A Nemzetközi Statisztikai Intézet varsói (XVIII.) ülésszaka

11. szám. — 1185 —— 1929

A Nemzetközi Statisztikai Intézet varsói (XVIII.) ülésszaka!)

La XVIIIB Session, ii Varsovie de Flnstitut International de Statistigue?)

I. Thirrz'ng Gusztáv dr.: A varsói ülésszakról általában.

11. Kovács Alajos dr.: A varsói ülésszakon tárgyalt demográfiai vonatkozású kérdések.

III. Dobrom'ts Sándor dr.: A varsói ülésszakon tárgyalt gazdasági vonatkozású kérdések.

Thirring Gusztáv dr. előadása: A varsói ülésszakról általában.

Communication de M. le DV Gustave Thiwing: La Session de Va'rsooie en général.

Azon tudományos vagy közigazgatási jel—

legű összejövetelek között, melyek a statisz- tikai szakköröket újabb időben elég sűrűn hozzák Össze, a Nemzetközi Statisztikai In—

tézet kétévenkint ismétlődő ülésszakai két- ségkívül első helyet foglalnak el úgy tár- gyalásaik magas színvonalánál, mint a ví- lág összes kultúrnemzeteinek e tárgyalások—

ban való részvételénél fogva. Ezeknek az iilésszakoknak a nemzeti (p. 0. német, olasz, skandináv stb.) statisztikai szervezetek ösz- szejöveteleivel szemben a legtágabb nemzet—

köziség, a régebbi nagy statisztikai vagy demográfiai kongresszusokkal szemben a legszigorúbb szakszerűség adja meg az első—

séget. A Nemzetközi Statisztikai Intézet szessziói nem nyilvános kongresszusok ülé—

sei, amelyeken bármely érdeklődő részt ve—

het; ezek egy akadémikus jellegű, szigorúan tudományos intézmény zártkörű tanácsko- zásai, melyeken az Intézet tagjain kívül ———

és ezeknek száma a kétszázat sem éri el ——

csak a meghívott szakfértiak aránylag kicsi csoportja és az ülésszakot rendező állam reprezentánsai vehetnek részt. lyen volt az eddigi ülésszakok közönségének összetétele és nem valószínű, de nem is kívánatos, hogy ez a jövőben is lényegesen megváltozzék, amikor az alapszabályoknak most tervezett reformja esetleg változtat is valamit az In—

tézet szervezetén. Mert ha kívánatos is, hogy a kontemplált új szervezet a statisztikai szakkörökaet nagyobb mértékben vonja be az Intézet munkásságának körébe, mint

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1929 novem- ber 19—i előadóülésén felolvasott három beszámoló előadás az 1929 augusztus 21—24. között lefolyt kongresszusról. — Ces trois communications, rela- tives á la Session tenue du 21 mi 24 amit 1929, ont été Iues dans la séance diétude du 19 novembro 1929 de la Société Hongroise de Statistifjue. ——'—

Ces communications paraítroni in extenso en fran- gais dans le No 4 1929 du Journal de la Société Hongroise de Statistigue.

ahogy ez eddig történt és hogy egyúttal gyorsítsa és élénkítse az Intézet munkássá- gát, mégis a szigorú szakszerűség megőrzése az Intézet jövőbeli fejlődésének s tudomá—

nyos reputáeiója megóvásának első és nél- külözhetetlen feltétele, melyet semmi más szempontnak feláldozni, vagy akárcsak alá—

rendelni semmikép nem szabad.

A lengyel kormány meghívására Varsó—

ban t'. é. augusztus hó 21—étől 24-ig tartott szesszió a Nemzetközi Statisztikai Intézet—

nek 18-ik ülésszaka volt. Az ülésszakot a lengyel köztársaság elnökének, Moscicki Ignác tanárnak védnöksége és Switalski Kázmér miniszterelnök vezetése alatt álló tiszteletbeli bizottság erkölcsi közreműkö- dése mellett a szervező bizottság készítette elő, melynek élén Buzek József, a lengyel központi statisztikai hivatal érdemes igaz- gatója, Társaságunk tiszteletbeli tagja és Piekalkiewicz János dr., ugyanazon hivatal szakosztályi főnöke _ utóbbi mint főtitkár

—— állottak. Az ülésszak tudományos előké—

szítése a szervezőbizottság feladata volt.

Egy hölgybizottság, a miniszterelnök nejé- nek vezetése alatt, a megjelent külföldi höl—

gyek szórakoztatásáról gondoskodott. Az ülésszak látogatottsága a megszokott kere- tekben mozgott; megjelent az intézetnek mintegy 60 tagja és 120 meghívott vendég.

Az ülésszakon hivatalosan képviselve volt 39 állam, köztük néhány olyan is, mely eddig alig szerepelt ily alkalommal, mint Chile, Columbia, Costarica, Perzsia és Rho—

desia, továbbá képviseltették magukat a sta—

tisztika mezején működő egyéb nemzetközi

szervek közül a Nemzetek Szövetsége, a

Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet, a Nem- zetközi Munkaügyi Hivatal, a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete és a ; párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara.

Magyarországot Kovács Alajos h. államtit- kár, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal

l'l 1 . szám. —— 1186 —— 1929 elnöke, Thírring Gusztáv, a Magyar Statisz-

tikai Társaság elnöke és Fellner Frigyes

egyetemi tanár képviselték. Földes Béla,

Társaságnnknak és a Nemzetközi Statiszti—

kai Intézetnek tiszteletbeli tagja, kit a kor- mány szintén felkért volt képviselőjéül, egészségi állapotára való tekintettel az ülés—

szaktól- legnagyobb sajnálatunkra távolma—

radt. Magyar részről mint meghivott ven—

dégek résztvettek még Dobrovits Sándor osztálytanácsos és Thirring Lajos min. fo- galmazó, Társaságunk főtitkára, illetve pénztárosa. Ezenkívül elkísérte a résztve—

vőket három családtag, köztük két hölgy.

4 *Az * ülésszak ünnepélyes megnyitása augusztus 21-én volt Skladkowslci dr. bel.

'ügyminiszter elnöklete mellett, aki üdvö—

zölte a nemzetközi statisztika fejlődésének

""pionirjait, ,,akik előtt, a már eddig végzett

*óriási munka dacára, még a megoldandó

problémák tágas mezeje áll". Az Intézet köz- tiszteletben álló elnöke, Delatour Albert hosszabb beszédben számolt be az Intézet

——működéséről az elmult két évben és külö-

nösen kiterjeszkedett a Nemzetek Szövetsé—

gével és a Szellemi Együttműködés Nemzet—

közi Intézetével való együttműködésre, melynek eredményei már eddig is megter- 'mékenyítő hatással voltak a nemzetközi statisztikára. Az ünnepi ülést követő teljes (ülés az eddigi gyakorlat szerint a tárgyalá—

"soknak három szakosztályban való lefoly- tatása mellett döntött; e szakosztályok: t.

fMódszer és demográfia, 2. Gazdasági sta—

tisztika és 3. Társadalmi statisztika. Meg—

'alakítva a három szakosztályt, azok elnö- Vkéül Gini, Colson és J ulin urakat választotta meg, melléjük adva 3——3 alelnököt is. A 3-ik

"szakosztály alelnökeinek egyike Fellner Frigyes tagtársunk lett.

