A Nemzetközi Statisztikai Intézet 38. ülésszaka

SZEMLE

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET 38. ULÉSSZAKA

TEKSE KÁLMÁN

A Nemzetközi Statisztikai Intézet (Interna—

tional St—atistícal Institute —— ISI) közel ne—

gyedszázad elteltével ismét az Egyesült ÁI- lamokban rendezte ülésszakát. (Legutoljára 1947—ben, a nemzetközi statisztikai élet má—

sodik világháború utáni újjászerveződése kapcsán került sor az Intézet ülésszakára a háború által megkímélt Egyesült Államok fő—

városában, Washingtonban.) A 38. üléssza—

kot számos támogató szervezet meghívására (amelyek között szerepelt az American Sta—

tistícal Association, a Committee of Presi- dents ot Statistical Societies, az lnstitute of Mathematical Statistics, a National Acade—

my of Sciences, a National Research Council stb.) Washingtonban tartották 1971. augusz- tus 10 és 20 között a Shoreham Hotel kon- ferencia termeiben. A delegátusokat is eb- ben, illetve a környező szállodákban szállá- solták el, és ez igen kényelmes feltételeket teremtett az ülésszak lebonyolítására.

Már a 38. ülésszak előtt, de különösen an- nak munkája során az Intézet tagjai, az ülésszak munkájában részt vevő vezető sta—

tisztikusok és sokan azok közül, akik a nem- zetközi statisztikai élet fejlesztésén fáradoz- nak. magárnbeszélgetéseik során csakúgy, mint a nyilvános üléseken vagy vitákon — explicite is, de gyakrabban közvetve, a nem- zetközi szervezetek és társaságok pénzügyi problémái kapcsán vagy a statisztikai ügy- nökségek munkaprogramjával kapcsolatosan a prioritások megállapításánál — gyakran foglalkoztak a nemzetközi statisztikai élet egyik központi témájával. Azt igyekeztek tisztázni, hogy milyen mértékben releváns a különböző nemzetközi statisztikai szerve—

zetek, társaságok tevékenysége és programja a XX. század utolsó harmadának igényei és követelményei szempontjából. E megbeszé- lések témáját pontosabban körülírva, töb- bek között arról folyt a vita, hogy a szóban forgó nemzetközi tevékenység és programok:

—megfelelnek-e az elméleti és gyakorlati sta- tisztika utóbbi két évtizedben megfigyelt gyors tejiődésének. valóban hatékonyan segitik-e ezta fejlődést (vagy legalábbis együtthaiadnak-e ezzel

a fejlődéssel) mind a fejlett. mind a fejlődő orszá—

gok régióiban?

—-valóban a legaktuálisabb és

méleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkoznak—e a nemzetközi értekezletek, szemináriumok, előadások és oktatási programok, valamint a nemzetközi szer—

vezetek és társaságok által támogatott kutatási té—

mák?

— hatékonyan járulnak-e hozzá a statisztika nem- legfontosabb el—

saságok és más intézmények közötti együttműködés kialakításához és javításához?

Ez az értékelés, amelyet mélysége és őszintesége alapján lelkiismeret-vizsgalatnak is nevezhetnénk, mind aktuálisabbnak tűnik most, amikor szaporodnak a nemzetközi sta—

tisztikai ügynökségek, szervezetek és társa- ságok tevékenységét érintő kritikák a fent jelzett kérdések úgyszólván minden pontját illetően. A statisztika újabb gyors fejlődé—

sével párhuzamosan növekszik az ambiciózus nemzeti és nemzetközi programok száma, amelyeknek célja a nemzeti és nemzetközi statisztikai ügynökségek és szervezetek múltbeli tevékenységének újraértékelése, a fejlődés perspektiváinak felmérése, valamint hatékonyabb statisztikai szervezetek és prog- ramok tervezése és kialakítása.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 38. ülés- szakának megbeszélései, a felvetett problé- mák és az értékelés előzetes eredményei ar—

ra utaltak, hogy a nemzetközi statisztikai együttműködés jelenlegi rendszere -— számos eredményes és közelismerésnek örvendő programja ellenére is -— tovább javítandó, és e munkában fontos feladatok hárulnak az Intézetre is. Mégis majdnem általános volt a vélemény, hogy az 15! által felvetett és ápolt problémák jól követik a statisztika általános fejlődésének főbb irányait, az IS! a fejlődés—

sel a legtöbb területen együtthalad, és azt sok vonatkozásban hatékonyan támogatja. Sok hozzászóló véleménye szerint az Intézet tevé- kenysége ilyen szempontból előnyösen ha- sonlítható össze a nemzetközi statisztikai ügynökségek és szervezetek hasonló terüle—

teken kifejtett aktivitásával. Az Intézet 38.

ülésszakának programja és tevékenysége ön- magában is jól illusztrájia az elmondottakat.

39?

Az ülésszak résztvevőinek számát és össze- tételét (és ezzel tematikáját és munkáját) számottevően befolyásolták az utazási és részvételi költségek. A résztvevőlista —— amely nem tartalmazta az ülésszak egyik vagy má- sik speciális ülésére csupán egy vagy két napra ellátogatók neveit — szerint ösz—

szesen 355-en (az lSl—ben reprezentált 52 or—

szág közül 43 országból) vettek részt az ülés- szak munkájában. A résztvevők jelentékeny hányada (258 fő) angol nyelvterületről, ezek közül 182, tehát a résztvevők több [mint fele az Egyesült Államokból és Kanadából érke—

zett. Európából mindössze 103—an. Afrikából pedig csupán 8-an, Latin-Amerikából 7-en tudták megszervezni részvételüket. Ez a sze—

Iekció még inkább tükröződött az ülésszak lebonyolításában. A felkért előadók 56 szó- zaléka észak—amerikai volt (a felkért elő- adások 41 százaléka egyesült államokbeli), 11 előadás megtartására európai előadót (ebből is 5—öt az Egyesült Királyságból) kér- tek fel, és a fejlődő országok mindössze 5 felkért előadással szerepeltek a napirenden.

