A kairói ülésen tárgyalt gazdaságstatisztikai kérdések

2. szám.

——247——

1928

dést azonnal szavazásra bocsátotta. A meglepetésszerűen elrendelt szavazás két szótöbbséget hozott az elnöki javaslatnak és így az osztályülés kimondta, hogy a kettőnk együttesen tárgyalt javaslatát a következő szesszióra halasztja. _

Habár tehát ez alkalommal ebben a kérdésben nem tudtunk döntést provo- kálni, tagadhatatlan, hogy maga az a tény, hogy erről a kényes kérdésről a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet ülésén objektív módon tárgyalni lehetett, minden esetre haladás, mert a hangulatnak erős 'áltozá—

Ill.

sát mutatja. A háború utáni első üléseken még olyan volt a hangulat, hogy a nem—

zetiségi statisztikával kapcsolatos semmi—

Féle kérdést még tárgyalni sem lehetett volna.

A jövő év őszén Varsóban tartandó ülé- sen minden esetre újra előhozzuk ezt a kérdést és reményünk van arra, hogy a mostaninál jobb előkészítés után a követ—

kező szesszión már konkrét eredményeket is fogunk elérhetni a nemzetiségi statisz—

tika tekintetében.

Kovács Alajos dr.

A kairói ülésen tárgyalt gazdaságstatisztikai kérdések.

Les (lucstions de statistigue économigue discutées a lariSession du Caire.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet, mint mindenkor, úgy kairói ülésein is, beha- tóan foglalkozott a gazdasági statisztika problémáival. A háború után. a gazdasági életben világszerte tapasztalt zavarok és

eltolódások előtérbe állították a gazdasági

kérdéseket. A gazdasági kérdések helyes megoldása feltételezi a tényleges gazdasági állapotok lehető pontos ismeretét, amihez a gazdasági statisztika segítségével jutha—

tunk el. De a gazdasági élet pontos, szám- szerű megállapitása annak több megnyil—

vánulásában ma még kielégítő módon nem lehetséges. A Nemzetközi Statisztikai Inté-

zet, ennek tudatában, a gazdasági statisz—

tika módszereinek tanulmányozására bi—

zottságot küldött ki, amely a Nemzetek Szövetségének gazdasági *bizottságával karöltve működik 1922 óta. A gazdasági statisztikai módszerek egyöntetűségét biz—

tosítani hivatott ez a bizottság három je- lentéssel szerpelt a kairói ülésen. ,,A ter—

melő tevékenység indexet" című jelentést A. W. Flux készítette; ,,A gabonakészletelc statisztikája" című jelentés szerzője Um—

berto Ricci a római egyetem professzora;

végül A. Lovedny, a Nemzetek Szövetségé—

nek gazdasági osztályvezetője: ,.Jelentés rt cukorról" címen terjesztette be dolgozatát.

Flux jelentésében kívánatosnak tartja,

—— és ezt a Statisztikai Intézet határozat—

kép ki is mondta, —-— hogy minden állam, amelynek eléggé fejlett ipara van, ha álta—

lános termelési statisztikai felvétele nincs is, lehetőleg minél gyakrabban tegye közzé az egyes iparágak statisztikáját. Magyar—

ország önérzettel utalhat itt arra, hogy ezen a téren úttörő munkát végzett, mert

Hegedűs Sándor egykori kereskedelem- ügyi m. kir. miniszter elévülhetetlen ér- deme, hogy gyáripari statisztikai felvételt készíttetett és ezzel Magyarországnak biz- tosította Európában egy részletes, hasz—

nálható és úttörő ipari termelési felvétel készítésének elsőbbségét. Ez iparstatiszti—

kai felvételeket 1899—ben hajtották végre, Majd az 1906. évi gyáripari termelésre vo—

natkozólag megismételték. A háború után pedig már rendszeresítettiik a gyáripari termelési statisztikai felvételeket.

