A Nemzetközi Statisztikai Intézet athéni (XXIII.) ülésszaka és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet római (XIII.) közgyűlése. I. Konkoly Thege Gyula dr. előadása; II. Kovács Alajos dr. előadása

(1)

Inc.—n-unnnucluIunius-Iancu!-nu.-l-ulni-nun..-.-punci-U.I.-nnn-na.-nunlnnn...nu-ncnnu-o-nnunnn..-

OoEGYÉB

l-n-IIInun.u.n-cnn...n-nn-u-nn-alu-il.—n-nn-lu-nun-nncnu --- cnn-n-nur-u.n.o-u-un-o-c-n. !'!'09'l'

A Nemzetközi Statisztikai Intézet athéni (XXIII.) ülésszaka és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet római (XIII.) közgyűlése!)

La XXIIP Session, tenue a Athenes, de l'Inst'itut International de Stallstigue et la XIII?"

Assemblée générale de lylnslitut International dügriculture de Rome.

I. Konkoly Thege Gyula dr. előadása.

Compte rendu du Dr Jules de Konkoly Thege,

A hivatásos statisztikusok nemzetközi együttműködésére a folyó év őszén bő al—

kalom nyílott. Szeptember hó 27-én Athén—

ben a Nemzetközi Statisztikai Intézet XXIII.

ülésszaka kezdődött. Az agrárstatisztik—usok a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek október hó 5—étől 104éig Rómában tartott XIII. közgyűlés—ére voltak meghíva. A Nép- szövetség által az 1928. év őszén Genfbe összehívott gazdaságstatisztikai értekezlet állandó intézőbizottsága pedig Genfben szintén most október hó közepén ülésezett.

Legnépesebb az athéni ülésszak volt, ame- lyen közel 130 statisztikus vett részt. Rómá—

ban mintegy 40 agrárstatiszt—ikus gyűlt össze, Genfben pedig 7 statisztikus jelent meg. Az utóbbiak közül ketten Athént és Rómát is megjárták, míg a Rómában meg—

jelentek úgyszólván valamennyien az athéni ülés—szakon is résztvettek.

Magyarország az athéni ülésszakon és a római közgyűlésen volt képviselve. Az athéni ülésszakon a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és Fellner Frigyes egyetemi tanár mint Magyarország hivatalos képvi- selői, Illyefalvi I. Lajos a Székesfővárosi Sta- tisztikai Hivatal igazgatója mint Budapest székesfőváros kiküldöttje, továbbá Kovács Alajos ny. államtitkár, Dobrovits Sándor miniszteri tanácsos, Farkasfalví Sándor miniszteri osztálytanáosos, Thirring Lajos miniszteri seg—édtitkár és Varga István a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1936 no-

vember 24-i előadóülésén tartott két beszámoló—

előadás. — Comptes rendus présente's dans la séance diétudes du 24 nov. 1936 de la Société Hongroise de Statistigue.

vettek részt. A római közgyűlésen pedig a Központi Statisztikai Hivatal elnöke mint a magyar állam képviselője jelent meg.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 5 na—

pon át ülésezett és a tárgyalásra kitűzött 15 jelentéssel (az Intézet által alakított bizottságok jelentéseivel), valamint 31 ön—

álló tanulmánnyal 4 albizottságban, nevezetesen: a demográfiai, a gazdasági, a szo—

ciális és a matematikai albizottságban, majd pedig a teljes ülésen foglalkozott. A demográfiai albizottság 5 jelentést és 8 ta- nulmányt, a gazdasági, valamint a szociális albizottság egyenkint 4—4 jelentést és 9M-9' tanulmányt, a matematikai albizottság pe—- dig 2 jelentést és 5 tanulmányt vitatott meg.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet közgyűlésé—nek keretén belül 4 napon át külön statisztikai albizottságban folytak a:

tárgyalások. Ez az albizottság csupán egy, de annál terjedelmesebb tanulmánnyal, ne—

vez-etesen a mezőgazdasági üzemekre vo—

natkozó statitsztikai adatgyüjtésnek újabb tervezetével foglalkozott.

A Statisztikai Társaságnak mai ülésén az említett jelentésekkel és tanulmányok—

kal óhajtunk foglalkozni. A demográfiai—

kérdéseket tárgyaló jelentésekről és tanul—

mányokról Kovács Alajos őméltósága fog

beszámolni, a többiről pedig legyen szabad nekem megemlékeznem.

Mielőtt azonban előadásom tulajdon—

képeni tárgyára rátérnék, az Intézet athéni ülésszakával kapcsolatosan meg kell emlé—

keznem arról is, hogy az Intézet kiváló el—

nöke: Zahn Frigyes, a bajor Statisztikai Hivatal elnöke, aki három cikluson át vi- selte ezt a jeles tisztséget, arról minden

(2)

1 l . szam.

marasztaló kérelem ellen-ére lemondott és helyette az athéni ülésszakon az Intézet el—

nökévé Julin Armandot, a belga ipari és munkaügyd minisztérium nyugalmazott ve—

zxértitkárát _— az Intézetnek egyik legrégibb tagját —— választották meg. Zahn Frigyes pedig kiváló érdemeinek elismerése jeléül tiszteletbeli elnök lett, épp úgy, mint annak- idején nagynevű elődje Delatour Albert, Franciaország volt államtanácsosa.

Ezzel az elnökváltozással kapcsolato—

san legyen szabad a tekint-etes Társasághoz azzal a tiszteletteljes indítvánnyal fordul-

nom, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz,

hogy a Magyar Statisztikai Társaság úgy Zahn Frigyest, az Intézet új tiszteletbeli el—

nökét, mint Julin Armandot az új elnököt, akik mindketten Társaságunk tagjai is, ki- váló érdemeik méltatása mellett melegen üdvözölje.

Visszatérve ezek után előadásom tulaj- dornképleni céljára, tekintsük most már sorra az egyes jelentéseket és tanulmá—

nyokat:

Az ülésszakon tárgyalt jelentések és ta- nulmányok közül úgyszólván a legérdeke—

sebb és a legfontosabb az a gazdasági al—

bizottság munkálatai közé sorozott jelen—

tés volt, amelyet Molinari A. az olasz Sta—

tisztikai Intézet igazgatója állított össze. E jelentés, amely egyúttal konkrét javaslatot is tartalmaz, a kereskedelem statisztikájá—

val foglalkozik és annak az úgynevezett ,,elosztási bizottságnak" munkásságáról szól, amelyet a Nemzetközi Statisztikai Intézet az 1933. évi mexikói ülésen az elosztás kér- désének feltárására legalkalmasabb mód—

szerek tanulmányozására küldött ki.

A jelentés elsősorban az elosztási statisztika nemz—etközi megvalósításának jelen- tőségét világítja meg. Majd rámutat arra, hogy ilyen irányú statisztikai adatgyűjtést 1931-ben Kanadában, 1933-ban pedig az

Amerikai Egyesült Államokban és írország-

blan már végrehajtottak.

Hangsúlyozza, hogy az elosztás szerke—

zetének feltárása a statisztika feladata, az erre vonatkozó nemzetközi terv gondos megállapítása pedig a Nemzetközi Statisz- tikai Intézeté, amely ebből a célból a Nem-

___953_ 1936

zetközi Kereskedelmi Kamara felhívására, 1935—ben már ankétot is tartott. * Az elosztás fogalmára vonatkozólag a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának azt a meghatározását tartja helyesnek, amely szerint ,,az elosztás összessége mindazok- nak a műveleteknek és tevékenységeknek, amelyek meghatározott alakban az áru ter- melése és :az árunak a fogyasztó által való kézhezvétele között az áru forgalombaho- z:ása terén működnek közre".

