :( Népszövetség helyét út- vovő l))gypsíilt Nemzetek statisztikai szer-

449

H()ll)an(lia,_

1947

eddiginél )s nagyobb NP)))z()tk(")zi Sta- kinn-(nagon) mun—

teretntvtt, ):)invl' kiépülése az

)))('))'t(,')l(b(),n csökkentette .) tisztikai lnt(')z_()t ))(Sgebben

k:)kö)'(')t_ Minthz ()ly helyzetet,

amellyel Washingtnnban Végre őszintén, szembe kell()tt, nézni. l)] sz:-rve)" ()ffyiitt—

)niiki'nlósónelt. :) munl n))(vrnsynsnak, ()(ryszó- val :) nomzetközi statigztikni intézmények jövő sz:)repénnk vizsgálat:), :) tárgy:)límok ()::vik l()f)f(,)nt()sabb részét kepezte.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet alapszabálya-ódosítása.

A Sztn-vezeti )))'()l)l(',)n):')k sarkpnntja :) Non)—

zetköz) Stariztikai lnt(')zet, i)()l_)'z())tt-')n()k tisz- tazasa (SS ))))()szt.iz5()n()k )))():_)'szil:',))'(lít:')sa volt, Ezt pedig" (sad) úgy látták ()ltét'l)(),:t('in())l(', ha az l))tézet müködési sz:),l):_')l:_vzal:':t az új vi]-:')))'l)el*yz()tn()k meg"!)"f'()l()l(3()n n)()(l())'niz:')l_i:'ik.

A szabályzat, )notlosítasnnak t()))v(')t, ()g'y tanítcgbiznttsúg (l())lj_)'()zta ki, melynek adója az amerikai Stuart A. [fü/(3 _— :) k()))t"())'()n(-i:')k (—)l(')k(')gz)'t('3j() (')s :) )'()n(l()z(')s l()l)k() _A V:)lt. A b()('))'k()7,()tt i):'))l)()li V(')l(),m(')- nyek tovabbi tannlnn'myuzíxsín:

V:)zet, Vég—mí sz:")v:);:(')))(),k

))':)sl)i));:t()ni Szt—NSZK) az: i))(ltm l'. (*, nohíx ()lr)(")l('l(')s()vel

(liittí ki_

A: N()'n_)z(—)tk('izi Him: kit'njtvttv, at'm. hogy

különbiim') ÖN )')_i

()l (')-

s :) tm:—

()lk(')sz)'t(')st(')))() :), .llurhulu- sz'())'k()szt(")l)iz()ttság-nt kill—

mint;

())'(),]('),t folytnssun :) hivatalos, Statisztikai intézm, nm)) )):tz:)))()ll):tt,i:t m:)(ldő V())'s:)nf_)*(')st'

hivatalns ('),x) m))n sz,())')'()z()t()l(l(()l :)7.

:)): l().l)(—)t', bug-y gátja :). statisztika statisztika nagyszabású

non) SZíllltltl a))r: :) hogy :) Nmnzvtkiizi t(')n()l)mi missziója l;í')(l(')s,() t"(()l()sl):)OS l'NH (')s az

)( )::) ( (')ljzt szult—

('XU- :(it'()jl(')(l(')w'(')l)(")l telni),

()lsűx ')mh't.

ka ):")lt V:) t))(l()))(:'())y:'(t, Az (),)":th ()z()kk()l

ki'wvt k()zt:)t(')s)*() Statisztikai

vógotórt (')g

jutni, intézm tör—

t())':'(l)l)i mü—

,Xlnnkz'ua :)zunlmn —_ az lnt(')z()t szvnnumtjaít (),—_)vat'únt k(')))ViN()l(") Niro szvt'int M— nm)) t))(—))'ítl*bet ki abban hogy zu tagnk l('(")l()x(")n(")x()n ().—)()(l:')lj:')k.

()vymust. Az lntt(')z()t, ba kam—Solntwknt tart, ten—t :) világ Statisztiknsaival, :) kiili)nt(')le statisztikai t:'))'sas:i:_)*()kk:)l (')s sz())'v())z()t()l('l('el.

újult" erővel teltvt eleget :)lapxzabálvszm'í') (:()llkitűz(').s*(')n()k, hogy a statisztikai ()l):)1'tso- kgajt, tiiltélatesítse S alkal)))az:')snk:(t, világ))- szerte ()lx'hnnzd'ítsa. Az t'),i,i:').—')7z))'v()z(')s nm))—

()S':))k :)rt'a nyujt l()l)()t(')5(')j_)'()tt hogy a. külön—

böző nemzetközi, regionális és nemzeti t))(ln—

m:")nyos statisztikai Szervek ();y'iittnú'tkb—

désre az lntézntllvz cs:)tlnknzhassanak, ba—

))()n) ezenkívül az lntéwt maga, is új, :) tudományos statisztikai kutatást sz:)lgz'tló helyi szerveket és speciális szaknszttalyovkat létesít.

11—12. szám

idevágó, hogy az inté/zet egyik magyar tagjanak, Izz/r)] De'/St") ltl't)ft's$'/,()l'llilk nt-vó—

lwn. aaki ügyébl—zón—t, a három magyar inté—

zeti tag: itur/ÁSZÓMSfll az új xtatntnmlmz írásban illllt'fl'jUX/llvllti fíf'ilt' Lajos az ugyv—

telni intézetek lkaamzs'olz'txz'tnak fontos—

ságára hívta ft'l az ;1l:Lpszzthúlymötloh'ítú ült—"zs Figyelmét. l*:j.l')/'Úi)il'zltll magyar részről a kongrexx'znsra az Intézet inimifln'iroin jelen—

legi magyar tagja, továbbít Jordan Károly S ti bwzamolo SZHHHNZH'UU kill/dott, tx— szak- tanulnn'myt,

Az intézet, tollát az új elgondolás szerint ntem tekinti magát többi? félhivatalos.atlat—

gyiijtil, meg-állapottásokat; létfsítő szowezet- nok. a fulzutatolmt a jövőben toljoSon a hiva—

talos nt—inzt—tközi szervek végzik, VógPi'Hti' niénytwn méginkább akadémikus testülettté, a ,.statisztika nemzetközi akadéniiájáva"

'álik s kibővül tntlonn'inytm, autonom jel- legű statisztikai szervek központjává és szövetségét": amelyre-, azonban konknét munkaterv mogvalósitaisa hárul.

lényeges változás az alágyszabítlytervezet, Szerint a multtal smmben az is, hogy az Intézet Állandó Hivatala (Office Permanent)"

bekoheleztetik az Intémtbe. Az Állandó Hi—

'atal öm'tllóságz'mak megszünését jelzi. hogy igazgatóját, aki mint a végmhaitás főnöke, az Intézet. részletesen meghatározott munk; — programmjanak elvégzését vezeti, az intézeti tiSZflktíll' (Bureau) nevezi ki, mégpedig szükségképpen nem is az Intézet tagjai közül. Eddig az Intéze-t főtitkára volt egyút—

tal az Állandó Hivatal igazgatója is. A kettős terhet egy ember __ ha sikerülne is JIethorsth-o: hasonló ügybuzgó smkembert találni *. tényleg aligha bírhatja

Az új statut'um fonto—; pontja, hogy az Intézetnek az eddigi rendes tagokon (membre titulalro) és tiszteletbeli tagokon (membre honol—aim) kívül ex officio tagjai is lesznek. akiknek tagnak—ra a csatlakozó részéről történt ki;ttilthtéalikkol kap—

t—solatos. Az új tagság ot,-vezetése indokolt:

Il hivatalos statis'rztiknxokm, a killöiilli'm'i sta- tisztikai intőznn'myok

tan, Viszont

SZPFV

kÚln'lNlliÖll'O xziikaóg felesleget—gain sem tsrl'wlik az iitttizotét; i:l;£$z't;._"llrk5€:li. mot-t az csak műkö—

tiÖ'Nliií tartatni-"tra, szoli jiUh'h'Zlgitlll Választott, a

szt-ntlwn az ölet—

ttnlunn'tnyos statisz—

tikat, képviselő, l'tdltitlS (xs tisztvletlxali tagok—

kal,

Említést ót'tknnvl. hogy a tagosstzulétt'lre vonatkozó új javaslat lónngélwn egy régeb- ltt—n felvetett s akkor _{nagy vitát kiváltott;}

nmffl'ar elgoinlolúgt _(PSZ illilgitttl'lt, Él!/1 t/"l'illy

450 _104?

