• Nem Talált Eredményt

A Nemzetközi Statisztikai Intézet Varsóban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Nemzetközi Statisztikai Intézet Varsóban"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

'... Ill-III- Illlllll III—IIIOCIIIIII IIIIIIII.III.III ...-.... II.-...lI-"II-U ...-I... ll. ... ...-III. CIII-Ill III-IIIIDIIIIIII 'n'-...

A Nemzetközi Statisztikai Intézet Varsóban.

L'Institut International de Statist'igue a Varsooie.

Résume'. La XVIIIB Session de Plnstitut International de Statistigue a été

*tenue les 21,22,23 et 24- aoüt courant

"á Varsovie, en présence de plus de 150 sla- 'tisticiens. Outre dlinstitutions internatio—

nales sioceupant de statistigue, 37 Etats y ont envoyé des délégués olficiels; la 'Hongrie e'tait représentée par MM. Gus—

tave Thirring, président de la So—

'ciéte' Hongroise de Statistigue, Alogse Kovács, président de F()ffice de statis—

tigue et Frédéric Fellner, professeur diUniversité. Liorganisation remarguable de la Session était due au Comité d'Orga- 'nisation polonais, dont le president était le se'nateur Joseph Buzek, directeur de POffice central statistigue de la Pologne, 'membre honoraire de la Société Hon—

groise de Statistigue, et le secrétaire gé—

néral actif, le professeur Jean Piekal- kiewicz. Les membres présents de I'Institut (au nombre d'environ 60, parmi lesguels se trouvaient les trois délégués mentionnés de la Hongrie) et prés de 100 — statisticiens polonais et étrangers

"invités (de la part de la Hongrie MAL

Alexandre D 0 b r 0 v it s, conseiller de section ministériel et Louis Thirring, 'rédacteur ministéríel) sioccupérent, en trois sections, des guestions mises á liordre du 'Ájouir par le Bureau de lilnstitut et préparées

"avec soin par le Bureau et les Commissions.

'Des rapports figurant au programme préli- _minaire publié dans le dernier numéro de 'la Revue Hongroise de Statistigue, ont été traités: Par la 1 re section (mé—

"thodologie et démographie): guatre rap- ports présente's respectivement par MM.

-Huber, Gustave Thirring, Zahn

"et Gini; la section siest occupée en outre 'dlun autre rapport de M. Zahn, relatif

"a la statistigue du tourisme et diune com-

'munication 'de statistigue théorigue faite

hors de liordre du jour par M. Ne y m a n—

'Splawa; par la IIe Section (sta- 'tistigue économigue) : les rapports de '*MM. Bourley, Zahn, Girard et 5.7 ertsen et la communication de M.

P ie k alk ie 11) i c z, concernant les depen—

'bres a élu

*Wagemann

"(Grande—Bretagne); S a n v e u _r ('Belgígue );

ses et recettes des collectivítés de droit public (le rapport de M. N é c a le e' a niu pas été présenté); par la [116 Se ction (statistigue sociale): les rapports de *MM;

March, Feig, de Iioos et Pr'ibram, (en liabsence du rapporteur, ce dernier a été ea'pose' par M. Morgenroth). M. Meer-v warth était empéché de se rendre a la Session et d'y lire sa communication; par contre, M. Hilton présenta ses proposi—

tions ne űgurant pas a Ilordre du jour et ayant pour objet [lexamen des statistigues du mouvement de liétat diemploi et des salaires re'els. Des rapports mentionnés, ceux de MM. Fe ig et Pr i b ra m furent' remis pour décision a une des prochaines Sessions. Les présidents de Sections, élus pour la durée de la Session, étaient MM,

Gini(Italie), Colson (France) et.]ulin (Belgigue) ; M. Frédéric F e I I n e r, sta—

tisticien hongrois, a été un des vice—presi—

dents de la Ille section.

Lilnstitut ayant regru, relativement á la prochaine Session, deux invitations, liune du Japon, liautre de l'Espagne, llAssemble'e des membres a, sur la proposition du Bureau, décidé de tenir en 1930 une Session extraordinaire au Japan, tandis gue la XIXe Session aura lieu en 1931 a Madrid. Les—

elections témoignerent de la con/iance ab—

solue des membres pour le Bureau: le pré- sident, M. D e 1 a t () u r (France); les _vice—

présidents, MM. Za h 11 (Allemagne) et

W i l l c 0 ac (Etats-Unis); le secrétaire géné——

ral et directeur *actii de F()ffice permanent, M. M e t 11 o r 3 tí(Pags-Bas) furent réélus.

M. J u 1 in (Belgigue) a été élu en remplace—

ment du viceprésident S a u 1) e u r (Bel- gígue), ancien president du Comité d'Or- ganisation de la Session de Bruxelles, retiré pour raison de santé de ces fonctions, et M.

B 0 u) le g (Grande—Bretagne) en celui du regretté trésorier, S i r R e w, mort au prin—

temps dernier; ainsi le nouveau trésorier est : également Anglais.