Az elosztás kérdésével kapcsolatban megoldandó statisztikai kérdéseket két nagy.

csoportba osztályozza. Az elsőbe az elosz—

tás statikájának feltárására (az állagsta—

tisztikára) vonatkozó kérdéseket, míg a másodikba az elosztás dinamikájának meg-;

figyelésére (a mozgás statisztikájára) vo—' natkozó kérdéseket sorozza.

Az első csoportba tartozó kérdések szerinte mindazok, amelyek az elosztó szervek szerkezetére, mint a foglalkozási statisztika (népszámlálás), a kereskedelmi üzemi fel—

vétel (üzletszámlálás), az elosztásra vonat—*

kozó adatgyüjtés (áruforgalom), továbbá az elosztási költségekre és azok elemeire, valamint az önköltségi, a nagy- és a kis—

kereskedelmi árakra vonatkoznak.

A második csoportba tartozó kérdések pedig azok, amelyek a kereskedelmi tevé—

kenység indexszá—maival, továbbá az Ön—' költségi árakkal, a nagy— és kiskereske—t delmi árak változásaival, végül a kereske—

delmi vállalatok keletkezésével, módosulá—

sával, átalakulásával és megszünésével fog—

lalkoznak.

Emellett utal arra is, hogy a felsorolt statisztikákat a termelés és az elosztás kö- zött mutatkozó viszony megfigyelésével is ki kell egészíteni, s hogy minden összeírás- nak és feldolgozásnak országonkint és nem- zetközileg is feltétlenül azonos alapon kell

készülni. —

A jelentés végül azzal a konkrét javaslattal zárul, hogy az ismertetett elgondolás szerint az 1940. évben az egész világra ki- terjedő statisztikai adatgyűjtés foganatosít- tassék és hogy az 1928. évi genfi egyez- mény erre a statisztikára vonatkozó pon- tokkal is kiegészíttessék.

68

(3)

11. szám.

A teljes ülés a kérdéssel részletesen foglalkozott. A vita során tudomásul vette LyOn S.—nek az ír Statisztikai Hivatal igaz- gatójának az írországi hasonló adatgyüjtés módszeréről írt és az Intézet előtt fekvő tanulmányát és meghallgatta az Amerikai

Egyesült Államok képviselőjének az ott fo—

ganatosított hasonló összeírásra vonatkozó ismertetését, majd úgy döntött, hogy ezt a rendkívül fontos javaslatot a Népszövetség- gel, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarával karöltve igyekszik megvalósítani.

A következő jelentést a gazdasági hul- lámzásokat tanulmányozó bizottság elő—

adója Pribram Károly egyetemi tanár ter—

jesztette elő. Címe: ,,Hogyan határozható meg néhány olyan fogalom, amely alapvető jelentőségű az üzletmeneti ciklusok elemzé—

sénél". A jelentés szerint a Bizottság kérdő—

ívbe foglalt kérdésekkel fordult a statisz—

tikusokhoz és közgazdászokhoz. A kérdőív az egyensúly fogalmára, a pénzrendszer és az anyagi javak kicserélésének rendszere között fennálló összefüggések megállapítá- sára, végül a gazdasági szervezet, valamint a gazdasági hullámzások nemzetközi és egyetemes fogalmára vonatkozóan ad fel kérdéseket. Tekintettel (arra, hogy a Bizott—

ság munkálatai még folyamatban vannak, a Bizottság megbizatását meghosszabbí—

tották.

A harmadik jelentést a nemzetközi er—

dészeti statisztikáról Dore Valentino, a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet statisz—

tikai osztályának vezetője, mint előadó annak a szakbizottságnak nevében terjesz—

tette elő, amelyet az Intézet az 1933. évi mexikói ülésen szervezett meg. A Bizottság feladata az erdészeti adatgyűjtések, továbbá az azoknál használatos szakkifejezések és meghatározások tanulmányozás-a volt, hogy azután ezeknek a nemzetközi viszonylatban való egyöntetűvé tétele érdekében javaslatot tegyen. A javaslat az erdőterület, a fa—

állomány, az évi növedék, továbbá a kiter—

melés, valamint az erdőgazdaságban (113157;—

nálatos mértékegységek, végül a vonatkozó adatgyűjtések végrehajtásának gyakorisága tekintetében tartalmaz tervezetet. A javas—

———954——

m

1936

latot —— csekély módosítással —— az Intézet magáévá tette.

A gazdasági bizottság elé utalt utolsó jelentés a motorikus erők nemzetközi sta- tisztikájáról szól. A Nemzetközi Statisztikai Intézet ugyanis Huber Michelnek, a francia Statisztikai Hivatal igazgatójának tanul—

mánya alapján és az ő előterjesztésére az 1933. évi mexikói ülésen a motorikus erőkre vonatkozó nemzetközi statisztikai módszerek beható tanulmányozására kü—

lön bizottságot küldött ki. Az Intézet a Bi—

zottság feladatául annak a legjobb mód—

szernek megállapítását tűzte ki, amelynek alapján egy ország, egy iparág, vagy akár egy gyár motorikus ereje meghatározható.

Ebben a jelentésben Huber Michel, .mint a Bizottság előadója, különösen az elsődleges (primer) és a másodlagos (seeunder) erő- gépek közötti különbségre hivja fel a figyel—

met és annak érdekében, hogy a másodla- gos erőgépek motorikus ereje feltétlenül számbevétessxék, illetőleg ne vétessék kuét—

szeresen számításba, konkrét javaslattal is szolgál. Javasolja a közlekedésben használt erőgépek motorikus erejének számbavéte- lét; az elsődleges és a másodlagos erőgépek, illetőleg az üzemben lévő és tartalékolt nio—

torok különválasztását; megállapítandónak tartja az elsődleges erőgépek teljesítőképes—

ség—ének azt a hányadát, amelyet villamos—

áram termelésére fordítanak, valamint azt is, hogy a villamosmotorok saját vagy idegen áramot használnak-e; egy iparág mo—

torikus erejének megállapításánál pedig az általában használt háromféle módszer kö—

zül kirekeszteni kívánja annak a módszer—

nek használ'atát, amely az összes elsődleges

motorok teljesítőképességén kívül csak a Vásárolt árammal táplált Villamosmotorok teljesítők—épességét veszi figyelembe. A jelen—

tést csekély módosítással tudomásul vették.

A gazdasági vonatkozású önálló tanu]- mányok közül különösen kiválik Fellner Frigyes egyet-emi tanárnak ,,Az adóteher- megoszlási statisztika föbb eredményei Ma- gyar-országon" című tanulmánya. Szerző ebben a tanulmányában a közterheknek megoszlását foglalkozási ágak szerint vizs- gálja és e célból valamennyi közterhet az

(4)

11. szám. —955——— 1936

arra l—egalkalmasabbnak látszó módszer se—

gítségével igyekszik foglalkozási ágak szerint :szétb—ontan—i. A tanulmány, amelyet azóta a Magyar Tudományos Akadémiában tartott előadásból részletesen is megismer- hettünk, a statisztikának nemzetközi fó- ruma előtt nagy sikert aratott.

Érdeklődéssel kis-érték Szturm de Sztrem Edouardnrak, a lengyel Statisztikai Hivatal igazgatójának tanulmányát is, amely a kül—

kereskedelmi forgalom ár- és volumen- indexeinek számítására vonatkozik. (A ná- lunk használt volumen kifejezés helyett ő guantum kifejezést használ.) Tanulmánya- ban foglalkozik az ezirányú számítások különböző módszereivel is, arransézve azonban, hogy mely módszert tartja legmeg—

felelőbbnek, javaslatot nem tesz.

A gazdasági bizottságban előadott többi tanulmány mind görög szakembernek mun—

kája. Pogus Georges a Nemzetközi Keres- kedelmi Kamara görög bizottságának mű- szaki tanácsosa tanulmányát ,,A csődök statisztikájának jelentősége nemzetgazda—

sági szempontból" címen terjesztette elő.