Flux tulajdonképen azt akarja elérni, hogy számszerűen megállapítható legyen

az az értéktöbblet, amelyet az ipari tevé-

kenység biztosít az általa feldolgozott nyersanyagnak és félgyártmánynak. Az ipari termelési statisztika ugyanis nagy nehézségekkel kénytelen megküzdeni. Az egyes iparágak tudvalevőleg egymással össze. vannak fonódva, az egyik gyakran a, másikon épül fel, amennyiben az egyik iparüzem olyan anyagokat dolgoz fel te—

vább. amelyeket nyers vagy félkész állapot—

ban másn iparok állítanak elő. Ha ezt a sta—

tisztikanem venné figyelembe és az egyes iparcsoportok termelésének összértékét venné fel, úgy a kétszeres számbavétel ké- pezné a szabályt. Tehát az egyes iparágak- ban esak azt az értéket szabad számba- venni, amely mint értéktöbblet jelentke- zik a feldolgozott anyagoknál az ipari te- vékenység révén;

Nem lehet feladatunk ez, összefoglaló (ismertetésében Flux jelentésének részle—

teire kiterjedni, ezért csak a főbb szem—

pontokat fogjnk kiemelni.

17*

—— 248 _

Az ipari statisztikai felvételeknek nem—

" csak a termelés értékét, hanem a mennyi—

ségét is fel kell tüntetnie. Egy jól vezetett és helyesen berendezett iparban az összter—

melés értéke és a tiszta termelés értéke bi—

'zonyos állandó arányt mutat. Ezért az össztermele's értékéből mindég pontosan következtethetünk az illető ipar termelé—

kenységére.

Kívánatos, hogy a mennyiségi és érték—

adatok kiegészittessenek az ipari tevékeny- ség megmérésére alkalmas egyéb indexek- kel. Ezek az indexek különösen azokban az esetekben szükségesek, amikor egyes iparágak tiszta termelésére vonatkozó ada—

tok egyáltalában nincsenek, vagy már na—

gyon elévültek. Ilyenkor közvetett eszkö—

zökhöz kell folyamodnunk. Alapul vehet- jük indexek gyanánt a különböző terme—

lési tényezőkre vonatkozó adatokat. Igy a felhasznált nyers anyagokat és félgyárt- mányokat, amelyeknek mennyisége meg- bízható alapot nyujt a termelés értékének megállapítására, különösen oly iparokban, amelyek állandó típusú árukat állítanak elő; ahol ellenben az előállított áruk tí—

pusa változik, ott a felhasznált nyers—

anyag és félgyártmánynak a termelés érté—

kéhez való aránya is változik.

Index gyanánt szolgálhatnak a műkö—

désben lévő gépek és felszerelések. Meg—

jegyzendő azonban, hogy a gépek teljesit- ménye annál kevésbbé szolgálhat a terme- lés értékének megállapításánál alapul, mennél változatosabbak egy valamely iparágban az alkalmazott gépek és az elő- állított áruk. Igy az olvasztóke'mencék szá—

ma helyes mértékü] szolgálhat a vasipar—

, ban, ha átlagos kapacitásuk állandó jel- legű. Hasonló az eset az üzemben-levő or- sók számával a szövőiparban.

További index a felhasznált motorikus erő (kilowatt—óra, gőzlóerő, az energia elő- állítására szolgáló szénfogyasztás, stb.) És , pedig oly iparokban, ahol a termelés suly—

pontja a mechanikai erő közreműködésén van és ennek alkalmazási ideje és mérve viszonylag állandó.

, Oly iparokban, melyeknél nem a gépi munkán, hanem az emberi munkán van a fősuly, az alkalmazott munkások száma megbízható alapot nyujthat az ipari tevé- kenység indexének megállapítására. A munkások száma kombinálandó a munka—

órák, munkanapok, illetve munkahetek Számával és a kifizetett munkabérek ősz- Szegével.

Hogy milyen körültekintő ga iparkodik Fluzr az ipari termelés érté nek kipuhatolására irányuló módsze _ _ megállapítani, arra nézve jellemző, hogy a * még teljesen el nem készült gyártmányok- ban megtestesült ipari termelő munka én— _ téke sem kerülte el figyelmét. A prodúktív tevékenység megállapítása céljából tehát * segédeszközök gyanánt feljeg—yzendők az átvett megrendelések érték és mennyiség,

szerint; a lebonyolított szállítások; és Vé"

gül az időszak végéig még végrehajtani!

