Gondolatok a Nemzetközi Statisztikai Intézetről

* A 'lIIUIII I'll-II. Ulm—IIIUIIIIIIIIIIIIIIU.I-'...

lll I'llllllllll-Io-onlllolhcn- ." CII-_

A Nemzetközi Statisztikai Intézet kairói

,!!! t.i.-C'§t

(XVII.) üléSszakaű)

X VIP Session, au Caire, de Plastitut International de Statistiguef)

l. Tim—ring Gusztáv dr.:

II. Kovács Alajos dr.:

lII. Fellner Frigyes dr.:

Gondolatok a Nemzetközi Statisztikai Intézeti-ől.

A kairói ülésen tárgyalt demografiai kérdések. , A kairói iilésen tárgyalt gazdaságstatisztikai kérdések.

!.

Gondolatok a Nemzetközi Statisztikai ln tézetről. e

Idées sur l'lnstitut International de Szalistigue.

_ .A Nemzetközi Statisztikai Intézet, az egyiptomi kormány meghívására, a mult év utolsó és a folyó év első napjaiban _, Kairóban tartotta XVII. ülésszakát. Az ülésszak nagyon fényes külsőségeiröl be—

( számolni e társaságban nincs helyén; a tu—

dományos tárgyalásokról Kovács Alajos és Fellner Frigyes társaim, kik velem együtt képviselték ott Magyarországot, fognak _ Számot adni. Ezen előadások'nak beveze—

,tőjekén*t azonban néhány szót kívánok szólani a Nemzetközi Statisztikai Intézőt szervezetéről, munkásságának köréről és __ jövendő feladatairól.

Egészen a világháború kitöréséig a

Nemzetközi Statisztikai Intézet tudomá—

nyos munkássága a fokozatos emelkedés képét mutatta. Bulletinjének tekintélyes 7 sörozatac'a kétévenkint ülésező Intézet tár- gyalásainak eredményeként a statisztika , minden ágát felölelő elméleti, methodikai sgyakorlati érdekű tanulmányok valósá—

goskincsesházává vált. Az Intézet dereka—

san ? megfelelt alapszabályaihan kifejezett abbeli céljának, hogy a közigazgatási és

tudományos statisztika haladását

segítse, különösen azáltal, hogy a statisz—

tika—i felvétel; feldolgozás és közzététel egyöntetűségére törekedett s a különböző

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1928 február 14—i előadóülésén felolvasott három Beszámoló előadás az 1927 december 29. —- 1928 január ökö- ' zött lefölyt kongresszusról. —— Ces irois commu-

nications, ayant pour objet la Session tenue du 29 décembre 1927 au ianvier 1928, ont été lues dans la séance (Pétude du 14 fe'vríer 1928 de la Société ,Hongroise de Statistigue. Elles paraiiront en

hang-ait", in extenso, dans le Ier numero 1928 de la Revue de la Société Hongroise de Statistiaue;

elő— ,

, adójaként szerepelje—Ii, tisztán

országokban elért eredményeknek "mag

között összehasonlíthatóvá tételére igyeke

zett megfelelő módowtokat létesíteni, :

A világháború forgataga a NemmtköZiÚ Statisztikai Intézetet könnyen veze dönthette volna; az Intézet éveken—, k re tül kénytelen volt működését s ne ,

tetni 's félős volt, hogy a békekötés k t; k,

vető új helyzetben lényegesen megno ee

dett nemzetközi statisztikai szük gletet"f

Népszövetség saját hatáskörében fogja '

vanni kielégiteni. Bodioe', az Intéze, _

évek hosszú sora óta fáradhatatlanakko elnökéé az érdem, hogy felismerte _, tézetnek az új követelményekkel—' sze be isérvényesitendő azt a kötelez egét ahogy a Népszövetség statisztikai szukse

leteit is neki, illetve állandó '* hivatalán k,

(a hágai Otiice permanentnek) k 11 els Sorban kielégítenie. Sikerült is mega _ d lyoznia azt az eredeti tervet,. heg a N* * szövetség céljaira szolgáló nem etközi _ti'sztikai munkálatokat. s az'xa okhoz szül

séges módszertani előmunkálatof ", * szövetség kizárólag saját közegeivel k az tease el s ennek folyomány—ak— nt * tárgyban- egybehívott , "

