A Nemzetközi Statisztikai Intézet londoni (XXII.) ülése: Kovács Alajos dr. előadása: I. Az ülésről általában II. Demografiai és matematikai kérdések III. Szociális statisztikai kérdések; Konkoly Thege Gyula dr. előadása: Gazdaságstatisztikai kérdések

6. szám. ——512-—— 1934

A Nemzetközi Statisztikai Intézet londoni (XXII.) ülése.1)

La XXIIC Session, ri Londres, de Z'Institut International de Statistiguef)

Kovács Alajos dr. előadása: —— 1. Az ülésről általában. —— ll. Demográfiai és ma-

Communication du Dr Aloyse Kovács." I. De la Session de Londres en général. ——

11.9uestions démogmphignes et de statistigue mathématigue. —— II]. Guestions de statis—

tigue sociale.

I. Az ülésről általában.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet két—

évenkint szokta üléseit tartani mindig más és más ország fővárosában. A legutolsó ülés, amelyről beszámoltam, a mult év decemberében, Mexikóban volt 1933 ok—

tóber havában. Ez az ülés kapcsolat- ban volt a Mexikói Statisztikai és Föld—

rajzi Társaság 100 éves jubileum-ával.

Az Intézetnek már Madridban 1931-ben tartott ülése határozta el, hogy a Mem-

kói Statisztikai és Földrajzi "Társaság

jubileuma alkalmából 1933-ban Mexikó- ban tartja a legközelebbi ülését, de ugyanakkor határozattá 'ált az is, hogy 1934-ben az Angol Királyi Statisztikai Társaság 100 éves jubileuma alkalmá- ból Londonban lesz az Intézet ülése. A szokásos kétéves időköz tehát ezúttal egy fél esztendőre zsugorodott össze, mert a

londoni ülést már a f. évi április hó máso—

dik felében megtartották. Ez az ülés egy- úttal alkalmat adott arra, hogy a Nemzet- közi Statisztikai Intézet is megiinnepelje a maga 50 éves fennállását. A Nemzetközi Statisztikai Intézet bölcsője különben is Londonban ringott, így a jubileum még alkalomszerűbb volt.

Az Intézet londoni ülését teljesen az Angol Királyi Statisztikai Társaság ren—

dezte, itt nem alakult. mint más országok—

ban külön rendezőbizottsz'ig, ami bizony egy kissé éreztette is hatását a rendezés némi fogyatékosságában. Az egész ülésnek a jellege és lefolyása sokban különbözött az eddigi ülések mozgalmasságától és

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1934 június 27—i előadóiilése'n felolvasott két beszámolóelőadás az 1934 április 16—20 között let'olyt kongresszus—

ról. _ Ces (leur communications, relatives (1 la Session tenue entre les 16 et 20 (ivril 1.934, ont été lues dans la séance (lyétude du 27 juin 1937; de la Société Hongroise de Stutisliflue. Elles parnítront in extemo, en fruncnís, dans le Journal de la So—

ciété Hongroise de Statistigue.

változatosságától, különösen a mexikói felejthetetlen üléstől, amely talán a két nép szokásaiban és temperamentnmában is bírja magyarázatát. Az ellentét a két élmény között nagyon kirívó volt, kii- 1önösen azért, mert a két ülés egymás—

után rövid időközben követte egymást.

Mexikóban az ülést követőleg 8 napon át a legszebb és legélvezetesebb kirán-

dulásokban volt részünk, amelyekben

az országot, annak népét, népszokásait, éghajlatát, tájképi szépségeit jórészt meg- ismerhettük és páratlan vendégszeretetben részesültünk. Londonban nem volt más,.

mint 5 napi szakadatlan délelőtt és délután tartó ülés, csupán esténkint voltak fogadá—

sok, a kormány. a város és az Angol Sta—

tisztikai Társaság részéről s ezzel az ülés tulajdonképen be is fejeződött. A városból és tkörnyékéből a teljes napi elfoglaltság közben alig láthattunk valamit. Az Irországi Statisztikai Társaság meghívta ugyan az ülés résztvevőit Dublinba, ezen a ki- ránduláson azonban, amely közvetlenül az ülés befejezéséhez csatlakozott és megle- hetős költséges volt, nagyon kevesen vettek részt. Mindenesetre helyesebb lett volna néhány kisebb fél—, vagy egésznapos ki—

rándulást rendezni előzőleg és utoljára hagyni ezt a nagyobb négynapos kirándu—

lást. amely ennek folytán nem is váltott ki nagyobb érdeklődést.

Az ülés tndomz'tnyos színvonala és tár—

gyalásának anyaga rendkívül magas és nagyterjedelmű volt. Szokatlanul sok kér- dés és tanulmány volt az ülés tárgysoroza- tán. Nem kevesebb, mint 43 különböző ta—

nulmány és jelentés volt tárgyalás alatt a három szakosztz'ilylmn. A látogatottság elég nagy volt, mindenesetre jóval nagyobb.

mint a mexikói ülésen, ami tern'iészetes is.

mert hiszen Mexikóba maga az utazás há—

rom hétig tartott, míg London az európai tagok részéről sokkal könnyebben volt el- érhető. A tagok közül 83-án voltak beje—

lentve. ezek azonlrm nem mind jelentek,

6. szám. —5l3—— 1934 meg, a meghívottak száma is nagy volt.

Csodálatosképen angol meghívott vendég csak 6 volt, külföldi pedig 29, a magyarok 4 taggal és 2 vendéggel voltak képviselve, tehát elég jelentékeny számmal, tekintve, hogy a kisantant államai közül Cseh-Szlo- vákiából csak 1 tag volt jelen, Jugoszláviá- ból pedig 1, tag és 1 vendég, a románok közül pedig ketten szerepeltek a jelentke—

zők listáján, akik azonban az ülés egész ideje alatt nem voltak láthatók, valószínű—

leg el sem jöttek.

A megnyitó ünnepélyes ülés április 16—án volt az egyetem dísztermében; egyéb- ként a szakosztályülesek és a teljes ülés is az egyetem épületcsoportjában folytak le.

Kissé kellemetlen volt, hogy az egyes szak- osztályok különbözö épületekben voltak el—

helyezve. egymástól meglehetősen távol, ami nagy nehézséget okozott azoknak, akik több szakosztály ülés—én óhajtottak részt—

venni, mert sokszor hideg szélben és esőben nyitott udvaron keresztül kellett az egyik szakosztály üléséről a másikra átmenni, ami sokakat vissza is tartott a részvételtől.

A megnyitó ülésen először Athlone gróf, a londoni egyetem kancellárja üdvözölte a Nemzetközi Statisztikai Intézetet. Az üd- vözlőbeszédben megemlítette a Londonban

1860-ban tartott statisztikai kongresszust;

rámutatott arra, hogy az egyetem milyen nagynevű statisztikusokkal volt képviselve ezen és a későbbi statisztikai kongresszu- sokon e's fejtegette azokat a kapcsolatokat, amely a londoni egyetem között egyrészről, másrészről a londoni Királyi Statisztikai Társaság es a Nemzetközi Statisztikai Inté- zet között i'ennállottak és ma is fennálla—

nak.