E tanulmány szerint a csődök—et három idő—

pontban kellene statisztikailag megrögzíteni, nevezetesen a csődbejutás, az egyesség és a kielégítés időpontjában. A csődökre vo- natkozó statisztika ugyanis, amelyet többé- k-evésbblé minden országban mívelnek, csak így, e három időpontban történő megrög—

zités útján lehet teljes.

Rediadis Perikles görög pénzügyi alál—

lamtitkár a pénzügyi tevékenységi indexről írt tanulmányt. Tanulmánya szerint ennek az indexnek azt kell kifejeznie, hogy az államhatalom bevételeinek és kiadásainak realizálását milyen nehézségek árán tudja foganatosítani. A problémakörnek, amely- hez e kérdés tartozik a seeund—er pénzügyi statisztikában csak kisebb jelentősége van.

Ugyanennek a szerzőnek egy másik ta- nulmánya a, statisztikára alapitott adózta- tási együttható kérdésével foglalkozik. En- nek az együtthatónak azt kellene biztosí- tani, hogy az adóteher az egyen teherviselő képességéhez alkalmazkodjék. A szerző erről matematikai eszközökkel igyekszik meggyőződni és az együttható megállapítá—

sára kizárólag a családi háztartási budget- statiszti'kát találja megfelelőnek. Ennek iga—

zolásául formuláinak alkalmazását az 1930.

évi görög hivatalos munkástháztartási budget-statitsztika eredményei alapján mu- tatja be.

Mousmoutís Nicolas, a görög legfelsőbb

gazdasági tanács előadólja ,,Az áralakulás

irányának előzetes meghatározása Görög—

országban" címmel értekezik. A görög ár- indexek alapján azt igyekszik bebizonyí- tani, hogy egyik árindexnek jelenlegi, ille- tőleg közelmultbeli alakulásából a másik árindexnek várható alakulására lehet kö- vetkeztetni. A kifejtett elméletből azonban gyakorlati következtetéseket nagyon is ve- szélyes lenne levonni.

Ugyanez a szerző még egy másik tanul- mányával is szerepel. Ebben ,,Az árszín—

vonal Görögországban a nemzeti jövede- lemhez viszonyítva" című tanulmányában az árszínvonalnak a nemzeti jövedelemre gyakorolt hatását óhajtja bemutatni. Mun—

kálata tulajdonképen kívül esik a statisztika tárgykörrén.

Az utolsó gazdasági vonatkozású tanul—

m—ány Evelpidi Chr. görög egyetemi tanár- nak ,,A mezőgazdasági jövedelem és annak megoszlása" címü ismertetése, amelyben közismert módon a görög mezőgazdaság jövedelmével foglalkozik.

A szociális vonatkozású jelentések kö- zül legfontosabb az Intézet mexikói ülés- szakán alakíto'tt háztartási költségvetések bizottságának előzetes jelentése, amelyet annak előadója Nixon J. W. a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal statisztikai osztályának vezetője terjesztett elő. A jelentés főleg módszertani kérdésekkel és a már eddig is rendelkezésre álló 12 országnak adatai alapján a vonatkozó adatoknak nemzet- közi összehasonlításá'val foglalkozik. A Bi—

zottság munkásságát jövőben is folytatja.

Ehhez a jelentéshez még két önálló ta- nulmány is fűződik, nevezetesen Mefhorsí H. XV.-nek, a holland Statisztikai Hivatal igazgatójának ,,Vizsgálódás a háztartási számadásokról Hollandiában" cimü tanul-_

mánya, amely e célra 600 háztartás feljegy—

zései alapján végrehajtott statisztikai felve—,

68*

(5)

II.szám, ———956-—— * 1936 tel adatait használja fel és az adatgyűjtés

módszer-ét is ismerteti. S hasonló kérdéssel

foglalkozik Giusti Ugo olasz egyetemi tanár is, aki tanulmányában a különböző társa- dalmi osztályhoz tartozó osaládo'k háztar- tási kiadása és fogyasztása alapján :a nem- zetközi statisztikai összehasonlításolk lehető- ségét és használhatóságát kutatja. Szerinte a kizárólag statisztikai természetű össze- hasonlítást nemcsak :a dolog természetében

rejlő mélyreható különbségek nehezítik

meg, hanem az alkalmazott módszerek kü- lönbözősége is.

A következő jelentés Julia Armandnak, mint bizottsági előadónak első jelentése a statisztikai szolgálat szervezetéről, amelyet szerző a mexikói ülésszakon létesített és az államok statisztikai szolgálata szervezeti kérdéseivel foglalkozó bizottság nevében terjesztett elő. A jelentés a különböző statisztikai szervekhez intézett körkérdésre adott válaszok főbb eredményeit tartal- mazza.

Schc'ifer E. németbirodalmi igazságügy—

miniszteri igazgató "Útmutatás a bűnügyi

statisztikának feldolgozásához" című jelen—

tését a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Nemzetközi Büntetőjogi és Bört—önügyi Bizottság által alakított vegyesbizottság megbízásából mutatta be. A jelentés lényege az, hogy a bűnügyi satisztikai adatok közzé—

tételét az adatgyűjtés módjára vonatkozó és a számszerű eredmények megérthetését iss elősegítő magyarázó szöveg kísérje. Ezen—

felül pedig 40 állam bűnügyi statisztikájá—

nak módszeres összehasonlítása alapján még azt a javaslatot is teszi, hogy a bűn—

ügyi statisztikzai adatgyüjtés nemzetközi egységesítése érdekében a jogerősen elítél- tek adatai egyéni lapok segítségével gyüj—

tessenek Össze.

A szociális bizottság által tárgyalt utolsó jelentés van Zanten J. II.-nak, az Amster—

dam városi Statisztikai Hivatal igazgatójá—

nak ,,A közúti forgalom baleseti statisztika egységesítése" című jelentése. A kérdésnek tanulmányozására szerző az Intézetnek londoni ülésén kapott megbízást. Közben, tekintettel arra, hogy a kérdéssel 'a Nép- szövetség is foglalkozik, s a vele való együtt—

működés kívánatos, a kérdést 1935 június

havában értekezleten is megvitatták, ame—__

lyen van Zantenen és a Népszövetség köz—;

leked-ési és szállítmányozási szakosztálya—;

nak képviselőin kívül a Nemzetközi Turista—

szövetségnek, a Nemzetközi Automobil Club—

nak, a Vöröskereszt Egyesületek Ligájá—

nak, a Szállítmányozási Munkások Nemzet—

közi Szövetkezetének és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnak képviselői is meg—

jelentek. Ez az értekezlet azonban még csak az együttműködésre vonatkozó javas—r latot fogadta el és a statisztika egységesí—

tésének előkészítése oéljából szakértőkből álló külön bizottság alakítását határozta el.

A bizottság működését még nem kezdhet!

vén meg, konkrét eredményekről egyelőre;

a jelentés sem számol be. Az Intézet *a jelen—

tést tudomásul vette azzal, hogy újból hangsúlyozta a közúti baleseti statisztika egységesítésének fontosságát. "

A jelentések során már említett két ta—

nulmányon kívül Nysröm Bertil, 'a svéd"

Munkaügyi Hivatal főnöke tanulmányábam az épület- és lakóházstatisztikák nemzet-—

közi összehasonlíthatóságának megvalósí—

tása felé irányuló törekvésekkel foglalko—

zik. Vázoljia az idevágó statisztikák fejlő—

dését, valamint az azok nemzetközi Össze- hasonlíthatóságának érdekében kifejtett munkát. Majd javasolja, hogy a statiszti- kák az Intézet következő ülésszakán meg—

vitatás tárgyát alkossák, s hogy azok tanul—

mány-ozása az Intézetnek egy új bizottsága

elé utaltassék. ;

Krejcí Dobroslav cseh—szlovák egyetemi tanár a brünni főiskolai hallgatók szociális, viszonyaira vonatkozó statisztikai adatgyüj—

tése során szerzett tapasztalatait tárgyalja.