(19-20) elfogadott oly j—avaSi—at

rint a Nemzetközi 'Statiszti — _

*Népszövetségnek statisztikai , sz; titan es tud , "

rendeltetéssel s ,teljes részreha a g

gal,ramire eddigimagas tekintélye s tudo-

mányos felkészültsége kizárólag predesz—

tinálja. Az Intézet előtt ezzel a fejlődés bő lehetőségei nyiltak volna meg, mert a Nép,-, szövetség hatalmi és anyagi támogatásáva legyőzhette volna mindazokat a ' geket, melyekkel addig meg' kel

denie. Ez a terv nem valósult

^{2. szám.}

^{——237——}

zottság kisebbségének (3 szó 9 ellen) ellen- állása folytán. A Népszövetség tanácsa azonban mégis belátta, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet mellőzésével statiszti- kai céljait nem érheti el, s az Intézet köz—

reműködésére feltétlenül szüksége van.' A megoldást vegyes bizottságok (comissions mixtes) s egy tanulmányi bizottság útján kísérelte meg, melyekben egyrészt a Nép- szövetség és a Nemzetközi Munkahivatal, másrészt az intézet tagjai egyesültek, egyenlő számban, közös munkára, első sorban a leginkább sürgősnek talált gaz- dasági kérdések megoldására megkívánt statisztikai alapok előteremtése céljából.

Ezeknek a bizottságoknak működése már eddig is szép eredményt mutatott fel.

Mégis, a dolognak ilyetén megoldását, a statisztika érdekeinek elvi magaslatáról nézve, nem tartom kielégítőnek.

Az a gondolat, mely boldogult Bodio szeme előtt lebegett, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet a Népszövetségnek ki- zárólagos statisztikai szaktanácsává s eb—

ből kifolyólag a hágai Állandó hivatal e szaktanáesnak végrehajtó széix'éi'é, tehát mintegy statisztikai világhivatallá váljék, eddig nem valósulhatott meg. A Népszövet—

ség —— a sikerrel dolgozó vegyes bizottságok mellett M,, a saját közgadasági s pénzügyi szakosztályában külön statisztikai munkás—

ságot is fejt ki s a nemzetközi kiadványok egész sorozatát —— havi bulletint. epidemio—

lógiai havi kimutatást, sőt évkönyvet is ——————

bocsátja ki s ezzel a parallel munkával a Nemzetközi Statisztikai Intézet munkakö—

rének jó részét kisajátította. Félös, hogy ezt a ———tárgyilagos megítélés mellett alig igazolható —— munkásságát idővel még tá—

gabb körre terjeszti ki s ezzel a Nemzet- közi Statisztikai lntézet munkaterületét még nagyobb mértékben csorbítja. Ezzel az ügynek semmiképpen sem használ, csak újabb munkát és terhet ró az államokra, mely munka fölöslegessé válnék, ha az adatgyűjtés a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zetre, illetve ennek Állandó hivatalára hi—

'zatnék, amelyben ilyen munkálatok amúgy is állandóan folynak. Elvi szem—

pontból nehezen is igazolható, hogyha a Népszövetség a Nemzetközi Statisztikai In—

tézet közreműködését igénybe veszi ——

amelynek nélkülözhetetlenségét maga is elismeri —— miért kelljen neki emellett még önálló statisztikai szervet létesítenie s ezzel a hágai Allandó hivatal mellett mint- egy egy második nemzetközi statisztikai