Az Intézet elnöke, Zahn Frigyes vála- szában szintén ezekre a tárgyi és személyi kapcsolatokra mutatott rá. Majd az Angol Királyi Satiszt'ikai Társaság elnöke, Lord Maston üdvözölte a Nemzetközi Statisztikai Intézetet a Társaság nevében, s különö- sen kiemelte a nemzetközi együttműkö- dés fontosságát és előnyeit. Zahn újabb válaszában köszönetet mondott a szer- vvezőbizottságnak a tanácskozások meg- rendezéséért. különösen kiemelte Lord Mes—

tOn, (ll'eenwood professzor, Edge őrnagy főtitkár és Snow dr. érdemeit ezen a téren.

Elparentálta a mexikói ülés óta elhalt 5 tagot és megemlékezett (az Intézet 50 éves jnbileumáról is, amelyről ő különben a

,,Nemzetközi Statisztikai Intézet 50 éve" c.

alatt részletes és tartalmas en'ilékiratot dol—

gozott ki. Ez az emlékirat az ülés alatt ke—

rült kiosztásra. Ecssetelte az Intézet mun- kásságának gyakorlati hasznát, amely nem- csak abban áll, hogy a statisztikai tudo- mány módszertani kérdéseit viszi elöbbre, amivel hozzájárul az egyes országok statisz- tikájának fejlesztéséhez és tökéletesbítésé- hez, hanem abban is, hogy a nemzetközi statisztika összehasonlíthatóságát is nagy mértékben megkönnyíti es elősegíti. Fontos szerepe van még a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek abban a tekintetben is, hogy a legtöbb államról pontos és hiteles adati-zin- cset gyűjt össze tagjainak és az egyes or—

szágok statisztikai hivatalainak segítségé—

vel és ezeket idönkzint testes kötetekben ki—

adja. Zahn szavait idézem: ,,nem tagadha- tunk meg magunktól bizonyos jogos büsz—

keséget és lehetetlen, hogy mély hálaérzet ne töltsön el mindazok iránt, akik az Inté—

zetet alapították és azzá tették, ami ma".

Az elnök magasszárnyalásr'l és nagy—

hatású wbesziéde után áttért az ülés a szak—

osztályok megalakítására. A demográfiai szakosztály elnöke lett ezúttal is Gini (Olasz), alelnökei Kovács (magyar), Wes—

terguard (dán) és Willcox (amerikai). A gazdasági szakosztály elnökévé Rappard (svájci), alelnökeivé Jahn (norvég), Stamp (angol) és Verríjn Sluurt (németalföldi) választatott meg, a szociális osztály elnöke lett Beverídge (angol), alelnöke—i pedig Simiand (francia), Weyr (cseh) és Würz—

burger (német).

16—án délután a szakosztályok mindjárt meg is kezdték munkásságukat.

Itt említem meg, hogy az Angol Királyi Statisztikai Társaság másnap délután ugyanabban a teremben tartotta meg jubi- láris ünnepi ülését, amelyen maga a walesi herced, mint a Társaság tiszteletbeli elnöke elnökölt és tartotta a megnyitóbeszédet.

Megemlítette, hogy már apja és nagyapja is nagy érdeklődést mutatott a statisztika iránt és mindkettőjüknek volt alkalmuk üdvözölni a különbözö kongresszusok al- kalmából a világ összegyült kiváló statisz—

tikusait. Bizonyos összefüggést lát a szociá—

lis viszonyok javulása és a statisztika fej—

lődése között, a statisztika mutatta meg az utat, hogy hol kell a bajokat orvosolni.

Lord Mesfonnak, .az Angol Királyi Statisz- tikai Társaság elnökének rövid üdvözlése után Zahn Frigyes a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet elnöke üdvözölte a jubiláló Társaságot, amely szerinte szellemi atyja volt az Intézetnek és amely az Intézetet sze—

6. szám. ——514—

1934___

rető gondossággal segítette át az első lépé- seken. Később is az Intézet sokszor tapasz- talta működése során, hogy az Angol Sta—

tisztikai Társaságnak a statisztika metho- dikájának és egységesítésének tekintetében is előzőleg végzett munkája mennyire meg- könnyítette a dolgát.

II. Demográfiai és matematikai kérdések.

Az első tárgy volt Kovács Alajos és Thir—

ring Lajos közös tanulmánya a szétszórt (külterületi) népesség statisztikájáról, ame—

lyet Thirring Lajos adott elő. Az előadó rá- mutatott a magyar népszámlálás feldolgo- zási módszerére és az adatok ismertetése kapcsán azokra a jelentékeny különbsé- gekre, amelyek a bel- és külterületi népes—

ség demográfiai, szociális és gazdasági szer—

kezetében mutatkoznak. Az 1930. évi ma—

gyar népszámlálás feldolgozott adatai na—

gyon érdekesen tárják elénk ezeket a sok—

szor mélyreható különbségeket és arra is adnak útmutatást, hogy hogyan kell érté—

kesíteni ezeket az adatokat a tudomány és a gyakorlat számára. Az ülés az előadást köszönettel vette tudomásul és a szakosz- tály egylértelműleg elismerte az ilyen kuta- tásoknak nagy fontosságát.

Ezután Gini ismertette tanulmányát, amelynek címe volt: A házassági termékeny—

ség a nő kora szerint. Gini ebben a tanul—

mányában rámutatott arra, hogy milyen nehézségekbe ütközik a házassági termé- kenység pontos kiszámítása, és mennyire különböző eredményekhez jutunk a szerint, hogy figyelembe vesszük-e a házasság előtti termékenységet, sőt a házasság első 9 hó—

napjában született gyermekeket. A végből, hogy ezeket a tényezőket kikapcsolja, a királyi házakat és egyes országok, köztük Magyarország legmagasabb arisztokráciá- boz tartozó családokat vette figyelembe.

Ezúton érdekes eredményekhez jutott. Míg u. i. az eddigi adatok azt mutatták, hogy a termékenység a férjes nők 20 és 25 éves kora között emelkedik, az új adatok alap—

ján megállapítást nyert, hogy a termékeny- ség a legfiatalabb kortól fölfelé megszakí- tás nélkül folytonosan csökken.

De Bemrdinis (olasz) ismertette a halva—

születések okairól Olaszországban végzett kutatások eredményeit. Az ismertetést a tá- vollevő szerző helyett Molinari terjesztette elő s hangsúlyozta azt a nagy jelentőséget.

amellyel ez a kérdés bír azokra az orszá—

gokra nézve, amelyek ilyen kutatásokat még

nem végeztek. Különösebb javaslata nin—

csen, mivel a halvaszületések kérdésének tanulmányozására már létezik egy bizott—

ság és ennek éppen de Berardinis az elő—

adója.

