A Nemzetközi Statisztikai Intézet tokiói ülésszaka

(1)

A NiéMZETK'OZl STATISZTlKAl lNTÉZET TOKlÓl ULÉSSZAKA

DR. MARTON ÁDÁM

A Nemzetközi Statisztikai lntézet (lSI) szokásos kétévenkénti, sorrendben 46.

tudományos ülésszakát 1987. szeptember 8. és 16. között tartotta Tokióban. Az ülést sokirányú tudományos tevékenység, valamint az lSl szekcióival kapcsolatos szervezési, adminisztratív jellegű ,,ügyintézés" jellemezte.

Az lSl konferenciáin benyújtott dolgozatok megvitatására két üléstípus alakult ki. A dolgozatok terjedelmét, az ülés külső körülményeit, az előadásokra rendelke- zésre álló időt illetően formailag nagyobb rangja az ún. felkért dolgozatok vitájá—

nak (lnvited Papers Meeting —— IPM) van. A szerzők saját kezdeményezésére be—

terjesztett előadásainak pedig az ún. kiegészitő dolgozatok vitái (Contributed Papers Meeting — CPM) adnak fórumot, amelyek az előzőknél szerényebb körül—

mények között zajlanak. A tokiói konferencián érezhető volt az utóbbi típusú ülé—

sek iránti fokozott érdeklődés. A CPM—üléseken nem egyszer élénkebb, sőt szen—

vedélyesebb vita lángolt fel, mint a felkért dolgozatok körül. Ennek egyik oka két—

ség kívül az volt, hogy a saját kezdeményezésre beterjesztett dolgozatok szinvonala, érdekessége semmiben sem maradt a másik kategóriáé alatt, másrészt (:

kötetlenebb környezet valószínűleg jobban ösztönzött a vitára.

Az l-Sl-ülésszakak programjának összeállításával kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az lntézet tevékenységének túlnyomó része az öt ún. affiliált (befoga—

dott) szervezet, szekció keretében zajlik, s a programot is az általuk tett javas—

latok egyeztetése után állítják össze. Ezek: a matematikai statisztikusokat egyesítő Bernouilli Társaság (Bernouilli Society for Mathematical Statistics and Probability), a reprezentatív módszer alkalmazóit tömörítő nemzetközi társaság (International Association of Survey Statísticians — lASS), a statisztikai informatikával foglal- kozók egyesülete (International Association for Statistical Computing — lASC). a regionális és városi statisztikusok (International Association for Regional and Urban Statistics -— lARUS), valamint a hivatalos statisztikával foglalkozók szövet- sége (lnternational Association for Official Statistics -— lAOS).

Magyarországot az ülésszakon Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; Barta Barnabás, a KSH elnökhelyettese; dr. Marton Ádám statisztikai főtanácsos. a KSH osztályvezetője; Levendel Ádám, a Tömeg- kommunikációs Kutató lntézet igazgatóhelyettese; dr. Horváth Róbert ny. egyetemi tanár; Barna Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudomc'lnyi Egyetem tanársegédje

képviselték.—A magyar résztvevők aktívan kapcsolódtak be az ülésszak munkájába,

szekcióülések szervezőjeként és elnökeként, felkért hozzászólóként, valmint előadó—

ként.

(2)

138 on. MARTON ADAM

A Programbizottság a hagyományos gyakorlat szerint arra törekszik, hogy rá-

irányitsa a figyelmet a statisztika fejlődésének részben kevésbé ismert. részben

olyan területeire. amelyeken a megelőző évek során jelentős eredmények szület—

tek. vagy valamilyen más okból az érdeklődés középpontjába kerültek.

A 46. ülésszakon a következő 31 IPM—ülés szerepelt a programon, amelyek

keretében összesen 96 előadás hangzott el.

1. A hivatalos statisztika iránya. A jövő néhány problémája.

2. A statisztika fejlődése Japánban. A múlt tapasztalatai. a jelen problémái 3. Történeti adatok elemzése. Összehasonlító történeti demográfia.

4. Az egészséggel kapcsolatos mutatók mérésének módja és felhasználásuk.

5. Statisztikai módszerek a minőség és termelékenység javítására.

6. Előadások az elnök meghívása alapján. (A korábbi elnőkökről elnevezett emlék- előadások.)

7. A fejlődő országok közelmúltban diplomát szerzett statisztikusainak legjobb dolgo- zatai.

8. A változás mérése reprezentativ felvételek alapján.

4—9. Általános célú mintavételi keretek országos lakossági adatfelvételek céljára.

10. A szórás becslése komplex mintákból.

11. A népszámlálások jövője

' 12. Az árindexek kiszámításához kialakított reprezentatív felvételek módszertani kérdé—

sei.

.13. Az adatgyűjtés módjának hatása a reprezentativ felvételekben kapott válaszokra.

14. A statisztika oktatása az állami és az ipari szférában.

15. Mesterséges intelligencia és szakértői rendszerek a statisztikában.

16. Számítógépes grafika :: statisztikában.

17. Nagy adathalmazok elemzése.

18. A fejlődő országok igényei a statisztika területén.

19. Legújabb számitástechnikai programok az idősorelemzés céljára.

20. Az adatbankok és hálózatok fejlesztése. Kiépités és működtetés.

21. A ,,spatiai image analysis" statisztikai módszerei.

22. Rekurzív eljárások ,,time seauenced" (idősoros) adatok céljára.

23. ldősorok modellezésének és elemzésének új eredményei.

24. Felgyorsitott és rövid lejáratú próbákon alapuló becslések a gyógyászatban.

25. .,Self—similar" (önmagukhoz hasonló) folyamatok.

26. Az adatelemzés elvei és stratégiái.

27. Reprezentativ felvételek feldolgozása mikroszámítógépeken.

. 28. Statisztikai informatika az 1990-es években. Az ötödik generációs számítógépek ha- tása. ,

' 29. Kisterületi statisztikák.