En méme temps, FAssemblée des mem—

8 membres honoruires: MM.

(Alleniagne); F I u :r

(2)

8. szám.

We s t e r 9 aa r d (Danemarlc); C o l s o n (France); M a r c 11 (France); B e nini (Italie); Milliet (Suisse). II a été insti- tuée, en outre, une Commission de 9 mem-—

bres pour préparer llimportante guestion de la révision des statuts; cette Commission a un membre hongrois: M. Frédéric ,F ell n e r.

Panni les nombreuses études et com-

munications de grande valeur distribuées a la Session, se trouvaient, de la part de statisticiens hongrois, une étude de M. Fré- déric Fellner, publiée par lllnstitut:

,,La fortune nationale * de la Hongrie";

liétude élaborée par M. Gustave Thir—

ring au sujet de l'organisation et la méthode de la statistigue des logements () Budapest; Particle de M. Aloilse Kovács sur les problemes de la statistigue des—na- :tionalités; celui de M. Alexandre Dobra—

uvits sur la réforme du service statistigue oűiciel en Hongrie; on (( distribué en outre le numéro 1—2 de 1929, eomprenant 422 pages, du Journal de la Société Hongroise f(le Statistigue.

Les intenses travaux seientifigues de la Session ont été agréablement eompléte's par 'de brillantes soirées et réceptions, au cours desguelles les statisticiens furent les hótes aussi de M. Mosciclci, president de la Répabliaue Polonaise. Apres la Session, deux instructives excursions, chacune de deux jours, eurent lieu

Craeovie.

*

A Nemzetközi Statisztikai Intézet XVIII.

ülésszaka, melynek előkészületeiről a Szemle mult számában emlékeztünk megl), augusz- tus ve'ge'n zajlott le Varsóban s tudományos és társadalmi tekintetben egyaránt figyelem—

reméltó eredménnyel zárult. Miután az ülés- szak tudományos munkásságáról Szemlénk egy következő száma fog érdemben és be—

hatóan beszámolni, ez alkalommal a feljegy- gzésre méltó fontosabb események és külső—

ségek egyszerű regisztrálására szorítkoz—

hatunk.

Mint az Intézet korábbi kongresszusaira, a varsóira is a világ minden tájáról gyűltek Össze a hivatalosés tudományos statisztika

reprezentánsai: az Intézet tagjai közül mint-

egy hatvanan, valamint külön meghívás alapján a hivatalos, az egyetemi és a magán-

1) A Nemzetközi Statisztikai ülésszaka. Magyar Statisztikai (1929) 830. ].

Intézet XVIII.

Szemle VII. évf.

——941—

(i Poznan et a

[1929í__

statisztika számos más művelője. Több mint—

másfélszáz statisztikus adott így egymásnak—x

találkozót a lengyel köztársaság egykori

szebb—napokat látott, s most ismét erőteljes fejlődésnek indult, virágzó nemzeti élet kö—

zéppontjában álló fővárosában. I Az Intézet felkérésére 37 állam delegált hivatalos lcormányképviselőket a varsói kon—

gresszusra; a statisztika ügye iránti meg—

értés és érdeklődés világszerte való fokozó—

dására mutat, hogy ezek között az államok között több exotikusabb országgal is talál—

kozunk, amelyekben eddig a statisztika csu—

pán rendkívül szerény, vagy egyáltalában semilyen szerepet sem játszott. Magyarora szágot a kongresszuson — miután a kor- mány által szintén kiküldött Földes Béla dr.

volt miniszter, az Intézet tiszteletbeli tagja nem jelenhetett meg Varsóban —— Thirring Gusztáv dr., a Magyar Statisztikai Tár- saság elnök—e, Kovács Alajos dr., a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke és Fell- ner Frigyes dr. egyetemi professzor képvisel- te. Az Intézet hét magyar tagja közül ők hár- man vettek részt a varsói ülésszak munká- lataiban, mig a meghívott statisztikusok né—

pesebb csoportjában Dobrovits Sándor dr.

min. osztálytanáesos és Thirring Lajos dr.

min. fogalmazó is jelen voltak a varsói kon- gresszuson. w. Feltűnően erős küldöttséggel jelent meg Varsóban Szosr'jet-Oroszország, mely —— mint azt az egyes szakosztályok tárgyalásai is mutatták —— a nemzetközi statisztikai élet érdemes régi intézményének munkásságába mind erősebben kíván bele- kapcsolódni. Az Intézet változatlanul őrzött előkelő tudományos pozíciójára, nemzetközi súlyára és tekintélyére mutat még az a tény, hogy a statisztika egyre szélesedő munka- mezején munkálkodó nemzetközi intézmé—

nyek: elsősorban a Nemzetek Szövetsége, valamint a római Nemzetközi Mezőgazda- sági Intézet, a Nemzetközi Munkaügyi Hi- vatal, a Szellemi Együttműködés Nemzet—

közi Intézete és a párizsi Nemzetközi Ke- reskedelmi Kamara hivatalos képviselők ki- küldése útján kísérték figyelemmel az In- tézet XVIII. ülésszakának egyetemes érdekű munkálatait. S ez természetes is, hiszen az Intézet szaktekintélyét és mindig objektív, tisztán tudományos szempontok által vezé- relt tanácsát a statisztika egyik nemzetközi szerve sem nélkülözhette statisztikai tevé—

kenységének megszervezése, vagy kibőví- tése alkalmával. Valóban nem indokolatlan büszkeséggel mutathatott rá ezért Delatour elnök megnyitójában azokra a tudomá—