19281

hivatalt fenntartania. A Népszövetség sta-

tisztikai szükségleteit az Állandó hivatal

teljesen kielégithetné, ha a-Népszövetség az ő szinte kimeríthetetlen anyagi forrá- sait rendelkezésére bocsátaná a hágai hivatalnak, melynek munkássága éppen az anyagi eszközök korlátoltsága miatt nem tudott a kívánt méretekben kifej- lődni, mely azonban viszont az egyedüli szervnek tekinthetö, mely a nemzetközi

összehasonlító statisztika igényeit minden külső politikai vagy hatalmi befolyástól menten teljes pártatlansággal és kifogás- talan szabatossággal elégítheti ki.

Ettől az ideális céltól ma még távol ál—

lunk. A Népszövetség statisztikai munkás—

sága ke'tségtelenül veszélyezteti a Nemzet- közi Statisztikai Intézet állandó hivatalá—

nak jövöjét. A Népszövetséggel való együttműködés mai formája, a vegyesbi- zottsagok szervezésével, csak fel megoldás, ideiglenes kompromisszum, mely azonban a Népszövetségnek a nemzetközi statisz—

tika terén való előtörésével szemben a Nemzetközi Statisztikai Intézet részére biz- tosítani kívánta a munkásságnak még el nem foglalt területeit. Ily kompromisz- szummal való szembehelyezkedés könnyen azt eredményezhette volna, hogy a Nép- szövetség a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet teljes félretolásával a nemzetközi sta- tisztika egész körét magához,ragadja s ez—

zel az Intézetre halálos csapást mér. Éppen ez okból nem érthető és még kevésbbé he—

lyeselhető az Intézet olasz tagjainak Kairó—

ban tanusított állásfoglalása, akik az el—

nökválasztás alkalmával leadott fehér la—

pokkal nemtetszésiiknek kívántak kifeje- zést adni afölött. hogy Delatour elnök a Népszövetséggel való együttműködésre ——

szerintük —— túlságosan nagy sulyt helyez.

Az előbbiekben előadottak úgy hiszem, eléggé igazolják. hogy a jelenlegi helyzet—

ben ez volt az elnökség részéről követhető egyedüli helyes eljárás a Nemzetközi Sta-

tisztikai Intézet autoritásának megvédé—

sére és a tudomány terén eddig elfoglalt pozíciójának a jövőben is való biztosítá—

sára.

Mindezeknek elismerése mellett azon—

ban a pártatlan megítélés nem zárkózhatik el annak konstatálása elől, hogy a mai

együttműködésnek megvannak a maga hiányai is s hogy a Népszövetség talán ép—v"

pen ezért tartja szüksegesnek saját kebe'lé': _

ben is külön statisztikai szolgálat fenntarf *, tását. Azokon az anyagi nehézségeken, me-

2. ,száxii.

!— 238 ——

??

lyek a Nemzetközi Statisztikai Intézet munkásságának szélesebb alapokra való fektetését meghiusítják, a Népszövetség maga könnyen segíthetne, ha a hágai Ál—

landó hi vatalt megfelelő támogatásban re'—

szesítené. De nem tud változtatni a vegyes—

bizottságok tárgyalási módjának nehézkes- se'-gén, mely a Nemzetközi Statisztikai Intézet alapszabályainak s mai szerveze- tének következménye. A helyzet ma az, hogy a különböző államok képviselőiből alakított vegyesbizottságok, melyek a do—

log természetéből kift'ilyólag amúgy is csak ritkán hívhatók össze, ja 'aslataikat a Nemzetközi Statisztikai Intézet legköze- lebbi szesszióján mutatják be, ahol azokat előszőr a szakosztály, aztán az összes ülés veszi tárgyalás alá. A Nemzetközi/Statisz- tikai lntézet ülésszakainak kétévi perió- dicitása mellett ez a tárgyalási rend nagy időveszteséget jelent, mely oly esetben, amidőn az összes ülés a vegyesbizottság ja—