A szakosztályok megalakulásával meg—

kezdődött ezeknek munkája, majd a har—

madik napon az ezen osztályok javaslatai—

nak és határozatainak felülbírálá'sára hiva- tott összesülések is kezdetüket vették. Az ülések tárgyalásairól t. társaim, Kovács Ala- jos és Dobrovits Sándor fognak részletesen

"beszámolni, legyen szabad nekem csak ál- talánosságban szólni az ülésszak lefolyásá- ról és az Intézet jövőjét érintő néhány kér—

désről.

/ El kell ismernünk, hogy az ülésszak előkészítése igen gondos volt. A szervező—

bizottság a kairói ülés határozata értelmé—

ben gondoskodott arról, hogy a napirendre kitűzött összes jelenté—sek már három hónap-

pal a szesszió megnyitása előtt az összes ta—

gok, valamint a meghívott vendégek kezé- ben legyenek, ami nemcsak a jelentések előzetes tanulmányozását tette lehetővé, de különösen a kiküldött bizottságok tagjait abba a helyzetbe hozta, hogy saját bizott- ságuk előadójának jelentéséhez oly időben tehessék meg észrevételeiket, mely ezeknek a jelentés végleges szövegezésénél való figye—

lembevételét lehetővé tette. Ez az intézke- dés lényegesen szolgálta a tárgyalások ered—

ményességét és emelte ezeknek szinvonalát, mert mindenkinek módot adott arra, hogy kellően felkészülve szólhasson a tárgyhoz.

Ezzel szemben azonban nem találtam sze- rencsésnek a szervezőbizottságnak azt az intézkedését, hogy a tárgyalások lefolytatá—

sára csak négy napot szánt. A tárgysoro—

zatban 14 jelentés szerepelt, ezeknek letár- gyalására a rendelkezésre álló idő határo—

zottan kevés volt, mert az osztályülésekre, melyekben pedig a munka legérdemlegesebb része bonyolódik le, csak két nap jutott (igaz, hogy délelőtti és délutáni tárgyalás- sal) és ugyancsak két nap maradt az összes- ülésekre. Ily szűkre szabott tárgyalási idő mellett némely kérdés megbeszélését roppan—

tul siettetni kcllett és a részletekbe menő vita helyenkint lehetetlenné vált. S még en—

nek a rövid időnek egy részét is elvonták a napirendre ki sem tűzött javaslatok tár—

gyalásával, valamint programmonkívülielő- adásoknak az alapszabályok és az er'ldigi gyakorlat ellenére való kierőszakolásával.

Nagy megütközést váltott ki továbbá Szov—

jet-Oroszország egyik képviselőjének eljá- rása is, aki a senki által meg nem értett ukrán nyelven beszélt, felszólalásának vé—

gén azonban kénytelen volt (kezdetbeli ha- tározott kijelentésével ellentétben) bevallani, hogy beszédének francia szövege is rendel- kezésére állott, mire az osztályelnök a je- lenlevők helyeslése mellett kijelentette, hogy az előadó hiába fecsérelte el az amúgy is kevés, drága időt. A tárgyalási idő elégtelen volta különösen akkor éreztette hatását bántó módon, mikor a 3—ik szakosztálynak a *lakáss-tatisztikára vonatkozó, igen alapos és gondos megtárgyaláson keresztűl ment jelentése feletti határozathozatalt az összes ülés egész egyszerűen azzal az indokolással utalta a két év mulva tartandó ülésszak elé, hogy annak tárgyalására már nincs idő.

Ilyesminek semmiesetre nem volna szabad megtörténnie s a jövőre feltétlenül biztosí—

tani kell, hogy azok a tárgyak, melyek az osztályoktan alapos megvitatás alá vétettek.

véglegesen el is intéztvssmek, mert a hatá—

11. szám

—- 1187 _

rozathozatalnak nyomós ok nélkül évekkel való elodázása csakis azok malmára hajtja a vizet, kik a Nemzetközi Statisztikai Inté- zetet éppen tárgyalási módjának nehézkes- sége és hosszadalmassága miatt támadják és a nemzetközi szükségletek gyors kielégí—

tésére alkalmatlannak mondják. Gondos—

kodni kell továbbá arról is, hogy illetékte—

len beavatkozás vagy erőszakoskodás ne forgathassa fel az előre megállapított tárgy—

sorozatot és tárgyalási rendet, mert ily ese—

tek csak ártalmára vannak a rendszeres munkásságnak.

Az összes ülés egyik le'gl'riintosabb és bi—

zonyos izgalmat kiváltó tárgya az alapsza—

bályok módosításának kérdése volt. Már ab- ban az előadásombanf) melyet Társasá—

gunkban mult évi február hó 28—án a kairói ülésszakról tartani szerencsém volt, hang—

súlyoztam, hogy az Intézet alapszabályai bizonyos módosításra szorulnak és ugyan—

akkor rámutattam arra a súlyos helyzetre, melybe az Intézet a Nemzetek Szövetségé- nek kebelében megindított nagyarányú nem- zetközi statisztikai munkásságból kifolyólag jutott. Előadásomban azon meggyőződé—

semnek adtam kifejezést, hogy a Népszö—

vetség külön statisztikai szervezetének fenn—

tartása indokolatlan, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet hágai Állandó hivatala volna hivatva a Népszövetség statisztikai szükségleteit kielégíteni és hogy ennek nem is volna akadálya, ha a Népszövetség az ő szinte kimeríthetetlen anyagi forrásait ren- delkezésére bocsátaná a hágai hivatalnak, melynek munkássága éppen az anyagi esz—

közök korlátoltsága miatt nem tudott a ki'- vánt mértékben kifejlődni, mely azonban az egyedüli szervnek tekinthető, mely a nemzetközi összehasonlító statisztika igé- nyeit minden külső politikai vagy hatalmi befolyástól menten, teljes pártatlansággal és kifogástalan tudományos szabatossággal elégítheti ki. Előadásom, mely Társaságunk Journal-jában francia nyelven is megje- lent2), a külföldi szakkörökben nagy iro—

dalmi vitát indított meg. Először Pribram Károly, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Osztályfőnöke szólalt meg;), aki a Népszö-

1) Thirn'ng Gusztáv: Gondolatok a Nemzetközi Statisztikai Intézetről. (Magyar Statisztikai Szemle, [VI. évf. 1928. I. kötet, 236—w240. lepj

2) Gustave Thirríng: Idées sur Yinstitut Inter- national de Statistirjue (Journal de la Société Hon- groise de Statisticjue, VI. année, 1928. No i., 1—9. lan.