(ltmztz'n' az 1028. évi kairói iilés 'kapwsún az lntézot t'eltfrissítéw Öl'tiMiÖhOn javasolta :l statisztikai hivatalok vozt—tl'iinok ex otto tagszigl'tt'. anwly nitrszíinik, ha az illeti:") hi—

vatzllwxzott'ii z'tllz'matól nmgvz'tlik, (le tudomá—

nyos éi'tioinok alapján osotleg' továbbra is az Intézet tagja maradhat.

A. t'evntlos tagok xzzinnt logt'e-ljelil) Pált), a tiszteletbeli tagoké 30 loln'et. mindkét kate—

gót-ia létszáma onwltott-tt: az DX offo tagok száma, lf*gf(?ljl*l)i) l.";tl lottot.

Az alapszabalynn'tllosít(is tervezetét, a wa—

shingtoni ülésszakon __" hosszas vita után __ Végleg; noni fogadták el. Hogy a tagok minő] szélesebb kore rósztvebtssen a tlöntén—

bon, ír.—'tslwli sza vazz't xxal az atalaknlz'm'ól.

fognak határozni

Az. hogy a washingtoni ülésszakon az in- tézet tiszti—kara is kicserélődött, nincs össze—

t'iiggésiwn a St:ttt5ztikai Intézet helyzetében kétségtelenül vó—g'lwment változásai. Az In—

tézet müködéxében az állandóságot. a fő—

titkár személye jelentette. H_ W. illethm'st, aki a főtitkári tisztséget; 36 évig oly pint-at—

lan ügysmretvttel viselte, komám. hivatkozva már 1940-ben nem kívánta vállalni további jelölését és helyét, fiatal erőnek akarom át—

adni. Csak a háborús körülmények és a kötelességémet tartották helyén még ennyi éven át, köztük olyan nehéz években, aminő Hollandia életélwn az 1944. és 1945. év volt.

Egyébként sem ő, sem a lelépó' Jad/in elnök, bizonyára magas koruk miatt, nem is vet—

tek nin—zt a kongresszuson. Kívánom _— írja az Intézet kié—mentesült, főtitkára utolsó je—

lentésének búcsúsza'aiban M, hogy ay. Inté—

zet továbbra is támogassa a statisztika foj—

lesztését az egyotenws haladás érdekében és pedig: egy olyan új világ javara. amely nmn

say-lt elpusztitx'tsan, hanem az CillDP'l'L

; jó—

l't'llén innnkalikmtik, . "

A, Nemzetközi Statisztikai Intézet. újonnan int-gvi'ilasztott tisztikar—ában a következők fog;—

lalnak lit—lyol". íl'iSztt—lotlmii ülnökök lettek az utolsó elnök és főtitkár, a belga A. mm és a holland l—l, W. .llnthomt, Yalmnii'tt az amerikai W. lá HUN-0.1: Az lnstitnt új elnökévé az Stuart A. It'íwt, a Nemzetközi lx'ont'el'pnt-iúk t'ármlltatatlan m- i'vntluzt'íjót vítlakztuttúk meg, A négy alolnliki állást: egy norvég ((;. Jahn), egy indus (l'__ ('. _.l/uhutmmhix), ogy irant-ia t.i. "L.

]t'uvfj') és egy lvilgyul (li),

Nc'h'mn—l tölti bv. Az új ftfititkái' .l. Tin—

Imryen lott, aki (mpt'tgy, mint a távozó illethom, holland statisztikus—. l't'xnztúrotx' az angol A. L, Blur/titi.

anwrl kai

S:! IH'H! de

*i1——12.szám

ill—r Egyesült Nemzetek Statinztikal levékenysége.

Mnlisztikai Bizottság és Statisztikai Hivnml.

A washingtoni km'li'ormwia'ik inz'txik f.:az'di'r lala. az Egyesült NOIYlZMle'ILGli saját stn—

fmzikzli lm't'akeii,ys(—f_'e s: ('llllt'lí a többi szak- intézménynkóvel

való összohangoláxa a ta- m'imkam'tsok Szintén fontos témaköre volt,

Az "Egyesült Nmnzotoknok, amely most 'varlsiííziwn jelentkezett a Statisztikai nmnmt—

kozi meg::lmszélósek fórumán, két állandó .?iültlSZKl'liaii szervo van_ Az egvik a Statisz- aikni Bizottság (Statistical ()onnnission), 'l(.

gnú—ak a Statixztikai Hivatal (Statislicnl 'Ut't'ico).

Az Egyesült Nemzetek alapokmánga szakértő bizott'a'ig'ok felállítását írja elő.

Az ENH minket érde'kllfi fűszorvu, ra Gazda- sági és Szociális Tanacs (Economic and Social Council) hamar felismerte, hogy ';Statiszti'kai vonatkozáslmn ilyen tanacsado testületre szül sége van. Ezért létesítették mati— 1.946 elején a Statisztikai Bizottságot, .rzmmly _kilenleg a kanadai Herbert, illa-rsh—al elnöklete alatt működik és 12 tagból áll.

Az BNO (% statisztikai tanácsadó szervének alakulatai közé tartozik a smtisztikai szab- ványosítás, vagyis a nemzetközi adatok

—. összel) asonlítasának mi nél tökéletesebbé tétele- .az államok statisztikai adatgyiijtései- mek inászexrvezése és megjavítása, a statiszw tikai módszerek fejlesztésének előmozdítása s e cél elérésére a statisztikusok kiképzésé—

nek fokozása, végül az UNO központi és Speciális intézményei statisztikai munkájá-

nak egyeztetése.

A, Statisztikai Bizottság egyes Dl'Oblénlűlí irnogolc'liisírra * különféle albizottságokat, szak- bizottságokat létesít S :I, bizottságok valoszi- gon rendszerét építi ki. így a Bizottság Javaslatát-a alakult a Képviseleti Salisztikai Albizottság (Commission on Statist'ical Sain- Ming). A képviseleti alapon történő adat- v'víijtésuk alkalmazását a közeljövő fontos irányzatának tartják. A, Bizottság tagjai kö—

ziil az ipar szakmák szerinti ssoportosítítsá- nak llinljhiilill'l,Y£áSfll'iL kijelölt szakbizottság a((lommiteo on industrial Classification) munkakörét, az iparon kívül más foglalkozási 'rlgalira, sőt; más statisztikai csoplirtosításokm ils, ki akarja terjeszmni s nove Statisztikai Osz—

iz'tlynzó Bizottság ((*onnnittw on Statisticnl 'Úl'a sifivation l4'olytntni kívánják a kiillx'vroskgdelnii forgalom zirncsoi)ortosítzisú—

nak közös nevezl'il'e hozását ' kido geza-ndó" számos új

egy újabb bizottxzig' mi; sziikségosnek ytYork).

losz,

stb. A jövőre (*lőlíéSZílé—SÓYG ilwaszm'vozését tartot—

H'onnnittw on Futur turi"

451 194?

Míg az () Statisztikai hálózatában az FM) Statisztikai Bizottsága tanín—snynjlásra S az ("NO statisztikai tevéken]yaégónok irá- nyitasz'ua hivatott, az I'N'O Stalinztikai Hi- Vnmlz'lnak feladata n végrehajtás, kíiloníisvn a, nmnzetközi :lllíllvlí f:) ütése (is

l'érlietl'ivé tétele.