vaslatát esetleg nem fogadná el, több évvel is késleltetheti a határozathozatalt. Ért- hető, hogy a határozathozatalnak ez a módja nem elégíthet ki minden igényt, bár—

míly magasra értékeli is a Népszövetség a t'egyesbizottságok magas színvonalú tár—

gyalásait, amelyekben ő is részt vesz saját megbízottjaival, akik egyébként —— csekély kivétellel m— mind tagjai a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézetnek. Itt feltétlenül kívána—

tos volna a tárgyalási lehetőségek gyorsí—

tása oly irányban, hogy a vegyes bizottsá—

gok, melyekben a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek legkiválóbb tagjai vesznek részt, javaslataikkal ne legyenek kénytele- nek az Intézet esetleg csak két év mulva tar- tandó ülésszakának jóváhagyását bevárni.

Ily esetben talán az elnökségre lehetne ru- házni az Összes ülés jóváhagyási jogát s egyéb funkcióit. Ez természetesen a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet alapszabáíyaí- nal: zizcgváiloztalását tenné szükségessé, amely elől elzárkózni azonban már amúgy sem lehet soká; az Intézet érdeke nézetem szerint azt kívánja, hogy ez mielőbb meg- történjék.

Már a római ülésszakon, 1925-ben, me—

rült fel az a kérdés, hogy tekintettel az

idők folyamán beállott változásokra és kii—

lönösen a Népszövetséggel való együttmű- ködésre nem szorulnak——e az Intézet alap—

szabályai avagy az Office permanent ügy—

viteli szabályai módosításra vagy kibőví- ' tésre. Az ülésszak záróülésén Willcox alelnök ily értelemben konkrét indítványt is tett, s

l'az elnökség megbízástis nyert ar a,—

erre vonatkozó jelentését a tagoknak küld e;

meg. Az Intézet főtitkára ennek folytán az, összes tagokhoz körlevelet bocsátott ki;

melyben felkérte őket, hogy amennyiben az'm'ala'pszabályoknak bárminő módosítását—

találnák szükségesnek, erre vonatkozó ja- vaslataikat vagy nézeteiket közöljék vele, hogy ezeket az e tárgyban teendő jelentés megszerkesztésénél figyelembe vehessee Mefhorst főtitkár a kairói ülésszak elé ter—

jesztett jelentésében számolt be e lépésé—a nek eredményéről. Bejelentette, hogy a megkérdezett 163 tag közül a felhívásra- rsak 54 válaszolt; ezek közül 16 csak egy:, szerűen elismerte a felhívás átvételét—, 25 nem tartott semmi változást szükségesnek s ezek közül 10 arra a tekintélyre alapí- totta véleményét, melyre az Intézet az ed- digi alapszabályok mellett szert tett, ame- lyek semmiféle komoly nehézségre nem adtak okot; végül 13 tag különböző módo—

sításokra tett javaslatot, s ezeknek csekély száma a főtitkárban azt a meggyőződést váltotta ki, hogy az Intézet körében jelen-!—

leg nem éstelhető oly számottevő áramlat, _ mely az alapszabályok refomjá—t látná szük—1

ségesnek. Ezzel az alapszabályok módosí—:. ' ;

tásának ügye a napirendről végleg leke—

rült.

Hogy annak a 13 tagnak, akik a kérdés—:

hez hozzászóltak észrevételei az alapsza—,

bályoknak mely pontjaira vonatkoztak s?

mily irányban óhajtották volna azokon.