(3)

8. szám.

nyos szolgálatokra, amelyekkel az Intézet és annak a statisztika többi nemzetközi szervével kooperáló néhány ü. n. vegyes bi—

zottsága eredményesen segítette elő többek között legutóbb a genfi statisztikai egyez- mény előkészítő munkálatait.

A varsói ülésszak tárgyalásai augusztus 21—től 24-ig tartottak, tehát négy napot vet—

tek igénybe. Ez a négy nap, mely körülbe—

lül egyenlően oszlott meg a szakosztályi munka és a plénum ülései között, sajnos, némileg rövidnek bizonyult. Az Intézet tisz—

tikara ugyan nagy gonddal készítette elő Delatour elnök és Methorst főtitkár irányí- tása mellett a napirendre tűzött kérdéseket, s az egyes problémák előzetes megvitatását végző vegyes és egyéb bizottságok is szinte végleges formában hozták a szakosztá—

lyok elé jelentéseiket és javaslataikat, mégis talán az idő rövidsége volt a fő—

oka annak, hogy nem minden kérdés- ben sikerült a vitát befejezni. E tekin—

tetben a XVIII. ülésszak talán valamivel kisebb munkát végzett, kevesebb problé- mát oldott meg. mint a munkával túl—

halmozott római és kairói kongresszus.

Ennek ellenére és bár a referátumok közül néhány csupán informatív jelleggel bírt, a varsói tárgyalások eredményeképen mégis tekintélyes plusz mutatkozik a nemzetközi statisztika tudományos mérlegén. Kétségtelen, hogy az ülésszak tudományos sikere az el- nökségen kívül a külföldi résztvevőkről egyébként is szeretetreméltó figyelemmel gondoskodó lengyel szervezőbizottság buzgó törekvéseinek tudható be nem csekély mér- tékben és elsősorban a bizottság jeles elnö—

kének, Buzek József szenátornak, a lengyel Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának __ aki a Magyar Statisztikai Társaságnak is tiszteletbeli tagja -— s munkatársának, a szervezőbizottság agilis főtitkárának, Pie—

Icalkiewicz János professzornak, a lengyel statisztikai hivatal osztályvezetőjének. El- sősorban nekik köszönhető, hogy két utó- lag benyújtott közleménytől eltekintve a programmon szereplő összes jelentések, sőt f*a' varsói ülésszakra készült egyéb elaborá- tumok is három hónappal a kongresszus

eneenvitása előtt nvomtatásban az intézet tagjainak és a meghívottaknak kezeihez ju—

tottak, ami kétségkívül a viták alaposságát és színvonalának emelkedését eredmé—

nyezte.

A kongresszuson napirendre tűzött kér—

-'dé'seket ezúttal is három szakosztályban Vitatták meg, a Varsóban egytiegyült statisz-

———942——

mm 19291

tikusok. Tudvalevő, hogy a szakosztályok ad hoc elnökségét rendszerint az első ösz—

szes ülés választja meg egy-egy ülésszak tartamára s itt örömmel jegyezhetjük fel, hogy a szakosztályvezetők közé ezúttal is beválasztatott magyar statisztikus: Fellner

Frigyes dr., aki az előző (kairói) üléssza-

kon a gazdaságstatisztikai szakosztálynak volt egyik alelnöke, Varsóban pedig a szo—

ciális statisztikai szakosztály egyik alelnö—

kévé választatott. A két napon át igen inten- zíven dolgozó három szakosztály elnöksége a tisztikar javaslata alapján Varsóban a következőképen ült össze:

I. osztály. Módszertan és demográfia- Elnök: Gini (Olaszország); alelnökök: Zahn

(Németország), Verrijn-Stuart (Németal- föld), Willem" (Amerikai Egyesült Államok).

11. osztály. Gazdasági statisztika. Elnök:

(Tolson (Franciaország); alelnökök: Bowley (Nagy—Britannia), March (Franciaország), Wagemann (Németország).

III. osztály. Szociális statisztika. Elnök:.

Julin (Belgium); alelnökök: Fellner (Ma—

gyarország), Hilton (Nagy-Britannia), gróf

Yanagisawa (Japán).