A lli'atal stntiszlikni anyaggal látja el nemcsak az UNO szvrveit. (lo kiad 'anyai út—

ján kiszolgz'ilja n nlatisztik: mindennemű fogyasztóit. a hivatalos és lndon'iányos vi—

lágot, is. Ez az a terület, ahol a Nemzet—

hozzal—

líÖZl Statisztikai intézm régi szerepét ——

úgy látszik __ nz l'NU Statisztikai Hivatala toljosen z'lt fin—rja venni. A Hivatal első ki—

a(lványa, :! Monthly Bulletin ot' Slatistics, 1947 januárjában még csak 850

zatot tartalmazott. augusztusban már mon sorozatra tm'jmlt ki. A lent Solib a(lntoknt hozza, zunelyekm (so különböző ornzágtúl kap repillőpostán vagy kábelpn. A havi közlöny filgreléke (Monthly inllotin Supplmnont) rü—

Yltl leírását fogja adni a közölt statisz- tikz' adatsorok ol'szagonkinti sajátosságai- nak, ezzel az adatok összlemsonlítását meg- könnyítió

A havi Bulletin és az UXU kiadásában most első ízben kiadandó Statisztikai Ev- könyv mellett a Hivatal a jövőre újabb kiadványokat is tervez,

adatsoro-

A statisztika nemzetközi ,egységcsílésérg irányuló törekvések. ' A nemzetközi adatok begyűjtése maga sem könnyű feladat, de még nehezebb az adatok egységes formnl—ákba öntése.

A statisztikai adatok összehasonlítási;nak megvalósítására irányuló tevékenység csak.

az első világháború után. a Népszövetség és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal felállítá—

sával indult erőteljesebb fejlődésnek. A.

Népszövetség munkájának legi'ont'rmi bb konkrét" eredményt—) a Nemzetközi Gazdaság:—

statisztikai Egyezmény ( iratot-national (Ton.

vention Relating to ldvonomic Statistics) és az 1928. évi genfi nemzetközi ;:azdnság- statisztikai konferencia végliat'ílrozatainak (Final Act) elit'ogznlz'isu volt. Az Egyez—

mény, melyet 26 ország it'—molett életlw, az egyes országok kötelességévé torte, hogy statirztikai allalgyiijtósoiket az ogyuzniény értelmében hajtsák végre. Az ekkor l'el—

állított Statisztikai Szakm-tőbizottság (Committee of Statistical Experts) lliiil és 193!) között rendszeres üléseket tartott és a háború 1939. évi kitöréséig metodikai kiad- vúnysorozatot mlott ki (,,Stntlios and Re—

ports on Statistif'al Aletliodn"). A második vilz'lgliábort'i nlati az Anwril—zuközl S tatisz—

11—12. szám

tikai intézet fejtett ki nagane teren jelen—

tős tevekenyseget.

A háború befejezésével a Népszövetség szerepet átvevő ngesiilt Nemzetek Statisz—

tikai Bizottsága az egyeztető munkálatok teehnikai kivitelét a Statisztikai l—livatalrtt bizta,

A. 1), K. ()u'fin. a ;:aztlasz'gi iigyek veze—

tesevel liter.:hízott főtitkár. akinek ügyköré- liez az ('N0 Statisztikai Hivatala tartozik, örömmel számolhatott lie e fiatal Hi'atal—

nak s vezérigazgatójanak, az angol H.

(Mamintinak, nagyszerű nlunkt'tjz'trt'd. A Népszövetség: nyomdokain haladó egységesítő tevékenységr nagy lépéssel jutott előre.

A, CG'mTIiOM- által megkezdett, munkat, most XVil'liam A, Leonard folytatja, s mikor Lake Sum—esshen ezt a Hivatalt, nie—,:lz'ttogattuk, mar 1"! volt, a kalauzunk.

A nemzetközi atlat'szolg'ítltatas i'vSszehang'o- lásának e másik kivalo lteszervezt'ije szerint a felszaz es egynehany, a nemzetközi atlat- szolgz'xltattíkhan tölilie—kevt'vsbht') fejlett; statib'ztíkaval rendelkező államot nem tekinthetjük ,,osztatlan statisztikai vi- lagnak", hanem rsak ötven, vagy mégtöbb,

kulon világnak, ahol *a fogal-

technikai együntetűsego csak

hosszú és l'i'll'zltlSt'tgttS munka reven érhető el_ Nem lehet olyan r.enlz'tkat' kesziteni, melyek minden ott-szaj: atlatgynjlesi rendsze—

részt vevő,

statisztikai módszerek

t'elw beleillenek. A legtuyszernltb statisz- tikai :l(l*:llSt)l'l'ill kata—Solatlian is felmerül—

hetnek nehezsegek. S ne felei .i'rk, *llogy sem az l'NU, sem a szaklntózmenyek alta—

kihalt nem gyűjtenek eredeti adatokat, ha—

nem meg" kell azokkal, amelye—

ket az egyes orszagok ltekiiltlenek. A proh- lónn'tkat meg kell oltlani, ha mas—

kemi netn_ kompromis'sznmmal.

Valohan hz'nnulatrantelto az az agilitas es ilit'll'lllTP'lx'llllt'í gt;titlo§s:'tg, mellyel ('ampírm es Leonard, az úttörés nehez feladatát végezte.

A vilag statisztikai hivatalai s kilztíik' Magyarorszt'tg? is, szinte napl't'ul-napra tanui e lelkiismeretes munkának. Leonard siirt'in erkezo leveleiben kimeritt'ien Ól'tlt'lx'lőtllk minden metodilmi reSzlet iránt s újabb és újabb kiv'anat'tgokat terjeszt elő a kiiltlemlő allatoknak egysége.—' nemzetközi követelnie—

nyek szerinti közlésére.

t—lemalniok megis

A nemzetlkíizi adatgyüjtés es egyeztetes ez új pionirjai szerint a jövő t'ejlt'idésnek al)—

lmn az i'ányhan kell lialallnia, hogy a gya—

kori ad hoc kérések helyett, amelyek

ség'telen terheket; okoznak az egyes orszá—

gok statisztikai szervezeteinek, az l'NU

452 ^mi

Statisztikai Hivatala megkapná az orszzagok minden megjelenö statisztikai kiadványát éw ezeket hasznalna fel for—ásul, Jól tudjuk azonban. milyen szizifuazi munka ma egy-egy statisztikai kiadvany csupan tető alá jutta—

tása, Távol jövő allna minden államtól, kellő időben. a lehető teljesseggel és mód—

Szerbeli egyezóssel megkapni a sziilwégegf kiad 'anyokat,

Tervek készülnek a statisztikai nyok egymégositéaóre vonatkozóan is"

Érdekes volt idevagóan az ir Statisztikai Hi 'atal igazgatójának, Stanley (il. Igyon-nak kongresszusi dolgozata. Közbevetőleg: [ll/')"—

nak (%S munkatársainak köszönhetjük azt a két. felejthetetlen napot, amelyet a koi'ig'rew sznsról visszatert'ila—m a

kiadvá—

(lentenna'trimnat iih'l' lr Statisztikai 'llarsaság (Statistieal antl So—

t-ial lnttttirv Horietv ot" Ireland) meghívására ítulilin—l'wn eltíilti'yttt'ink. Lyon helyesen nin——

tat, ra. hogy a Statisztika netnzetkt'ízi összev—

hasonlíthatosz'txanak ki kell terjednie a sm"

tisztikai anyag tárgykör szerinti osztj'tlyozz't—f Sara is. Felvoli, miert ne lehetne a" kül—

kert-*Sketlelem terén a Ne'-nszí'ivetsefx által ki—

dolgozott minimalis arulaiistrom tnintajz'tra, összeállítani a Statisztikai Évkönyvekhen at masutt liaaznzllamlú tal'gykíiriheosztz'ta "mini—

malis jegyzéket ist? ?:S meg kellene mmm—

tani, mit, foglaljon magaba egyegt csoport, Alert e téren még lllelet'lllGET—(35911 nagy a kaosz, l'l. t'ea'elilten ..szoeialis statisztika"

alatt joforman ('Sálk a munkaügyi statisz—

tikat; ertettek. L'túhvll e tárgykör igen ki—

azóles'etlett, sőt sokhelyütt tartalamazza, tv ta'xpesseai (mt t'tepmoztralmi statisztikát. is. Az .,egyeh" ('soport gyakori

rentlszerezt'i

alkalmaz—(ma a

. gytiinolta la tis—akát;

mutatja. John ehelyett az (haz/etelt; csoport—

elnevezes. :tn'n-lvlu'il idővel a szükséghez ké—

pest egy—egy resz iinúllúanlhat, A prolilétint ntegvili'gítz'm'n'a Lyon tzilllll"'t;'os tz'thlazatot is közöl, amely tölti) orszag Statisztikai Év—

kíinyvenek ('SfnHll'lfb'ÉNTStthútját tartalma—zza.