módosításokat vagy újításokat eszközölni; _ azt természetesen nem tudhatjuk. De két-; * ségtelen, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet mai szervezete némi megújításra st l'elfrissite'sre szorulna, hogy munkássága? _ nniverzálisabbá, a szó legtágabb értelmé-s, ben nemzetközivé váljék s ho'OFgy magában:

az Intézetben az összes számottevő statiszw—

tikai tényezők helyet foglalhaSsanak. , Minő a' helyzet ma? Az alapszabályok-' *

4. szakasza szerint az Intézet tagjait azok- _' közül választja, akik a közigazgatási vas,

tudományos statisztika terén kitüntették

magukat, aminők: a hivatalos stati—sztik fejei, az állami és nagyvárosi statisztikaif

központi bizottságok vagy hivatalok tag ,

statisztikai társaságok tagjai és más tudó—

sok. A megválasztható tagok ezen kategoi rizálása határozottan a szorosan vett stai tisztikusok bevonására helyezi a fősútyt s—

csak utolsó helyen kíván ,,egyéb tudós kat* is a tagok közé felvétetni. És — mit tátu'nk? Hogy a tagok között, kiva "

2. szám.

?

dig már az új jelöltek sorában igen n: gy számmal vannak olyanok, kik ugyan kitünö tudósok, tanárok vagy írók, de nem a sta—

tisztika terén. Ezek joggal foglalhatnának helyet azon tudományszakmák (pl. köz—

gazdaság, pénzügytan, sth nemzetközi

szervezeteiben, amelyekben kitiintek, de a Nemzetközi Statisztikai Intézetben. amely- hez szakmájuknál fogva csak nagyon laza szálak fűzhetik, mások elől, náluknál hi—

vatottabb aspiránsok szakstatisztikusok

——— előt foglalják el a helyet s azoknak be- jutását nehezítik meg. Ez pedig annál in—

kább sajnos. mivel amugy is fennáll az a -———— ezen esetben szinte anomáliának mond- ható ———- rendszabály, hogy a statisztika hi—

vatalos képviselői is csak választás útján juthatnak be a tagok közé. Itt, nézetem szerint, oly intézkedéssel állunk szemben, mely nem szolgálja az Intézet érdekeit, sőt egyenesen megneheziti annak a célnak el—

érését, hogy benne lehetőleg minden állam képviselve legyen. A Nemzetközi Statisz- tikai Intézet, mint említem, tagjait, azok sorából tartozik választani, akik a tudomá- nyos fagy a közigazgatási statisztika terén kitiintek, Nagyon helyén 'aló. hogy a tu—

dományos téren működő statisztikusok vá—

lasztás, még pedig szigorú választás útján vétessenek fel; rájuk há 'amlik a statiszti—

kai tudomány továbbt'ejlesztésének, a módszerek kit'inol'nitz'isának. az elvi kérdé—

sek tisztázásának nehéz feladata. Erre a munkára csakis valóban ((natifikált, tndo- mányosan képzett szakt'ért'iakat vonjon be az Intézet s ezeknek rz'itermettségét ám ál—

lapitsák meg az Intézet tagjai szigorú meg—

rostálás útján. De nem a statisztikai hiva—

tatok vezetőinek felvételét. Miután az Inté—

zet legföbb célját és feladatát ,, az alap—

szabályai élén foglalt megállapitz'is szerint w— a statisztikai felvételek, feldolgozások és kiadványok unit'ormítász'iban, összeha- sonlíthatóságz'iban látja s ennek elérésére a megfelelő módozatokat a kormánvok fi—

gyelmébe is ajánlja, ebből önként követ—

keznék, hogy mindazok az államok és a fontosabb nagyvárosok, melyeknek szer—

vezett statisztikai szolgálatuk van, az Inté—

zetben igazgatójuk által képviselve is le—

gyenek. Ez nemcsak az Intézet érdeke, mely csakis ezáltal válhatik-a legtágabb ér—

telemben nemzetközileg univerzálissá, de

még nagyobb érdeke az illető statisztikai szervezeteknek, melyek csak ezáltal jutnak abba a helyzetbe, hogy a statisztika fejlő- déséről s az (")sszehasonlíthatóság érdeké