A Szemle mult számában 1) felsorolt je—

lentések és előadások közül az I. szakosz—

tály először Huber francia statisztikusnak a halálokí nomenklatúra reviziójáról szóló jelentését tárgyalta; utána az ülésszak egyetlen magyar előadójának, Thírrz'ng Gusztávnak beszámolójára került a sor a nagyvárosok statisztikai bizottságának munkálatairól, majd Zahn Frigyes (Német—

ország) mutatta be a vándorlási statisztika alapelveiről szóló referátumát. Ehhez az előadásához kapcsolta azután Zahn az exe——

deti napirenden még nem szereplő kisebb jelentését az idegenforgalom statisztikájá—

nak alapelemeiről. Gini olasz statisztikus—- nak a születéseknek az év utolsó periódu—

sában való hiányos regisztrálásáról szóló jelentése zárta be az I. szakosztály napi- rendjét, mely után még Neyman—Splawa lengyel statisztikus mutatta be ülésen kivül a szakosztály tagjainak az elméleti statisz- tika tárgyköréből való egyik dolgozatát. A II. szakosztály munkaidejének legnagyobb részét Bowley angol statisztikusnak a gaz—

dasági previziók szempontjából legtanulsá- gosabb statisztikai sorok és elemek tanul- mányozására alakított bizottság munkála—

tait összegező referátuma s több társelőadő 1) A 831. lapon.

(4)

8. szám.

ugyanezen tárggyal foglalkozó felszólalása foglalta el. A német Zahnnak egy újabb re—

ferátuma a nők kereső tevékenységének statisztikájáról, a francia Gitardnak a bel- földi szállítások statisztikájáról s Jensen- nek (Dánia) a kereskedelmi üzleti tranz- akciók statisztikájáról szóló dolgozata egé- szítette ki a gazdaságstatisztikai osztály munkarendjét, melyen még Piekalkiewícz lengyel statisztikusnak a közjogi közületek bevételeiről és kiadásairól szóló közleménye is megvitattatott; ezzel szemben az előadó távolléte miatt elmaradt Néculcéa román statisztikus jelentése a gazdaságstatisztikai vegyes bizottság munkálatairól. A III. szak- osztályban a francia March az intellektuá- lis statisztikai vegyes bizottság munkálatai—

nak továbbhaladásáról informálta a kon-

gresszus résztvevőit, Feig (Németország) a

munkabaleseti statisztika feladatairól és elemeiről számolt be, de Roos (Hollandia) pedig a bűnügyi statisztikai problémáját tette vita tárgyává. Ennek a szakosztálynak a napirendjét Hilton és Bowley angol sta—

tisztikusoknak az árhullámzás és a munka- nélküliség összefüggéseinek kikutatása tár- gyában tett —— utólag beiktatott —— javas—

latai egészítették ki, viszont az előadó tá-

volléte miatt elmaradt Meerwarth (Német—

ország) nagy érdeklődéssel várt referátuma a statisztika egyetemi oktatásának állásáról és problémáiról s hasonlóképen az előadó

—— Pribram osztrák statisztikus —— akadá—

lyoztatása miatt beható szakosztályi meg- beszélés után a következő ülésszakra napol- tatott el a városi lakásstatisztika kiépítésére irányuló rendkívül részletes javaslat, mi- után az előadó fáradságos szerepére csak az utolsó pillanatban beugró Morgenroth né- met statisztikus maga sem értett minden- ben egyet Pribram tervezetével. Ezeket a szakosztályüléseken szereplő referátumokat a legtöbb esetben csak rövidebb vita kö- vette, minthogy a vitás kérdések nagyobb része már az a túlnyomólag irásbeli úton folyó előzetes bizottsági tárgyalások során tisztázódott. Az egyes osztályok közül ez- úttal is a gazdaságstatisztikai szakosztály ülései voltak a leglátogatottabbak. A kon- gresszus magyar résztvevői közül Kovács Alajos dr., __ aki Gini jelentéséhez szolgál- tatott előzetesen magyar és Sz. H. Sz. állam—

beli adatokat —-— főként az I. szakosztály ülésein vett részt, míg Fellner Frigyes dr.

és Dobrovits Sándor dr. a szociális szak—

osztály iilésén Feio javaslataihoz fűztek né- hány észrevételt, Thirring Gusztáv dr. pe-

——943—— 1929

dig előadói jelentésén kívül az idegenfórga- lomról és a városi lakásstatisztikáról folyó vitában több ízben is felszólalt.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet tag—

jaira a plenáris üléseken a szakosztályi ja—

vaslatok feletti határozathozatalon, tehát a tulajdonképeni érdembevágó munkán kívül még több egyesületi jellegű, adminisztratív és formális teendő hárult. Nem ment egé- szen simán a következő ülésszak helyének kijelölése sem. Két állam versengett azért, hogy az 1931—re sorra kerülő XIX. ülésszakot megrendezhesse: Spanyolország, melynek meghívását az ország hivatalos statisztiká- jának vezetője Arjona S. A. tolmácsolta és a Távolkelet legkulturáltabb birodalma, Japán, melynek képviseletében az Intézet egyik nagyrabecsült régi tagja, gróf Yana- gisawa hívta meg az Intézetet. A taggyűlés

végeredményben a tisztikar mindkét meg—

hívó államot kielégítő javaslatát fogadta el s mérlegelve azt, hogy a nagy távolság miatt a Japánban megrendezendő ülésszak normális látogatottságra nem számíthat, ki- mondotta, hogy 1930-ban Tokióban rendkí—

vüli kongresszust rendez, míg a XIX. ülés- szak színhelye a szokásos kétévi időköz után, tehát 1931—ben a spanyol főváros:

Madrid lesz.