Kiti'tnik ebből. hogy mi,-: [roi-szag Évkönyve mindössze lt) t't'it-soportl'ian helyezi el a Sta—

tisztikai anyagot. Magyarorsza'ig 18, Spanyol—

t e: a tv;

orszag _ a vizsgált. országok közül maxi—

malis _ 42 tk'lesoporto-t haaznáh

Lyon elgon—tloli'tsz'tnz'tl is tovalJ—l) megy VR.

(lt/ye tanulnuinga, amely szerint eg stan—

(lattal bibliográfiai rendszer kifejlesztégével.

lehetővé kell tenni az egyre növekvő és egyre, bonyolultabbá való statisztikai anyag áttekintését es belőle a kiv-[mt adatok mi—

nel könnyebb kikereseeet. A kiilöntféle sta—

tisztikai blbliográfiák áttekintését ma nagy- mértékben aka dal _voz'za az ()Sztályoz—ási .

*w

11-—f12. szánt

rendszerek különböző Volta. Mig alNemzet- közl Statisztikai Intézet bibliogrt'ifiai beosz- tás; , melyet llevne—jében is alkalmaz, inkább elméleti jellegű, az Amerikaktizi Statisztikai Intézet rugalmasabb rendszert követ. Ennek alapján kidolgozható volna olyan t:'iin;:_vkör- beosztás, amelyet az egész vila'igm'i elfogad—

nanak s nemcsak bibliográfiakban, hanem statis tikaian—yag indexelesénel, kiadvz'n'iyok—

ban stb_ is alkalmazni kellene. Az osztalyo—

zastrak szerző szerint teljesnek, alapszerkeze—

it'-ben állandónak, de a változó viszonyokhoz igazodónaik, logikusnak, egyéb osztz'ilyo 'tsok- kal összl'iangban állónak es ::yakorlatinak kell lennie. Az Amerikaközi Statisztikai ln—

tűzet semaja, amely fejlesztesre szorul, szerkezetileg hasonlit a decimal-rendszerhez, de csak () t't'ifdiozeti'le tagolt'vdik. Az elst'i 3 fő—

i'ejezet általános jellegű temakat tartalmaz.

Az utolso ti t't'it'ejezetlw az az anyag: keriil, amely közvetlenül az alkalmazott statisztika xalamelyik ágához kapeso—lódik. li fejezetek:

földrajz, demográfia, közgazdaság, egeszseg- kiiltt'tra, igazgatás-pontika, muillat—életviszo- nyok.

Az l'Nt) Statisztikai Hivatalának fontos liivalt'isa az is, hogy az egyes országok sza—

niara lehetővé tegye nu'is orszz'i'fok statisz—

tikai tapaszlalatainak llleilSllllll'ÓSÓi, és érte—

kesitósót. így pl. a Ntitiessegi Osztállyal (l'oinilation Divison in the, l,)t'ptll'lllllllli, of Social At't'aires) együttműködve a Statisz—

tikai Hivatal kiesot'i'xlós i'óljz'tbol adatokat gyűjt a legutolso es a kövi—*ilíelű orszagos szziiiilfalz'isokról mezt'igazdas lakásügyi, ipari és lx'oreskedt-ilmi vonatkoz ban. Ez az anyag:; magában foglalja a hasz- nált módszerek leírásait, a ket-dt'iíw—xk. utasi- tasok inz'isolatait, a legutolso szamlalz'is ki- adványait; és a jiivt'i eenzusra vonatkozo ter—

veket. A begyiilit, anyagi kivoi'iatait és össze—

l'oglalásait feldolgozas utan elküldik vala- mennyi orszagnak, úgyhogy az limit—re ter- vezett, nepszámlalások már ezek figyelembe- vételével lesznek végrehajthattók.

Általában az [TNO Statisztikai Hivatala a nemzetközi és országos szervek felé mint központi leszamitoló iroda, működik, amely begyiijti és továbbítja az waves országokra vonatkozó adatokat", inl'ornia'ieiókat és az eg'ységesitést célzó szaktanz'icsokat.

nópesst'xg'i,

Az Egyesült Nemzetek különleges szervei.

lűnilítettiik, hogy az *lgyesiilti Nemzetek saját, központi statisztikai tevékenysége mel—

lett számos különleges szerv is végez __

ugyancsak "hivatalos" ,— statisz'tikai funk- ciókat. E ,,speciális ügynökségek" (Spe-

453 1947

cialized Ageneis) bekapcsolódása az UNO ke—

retébe bol egeszen szoros, hol lazább. Na—

gyobbreszt már a llt'tlm'l'l'l előtt is megvoltak s most részben nevet. reszben székhelyet vál—

toz'tattak. Megfigyelliett'i a szt'xklielyeknek Amerikaba, 'aló áttolodasa lűtll't'nn'lllól, atni—

nek liátranyai europai szempontbol ketseg—

telenek,

ilyen speciális szervezet működik munka- ügyi. teren (International Labor Organi—

zation), élelmezési és inezt'igazdasz'igi téren (Food and Agriculture Organization of the lfnited Nations, FAO), nevelési és tudoma—

nyos teren (l'nited Nations Educational S'ClFl'lili'lC and ('nltnral Organization, UNESCO), légügyi téren (international Civil Aviation (")rganizaiion), Ez a. na'-gy intéz mény az L'Ntkkíizgyt'ilósz— altal elfogadott egyezmény alapján az [TNM—ba szervesen illeszkedik. A Miiiikai'_'_vi Hivatal Svajt-bol Kanadaba (Montreal) költözött. A FM). a Nemzetközi )lozt'íga;nl:tsziai lntózet utóda, llomaból lli'ashingtonba tette át, szt'xklielyet s Romaban csak az ouroiiai regionális szerve van. .llunkaköret eddig" olli:tii_x':i;:oltabli torii- letekre is kiterjeszti, mint pl, a szociális helyzet javítása, erdészeti statisztika. liely- szini megfigyelés és taníwsadt'is stb. Az UNESCO a Szellemi lűgyiittmilkodós Nemzet- közi IlliÓZefÓllP'k szerepet vette át.

'l'oval'ibi szakitliózlllótlyle' mt'ikodnek pénz—

iiggvi tói-en (international lank l'or ítet'on—

strurtion and Development ós international, Alonetary Fun—dl. egészségügyi termi (World lloaltli ()rganization), a nionekiiltiia'y teren (international llelitigoo Hrgai'iization), ko- roskedolmi teren (International Trade (ir-, ganization. a posta (l'nivorr—tal l'ostal l'nion) (is tavliirszolgz'ilat teren (International Tele—

('HlllllllllllütlllnlllS l'nion),

lö specialis szervek kifejlődése egyre na- gyobb mertekben sztittagolta a statisztikai tevékenyse'xget is és eloterbe tolult, a prob- lema, hogy az adatgviijtt'xsek köznontilaf: tör—

tónjenek—e, avagy a szakintózniónvek öninaA guk gondoskodjanak a reszort—adatok a_v j- tésert'iL Mindkét módozatnak vannak elő- nyei, úgyhogy a bölcs középutas megoldas talalt elfogadt'isra. Megegyeztek abban,hogy az általános célú vagy tíibb intézményt érintő statisztikai anyai: begyűjtését az (ISO Statisztikai Hivatala vegzi, a szak—

anyag begyűjtése pedig a Szakkt'rpviseletek feladata. Tehat a mut'ikai'igyi, mezogazdt'i- sági, légiforgalmi stb. adatokat a megfelelő szervezet gyűjti. Az UNO azonban, ha alta—

lanos érdekből szükséges, speciális adato—

kat is gyűjthet.