Tanulmánya a brünni egyetemen általa;

végrehajtott és saját szemináriumában fel—

dolgozott adatgyüjtés eredményein alapszik.

Razi-Kotsicas Demeter a görög Statisz—

tikai Hivatal kulturális osztályának igazga- tója szintén a főiskolai hallgatókkal, neve——

zetesen a görög főiskolai hallgatók szülei-—

nek foglalkozási viszonyaival foglalkozik..

Az ismertetett adatok alapján megvilágítja, hogy a különbözö foglalkozási ágakbób

származó újabb nemzedék Lmily—en arány——

ban tér át értelmiségi foglalkozásra.

Bunle Henri francia statisztikusnak ta—

(6)

ll. szám. — 957' — , 1936—

nulmánya a torna- és sportegyesületek sta- tisztikájáról szól. lsmerteti annak történeti fejlődését s azt ajánlja, hogy a sport nagy fontosságára való tekintettel a sporttal ösz- szefüggő minden kérdésről adatok gyűjtes- Senek.

Hostelet Georgesnak a belga Szociológiai Int—ézet volt igazgatójának ,,A mozgókép- ve'títés használata a statisztikai tenyek elem—

zésénél" című tanulmz'inya a mozgókepvetí—

test a statisztika szolgálatába szeretne állí- tani, s ennek megvalósítása érdekében a Nemzetközi Statisztikai Intézethez fordul.

Idenburg J. Philipp a holland Statisz—

tikai Hivatal szakosztályfőnöke ,,A szóra- koztató rádió statisztikája" címmel a rádió- statisztiká—val foglalkozik. Ezzel a kérdéssel az Intézet az 1927. évi kairói ülésen is foglalkozott már. Szükségesnek tartja, hogy úgy a leadásról, mint a vételről veszi-etes nemzetközi statisztika álljon rendelkezésre.

Majd rámutatva ar 'a, hogy a Nemzetközi Rádió Unió ezirányban már folytat bizonyos tevékenységet, de az a felmerülő kí- Vánságok megfelelő kielégítésére nem ele- gendő, azt javasolja, hogr az intézet a Nemzetközi Rádió Unióval lépjen érintke—

zésbe s közösen dolgozza ki azokat az irányelveket, amelyeket egy minden igény—

nek megfelelő rádxióstatisztika megszervezé—

sénél követni kell.

, Bűchner Oskar a Berlin városi Statisz- tikai Hivatal igazgatója Nagy-Berlin statisztikai közigazgatását, fő'képen pedig a veze- tése alatt álló hivatal munkaterületét is—

merteti.

A matematikai bizottság első jelentését a korrelációs hányados alkalmazásának ta—

nulmányazására kikiidött bizottság nevé—

ben Fréchet M. francia egyetemi tanár ter—

jesztette elő. A jelentés még nem végleges, hanem csupán az eddig beérkezett veleme- nyek rövid ismertetése. Ezért a Bizottság munkálatait tovább folytatja. A Bizottság helyzete meglehetősen nehéz mert az ősz—

szefüt,ges (és az egybehangzóság fogalmát nagyon sokan osszekeverik, s mindkettőt egyaránt korrelációnak nevezik.

A másik! e Bizottság elé tartozó jelentés Drexel Károlynak az osztrák Statisztikai Hivatali volt Oll'lÖkéllBk, a statisztikai táb—

lázatok szabványosítására vonatkozó je—

lentése. E kérdés tárgyalására 1933-ban Mexikóban küldték ki azt a bizottságot,

amely munkásságának reszleges eredmé—

nyét már a londoni ülésszakon ismertette.

A mostani jelentés erre az ismertetésre adott eS'zrev—ételekről számol be és azok alapján a statisztikai táblázatokra vonatk-ozó alapfo—

galmak meghatározására és szabványosítá- sára tesz javaslatot.

A tanulmányok sorában találjuk Hoste—

let George-snak második munkáját is. En- nek címe: ,,A statisztikai tények matematikai elemzésének kíserleti alapjai". A ta—

nulmány teljesen elméleti s az abban fog- laltak gyakorlati alkalmazása problema—

tikus.

Durmois G. francia egyetemi tanár ta- nulmányában azzal foglalkozik, hogy a tö—

megeszleles eredményét miként lehet oly leegyszerűsítés formában kifejezni, amely tulajdonképen a tvömegészlelesnek csupán minden tekintetben jellegzetes kivonata. Ez a tanulmány is teljesen elméleti termé—

szetű, az abban javasolt képleteket pedig a gyakorlati statisztika még egyáltalán nem használja. A kérdéssel tel'iát meg szakem- bereknek kellene behatóan foglalkozni.

Divisia F. J. főiskolai tanár az idény—

szerű változások számításával foglalkozik.

Tanulmánya arra irányul, hogy az idény—

indexek számításánál a régebbi és mai meg—

lehetősen merev módszerek helyett rugal- masabbak használtassanak, hogy ezáltal a különböző tényezőknek idényenkint bekö- vetkező hatása teljes mértékben figyelembe—

vehető legyen.

Onicescu Oktav román egyetemi tanár a statisztikai lánc eszméjének alkalmazásá—

ról értekezik. A tanulmányban a valószínű—

ségi elmeletnek eddig meg csak reszben ki—

dolgozott kérdéseiről van szó. A szerző ku- tatásai még nincsenek lezárva, azokat befe- jezésük után újból ismertetni fogja

Fisher Irwing amerikai egyetemi tanár az időbeli eltolódás (distributed lag) meg—

oszlásának egyszerűsített számítási mód- szerével foglalkozik. A tanulmány szerint az eddig használatos két módszer rnellea szerző egy oly harmadik módszert dolgozott ki, amely a számításokat a korreláció csökkentése nélkül lényegesen lee"gyszerű- síti és e számításhoz szükséges eddigi mun- kaidő 9/10 részét megtakarítja.

Ezzel befejeztem az athéni ülésszakon tárgyalt jelentéseknek és tanulmányoknak ismertetését. Most még néhány szóval a

(7)

1 1. szám. -—-—958—— 1936 Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet XIII.

közgyűlésének statisztikai vonatkozású mun—

kásságáról óhajtok megemlékezni. A Rómá—

ban megjelent statisztikusok, mint már em- lítettem, külön albizottságban tárgyalták a mezőgazdasági üzemstatisztikai összeírás—

nak tervezetét. A tárgyalások tulajdonké- pen az 1930. évi tervezet alapján folytak és az új tervezetet a már foganatosított ösz- szeírás tervezetéhez fűzött javaslatok, hozzá- szólások és megjegyzések figyelembevéte—

lével pontonkint állapítják meg.

A most kidolgozott tervezet szerint az újabb Összeírást az 1940. évben, vagy az ahhoz legközelebb eső esztendőben kellene végrehajtani. Az új tervezet csak néhány irányelv tekintetében tér el a régitől. Be—

osztása már teljesen azonos azzal, s azon belül is úgyszólván csak a részletkérdések—

rrél mutatkozik különbség a régi és az új tervezet között.

Az irányelvek tekintetében 'a legfontosabb módosítások a következők: lehetőleg minden gazdasági terület összeirassék; a gyümölcs, zöldség és főzeliékfvélzék term—elé—

se'nek nagy fontosságára való tekintettel ezek termelésének statisztikai megrögzítése nagy gonddal foganatosíttassék és a rész—

letes adatok esetleg az egész kertgazdasági termelés különleges feldolgozását is lehe—

tővé tegyék; az Összeírás minden erdőterü- letet számba vegyen.