megrendelések, ugyancsak mennyiség

érték szerint. _ ., _

A nemzetközi összehasonlithatás céljá—_

ból a jelentés részletesen felsorolja azokat;

az iparágakat, amelyekre a statisztikai fel——

vételek vonatkoznak, mint a bányászat, ko—

liászat, gépgyártóiparok, textiliparok, stb., azonban fő, hogy minden ország elsősor— a ban azon iparágait tegye vizSgálódásÉ tár— —

gyává, melyek az egész ország-ipari tevé;

kenysége szempontjából a legjelentékeé

nyebbek. ' ; '

A jelentés ama óhajtásának ad kifeje—j zést, —— amihez a Nemzetközi Statiáztikai—

Intézet erre vonatkozólag hozott határozaw tával hozzájárult —, hogy valamint a kül—

kereskedelmi forgalom adatai havonként nyilvánosságra hozatnak, épp úgy havon—

ként közzéteendők volnának az ipari ter—

melés főbb adatai is, mert az ipari élet ve- zetői csak így nyerhetnek tájékozódást az ipari tevékenység hullámzásáról. Az évi ki—

mutatás nem elegendő az általános gazda- sági helyzet gyakoribb megismerésére.

Igyekezniekell az autonom hatósági és magánszervezeteket, tudományos intézete—

ket és ipari szervezeteket vagy társaságo—

kat megnyerni annak, hogy a jelzett! felté- telliknek megfelelő felvételeket eszközölje- ne .

Fontos, hogy a kutatások alapjául szol—

gáló részletadatok legteljesebb titokban—

maradása biztosíttassék. , '

,; Végül a függelékben érdekes kimuta—

tást találunk arra vonatkozólag, hogy az

Eszak-Amerikai Egyesült Államok ipari

felvételeinek adatai szerint, a gyártás által előállított értéktöbblet a termelvénv érté—

kéhez viszonyítva az összes iparokban át—

lag volt:

1914—ben

1919—ben 40'1%

1921—ben 42-0%

1923-ban -42-895

407 %

2. szám. 1928

Míg a munkabér aránya ,a gyár által előállított értéktöbblethez viszonyítva volt:

1914-ben 41—3 %

1919—ben 42'() % 1921 -ben 44'8 %

1923—ban 42'6 %

Fluzr javaslatait a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet határozattá emelte, vagyis óhajtandónak jelezte az iparstatisztikai felvételek foganatosítását és így valószínű, hogy azokban az államokban is, amelyek- ben eddig nem volt, a jövöben iparstatisz—

tikai felvételek lesznek a tudomány és a gyakorlati gazdaságpolitika javára.

Imberto Ricci —— amint említettük a gabona, különösen a búzakészletek sta—

tisztikájáról terjesztett az Intézet elé, mathematikai képletekkel és mértani áb—

rákkal kiegészített értékes jelentést. A ga- bonakészletek pontos statisztikai felvétele sok nehézséggel jár. A nemzetközi mező—

gazdasági intézet több mint 15 év óta tesz erőfeszítéseket a gabonakészletek statiszti—

kai felvételének tökéletesbítése érdekében, anélkül, hog ' az óhajtott eredményt elérte volna. Pedig a világ gabonakészletéhek ös- merete egyik értékes biztosítékát nyujtaná a gyakran erös áringadozi'isok kikeriilésének és a fogyasztás helyi és idöi egyensulyba hozatalának. A gabonakészletek statiszti—

kájának tökéletesbítésére törekedett Ricci professzor elaborátuma, amelynek alapján a Nemzetközi Statisztikai Intézet kairói iilésén kimondta, hogy bár számot vet a nagy nehézségekkel, amelyek egy teljes és rendszeres gabonakészlet statisztikai felvé—

telének útjában állanak. és teljesen méltá—

nyolva egyes kormányok és társadalmi in—

tézetek részéröl kifejtett törekvéseket, szükségesnek tartja a meglévö statisztika -t(')kéletesbítését és kiterjeszti'ését.

Egy nemzet gabonakészlete a, gabona összessége, amely valamely adott pillanat—

ban egy orüágban van. Ezt a készletet pontosan megállapítani soha nem lesz Ie- hetséges. Még kevésbbé az egész világon egy adott pillanatban meglévö összmeny-

nyiséget.