Landsberg tanulmánya ,,a házasodás arányszámának kiszámításáról" nagy ér- deklődést váltott ki, tekintettel arra, hogy a szerző elismert szaktekintély ezen a téren.

A házasságkötés arányszámát rendesen csak nyersen szoktuk kiszámítani az ősz—

szes népességre vonatkoztatva, Landsberg szükségesnek tartja azonban hogy épp úgy, mint a születéseknél és halálozásoknál a népesség korszerinti tagozódása is figye—

lembe vétessék, sőt itten tulajdonképen csak a házasságban nem élő megfelelő korú népességhez lehet viszonyítani. Ilyen szá- mítások Magyarországon már több ízben történtek, különösen a népszámlálás—hoz közel eső években, amikor a lakosságnak kor és családi állapot szerint való megosz—

lása ismeretes. Ez a kérdés szintén nem kívánt hatz'n'ozathozatalt, azért egyszerűen tudomásul vétetett.

Következett Giusti (olasz) tanulmánya amely Olaszország népességének fejlődé—

sét világította meg különösen Franciaor- szággal. Németorszz'iggal és Nagy—Britanniá- val való összehasonlílásban. Három indexet állapít meg a fejlődés jellemzésére. A poli- tikai demogrnfiui indexet, amely a népesség fejlődését mutatja az országhatárokra való tekintet nélkül, azután a tényleges (reális) demogmfiai indexet, amely a jelenlegi terü- let népességének növekvését vagy fogyá- sát jelzi, végül a demogmfiai potenciális indexet; amely a természetes szaporodás nagyságát mutatja. Ezeket az indexeket Olaszország egyes vidékei szerint is közli, még pedig igen érdekes csoportosításokban.

Először is három vertikális zónát állapít meg a vidékek magassági fekvése szerint és így mutatja be az indexeket, azután pe—

dig az őstermelő lakosság aránya szerint szintén három csoportot képez. Végül a természetes szaporodás aránya szerint kii—

lön közli a reális demográfiai indexeket.

Ezekből az a tény tűnik ki. hogy a tény- leges népnövekvés az alacsonyabb fekvésű vidékeken nagyobb. a magasabbakon ki- sebb; továbbá kedvezőbb .a fejlődés azokon a területeken, ahol kevesebb az őstermelő lakosság. Ugyanaz a folyamat ez tehát.

mint ami nálunk és másutt is mutatkozik.

A belső vándorlások iránya a hegyekről az

Alföldre. a falvakból a városokba irányul:

6. szám. -—515——— 1934 ez idézi elő ezt a jelenséget, amit némileg

ellensúlyoz az a körülmény, hogy viszont a falvakon a tenmészetes szaporodás rend- szerint nagyobb, mint a városokban.

A szerző azt az óhajtását fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok rész- letesebben közöltesscnek, és hogy a bonyo—

lult problémáknál az okozati összefüggések is jobban ki legyenek domborítva. Mi ma- gyarok ebben a tekintetben sem vagyunk elmaradva, mert hiszen éppen Thirring

Lajosnak az ülésen előterjeszt—ett tanulmá- nya bizonyítja, hogy a népesség fejlődését és összetételét milyen apró részletekig kí- sér jük figyelemmel.

Mortara (olasz) tanulmánya a statisz—

tikai egyenlőtlenségckről nagyon élénk vi- tára adott okot és főként Fre'cliet és Pietra tagokat ösztönözte bírálatokra. A szakosz—

tály annak nagy értékét egyérterműleg el—

ismerte, érte a szerzőnek köszönetét fe- jezte ki.

Bunle (francia) tanulmánya hasonló- képen hosszabb eszmecserére nyujtott al—

kalmat. A városi agglomeráció nemzetközi összehasonlítása c. tanulmányában Bunle kísérletet tett arra, hogy megállapítsa a vá- rosi tömörülések külsö határát, még pedig részben a népsűrűség, reszben a népnövek- vési arány, részben pedig a kölcsönös ván- dorlások alapján. Egyöntetű eljárással pró—

bálta megállapítani London, Berlin és Páris agglomerált népességét, amelynek eredmé- nyeképen azt hozta ki, hogy Párisnak agg—

lomerált népessége nagyobb, Berliné és Lon- don—é pedig kisebb, mint ahogy eddig álta- lánosan számítani szoktuk. A kérdéshez többen hozzászóltak és rámutattak azokra a nehézségekre, amelyekkel a nemzetközi összehasonlítás jár, mert hiszen a helyi vi—

szonyok (földrajzi lfekvés, lakásviszonyok

stb.) minden városnál mások, és nehéz olyan

kritériumokat találni, amelyek minden Vá- rosra egyformán alkalmazhatók. De még ugyanannál a városnál is felmerülnek ezek a nehézségek, ha többen és más-más szem- pontból akarják az agglomeráció határát megállapítani. Itt van pl. Budapest esete, ahol sok esetben egyéni megítélés dolga, hogy melyik szomszédos községet vegyük bele Nagy-Budapest fogalmába. Éppen ez a bizonytalanság indította a központi és a fővárosi statisztikai hivatalt arra, hogy együttesen állapítsák meg a bevonandó községeket és azóta mind a két hivatal állan- dóan ugyanazokat a községeket számítja az agglomerációba. Természetesen ez a meg-

állapítás sem lehet tökéletes, de legalább bizonyOs (ideig egyöntetűséget biztosít az adatok közlésénél. Bunle tanulmányát egyébként a szakosztály a nagyvárosok bi—

zottságához utasította.

Következett Huber tanulmánya az egyes statisztikai csoportok határainak egyöntetű—

ségéröl. Huber rámutatott arra, hogy nin- csen egyöntetűség a statisztikai csoportok határértékeiben. Az 5 éves k—orcsoportokat pl. hol úgy közlik, hogy 5 éven alul, 5—9 éves, 10—14 éves stb., hol pedig úgy, hogy:

1—5 éves, (3—10 éves, 11 15 éves és így

tovább. Ahol évcsoportokat foglalunk össze, ott is megvan sokszor az egyöntetűség hiánya, pl. egyszer így csoportosítják az éveket: 1920—1924, 1925—29 és így to- vább, máskor pedig 1921—-1925, 1926-—

1930 és így tovább. Hasonló példákat ho- zott fel az időtartam szerinti (munkaórák) és összegek szerinti csoportosításokra vonat— kozólag. Megemlítette, hogy már 1913-ban kiküldött a Nemzetközi Statisztikai intézet egy bizottságot az ezekre vonatkozó irány- elvek kidolgozására, de ennek a munkája a közbejött háború miatt feledésbe iment.