3) Dr. Karl Pribram: Die Zukunft des Inter- nationalen Statistischen Instituts. (Allgemeines Sta—

tistisehes Archiv, 18. kötet, 1928. 589——599. lap).

vetség statisztikai szerveinek védelmére kelve, azt a meggyőződését hangoztatta, hogy azokra a Nemzetközi Statisztikai Intézet mellett, vagy mintegy fölötte továbbra is feltétlenül szükség van. Hozzászólt a kér- déshez Zahn Frigyes, az Intézetnek 1928—

ban megválasztott új alelnöke is*), ki a Nép- szövetség statisztikai szerveinek a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet állandó hivatalával való egyesítése mellett -— ha lehetséges, Hága, ha nem, Genf székhellyel —— tört lándzsát. Végül mindhárom felszólalóval szemben Jacguart Kainillz) belga statisz- tikus, a török állami statisztikai hivatal ak- kori igazgatója is kifejtette, még pedig Tár—

saságunk Journal-jában, nézeteit, melyek odairányulnak, hogy: 1. az intézet munkás—

sága függetleníttessék a Nemzetek Szövetsé—

gének befolyása alól (mely befolyás alá ke—

rült a vegyes bizottságok útján vele közösen végzett munkásság által) és szorítkozva leg—

Sajátabb működési területére, mely nem egyéb, mint a statisztikai tudománv tanul- mányozása és a statisztikai methodológia fejlesztése, e területen váljék intellektuális tevékenységű nemzetközi központtá, mely az Intézet eddigi munkarendjétől eltérőleg megszakítatlan és gyorsabb ütemű munkás- ságot fejtsen ki, 2. az Intézet ülései vagy legalább kiadványai a Népszövetség műkö- désének része gyanánt tekintessenek és szubvencionáltassanak, végül 3. az Intézet tagválasztó rendje módosíttassék oly érte- lemben, ahogy azt én javasoltam volt.

Amint már ezekből is látható, a nézetek

a Nemzetközi Statisztikai Intézet jövője és reformja tekintetében nagyon széjjelváltak.

Azt mindenki érezte, hogy az Intézet szer—

vezetén valamit változtatni kell, de konkret javaslata senkinek sem volt. Ez bírta rá az Intézet 35 tagját, hogy f. é. április hóban indítványt terjesszenek az elnök elé, mely—

ben azt kérték, hogy az alapszabályok mó—

dosításának kérdése a legközelebbi, tehát a varsói ülésszak napirendjére tüzessék ki, mely kérelemnek az elnök az alapszabályok 16. szakasza értelmében helyt is adott. Mi- vel az egész mozgalomnak bizonyos fokig az a látszatja volt, mintha az indítvány a népszövetségi statisztika érdekében a Nem—

1) Dr. Friedrich Zahn: Internationales Statis—

tisches Institut und Völkerbund. (Allgemeines Sta—

tistisehes Archiv, 18. kötet, 1928, 599—604. lap).

'*') Camille Jacrjuart: La Haye ou Geneve? Pro—

blemes aetuels de TInstitut International de Statis—

tioue. (Journal de la Société Hongroise de Statis- tirjue, VII. évf., 1929. 1——2. sz. 64—23. lap.)

11. szám. —— 1188 ——

1929—

zetközi Statisztikai Intézet hatáskörének csorbítására irányulna, az Intézet magyar tagjai az indítvánnyal szemben rezervált ál—

láspontot foglaltak el. A javaslat fölötti hosszú vita végül is a konzervatív irány győzelmével végződött és az Intézet ezen életbevágó kérdésének tárgyalására és meg—

felelő javaslattételre egyhangúlag küldetett ki kilenc nemzet képviselőiből álló kilenc- tagú bizottságf) melyben Magyarország ré—

széről Fellner Frigyes foglal helyet. A bi—

zottság azt a megbízást nyerte, hogy az Intézet elnökségével egyetértőleg az ősz- szes tagokat hívja fel az alapszabályok módosítására vonatkozó eszméik és ja—

vaslataik közlésére, melyeknek figyelmébe- vételével fogja a bizottság javaslatait meg—

tenni és az új alapszabálytervezetet a leg—

közelebbi rendes ülésszak elé terjeszteni. A régóta vajudó ügy így az egyedül helyes irányba terelődött s remélhető, hogy a bi—

zottságnak és majdan az Intézet plénumá—

nak bölcsessége meg fogja találni a helyes utat, melyet az alapszabályok módosítása tárgyában követnie kell oly célból, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet továbbra is megtartsa eddigi függetlenségét és előkelő pozícióját, melyet a nemzetközi statisztika terén úgy a tudományos problémák szak—

szerű és tárgyilagos megoldásával, mint érté- kes publikációival magának eddig kivívott.

Az ülésszak lefolyásáról még a követ- kezőket kell megemlítenem. Az ülésszak napirendjén csak egy magyar előadás sze—

repelt, ez volt Thirring Gusztáv jelentése a Nagyvárosok Statisztikai Évkönyve lI-ik kötetének munkálatairól. A magyar részt- vevők közül Dobrovíts Sándor, Fellner Fri—

gyes, Kovács Alajos és Thirring Gusztáv a tárgyalásokban élénk részt vettek s a tagok munkái közül kiosztásra kerültek Dobrovits Sándornak a magyar statisztikai szolgálat reformjáról, Fellner Frigyesnek Csonka—

Magyarország nemzeti vagyonáról, Kovács Alajosnak a nemzetiségi statisztika problé- máiról írt munkája (mely a román statisz—

tika lesújtó kritikáját adta) és Thirring Gusztávnak a budapesti lakásstatisztika szervezetéről és fejlődéséről szóló munká—

latai, valamennyi francia nyelven. Szétosz- tottuk továbbá Társaságunk Journal—jának f. é. 1-——2. számát, egy 422 oldalra terjedő

1) A bizottság tagjai: Durand (Egyesült Álla- mok), Fellner (Magyarország), Plum (Anglia),

Gini (Olaszország), Jahn (Norvégia), Julin (Bel-

gium), March (Franciaország), Rappard (Svájc) és anemann (Németország).

hatalmas kötetet, mely úgy tartalmának sokoldalúságánál, mint a benne foglalt ta- nulmányok nagy értékénél fogva minden—- felől rendkívüli elismerésben részesült.