——239—— 1928

ben a teghivatottabb szaktestület által ho—

zott határozatokról vagy erre vonatkozó javaslatokról haladék nélkül tudomást sze- rezzenek és azokat saját hatáskörükben érvényesítsék is. Szinte fonáknak látszik tehát a ma dívó eljárás, mely szavazás tár- gyává teszi azt, hogy egy állami statiszti- kai hivatal feje az Intézet tagja lehessen—e s amely a választás véletlen eshetőségeivel késlelteti gyakran egyes államok vagy nagyvárosok statisztikai igazgatóinak a ta- gok közé való bejnthatását s így az illető ál—

lamnak vagy nagyvárosnak az Intézetben való képviseltetését. Hogyha az Intézet alap- szabályai akként nuidosittattak volna, hogy az államok és a fontosabb nagyvárosok statisztikai hivatalainak vezetői hivatatt'ö—

nöki sztúgálatuk tartamára az Intézetnek ex offo tagjai, akkor már rég megszűnt volna a főtitkárnak az új tagok jelölésére felszó—

lító körleveieiben már ismétetve hangoz- tatott s legutóbbi évi jelentésében is meg—

ismételt az a panasza hogy az Intézetben

képviselt 29 állam mellett az országoknak

hosszú sora nem foglalhat abban helyet.

részint mivel régebben megválasztott kép- viselőik elhaltak, részint pedig mivel oda- 'aló statisztikust mindeddig nem választok

tak be.

Ezekre való tekintettel a főtitkár úr fi—

gyelmébe ajánlottam volt. hogy az Intézet tagjai két csoportba osztassanak. Az elsőbe tartoznának a tudonn'myos statisztika kép—

viselői (a statisztika tanárai, kiváló képvi' selői, írói, stb., tehát kifejezetten szak—

tudósokt. kik az eddigi mód szerint élet- hossziglan választatnának meg. A má—

sik csoportot képeznék az állami és a fon—_

tosabb nagyvárosi statisztikai hivatalok vezetői (igazgatói, elnökei), kik ez állásra történt megválasztatásuk által ex otl'o vál—

nának az Intézet tagjaivá, de csak ebbeli működésük tartamára viselnék tagságukat.

Amikor pedig hivátalvezetői állásuktól n'iegválnak, az Intézet tagjai szavazás út- ján döntenének arról, hogy az illetők to—

váblra is az Intézet tagjai maradjanak—e;

Nem volna ilyformán semmi nehézsége an- nak, hogy azok a hivatalvezetők, kik mint elismert szaktudósok a statisztika terén ki—

váló munkásságot fejtettek ki, nyugalomba vonulásuk után is tevékeny tagjai marad—

hassanak az Intézetnek, mig olyanoknak kimaradása, kik mint nem-statisztikusok, politikai okokból vagy taktikai szempon—

tokból kerültek egy statisztikai hivatal—

élére amire a külföldön elég példa van

szam.

;; :?

*—*—— s ez állástól való megválásukkal hátat is forditanak e szakmának, valóban nem

válnék az Intézet kárára, ellenkezőleg, szakstatisztikusok előtt nyitná meg a be—

jutás lehetőségét. Ma az a helyzet, hogy pl.

Spanyolország, Portugália, a Sz. H. Sz. ál—

lam, Törökország, 'Albánia, Lettország, Lit- vánia, Mexikó, Délafrika, Chile, U.i—Zéland, Peru s még több más állam, köztük akár- hány olyan, melynek jól kiépített statiszti- kai hivatala van, a Nemzetközi Statisztikai Intézetben egyetlen taggal sincs képviselve, bizonyára a nemzetközi statisztika ügyé—

nek és az illető államok érdekeinek rová—

sára; hosszú multra visszapillantó nagy—

városi statisztikai hivatalok, mint Mün- chen, Frankfurt, Drezda, Bécs, Budapest, Párizs,, Milanó, Leningrád, Helsingfors, Prága, Riga igazgatói nem foglalnak helyet az Intézetben, holott némelyik városi hi- vatalt a statisztikai működés szoros szálai fűzithozzá s e kapcsolat fenntartása mindkét félre nézve előnyös volna. Azt hi-