Huber kívánatosnak tartja, hogy itt is bizonyos egyöntetűség jöjjön létre és a kö- vetkező határozatot terjesztette elő: ,,A Nem- zetközi Statisztikai Intézet felhívja a statisz- tikai táblák normalizálásával (foglalkozó bi- zottság figyelmét azon szabályok célszerű- ségére, amelyek lehetővé teszik, hogy va- lamennyi ország statisztikájában biztosítv- tass—ék azoknak a statisztikai csoportoknak egyöntetűsége, amelyeknek határai számok- ban Vannak kifejezve (naptári évek, kor—

határok, időtarta—mok, összegek stb.). A szakosztály a javaslatot a statisztikai táb- lák normalizálására kiküldött bizottság- hoz utasította.

Edge (angol) a trópusi vidékek demog- rafiai statisztikájáról értekezett és ismer—

tette a rendelkezésre álló adatokat illetőleg a meglévő adatgyűjtéseket. Az elnök ki- emelte ezeknek az adatgyűjtéseknek, ame- lyek eddig egészen ismeretlen területeket tárnak fel a statisztika számára, a fontos—

ságát és kiemelte egyúttal a szerző illeté- kesség-ét is, aki maga több évet töltött ilyen vidéken.

Ezután Riemer (osztrák) terjesztette elő Drerrel (osztrák) nevében a statisztikai táb—

lák normalizálására vonatkozó jelentést. Rö- viden ismertette a kérdés történetét és a statisztikai táblák összeállításához javas—

latba hozott szabályokat különféle oldalról

6. szám. — 516 —— 1934 megvilágította. Szerinte kívánatos volna, gekkel. Nevezetesen megállapítják, ]. hogy hogy az Ausztria részére készített mintát

a Nemzetközi Statisztikai Int-ézet jóváhagyná és nemzetközi használatra ennek az elfoga—

dását ajánlana. Ezáltal a statisztikai táb—

lák használata nem csupán a szakemberek, hanem a szakismeretekkel nem rendelkezők részére is megkönnyíttetnék és a statisztikai kimutatások az alak, a terminológia és a jellegzetes vonások szempontjából egyszerű- síttetnenek.

Minthogy a tagok között vélemény- különbség alakult ki, az elnök javasolta, hogy Drexel k'éPeSS'ék fel arra, lépjen a kü—

lönböző országok statisztikai hivatalaival érintkezésbe azok véleményének megisme- rése végett, de kérje ki egyúttal az Intézet tagjainak a véleményét is. Ehhez a szakosz- tály hozzájárult.

Nagyobb vitára adott alkalmat Fréchet—

nek (francia) jelentése a korrelációs koeffi- ciensekre vonatkozólag, különösen MOI't(lI'(l, Isserlis és Neyman szólt hozzá hosszasab—

ban és bizonyos módosításokat ajánlottak, amelyeket a szakosztály egyhangúlag el—

fogadott. Neyman azt javasolta, hogy egy munkát szerkesszen a bizottság, amelyben össz-e kell gyűjteni a korrelációs indexek használata körül elkövetett legtipikusabb hibákat.

Pietro (olasz) tartott ezután igen alapos matematikai statisztikai előadást ,,La d'íscor- dance des indices de variabilit—é et de con—

centration" címmel, amely újból nagyobb vita kiindulópontját képezte.

Irwin (angol) tanulmányához, aki a pszihológiában használt statisztikai módsze- reket ismertette, Darmois szólt hozzá, bár az előadó nem volt jelen, ellenben vita és hozzászólás nélkül vették tudomásul Sydcnstricker és Notesteín (amerikaiak) együttes dolgozatát az Egyesült Állu- mok népességének házassági termékenysé—

géről, továbbá Auerhannuk a cseh-szlovák statisztikai hivatal igazgatójának tanulmá- nyát a katonai aniropometría hasznosításá- ról. A szerzők nem voltak jelen, s így a ta- nulmányok nem kerültek tárgyalásra. Kár pedig, mert mind a két tanulmány igen ér—

dekes kérdéssel foglalkozott.

Az előbbiben Sydensfrickcr és Notes- Iein az Egyesült Államok népesség-ének há- zassági temnékenységéb—en szociális osztá- lyok szerint mutatkozó kiilönbségekről szól—

nak. Megáll-apításaik legnagyobbrészt telje- sen megegyeznek a termékenységi statiszti- kában nálunk is ismeretes törvényszerűsé-

a termékenység fordítva arányos a szociális helyzettel, 2. hogy a városi népesség bár—

mely szociális osztályban alacsonyabb há—

zassági termékenységet mutat, mint a falusi.

A minimumot a városok közül Chicagóban találjuk. Megállapítják, hogy 1900-ban még mindegyik társadalmi osztályban magasabb volt a házassági termékenység, mint 1920—

1930-ban. Megállapítják, hogy városban és falun egyaránt hasonló különbség-ek mu- tatkoznak egyes szociális osztályok között, t.—i., hogy a szervezetlen munkásság, ami nálunk leginkább a napszámosoknak felel meg, a legtermékenyebb, utána a szervezett munkásság, azután .az iparosok tés kereske—

dők, végül a hivatalnokok következnek a legalacsonyabb termékenységgel. A családo—

kat a jövedelem nagysága szerint osztályoz' zák s látják, hogy a jólét magasabb fokán a termékenység kedvezőtlenebb. Foglalkoz—

nak a házasodási korral, s ennek .a külön- böző szociális osztályok házassági termé- kenys—e'gével való kombinálásával. A mi sta- tisztikánkból is jól ismeretes, hogy a háza—

sodási kor városokban magasabb, mint fal- vafkban, s ahogy a legkülönbözőbb házaso- dási korral induló házasságok átlagos ter- mékenységéb—en szociális osztályok szerint lévő különbségek megmaradnak.

Auerhun részletesen ismerteti a katonai antropometria történetét, adatgyűjtését és közlési módszerét az egyes államokban, vé—

gül a cseh-szlovák adatokat ismerteti né—

hány táblán. Különvárlasztja az u. n. tör—

téneti tartományokban a cseh, német és a vegyes jellegű kerületeket, azután az évi hő- mérséklet szerint három csoportba osztja a kerületeket, és ilyen csoportosításban mu—

tatja ki a megvizsgáltak testmagasságát.

Kár, hogy az átlagos testmagasságot nem adja. csupán a százalékos megoszlást a test—

magasság bizonyos kategóriái szerint. Ezek—

ből is kitűnik. hogy a testmagasság nagyobb a cseh, mint a német kerületekben, és ami ezzel úgy látszik összefügg, nagyobb a ma- gasabb átl—agos hőmérséklettel birókban, mint a hidegebb temperatt'tráit'i területeken.

III. Szociális statisztikai kérdések.

A szociális szakosztályban aránylag ke—

vesebb téma merült fel, de igen érdekes és jelentős tárgyak.