Ugyancsak teljes ülésen került sor a tisztikar újraválasztására és kiegészítésére.

Ismeretes, hogy sir Rew, az Intézetnek sok éven át fáradhatatlanul munkálkodó érde—

mes pénztárosa a folyó év tavaszán el—

húnyt, az egyik alelnök, a belga Sauveur pedig, aki a háború utáni első , brüsszeli ülésszak tapintatos megrendezésével szer- zett kiváló érdemeket, egészségi állapotára való tekintettel állásáról végleg lemondott.

A két megüresedett tisztségre a tisztikar is- mét angol, ill. belga tudóst jelölt s a jelöl—

tek megválasztása, valamint az elnökség többi tagjainak újraválasztása azt igazolta, hogy a jelenlegi vezetőség ez idő szerint szinte még jobban élvezi az Intézet tagjai- nak bizalmát, mint két év előtt, mert el- nökké jóformán egyhangulag ismét Dela- lour (Franciaország) választatott s hasonló- képen jóformán egyhangulag lett a követ—

kező kétéves periódusra—az Intézet alelnöke a német Zahn Frigyes, az amerikai Willem:

Valter és a belga Julín Armand. Főtit—

kárrá természetszerüleg újból Methorsi Henrik Vilmost (Németalföld), a tisztikar

páratlanul tevékeny tagját választották meg, aki egyben fennállása óta igazgatója

(5)

8; szám.

az Intézet Állandó hivatalánakfmíg a pénz-

tárosi tisztségre ezúttal is —— miként az In- tézet megalapítása óta mindig —— angol tudós választatott: Bowley Artúr londoni egyetemi professzor. * "

Minthogy a tiszteletbeli tagoknak a há- borús évek alatt rendkívül—megritkult sora az újabb választások ellenére is még mindig nem érkezett el az alapszabályszerű határ—

hoz, a Varsóban egybegyűlt tagok egyidejü—

leg nyolc újabb tiszteletbeli tagot választot- tak. Az új tiszteletbeli tagok névsora a kö—

vetkező: Wagemann (Németország), Pina:

(Nagy—Britannia), Sauveur (Belgium), We-

stergaard (Dánia), Colson (Franciaországi, March (Franciaország), Benini (Olaszor—

szág) és Milliet (Svájc). Az utolsó kongresz- szus óta az Intézet három tiszteletbeli tagja:

sir R—ew, sir Bateman és Yves Guyot s ki- lenc rendes tagja: Singer, Zimmermann, Bleícher, Ney, Hyde, sir Knibbs, Davis, Allyn Young és Vargha Gyula húnyt el; e fájdalmas veszteségekkel szemben a taglét- szám két év alatt új választások útján is—

mét jelentékenyen kiegé—szült s érdekes Meihorst főtitkárnak az a megállapítása, hogy az Intézet ez idő szerinti 194 tisztelet- beli és rendes tagja közül 108 választatott taggá a háború vége óta, az Intézet tagjai- nakrltllB-ban közel 200 főnyi tábora, tehát a háború előtti periódus óta feltűnő mér- tékben kicserélődött. '

Még egy általános érdeklődéssel, sőt némi _feSZültse'ggel fogadott súlyos prob—

léma. szerepelt .az összes ülések napirend—

jén: az alapszabályrevizió. Részben az In- tézet bizonyos korszerű módosításra F,:o- ruló régi alapszabályaiban és egész szerke—

zetében rejlő belső okok, részben a nemzet- közi statisztika, újabb keletű szerveinek egyre erőteljesebb térfoglalása az Intézet feladatkörének, munkaterületének új kő—

rülhatár'olását, célkitűzéseinek módosítását teszi szükségessé. Külföldi statisztikai tár—

sulatok ülésein az Intézet egy-egy üléssza- káról elhangzott beszámolókban már több—

izben szóvá tették, —'— így 1925—ben a lon- doni Királyi Statisztikai Társaságban sir Rew, a Magyar Statisztikai Társaságban pe-

dig Dobrovits Sándor 1) —— az Intézet alap-

szabályainak, munkásságának néhány mó-

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1925 decem—

(ber 15—i ülésén, úgyszintén az 1926 május 25—i ülé—

sen. V. 6. Magyar Statisztikai Szemle III. évf. (1925) 428. l., ill. Revue de la Société Hongroise de Sta- listigue III. évf. (1925) 166. l.