A 82 benyújtott előadás jelentős hányada (40 százaléka) észak-amerikai szerzőktől érke- zett. Az európai országok 40 benyújtott ta- nulmánnyal szerepeltek.

Magyarországról Huszár István államtit- kár. a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és e sorok írója vett részt az ülésszakon. Hu- szár lstván ,,Some theoretical and practical auestions regarding the accuracy ancl time—

Iiness of statistical data in Hungary" c. fel- kért előadásátl az ülésszak egyik legna—

gyobb érdeklődéssel várt szakmai ülésén vitatták meg. Az Intézet magyar tagjai még további 4 elődást nyújtottak be, amelyeknek bemutatása azonban az előadók távolmara- dása és az előadásokkal kapcsolatos teen- dők koordinálatlansága folytán elmaradt.

Az ülésszakot George Schultz, az Elnöki Igazgatási és Költségvetési Iroda igazgatója nyitotta meg, aki felolvasta Nixon elnöknek az ülésszak résztvevőihez intézett üzenetét.

Ezután P. McCracken, a Gazdasági Tanács—

adók Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. amelyben a statisztikának a rövid és a hosszú távú gazdaságpolitikai koncep—

ciók kidolgozásában, valamint az intézkedé- sek előkészítésében betöltött szerepével fog- lalkozott. Az utóbbi években a gazdasági elő- rejelzésnek egyik legjelentősebb eszközévé az egyre bonyolultabb és kiterjedtebb öko- nometriai modellek váltak.2 Jelenleg számos

modell áll a Bizottság rendelkezésére, ame—

lyekkel a legfontosabb makroökonómiai vál-

változatát lásd (:

számában (3—14.

1Az előadás magyar Statisztikai Szemle

old.).

2 E területen végzett úttörő munkásságuke'rt nyer- ték el az első gazdasági Nobel—díjat az Intézetki- váló tagjai R. Frisch és !. Tinbergen.

nyelvű 1972. évi 1.

szeme _

tozőkat vetitik előre, ezek azonban még min- dig a fejlődés stádiumában vannak. Sok problémát okoz. hogy a különböző modellek egymástól eltérő eredményeket adnak, és teljesítményük is egyenlőtlen. Ez érthető is.

hiszen az előrebecslések mindig a politikai célkitűzések figyelembevételével történnek.

és az előrejelzések eredményei összhangban

lehetnek ezekkel a célkitűzésekkel. de azok- nak ellent is mondhatnak. Mindenesetre a modellekkel végzett kísérletek sarkalatos pontja a statisztikai adatok jó minősége.

Az ülésszak további munkaprogramja alapvetően 3 fő kérdés köré csoportosult—. A szakmai ülések egyik csoportja - szám_sze-_

rint hat —— az egységes információs rendszef ' rekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati sta- tisztikai problémákkal foglalkozott. egy má- sik csoportját korunk alapvető emberi prob- lémái statisztikai vonatkozásainak szentelték.

végül a matematikai statisztika aktuálisnak ítélt problémái alkották (a harmadik fő kér—

déscsoportot. A 23 szakmai ülésből 8 tárw gyalta a benyújtott tanulmányok anyagait;

Összesen 41 felkért és 81 benyújtott tanul- mány szerepelt napirenden, amelyek bemu- tatására 15, illetve 10 perc állt a szerzők rendelkezésére. A hozzászólások és a kom- mentárok hossza is korlátozva volt. A szak- mai ülések közül kettőt a Biometriai Társa- sággal, egyet az lASPS-szel (International Association for Statistics in the Physical Sci—

ences), egyet pedig az lAMG-vel közösen szerveztek.

AZ EGYSÉGES INFORMÁCIÓS RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS STATISZTIKAI PROBLEMÁK

A 38. ülésszak az egységes nemzeti infor- mációs rendszerek tervezéséről és irányitá- sáról az 1960—as évek második felében ki—

bontakozó széles körű vito figyelemreméltó állomását jelentette. Mint ismeretes, az utób- bi években jelentős erőfeszítések történtek az átfogó nemzeti információs rendszerek el- méletének kidolgozása és a rendszerek ter- vezésénél követendő általános elvek megfo- galmazása érdekében. A kutatásokban már eddig is igyekeztek messzemenően haszno- sitani az irányítás- és döntéselmélet, vala- mint a rendszerelemzés módszereinek ered- ményeit. E kérdések már hosszabb ideje a Nemzetközi Statisztikai Intézet napirendjén is szerepelnek. Igy a 36. ülésszakon az egy- séges információs rendszerek által előállí- tott adzatok hasznosítása. illetőleg az ezek iránt megnyilvánuló igény mérése szerepelt a programban. mig a 37. ülésszakon többek között az adatbankok létrehozásával kapcso- latos elméleti és gyakorlati problémák kerül- tek megvitatásra. A 38. ülésszak a szóban forgó kérdésekkel átfogóbban és nagyobb mélységben foglalkozott. és napirendjére

SZEMLE

tűzte a modern statisztikai szervezetek ter—

vezésének és koardinálásának. a statiszti—

kai adattermelés optimalizálásán—ak, valamint az elektronikus számítógépek egységes nem- zeti információs rendszerekben betöltött sze- repének kérdését. E kérdésekről 5 ülésen 14 felkért és 15 benyújtott előadást vitattak meg.

Az egységes információs rendszerek kiala—

kításán—ak problémái azonban az ülésszak—

kal nem kerültek le az intézet napirendjé' ről, különböző aspektusai, így például a hi—

vatalos statisztika szervezetének vagy az in—

tegrált statisztikai információs rendszerek létrehozásának szervezési kérdései a követ—

kező (bécsi) ülésszakon ismét napirendre kerülnek.