30. Új statisztikai módszerek a vegyészetben.

31. A környezetet fenyegető veszélyek felmérése.

A tudományos program másik része a 46 CPM ülésen elhangzott közel 230

szabadelőadásből állt, amihez még 4 ún. ,.Poster Meeting" is járult, ahol a szer-

zők munkájuk lényegének összefoglalását táblára kitéve tették közzé.

Az egész konferencia szervezése. a szekció ülések lebonyolításához rendel—

kezésre álló termek technikai felszereltsége kiváló volt. A mintegy 500 külföldi

résztvevő az lSl—nek és szekcióinak tekintélyes rétegét képviselte. A körülbelül (ugyanennyi hazai résztvevő a legrangosabb japán statisztikusok közül került ki.

A konferencia teljes anyagát — a szokásos módon — szétosztották a résztvevők

között.

-Nagy érdeklődés kísérte az lSl 1985-ben, Amszterdamban megalakult új szek—

ciójának. az lAOS—nak eddigi tevékenységét. Tokióban került sor a vezetőség

megválasztására, amely az 1985 óta működő ideiglenes vezetőség helyébe lépett.

(3)

AZ lSl TOKlÓl ÚLÉSSZAKA 139

Az lAOS elnökévé Nyitrai Ferencné dr. államtitkárt,a Központi Statisztikai Hivatal

elnökét választották meg. 1 ,. - —

A felkért előadások között az első helyen szerepelt: ,.A hivatal-os-statisztika iránya. A jövő néhány problémája" c. ülés, amelynek szervezője és elnöke _Nyitra'i

Ferencné volt. a': --

Az 5 felkért előadó a világ legkülönbözőbb részeit képviselte, és előadásaik a hivatalos statisztikai tevékenységről széles körű áttekintést adtak. ' - _- .;.—— rve

Xu Gang előadásában (The role of government census offices in organization and taking industrial census) az 1985-ben végrehajtott második kínai ipari— cen- zust ismertette. Az első ilyen jellegű összeírás 1950—ben volt, de azóta—igem—nagy változások mentek végbe a kinai gazdaságban és társadalomban—. A cenzus elő- készítése 1983-ban kezdődött. Az 1985-ös tárgyidőszakravvonatkozó -felvételt,,1-986 első felében hajtották végre. 1986 második felétől folyik-az adatok feldolgozása.

1988 végéig pedig lezajlik az eredmények elemzése, publikálása. — . -

360000 ipari vállalatot kérdeztek meg közvetlenül. és 49 millió lde' termelő

egységet vizsgáltak közvetve, becslések útján. .A tulajdonformáknak megfelelően négy fajta kérdőívet készítettek, külön az állami,-_a szövetkezeti. al helyis—,és—omkülf

földi vegyes vállalatok részére. A vállalatoknak több száz kérdésre vkellett válaszol- niok (az államiaknak 360- ra). Több ezer tételt tartalmazó katalógus segítette.- a

munkát. A folyamatban levő feldolgozás tapasztalatai szerinta hibás adatok

aránya 0.3 százalékra tehető. ! , - A,;

J. Ceska előadása (Development of Czechoslovak official statisticsVim the eighties) a csehszlovák statisztikai rendszer fejlődésének néhány sajátosságát is-

mertette az 1980-es években. Kiemelte, hogy a szövetségi statisztikai,rendszersze-

repe és az információk iránti igény megnőtt. A statisztikai intézmények sokszor kaptak a társadalmi és gazdasági döntéshozatalnál jelentős. a statisztika koráb-

ban megszokott kereteit meghaladó szerepet.. A _ *rs .3r _;

A statisztikusok szerepe Csehszlovákiában az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével tovább növekszik. s annak érdekében. hogy a jövőben is, megfelel—

jenek a velük szemben támasztott követelményeknek, fejleszteni kell módszertarti

és elemző tevékenységüket. - , '

L. Lyberg és E. Rapaport előadása (The advance of statistical theory and

methodology and their uses in official statistics)—.a statisztikai elmélet és gyakorlat néhány nagyon aktuális. az utóbbi évek fejlődésének megfelelően aztérdeklődés középpontjába került elméleti és módszertani kérdésre hívta fel. a figyelmet. Aszen—

zők abból indultak ki. hogy az állami statisztikai—hivatalokban- igen fontos, sokrétű és nagy volumenű munka folyik, amit sokszor akadályoz. korlátoz, hogy az!—anyagi eszközök növekedése nem tart lépést a követelményekkel. Helyzetüket nehezítik—'az is, hogy a közvélemény egyre nagyobb igényeket támaszt a statisztikával szemben.

s ugyanakkor bizalmatlanná válik a statisztikai adatok. információk.. iránt. Mindez megnyilvánul sok esetben a válaszadási hajlandóság csökkenésében;_a válasz—

adási hiba növekedésében. _ ,. ——

Az előadás felvázolta a statisztikai elmélet és módszertan összefüggéseit (:

hivatalos, statisztikában a szakstatisztikáktól kezdve a számítástechnikáig: és,—társpr- dalomtudományokig. Hangsúlyozta, hogy az adatgyűjtési módszerek igen jelentős szerepet játszanak a hivatalos statisztikában, s fejlesztésükdöntő fontosságú.:a _jövő számára. Ebben egyre nagyobb szerepe lesz afközvetlen adatgyűjtések Mellett

az, adminisztratív nyilvántartások felhasználásának. Megemlítettekn "néhány .. egét

.M'

1 Az les eddigi munkájáról részletes beszámoló jelent meg a Statisztikai Szemle 1987 §vi12. szó- móban (1260—1263. old).

(4)

11'30 DR. MARTON ÁDÁM

szen új s igen nagy fejlettséget, technikai felkészültséget igénylő adatgyűjtő el-

járást is. például a komputerizált adatgyűjtést (CADAC) vagy az ún. távoli érzés

íkelést (remote sensing), ami a mezőgazdasági terméseredmények, természeti erő- terrások becslésének lehet jó eszköze. Nagyon fontos az adatfeldolgozás, az auto—

matikus hibajavítás, az imputálás módszereinek gyors fejlesztése is.