A legközelebbi ülésszak helyének és ide—

jének kijelölése körül nagy vita zajlott lee Két állam meghívása feküdt az összes ülés előtt: Spanyolországé és Japáné. Az elnök- ség javaslata az volt, hogy a legközelebbi rendes ülésszak 1931-ben Madridban tar—

tassék meg és ezen tárgyaltassék az alap—

szabályok módosításának kérdése is. a jat——

pán kormány meghívásának honorálásául pedig 1930—ban Tokióban rendkívüli ülés

tartassék. Egy nagy hévvel propagált ellenw vélemény kisebbségben maradván, az el—

nökség javaslata nagy többséggel elfogad—r tatott. Megejtette az összülés a tisztikar vá- lasztását is, mely óriási többséggel az ed—

digi elnököt, Delatour Albertet ültette ismét az elnöki székbe, alelnökökké pedig Willcoyc' és Zahn eddigi alelnököket és ——-- a vissza—

vonuló Sauveur helyébe ——— Julin belga sta—

tisztikust választotta meg, Főtitkár újból a németalföldi Methorst lett, pénztáros pedig

—-—— az elhunyt Rew helyébe —— Bowley angol statisztikus. Ezzel a következő két évre—

megalakult az Intézet biirója; a konzer—

vatív irány itt is felülkerekedett. A válasz—

tási aktus 8 tiszteleti tag választásával ért véget, ú. m.: Wagemann (Németország), Flux (Anglia), Sauveur (Belgium), Wester- gaard (Dánia), Colsnn és March (Francia- ország), Benini (Olaszország) és Milliet

(Svájc).

Ezzel röviden beszámolva a varsói ülés—

szak fontosabb eseményeiről, pár szóval

még meg akarok emlékezni azokról a tár- sadalmi rendezésekről, fogadtatásokról, ünnepélyekről és kirándulásokról, melyek ottartózkodásunk alatt szórakoztatásunkrar szolgáltak. Azok a fényes recepciók, me- lyeknek részesei voltunk a Lengyel köztár—

saság elnökénél a régi királyi palotában, majd a miniszterelnökségen, a városházán és a Bristol—szállodában, alkalmat adtak arra, hogy a lengyel közélet kíváló reprev zentánsaival és a varsói társaság előkelősé—

geivel megismerkedjünk. Egy a Közgazda—

sági Bank által a Lazi'enki—kastélv parkjá- ban szabad ég alatt rendezett színielőadás a lengyel népélet és népzene megismerésére adott alkalmat. A kétnapi Poznani (Posen) kiránduláson, ahová a figyelmes nendezőség' kiilönvonaton vitte az ülésszak résztvevőit, módunk volt nemcsak a német kultúra

11. szám. —— 1189 —— 1929, sokszázados behatása alatt naggyá fejlő-

dött, most lengyellé vált város kiváló mű- emlékeit megismerni, de egyben az itt ren- dezett nagyszabású országos kiállításon meggyőződhettünk a felszabadult fiatal len- gyel állam nagyratőréséről és tíz évi fejlő—

désének hatalmas méreteiről. Ehhez csatla—

kozott a lengyelországi út méltó befejezése—

ként a Krakkóba rendezett kétnapi kirán—

dulás, mely ezen gyönyörű város rendkívül értékes műemlékeinek s ezek között kivált Báthory István, a nagy lengyel király sír-

II.

jónak és emlékkápolnájának, valamint a város számos egyéb magyar emlékének megismertetésével minden magyar látogató lelkében mély nyomokat hagyott hátra. Az ülésszak rendezőségének lekötelező figyelme egészen a lengyel határig kísért minket s azt hiszem, nemcsak mi magyarok, de az ülésszak összes résztvevői hálával gondol- nak vissza mindarra, amit a varsói szesszió úgy tudományos eszmecserékben, mint tár- sadalmi érintkezésben tanulságosat, szépet és élvezetest nyujtott.

Kovács Alajos dr előadása: A varsói ülésszakon tárgyalt demográfiai vonatko—

zású kérdések.

Communication de M. le Dr Aloyse Kovács :

Session de l. A halálokok nomenklaturája.

2. A nagyvárosok statisztikája. l

3 A vándorlások statisztikája. * 4. Idegenforgalmi statisztika. .

A Nemzetközi Statisztikai Intézet varsói ülése ismét bővelkedett az aktuális demog—

ráfiai, szociális és gazdasági statisztikai kér—

dések megvitatásában. Vannak e kérdések között olyanok is, amelyek már az előző ülé—

seknek is tárgyai voltak, de azért aktualitá- sukat megtartották. A statisztikai tudomány tárgykörében és módszereiben ugyanis nin- csenek végleges megállapítások, a statiszti—

kának állandóan az élettel kell haladnia s ahhoz alkalmazkodnia a megfigyelésre és az anyag feldolgozására szolgáló módszereivel.

Az alábbiakban a tárgyalt kérdések kö—

ziil a demográfiai és részben szociális tár- gyú kérdéseket ragadom ki ismertetés cél—

jából.

l. A halálokok nomenklaiuráia. Amint már a kairói ülésről szóló jelentésemben

megemlítettem, a halálokok nomenklatura—

ját, minden tíz évben egy vegyes bizottság, amely részint a Nemzetközi Statisztikai In—

te'zet tagjaiból, részint más szakértőkből áll, veszi revízió alá. Ez a revíziós munkálat, amelyhez az alapmunkálatokat mindig az említett vegyesbizottság indítja meg, évekig tart, mert ahhoz az egyes kormányok is hozzászólnak. A bizottság előadója Huber, a francia statisztikai hivatal igazgatója, aki a kairói ülésre már előterjesztette nagV elabo :,itumát amit azután a teljes ülés is el—

fogadott. A varsói ülésen H lber csak azok- lól a hozzászólz'isoknil számolt be, amelye-

Les guestz'ons démogmphigues traitées (( la—

Varsovie.

5, A születések késői bejelentése.

6. A nők produktív foglalkozásának statisztikája.

7. Intellektuális statisztika.

8. Bűnügyi statisztika.

ket az utolsó ülés óta az egyes kormányok—r tól, vagy szakférfiaktól kapott és ejelen—

tette, hogy a nomenklatura végleges revízió—

ját a francia kormány által megalakítandó) nemzetközi bizottság folyó évi október hó—

ban tartandó iilésén Párizsban fogja vég—

leg elintézni.!)

Huber a nomenklatura dolgában a kö—

vetkező határozati javaslatot ajánlotta a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek elfoga- (lásra:

I. Fejezze ki a Nemzetközi Statisztikai Intézet azt a kívánságát, hogy az egyes ál- lamok legalább egy éven át a régi és az új nomenklatura szerint dolgozzák fel a halál—

okokat hogy így az átmenet egyik nomen——

klaturáról a másikra könnyebb, az össze- llasonlíthatóság pedig az adatok között biz- tosítható legyen.

II. A Nemzetközi Statisztikai Intézet fe—

jezze ki azt a kívánságát, hogy két revíziós konferencia között úgy mint eddig, ezentúl is a vegyes bizottság legyen e gyedül meg—

bízva az új nomenklatura előkészítésével több különböző bizottság összevonásának elkerülése végett.