__ 944 ——

"192?

dosításra szoruló mozzanatát. Magában; a Nemzetközi"- Statisztikai Intézetben; ;pedig Willcoz, az Intézet egyik alelnöke tett javaslatot a római ülésszakon az_ alap—

szabályok gondos áttanulmányozására as esetleges időszerű módosítására. Akkor a tagok körében még nem' mutatkozott a megfelelő érdeklődés e nagy horderejű kérdés iránt. A statisztika nemzetközi szer—

veinek sok esetben azonos irányban haladó munkásságából folyó kisebb súrlódások és nézeteltérések s a munkakörök kellő meg—

szabásának hiányában egyre fokozódó bi- zonytalanság azonban az elmult évben is- mét az Intézet céljainak és szervezetének újabb megállapítására és szabályozására hívta fel a figyelmet. Valóságos irodalmi vita indult meg e tárgyban több előkelő statisztikai folyóiratban, melyet tulajdon—

képen Thírring Gusztávnak a Magyar—Sta- tisztikai Társaság 1928 február 14-i ülésén tartott s Szemlénkbenf) valamint a Társa- ság Journaljában 2) francia nyelven is kö- zölt előadása vezetett be; ehhez az előadás- hoz fűzte azután észrevételeit, javaslatait és részben ellenvéleményét az Allgemeines Statistisches Archiv egy újabb számában

Príbmm Károly, valamint Zahn Frigyes?

míg legújabban a belga Jacguart Kamill, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja ismét hazai társaságunk .Iour'nalis'ihon foglalta össze és egészítette ki saját észre- vételeivel a korábbi cikkekben felmerült gondolatokat és javaslatokat, Wűrzburger Jenő pedig a Deutsches Statistisches Zen—

tralblatt most megjelent legfrisebb számá- ban szólt hozzá, —— részben a Journal és az Archiv cikkeitő] függetlenül M— ehhez a nyitvaálló kényes kérdéshez. Az Intézet tag- gyűlése ezúttal még nem foglalkozhatott be- hatóan az alapszabz'ilyrevizió problémájá- val, hanem utalva az 1925. évi első reform—

akció során befutott nyilatkozatokra és ja—

vaslatokra, valamint a fent felsorolt cik—

RPkI'E, Fellner Frigyes és VVillcox javasla- tára egy kilenc tagú bizottságot rendelt ki a kérdés alapos, minden szempontra kiter—

jedő előkészítésére. Minden remény meg van arra, hogy a bizottság működésének

1) ,,Gondolatok a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zetről". Magyar Statisztikai Szemle VI. évf. (1928) 236. l.

2) ,,Idées sur l'Institut International de Statis- tigue". (Journal de la Société Hongroise de Statis-

tigue VI. évf. (1928) 1. 1.

3) Rajtuk kívül még Platzer János érintette ezt a kérdést az Archiv—ban megjelent egyik cikkében.

(6)

8 szám .

eredményeképen az Intézet esetleges új vagy módo-sított alapszabályai alapján a jövőben is meg fogja majd őrizhetni azt az elő- kelő helyet, melyet a nemzetközi statisz- tika porondján úgy tudományos problé—

mák tárgyilagos és szakszerű megoldá- sával, mint gyakorlati adatgyüjteményei—

vel —— főleg igen értékes népesedési és városstatisztikai közleményeivel —— közel félszázad óta elfoglal. Hiszen nemcsak Delatour elnök hangsúlyozhatta joggal, hogy a közelmultban a nemzetközi sta—

tisztika mindegyik szerve rászorult a sta- tisztikusok tudományos testületének ta—

nácsára, de Methorst főtitkár is elégtétellel állapíthatta meg jelentésében, hogy a nem—

zetközi, az országos és az egyéb intézmé- nyek egyre gyakrabban fordulnak, ——4 kü- lönösen hivataloknak,vagy adatgyüjtéseknek meg-, illetve újjászervezése alkalmával ———

az Intézet bürójához és Állandó hivatalához, vagyis a nemzetközi statisztika tanácsadásra hivatott központi intézménynek, a Nem- zetközi Statisztikai Intézetnek informa- tív szerveihez. Bizonyos azonban, hogy a ma még több tekintetben válságosnak látszó helyzetben nehéz és rendkívül fontos l'el—

adat vár az alapszabályokat revideáló bi—

zottságra s kétségkívül a magyar statisztika újabb sikereként könyvelhető el, hogy az egyhangulag megválasztott kilenc bizott-

sági tag: Durand (Egyesült Államok), Fell—

ner (Magyarország), Fluac (Nagy-Britan- nia), Gini (Olaszország), Jahn (Norvégia), Julin (Belgium), "March (Franciaország), Rappard (Svájc) és Wagemann (Németor—

szág) között magyar tudós is helyet foglai.

,-—— ltt említhetjük meg, hogy az alapszabály- revizióval megbízott bizottsággal együtt a magyar statisztika ez idő szerint az Intézet öt bizottságában van képviselve, ú. m.: a) a nők kereső tevékenységének statisztikájtwaí foglalkozó bizottságban (a bizottság tagja Kovács Alajos dr.), b) a nagyvárosi statisz—

tikai bizottságban (a bizottság előadója Thirring Gusztáv dr.), c) a sziiletéseknek az év utolsó időszakában valo késedelmes bejegyzése elterjedésének és hatásainak ku- tatásával megbizott bizottságban (a bizott- ság tagja Kovács Alajos dr.), d) a lakássta—

tisztika tanulmányozásával foglalkozó bi—

zottságban (a bizottság tagja Thirríng Gusztáv dr.), e) az alapszabályreviziős bi—

"zottságban (a bizottság tagja Fellner Fri- gyes dr.).