A közeljövő néhány aktuális témája között említették meg az adatok össze- kapcsolásának, a nem mintavételi hibák kezelésének, az adatelemzésnek a kér- déseit. mint olyanokat, amelyeknek fejlesztését illetően sürgős tennivalók vannak.

Az új, fejlett statisztikai módszerek között kerültek szóba az új becslési tech- nikák. mint például a szintetikus módszer a kisterületi becslések esetében.

A problémákat — hangsúlyozták - nem szabad felületesen kezelni. Több mate- matikúsra lenne szükség a statisztikai munkában, de viszonylagos hiány van az ilyen képzettségű szakemberekből. Sokat segíthet a hivatalos statisztikusok folya—

matosan változó és egyre bonyolultabbá váló problémáinak megoldásában az egyetemek kutatóival való szorosabb együttműködés. A jövőben egyre általáno-

sabbá kell válnia annak, hogy a statisztikai felvételeket mind a minőségre, mind

az elemzésre és a publikálásra tekintettel komplexen tervezik meg és hajtják végre.

M. G. Sardana előadása (Present and future trends of collecting, processing and utilisation of official statistics) az indiai statisztikai rendszert ismertette, amely alapvetően decentralizált. A statisztikai adatok fő lorrásai az adminisztrativ nyil—

vántartások. A népességről, a mezőgazdaságról és az egyéb gazdasági tevékeny- ségekről az időről időre végrehajtott cenzusok szolgáltatnak adatokat. A ,.NatiOnal Sample Survey Organisation" keretében gyűjtenek adatokat a háztartásokról és bizonyos vállalkozási tevékenységekről.

A jövőben a fejlesztéseknél figyelembe kell venniük a szakstatisztikák iránt -— más országokhoz hasonlóan - megnyilvánuló növekvő igényeket. valamint a

közvélemény növekvő információigényeit, tekintettel az adatközlések gyorsaságára,

az információk időszerűségének gyors csökkenésére.

Az ülés utolsó előadását V. Driucsin, az ENSZ Statisztikai Hivatalának mun-

katársa tartotta (Trends in national accounting and their effect on links between SNA and MPS) a nemzeti számlákról és mérlegekről. Mint ismeretes a szocialista

és a nem szocialista országok népgazdasági mérlegszámításaiban két egymástól lényegesen különböző koncepció érvényesül. (Az elsőt MPS-nek, a másodikat SNA- nak nevezik az angol nyelvű szavak kezdőbetűi alapján.) Az előadás arról a nagy—

szabású munkáról számolt be. amelynek célja az ENSZ Nemzeti Számlarendszeré- nek felülvizsgálata és modernizálása. Az előadásban nagy hangsúlyt kapott a két rendszer közötti kapcsolat, ami a felülvizsgálat eredményeként szorosabb lesz,

több lehetőséget biztosítva az összehasonlításra. Az előadás foglalkozott az MP5-

rendszerben összeállított mérlegek módszereivel is, valamint kiemelte, hogy a mindkét rendszerben összeállított aggregátumok pontos definiciója —- a termelés, a'jövedelmek, a kiadások tekintetében — jelentősen megkönnyíti a népgazdasági

mérlegek összehasonlithatóságát.

A vita során kifejezésre jutott, hogy a nemzeti számlák és mérlegek rendszere egyike azoknak a témaköröknek, amelyek par excellence a hivatalos statisztika

körébe tartoznak, mivel ilyen munkákat csak a hivatalos statisztikai intézmények keretei között lehet végezni.

Barla Barnabás .,Az időszerűség és a pontosság dilemmája a társadalmi sta—

tisztikai adatok előzetes becslésében és ezeknek felülvizsgálatában" (Timeli—ness versus accuracy in preliminary estimates and revision of social data) címmel nyúj- tott be előadást. E téma iránt, érthetően, nagy érdeklődés nyilvánult meg. A sta-

(5)

Az 15! TOKlÓ! ULÉSSZAKA 141

tisztikai adatok minőségével, pontosságával. megbizhatóságával több más előadó is foglalkozott, lévén ez kulcskérdése minden statisztikai következtetésnek. Azon túl ugyanis, hogy a statisztikai adatoknak időben rendelkezésre kell állniok, csak úgy lehet azokat gazdasági döntésekhez felhasználni, ha tudjuk, milyen következ—

tetések levonására alkalmasak.

Az előadás hangsúlyozta, hogy Magyarországon, más fejlett statisztikai szol- gálattal rendelkező országokhoz hasonlóan. rendelkezésre állnak a gazdasági és társadalmi folyamatokról a szükséges adatok. A gazdasági folyamatok felgyorsu-

lása azonban növeli az információs igényeket, amelyeket viszont csak jelentős

anyagi ráfordítások mellett lehetne kielégíteni. Meg kell találni azt az egyensúlyi állapotot, amelyben a költségek és az ..eredmények" összhangban vannak. Külön megfontolásokat igényelnek a reprezentativ lakossági adatfelvételek, amelyeknél az adatok időszerűsége és megbízhatósága a teljes körű felmérésekhez viszonyitva sokkal több tényező függvénye. A minta nagyságának helyes megválasztásával, a jó végrehajtó apparátussal, hatékony adatrögzítéssel és gépi feldolgozással sokat lehet tenni az eredmények megbizhatóságának növelése és a tájékoztatáshoz szükséges idő csökkentése érdekében.