Van Zanten, az amszterdami statiszti- kai hivatal igazgatója tette meg jelentését a

*árosközi u. n. ingavándorlásokról. A bi—

6. szám —517— l934 zottság megbízásából, amelynek 6 előadója,

több nagy városhoz kérdőíveket bocsátott

ki, amelyben kérdéseket intézett az iránt,

hogy az ingavándorlásokra vonatkozólag történnek-e felvételek és milyen mértékben.

A beérkezett 'álaszo—kat azután jelentésében

feldolgozta, adatokat azonban nem közölt, csupán a statisztikai felvételit—ek különböző módszereit tárta fel. Jelentéséből kiderül, hogy milyen nagy nehézségei vannak az ilyen irányú l'elvx'rtelekn—ek. ()sszeállításában Budapest is szerepel, ahol 1929—ben egy kii- lön felvétel foglalkozott a munkások szo- ciális viszonyaival, amely kiterjeszkedett a munkahely és a lakóhely különbözőségére is. Egyébként maga a magyar népszámlálás is tud erre vonatkozólag adatokat szolgál- tatni, mert a vállalati statisztikában mind- azokat a munkásokat összehozzuk, akik ugyanahhoz a vállalathoz tartoznak, tekin- tet nélkül arra, hogy a vállalat székhelyét képező községben laknak-e vagy másutt.

lgy tehát ki tudjuk mutatni azoknak a mun- kásoknak a számát, (akik más községből kénytelenek naponta munkahelyükre utazni.

Van Zanten részletes kérdőív elfogadását ajánlja, amelyet szeretne minden országban és nagyobb városban meghonosítani.

A kérdéshez többen hozzászóltak és so- kaalták a felvétel kérdéseit és rámutattak azokra a nehézségekre, amelyekkel ilyen felvételek járnak. W ürzburger felvetette azt a gondolatot, hogy nem a munkahely és lakóhely községek szerinti különbözőségét kellene alapul venni, hanem azt a távol- ságot, amely a lakóhely és a munkahely kö- zött van. Bizonyos, hogy ez jobban meg- világítaná a kérdést, de még nehezebben lehetne a felvételt ilyen alapon megcsinálni, mint a községek alapján, mert hiszen akkor a városokon belüli napi vándorlásokat is figyelembe kellene venni. A szakosztály vé- gül a jelentést kisebb módosításokkal tudo—

másul vette.

Simiand (francia) két jelentése került ezután a szakosztály elé. Az egyik az intel—

lektuális statisztikáról, amely tulajdonképen nem tartalmaz új dolgot, csupán annak a kívánságnak ad kifejezést. hogy a Nemzet—

közi Statisztikai lntézet és az Intellektuz'ilis Együttműködés Nemzetközi Intézete között az összeköttetés továbbra is fenntartassék.

Ugyancsak Simiand beterjesztette a tör- ténelmi statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó jelentését és egy határozati javaslatot kért elfogadásra, amelyben a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet felkéri a kiküldött bizott—

ságot, hogy a következő kérdések tanulnia- nyozására is terjessze ki figyelmét: A föld népességének szaporodása több évszázad óta; a családi viszonyok a multban; állami pénzügyek a történelem során; végül a hosszú időszakra terjedő gazdasági hullám—

zások a XIX. század előtt. Kéri továbbá a bizottságot, hogy a szóbanforgó kérdésekre vonatkozólag már közzétett, vagj még fo—

lyamatban lévő numkz'ilatok jegyzékeit állítsa össze.

Érdekes tanulmányt adott be Vt'eyr cseh statisztikus a normálisan felüli intelligen—

ciával bíró egyénektől. Ismertette ebben a tanulmányában a Cseh—Szlovákiában Vég- zett adatgyűjtés módszerét és néhány ered—

ményét. Körülbelül 301) zseniális embernek,

akik az irodalom és a tudomány minden területéről voltak össze 'álogatva, kikutat—

ták ———4 amennyire lehetséges volt ——— összes családi viszonyait, születésének helyét, itte—

jiét, halálának idejét, a halál okát, szülein-ek korát, foglalkozását, vagyoni viszonyait, testvéreinek számát, családi állapotát, há—

zasságának idejét, gyermekeinek számát.

Minthogy az adatgyűjtés egészen a XVII.

századig ment vissza, az adatok összegyűj- tése rendkívül nagy nehézségekbe ütközött.

sőt sok esetben lehetetlen volt. A között adatokból csak a következőket emeljük ki:

a 170 eset közül, amelyben ismeretes volt a zseniális emberek születési sorrendje, a ki- váló ember 15 esetben volt egyetlen gyer- mek, 58 esetben első és 25 esetben utolsó gyermek, a többi 72 esetben más rangot foglal el testvérei között. Hogy a magas intellektus a további propagáeión milyen hatással van, mutatja az, hogy 155 eset kö—

zül 101 esetben kevesebb gyermeke volt a zseniális embereknek, mint amennyi test—

vértiknek száma volt, őket magukat is bele- értve. Egyenlő szánni gyermeket produkált 11 és többet csak 43. A második generáció- ban tehát már jóval kisebb volt a gyermek—

produkeió, mint az előzőben. Érdekesek azok az adatok is amelyek a kiváló embe—

rek apjának foglalkozásá'a vonatkoznak.

Az ismert esetek közül 29 esetben volt az apa foglalkozása őstermelő, 92 esetben az iparhoz, vagy kereskedelemhez tartozott, napszámos gyermeke volt 10 és 116 esetben volt az apa értelmiségi foglalkozású, tehát az esetek kisebbségében tartozott az értel- inisé'ghez. A vagyoni viszonyokat tekintve a kiváló embereknek csak l7'4%-a szárma—

zott vagyonos családból. 34'896-a közepes l'ielyzetű családból és 33'4%-a szegény esa-

6. szám. —-518—— 1934

ládból, a többinek vagyoni helyzete isme- retlen volt. A szakosztály Weyr érdekes fejtegetéseit, amelyhez többen hozzászóltak, köszönettel vette tudomásul.

Következett ezután Julin (belga) jelen—

tése a munkások és tisztviselők költségveté- sére vonatkozólag Belgiumban végzett Icu- tatás módszeréről és főbb eredményeiről.