A kiérdőívmintának kisebb jelentőségű módosításai pedig főleg a következőkre vonatkoznak: a gazdálkodó foglalkozására; :]

gazdaságban foglalkozó munkásokra; a gazdaság, az ideiglenes legelők és az erdők területére; az állatoknak kor szerint való bővebb részletezés—ére és a különböző állati termékek termelésére.

E módosítások részben teljesebbé teszik az adatgyűjtést, részben pedig leegyszerűsí- tik olyan kérdésekkel, amelyekre 'az 1930-as években végrehajt-ott összeínás során legfel—

jebb csak hiányos adatok folytak be.

A római értekezletről mondottakhoz legyen szabad hozzáfűznöm, hogy az azon való részwétel nagy elfoglaltsággal járt, mert négy napon át legalább napi 6 óra hosszat vitattuk a sorra kerülő kérdéseket.

S talán nem szerénytelenség, ha felemlí—

tem azt is, hogy a viták során hozzászólá—

saikkal Németország és Magyarország ve-

zettek és a módosításoknak zöme is az ő javaslatukra tört—ént.

Mielőtt előadásomat véglegesen befejez—

ném, szükségesnek tartom még arról is megemlékezni, hogy a magyar statisztika javára miként f—oganatosítottam az Athén—

ben és Rómában elhangzottaknak értékesí- tését. Ebben a tekintetben abból az állás—

pontból indultam ki, hogy az ily nemzet—r közi értekezleteken való részvételből ha—

szon csak akkor származik, ha az ott el—

hangzottak —— amennyire csak lehetséges _—

a gyakorlatban is teljes mértékben értéke—

síttetnek. Megbíztam tehát a Központi Sta—

tisztikai Hivatal fogalmazási _szemnélyzetéta nyomtatásban is megjelent jelentések és taa nulmányok tüzetes átnézés—ével. Minden je—' lentésről és tanulmányról rövid ismertetést kiért—em, valamint annak megállapítását, hogy az azokban vázolt vagy javasolt adat—' gyűjtéssel a Statisztikai Hivatal foglalko—

zik—e. Majd javaslatot kértem arra nézve, hogy ha a Hivatal hasonló adatgyűjtéssel már foglalkozik, ez az adatgyűjtés az el—

hangzottak értelmében kiegészítendő vagy módosítandó—e, illetőleg ha még nem fog—

lalkozik, hogy a kérdéses adatgyűjtést meg kell-e nálunk is honosítani és továbbmenő—

leg, hogy azt milyen módon kellene meg—

szervezni. A felvetett kérdésekre beérkezett kimerítő válaszok alapján nehány esetben máris intézkedtem bizonyos módosítá—

sokról, a többi ——- de szintén csak nehány _ esetben pedig a közeljövőben a kérdé—

seknek tmég tüzetesebb tanulmányozása után fogok intézkedni. Mindenesetre meg nyugtató és örömünkre szolgálhat, hogy az ilyen esetek szánta —— tekintettel a "magyar statisztika nagy f—ejle'ttségére —— általában kevés. Végül a Statisztikai Hivatalnak erről az új munkásságáról a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézetet is értesítem, sőt kérni fogom azt is, hogy arról az Intézet hivatalos ki- adványa is megemlékezzek.

Előadásom befejezéseként pedig méltók hassanak megengedni, hogy a most mon—

dottakkal kapcsolatosan a Statisztikai Hiva—

tal fogalmazói karának itt a nyilvánosság előtt is köszönetet mondjak azért a rend—

kívül hasznos munkáért, amelyet az emlí—

tett vonatkozásban a magyar statisztika, illetőleg a magyar statisztikai szolgálat ér—

dekében és annak javára teljesített.

(8)

11. szám. ——959—— 1936 II. Kovács Alajos dr. előadása. —— Compte rendu du Dr Aloijse Kovács.

A demográfia legrégibb és legjobban ki- fejlesztett ága lévén a statisztikának, sokan szinte csodálkozhatnak azon, hogy a demo- grafiának még mindíg lehetnek olyan rész- letei, olyan módszertani kérdései, amelyek még tisztázatlanok, vagy amelyek javításra szorulnak. A demográfia éppen azért, mert a népesség mozgó és folyton változó, soha—

sem lehet "Véglegesen lezárt, már csak azért sem, mert a tudomány mindig mélyebben és mélyebben akar behatolni a népesedés törvényeibe és ezen a téren még szinte kor—

látlan lehetőségek nyílnak a kutató előtt.

Elősegíti tudományunk haladását a boszor- kányos gyorsaságú feldolgozógrépek hasz—

nálata, amelyek bármely felmerülő tervet, kombinz'ieiót gyorsan és aránylag csekély költséggel valósíthatnak meg és szinte ösz—

tökéli'k a statisztikust, hogy a statisztikai törvényszerűas—égek újabb és újabb rejtel—

meibe hatoljon be. Ezekkel a behatóbb ku- tatásokkal természetesen újabb módszer- tani kérdések merülnek fel, amelyeknek megvitatása és egy nevezőre hozása a statisz—

tika nemzetközi szervének a feladata.

Ez magyarázza, hogy a demográfiai szakosztály tárgy-sorozatán nem kevesebb, mint 5 bizottsági jelentés és 8 egyéb köz—

lemény szerepelt. A bizottsági elnök Rice S. A. (amerikai) tárgy szerint 4 csoportba osztotta be az előadni—ányokat és közlemé—

nyeket: Első csoportba vette a népszámlá- lásokat és a népszámlálási módszereket, a másodikba a népmozgalomba tartozókat, harmadikba azokat, amelyek a vándorlá- sokat és az idegenforgalmat tárgyalták, végül .a negyedik Csoportba a közegészség- ügy körébe vágó egy dolgozatot. Az egyes tárgyakat abban a sorrendben fogjuk ismertetni, amilyen sorrendben azokat tárgyalták.

l. A Szélső Kelet statisztikájának bizott—

sága megbízásából Huber, a francia statisztikai hivatal igazgatója számol be a hízott- ság munkájáról. A fő adatokat a munká—

lathoz Ulmer Henrik szolgáltatta, aki mint a francia IndO-Kína statisztikai szolgálatá—

nak feje a legjobban, ismeri a Szélső Kelet viszonyait. A munkálat mellékleteként kö—

zöltetett Ulmer jelentése Kína, Hong—Kong, Brit-India, N—érmetalföldi India, Francia Indo—Kína és Japán niépszámlálásainak módszeréről. Ezeknek a tanulmányozása után a bizottság a következő javaslatot terjesztette elő:

a) A népszámlálás módszere a Szélső

Kelet országaiban és mindazokban az orszá—

gokban, amelyekben hasonló viszonyok vannak, a központi kormányzat által álla—

píttassék meg, hogy a helyi hatóságok egy—

mástól eltérő magyarázata elkerültessék.

[) ) A lakosok megszámlálását előzze meg a házak megszámlálása.

c) A népszámlálást gondosan megválo- gat-ott, kitanított és ellenőrzött népszámláló ügynökök végezzék.

el) A népszámláló lapok tisztán demo- gráfiai kérdéseket tartalmazzanak.

e) Ha a rendelkezésre álló anyagi eszkö—

zök nem engednek meg teljes népszámlá- lást, akkor a becsléshez kell folyamodni olyfm'mán, hogy a központi kormányzat egységes terv szerint állapítja meg a repre-

zentatív módszert az egész területre.

f) A népszámlálás eredményeinek fel—

dolgozása központosítva történjék.

Ezek a kívánságok természetesen a leg- szerényebbek, amiket a kultúrailvag hátra—

maradott országokban támasztani lehet.