A statisztika történetével foglalkozó szekcióülések aktív közreműködője volt dr. Horváth Róbert. A 3. téma (Történeti adatok elemzése. Összehasonlító törté—

neti demográfia) felkért hozzászólójaként szerepelt. Hozzászólása főleg az első

előadás problémájához kapcsolódott, melyet]. N. Biraben, a francia Népesség—

tudományi intézet és a francia Történeti Demográfiai Társaság volt elnöke terjesz—

tett elő, és amely Franciaország, Spanyolország, Anglia és Norvégia népességi fejlődését tárgyalta a XVI. és XVIII. század között. E téma alkalmat adott arra.

hogy szóba kerüljenek azok a közös problémák, amelyek a kelet-európai fejlődés-

sel függnek össze. A másik két előadás a japán és a kínai népességfejlődést tár—

gyalta.

A szabadon benyújtott előadások között került megvitatásra dr. Horváth

Róbertnak .,A népszámlálások történeti demográfiai kiértékelésének problémája,

különös tekintettel a tudománytörténet szempontjaira (L'évaluation des recense- ments comme probléme de démographie historiaue au point de vue de l'histoire scientifiaue) c. előadása, amely a népszámlálások elemzésének speciális módszer- tani problémáit tárgyalta.

A statisztikusok egyik legrégebbi múltú felhasználói a számitástechnikának.

így nem meglepő. hogy a meghirdetett témák közül 6 ülésen 23 meghívott előadó

foglalkozott számítógépes statisztikai alkalmazásokkal. A legtöbb szó a mestersé—

ges intelligenciáról és a számítógépes grafikáról esett. de nem hiányoztak a nagy- méretű adatbázisokról, mikrogépek alkalmazásáról és az elemzési programcso—

magokról szóló előadások sem, melyek hagyományos területei a számítógép statisztikai felhasználásának.

A mesterséges intelligencia iránti érdeklődést jellemzi. hogy az előadók hét új szakértői rendszer fejlesztéséről számoltak be. Az ismertetett rendszerek közül három váltott ki nagyobb érdeklődést.

W. Gale, az ATT Bell Laboratories kutatója előadásában (STUDENT: A tool for

constructing consultation systems in data analysis) egy olyan keretrendszert is—

mertetett, amelynek segítségével a statisztikus szakértő önállóan készíthet "tudós—,

alapú" konzultációs rendszereket. A rendszer neve —- STUDENT -- kifejezi műkö—

désének alapelvét is. A szakértő adatelemzési technikák alkalmazási példóín ke—

resztűl tanitja a rendszert. A tanulás úgynevezett ..tudásbázisú tudásmeg-szerze's"

technikán alapul, mely a rendszer legfőbb újdonsága elődjéhez, a REX-hez képest.

(6)

142 ' DR. MARTON ADAM

A'rtud'c'ismegszerzés tudásbc'izisa tartalmazza az a'datelemzés alapvető fogalmait ési'tstrate'giáitrfk'STUD'ENT új irányzatot képvisel a szakértői keretrendszerek vilá- gán belül. 'A jelenleg használt keretrendszereket elsősorban a támogatott repre—

zentációs technika jellemzi. A STUDENT példája azt sejteti, hogy a közeljövő ke- retrendszereit egy szakterület előre beépített alapismeretei és az alkalmazott tanu- lasiteehnikák szerint fogják megkülönböztetni.

A Massachusetts Institute of Technology—hoz közel álló Bolt Beranek and New—

mann l'nc'. egy régebbi adatelemző programcsomagjóhoz. az ún. RS/Explore-hoz fejlesztett'adatelemzési tanácsadó rendszerrel jelentkezett. W. DuMouchel előadó-

sában'*(Experience with 'a statistical advisor for industrial statistics and engineers) rámutatott arra, hogy a software—olyan vállalatoknál dolgozó kutatók és mérnökök

számára "készült;'akikWiszOnylag kevéssé képzettek statisztikai modellek összeálií- tósá'ba'np'de'gyakran kell statisztikai adatokat összehasonlítaniuk; előrejelzéseket

készíteniük, és ——következtetéseket levonniuk ezekalapján. A felhasználót az oda- ökhozűiieszkedo elemzési eljárás kiválasztásában és az eredmények értelmezé-

segíti.

A magyar Központi Statisztikai Hivatalban fejlesztés alatt levő szakértői rend- sze—stat alkalmazási terület újdonsága miatt keltette fel főleg a statisztikai hivata- l'ok'bam dolgozó statisztikusok érdeklődését. Barna Gyulának ;.Egy kisérleti szak—

értők—rendszer népgazdasági mérlegek összeállítására a magyar Központi Statisz- tikaiaHívatalban" cs előadása hangoztatta, hogy a rendszer a népgazdaság ter-

irtélá'si mérlegeinekösszeállítását segiti. Alapgondolata az eltérő megbízhatóságú

adatok és verbális információk egységes rendszerben való kezelése és logikai konzisztenciájuk elemzése.

Arendezer egyik része viszonylag magas aggregációs szinten (,.kétszámje-

gyes" ágazat és gazdálkodási forma) tárolja a termelési mérlegek adatait. A sta- tisit—iku'sok az 'adatokatszabadon módosíthatják és a mérlegmutatókat választott aggregát—565 szinten felőállíthatjákrA rendszer kívánságra szolgáltatja a legfonto- sabbelemző in'de'xé'rtékeket; Az alapvető adatkezelési funkciókon túl—ellenőrzi.

hogyaa'z adatok megfelelnek—ea statisztikusok által meghatározott logikai követel-

ményeknekisz. rendszer az adatokon? kívül a gazdaságra vonatkozó minőségi jel- legű információkat is gyűjti és tárolja. Ha valamely adat nem felel meg az ellen—

őrzési szempontoknak, akkor a rendszer megkísérel magyarázatot keresni a jelen- ségre;*rN*keresés Sárón-elemzi a tárolt minőségi ismérveket, a gazdasági folyama- tokat :leíró törvényszerűségeket és a _mérlegrendszer belső logikai összefüggéseit".