Huber javaslatát úgy az osztályülés,

1) Azóta ez az ülés Párizsban megtörtént s azon a magyar kormány részéről dr. Szél Tivadar mi- niszteri s. titkár a Statisztikai Társaság tagja vett részt és ő terjesztette elő a magyar javaslatokat.

_ am

1 1; szám.

mint a teljes ülés egyhangúlag elfogadta s afölött érdemleges vita nem is folyt.

2. A nagyvárosok statisztikája. Thirring Gusztáv tett azután jelentést a nagyvárosok statisztikája tárgyában kiküldött bizottság munkásságáról. Ismeretes, hogy a kairói ülés, amely előtt közvetlenül jelent meg Thirring Gusztáv szerkesztésében a ,,Nagy- városok évkönyve", elismerve e munkának igen értékes voltát, kifejezte azt a kívánsá—

gát, hogy a következő kötet, minthogy a demografiai részek úgyszólván ki vannak merítve, inkább a városok gazdaságstatisz—

tikai adataira fektesse a fősúlyt és igyekez- zék a kötet kiadásához az illető városok anyagi hozzájárulását is megszerezni. A bi- zottság további programmját ehhez az uta- sításhoz képest állapította meg. A további kötet, illetőleg kötetek (mert a bizottság a nagy anyagra való tekintettel a főképen gazdaságstatisztikai adatokat két kötetben óhajtja megjelentetni) a meteorológiára, területre, a lakásviszonyokra és a népes- ségre vonatkozó fontosabb adatokon kívül a következő gazdaságstatisztikai adatokra terjednének ki: új építkezések, utak, utcák, kövezet, utak fenntartása és tisztítása, köz—

lekedés, szállított utasok száma, a közúti közlekedés pénzügyi eredményei, tengeri kikötők, vasutak, folyamhajózás, légi szál—

lítás, idegenforgalom, vízellátás, gáz- és vil- lany, kötelező bejelentés alá eső fertőző betegségek, fertőző betegségekben való mor- biditás és mortalitás, kórházak és idegen kórházi betegek, közegészségügyi szolgálat, gümőkór és rák elleni küzdelem, iskolák, községi iskolák bevétele és kiadása.

Azokról a városokról, amelyek adatai a már megjelent kötetben közöltettek, a fon- tosabb demográfiai adatok is folytatólag

közöltetnének, azokról pedig, amelyek az előző kötetben nem szerepelnek, a demo—

gráfiai adatok lehetőleg visszamenőleg is, de szűkebb keretben. Egyébként az adatok túlnyomó része az 1925/27. évek anyagát

ölelné fel.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet ál—

landó irodája 1928 novemberében 204 nagy- várost hívott fel az együttmunkálkodásra, mégpedig az összes városokat, amelyek 250.000—nél több lakossal bírnak s azon—

kívül a 1()0.0()0-nél népesebb fővárosokat is. Az első alkalommal közreműködésre felhivott városok száma csak 184 volt, amelyek közül 82 szolgáltatta be az ada—

tokat. Remélhető. hogy most már jóval több város fogja beküldeni statisztikai ada-

—- l190 _— 1929

tait, mert észre lehet venni, hogy a kérdő—

ívek kiküldése azokra a városokra is 632- tönző hatást gyakorol, amelyek eddig nem vezettek rendszeres statisztikát. Még olyan városok, mint Havanna, Algir, Tiflisz, Baku, Taskend és Szamarkand is bejelen-*

tették csatlakozásukat és készségüket sta—

tisztikai adatok szolgáltatása iránt. Az adat- gyüjtés mégis azt mutatja, hogy sok város—

nak még egyelőre csak a figyelmét lehet felhívni és az érdeklődését felkelteni a vá—

rosi statisztika megszervezése iránt, mert igen sok, különösen Európán kívüli nagy városban a statisztikai adatgyüjtés ma még vagy teljesen hiányzik, vagy egészen kez- detleges. Az előadottak után Thirrina Gusz- táv a következő javaslatot tette a Bizottság nevében a teljes ülésnek:

a) a teljes ülés hagyja jóvá a bizottság eddigi munkáját,

b) hatalmazza fel, hogy a munkát foly- tassa és előkészítse a Nagyvárosok Év—

könyvének Ill. kötetét is egyetértésben az

állandó hivatallal és támaszkodva az Év-

könyvben szereplő városok anyagi segit—

ségére,

c ) utasítsa az állandó hivatalt, hogy al—

kalmas módon hívja fel a nagyvárosoknak figyelmét olyan statisztikai szervezet léte—

sítésére, hogy a kívánt statisztikai adatokat szolgáltatni tudják, végül

d ) bízza meg a bizottságot egy olyan

normál keretnek a készítésével, amely a statisztikai adatoknak minimumát foglalja össze.

Thirring javaslatait úgy az osztályülés, mint a teljes ülés egyhangúlag elfogadta, azzal a kifejezett kívánsággal, hogy a kér—

dőívek kitöltésére a városoknak megfelelő idő engedtessék, továbbá, hogy az adatok az összehasonlíthatőság érdekében magya- rázó jegyzetekkel láttassanak el.

3 A vándorlások statisztikája. A ván—

dorlások statisztikájával a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézetnek már több ülése foglal—

kozott. A két utolsó ülésnek, a rómainak és a kairóinak is szerepelt a tárgysorozatán e kérdés, az utóbbin csak annyiban, hogy a már meglévő bizottság előadójául a bajor Zahnt választotta meg.

Zahn előadó javaslatában a fősúlyt arra helyezi, hogy a ki— és bevándorlás fogalma teljesen tisztáztassék. Ö a vándorlások irá- nyának és fajtájának öt csoportját külön—

bözteti meg, még pedig:

a) kivándorló belföldiek (a kivándorlási ország honosai),

11. szám.

b) kivándorló külföldiek (a kivándor- lási országban lakó idegen állampolgárok), c) bevándorló külföldiek (közönségesen ,,bevándorlók") ,

d ) bevándorló belföldiek (a bevándor- lási ország honosai, közönségesen ,,vissza—

vándorlók") ,

e ) átvándorlók.

A nemzeti és nemzetközi statisztika

szempontjából legfontosabb az első, harma—

dik és negyedik ,csoport. Megszabja azután Zahn, hogy ezeket a csoportokat milyen nézőpontok szerint kell tovább tagolni. Kí—

vánja pl. annak a megkülönböztetését, hogy a vándorlók egyedül, vagy családosan, ille—

tőleg csoportosan vándorolnak—e. Továbbá a nem, korcsoportok, családi állapot sze rint való megkülönböztetést; az utolsó lakó—

hely és a rendeltetési ország megjelölé—

sét; végül a foglalkozás és foglalkozási Vi—

szony szerint való csoportosítást. Az utób—

_ binál megjegyzi, hogy a családtagokat is az eltartó foglalkozása szerint kellene beosz—

tani és nem úgy, mint a Nemzetközi Munka—

hivatal ajánlja, csak egy összegben össze—

, foglalni.