2. Djélal Aybar a török statisztikai hi—

vatal igazgatója bemutatta a Török-ország—

ban 1935 októberben tartott népszámlálás eredményeit. Törökországban 1935 előtt 1927-ben volt az első népszámlálás. Meg—

lepőnek látszik tehát, hogy Törökország a szokásos 10 évet be sem várva újólag

számbavette népességét. Úgy látszik, érez-

ték, hogy a nyolc év előtti népszámlálás nem volt tökéletes, amit az 1935—ös nép—

számlálás eredményei is igazolnak. A jelen—

tés rámutat arra, hogy nyolc év előtt még az arab írásmódot használták és akkor még volt elég számláló ügynök, aki az arab írást ismerte. 1935—ben a latin betű beveze- tésével bizonyos nehézségek támadt-ak e tekintetben. Az ország egyes vidékein rész—

ben nomád a lakosság. Ezek az ősz beálltá—

val rendes lakóhelyükre mennek, azért lát—

szott alkalmasnak október 2().—a a népszám—

lálás megtartására. A népszámlálást be—

ható megbeszélések előzték meg az egyes tartományokban és kerületekben; a :háza—

kat is megszámozták még a népszámlálás megtartása előtt. A népszámlálás alapjául kizárólag a jelenlévő népességet vették. A számláló kerületek rendkívül kicsinyek vol—

tak, legfeljebb 200 lakossal, hogy a szám- lálást egyetlen napon lehessen végrehajtani;

ezen a napon munkaszünet volt és minden- kinek lakásában kellett tartózkodni. Na—

gyobb városokban legfeljebb 75 lakost szá—

(9)

ll. szám

——960—

1956 mítottak egy számlálókerületre, hogy minél

kevesebb ideig tartsák fel az embereket

munkájukban. Érdekes, hogy minden négy

számlálókerületre egy ellenőrt számítottak;

úgylátszik, az 1910. évi magyar népszám—

lálás lebegett szemük előtt. A számláló ügy- nököket törvény kötelezte 'a számlálásban való részvételre. Minden írni-olvasni tudó polgár köteles volt elvállalni a számláló ügynökséget, ha kijelölték. Ott, ahol szük- séges volt, az iskolákat is bezárták egy napra, hogy a tanítókat és tanulókat, akik írni—olvasni tudnak, igénybe vehessék. így elérték azt, hogy 123 ezer számlálóbiztos dolgozott, míg 1927-ben csak 52 ezer. Mint- hogy a népszámlálás eredménye 16,200.000 ember, átlag minden 132 emberre jutott egy számlálóbiztos. A népszámlálást nagy propaganda előzte meg az újságokban, mo—

zikban, rádióban, iskolákban, plakátok és fényjátékok útján. Megemlíti a beszámoló, hogy a hivatal vezetője és helyettes veze- tője az egész országban ismertető előadá—

sokat tartott, és különböző közlekedési esz-

közökön (még lóháton is) nem kevesebb, mint 98 ezer k*m—t járt be. Maga a nép- számláló lap 16 kérdést tartalmazott, ter- mészetesen a legelemibb kérd—éseket, de

meglehetős logikátlan sorrendben. Érdekel—

het bennünket, hogy az anyanyelvet és az egyéb nyelvtudást is kérdezték.

A népszámlálás eredménye 16,200.000 lélek a nyolc év előtti 13,648.000-rel szem- ben. A szaporodás tehát nyolc év alatt 2,552.000 lélek, ami 18'7%—nak felel meg.

Világos, hogy ilyen arányú szaporodás nyolc év alatt nem lehetséges, az 1927. évi népszámlálás legalább egy millióval ma- radt el a valódi népszám mögött. Az osz—

tály a közleményt egyszerűen tudomásul vette. Ogburn (amerikai) felhasználta az alkalmat, hogy javasolja az Intézetnek, használja fel befolyását abban az irányban, hogy a népszámlálások rövidebb időközök- ben tartassanak. Erről a kérdésről később a teljes ülésen is szó esett, a teljes ülés azon—

ban nem fogtalt állást ebben atekintetben.

3. Huber terjesztette elő ezután jelenté- sét arról, hogy a halandósági táblák szer—

kesztésénél bizonyos nehézségeket okoz az, hogy a 70 vagy 80 éven felüliek számai rendesen kicsinyek és esetlegesek s így az arány-számítás nagy kilengéseket mutat.

Ezt a nehézséget biZOHyOS kisegítőképletek kel próbálták kiküszöbölni többféle módon.

Az előadó ismertette az egyes országok ha—

landósági tábláinak szerkesztésénél ebben

a tekintetben követett módsZereket. Húsz különböző országot sorol fel, de Magyar- országot nem említi, mert nálunk —— saj—

nos —— az 1900——1901. évi halandósági tábla óta nem jelent meg részletes halandó—

sági táblázatI) s különben is mi nem alkal—

maztunk az öreg korúak halandó-ságának kiszámításánál különleges módszereket.

Az előadó jelentése végén maga is csak a következőt javasolta:

a) A Nemzetközi Statisztikai Intézet ajánlja, hogy különös gond fordíttassék úgy a népszámlálásn—ál, mint a halálozások bejegyzésénel a 70 éven felüliek korának pontos bejegyzésére.

b) Minthogy vitathatók az öregkorúak fhalandóságának kiszámításánál használt különböző módszerek, az Intézet a mostani helyzetben nem tud ajánlani egységes mód—

szert. Egyszerűség és gyorsaság kedvéért azonban mégis ajánlja a grafikai kiegyen—

lítés módszerét.

Winkler (osztrák)

hogy kívántatik—e külön ankét minden egyes esetben, amikor 70 éven felüli hal meg? Az előadó a gyakorlati és pénzügyi nehézségekre való tekintettel megelégedett azzal, hogy a számlálóbiztosok általános utasítást kapjanak erre vonatkozólag,

4. Berardinís (olasz) beszámolt a halva szülöttek statisztikájának egységesítésére kiküldött bizottság munkálatairól. Rámu—

tatott ebben a jelentésében a halvaszületés meghatározásának a nehézségeire és arra, hogy az egyes országok törvényhozásai kü—

lönbözőkiép definiálják a halvaszüle'tés fo—

galmát és emellett különböző időket szab—

nak meg a születések bejelentésére, aminek következtében előáll az az eset, hogy sok—

szor a bejelentés időpontjában már meg—

halt, de élveszületett gyermekeket is halva- szülöttekkfént jelentik be. Sajnos, ezen alig lehet segíteni, mert az egyes országok tör—

vényhozásai nem igen hajlanak meg a statisztika szükségletei előtt. Egyébként a kö—

vetkező javsalatot tette:

a) Ajánlja az Intézet, hogy minden ország törekedjék arra, hogy a születésekre vonatkozó statisztikai adatok a lehető leg—

tökél—etesebbek legyenek.

b) A halvaszületésre vonatkozólag fo- gadják el .a Nemzetek Szövetsége által aján—

lott definiciót.

feltette a kérdést,

1) Az újabb halandósági táblák, amelyekről külön közlemény nem készült, külföldön kevéssé ismeretesek.

(10)

11. iszám.

c) A halvaszületések statisZtikai adatai csak azokat foglalják magukban, amelyek ebbe a definícióba beleesnek és láttassanak el olyan felvilágosító megjegyzésekkel, amelyek az adatok megbízhatóságát meg—

erősíthetik.

d ) Az élvesziiletése'knek *a népességhez való viszonyítása mellett mutattassék ki az az arány is, amely az élve- és halvaszüle- tések együttes számlát jelzi a népességhez viszonyítva.

e) Az egy éven aluli halottak nészletez- tessenek az első hét napjai szerint, azután első :hó többi hetei szerint, végül az első év többi hónapjai szerint.

i) A bizottság bízassék meg, hogy a leg—

közelebbi ülésre újabb jelentést tegyen az élve szülöttek, a halva szülöttek, továbbá az élet első napján és első évében történt halandóság legtökéletesebb aránysz—ámítá—

sának megállapítása tárgyában.