Régi szokás szerint az ülésszak érdem—

leges munkásságát képező előterjesztésekven és jelentéseken kívül Varsóban is számos

___945_ 11329

egyéb tanulmány és szukkiadvány került szétosztásra a tagok és a meghívottak kü—

zött. Ezek egy része az Intézetnek a varsói kongresszus munkálatairól beszámoló kö- tetében fog megjelenni s mintegy e kiad—

vány különle—nyomataként került az ülés?

szak elé. Az ilyenigen értékes és becses közlemények sorában publikálta többek között francia nyelven Fellner Frigyes dr.

is még a háború előtti Bulletin—kötetekben közölt munkáinak mintegy folytatását al- kotó legújabb terjedelmes tanulmányát ,,La fortune nationale :de la Hongrie aetuelle"

címen. A szétosztott önálló munkák értéke tekintetében egyébként alighanem hazánk foglalta el az első helyet. Elsősorban a ,,Journal de la Société Hongroise de Statis- tigueff-nek közvetlenül az ülésszak előtt el- készült és Varsóban mutatványszámként szétosztott 422 oldalas 1929. évi 1—2.

száma volt hivatva arra, hogy a magyar statisztika magas színvonaláról, aktuális problémáiról, hazai statisztikai irodalmunk- ról és egyben a megcsonkított ország leg- fontosabb közállapotainöl a külföld statisz—

tikusai előtt beszámoljon. Magyar részről a kiosztott munkák között szerepelt még Dol)—

rovits Sándor dr.-nak a hivatalos sztatisz—

tikai szolgálat újjz'iszervezéséről szóló ta- nulmánya, Kovács Alajos dr.-nak a nemze—

tiségi statisztika problémája'it tárgyaló cikke és Thirring Gusztáv dr.-nak :] budapesti la—

kásstatisztika szervezetét elméleti szemszög- ből megvilágító s a varsói ülésszak egyik fontos tárgypontjához kapcsolódó dolgo- zata. A komoly színvonalon álló egyéb ta- nulmányok közül külön is említést érde—

mel a mexikói Bojorgueznek hazája sta—

tisztikai multját és szervezetét tanulságosan egybefoglaló értekezése. Természetesen a lengyel statisztika is több tudományos és propaganda kiadvánnyal igazolta munkás- ságának sokoldalúságát és értékessé-gét; kü- lönösen nagyterjedelmű és igen részletes leg—

újabb évkönyvével, melyet a gondos orgz—

nizáció már a határállomáson juttatott a lengyel 'ámközeg'ek útján a Lengyelor—

szágba belépő statisztikusok kezei közé.

Néhány rendkívül jól sikerült fogadta- tás, színházi előadás és kirándulás tette színesebbé, élvezetesebbé és változatosabbá a kongresszus egyébként teljesen komoly, tudományos munkásságát, a Varsóban je- lenlévő statisztikusok családtagjainak szó- rakoztatásáról pedig külön rendező bizott- ság (hölgybizottság) gondoskodott. A fé—

nyes sikerű fog'adtatások egyikén az ülés- szak védnöke, Moscicki lgnác köztársasági

(7)

SL szám,

__ 946 .— 1929

. elnök látta vendégül a kongresszusi részt—

vevőket a régi varsói királyi palotában, míg az estélyek hosszú sorát a miniszterelnöki fogadóest nyitotta meg. Két rendkivül ta—

nulságos és élvezetes két-két napos kirán—

dulás csatlakozott végül a tulajdonképeni kongresszusi napokhoz: az első Pozenbe vitte el augusztus 25-én és 26—án a kon- gresszus résztvevőit, ahol a lengyel köztár- saság tízéves fejlődéséről beszámoló hatal—

mas kiállítás és ennek gazdag és tanulságos statisztikai és grafikai része állott az érdek—

lődés középpontjában, míg a másik kirán—

dulás augusztus 27—én és 28-án az évszáza—

dos műemlékekben végtelenül gazdag Krakó városába, a lengyel mult legszebb századainak történelmi emlékei közé veze—

tett. S éppen itt, a Magyarországon és Len- gyelországban egyaránt nemzeti hősként tisztelt Báthorylstván porait őrző régi város- ban emelte ki az Intézet elnöke, Delatour a Városháza ünnepi üléstermében elmondott beszédében a városi statisztika művelésé—

nek fontosságáról ejtett szavai során a bu- dapesti statisztikai hivatal első két igazga-

tójának a nemzetközi városi statisztika ér—

dekében kifejtett értékes törekvéseit.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet varsói kongresszusa nemcsak tudományos ered- ményekben és sikerekben volt kielégítően gazdag. Varsóban, de főleg az ülésszakot követő négynapos lengyelországi társas uta—