Természetesen ahhoz, hogy ilyen rész—

letes vándorlási statisztika készíilhessen, szükséges, hogy a kivándorlók mindezen (adatokat feltüntető, úgynevezett személy—

azonossági igazolvánnyal láttassanak el, vagy az útlevélkiállító hatóság, vagy lakó—

*hvelyiik hatósága által, amely személyazo- nossági igazolványt, vagy annak másodpél—

dányát, a határátlépés alkalmával a ható-

sági közegek beszednék és az illetékes sta- tisztikai szervhez beküldenék.

Magyarországon ez a kérdés úgy van

! megoldva, hogy már az útlevélkérésnél fel- _veszik mindazokat az adatokat, amelyek

"akár rendőri, akár statisztikai szempontból ' szükségesek. Ennek a kérőlapnak a másod—

példányát a statisztikai hivatal megkapja s ebből állítja össze az útlevélstatisztikát.

A kivándorlás céljából útlevelet kapott egyé—

neknél az útlevélhez egy külön kis cédula

*van erősítve, a legszükségesebb adatokkal, amelyet a határátlépés alkalmával leszakí—

' tanak s e lapot az illetékes rendőrhatóság - Szintén beküldi a statisztikai hivatalnak. A statisztikai hivatal ennek alapján kikeresi a megfelelő útlevélkérőlapot s azt mint ki—

vándorlási statisztikai lapot kezeli tovább

és dolgozza fel. , _

A magyar rendszer természetesen csak a kivándorlókat (ezek közül is csak a ma—

' gyar'honos kivándorlókat) tudja megfogni,

—— 1191 —— 1929

ellenben a visszavándorlók statisztikájánál azokkal az adatokkal vagyunk kénytelenek megelégedni, amelyeket az egyes községi jegyzők a hivatal tudomására hoznak; A bevándorlásra külön statisztikánk van,

amely a kiadott lakhatási engedélyeken alapul.

Zahn javaslata részletes és beható tár- gyalás alá került s azt úgy az Osztályülés, mint a teljes ülés majdnem teljes egészében

elfogadta.

4. Idegenforgalmg statisztika. A kairói ülés az idegenforgalmi statisztikát is a ki- vándorlási statisztikai bizottság munkakö—

rébe utalta s így annak fejleményeiről is Zahn, mint a bizottság előadója számolt be.

Jelent—ette, hogy az Intézet központi irodája a bizottság kérésére köriratot intézett az

"összes számbavehető államokhoz, amelyben

közölte a kairói ülés határozatát 5 kérdést

intézett az egyes államokhoz, hogy meny- nyiben van idegenforgalmi statisztikájuk és ha nincs, vagy nem felel meg a határozat—

ban kifejezett kívánalmaknak, hajlandók-e ilyen statisztikát meghonosítani. 32' állam kapta ezt a felszólítást, amelyek közül '27 adott választ, de ezek közül is csak 13-ban van az idegenforgalmi statisztika többé—

kevésbbé m—evszervezve.

Zahn jelentésében bes'zámolt arról, hogy

ezekben az államokban (mire terjed ki az idegenforgalmi statisztika. Ebből a beszá—

molóból kitűnik, hogy még olyan nagy ide- genforgalommal bíró országokban is, mint Ausztria és Svájc, hiányzik a tökéletes ide—

genforgalmi statisztika, mert vagy az eltöl—

tött éjjelek száma, ami az idegenforgalmi statisztikánál a legfontosabb, vagy az ide—

geneknek nemzetiség (országok) szerint

— Való kimutatása hiányzik.

Magyarországon a jelentés szerint csak Budapesten és a fürdőhelyeken van idegen- forgalmi'statisztika. A budapesti idegenfor- galmi statisztika, ami a feldolgozást illeti, 'mondhatni a legtökéletesebb, csupán az a hiánya, hogy csak a szállodákban megszáll- takra terjed kif)

Zahn ebben a rapportjában nem is tesz javaslatot, minthogy a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet körirata nagy érdeklődést kel-

1) A Magyar Statisztikai Társaság november 5—i ülése Thirring Gusztáv nagyértékű előadása nyomán foglalkozott éppen az idegenforgalmi sta—

tisztika kérdésével s itt került bejelentésre a M.

kir. Központi Statisztikai Hivatalnak az a terve, hogy az idegenforgalmi statisztikát a budapestihez hasonlóan kiterjeszti a vidéki városokra és nagyobb községekre is. V. Ö. a Szemle jelen számának vo—

natkozó közléseit.

11. szám.

tett az államokban s ösztönzést adott az idegenforgalmi statisztika bevezetésére. Sze- rinte várakozó álláspontra kell helyezkedni addig, míg a bejelentett tervezések megvaló- sulnak. A Nemzetközi Statisztikai Intézet mindenesetre nagy érdemet szerzett ezzel a kezdeményezéssel az idegenforgalmi statisz—

tika megszervezése és egységesítése körül.

5. A születések késői bejelentése. A kai-

rói ülésen beadott referátum alapján Gini, mint a kiküldött bizottság előadója, jelen—

tést tett arról, hogy adatgyüjtése szerint az egyes államokban milyen arányú az a hiba, amely annak következtében keletkezik, hogy a születéseket, különösen a decemberi szü- letéseket későn jelentik be azzal a célzattal, hogy azok mint következő évi születések könyveltessenek el. Ez a körülménv termé- szetesen a statisztikai adatokat, különösen a decemberi és a rákövetkező januári ada- tokat jelentékenyen megrontja, a decemberi születéseket alacsonyabbnak, a januáriakat magasabbnak mutatván ki a valóságosnál.

A kairói ülés által kiküldött ebben a hízott- ságban magam is részt vettem és a szóban—

forgó kérdésre vonatkozólag részletes ada- tokat szolgáltattam Magyarországra vonat- kozólag, sőt Gini felkérésére nemcsak Ma- gyarországról, hanem a Szerb—Horvát—Szlo—

vén királyságról is gyűjtöttem adatokat annak statisztikai hivatala útján.

Gini ezúttal még nem adott végleges je—

lentést, mert nem mindenünnen kapta meg a szükséges adatokat. Annyi azonban lát- szik az összegyűjtött adatokból, hogy ez a jelenség, mely a statisztikusok figyelmét Olaszországban olyan nagy mértékben fel- keltette, más országokban is többé-kevésbbé mutatkozik. Olaszországban a januári szü—

letések többlete pl. a decemberi születések fölött a háborúig 4—6% volt, a háború alatt 1095, a háború után 1927-ig felm-ent

]8%—ra, azóta éppen a statisztikusok be—

avatkozására már újra leszállt 896 —ra. Gini jelentésében a következő okokat hozza fel a jelenség magyarázatául:

a) a szülőknek az a kívánsága, hogy fiúknál a katonai szolgálatot egy évvel el- tolják, a lányokat pedig egy évvel fiata- lítsák,

b ) az a kívánság, hogy a születésnapot az évfordulóval együtt ünnepelhessék, végül 0) az a szándék, hogy törvényes szüle—

tésnél az időelőtti fogamzást lehetőleg el—

titkolják.