1. A statisztikai programok és statisztikai szervezetek tervezésének és koordinálásának problémái a 6. ülésen szerepeltek. A felkért előadások a központi statisztikai hivatalok feladatainak szempontjából tárgyalták a té—

mát, és a tervezésnél elsősorban a közép—

távú terveket vették figyelembe. A három felkért előadás közül egy centralizált, egy decentralizált statisztikai rendszerre vonat- koztatva foglalkozott a kérdésekkel, míg egy (Mexikót alapul véve) a fejlődő országok statisztikai programjai tervezésének és koor—

dinálásának tapasztalataival foglalkozott.

A kanadai Dominion Bureau of Statistics tapasztalatai alapján írt tanulmány (szerzői:

W. E. Duffett és S. A. Goldberg) hangsúlyoz—

ta annak fontosságát, hogy lényegében egy—

séges típusú statisztikai rendszert lehessen figyelembe venni a statisztikai programok tervezésénél. Ezzel elkerülhetők azok a ki- egyensúlyozatlanságok, amelyeket az első látásra egymással csak laza kapcsolatban álló speciális igények kielégítése okozhat a nemzeti programok struktúrájában. A tanul—

mány vázolta a tervezésnél felhasznált esz—

közöket (így a szervezési és kutatási eszkö- zöket. az integráció tervezésének eszközeit, a standard osztályozási rendszereket stb.).

mind szakmai területeken, mind a hivatalok funkcionális tevékenysége terén. Részletesen tárgyalta a tervezési módszereket, amelyek messzemenően figyelembe veszik az egyes programok költségeiről és gyakorlati haszná- ról rendelkezésre álló összefoglaló informá- ciókat.

C. A. Moser, az Egyesült Királyság Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának igazgatója lé- nyegében hasonló kérdésekkel foglalkozott decentralizált statisztikai rendszert véve ala- pul, amelyben a statisztikai munka a külön- böző minisztériumok között van felosztva.

Ilyen körülmények között nagy szerep jut az integrált információs rendszer létrehozásá- nak egy koordinált rendszeren keresztül, amelyben a tervezés fő célja bizonyos fokú egyensúly fenntartása a statisztika különböző

6 Statisztikai Szemle

193

ágai között, a statisztika felhasználói és ter- melői vonatkozásában. az általános infra—

struktúra és a különböző minisztériumok programjai között, a statisztikai folyamatok különböző részei között stb. A Hivatal eze- ket a célokat statisztikai ügynökségek révén szeretné elérni. Az előadó részletesen fog—

lalkozott a vázolt rendszerben rejlő előnyök—

kel és nehézségekkel.

Az ülés harmadik felkért előadásában R.

Gleason Galícia, a mexikói Statisztikai Hi- vatal főigazgatója országa statisztikai rend—

szere szervezetének és fő tevékenységének ismertetése után azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyeket az utóbbi években tettek a statisztikai munka koordinálásának javítá-

sáért.

2. A problémakörhöz tartozó másik kér- déscsoport, nevezetesen az egységes infor—

mációs rendszerek által produkált statiszti—

kai adattermelés gazdaságossága képezte a 12. ülés témáját. Míg a korábbi ülésszakok a statisztikai adatok felhasználói oldaláról közelítették meg a problémát (konkrétan a kielégített és kielégítetlen adatigények mé- résével, a statisztikai adatok hasznosságával és hasznosításával foglalkoztak). addig a je—

len ülésszak az adattermelés szempontjából vizsgálta a kérdéseket. Elsősorban a statisz- tikai adatok időszerűségének és pontosságá- nak egyensúlya szerepelt az ülés napirend- jén, amelyen ]. Shiskín, az Office of Mana- gement and Budget vezető statisztikusa elnö—

költ. A megvitatott három felkért előadás közül egy az időszerűség megjavításával kapcsolatos bizonyos igazgatási és kutatási megfontolásokat ismertetett a kanadai Do- minion Bureau of Statistícs tapasztalatai alapján. A pontosság és időszerűség mellett a statisztikai programok hatékonyságának harmadik alapvető jelzőjét. a programok költségeit is figyelembe vette Huszár István- nak már említett tanulmánya. Az lNSEE által összeállított felkért dolgozat a francia cik- likus jelzőszámok becslésével foglalkozott.

S. A. Goldberg és C. D. Hodgins előadá- sa a Dominion Bureau of Statistics által a statisztikai adattermelés időszerűsége meg—

javítására irányuló, kb. 3 évvel ezelőtt meg—

indított kezdeményezéseit ismertette. E program első eredményei már rendelkezésre állnak elsősorban a negyedéves nemzetijö- vedelem-mérlegről és a jövedelmek elosztá—

sának statisztikájáról. valamint az ipari ter- melés havi indexeiről és ezek legtöbb kom- ponenséről. A tanulmány az eddigi tapasz- talatok általánosítására tett kísérletet. Az előadás első része számos igazgatási meg- fontolást ismertetett, amelyek a statisztikai termelési folyamatok ellenőrzéséből és érté—

keléséből indulnak ki, majd az időszerűségi

program főbb követelményeit, feltételeit és megszervezését foglalta össze. A második

194 szeme

resz az időszerűség optimalizálásának elmé- leti és gyakorlati kérdéseit tárgyalta, első—

sorban a költségek szempontjából. A Hivatal néhány speciális programot kezdeményezett annak vizsgálatára. hogy milyen minőség- veszteségek származnak az adatfeldolgozás meggyorsításából. Szerzők a nemzeti jövede- lem negyedéves mérlege és a jövedelem el—

osztása statisztikájának tapasztalatai alap—

ján azt a következtetést vonták le, hogy a becslések időszerűségének növelése számot—

tevően nem rontotta az adatok minőségét.

A hároméves kísérletsorozat másik tapaszta- lata azt mutatja. hogy koordinált igazgatási és kutatási kezdeményezések jelentős ered- ményeket hozhatnak az adatfeldolgozáso'k meggyorsítása terén.