Julin előadásában utalt azokra a körül—

ményekre, amelyek között a munkásköltség—

vetések kérdése Engel által 40 év előtt a Nemzetközi Statisztikai Intézet elé terjesz—

tetett. Bemutatta a szakosztálynak az 1928]

29-ben Belgiumban végzett kutatás legfon- tosabb kérdéseinek néhányát, amelyeknek közlését a belga munkaügyi miniszter első- sorban a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek engedte át. A jövedelmi források eredetére vonatkozó adatok szerint ezek több mint 9lla-ed része a esaládfőnek és .a gyermekei- nek munkájából ered, ritkábban a feleség munkájából. Az élelmiszerekre törtent ki—

adásokból a hús több mint 20, a vaj lét, a

kenyér 12, a tej 7'59ő—ot foglal le. Engelnek

az a megállapítása, hogy minél kisebb a jó—

vedelem, annál magasabb az élelmezésre fordított kiadások arányszáma, a szóban—

forgó kutatásnál is beigazolást nyert. A leg—

alacsonyabb jövedelmekből kiindulva meg- állapítható, hogy ezek az arányszámok a növekvő jövedelmű osztályokat illetőleg a következő kepet mutatják: 74, 68, 60, 48 %.

Ennyi esik t. i. a kiadásokból az élelmisze—

rekre, ha az alacsonyabb jövedelmekről a magasabb jövedelmekre felfelé tesszük meg a számítást. Engelnek a lakásra és a ruház- kodásra vonatkozó megállapításai ellenben már nem igazolódtak be a belga adatokból, talán találók voltak abban az időbeli, jelen—

leg azonban már nem fejezik ki a munkás- osztályok társadalmi életet.

Érdekesek voltak azok az adatai is, amelyek időbeli összehasonlítz'isokat tettek lehetővé. Kimutatta n. i., hogy milyen volt a kiadások megoszlása 1891-ben, 1921-ben és 1929-ben. A jelzett időben az állati ere—

detű táplálkozás erősen emelkedett. Ha az 1891. évi fogyasztást 100-nak vesszük. az állati eredetű táplálkozás indexszáma 1921—

ben 223—at, 1929-ben pedig 330—at tett azok- nál a családoknál, amelyek a legkevesebb jövedelmet élvezték, tehát az ilyen fogyasz—

tás több mint háromszorosára emelkedett.

Végül felhívta a statisztikusokat a családi költségvetésekre vonatkozó kutatások fon- tosságára és rámutatott a módszereknek a fejlődésére is.

Julin fejteget—éseihez többen hozzászól—

tak. Platzer örömmel üdvözölte ezt a kísér—

letezést, amelynek különösen azért tulajdo—

nit jelentőséget, mert tha ilyen felvételek többször történnek, mód van az időbeli ösz—

szehasonlításra, amiből Viszont következ—

tetni lehet a nep szociális színvonalában be- állott változásokra. Az összehasonlításnál azonban a legnagyobb óvatosság szü—séges, mivel az egyes kutatások közé eső idősza- kokban nemcsak (a jövedelmekben és az árakban állottak be változások, hanem azoknak a foglalkozási csoportok-nak össze- tétele is megváltozott, amelyekre a vizsgálat kiterjeszkedett. Van Zanten bejelentette, hogy Amszterdamban 1923/24 években ha- sonló kutatás végeztetett, amely a jómódú családokra terjeszkedett ki és hogy 19341- ben újabb felvétel készült, amelynek anya—

gát a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal út- mutatása szerint dolgozzák fel. W'L'il'zbur—

ger megjegyzi, hogy az állati eredetű elel- miszerekre fordított kiadásokat egyes alla—

mokban a hús-adóra vonatkozó statisztikai adatok segitségével ellenőrizni lehet. Sze—

rinte Szászországban a lakósonkint kimuta—

tott húsfogyasztás falun visszament, a vá—

rosok—ban emelkedett. Természetesnek tartja azt is, hogy a háztartás fej—enek jövedelmé- hez a háztartás tagjainak jövedelme hozzá- számítandó. A szakosztály köszönetet mon—

dott a belga munkaügyi miniszternek az adatok szives rendelkezésre bocsátásáért.

Thirring Gusztáv mutatta be ezután a házak és lakások szociográfiájám vonat—

kozó tannlmz'myát, amelyben budapesti ta- pasztalatok alapján ideákat adott arra vo—

natkozólag, hogy hogyan kellene a házak és lakások szociografiáját kiegészíteni. Töb—

ben-felvetették, hogy az Intézet lakásügyi statisztikai bizottságát újra fel kellene ele—

veníteni, amely azután figyelembe vehetné a Tthirring által felállított ideális program—

mot. A javaslat ilyen értelemben fogadta- tott el.

Kovács Alajos tanulmánya következett ezután, amely a felekezet és a nemzetiség (anyanyelv) szerepéről szólt a népmozgalmi statisztikában. Az előadó végigment az egyes országok népmozgalmi adatgyiijttésein és közlésein és megállapította, hogy milyen ke—

ves állam van, amely ennek a nagyfontos—

ságú kérdésnek figyelmet szentel a nép—

mozgalmi statisztikában. Pedig nem szen—

ved kétséget, hogy a belső és külső Vándor- lások mennyire megváltoztatják egy-egy vá—

rosnak vagy vidéknek nemzetiségi és fele-

6. szám.

kezeti homogenitását. Nemcsak a népszám- lálások adataiból kell tehát ismerni ezeket a változásokat, hanem azt is meg kell figyelni, hogy a természetes népmozgalomra milyen hatással vannak ezek a változások és vi—

szont magának a természetes népmozgalom- na'k milyen szerepe van ezeknek a valtoza—

soknak az előidézésében. Hogy vajjon a ter- mészetes népmozgalom melyik népfajnak és felekezetnek kedvez jobban, melyiknek kevésbbé. Az erre vonatkozó kutatásoknak nemcsak tudományos, hanem gyakorlati haszna is kétségtelen.

Az előadónak ezzel a tanulmányával 'csak az volt a célja, hogy a kérdés fontos—

ságára irányítsa a figyelmet és hogy a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet kivanatosnak jelentse ki a szóbanforgó adtatok gyűjtését és közzétételét. A kérdéshez Lesoir (belga) és Siminnd (francia), az utóbbi mint elnök szólt hozzá. Minthogy az ő országukban a nemzetiséget és a felekezetet évtizedeit óta még a népszámlálásoknál sem kérdezik, mindketten nehezen keresztülvihetőnek tart- ják a javaslatot, mert náluk a vallásra vo—

natkozó kérdés indiszkrétnek és kényelmet- lennek tűnik fel. De azt Simiand is el—

ismerte, hogy a kérdésnek szociológiai szem- pontból nagy jelentősége van. Az előadó válaszában rámutatott arra, hogy elsősor- ban azokra az államokra gondol, ahol a vallásnak és a nemzetiségnek a kérdése a népszámlz'ilz'isoknál máris szerepel, ezeknél tehát kívánatosnak tartja, hogy a vallás és a nemzetiség a népmozgalmi statisztikában is ki legyen mutatva. A szakosztály—elnök indítványára az ajánlás kérdésének eldön—

tése a teljes ülésre bizatott. A teljes ülés Yi—

szont a kívánságot az Állandó Irodához

tette át, amely dönteni fog felette. Minden—

esetre elérte az előadó, hogy a kérdés, amely

más formában már a kairói ülésen is tár—

gyaltatott, újra szóbakerült és bizonyos kedvező hangulatváltozást is előidézett az Intézetben, amely eddig a háborús pszihé- zis hatása alatt minden olyan kérdéssel szemben, amely a nemzetiségek viszonyait kutatta, bizonyos tartózkodást tanusított.