záson számos alkalom nyílott az egymástól távol élő, sőt más világrészeken lakó sta—

tisztikusok személyes eszmecseréjére, beu—

sőbb barátkozására, tehát a háborús elszi- geteltség végső maradványainak eltünteté- sére, ami szintén nem lebecsülendő ered—

ménye az Intézet XVIII. szessziójának. Ta- lán az a körülmény, hogy az egyes nemze—

teket egymástól annyira elidegenítő világ—

háborút már tízévi távlatban látjuk ma—

gunk mögött, de talán a lengyel vendéglátás közvetlen szivelyessége is hozzájárult ahhoz, hogy az Intézet egyik háború utáni statisztikai kongresszusa sem segítette elő annyira a világ statisztikusai körében a köl—

csönös baráti viszony elmélyítését, mint ép—

pen a varsói.

Thin-ing Lajos dr.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hirek. — Nouvelles personnelles.

Dans PEtat Serbe-Crouie-Slavéne, le service statistiaue officiel a été réorganise' par la Ioi sla- tistigue du let mai dernier. En vertu de celle—ci, la Direction de la statistigue diEtat prés le mi- nistére de la Prévoyance sociale a été remplace'e par la Statistigue générale du Royaume des Serbes, Croates et Slovénes, place'e directement sous la haute autorité du president du Conseil.

Par suite de cette re'organísation, les rapports entre POff'íce central et les organes statistigues particu—

liers en fonctionnement (Offices de statistigue croate, bosníague, etc.) seront a peu prés analogues ri ceux gut existent en Allemagne entre POűice de statistígue de PEmpire et les Offices des Pays du Reich; cependanl, llűffíce central de l'Etat S. H. S.

aura un róle plus décisif dans la direction des cn—

rluétes. Le nouveau directeur de celui-lá, M.

Maximilien Birkovic. nomme' le 25 mai 1929, es! onnan dans les milieux hongrois, ayant été auparavant chef du service statistigue de la Bosnie- Herze'govine.

La téorganisation du service statistigue de PEtat S. H. S. a été bientót suivie par la création de l'Office munícipal de statistigue de Zagreb, confie' á la direction de M. Edouard Schreíber, ancien sous—directeur de PO/fice croate de statistirjue.

A Szerb-Horvát-Szlovén állam hivatalos sta—

tisztikája a folyó évi május 1-i statisztikai tör- vénnyel újjászerveztetett. A törvény értelmében az eddigi statisztikai igazgatóság, mely a népjóléti minisztérium felügyelete alá tartozott, a Sz. H. Sz.

állam központi statisztikai hivatalává alakult át.

Az új központi hivatal a törvény rendelkezései sze—

rint közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozik. Az újjászervezés után a központi statisz- tikai intézmény és az ezidőszerint is működő par- tikuláris statisztikai szervek (horvát, bosnyák stb.

statisztikai hivatal) közötti kapcsolat kb. olyan

lesz, mint amilyen Németországban fennáll a biro-

dalmi és az országos hivatalok között; a központi hivatal a Sz. H. Sz. államban azonban döntőbb szerepet fog játszani a felvételek irányításában. A hivatal igazgatójává 1929 május 25-én Birkovic

Miksa neveztetett ki, akit magyar körökben mi'nt

Bosznia-Hercegovina hivatalos statisztikájának volt vezetőjét, még a Monarchia idejéből ismernek.

A Sz. H. Sz. állam hivatalos statisztikájának újjászervezését követte rövidesen Zágráb város sta- tisztikai hivatalának megalapítása. E hivatal élére Schreiber Ede, a horvát statisztikai hivatal volt al—

igazgatója került.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

koznak szakmai rendezvényeken, hanem még a Nemzetközi Statisztikai Intézet ülésein sem látogatják egymás szekcióit, mert az —- mint az elméleti statisztikusok mondják —

lSlS '75 Szeminárium Pozsonyban. A szocialista országok gazdasági szerkezetének kiegyenlítődése. Tömpe István ANemzetközi Statisztikai Intézet 40., Varsóban tartott

hogy az Intézet a jövőben még hangsúlyozottabban fog foglalkozni a hivatalos statisztika elméleti és gyakorlati igényeivel és segíteni igyekszik az állami és a

Volt azonban a politikamentességből mint elvből folyó olyan döntő szervezeti sajátossága is az lSl—nek, mely abban mutatkozott, hogy a ,,hivatalos statiszti- kusokat"

A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának ülése —— Dr. A statisztikai informatikai

Ez kétségtelenül a statisztikai tudomány és a hozzá kapcsolódó hivatalos állami statisztikai tevékenység súlyának gyarapodását és elismerését is jelenti nem- csak

Ezen kívül még három ülésen foglalkoztak kifejezetten a fejlődő országok ér- deklődésére számottartó témákkal, ami mutatja azt, hogy az Intézet igyekszik lé- pést

Walczak, T.: A statisztikai információ problémái a Nemzetközi Statisztikai Intézet