Többek hozzászólása után a javaslatot azzal a változtatással fogadta el a szakosz- tály, hogy az első hetek helyett a dekrádok (tí—znap) kérdezi—essenek, miután a hetek nem merítik ki a hónapot. A d ) pontra vo- natkozólag pedig újabb javaslattételre uta—

síttatott a bizottság. (Ez a pont végered- ményben teljesen elhagyatott.)

5. Molinari (ola—sz) jelentést terjesztett be a nemzetközi idegenforgalmi statisztika tárgyában. A Nemzetközi Statisztikai Inté- zet már több ízben foglalkozott a kérdés—

sel, de még mindig nem alakult ki az egy- öntetű módszer, olyan, amelyet azután a nemzetközi egyezmény tárgyául is el lehetne foga—dni. Az idegenforgalom Össze- függ a vándormozga'lommal, a két jelenség hasonlósága miatt tehát szükséges, hogy a statisztika az utazás motívumát is kutassa.

Molinari a javaslattételt a következőkben foglalta össze:

a) Az idegenforgalmi statisztikának ki kell terjeszkedni mindazokra az egyénekre, akik rendes lakóhelyük államából más or- szágba mennek át, szórakozási, vagy ha- sonló jellegű utazás, tehát nem munkavál—

lalás céljából. Nem számítandók ide azok, akik végleges megtelepedés szándékával ér- keznek és azok sem, akik a határon túl fekvő munkahelyüket az ú. n. határmenti forgalom útján keresik fel.

b) A statisztikai felvétel módjára vo- natkozólag Molinari két módszert ajánl.

Elsősorban az útlevcélbe erősíthető és on—

nan (a be— és kilépésnél) könnyen kisza- kítható szelvxények igénybevételét javasolja,

—961——

1936

mert a turisták számának, tartózkodási ide- jének megállapítása ezen az alapon egyfor—

mán lehetséges. Másodsorban az országban bent (szállodákban stb.) egyéni lapok úte ján történő adatgyüjtés is figyelembe jöhet;

c) A következő adatok kutatására volna szükség: a rendes lakóhely állama, annak az országnak megnevezése, ahová az ide—

gen utazik, nem, kor, belépés időpontja, kilépés időpontja, a helyváltoztatás célja, a tartózkodás valószínű tartama.

A jelentés végül a feldolgozás és közlés alapkövetelményeit is megjelöli. Megjegyzi, hogy a nemzetek szövetsége illetékes bizott—

sága által javasolt alsó időtartam-határ (leg—

alább 24 óra eltölt-ése) nem indokolt; elvi- leg felső határ megállapítását is kerülni kellene, gyakorlati okokból azonban felső határnak egy évet (esetleg 6 hónapot) le—

hetne elfogadni.

A szakosztály a javaslatot elég hossza- san tárgyalta, a vitában többen vettek részt, végül a szakosztály a bizottság jelentését, mint előzetes jelentést fogadta el és javasolta, hogy a bizottság vegye figyelembe az ülésen elhangzott felszólalásokat.

6. Az előbbi témával kapcsolatosan tár—

gyalta a szakosztály Svoronos (görög) ha—

sonló tárgyú közleményét, amely az idegen—

forgalmi statisztikának Görögországban használt módszerét ismertette és hasonló javaslatokat tartalmazott, mint Molinari bi—

zottsági jelentése. A görög statisztika érde- kessége, hogy a Görögországban lakók ne—

gatív idegenforgalmat is megállapítja a ki- lépéskor, illetőleg a belépéskor róluk is be- gyűjtött la'pok alapján.

7. Rendkívül alapos és nagyszabású munkát végzett a rákhalandóiság statiszti- kájával foglalkozó bizottság előadója, Böh- mert (német). A jelentés elmondja, hogy a bizottság kérdőívet szerkesztett meg, amely minden rákban megbetegedettről az első orvosi kezelés alkalmával lenne kiállítandó.

E kérdőív tárgyában azonban az Intézet körkérdésére túlnyomóan negatív válaszok futottak be. El is képzelhető, hogy milyen nehézségeket okozna a rákos betegeknek megbetegedéstől kezdve folytonos megfigye—

lése. A bizottság másik kérelme az t. i.,, hogy 25 élet—évtől felfelé 5 éveskorcsopor—

tok szerint állíttassanak Össze a rákbeteg- ségekben meghaltak adatai, már könnyeb- ben volt teljesíthető, de ebben a tekintek ben is megelégedett a bizottság a nagyváá rosok adatainak egybegyűjtésével, mert ott a legintenzívebb az orvosi szolgálat és a

(11)

11. szám. —— 962 — 1936 halálokok orvos által való megállapíbása

csaknem hiányt-alan. A jelentés nem kevesebb, mint 33 állam nagyvárosainak adatait közli s ezeknek a városoknak a lakos- sága 140 millió főre rúg. Ezekről a váro- sokról részint egyenkint, részint országon- kint összefoglalták először a lakosság szá- mát ötéves korcsoportok szerint, majd a rákban elhalta'két ugyancsak ötéves kor- csoportonkint. Mindezt nemenkint, azon—

kívül a 40 éven felüliekről az arányszámo- kat is. Megtaláljuk azonkívül .a jelentésben, természetesen már kisebb terjedelemben, a

rák megnyilvánulási formáinak az adatait is, úgy, ahogy azt a haláloki nomenklatúra részletezi. M-ég kisebb körre szorítkozik az a táblázat, amely a rák különböző kategó—

riáit a korcsoportokkal veti össze. Az ered—

mények ismertetésére, amelyeket a jelentés hosszan és érdekesen tárgyal, és még gra—

fikai megvilágítást is ad, itt nem terjesz—

kedhetünk ki, csupán a jelentés Végső kö—

vetkeztetéseit és javaslatait soroljuk fel:

a) Hasonló adatgyüjtés következő nép- számlálás alkalmával megismétlendő, lehe—

tőleg három olyan évről, amelynek köze- pére népszámlálás esik; az adatokat a nem—

zetközi haláloki nomenklatúra ide eső Ösz—

szes (45—53-ig) számai szerint kell részle- tezni; a nem helybeliek eseteit gondosan külön kell választani; az aggkori elgyengü- lésben, vagy ismeretlen okból elhalt idősebb korúaknál ellenőrizendő, hogy nem szen- vedtek-e rákban. A nagyvárosokniál az agglomeráció adatait lis figyelembe kell venni, kivált, ha az elővárosokban kórház vagy klinika is van; fajilag kevert államok- ban az egyes fajok rákhalandvóságára is kell adatokat gyüjteni, végül az összehason—

lítás alapjául a 40—60 év közöttiek rák- halandóságát kell választani.

b) Ki kellene egészíteni a rákhalandó—

ságok statisztikáját a rákban megbetege—

dettek statisztikájával. E célból az orvosok és kórházak törvény által kötelezendők arra, hogy minden rákbeteg' első orvosi keze—

lésénél olyan kérdőívet állítsanak ki, amely magában foglalja a rák keletkezésé- nek megvilágítására szükséges tényeket. A nemzetközi orvosi és statisztikai szervek feladata, hogy a kérdőívet megiszerkesszvék és az egyes kormányoknak elfogadásra ajánlják. A kérdőívek feldolgozása minden államban központosítva, azonos elvek szerint történjék.

A jelent-ést követő vitában Hecht (né- met) rámutatott a helyi vizsgálatok fontos-

ságára, mert sokszor szomszédos községek rákhalandósága között is feltűnő különbsé—

gek vannak. A szakosztály azután Böhmert javaslatait de Berardinis (olasz) javasla—

tára azzal a változtatással fogadta el, hogy lehetőleg egy másik kérdőív is állíttassék ki a nákbvan történt megbetegedések eseteinek

kimeneteléről.