A táplálkozás problémájának statiszti-

-——519—

1934__

kai szempontjai címmel Greenwood (angol) terjesztett elő ezután egy tanulmányt, amely—

ben kifejti, hogy a fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatok, ahogy azok nagyon gyakran készülnek, azzal a veszéllyel jár- nak, hogy nagyon kétes értékű, sőt hely—

telen következtetésekre vezetnek, különösen akkor, amikor az élelmezésnek tápértékét kalóriákban, proteinben, stb, akarják ki—

fejezni. Szerinte az átlag körüli eltérések- nek, a gyakran kiugró magas arányszámok- nak a irnegfigyielésie, az élelmiszerek tény- leges készleteinek, valamint a taplalsz'isra vonatkozó társadalmi szokásoknak fokozot- tabb figyelembevétele sokkal inkább volna ajánlatos.

Nixon szerint a tárgy nagy fontosság- gal bír mindazokra nézve, akik a családi költségvetések kérdésével foglalkoznak és ajánlja, hogy a családi költségvetéseket ta—

nulmányozó bizottság figyelme Greenwood tanulmányára felhívassék. A szakbizottság ehhez hozzájárult.

Büclmernek (német) volt még egy je-

lentése, amelyben azt a fejlődést ismertette, amelyen a német városok statisztikája a háború után keresztülment. A kérdés nem lévén alkalmas vitára, a szakosztály azt egy- szerűen köszönettel tudomásulvette.

Az elmondottak szerint tehát ugy a de- mografiai, mint a szociális szakosztály gaz—

dag anyagot ölelt fel. A demograt'iai szak—

osztályban feltűnő volt ezúttal a matemati—

kai statisztika aránylag nagy szerepe. Úgy látszik a ,,genius loeiH is hatott erre, mert a matematikai statisztika Angolországban van legjob—ban kifejlődve. Ezúttal használt az elnökség figyelmeztetése, hogy az ügye—

ket vagy le kell tárgyalni, vagy már meg—

lévő bizottsághoz utasítani, de lehetőleg kerülni kell új bizottságok létesítését, mert már amúgy is túlsok bizottság alakult meg az Intézet kebelében, Ez az irány—adas arra is jó volt, hogy a tagok nagyobb erdeklőv déssel vegyenek részt a tárgyalásokban és igyekezzenek azokat dűlőre juttatni. Az ülés sikerét, amely újabb nagy lépés volt a sta- tisztika tudományának tovz'ibbl'ejlesztése terén, ez nagy mértékben biztosította.

6. szám. — 520 —— 1934

Konkoly Thege Gyula dr. előadása: Gazdaságstatisztikai kérdések.

Communication du, Dr J ules Konkoly Thege: ()uestz'ons de statistigue économz'gue.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet Lon—

donban tartott XXII. ülésszakán az előter- jesztett tanulmányokat 3 szakosztály—ban tárgyalták. Az I. szakosztály demografiai és matematikai statisztikai, a II. szakosztály gazdaságsta—tisztikai és a III. szakosztály szo- ciális statisztikai kérdésekkel foglalkozott.

Előadásom célja, hogy a II. szakosztály—

han tárgyalt tanulmányok alapján az Inté—

zet XXII. ülésszakának gazdaságstatisztikai vonatkozású munkásságát ismertessem.

A II. szakosztály napirendjén 19, illetőleg Irving Fisherlnek iiixetg'kxésve előterjesztett ta- nulmányát is beszámítva 20 gazdaságstatisz- tikai tanulmány szerepelt, amelyek közül 3 azoknak az albizottságoknak jelentése volt, amelyeket a felvetett kérdések tanulmányo—

zására az Intézet Madridban tartott XX.

ülésszakán küldöttek ki. A gazdaságst—atisz- tikai tanulmányoknak e nagy száma arra mutat, hogy a rendelkezésre álló idő rövid- sége miatt a II. szakosztály túl volt hal- mozva munkával, s hogy magának az Inté—

zetnwek is elsősorban gazdaságstatisztikai kér- désekkel kellett foglalkozni.

Tárgyi szempontból e tanulmányoknak különösen két nagy csoportja emelkedik lki.

Az első csoportba 5 tanulmány tartozik;

ezek a gazdasági válság jelenségeinek, il—

letőleg a gazdasági élet hullámzásának statisztikai megrögzítését tárgyalják. A második csoport 3 tanulmányból _ köz- tük 1 jelentésből -— áll: ezek a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon megállapí—

tásának kérdéseivel foglalkoznak. S ha a tanulmányok e két nagy csoportjához hozzászámítjuk még azt a 3 tanulmányt is, amelyek a termelési képesség fejlődésé—

nek a gazdasági élet hullámzására gyako—

rolt hatásával, továbbá az adóterhek meg—

osztásával és az ü. n. magángazdasági sta—

tisztikával foglalkoznak, nyilvánvaló, hogy az Intézet elsősorban a legidőszerűbb gaz—

daságstatisztikai kérdéseket tanulmányozta, s azáltal, hogy tanuhm'myozásának körébe vonta a mozgásban levő jelenségek sta- tisztikai megfigyelését és megrögzítését is, munkálkodását —— nagyon helyesen —— a gazdaságkutatás terére még inkább kiter—

jesztette és ezzel a matematikai statisztika

módszereinek ismét nagyobb teret biztosí—

tott. Igazolván ezzel azt a mindinkább el—

terjedő nézetet, hogy az egyre bonyolultab- bá ráló gazdasági élet kÖVetkeztében a gazdaságstatisztikai tevékenység is mind- inkább a mozgó jelenségek statisztikai megrögzítésével. vagyis a gazdaságkuta- tással fog foglalkozni, s ezzel egyúttal a matematikai statisztika módszerei is egyre több és nagyobb téren fognak elterjedni.

Elintézés tekintetében a tanulmányok szintén több csoportba foglalhatók. Az első csoportba 5 tanulmány —— köztük 2 jelen- tés —-— tartozik; ezek véglegesen tudomásul vétettek. A második csoport 10 tanulmány- ból —— köztük 1 jCIClltéSbÖI __ áll; ezek többnyire szerzőik javaslata alapján azzal intéztettek el, hogy a bennük felvetett kérv désekkel még tovább kell foglalkozni.

Végül a harmadik csoportba egy visszavont és 4 tárgyalásra sem került tanulmány tar—

tozik.