Ha'egy'jeienségre nem sikerül'elfogadható— magyarázatot találni vagy a magyará-

zat—módosítástindokol. akkor a rendszer vizsgálja. hogy mekkora az adatjavitás kotskázata af'mérlegre'ndSZer logikai konzisztenciája szempontjából. A rendszer épi- tése ún. Prolog alapú és magyar fejlesztésű szakértői rendszerben folyik..

fém A házi'gazdák a "Statisztikai informatika az 1990—es években. Az ötödik gene—

rációskszámítágépek' hatása" című témát tárgyaló ülésen egy automatikus osztá-

lyozást végző általános szakértői rendszer tervével jelentkeztek. K. Gaiima és N.

Ghsamift .,Státistical intelligent software for automatic classification" c. előadá—

sukb'amaz'AGTlVEelnevezésű szakértői rendszer munkaállomás felépítését is be-

mutatták; amiben az volt a meglepő, hogy semmilyen új megoldást nem tartalma—

zott. Az ülés sokat ígérő témájához képest az ötödik generációról sajnos kevés

szó esett.

Az egyik legjobban szervezett ülésnek a statisztikai grafikát tárgyaló tanács- hazasbizonyult N. l. Fishernek a statisztikában alkalmazott grafikus megjelenítés

(7)

AZ ISI romot ULESSZAKA 143

és elemzés helyzetét és jövőjét áttekintő színvonalas előadását (Graphical methods

in statistics: current and prospective views) az ATT Bell Laboratories kutatóinak (R. A. Becker, W. S. Cleveland, G. Weil) lenyűgöző grafikai bemutatója egészí—

tette ki (The use of brushing and rotation for data analysis). A lelkesedéstazom ban B. 5. Everittnek, a Londoni Egyetem pszichiátria professzorának előadása le—

hűtötte. Meggyőzően bemutatta ugyanis előadásában (Graphical displaysl of complex data -—scientific tools or simply art for art a sake3), hogy az általa ,.egzo-

tikusnak" minősített grafikákból hányféle ellentmondó következtetés vonható le,

szemben a számítógépes grafika határtalan lehetőségeit kevésbé kiaknázó, ha—

gyományos kétdimenziós módszerekkel.

A statisztikai informatika hagyományosnak tekinthető területein az előadások

és viták valamivel szürkébbek voltak. Nagyon sok előadás foglalkozott a fejlődő

országok statisztikaitevékenységeinek számítógépesítésével. A fő probléma szinte mindenhol az erőforrások hiánya és egyenlőtlen elosztása. Figyelemre méltó. hogy

mikrogépek alkalmazásáról szinte csak ebben a környezetben esett szó (.l. Cush- ing: Processing the demographic and health surveys: the micro approachpG.

Robbon -- A. Baten: Application of micro-computers in the field of statistics — Bangladesh experience; A. Donda: MC as a tool for the rationalization of statis—

tical survey processing; M. M. .lanbwa — L. Olsson: Application of database l'tech-

nology it the African context).

A statisztikai informatika általános helyzetét elemző legszínvonalasabb elő- adás (W. L. Nicholson, D. 8. Carr: On computing environments for data analysis) az adatelemzés számítógépes környezetét hasonlította össze az informatika más területein alkalmazott technikákkal. Az előadás szerint a statisztikai alkalmazások szinvonala alacsonyabb annál. mint amit az informatika mai szintje és lehetőségei

indokolnának. Különösen hiányzik egy integrált, az adatelemzés minden oldalát

lefedő és rugalmasan bővíthető software, melyhez minden alkotórész adott. csak

(: kidolgozásra irányuló elhatározás hiányzik. '

Az lSl-konferenciák visszatérő témája az árindexek módszertani kérdései.

A tokiói tanácskozáson a felkért előadások. valamint a szabad kontribuciók

(kiegészitő dolgozatok) között is egy—egy teljes ülés foglalkozott az árindexek prob—

lémáival. Magyar (bár jelenleg Genfben az ENSZ—nél dolgozó) szereplője is-Avolt az árindexek módszertani kérdéseivel foglalkozó lPM-nek dr. Szilágyi György sze-

mélyében, aki felkért hozzászólója volt az ülésnek. A résztvevők a fogyasztói ár;

indexek pontosságára, ennek mérési lehetőségeire és a megbízhatóság növelésére összpontosították figyelmüket. Egyetértés alakult ki a hibák forrásainak fő típusait illetően és abban is. hogy ma még nem rendelkezünk olyan komplex mérőszám—

mal, amely minden hibaforrás hatását kvantifikálni tudná. Jelentős eredménynek számit a különböző típusú hibák mértékének külön—külön való számszerűsítése is.2 Magyar szervezője és elnöke volt e beszámoló szerzőjének személyében'a 29.

témaként nyilvántartott .,Kisterületi statisztikák"-kal foglalkozó ülésnek, amelyen

három meghívott előadó szerepelt. A kisterületi becslési problémák már az 1985.

évi amszterdami konferencián is szerepeltek egy szabadon benyújtott előadásokat

tárgyaló ülés programján. A téma aktualitását jelzi, hogy mind a módszertani kutatás, mind az alkalmazások tekintetében elért eredmények irant nagy érdek-

lődés nyilvánult meg.