Ezeket a feltevéseket a statisztikai szá- mok némileg szintén igazolják, mert pl.

—— 1192 —-

1929 kétségtelen, hogy a fiúszületéseknél, ahol a katonai szolgálat miatt több ok van a szti—

letésnek a következő évben való bejelenté—

sére, tényleg nagyobb a különbség a januári és a decemberi születések között, mint a leányszületéseknél. Nagyobb azonkívül a különbség az élve szülötteknél, mint a halva szülötteknél, mert ez utóbbiaknál nem sze—

repelhetnek a fentebbi okok a bejelentés elhalasztásának magyarázatául.

Gini maga is kiemeli jelentésében, hogy e kérdés teljes megvilágítását azok az álla—

mok, vagy városok tudnák adni, amelyek a születéseket nemcsak hónaponkint, de na—

pontkint is kimutatják, mert csak ebben az esetben lehet a december és január hónapok közti eltolódást megfigyelni, Nálunk Ma' gyarországon szintén csak havonkint tudjuk a születéseket részletezni, mert a statisztikai lapokon nem szerepel a születés napja. Két—

ségtelen, hogy nálunk is mutatkozik állan—

dóan a januári születések többlete a decem—

beriek fölött, annak dacára, hogy a két hó—

nap egyforma hosszúságú. Minthogy ná- lunk az anyakönyvi törvényben szigorú in- tézkedések vannak a születésekn-ek egy hé—

ten belül való bejelentésére, nem hinném, hogy a januári többszületés abból származ- nék, hogy decemberi születéseket mint ja—

nuáriakat jelentenek be. Szórványos esetek- ben talán ez lehetséges, de tömegesen nem, mert a születések bejelentésére többen is vannak kötelezve (így a szülésznő is), tehát csak ezek bűnös összejátszása folytán tör- ténhetik hamis bejelentés. Én a januári szü-

letések többletét, amint ezt a bizottság elő—

adójához, Ginihez intézett levelemben is ki- fejtettem, elsősorban fiziológiai okokkal magyarázom. Régi tapasztalat ugyanis, hogy a tavaszi hónapoknak, mint fogamzási hónapoknak nagyobbszámú születés felel meg, amit azzal is lehet bizonyítani, hogy a születések januári növekvése nem áll meg, hanem folytatódik február és március hó—

napokban is, amely hónapoknak mint fo- gamzási hónapoknak április, május és jú—

nius felel meg. Gini jelentése felett élénk vita indult meg, melyben a felszólalók több hasonló jelenségre mutattak rá, részben olyanokra is, amelyek a felvetett problémá—

val nem állnak összefüggésben. Határoza—

tot ezúttal a szesszió nem hozott, hanem csak megbízta a bizottságot, illetőleg Ginit, hogy részletes jelentését a következő ülésen terjessze elő.

6. A nők produktív foglalkozásának sta—

tisztikája. Ez is olyan kérdés, amellyel a

11. szám. —— 1193 —— 1929 Nemzetközi Statisztikai Intézet már régeb-

ben foglalkozik. Már az 1913. évi bécsi szesszión szerepelt Zahn-nak egy tanulmá—

nya erről a kérdésről, amelynek alapján egy bizottságot küldtek ki a nők foglalko- zási statisztikája metodikájának a megvizs—

gálására. Ez a bizottság azonban a világ- háború következtében nem kezdhette meg tevékenységét. A háború után még akutabb lett a nők foglalkozási statisztikájának kér- dése, amiért is az Intézet elnöksége új bi—

zottságot küldött ki a kérdés tanulmányo—

zására, amely bizottságba e sorok írója is beválasztatott.

Zalm, a bizottság előadója, referátumá—

ban következő négy kérdéssel foglalkozik:

a ) milyen a női kereset újabb fejlődése,

?) ) milyen okai és hatásai vannak ennek a fejlődésnek,

c) mit szolgáltat a statisztika?

d ) micsoda feladata van ebben a tekin- tetben a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek.

Az első pontra nézve megállapítja Zahn, hogy a háborúelőtti időhöz képest a nők—

nek produktív foglalkozásokra való áttérése rendkívüli módon megnövekedett és a női kereset addigi jellemvonásai is megváltoztak.

Ennek a változásnak okai és hatásai részben gazdasági, részben társadalmi ter—

mészetűek. Az okok és hatások, amelyeket Zahn nagyon szépen foglal össze. többnyire ismeretesek és sokat vitatott kérdései gaz- dasági és társadalmi életünknek. Itt inkább csak azokra a javaslatokra terjeszkedem ki, amelyeket Zahn a nők produktív foglalko—

zásának pontos számbavétele és statisztiká- jának nemzetközi összehasonlíthatósága ér- dekében a szesszió elé terjesztett. Javaslatai a következők:

a) A keresőknek az eltartottaktól való elhatárolása egyöntetűen történjék, a segítő családtagok és a háztartási alkalmazottak mindenesetre keresőknek tekintendők.

b) Ennek megfelelően a segítő család- tagok és házi cselédek külön mutatandók ki, a házi cselédeket e mellett úgy gazdájuk foglalkozása szerint, mint külön foglalko—

zási kategóriát is ki kell mutatni.

0) Azok a férjes nők, akik csak a ház—

tartásban foglalkoznak, nem számítandók a keresőkhöz, de a többi eltartottaktól kü—

lön kell őket választani. Ugyanez áll a ház- tartásban foglalkozó egyéb eltartottakra is.

(1) A mellékfoglalkozást okvetlenül kér—

dezni kell és ki kell mutatni.

e) Az otthoni munkának minden nemét mint foglalkozást kell tekinteni, rá kell

hagyni azonban a megszámlált egyénre, hogy az otthoni munkát fő—, vagy mellék- foglalkozásnak írja-e be a számlálólapra.

í) A foglalkozás és családi állapot kom—

binációját lehetőleg ki kell terjeszteni vala- mennyi foglalkozási csoportra.

g ) Ezt a kombinációt, amennyire lehet—

séges, a házasság tartamával és a gyerme- kek számával is ki kell egészíteni.

h) Törekedni kell a foglalkozási nomen- klatura lehető egységesítésére.

Az ülés ezeket a javaslatokat a további munka alapjául általánosságban, némi vál- toztatással elfogadta.