]. Ripert és !. Dumontier tanulmányukban azt a négy legfontosabb francia ciklikus jel—

zőszámot ismertették, amelyek előállításá- nak gyorsasága. költségei és minősége egy—

mástól jelentősen különbözik. Ezek az ipari termelés indexe, a kereskedelmi árindexek, a külkereskedelmi indexek és a munkanélkü- liség statisztikai mutatói. Az előadók véle- ménye szerint a ciklikus jelzőszámok—minő—

sége nem feltétlenül ellentétes előállításuk gyorsaságával. Különösen akkor nem. ha ti- gyelembe vesszük, hogy a trendek ciklikus fordulópontjai néha könnyebben felfedez-he- tők az adatok olyan korrigálása nélkül, ame-

lyek egyébként megbízhatóságukat lennének hivatottak növelni. A felmerülő problémákat nem az egyes jelzőszámokra külön-külön kell tekinteni, hanem az összes rendelkezés- re álló információra egységesen, amelyek elősegíthetik a ciklikus fordulópontok vagy inflexiós pontok feltárását. Végülra progra- mok költségei'nél a pénzügyi kiadásokon túl- menően figyelembe kell venni az adatszol—

gálta-tókra háruló megterheléseket, gyakori zaklatásuk esetén a statisztikai programok- kal való együttműködésük romlását és mind- ezek hatását az összegyűjtött információk

minőségére.

Az ülés nagy érdeklődéssel kísérte Huszár István előadását. Opponensei G. Moore, az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának főigazgatója és R. Bertrand, az OECD munkatársa voltak. akik igen nagyra értékelték a felvetett kérdések magas szintű elméleti megközelítését és azokat a rend—

kívül érdekes gyakorlati tapasztalatokat.

amelyekről az előadás beszámolt. A nagy—

számú hallgatóság több kérdést intézett az előadóhoz, illetőleg az opponensekhez, és el- ismeréssel kommentálták a tanulmányt. Az

ülés ismét rávilágított a központosított típusú statisztikai rendszerekben rejlő nagy lehető- ségekre.

3. Az információs rendszerek kialakitásá- nak és irányításának gépi vonatkozásai ké- pezték az ülések egy másik csoportjának na-

pirendjét. igy az 5. ülés a statisztikai adat— '_ — feldolgozások terén tapasztalható újabb—te;;

leményeket tekintették át, míg a 10. ülés az üzleti egységek regisztereivel és azoknak az ; adatgyűjtésekben és az adatok integrálása

ban való felhasználásával foglalkozott. R;

Deininger és K. Szameitat azokról az Euró-_

pában viszonylag egyedülálló tapasztalatok?

ról beszéltek. amelyeket a Német Szövetségi

Köztársaság hivatalos statisztikájában szere" : "

tek az automatikus információátvitei (jelt érzékelés. jelfelismerés, kézzel írt számait le vasása stb.) bevezetése terén. I. P. Fellegiíies _

T. ]. Vander Noot a kanadai korrh'ány ata-' ,

kal nyert tapasztalatokkal foglalkoztak. Az * egyik számos adatgyűjtés, valamint admi—

nisztrativ nyilvántartások alapján ösueálli—

tott idősorok tárolására és fenntartáSára. a — másik egyéni vizsgálati adatok tárnia—sóra * szolgál. Tárgyalták azokat az elveket,-ame;—

iyeket a tárol-andó adatok kiválasztásának, bizalmas kezelésü—knél, az alkalmazott gépi, nyelv megválasztásánál követtek. valamint azokat a problémákat, amelyek a bank egyes részeinek a felhasználók eltérő igyé—

nyei miatt bekövetkező egyenlőtlen fejlődé- sével kapcsolatosak. Az előadás befejezésül kitért a statisztikai adatbankokban rejlő le- hetőségekre és előnyökre. Az ülés harmadik előadásában F. Yates az elektronikus szá- mológépek alkalmazásairól beszélt a sta- tisztikai elemzésekben.

A 10. ülés három felkért és hat benyújtott előadása az üzleti egységek regisztereivel.

azok létrehozásával és fenntartásával fog- lalkozott, valamint alkalmazásaikkal a kü- lönböző statisztikai vizsgálatokban és az adatok integrálásában, elsősorban az Egye—

sült Államok és Kanada statisztikai szolgála- tainak tapasztalatai alapján.

4. Az információs rendszerek modernizá—

lásának adatgyűjtési aspektusait a 2. ülés tárgyalta. amelyen T. Dalenius elnökölt, és amelynek középpontjában P. C. Maha/ano- bisnak a mintavételek terén végbement újabb fejleményekről szóló áttekintő előadása ál- lott. Mély történeti és elméleti áttekintést nyújtó előadásában az előadó elsősorban saját és a kalkuttai Statisztikai Intézet ko—

rábbi tapasztalataira koncentrálta figyelmét.

Ennek kapcsán kitért a matematikai statisz- tika és a mintavételi módszerek néhány filo- zófiai, ismeretelméleti vonatkozására. Az op—

ponens szerepét L. Kish vállalta. Az ülésen P. C. Mahalanobis személyesen is megje—

lent, és az ülés mind lebonyolítása és tar—

talma, mind pedig a felszólalások stilusa kö- vetkeztében bizonyos tiszteletadást jelentett, amellyel a nemzetközi statisztikai élet meg—

jelent képviselői adóztak az idős indiai tu- dósnak.

SZEMLÉ

KORUNK EMBERl PROBLÉMÁl ÉS A STATISZTIKA

Korunk alapvető emberi problémáinak statisztikai kérdései köré csoportosult az ülés—

szak 6 ülésének 18 felkért és 7 benyújtott előadása, amelyek elsősorban a statisztika speciális szakmai területeiről vagy rokon tudományok témáiból merítették tárgyukat.

Az előadások a népességfejlődéssel kapcso- latos néhány aktuális statisztikai problémá- val, a szegénység mérésének statisztikai as—

pektusaival, kísérleti eredmények alkalmazá- saival az élelmiszer-termelés becslésénél, a statisztikai ekológia aktuális problémáival stb. foglalkoztak.