8. Következett Depoid (francia) közle—

ménye a házasságkötési index új számítási módjáról, amelyet az előadó távollétében Bunle (francia) mutatott be. Ez a számítás abban áll, !hogy országonkint kimutatja a férfiaknál 18, 'a nőknél 15 évtől kezdve a nőtlenek, illetőleg hajadonok arányát fel—

felé az egyes kiragadott korévekben egé—

szen 50 éves korig. Megállapítja tehát azt, hogy a nőtlenek, illetőleg hajadonok mi—

lyen me'rtékben lépnek házasságra, vagyis az egyes kor—években milyen ütemben fogy a házasságra nem lépettek arányszáma.

Magyarország ——— sajnos —— nem szerepel ebben az összeállításban, pedig az adatokat mi is szolgáltathattuk volna. Meglepő a nagy különbség, amely e tekintetben az egyes országok között mutatkozik. A szél—

sőséget Ukrajna és Finnország képviseli.

Míg Finnországban ezer 50 éves férfi kö- zül még 252 nőtlen, addig Ukrajnában csak 2 nem lépett eddig a korig házasságra. A nőknél a két arányszám ugyancsak 50 éves korban 27ő—tal, illetőleg 16—tal szerepel. A közlemény hozzászólás nélkül tudomásul vétetett.

9. Igen érdekes jelenséget tárt fel Boháő (cseh-szlovák) ,,A születések ritmusa" című közleményében. Boháőnak e tanulmányára az adta meg az ösztönzést, hogy Gini még a varsói kongresszuson felvetette azt a ta—

pasztalati tényt, hogy az év utolsó napjaiban született gyermekek egy részét januári születésűeknek könyvelik el. Ennek ponto—

sabb megállapíthatása végett a cseh-szlo- vák statisztikai hivatal az újszülötteket hat éven keresztül a születés napja szerint is feldolgozta és azt találta, hogy a szóban forgó jelenség nemcsak a decemberi szüle—

t-é'sűekre áll, hanem a többi hónapok szü- lö'tteire is. A hó első napján született gyermekek átlagos száma ugyanis mindig több, mint az előző hónap átlaga. Ami pedig a születéseknek a hét egyes napjaira való el—

osztását illeti, a szabályszerűség abban mu—

tatkozik, hogy a hét első három napján jó—

val kevesebb gyermek születik, mint a hét utolsó napjaiban, különösen vasárnap.

Majdnem fokozatos a születések számának

(12)

ll. szam.

növekedése egész—en vasárnapig s az ilS ér—

dekes, hogy ez a növekedés területileg an- nál kif-ejezettebb, minél inkább keletre me- gyünk.

Boháé ezt a jelenséget nem tudja fizio—

lógiai okokkal magyarázni, hanem szerinte annak szociális okai vannak. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a fizikai munka, amelyet a terhes asszonyok terhességük utolsó napjaiban végeznek, befolyást gya—

kor-ol a szülés gyorsítására. A nők legnagyobb része mezőgazdasági foglalkozást folytat és ez a mezőgazdasági foglalkozás nyugatról keletre menve arányában növek—

szik. Azért van, hogy a minimum és maxi- mum között a legnagyobb különbség a ke- leti tartományban tapasztalható. Csütörtö—

kön a hét első felének mindennapi mun- kája hatásában már kezd mutatkozni. Ezen a napon már világra jönnek olyan gyer-

mekek, akik rendes körülmények között, t. i. ha az anya kímélve volna a munkától,

csak pénteken vagy szombaton születnének meg és ez ismétlődik növekvő progresszivi- tással a következő napokon. A vasárnap pihenője az anyának szüksége—s nyugalmat biztosít és így vasárnap után az első mun—

kanapokon csak azok a gyermekek szület-

nek meg, akiknek normálisan meg kellene

születniök. Itt tehát hiányoznak azok a gyermekek, akiknek születés—e időben meg- gyorsul a munka hatása alatt. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a halvaszületett gyer- mekeknél ez a jelenség nem mutatkozik olyan nagy mértékben, mint az élveszüle—

tett gyermekeknél. Vizsgálja azután az egyes napok születéseit a gyermekek neme és tör- vényessége szerint. Ebben a tekintetben nem mutatkoznak lényeges különbségek.

Annyi bizonyos, hogy a törvénytelen szü- letéseknél a különbségek a hét első és utolsó napjai között nem olyan nagyok, mint a törv—ény—eseknél, amit Boháé annak tulajdo—

nít, hogy a törvénytelen szülöttek anyái más szociális rétegekből kerülnek ki, kii- lönben is többnyire első szülöttek, akikre talán a heti munka hatása más, mint a másod-, harmad-, stb. szülöttekre.

Boháé végül ajánlja, hogy más orszá—

gok is csináljanak hasonló statisztikát, hogy kitűnjék, vajjon általános-e ez a jelenség, vagy pedig helyi jelentőségű.

Az előadás nem provokált Vitát, minthogy más államok hasonló feldolgozást nem készítettek s így tapasztalataik ebben a tekintetben nincsenek. Mindenesetre ér- demes lenne nálunk is legalább reprezen—

—963—-— 1936

tatív statisztikát készíteni a kérdésről an—

nál is inkább, mert Cseh—Szlovákia a ma—

gyar állam volt felvidékéről rendelkezik az.

adatokkal s ha mi is rászánnánk erre a fel—

dolgozásra bizonyos költséget, meg lehetne állapítani,, hogy a megmaradt területen is,

hasonló-e a helyzet. ,

10. Winkler (osztrák) mutatta be azután

javaslatát, amely arra irányult, hogy alakítson az Intézet egy külön bizottságot.

azzal a feladattal, hogy a születések vissza—_

esésének statisztikáját, a gyermekekben gazdag családok helyzetét és a népesedés—

politikai intézkedéseket tanulmányozza.

Winkler azzal indokolja meg inditványát, hogy a születések visszaesése a legtöbb or- szágban olyan mértéket öltött, hogy szinte- elégtelenek a születések arra, hogy a népes- ség mai állagát fenntartsák. Azért sok or—

szágban nő az aggodalom a nép jövője iránt, még azoknál a népeknél is, amelyek a világgazdaság szerkezeti átállítása és az.

államhatárok megváltoztatása következté—

ben pillanatnyilag a túlnépesedés állapotá—

ban vannak. Ennélfogva az érdeklődés elő- tenébe lépnek azok a különböző népesség—

politikai intézkedések, amelyek a népesség növekedésének előmozdítására alkalmasak—

nak látszanak. Ezeknek az aggodalmakna'k jegyében tartattak meg a római és berlini nemzetközi népességtudományi kongresszu—

sok. Szükséges tehát, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet is egész tekintélyével kollektív együttműködést fejtsen ki ebben a kérdésben. A Nemzetközi Statisztikai In-e tézetnek lenne a feladata, hogy áttekintést adjon azokról, amit az egyes államok ezen a téren statisztikailag nyujtani tudnak. A következő pontokról lenne szó: l. Micsoda anyag áll rendelkezésre a születések visz- szaesésének megítélése tekintetében? a ) Mi- lyen idősorok vannak meg a népmozgalmi statisztikáról, milyen helyi és egyéb rész—

letezéssel? b) A születések visszaesés-ének okaira vonatkozólag milyen statisztikai megállapítások történtek? c) Milyen hatása mutatkozik a családi statisztikában a szü—

letmések vissza-esésének? 2. A gyermekekben gazdag családok gazdasági helyzetének sta—

tisztikája. 3. Az egyes országokban fenna álló népesedéspolitikai intézkedések. 4. A szület—éscsökkenés nemzetgazdasági hatásá—

nak statisztikai megmérése.

A körkérdésnek főkép a meglévő ered;

mények összeállítására kell irányulnia. A methodikai kérdések csak másodsorban jöná nen—ek figyelembe főképen azért, hogy a ki—