R. Fay, az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalának munkatársa előadá—

sában (Small domain estimation through components of voriance models) a kis-

5 A vitáról és tanulságairól önálló cikk jelenik meg a közeljövőben a Statisztikai Szemlében.

(8)

144 DR. MARTON ADAM

területi becslések olyan modelljét ismertette, amelyben a mintavételi és a modell

specifikációjából származó hibákat egyaránt vizsgálat és becslés tárgyávátette;

Az újszerű megközelítés alapján sikerült takarékos, felesleges változókat nem tar—

talmazó regressziós modellek segítségével hatékony becslési eljárást kidolgozni az államonkénti családi jövedelmek, valamint a lakbérek átlagára. A vizsgálat a folyamatos lakossági adatfelvételek (Current Population Survey) keretében gyűj—

tött és a népszámlálásból átvett adatok segitségével történt. _ — A második előadásban (Application of some empirical Bayes methods ta small area statistics) lb Thomsen, a Norvég Statisztikai Hivatal munkatársa (társszerzői:

Emil Splyotvoll. University of Trondheim) olyan kombinált (egyszerű közvetlen és szintetikus) becslési eljárást mutatott be, amely az alapsokaság szórását és átla—

gát változatlanul hagyja. Az ily módon definiált ,.Best Linear Composite Estimator"

viselkedését Norvégia egyik közigazgatási egységére vonatkozó foglalkozási ada—

tok alapján végzett szimulációs kisérlet segítségével vizsgálták más szokásos becs—

lési eljárásokkal összehasonlitva. Az eredmények azt jelezték. hogy a javasolt mó- don megválasztott súlyarányok alapján (a módszer lényege végeredményben a kétféle becslés kombinációjához szükséges súlyok alkalmazását jelenti) jobb becs—

lést kaptak, mint más módszerekkel. ; * , , V

A Kanadai Statisztikai Hivatal munkatársának. M. A. Hidiroglounak, (társ—

szerző: G. H. Choudhry) előadása (Small area estimation: some investigation at

Statistics Canada) az általuk e területen végzett munkáról adott áttekintést, Gon-

dolatmenetük középpontjában a minta nagyságától függő (kombinált) becslési eljárás állt. amelynek viselkedését a feltételes szórások (conditional variance) se—

gitségével vizsgálták. E módszereket a kanadai munkaerő—felvételből a munka- nélküliek számával illusztrálták egy nagyméretű Monte—Carlo-módszerrel végre—

hajtott szimulációs kisérlet segítségével. Az előadás kitért arra is, hogy ha egy vizsgálat folyamatos. a különböző mutatókról idősorok állnak rendelkezésre, akkor a kisterületi becslések is .,kisimithatók". az egyes évek hullámzásai csökkenthetőki Az ülésen két felkért hozzászóló, D. ]. Trewin, az Ausztrál Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, valamint !. N. K, Rao, az ottawai Carleton University professzora fejtette ki véleményét az ismertetett módszerek gyakorlati alkalmazásának lehető- ségei és korlátai tekintetében. nyomatékosan utalva arra. hogy a módszerek-sikere.

a mintavételi hiba csökkenése és a torzítás mértékének ,.egyenlege" a feladatok természetétől függ. M. 5. Kovacvevié. a Jugoszláv, Statisztikai Hivatal munkatársa.

aki szintén felkért hozzászóló volt, írásban juttatta el rövid. a norvég és a kanadai

előadásokhoz kapcsolódó észrevételeit. ,

A felkért előadások 20. témakörén belül az Ausztráliában, Franciaországban;

Afrikában. valamint a szocialista országokban zajló adatbankfejlesztések külön—

böző problémáival foglalkoztak. T. Walczaknak, a lengyel Statisztikai Főhivatal elnökhelyettese. valamint 1. N. K. Rao, az ottawai Carleton University professzora bankjainak működéséről adott áttekintést. Az előadás felvázolta azokat a követel- ményeket, amelyeket a központi tervezésen alapuló gazdaságirányitás a-statisztikai adatokkal szemben támaszt, és amelyeket a különböző adatszolgáltatók szerint összeállított vagy problémaorientált, illetve területi elven alapuló adatbankok

segitségével elégítenek ki. Az előadás ismertette a szocialista országok gyakor-

latát és valamivel részletesebben a lengyel módszereket. Kiemelte, hogy az adatbankok— a statisztikai információs rendszer fejlettebb formái. Előnyük abban van, hogy lehetővé teszik az elemi adatoknak részletes és komplex, gyors elemzését.

A fejlődésnek az ilyen jellegű tevékenységek bővülését kell hoznia, ami azonban egyben módszertani fejlesztést is igényel. és megszüntetését kivánja azoknak a

(9)

AZ lSl TOKIÓl ULESSZAKA

145

problémáknak, amelyek a kapacitások és a számítástechnikai programok hiányos- ságaiból. szűkösségeiből adódnak. Az előadást T. Walczak akadályoztatása miatt, felkérése alapján e beszámoló szerzője tartotta meg. felhasználva az alkalmat a

szerzőtől kapott felhatalmazás alapján arra. hogy az eredeti szövegnél valamivel

részletesebben ismertesse a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatbázisainak rendszerét.

A felkért előadások 9. és 10. témakörét tárgyaló ülések a lakossági reprezen—

tativ adatfelvételek mintavételi és hibaszámi'tási problémáival foglalkoztak.

A 9. témakör első előadása (R. Torene — L. G. Torene: The practical side of using master samples: The Bangladesh experience) a többcélú minták használa- tának bangladesh—i tapasztalatait ismertette. Felvázolta. hogyan dolgozták ki a legkisebb adminisztratív területi egységeken alapuló mintavételi keretet úgy, hogy az alkalmas legyen a háztartási költségvetési és a munkaerő-felvétel céljára. valamint a demográfiai folyamatok megfigyelésére. Az előadás felhívta a figyelmet a ..survey—technikák" sajátos problémáira, amelyekkel egy fejlődő országban szembe kell nézni. Utalt a nem mintavételi hiba nagy jelentőségére, a terepmunkára. valamint arra, hogy az összeirók tevékenységét a mintavételi terv nagymértékben be-

folyásolja. (A mintavételi keret annyiban hasonló a magyar ELAR—mintához. hogy a végső kiválasztási egységek a címek, amelyekhez megfelelő térképek készültek

mindazon területeken, amelyeket a mintavételre kiválasztottak.) Az előadás kitért a munka megszervezésének és végrehajtásának kérdéseire is.