A kétféle csoportosítást egybevetve meg- állapítható, hogy a tárgyi szempontból eso—

portosan és egyenkint kiemelt tanulmányok, egy kivételével valamennyien olyanok, ame- lyek azzal intéztettek el, hogy a bennük fel—

vetett kérdésekkel még tovább kell foglal—

kozni. Azonfelül tehát, hogy az Intézet lon—

doni ülésszakán —— amint már említtetett —'-- főleg gazdaságstatisztikai kérdésekkel kellett foglalkozni, ez a megállapítás már arra mutat, hogy e gazdaságstatisztikai kérdé—

seknek nagyobbik fele rendkívül súlyos és hosszabb tanulmányozásra szoruló volt.

De utal ez a megállapítás egyúttal arra is hogy e tanulmányoknak említett súlyos—

sága, a tanulmányok nagy száma mellett szintén elősegítette a gazdaságstatísztikai kérdésekkel foglalkozó ll. szakosztály túl—

terheltségét; továbbá. hogy a tanulmányok nagy száma és azok nagyobbik felének sú—

lyossága együttesen voltak okai annak is, hogy az Intézet 3 gazdaságstatisztikai ta—

nulmánnyal csak futólagosan, néggyel pe—

dig egyáltalán nem foglalkozhatott.

Az eddig elmondottakban nagy voná- sokkal vázolván azt a súlyos feladatot,

amely az intézet XXII. ülésszakára gazda—

ságstatisztikai vonatkozásban l'iá'amlott,

6. szám.

a következőkben az elintézés módja sze- rint megkülönböztetetti csoportok sorrend- jében magukat az egyes tanulmányokat óhajtom —— legalább is vázlatosan — is—

mertetni.

[. Belkereskedelmi statisztika. Zahn Frigyes dr., egyetemi tanárnak, a bajor Or—

szágos Statisztikai Hivatal és a Nemzet- közi Statisztikai Intézet elnökének bizott- sági jelentése. A jelentés, amelyet mint a bizottság előadója Zahn dr. állított össze, vázlatosan a következőket tartalmazza:

Zahn dr. az Intézetnek 1931—ban Madrid- ban tartott XX. ülésszakán terjesztette elő ezirányú tanulmányát. Ugyanakkor e ta—

nulmány megvizsgálására külön bizottság alakíttatott. A bizottság a tanulmányhoz mellékelt kérdőív—mintát magáévá téve, a következő kérdéseket tartalmazó kérdő- ívvel fordult az államokhoz:

1. Meddig terjed a foglalkozások és üzemek összeírásának rendszeres tagozó- dása?

2. Milyen gazdasági ágaknak van ter—

melési statisztikája? Milyen mértékben adnak azok felvilágosítást a nyers— és se—

gédanyagbeszerzésről és az értékesítés irá- nyáról?

3. Fogyasztási statisztika van—e? A fo—

gyasztás mennyisége miként tagozódik gazdasági ágak szerint? A fogyasztás irá- nya megállapítható—e?

4. A piaci forgalom, különösen az érté- kesített áruk iránya meddig és milyen ter- jedelemben van statisztikailag megálla- pítva? A Vásárokról, vagy ehhez hasonló vállalkozásokról van—e statisztika?

5. A közületek megrendelései statiszti—

kailag megrögzithetők—e és milyen mérték- ben?

6. Gyüjtenek—e adatokat a háztartási számadásokról? Milyen alakban? A kii—

lönböző társadalmi rétegek figyelembe vé—

tetnek—e? Milyen fogyasztási cikkek vétet—

nek alapul?

7. A tőkeképződés és a tőkeelhelyezés milyen módon van statisztikailag megrög—

zítve?

8. Meddig terjed a forgalmi statisztiká- nak tagozódása? A személy- és teherárufor- galom adatai irány (származás és rendelte-

tés) szerint rendelkezésre állanak—e?

9. Történtek—e, vagy mi módon történ—

hetnének kísérletek a belföldi és külföldi piacon elhelyezett áruk volumenjének el—

különített meghatározására?

A beérkezett válaszok alapján csakis az volt megállapítható, hogy a belkereskede—

—521-—— 1934.

lem nagyságának statisztikai megrögzítése a kérdezett államok egyikében sem volna keresztülvihető. Ahhoz még legközelebb az

Amerikai Egyesült Államok állanak, mert

teljesen részletes termelési és fogyasztási statisztikájuk van. Ezen a téren a többi ál- lamnak tág tere nyílne'k a statisztikai tevé- kenységre. Ha lehetséges lenne valamennyi gazdasági ágnak termelési statisztikáját kiépíteni és sikerülne azok beszerzési és értékesítési viszonyait tárgyilag és térbeli- leg is megállapítani, abban az esetben a belkereskedelemnek tökéletes statisztikája, állana rendelkezésre. De amellett töre- kedni kellene a beruházásokat számbavevő statisztika tökéletes kiépítésére is, míg a többi másodrendű fontosságú adatnak tu—

dakolását mellőzni is lehetne, mert azok inkább csak az ellenőrzés célját szolgálják.

A belkereskedelmi statisztikának léte- sítése annál is inkább szükségesnek lát- szik, mert a gazdasági élet nehézségeinek elhárítása országszerte sikertelen marad- ván, az összes államok törekvése a belföldi piac ápolása és az önellátás érvényesítése

felé irányul. Épp ezért a statisztika felada-

tát alkotja az is, hogy e törekvéseknek ke—

resztülviteli lehetőségét közelebbről meg—

vizsgálja és azoknak tárgyilagos határait megállapítsa. A statisztikának nemzetközi—

leg is azonos módszere pedig az eredmé—

nyek gyakorlati hasznavehetóségét emelné.

A jelentés már a szakosztály által egy—

hangúlag tudomásul vétetett, s ezzel vég—

legesen lekerült a napirendről.

II. A részvények jövedelmezősége.

Bachi Rikárd olasz egyetemi tanárnak ta- nulmánya. Szerző az olasz részvénytársa—

ságok részvényeinek 1930—1933. évi jöve- delmezőségét a matematikai statisztika módszereinek segítségével vizsgálja. S vég—

eredményképen azt állapítja meg, hogy a részvények jövedelmezőségének, vagyis az osztaléknak szóródása az Hmm-1932.

évek folyamán érte el tetőfokát, amikor a gazdasági élet hanyatlása csúcspontján ál—

lott. lÉlSI—Lban, amikor az átlagos osztalék lényegesen csökkent, azo—k szóródás—a is lé- nyegesen kisebb lett. Legkisebb pedig a

szóródás akkor volt, amikor a pénzpiac ál-

landó egyensúlyban állott.

A tanulmányt a szakosztály tudomásul vette s így a napirendről ez is lekerült.

III. Egyformuság (1 közúti balesetek statisztikájálmn. Van Zanten l. II.—nak, az

Amsterdam Városi gtatisztikai Hivatal igazgatójának tanulmánya. Van Zanten tanulmányát, amely tulajdonképpen a szo-

36