(íabonakészlet alatt különbözö gabona-

neműek értendők. A statisztika tárgyát ké-

pező gabonafélék között az öt legfonto—

sabbz' a búza,, az árpa, a rozs, a zab és a

tengerif Ezek között a Iégjelentékenyebb a

búza. A gabonaneműek folytonos átalaku- lás tárgyai, A gabonát elvetik, az csírázik;

néha hasznosítják, még zöld állapotban,

...-

takarmány gyanánt; leggyakrabban ellen—

ben folytatja növényi életét, míg'learatják, megörlik, stb. A liszt átalakul kenyérre, tésztává, süteménnyé. A korpa a marhához kerül és átalakul hússá, tejje', stb. Ez az át- alakulás szakadatlan. Kérdés tehát, hogy a statisztikus mely stádiumban álljon meg kutatásainál? Más szóval a ,,gabonakész—

letH kifejezésnél mit jelentsen tartalmilag a fentiek szerint a ,,gabona" szó. Kétségte—

len, hogy akkor járunk el helyesen, ha a gabonát szemes állapotában vesszük. Te—

hát nem fog bennünket érdekelni a ga—

bona elvetésének pillanatától a Iearatásig.

Másfelől, ha a gabonát már megörölték és

tisztté alakították, úgy a lisztmennyiség a meglévő gabonamennyiséghez adandó.

Mert a liszt, éppúgy, mint a gabona, keres-

kedelmi műveletek és szállítás tárgya. Ez

az oka annak, hogy a készlet—statisztiká- ban a ,,liszt" rovata ott található mindég a ,gabona" rovata mellett, amikor is a liszt bizonyos eoeffieiens alkalmazásával az il—

letö gabonamennyiséghez adatik.

A gabona vilz'igkészlete folyton változik, éppúgy, mint a népesség, amelynek fő!

táplálékát képezi.

Ricei jelentése alapján a Nemzetközi Statisztikai Intézet ama óhajtásának adott kifejezést, hogy mindég világosan meg le—

gyen határoz 'a minden gabonafélére kü—

lön a készlet, amelyre vonatkozólag a szá- mokat közzéteszik és pedig (1) úgy a hely tekintetében, ahol a készletek vannak, va—

gyis mennyi van a gazdaságokban, a köz—

*aktá'akban, mennyi szállítás közben az úton, a malmokban és így tovább; b) pon- tosan megjelölendő az időpont, amelyre a számok vonatkoznak; (:) éppúgy az álla—

pota a készletnek, vagyis megjelölendő, hog szemes gabonáról van—e szó, vagy lisztröl, amely megfelelő eoefficiens alkal- mazásával szemes gabonára számítandó át. Ugyancsak kifejezte az Intézet azt az óhaját is, hogy évenkint két—háromszor, ja- nuár l-én és augusztus l—én, és ha lehetsé- ges, március 1—én történjék a felvétel és pe—

dig a gazdaságokban lévő készleteknél megkülönböztetve, mennyi szolgál abból bevetésre (tehát vetőmag gyanánt), meny- nyi emberi táplz'ilkozásra, mennyi állati eledelül és mennyi eladásra. Amennyiben közvetlen adatok hiányoznának, vagy azok kiegészítendők lennének, úgy közvetett adatgyűjtéshez kell folyamodni, amelynek alapját a már előbb megállapított utolsó

készlet, az időközben termelt és elfogyasz—

.tott mennyiségek és végül az országba kül—

földről behozott és Onnan kivitt mennyisé—

gek kell hogy képezzék. *

Kívánatos továbbá, —— az Intézet hatá- rozata szerint ———, hogy a világmérlegek- ben, amelyeknek célja szemléltetővé tenni a különböző országok feleslegeit és szűk- ségleteit megvilágíttassék. vajjon az előre—

látható szükségletek normálisak—e, vagy pedig csak minimumot képviselnek és mely időszakra vonatkoznak a szükségle—

tek és mennyi időre kell szolgálni a feles- legeknek.

Végül kívánatosnak tartja az Intézet.

hegy egy központi intézmény, mint a Nem—

zetközi Mezőgazdasági Intézet, létesítsen egy időszakos átlagos görbét a világ brutto [termeléséről, a vetésre szánt mennyiségről

és minden fö gabonanem, főképp a, búza ) netto Svilágtermeléséről.