M. Tin és G. Mandishona előadása (Master sample used in national household surveys of Zimbabwe) a lakossíági felvételek mintavételi problémáit a zim- babwei tapasztalatok alapján ismertette. Az 1983—ban indított program több társa-

dalmi statisztikai felvétel végrehajtását tűzte ki célul. A minta rétegzett, több-

lépcsős, melynek keretét az 1982. évi népszámlálás adta. Mind a mintavételi, mind a nem mintavételi hibát vizsgálták. Jelentős nehézséget okozott a megkérdezettek vonakodása; a nagymértékű elvándorlás. ami végül is a nemválaszolás mértékét

növelte.

T. 8. Jabíne előadása (Some considerations in designíng a programme of household surveys) a lakossági adatfelvételek néhány általános kérdésével fog- lalkozott, kiemelve azokat az eredményeket. amelyek az elmúlt évtized munkájá- nak köszönhetők. A fejlődő országok nagy részében ma már olyan szándék érlelő—

dik, hogy az esetleges s egyedenként jól-rosszul megtervezett és végrehajtott fel-

vételek helyett a lakossági adatfelvételek egységes rendszerére térjenek át. ami—

nek jelentős állomása az általános célú minták, mintavételi keretek kidolgozása.

Ez egyben a felvételek összekapcsolását, együttes értékelését is lehetővé teszi.

Mindebben jelentős szerepe volt az UN National Household Survey Capability Programme-nak (NHSCP). Ennek keretében jelentős módszertani vizsgálatok foly- tak. és javaslatok készültek a minták kialakitására, karbantartására. Az előadó felvázolta e problémák megoldásának lehetőségeit. azok előnyeit és a megvaló—

sításuk során a fejlődő országok sajátosságaiból adódó nehézségeket.

]. N. K. Rao (Kanada) előadása (Methods for standard errors and confidence intervals from simple survey data: some recent work) arról ad áttekintést, hogy különböző bonyolult mintavételi eljárásoknál hogyan számíthatók ki a konfidencia- intervallumok. azok miként értelmezhetők kis— és nagymintáknál. Az előadás na—

gyobb részét annak szentelte a szerző, hogy bemutassa, miként becsülhetők a

nemlineáris statisztikák, mint például a hányadosok, a regressziós és korrelációs

együtthatók. valamint a kvantilisek konfidencia—intervallumai. Erre alkalmas mód-

szerek: a linearizálás. a .,jackknife" (,,zsebkés"). a ,,bootstrap" (,.csizmahúzó")

3 Statisztikai Szemle

(10)

146 DR. MARTON ADAM

technikák. valamint a kiegyensúlyozott félmintók (balanced half-samples). E mód—

szerek hatékonyságát egy szimulációs kísérlet segítségével is illusztrálta az előadó.

W. A. Fuller és szerzőtársai dolgozatukban (Survey variance computations on

the personal computer) azzal foglalkoztak, hogy a különböző, többlépcsős réteg-—

zett. klasztereket tartalmazó mintáknál a mintavételi hiba miként számítható ki személyi számítógépek segítségével (IBM PC XT és PC CARP program).

K. Rust előadása (Practical problems in sampling error estimation) a minta- vételi hiba kiszámításának gyakorlati problémáit vizsgálta olyan esetekben. ami—

kor nagymintákból igen sokféle csoportosításban, részletezésben kell adatokat becsülni, s az ilyen becslések megbízhatósága a mintavételi hiba szempontjából

általában nagyon különböző. '

A különböző módszerek rövid áttekintése után foglalkozik azzal, hogy a szó—

rás becslése milyen pontos, hogyan befolyásolja azt a súlyozás, a felszorzás, a

nemválaszolás. milyen számítástechnikai megoldások vannak, valamint milyen

problémákat vet fel a survey-adatok másodlagos elemzése.

Az előadás második része Kish, Kalton, Kovar és mások munkásságából kiin-

dulva a mintavételi tervnek a mintavételi hibára gyakorolt hatását vizsgálta. Az

elemzések azt mutatták, hogy a ,.Deff" (design effect) a különböző alcsoportok—

nál nagy eltérést mutathat, ezért szükség van bizonyos modellre. amely a klasz-

tereken belüli korreláción alapulhat (roh — rate of homogeneity), amint azt L. Kish 1965-ben megjelent könyvében bevezette. A roh előnye abban mutatkozik meg.

hogy meglehetősen állandónak mutatkozik a különböző alcsoportok között. Ennek ellenére azonban a mintavételi terv hatásátlmérő mutatószámokkal óvatosankell bánni, mert nincs általános érvényű szabály használatukra. bár többen kedvező tapasztalatokról számoltak be. Sok munkára van még szükség :: nagymintákon

alapuló számításoknál mind a módszerek megválasztása. mind a mintavételi terv

hatásának általánosítása tekintetében.

Végül röviden beszámolok az lSl keretei között működő reprezentatív statisztikai módszerekkel foglalkozó statisztikusok egyesületének (lASS) tevékenységéről.

Az lSl-konferenciák tevékenységéhez — mint már említettük — hozzátartazik a

sokrétű, az egyes társaságok életét. tevékenységét meghatározó szervezési, admi- niSztratív jellegű ügyintézés. Ez részben bizottsági ülések, részben pedig a köz- gyűlés (General Assembly) keretei között zajlik. A közgyűlésen hangzanak el az

elnök. az ügyvezető igazgató. a különböző küldöttségek vezetőinek beszámolói.

Az lASS 1984. január 1-jén alakult meg. s ügyeit a Francia Statisztikai és Gaz-

daságkutató lntézet (INSEE) keretei között működő Titkárság intézi. Az lASS—nek

az 1987. májusi állapot szerint 1144 tagja volt a világ különböző részeiből. s ezek

közül 220 volt egyben lSl—tag is.3

Az lASS tagjait a Titkárság rendszeresen tájékoztatja a különböző fejlemé-

nyekről, eseményekről, bizonyos aktuális módszertani kérdésekről az évente két- szer megjelenő folyóiraton (The Survey Statistician) keresztül. Ez a folyóirat egy—

ben fóruma is a véleménycserének, arra törekszik. hogy áttekintést adjon a szak—

irodalom legújabb eredményeiről, az egyes országokban folyó munka néhány aktuális kérdéséről is.