11—12.szám

A koordináló levékenység erőpödése az államok statisztikai pzolgálntiluul.

ftl'indozt, latva. joggal vetődik fel az a további kérdés. hogy a statisztika szedü- ietes fejlődése s területi—mek nagy kiszól-e,—

Sedése milyen irányba tereli a regi vitát:

központosított legyen—e a statisztika vagy decentralizált? Hogy vajjon nem kell-o meg—

mvideálnia :illz'tsvontjat annak a —_ szerin- tünk tobbsegi __ nezi-tnek. amely Szerint, az allami statisztikai szolgálatban a központi Statixzt'tika remlszore előnyben reszesitendő a deetmtralizz'tlttal szemben.

Általánosságban megall;:yollietl'l úgy a near 'zetközi, mint az egyes államokon beliili ata- tiaztikai szervezet f*elepítese'il'wn, hogy az új idők fejlődése megengml. sőt megkíván bi- zonyos fokú deeentralizz'tlz'tst, de annál erő- nebben követeli meg a széttagolt reszek

kom-dinaciojz'tt, össze—hallatilásat.

A nemzetközi statisztikában egyre, tobb

—w;akintézmény alakul. gyűjt adatokat és épít ki magának nwg't'elelő szakönállóságot.

Másrészt azonban fokozódik a törekvés, hogy erős, jól működő központi szerv bizto zsitsa az együttműködést. a különbözö szak—

ágazatoknál folyó adatgyűjtések. eljárások kegysémítesót Éppen így az eddig decen—

tralizált nemzeti statisztikákban is vilago—

san észrevehető az integrálódási folyamat.

('tunk alatt; nem egy modern statisztikai hivatalt volt módunkban meglátogatni s újabb értesüléseink vannak arról, hogy né- hán * allam nem régen állította fel vagy re' fomualta meg központi statisztikai szolga- latát, kétségtelenül az újabb idők követel—

vményeinek megfelelően. Az ismert peldak mind a központosítás, illetőleg egy

*koordináló központ irányába mutatnak.

erős Határozottan folismerhetw'i ez az irányzat .i1'rancizurwszz't2. az Amerikai Egyesült: Álla—

mok, Anglia statisztikai szolgálatának een—

:trális kialakítlázzal—an.

Fram—iaorszaxlmn, ahol a statisztikai szol—

az'lathau a dewntralizt'wio igen régi multra tekintl'iotett vissza. újabban változás követ- kezett: ho. Mar a llill'llllllt'tlS években hangr—

Súlyozottan _lelontkezlk a Hivatal tudomá- nyos jellegének kidoinlml-ítasn s a klinton- iositas kiepitesenek' A francia nemzet. éppen az ország;" le;.rsúlyoaalil) idő- szakában. az lmi. eri statisztikai törvény- nyel. végrehajtotta a hivatalos rstatisztikai szolgalat átalakítását Alaid ii)—tti-llan a már teljes eselekvegi szahadxa'tgual történt újjá- lxzervezés meg: egy lepeswl tovább vitte a 'ldizpontositast_ Belátták, hogy a gazdasági

szüksége.

nílet ogéxzónek atitogt'l irányítani statisztikai

454

iuegalnpcwís nélkül nem lehetséges. Az 1046. évi rendelet,—törvény a nemzeti gazda—

sági miniszterium fei'lnhatt'm'tgz'i alatt fel—

állítja a Nemzeti Statixztikai és Ham.-iság—

tanulmanyi intézetet, (Institut, National de la Statist'ioue, et des Etudesw Economigues), amely a következő szolgálati ágakból tevő—

dik össze,: a Nemzeti Statiaztikai Szolgálat, a Konjunktúrakutntó Intézet. a Tervkor—

manybiztossag, a Neinzetgazdaxalri Minisz—

teriu'm Dokumenttieia'vs kapcsolatos szolgálatok,

Igen tanulságos az Államok statisztikai

szolgálata s más Amerikai lilgyesiilt szolgálatának vizsga- lata is. Az Amerikzui Egyesült Államokban a statisztika nagy mértékben decentrali—

zalt, mert e hatalmas államszövetségben a kormám'zati tevékenym'eg is sokk: jobban szét. van szórva. mint más országokban. A llépS'Zámli'tlílSl hivatalon kívül (Bureau of

Census) statisztikai hivatalok működnek a

munkaügy, mezőgazdaság, bányászat stb.

terén, Természetes, hogy ily nagyfokú de—

mntralizác'it') nem képzelhető el központi ollenőrzés es a különféle statisztikai hiv"—

talok tevékenységének megfelelő em'eztetése

nélkül, E feladatkört néhány év óta a Sta—

tisztikai Szahványosító Osztály (Division of Statistical Standards in the, Bureau of the Budget) tölti be, mely a Budget Bureauban dolgozik. Ez a sm'v az USA statisztikai te- vékenységének fókuszponija, amely a kor—

mányhivatalok és más intézmények statisz—

tikai progrannnjat felülvizsgálja és módw sítja. A központi ellenőrzés annyira megy, hogy egy tiznel több adatsyxilga'tltatóhoz ki- küldött kérdőívvel keSzillő i'rsszeirímhoz a Budget, Bureau jt'm'thagyz'tsa szükséges.

Technikai, meghatz'trozúsi es osztályozási standardok kifejlesztésével mozdítják elő, hogy az egyes adatgyiij—tése-knél a legszűkebb inftmmáeio elegendt'í. Semakat, szerkesztettek az adatok közzetótelére is.

A Szalwz'inyosítő Osztály 9 kozponti hely—

zete indította az PNG—t arra, hogy az Osz- tályt összekötő sz*repre lcx'rje, fel az UNO es az lfSA különféle statisztikai intézmé—

nyei között Az Osztály feladata lett. hogy a szükséges adatokkal az ("NO Statisztikai Hivatalát ellássa . Nemrégiben a Szabványo—

síto Osztály újabb bizottságot is létesített aeél'liol, hogy az a szövetségi allamok sta—

tisztikai SzH-volnek allatgyiijteaeit a nemzet—

kiizi kí'anal'maknak megfelelően irányitsz' (Federal Committee on international Sta- tistiosl. A különféle nemzetkozi szakiutéz—

menyek azonban mas-mas eljárásuiódokat alkalmaznak :) stntisztikai adatok megszer—

zésére s így pl_ külön bizottság alakult arra, .

11—12. szám

hogy az USA hivatalos szervezeteinek rész—

vételét a FAO adatgyűjtési programmjában

megkönnyítse. Tehát mind a két princípium úrvényesiil: a statisziika szakteriiletenkiuti széttagolása s ugyanakkor annak felismerése, hogy a statisztikai problémák a maguk szö- vevényében csak kö7x'is együttműködéssel old- hatók meg.

Anglia, ahol a statisztikai szolgálat min—

dig kifejezetten decentralizált volt, 1941—ben szintén Központi Statisztikai Hivatalt alli—

Iott fel, amiről a háború miatt alig vettünk tudomást. Angliát,. úgylátszik, a második világháború vezette arra a belátásra, hogy komoly időben a kornn'inyprogramm előkészí—

tésében és végrehajtz'isának ellenőrzésében a központosított statisztikai szervezetnek nagy szei—fm jut. A Hivatal feladata nem annyira az adatgyüjtés, mint inkább a többfelé ta- golt adatgyűjtő szervek tevékenységének egységesítése, 'alamint tudományos kutató—

munka folytatása, A Hivatal össze-kötő szety a minisztériumok statisztikai osztályai s a kormány között és központi szervező min- den. el,,fvnól több minisztérium hatáskörébe tartozó adatgyüjtés elűkészitésénel és végre—

hajtásának

Egy kongreszusi előadásból megtudtuk, hogy Törökországban a statisztikai szolgálat fokozódó központosítása vált szükségessé.