1. A 13. ülés tárgyát azok az újabb mun—

kálatok képezték, amelyeket a fejlődő orszá- gok népessége növekedésének mérése terén végeztek. !. Bourgeois-Pichat előadása be- számolt azokról az újabb kutatásokról, ame—

lyeket a hiányos statisztikai adatokkal ren—

delkező országok népessége növekedésének becslése terén végzett a stabil népesség el- méletének alkalmazásai segítségével. Első- sorban a kérdés elméleti oldalait tárgyalta.

Előadása nagyrészt az ENSZ kézikönyv—

sorozatban megjelent munkájára3 alapult. A problémát inkább empirikus oldaláról köze—

lítette meg az ülés második előadója. Forrest Linder, aki dolgozatában (: népességváltozá—

sok mérésének egy új eszközét. az ún. ,,nép- mozgalmi eseményszámlálási rendszert" is—

mertette. A hagyományos népszámlálási és népmozgalmi regisztrációs rendszereknek csakúgy. mint bizonyos finomabb vizsgálati módszereknek (amelyek egymást fedő visz—

szaemlékezési időszakok sorára vonatkozó intenzív kikérdezési módszerrel összegyűjtött adatokra támaszkodnak) számos hiányossá- guk van a fejlődő országok viszonylatában.

Egyes ázsiai és afrikai országokban folytatott néhány újabb kísérlet azonban olyan új tí—

pusú és megbízhatóbb eredményeket produ—

káló statisztikai rendszer kialakításához ve- zethet, amely lényegében mintavételi alapon szervezett kettős regisztrációs rendszernek te—

kinthető. A rendszer egyrészről a születések és halálozások folyamatos feljegyzéséből áll.

amely független a hivatalos anyakönyvezési rendszertől. másrészről periodikusan végre- hajtott kikérdezéses vizsgálaton alapszik, amely visszamenően rögzíti a születéseket és halálozásokat. A tanulmány ismertette a statisztikai rendszer kialakulását. technikai részleteit. és vázolta azokat a problémákat.

amelyek további kutatásokat igényelnek. Az értekezlet harmadik előadásában W. Brass a népességnövekedés ismert becslési módsze- reinek kritikáját adta, amely kiterjedt mind

művel,—(w 3 The concept of stable population. Application to the study of populations of countries with in- complete demographic statistics. U. N. Populotion Studies. No. 39. New York. 1968.

6.

1935

a teljes körű népszámlálásokra, mind avisz—

szatekintő adatokra vonatkozó egyszeri ki- kérdezéses vizsgálatokra. valamint a minta—

vételi úton végzett adatgyűjtésekre. Az elő—

adó összehasonlította e módszerek hatékony- ságát olyan területeken, ahol többféle kí-

sérlet eredményei is rendelkezésre állnak.

Véleménye szerint a harmadik típusú mód- szerek a mintavételi hibák nagysága miatt elfogadható költségek mellett nem biztosi—

tanak használható eredményeket. Ezért a szerző a mérsékelten gyakori népszámlálá- sok módszerét ajánlja ,,egylátogatásos" ret—

rospektív vizsgálatokkal kiegészítve, amelyek várhatóan a legkielégítőbb eredményeket

szolgáltatják.

2. A szegénység mérésének problémáival foglalkozott a 8. ülés. A felkért előadások mind a fejlődő, mind a fejlett országokban jelentkező szegénység problémáival foglal- koztak. A szegénység definiálásánál elsősor- ban az anyagi igények kielégítését vették alapul még akkor is. ha elismerték a fo—

gyasztási javakon túlmenően az olyan szol—

gáltatások jelentőségét, mint az oktatás, az egészségügy. a pihenés stb. Az ülésen B. Ro- mamurti a fejlődő országokbeli szegénység mérésének módszereit elsősorban indiai vizs—

gálati eredmények alapján. L. A. de Souza a latin-amerikai, M. Orshansky az egyesült államokbeli tapasztalatok alapján ismertette.

3. A biológiai kísérletek hasznosítása az élelmiszer—termelés időbeli alakulásának becslésére képezte a Biometriai Társasággal közösen rendezett 4. ülés témáját. Az érte- kezleten P. V. Sukhatme, a FAO Statiszti—

kai Főosztályának vezetője azokról a terü- letekről beszélt, amelyeken a statisztikusok hozzájárulhatnak az élelmiszer-probléma ter- mészetének meghatározásához. Előadásában elsősorban azokra az élelmezési és egész- ségügyi problémákra irányította a figyelmét, amelyeket a jó minőségű protein elégtelen—

sége okoz a fejlődő országok lakosainak élel- mezésében. Az előadást követő vitában fel- vetődött az intézet közvetlenebb bekapcso- lódásának lehetősége a FAO statisztikai programjaiba. D. Chapman előadásában az óceánokból nyerhető protein mennyiségének meghatározásával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a megoldást a technológiai fej—

lődéssel párhuzamosan kell keresni. Hasz—

nálhatóbb eredmények csak akkor nyerhetők, ha azt az élelmiszer-mennyiséget kívánjuk becsülni. amelyet a jelenlegi módszerekkel végzett halászat útján nyerhetünk. Az előadó körvonalazta azokat a statisztikai problé—

mákat, amelyek megoldása elősegítené a kérdés megválaszolását. Ismertette a jelentő.

sebb halgazdálkodási modelleket, a halállo—

mány becslésének néhány újabb módszerét, a termelékenységgel kapcsolatos újabb el- méleti eredményeket stb.

196 ^SZEMLE

4. A 11. ülés. amelyet szintén (: Biametriai Társasággal közösen szerveztek. a statisztikai ekolőgia problematikájával foglalkozott, négy felkért és négy benyújtott tanulmányt vitatva meg. E tanulmányok tárgyalták

racionális felhaszná- megalapozásának

— a természeti tartalékok lása statisztikai és matematikai módszereit,

— a térbeli eloszlások statisztikai mérését,

-—a szennyeződés és a demográfia összefüggé- seit (beleértve a szennyező anyagok egészségügyi hatásait, a szennyeződés. valamint a lokális és glo- bális népességnövekedés összefüggéseit stb.) érint- ve néhány idevonatkozó technikai kérdést.