Megnyugtató reánk nézve, hogy a fen- tebb felsorolt kívánságoknak a magyar sta—

tisztika majdnem minden tekintetben meg tud felelni. sőt az adatokat legnagyobbrészt a kívánt csoportosításokban is közli. Az egyetlen, amire eddig a magyar statisztika nem fektetett súlyt, az, hogy a háztartással foglalkozó családtagokat nem választotta külön a többi eltartottaktól, azonban a leg- közelebbi népszámlálásnál ennek sem lesz akadálya, csak kifejezetten kívánni kell, hogy a háztartással foglalkozók a népszám—

lálólapon foglalkozás gyanánt a háztartás szót írják be.

7. Intellektuális statisztika. E kérdés ta- nulmányozására és az adatok összegyüjté—

sére szintén egy állandó bizottság működik, amely együtt dolgozik az Institut Interna- tional de Cooperation Intellectuel c. nem—

zetközi szervezettel. E bizottság munkájá—

ról már a kairói ülésen beszámolt annak előadója a francia March, aki ezúttal is csak a folytatólagos munkáról tett jelentést és a bizottság mandátumának és megbiza- tásának meghosszabbítását kérte, amihez a szesszió hozzájárult.

8. Bűnügyi statisztika. A bűnügyi sta- tisztika tanulmányozására kiküldött bizott—

ság előzetes jelentését de Roos (németal—

földi) terjesztette elő. Ebben a jelentésben annak szükségességét hangoztatta, hogy a különböző országok kriminalitására vonat—

kozó statisztikai adatok összeállításánál a számadatok felvilágosító jegyzetekkel lát- tassanak el, mert a törvények s azok alkal—

mazása az egyes országokban igen külön—

böző. A statisztikai adatok összehasonlítá- sánál e nélkül hamis következtetések áll—

hatnak elő s különösen nagy a veszély ilyen hamis következtetések tekintetében a kri- minalitás állapotára vonatkozólag, vala- mivel kisebb a veszély a kriminalitás vál-

-11..szám.

tuzásám vonatkozólag. A statisztikai hivata- loknak statisztikájukat megfelelő interpre- tációval kell ellátniuk, azonkívül a bűntet—

ztek és vétségek adatait hasonló módon cso—

_portosítaniok az elítéltek kora, foglalkozása és a visszaesők száma szerint. A szesszió felhatalmazta a bizottságot, hogy tanulmá—

nyait folytassa és pozitív javaslatokat ter—

jessz-en elö nemzetközileg összehasonlitható bűnügyi statisztika megszervezése tárgyá—

"ban.

Látható ezekből a felsorolásokból, hogy 'm'ilven sok és változatos demográfiai és azzal kapcsolatos kérdés foglalkoztatta a Nemzetközi Statisztikai Intézet varsói ülé- sét, annak dacára, hogy a demográfia a statisztikának legrégibb és legjobban kifej- lesztett ága és manapság főképen— a gazda—

—- 1194 —

1329

...—

sági _ kérdések dominálják a statisztikát "is.

igaz, hogy a tárgyalt demográfiai kérdések nagy része olyan, amely már előzőleg! is foglalkoztatta a Nemzetközi Statisztikai In—

rtézetet, a demográfia már új kérdést alig vethet fel. De minthogy nem minden or- szágban van még a demográfia egyformán kifejlesztve s a fejlődés az idők folyamán különböző irányokban is haladt, éppen ab- ban van a Nemzetközi Statisztikai Intézet- nek a legnagyobb érdeme, hogy az egyes orszagok statisztikai módszereit és közlé—

seit mindig jobban és jobban-egy nevezőre hozza és ezzel a statisztika nemzetközi ösz- szehasonlíthatóságát mindig tökéletesebbé [teszi. Ebben a tekintetbenvál—tozatos ésbe—

ható programmjával a varsói ülés _is—teljes mértékben betöltötte feladatát.

Ill.

Dobrom'ts Sándor dr. előadása: A varsói ülésszakon tárgyalt gazdasági vonat-

kozású kérdések.

Communication de M. le D" Alexandre Dobrovits: Les gwstions e'conomigues imitées a la Session de Varsom'e.

1. A gazdasági előrelátás céljaira legal—

kalmasabb statisztikai adatok.,

2. A kereskedelmi vállalatok forgalmi statisztikája.

1. A gazdasági előrelátás céljaira leg—

alkalmasabb statisztikai adatok. Midőn ide s tova közel három esztendeje ebben a teremben először vetődött föl az a kér—

dés, hogy a Magyar Központi Statiszti—

kai Hivatal milyen álláspontot foglaljon el

*a konjunktúrakutatás tekintetében, több oldalról heves ellenkezést váltott ki az a fel—

fogásunk, hogy a konjunktúrakutatást ——

Magyarországon bizonyára még sokkal in- kább, mint Amerikában vagy Németország- ban, —— még a laboratóriumi vizsgálatok legkezdetlegesebb stádiumánál tart s éppen [azért időszerűtlennek tartjuk egyya nagy nyilvánosság gyakorlati tájékoztatását célzó, konjunktúrakutató intézet felállítását. Igen előkelő gyakorlati szakemberek és közgazdá- szok, tekintélyes testületek képviselői sajtó—

ban és üléseken támadták e fölfogásáért a Statisztikai Hivatalt, rámutatván arra, hogy a Statisztikai Hivatal késedelme miatt gazda—

sági életünk ezekben a nehéz időkben kény—

telen nélkülözni azt a biztos irányítást, ame- _, *lyeta hala'dottabb külföldkonjunktúrakutató intézetei révén élvez. Ha azokat, kik ,a gaz- dasági élet rázkódásainak kiküszöbölését

3. A belforgalmi statisztika.

4. A közjogi közületek bevételei és kiadásai.

5. A munkásbalesetek statisztikája.

6. A lakásstatisztika.

remélték a konjunktúrakutatás mai primitív módjától, az azóta lefolyt évek tapasztalatai nem világosították volna már amúgy is föl arról, hogy mennyire tévedtek e kérdés meg—

s ítélésénél, úgy azokra nézve bizonyára hasz- nos tanulságul szolgálhatnak a varsói kon—

"gresszusnak a konjunktúrakutatás statiszti—

kai alapjairól folytatott tárgyalásai.

.A konjunktúrakutatás statisztikai anya—

ga az az instrumentum, amellyel mindenek—

előtt a gazdasági élet összefüggéseit és köl- csönhatásait exakt módon fel akarjuk tárni.

A varsói kongresszusra a különböző álla- mok tudósai elhozták az általuk szerkesz- tett instrumentumokat, összehasonlították egymással, kicserélték azokat és úgy pró—

báltak betekintést nyerni saját államuk gaz- dasági életébe, de sajnos egyhangúlag kény—

telenek voltak konstatálni, hogy bizony ezek az eszközök még rendkívül kezdetlegesek.

Alig-alig látunk velük mélyebbre, mint sza—

badszemmel, a gazdasági helyzet egyéni megítélése alapján. Mindnyájan éreztük, hogy itt a kísérleteknek, a tökéletesítések—

nek még hosszú sorozatával kell megbir—

v—kóznunk; új statisztikai technikai felfede-