Általános Statisztikai Igazgatóságot állítot- tak fel, amely egyetmi jogosult statisztikai imiimkálatok végrehajtására s amelybe a mi—

nisztériumo'k túlnyomó t'i'aszének statisztikai szervei is beolvadtak. Masik tanulmány a kinai kormany "függetlenül ellenőrzött" sta—

tiszti'kai rendszeréről szólott, amely közép—

helyet foglal el az Európában túlnyomó erős centralizáció és az amerikai individuálisabb rendszer között, A Brazíliai Földrajzi és Statisztikai intézet a nemzeti, állami és inunieim'ilis statisztika koordinálására tett intézkedést.. Ismeretes, hogy a Szovjet-Únió—

han fontos szerepe van a Statisztikai Hiva—

talnak a gazdasági tervek vógrehajtz'isanak alatz'imagztzisában s eredményeinek számba- vútelében. [Úgyanígy Lengyelországban, ahol a háború által sze'xtziillesztett központi sta—

tisztikai szolgalat új alapjait az 1946. 'évi

dekrétum vetette meg. Az igazgatási célon túln'ienő felv:'-telelcet a Központi Statisz—

tikai Hivatallal egyetértésben kell végezni.

Az elmondottak igazolják, hogy a decen—

tralizált Statisztika még megmaradt felleg- xzirai egymásután dolnek le s a háborús és háború utáni hivtataios statisztikai berendez—

kedes a kormányzati célok érdekében fel—

állítja, vagy ha megvan, mindjobban erősíti a statisztika központi szervét.

455 1947

A washingtoni knnferenciák többi réoztvcvő szervezetei.

Adós vagyok még azoknak a szemezek-k—

nek legalább futólagos jellemzésével, ame-w lyek a Nemzetközi Statisztikai Intézet és azt 7NO mellett a washingtoni konferenciákon:

résztvettek.

Az Amerikakíizi Statisztikai Intómxtrői említettem, hogy a Nei'nzetközi Statisztikai intézetnek amerikai depandansxza, anóhkiik ho,,g az intézetbe be lenne kebelezve. Fenn—

tartották azonban maguknak az Intézetbe-' való belépés lehetőségét, Bár ez az intézet első ülésen most tartotta, egyik legszorgal—

masabb testülete volt a kongxesszusnak és több gyakorlati probléma, megoldását vitte előre. Működése főleg az amerikai statism tikai hivatalok és ügynökségek mnmkájz'umk közös alapra helyezése terén mozog s e tekin—

tetben, úgy látjuk, félhivatalos szervvé növi ki magát.

Az ('ikonometriai Társaság matematika—v sok, statisztikusok és kozgazdz'ismk csopor- tosulása. Nehezen alakult meg, mert e ha—

rom tudományág képviselői kezdetben ide-—

gen—kedtek egymástól. Oh. F. Roos emliti:

tanulm'inyaban, hogy egyik dolgozatát, amelyben a közgazdaságtan a matematika.

segítségével kapcsolódott a statisztikával, az Amerikai l—Zgyesiilt Államok valamelyik nagy közgazdasági lapja csak azzal a felté-telle?

volt hajlandó leközölni, ha szűkebbre fogj—a, a matematikai részt. Egy statisztikai szak—

lap a közgazdasági és maten'iatikai elemek, egy matematikai szaklap pedig a statisztikai és közgazdasági részek mellőzz'xsével Óhaj—

totta közölni. Szerző érezvén, hogy Zb'úlix'"

utcába jutott, cikke kivonatát E. I). Wilson professzorhoz küldte el, aki azt impulzusui használta fel egy csoport megalapítáSára..

amelyből később, 1930—ban az (")konomet'rlaí

"ai-saság kialakult,. A Társaság vezetöi min (lentkor fon-tos szerepet játszottak a közgaz—

dasági elmélet fejlesztésében és alkalmazása—

han. Újabban pl. az atomenergia békecéldkra történő felliaSzn-ál:'1sanak gazdasagi követ—

keztnónyei állanak a vizsgálatok közt'nmomt—

jában. Megállapítják, hog' messzemenő val—

tozzisok mehetnek véglw az egyes országok.

;:azilasi'igi szerkezeti—ima Elke'xnzelhető, hogy olyan országok, melyek eddig villamosu energia és berendezések hijján szükségletet—

ket nem tudtak belföldi termelésből fedezni?

az atomerő révén nem fognak behozatalra szorulni. Változások várhatók a termelési költségek és az eladási árak viszonyában is ami optimistaknak hosszú időre terjedő áltam—

límos prosperitás megjósohisára ad alkalm—

mat.

il——12. szánt 456 1947

A Xomzetközi Nem-spentudm'nanyi ('nio, ez az 1928-ban alkult egyesülés, nevet t-üvi- viítet't'. szervezeti

tagokat 'alasztott len. Eddig" egyeni ban egyw nemzeti

mwt megvalasztott, HT tag között :") nmjzyai' van: St-hllvi/m' Karoly, 'I'liii'rt'ny Lajos, [.lrlxt/ De; (3, Iu'7('l.()x hoz-"; és Horwíih Róbert. A tagletszam tervezett l'elemelóSe kata-san reméljük, hogy meg nehz'tttyx e meg'—

tiSztt-ltetóst'u meltan szz'nnottai'te'v magyar statistztiku; iS bejuthat a tagok ko'/Ó.

A Nemzetközi .iílvetlelom— es Vagyonkutato '.l'z'u-sast'g'. amely ezzel az ideiglenes elneve- zésgel most alakult intézmény; alamint az Amerikai Statisztikai 'l'ai'xasa: a konferen—

ciákon atti-inylagr kova; S'ZPE'WitilU'L jutott.

hálózatának áttekin- tt'vs'e Vegso tokon azt mutatja. hogy a nem- zetközi statisztikz'tnak ket nagy univerzalis Szet-ve 'an, megpedig! tuttomz'tnyos vonalon a Nemzetközi Statisztikai intézet, hivatalos yonalon pedig az UNU statisztikai Szet-ve- zete, Mi?: a statisztika tuilomz'tnyos itiegszer—

vezese meglehett'iaen kialakulatlan s tudoma—

nyos SZ—PI'VPll'w'k iigszen'u'ikütlexe egészen laza.

hivatalos yonat'kozz'wlmn kifejlt'itlt'iben 'an imm- l)izonyos rend: az FM) a

itemzotközi szakintóztttóuyolu-t fokozatosan lmazorvozti s szervező keze elhatol az allami

statisztikai hi'atalokig is.

szabályzatot ntőtioaított s

w:t.—'ltitt:.*:tot1i

nem

(lsSzejovete—

Voltak, esn- oszlotl, A tagjai

t-sx it a Wlolu'il

A vilag statisztikai

specialis

Tirsndalomsiutiszlikai kérdések.

A .washingtoni kont'e'i'eucia.kon targyalt s az eddigiekben nem érintett tamadalom- statisztikai kérdéseknek meg csak vázlatos isniet'tetéselto sem bocs.-itkozltatom, mert nem akarok türelmükkel visszaelni Hmtv Lajos kollegam ro'ásá'a, aki. mint volt az úton, kedves partnerem az előadóasztalnal is.

f'supán lüi'agadok egy—két; temat a

"ból.

A, nópeaségstat'iszti'ka szempontjz'tbol külö- nösen az an'iex'iikai F. W_ Nolanskin—nek a nemzetközi népességi probléma—k analízisét—ől szóló tanulmánya érdemel figyelmet. Szelle—

tnesen mondja a smirzű. hogy a politikimyk sok olyan kérdésben nem kepesek meg—

egyezni, ainelyeki't'il a szakember tudja, hogy rég eldöntött dologrol van Szó. Az analizaló statisztikus nehéz gyakorlati probléun'ikat old meg: tapasztalati kutatas útjány igazi tu—

tiast nyujt elmelet—i helyett,, atn'titiőrkét gyak 'an liaszntftlnak tmlitikai fegy- verként. így egyi-észt,: "Németországnak, Olaszországnak és Japánnak eltette/rre volt.

szükséget; másrészt: ,;nágyobb népesaigare

Sok-

al ! ala nosít ami;

stikatf" s más efféle fi'azeológta. Az Egyeaült Nemzetek Gazdasági (vs Szociális Talalt-sa kutato ex teuytneg'allapito Cellal felállította a Nóiit-ssl'xg-l Bizottságot, amely ÁH'I) I'ni'ro olnüklete alatt Szep programmot dolgozott ki.