5. Végül e kérdéscsoportba sorolhatók még a megbízhatóság elmélete és az élettartam elemzése tárgyával foglalkozó, valamint az lASPS-szel közösen rendezett értekezleten bemutatott tanulmányok. (Ez utóbbin a né- pességkutatás és a szennyeződés problémái—

nak statisztikai aspektusait tárgyalták.) A megbízhatóság elméletének korábban tisztán technikai jellegű alkalmazásainak helyét je- lenleg mindinkábrb az emberi társadalom problémáinak megoldására irányuló alkal—

mazások veszik át, és a 38. ülésszakon olyan kérdéseket vitattak meg. mint a megbete- gedések korai felismerésének lehetőségei vagy az élettartampróbák alkalmazásai a le—

vegő szennyeződésének problémáira.

A MATEMATlKAl STATISZTlKA lDÖSZERÚ PROBLEMAI

Az ülésszak előadásainak harmadik cso—

portja a matematikai statisztika néhány ki- választott kérdésével foglalkozott. igy meg- vitatásra kerültek a minőségbiztositás sta- tisztikai aspektusai (a minőség gazdaságos—

ságának statisztikai vonatkozásai, a statisz- tikai folyamatellenőrzés újabb eredményei stb.). az idősorok közti kapcsolatok tanul- mányozásának módszerei, valamint a geoló- giai adotok korrelációs elemzésének prob- lémái. E kérdésekről három ülésen 9 felkért és 4 benyújtott előadást vitattak meg.

EGYÉB STATISZTIKAI KÉRDÉSEK

Az ülésszakra beküldött további 55 be- nyújtott előadás, amelyeket nyolc ülés ke—

retében tárgyaltak. a statisztika elméletének és alkalmazásainak legszélesebb skáláját ölelte át. igy foglalkoztak a sztochasztikus folyamatok elméletével. a matematikai sta- tisztika egyes fejezeteivel (például szekven- ciális módszerekkel, valamint a statisztika ál—

talános problémáival. Az előadások igen szerteágazó területeket érintettek a valószínű- ség fogalmától a képzőművészeti alkotások statisztikai tanulmányozásáig. Az egyéb té- mák között szerepeltek olyan benyújtott elő—

adások is, amelyek jól egészítették ki az ülés- szak alapvető napirendjén szereplő már em—

lít-ett progra—mpontokat. igy, bár az egyéb témák között szerepelt, mégis nagy érdeklő- _ dést váltott ki A. Dondának, a Német De- mokratikus Köztársaság Állami Közpánti'Sta—

tisztikoi Hivatala elnökének előadása az egy—

séges beszámolási rendszer és a statisztikai fejlődésének tapasztalatairól, valamint W.

Kawalecnek, a Lengyel Statisztikai Főhivatal elnökének előadása a gazdasági egységek * és az állandó népszámlálási körzetek statisz- tikai számrendszeréről.

.

A Nemzetközi Statisztikai lntézet az ülés—

szakkal egyidőben tartotta soron köiJetkező általános közgyűlését. melynek napirendjén 8 fontosabb pont szerepelt:

—— Az intézet számolója:

—- Az iroda javaslatot az intézet pénzügyi haly—

zetévei kapcsolatban:

— A rendes tagok megválasztásához 1972—re és 1973-ra megállapítható üresedések meghatározása;

— Beszámolók az intézet speciális bizottságainak munkájáról:

—Javaslat az adatfelvételekkei foglalkozó star- tisztikusok nemzetközi szervezetének (international Association of Survey Statisticians) mint az intézet új szekciójának megalakítására;

.. Az intézet alapszabályoinak kiegészitése és módosítása ;

._Az Intézet tisztségviselőinek megválasztása;

—Az iSl következő ülésszakának helye és prog- romja.

irodájának és pénztárosának be-

E napirendi pontok megvitatása során, el—

sősorban pedig az intézet pénzügyi nehézsé- geivel. valamint a taglétszám lassú emelke—

désével összefüggésben az lntézet jellegével és jövőjével kapcsolatos főbb problémák ke- rültek napvilágra. Több felszólaló véleménye szerint az Intézet pénzügyi problémái a tag- létszám lassú emelkedéséből, valamint az in- tézet el nem kötelezettségéből fakadnak. Az őszinte. nemegyszer szenvedélyes vita ered—

ményeképpen talált megoldások vagy a jövő—

beli változásokat inspiráló jelenlegi kezde—

ményezések talán nem a legalkalmasabbak a problémák megoldására, és nem feltét- lenül tükrözik az intézet valamennyi tagjá- nak álláspontját, mégis minden résztvevő érezte a döntések nagy jelentőségét és mesz—

szemenő következményeit. Jelenleg minden- esetre nehéz lenne megmondani, hogy az el- fogadott javaslatok valóban közelebb vi—

szik-e az intézetet nemes céljai eléréséhez. A módosítások egymástól jelentősen eltérő vé- lemények —— néhány esetben szélsőséges ja- vaslatok — nyomán kompromisszumokként születtek. A vitában elhangzottak olyan né—

zetek, amelyek szerint az intézet tagságá—

nak sem száma, sem összetétele nem tük- rözi a statisztika elméletének és a gyakor—

lati munkának rendkívül gyors fejlődését sem a statisztika egyes díszciplinái, sem a föld- rajzi megoszlás tekintetében. A tagfelvételi