3 A szakosított egyesületek nyitottak, azokba bárki beléphet. aki magáénak tekinti az_ alapszabályt és a célkitűzéseket. Ezért a taglétszám sem korlátozott. Az ISI taglétszáma viszont korlátozott, csoklö! aján- lással. egy arra kijelölt bizottság döntése alapján lehet — lényegében a már jelentősnek tekintett mun—

kásság alapján — a tagok sorába kerülni. —

(11)

Az iSl TOKIOI ULÉSSZAKA 147

A Társaság munkáját hivatottak segíteni az egyes országokban az ún. kép—

viselők (country representatives).4 Feladatuk elsősorban a tagtoborzás, valamint a

Titkárság folyamatos tájékoztatása, segítése. Különböző okokból azonban nem ala-

kult még ki elég intenzív, sokoldalú kapcsolat az országok képviselői között.

Tokióban az IASS képviselői két alkalommal is találkoztak. A tagtoborzás. a tagdíjfizetés. a Társaság életébe való aktív bekapcsolódás kérdéseiről volt szó, valamint arról, hogy kétévenként, a nagy ülésszakok közötti években kisebb mé—

retű, rövidebb időtartamú európai jellegű (bár nyitott) szemináriumokat kellene rendezni a survey-módszertan kérdéseiről. ismét szóba került az. hogy a szocialista országok esetében lehetővé kellene tenni a tagdíj (jelenleg 130 francia frank) hazai pénznemben történő megfizetését. Kérdés azonban, hogy az így rendelke—

zésre álló pénzösszegeket miként lehet a Társaság céljainak megfelelően felhasz—

nálni. Az IASS új elnöke.5 O'Muircheartaigh ígéretet tett arra, hogy ezt a kérdést megvizsgálják, különös tekintettel arra, hogy a már említett kétévenkénti szeminá—

riumok alkalmat adhatnak a belföldi számlákon levő pénzek felhasználására.

1988-ban az Egyesült Királyságban, Bristolban lesz az IASS—szeminárium.

Szóba került annak lehetősége is. hogy 1990-ben Budapesten szervezzünk egy

3—4 napos IASS-szemináriumot.

Élénk munka folyt az lSI 1989. évi párizsi ülését előkészítő IASS Program-

bizottságban is. Az lSl egyeztetett Programjavaslata elkészült, de még nem tekint-

hető véglegesnek.

Az lASS igyekszik tagjainak részvételét elősegíteni különböző konferenciákon, illetve közreműködik konferenciák szervezésében. Külön program készült a fejlődő

országok statisztikusainak továbbképzésére. A tokiói konferenciát megelőzően pél-

dául négynapos szeminárium volt, mintegy 20 fejlődő országban dolgozó statiszti-

kus részvételével. A Társaság most leköszönt elnöke, I. Fellegi erőfeszítéseinek eredményeként sikerült ehhez a szükséges anyagi fedezetet biztosítani. Altalában

nagy akadálya az utazásoknak, konferenciákon való részvételnek az anyagi esz—

közök hiánya.6

Az IASS keretei között működik egy ún. publikációs, valamint egy terminoló—

giai bizottság. Az előző a Társaság folyóiratának keretein túlmenően is keresi

annak lehetőségeit. hogy a tagok számára hozzáférhetővé tegye a szakirodalom

legújabb eredményeit. Ebben segítséget nyújtanak a Statístics Canada és a Sta-

tistícs Sweden, valamint folyóirataik, a Survey Methodology és a Journal of Official

Statistics, amelyeket az IASS tagjai kedvezményes áron rendelhetnek meg.

A terminológiai bizottság feladata az, hogy a survey—módszertannal kapcsolatos fogalmakat tisztázza, egyértelműen definiálja. és állásfoglalásaival — amelyet

a The Survey Statisticianben tesz közzé — segítse a statisztikusok munkáját.

TÁRGYSZ Ó : Nemzetközi szervezet.

PE3lOME

Aarop nonpoőno o'rumbiaaercn o paőore HayuHaí—i ceccuu MemayuapoAHoro craruc- Tnuecnoro uHcmryra, cocroaamei'icn c 8 ne 16 ceHTnőpa 1987 róna :; Toxuo. Ocrauaann—

* Magyarországon dr. Marton Ádám az lASS képviselője.

5 Az lASS tisztikarát — hasonlóan a többi lSi-keretek között működő társaságához — kétévenként rész- bt?!" megújítjóki Erre a jelölő bizottság javaslata és a tagság postai úton lebonyolított szavazása útján ke- r sor.

5 A jelenlegi tagdíjak alig fedezik a Titkárság fenntartásával és a The Survey Statístícian kiadásával kapcsolatos költségeket.

3.

(12)

148 DR. MARTON: AZ lSl TOKlClI ULESSZAKA

aaercn Ha Aemensuocm Memgyuapognoro coroaa paőomuxoa ocpnuuanbuoü cramcmm (nonpoöuo CM. Ne 12 ,,Crarucmuecxoe oőoapemae" aa 1987 ran, crp. 1260—1263.) u 143116- raer paőory MemnynapoAHoro corasa cneuuanncroa no suőopouuoü cra'rncmke.

SUMMARY

The article reports in detail on the work of the scientific session of the International Statistical institute (lSl) held in Tokyo, 8—16 September 1987. Reference is made to the activity of the International Association for Official Statistics (see Statistical Review 1987.

No. 12. pp. 1260—1263.) and the work of the International Association for Survey Statis—

ticions is discussed.