'l'et'hnikai teren különösen az 1930 körüli nt'tpazz'unl'ai(tsok es 1nezogaztlasagih ilasze—

irasok maxítm'tlis nemzetkozi összehasonlít—

hatóxz'tgt'tt-a törekszenek (nepszz'ttnlala'tsi ki'—i'—

tlt'ipontok minimalix' _iegyzeke, egyöntetű netnzetI—cozi tet'n'tinolouia stb.). Konkret munk—a imlult ax'egbt'il, hogy az ('Mi azon—

nali igényeit a tlomogrz'it'ia teren kielégítsék Végül kezvlomenyozt'i lépéseket tettek a tietimgi'z'tt'lai. szot—lt'tlis (i.—4 iraztlasz'igi kolvsiin.

hatasok tetjimlelnws elemzese'a'e, ]u tanulma—

nyo—k ÓN'ZSZH'Ú tit'lpesst'xxnoIitika, tehat _iobi anyagi és kultili—szinvonal meg—

vall'isitasat'a, illett'ileg' a ;taztlasag'i es szo- t—ialis smmpontliol legkotlvezí'tbb népesség- yaltozz'ts oletw'xxw'lt'e nyujtanak alapot.

A nemnozgalmi statisztika kt'il't'iiwtl a francia A. Sai/t'); tanulim'tuja a nt'itmsetles uj iranyat elemzi anélkül, hogy biztos okat tudna allni. miert emolketlik a sziiletéaek aránya _ a háborús yisszaltatz'mtol függet- leutiil is __ az utóbbi időkben. Tizenegy or—

statkztikusai, (lemogt'z'tfusai, szoeioló—

gustai, orvosai a szétküldött, kiirkt'xt'tit'isre egy- masnak nteglt—lhett'isen ellentmondóan nyilat—

koztak. liar eleggé intlokolhato vélemény,

szag

*liogfy kiegyenlítt'iilós megy végbe. tehat a váll Mi,; es más okok miatti Yi/SZHHU'YÚS nyo—

man fellepett atmeneti ,lelenségói'ől.

a születési arany eiklikns. nem pedig falan—

vető javulast'trol van szo.

ragyix

A szot—iális statisztik: küt'ebt'i—l említést ór- tl—emel az amerikai l,. Dublin meglepő meg'—

allapítasa, hogy ';Hzatk-Amerikában három és fél évtized alatt a biztosítottak halando—

,saga 60%-kal esett. Lehet. azonban, hogy a haiandóaúgnak ebben az a(latban jelentkező nagyat'ányt't javulása nem a közegészségügyi kultúra fejlodesenek következmenye, l'lgyób- )(Öllt. amint l—l. ('I—'IUHB és 1. S. [f'alit' tanul- mányaiból kitűnik, az Amerikai itlgy'esült, Államokban a munkaügyi statisztikának es a, szocialis biztonságnak gazdag és Válto—

zatos lliulllkítm'M'Óf állították össze.

Kllltl'll'slílliSZtiik-li vonatkozasban erdekes a holland Ph, ldenbum tanulmánya, amely a Statiszttiln'uiar'k, mint az o'ktatt'tsiigyi t'entl- szer javításának eszközei-(il értekezik. Szet-ző a közoktatást, nagy vállalatként, fogja fel, amelyben hatalmas tőkék nyertek elhelye- zést., akar csak a közüzotuekben, ipar—valla—

l'atokl'mn. A Statisztika útmutatóul smyigál—

hat abban a tekintetben, hőgy mennyire gaz-

ll*—12.Szánl

zdasagosak e befektetések. Hollamlialian, ahol az egész közoktatásügy közvetlenül a közoktatásügyi kot-n'iany felügyelete alatt áll s a felel-mzeti iSkolakat az allam finan—

4zii-ozcxa, lehetőt—"éji nyílt arra, hogy a külön- nöm"; islkolat'ajok

is

költségvinek statisztikz'tjz'lt egység—sen és részletesen vlonwzzék_ A tan—

ügyi rendszer javítását célzo statisztika tanulók tanulmanyi otwiménytiit. a

kat középiskolai)

lílSÖl'Ö törzslap N*:i'lSÓgÓ'x'Pl

a tanuló- a és a iit'íin'fgolgin végig:—

A ta—

nulok által kiállított ltll)l)líói'tlt3$t)r£ toi'zslapot Vl ;:Sfa'alja.

a statisztikai ltitatal (want—:lnt lwgyiiití és i'eldolgozza. majd ismét az iskola i'vntielkv—

zésére lmt'at'ttja az céljaitól, így ezek

új eredna'tnxok bevezetése a lapok ld. az lti3tt. évi renm'aciot 194244: i(l'NÓl'iÓlx' t'igyvleinnwl, Az Pl'WlmÚH'l'le' kivaloan al—kalma:4ak és hasz—

no.—ml; a tanügyi szot-vezet javítása, az kaya—s

*ixko'latipnsok kiiltségeinok szz'tmliavétolo § 'szamtm részletkérdés tnotn'ilz'tgitt'tsa szeni—

pontjaik".

ilet'éjezt'vsiil csak még egy probléimit érin- tek, moly hazai vonatkoza'isiian is tennivaló- kat kivan.

(*, It). Diculefai/ és I:. Hu!/(' tarssna'zt'ik a statisztikai fogalmazási szentélyét kikép- zéaét'ől készítettek rövid tervet. A fogalma—

zási szakon ln'ii'omt'aita statisztikus van:

matematikai statisztikus. adminisztrativ sta- tisz'tikua és élemm'i statisztikus, utóbbi a ,ieg'nmgasalain't—ndü típus. A statisztikusok e három fajtaja különböző irányú kiképzést, igenyel, ami mas—mas tanfolyamok tartasat teszi szükségessé. Az Anwrikaközi Statisz—

tikai intézetben e kérdést részletesen meg'-

"vitatták. Gondoltak többek között a statisz- tilka, tanításáról a 'kí'yzét'nskoiakban ez—

irányú lépés tételét a Ki ponti Statisztikai Hivatal is tervbe vette MM, haladok amerika—

közi gyakorlati tanfolymnzira a statisztikai problémák iránti érdeklődés t'el'kvlte'xsét-e az ifjúsághan, módszertani kézikönyvek kiada—

,súa'a mi), Franoiaorszúghan is szépen érlelő- dik a statiszt'iknsnevelés, amiről M. F_ ll.

Clown értekezése tanuskodott.

Négy lanulsűg.

Yégjso erot,l.tm'-nyiil, ha kérdezik egyéni itn-

45 194?

pi'esstzióim mérlegét, a legfőbb tanulságok, amelyeket lwnnem a látottak én hallottak kialakítottak, talan a kovetlwzők:

1. Jó és gyors statisztiln'tt csakis meg- felelő gépi felszerelésael lehet produkalni, A magyar staxtiSztikanak is meg" kell talal- nia a módokat, hogy a szocialis szempont kara nékül, nagy felvételeit, s a jö (? sok fontos feladatát, a ;;épesítés minél fokozot- tabb allkalntazítsaval oldja meg. A gépi fel- ilolgoza'ts a ponto—mig" és gyorsasag mellett"

lerűkíniélést jelent, tehát lényegében nem le—

het antiszocit'ilis. Ide kivankozik annak meg:

mnlt'tése, nem' a, mrzt'ígzdasagi VHz'igiHS'AO—*

iras tHi'VPZtlIP felkérte a kot'nn'n'iyokat, jelöl- jék meg az eszközöket, amelyekkel a FAO tamogatni

' !