SZEM LE

197

eljárás egyrészről erősen korlátozza egyes országok (például az Egyesült Államok) sta—

tisztikusainak intenzívebb részvételét az Inté- zet munkájában. Másrészről ugyanezek az eljárások fékezik a fejlődő országok statisz- tikusainak bekapcsolódását is a nemzetközi statisztikai életbe. A megoldásra számos ia—

vaslat érkezett mind az Intézet leköszönő tisztségviselőitől, mind a közgyűlés részt- vevőitől. A javaslatok egy része a tagok szá—

mának erőteljes növelését ajánlotta,4 és en- nek érdekében megfelelőbb tagfelvételi el- járások kialakítását indítványozta. A meg—

beszélések során vita alakult ki az Intézet optimális taglétszámának kérdéséről. Első- sorban az európai résztvevők a jelenlegi rendszer megtartása vagy kisebb mérvű li- beralizálása mellett emeltek szót. az észak—

amerikaiak viszont egy nyíltabb tagfelvételi rendszer mellett álltak ki. Végül is egy komp- romisszumos javaslat kerül majd szavazásra.

amely megnövelné az évenkénti üresedések számát, és csökkentené a taggá nyilvánítás—

hoz szükséges szavazatok arányát. E liberáli- sabb tagfelvételi rendszer lehetővé tenné az Intézet pénzügyi nehézségeinek csökkentését anélkül, hogy függetlensége csorbát szen- vedne. Egybehangzó volt az a vélemény, hogy az új rendszer megnöveli a tagok felelős- ségét a felvételre ajánlottak jelölésében. A liberálisabb tagfelvételi rendszer, amely a taglétszám kissé gyorsabb fokozatos növeke- dését fogja eredményezni kb. 1000 rendes ta- gig, nem csökkentheti az Intézet szakmai in—

tegritását és hosszú évtizedek fáradhatatlan tevékenységével kivívott tekintélyét. A köz- gyűlés résztvevői egyúttal egyhangúlag el—

fogadták az iroda javaslatát a tagdíjak fel- emeléséről és az alapszabályzat módositá—

sáról.

A közgyűlés a jelölő bizottság javaslata alapján megválasztotta az ISI tisztségvise—

Iőit a következő periódusra. Eszerint az In- tézet elnöke P. ]. Bierve (Norvégia), alelnökei E. Alanis Fatino (Mexikó), P. A. P. Moran (Ausztrália), L. A. M. Vessereau (Franciaor—

szág), A. !. ]ezsov (Szovjetunió), főtitkára ].

Ch. W. Verstege (Hollandia), pénztárosa pe—

dig M. G. Kendall (Egyesült Királyság) lett.

A közgyűlés meghallgatta a következő ülésszakok helyére vonatkozó javaslatokat.

A 39. ülésszak helyét illetően már korábban döntés született. azt 1973-ban Bécsben ren- dezik. Az 1975-re tervezett 40. ülésszakot ko- rábban Mexico City hívta meg, ezt a meg- hívást azonban egyelőre még nem erősítették meg. lgy a közgyűlés örömmel fogadta W.

Kawalecnek, a Lengyel Statisztikai Főhivatal elnökének javaslatát, hogy az Intézet 40.

ülésszakát. ha mexikói megrendezésének aka—

* Az Intézetnek 1971 végén 521 rendes és 6 tiszte.

letbell tagja volt.

dálya támadna, ellenkező esetben 41. ülés- szakát 1977—ben Varsóban tartsák meg.

Az ülésszak idején tevékenykedő program—

bizottság részletes javaslatokat dolgozott ki az ISI 1973. évi bécsi ülésszakának program- jára. Eszerint az ülésszak a következő fonto-

sabb témákkal foglalkozna.

1. Értekezlet az IASPS által javasolt témáról;

2. Értekezlet az IASS által javasolt témáról;

3. A kis területekre vonatkozó statisztikák:

4. A népszámlálási programok értékelése és ki- látásai;

5. A hivatalos statisztika szervezetének fejlődése és változásai;

6. Integrált létrehozása:

7. A mintavételi és nem mintavételi hibák egyen—

súlya, különös tekintettel a hivatalos statisztikára (az IASS—szel közös rendezésben);

8. A környezet szennyeződésével kapcsolatos sta—

gsztymi problémák (az IASPS—szel közös rendezés- en :

9. A közlekedés statisztikai aspektusai;

10. Statisztikai problémák a demográfiában; bele- értve a longitudinális tanulmányokat;

11. A krónikus megbetegedések epidemiológlájá- nak statisztikai vonatkozásai (a Biometrioi Társa' ságaal közös rendezésben);

12. A statisztikai következtetés értve (: mértékelméleti aspektusokat:

13. Újabb fejlemények a többváltozós elemzések—

ben (a Biometriai Társasággal közös rendezésben):

14. A statisztika numerikus-analitikai vonatkozásai;

15. Ellenőrzés. leltározás és döntéselmélet:

16. Áttekintő tanulmányok, beleértve a következő kérdéseket:

a) statisztikai problémák a kriminológiában, b) a Bayes—féle statisztika alkalmazásai.

statisztikai információs rendszerek

alapjai, bele-

E programjavaslatok kidolgozásánál fiave—

lembe vették, hogy az 1974. évet az ENSZ Világnépesedési Évvé nyilvánította.

A 37. ülésszakon P. C. Mohalanobis kezde- ményezése nyomán tájékozódó megbeszélé- sek folytak az adatfelvételekkel foglalkozó statisztikusokat tömörítő nemzetközi társaság (International Association of Survey Statis- ticians) létrehozásának lehetőségeiről. A ter- veket az akkori közgyűlés megvitatta, és uta- sította az Intézet irodáját, hogy készítsen elő javaslatokat és alapszabályvázlatot az új tár—

saság létrehozására, amely az Intézet egyik szekciójaként tevékenykedne. A javaslatok kidolgozását és az alanszabályzat megfogal- mazását egy ad hoc bizottság végezte /. P.