szem, nem természetes állapot ez, vagy

* legalább is nem kívánatos s nem az ügy

érdekét szolgáló. ,

Ráakarok mutatni itt egy oly hiányra is, mely a Nemzetközi Statisztikai Intézet tárgyalásainak eredményességét is hátrá- nyosan befolyásolja. Az, Intézet határoza—

tainak értékét s tudományos becsét emeli azoknak gondos előkészítése az előadó álf- tal és a megfelelő bizottságban s tárgya- lásuk az osztályülésen és végül az összes ülésen. Ez azonban illuzóriussá válik, ha az előadók vagy a bizottságok jelentései s javaslatai nem jutnak oly időben a hozzá—

szólani kívánó tagok kezébe, mely azoknak _ áttanulmányozását s észrevételezését lehe-

tővé teszi. Ezt a kairói ü 'ss,

a yis-s L

san éreztük, amikor terjedelmes, könyv——

számba menő jelentések csak az utolsó pit lanatban osztattak szét. Az alapos meg—Vi , tatás ily esetben nagyot szenved a felszóa lalni kívánóknak ebből eredő hiánvos fel—

készültsége miatt. Hozzájárul még, hogy gyakran a rendelkezésre álló idő rövidsége

is gátat vet a kérdés tüzetes megtárgyal—ása

elé. E téren javulás várható Flusc angol sta tisztikus javaslatának megvalósítása ese—_, tén, amely az összes bizottsági jelentések-'

a havi Bulletinben való közlését kívánta Ez az első indítvány, mely az Intézet _

gyalási menetének gyorsítását s a-tárg'

lások eredményessé—gét fogja _—Szolgáln s ezzel a Nemzetközi ,Statisztikailntézetbe — , tárgyalások színvonalának emelése el 'egy— ' ' úttal több mozgékonyságot s - —' , életet kíván behozni __ ' W , , ;

Kétségtelen, hogy ' a *Nemzetkozi Sta—

tisztikai Intézetnek, mely a világi , borát, megelőzőhosszú békekors—zakban alapítói: / nak tiszteletet parancsoló konzervatívtw dományos szelleme által, vívta—kia világ _ elismerését s ezzel alapította meg közis—

mert hírneve't, bizonyos fokig alkalmaz—

kodnia kell a háború által teremtett új vi- szonyOkhoz s az eddiginél gyorsabb tem—

póban és szélesebb körben kell azon fel- adatok megvalósitásáért küzdenie, melye—

ket nagynevű alapítói 43 évvel ezelőtt eléje tűztek. " Thin-ing Gusztáv dr.

A' kairói ülésen tárgyalt demográfiai kérdések.

Les ,guestions démogmphigues discutéesd la Session du Caire.

A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek kétévenkint tartott üléseit a nagyszabású,

* komoly, tudományos munka jellemzi. De kevés olyan ülése volt a Nemzetközi Sta- tisztikai Intézetnek, amelyen a statisztikai kérdéseknek olyan nagy tömege került volna tárgyalásra és megvitatásra, mint ebben az exotikus országban tartott ülésen.

A munka komolyságát jellemzi, hogy [arszakülések' hét napon át _,töbhször dél- *

után is folytak s csak a közbeeső vasárnap

*volt' egy kis pihenő. '

A szesszió tárgyalásai három osztály—

ban folytak, a demográfiai, gazdasági és a szociális osztályban. Nekem jutott az a feladat, hogy a demográfiai vonatkozású tárgyakat ismertessem, tehát elsősorban azokat, amelyeket a demográfiai szakosz- tály tárgyalt s azután a szociális szakosz- tály tárgyai közül azokat, amelyeknek a demografiával bizonyos kapcsolatuk. van,

Az ismertetést abban a sorrendbe gom végezni, ahogyan a tárgyak az uto