'.iox szitk—

segrítaégtiki'v lehet, ígérik. littT—E' fogjak a koi'nn'inyokat :! teldoi

séges gének rendeltkuzésrt— lm z'tsíval is

! Masik Ttlillllb—"i'iwttlll a ke'an'iseleti statixz- t'íka: itt-fit, és költséget nti—;:tak

munka az egész helyett. A ,,sainpling" név végigvoi'ntl a kont'ei'oncit'tk előkészítő irataín és targyalaaain. Ha nem is ,,varz'tzsszetm, merjük allitani, sokszor jobb eredményeket:

adhat, mint a teljes összeírás, mert az egy i'ányha ható hihafor'asokat könnyebb ki—

kiiezoln'ilni ki ':llasztott kevés felvételi egg—

séglu'il, mint a teljes sokaságban, ahol bizo- nyos fajta hibak összetevőinek s a i'iag'y szamok törvényének hibakiegyenlítű szet-epe helyett a hibák lnegsokszorozódása követ,—

kezhet. be.

ai'íto részleges

3. A végcél, amelyre mindenképpen töre- kedni kell; lmtie'lé az országos statisztika minél erőteljosletiii) koordinációja, a külön- böző azét-vek által folytatott statisztikai t'th'Vkenyseg központi összehangolása. Kifelé pedig: az ismételten hangoztatott ,,osztat'lan statisztikai világ", amely a könnyen érthető és összoinwxnlíthato statisztikai adatok sza—

bad kicserélését) épül fel.

4. ['tolsó tanulsz'igom midig, hogy vsak Szaz- százalékos odaadással én munzkateljesítmény—

nyél lehet. olyan sikereiket és haladást fel—

mutatni, aminőket apró és nagy dolgokban és a, statisztika jekmtőx, de kisebb jelen—

tőségű kérdéseinek intézésénél is egyaránt 11iegt'igyelhettiink.

II. Bene Lajos dr.: Módszertani és gazdasági kérdések.

11. 111 Lous Bene: Guestions mélbedologigues el économigues.

A w:—tshingtoni nen'tzetkiizi statisztikai kom ferencn'ik mind n'ufidszerhelí, mind pedig" _a_—'az—

"dasági téren hatalmas tndonn'inyos anyagot flialmoztak össze, úgyhogy annak szűk keret—

;oe: való bemutatasa nem könnyű feladat.

Még fokozza. az anyag hűség-ut, hogy alabbi beszámolóban az ülésszak tai-m'alúsain kívül a megli'ttogatott statisztikai intézményeklwn szerzett tanulságokra is ki óhajtok terjesz—

kedrni,

11—12. szám

Matematikai statisztika.

A matematikai irányú angolszász statisz—

tikai irodalom ismeretében is meglepetés ere- jével hatott az a nagyszabású matematikai felkészültség, amellyel az üléseken a statisz—

tikai kérdéseket tárgyalták. Ehhez járul.

hogy az Ökonomeftriai Túl-saság (Economet'ric Society) is matematikai szemléletbem vizs- gálja a közgazdasági jelenségeket. A közép—

mnúpaí és németországi nom matematikai irányzattal szemben Világszerte túlsúlyra jutnak a matematikai módszerek. Ehhez hozzáj-ámult az is, hogy a háború után a sta- i i.e'z tikai mat—erne tikai ' felfogásától idegenkedő német tudomány" nagyreszt kikapcsolódott a, nemzetközi életből. A kongresszuson nagy szerepet játszó angol R. A. Fisher cam- bridgei professzor nagy szakkönyvet egyene- sen úgy vezeti be, hogy .,A statimtika tudo—

mánya lényegileg az alkalmazott mate—

matika egy ága".

Általában nagy fejlődés történt modszer-

tani téren az elmúlt évined folyamán, ami—

dőn a háború miatt csaknem teljesen ki vol- tunk kamlódva a nemzetközi tudományos érintkezésből. Míg a két világháború közötti időben a gazdaságkutatás fejlődésével együtt a statisztikai idősorok felbontására és vizs—

gálatára vonnhkozó eljárások haladmk nagy léptekkel, addig most a valószinüségszámí;

lási alapokra visszatérve, a hibaelmélletok és a véletlen éri-vényesülesével történő repre- zentatív kiválasztás (random sampling) ma-

tematikai kerete állanak előtérben,

Ragyogór" előad—ásban ismertem; a mate—

matikai Statisztika fejlődésének korszakait es azok keretében a most említett valószínü—

úgszámítási irányzatot a francia Maurice lf'réchet professzor, annak az nnkétnek ösz—

szefogkilágnkémien, amely a matematika tú—rsadalomtndomimyi ulkalmímísálrol szólt.

Előadó szerint az ankéton kifejezésre ju—

tott általános vélemény az, hogy a mate- matikának akár legújabb vagy legnehezebb fejezetei ix jogosan alkalmazhatók társadn—

lomtudomúnyo—kra, de tigztábnn kell lenni azzal, hogy ezáltal ;; gazdasági következte—

tések nem kapnak nagyobb biztosítűíot.

Gazdasági kérdések gyakran visswvezethe tők matematikai formulákrn anélkül. hogy azoknak matematikai megoldása lenne. Vé—

gül megemlítette annak a körülménynek kor- látozó hatását, hogy a közgazdasági törvé—

nyek ismeretében az általuk kedvezőtlenül érintett gazdasági egyedek igyekeznek azok hatását kiküszöbölni és ezáltal a törvény—

szerűség'et máris befolyásolják. Ez utóbbi megjegyzés azonban a közgazdlsági ismere—

458 1 94?

tekre (kiváltképpen a m'ognóziora): tiltani;—u nosan érvényes es nem szorítkozik pnkztáw a matematika i eljárásokra.

Az említett vu lószinüségszá m 1''t ási i mi nym - mtml kamxolntlmn érdemes lnégmlllffPGlí' Mát/man [_ll'nfíáSSZUl" előadták—lit, aki a male——

mutikai stntígztikát'egyen—einen a valószínű"—

sógwámítás egy fejezetének tekinti.

A matenmtilmi statisztika egyre nagyobhn szerepét a ln'mgresszus tapasztalatai alapján!

nemcsak abban látom, hogy :) számsorok.

elemzésénél adott esetekben módszereit alkal- mazásba vegyék, hanem esetleges gyakorlati * alkalmazásától függetlenül le. az a felndatnp hogy a módszertan ilmzofiiggeseit tisztázza:

és ezzel annak lovibbfejlűlkísét biztos alan——

polcra helyezze.

A szorosan vett nmiemati'kai vonalon. lla—w lndt az az unkát, amely egyben a kongl'eszf—

szns leg-terjedelmesebb jelentését tette ki és amely az aposteriori *aloszini'iségmak ami, a kérdését kívánta tisztázni, ho,; bizo!iyo§*

számú "kedvezően" beköveücezett esenn'f-nyw bűl lehet-e annak valószínűségére követikm—

tetni.1 Az ati-két érdekesen mutatta be az;

egyes hozzászólók különböző kiindulópontból eredő eltérő felfogásaít. A szigorúan vett;

matematika t: gadó felelete mellett bemutat—

ták a gyakorlati élet felfogását, mely utóbbi bizonyos határon aluli valószínűség eseténa azt ellmnyagolhntónnk tartja és úgy TNM—4 kedlk, mintha az lehetetlen volna (Matav——

nmtikni megfogalmazása még Coni'lmt—tóií való.) A matematikai statisztikusok smixlim._

írásbeli hozzászólása közül ki kell] emelnünk a magyar Jordan Károly önálló ell—gondolám sokban gazdag zlllásfoglalás'xt.

Képviseleti (reprezentatív) módszer-;, Módszermni szempontból nemcsak a kon—- f_l'l'fNSZlLS előadásain. hanem statisztikai iv.——

tézmények llleIl'z'll(7;Ial3§L§a mián is a log—' tobb tanulságot n részleges számlálások fej—

lődése nyujtotta. Rendkívüli mértékben tini) '—

mítottúk azokat il matematikai eljárásokat..

mhelyek :; reprezentatív ldválnsznls elme letet adják. Towáhhfojlesmotték :: malom—- roket annak (**l-(líinn'w'xre, hogy :) kivűl-JEM lott csoport az egész (billeg: reprezenlz'llására alkalmas—e. Vannak már matematikai mód-M 1 A fel—tett kérdő; pontosabban a követ?

kező volt: valamely esemény n enelfből r-szer megfigyelhető volt. ilkltételezvmhogy ennek az eseménynek áll-andó, de ismeretlen.

p valószínűsége van, lehet—e a ;) értékére!—

következteini puszán az n 65 az r eset——

számából, vagy pedig far/n gyakoriságbóll?

Az ankét ezt a kérdést is az n':1 és raki esetre korlátozta.