Fellegi elnökletével. ]. P. Desabie. L. Kish, M. N. Murthy, M. R. Sampford és S. S. Zar- kai/ich közreműködésével. E javaslatok sze- rint a társaság fő célja többek között a sta- tisztikai adatavűitések és felvételek elméleté—

nek és gyakorlatának tanulmányozása és fej—

lesztése, a statisztikusok, a különböző szer—

vezetek. intézetek. a kormányok és a közvé—

lemény érdeklődésének felkeltése e témák iránt a világ különböző régióiban. E célok megvalósitása érdekében a társaság

-— értekezleteket, szemináriumokat. konferenciákat,

kutatási és oktatási programokat szervez, elméleti és

gyakorlati kutatásokat kezdeményez önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve;

198

szam-z; '

—-hasanló területeken tevékenykedő nemzetközi.

nemzeti, regionális és más szervezetekkel és intéz- ményekkel működik együtt;

.. folyóiratokat, könyveket stb. publikál önállóan vagy más szervezetekkel együtt stb.

A közgyűlés ezeket a terveket egyhangúlag jóváhagyta, és felkérte az emlitett bizott- ságot a szervezés megindítására.

*

Az ülések idejére az intézet kanferenciabi- zottsága gazdag szakmai programokat szer- vezett, lehetővé téve, hogy a résztvevők kö-

zelebbről is megismerkedjenek az Egyesült Államok nemzeti statisztikai szervezeteinek—.

ügynökségeinek munkájával és programjai—:

val. Alkalmat adtak a Bureau of the Census, a Bureau of Labor Statistics, a Boreauaf Standards stb. felkeresésére. A látogatások;

valamint az ülésszak résztvevői tiszteletére adott fogadások lehetővé tették a statisztika—_ í

sok közötti személyes kapcsolatok kiai'akítá—' sát, illetve ápolását. a világ statisztikusai kön zötti hagyományosan baráti kapcsolatok ei—g ,

mélyitését és a szakmai együttműködés to—

vábbiejlesztését. '

AZ lPARSTATlSZTlKAl ES UZEMGAZDASAGI SZAKCSOPORT MUNKAULÉSE

PÁNCEL RÓBERT

Az MKT Statisztikai Szakosztályának ipar- statisztikai és Uzemgazdasági Szakcsoport—

ja 1971. november 23—án a Magyar Optikai Művekkel közösen munkaügyi témákkal fog—

lalkozó ülésszakot rendezett a MOM "Sza- kasits Árpád" Művelődési Házban. Az ülés—

szakon a vendéglátó vállalat több vezetőjén kivül Káldor Mihály, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csoportvezetője, Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosz—

tályvezető-helyettese és Nyitrai Ferencné, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályveze—

tője mint az ülés levezetésére delegált el—

nökség tagjai vettek részt. A rendezvényen kb. 120 főnyi hallgatóság jelent meg.

A munkaülésen Nagy Árpád, a MOM munkaügyi és szociális igazgatója mondott megnyitó beszédet. Ebben kiemelte, hogy a bér- és jövedelemszabályozás reformja nagyjában és egészében elérte a kitűzött célokat. Az anyagi érdekeltség elvének io—

kozásában viszont népgazdasági és válla- lati szinten egyaránt hiányosságok voltak tapasztalhatók: így az egyenlősdi a prémi—

umgazdálkodásban, a beosztás túlzott sze- repe a különböző juttatósoknál stb. A meg- élénkült fluktuációról szólva rámutatott, hogy a Magyar Optikai Művekben a vállalati váltások 17 százalékos aránya fővárosi és országos viszonylatban egyaránt kedvező—

nek itélhető, ennek ellenére tovább kíván—

nak rajta javitani. A bérrendszer továbbfej—

lesztésével kapcsolatban leglényegesebb feladat a tényleges teljesítménytől erőseb—

ben függő, igazságosabb bérarányok kiala—

kítása, amelyhez elengedhetetlen a folyo- matos normarendezés. Ami a nyereségre való ösztönzést illeti, az elsősorban az élő—

és hoitmunka—ráfordítások ellentmondásos volta miatt nem tekinthető teljesen megol—

dottnak (sok esetben ugyanis az élő mun-

kával elért eredmény még mindig olcsóbb.

mint a technika fejlesztése).

A következő napirendi pont Nyitrai őre,;—

rencnének, a Szakcsoport el'nökének,_be—szá—

molója volt a vezetőség újraválasztósáról. _' AMagyar Közgazdasági Társaság 1972 első negyedében tartja vezetőségi/élesztő közgyü- iését, ezt megelőzően kellett az egyesszek—

- ciákban a választást lebonyolítani. _A Szaké csoport vezetősége úgy határozott, hogy e célból külö—n ülést nem rendez, és levélben választotta meg az új vezetőséget. A sza—

vazólapok 70 százaléka visszaérkezett, igy a szavazás megtörténtnek tekinthető. A Szak—

csoport elnöke végül ismertette az újonnan megválasztott vezetőség névsorát, s vala—

mennyiük nevében megköszönte a választók bizalmát.

Ezután következett Pongrácz Lászlónak ,.A vállalati bér— és jövedelemszabályozás új elemei a munkaügyi statisztika vetületében"

cimű előadása. Az előadás első részében taglalta a munkaügyi szabályozók változta- tásának szükségességét, elemezte azok vár—

ható — és részben már érvényesülő — hatá—

soit. A módosításokat elsősorban a létszám- gazdálkodással kapcsolatos, a népgazdasá—

gi érdekekkel ellentétes vállal—ati magatar—

tás. a negyedik ötéves terv új feladatai, va- lamint technikai okok (például a bázis bér—

színvonal elavulása) indokolták.

A bér— és jövedelemszabályozás legfonto—

sabb új elemei a következők:

1. a bérszorzó emelése;

2. a részesedési nyereségrész átiagadájánuk eme- lése. a progresszió mérséklése;

3. :: tartalékalapba helyezendő hányad emelése:

4. (: bérfejlesztési mutató, a kedvezményes bér- fejlesztés lehetősége.

A bérszorzó felemelésének közvetett ha—

tása van a személyi jövedelmekre, elsődle- ges célja a fejlesztési alapok csökkentése volt. Az emelés differenciáltan érinti a vál- lalatokat: (: magasabb bérhányodú területe- ken erőteljesebben csökkenti a fejlesztési