Ugyanaz az intézmény grafikailag áb- rázolhatná a normális görbe évi Változá- sait, amely módon eljuthatni az évenkénti

* időszakos görbéhez.

' Kétségtelen, hogy a gabonakészletsta- tisztika tökéletesbítése az egész világ ér—

deke és indokolminden törekvést és költ- séget e cél érdekében;

Míg Ricci , jelentése tisztán módszertani szempontból foglalkozik a gabonake'szle- tek statisztikájával, addig Loveday a cn— r' korkeszletek statisztikáját nemcsak metho—

dológiailag, hanem a tényleges számszerű eredmények szempontjából is tárgyalja.

A legtöbb államban a cukor állampénz- iigyi ellenőrzés alá van vetve és ezekben az államokban a. készletek tulnyomo re—

szét. amelyek nem kiskereskedési célokra Vannak rendeltetve, vagy amelyekre más termékek gyárosainak nincs közvetlen szüksége, vámraktárakban őrzik, mert

senkinek sem érdeke nagy készletek tar-

tása, amelyek után az adókat már lefizet—

ték, mivel így a tőkék immobilizáltatnak, _amelyek nemcsak a cukor értékét, hanem

—a_ lefizetett adók Összegét is képviselik. A cukorkészletek statisztikájának gyűjtésére két módszer lehetséges. A kívánt adatok 'agy a közraktárak? és egyéb raktárak igazgatóitól kérhetők, ahol a készletek vannak, vagy a készletek tulajdonosaitól.

Ahol a cukor állampénzügyi ellenőrzés tárgya. ott a raktáraktól fogjuk az adato- kat beszerezni, mert az állami tisztviselők a szükséges adatokkal kell hogy máraren-

delkezzenek. _{i zetkő-zi}

Azokban az országok!) n,

szes cukor, tehát úgy a belföldi, int

idegen, fogyasztási adó és vám alá esik—, ,

statisztikának azt a cukorkészletet is fe_

hanem azoktól kell kérni akik a cukorkészleteket őrzik. Az adatoka a kormányok gyűjtsék és tegyék közzé.

Nyilvánvaló, hogy a statisztikai ad '

toknak azokra a cukort—ermékekre kell natkozniok, amelyek állampénzügyi ell.

őrzés alá vannak vetve. Általáb _

nak tekintendő a nyerscukor é az ab , nyert finomított cukor; ellenben amélasSé, -

a glukóz és egyéb termékek neni-értendők

ide. Leltározni kellene évenként ara tá rakban lévő készleteket, ideértve ,al'gya kat is. A készletek havi vagy, egyéb idő, szaki statisztikájának elkészítésén ], f' kell használni, az évi leltár eredm ' * kapcsolatban, azokat a lajstromo

lyeket a vám— és egyéb raktárak ' _ sével megbizott kincstári tísztvxs/ó' v zetnek és amelyekből a behozott és kivi cukormennyiségek megállapíthatók ' ' mint az ellenőrzés alá vetett gyárak att termelt nyerscukor—mennyiségek*. Ein helyes, ha az átvitel tárgyát ké ' * vagyis a tranzitoforgalomban ' lévő mindaddig nem töröltetik a raki i'

ték. Kívánatos, hogya különbözo—országa kormányai készleteikk számadatait tegye közzé és pedig a pontosabb össz'ehasünlítá végett finomított cukorrá átsZámítva; 6 minden esetben kimutatiandó, -

százaléka a késztetnek lett'á'

S ján megállapítva.

A világ nyers répacukor' termel nemem—g. volt az 1926/27. éybeny ,

közvetlenül a háború előtti" ek [átl g"

volt 83,999.000 (1. A A_nyers nádenk f_ter '

melés az egész világon 1926/27. évadb,

159,185.000 (1. volt. Mig közvetlenül av;—

lágháború előtt az évi átlag 963373000

volt. Míg a répacuk—ortermelés visszaesett

a háború után, addig a nádctlkortermelés hatalmas fejlődést ért el.

Igen érdekes jelentéssel gazdagította az ülés anyagát Michel Huber, Franciaország statisztikai hivatalának igazgatója. Ugyanis.

a római ülésen, 1925—ben, külön bizotts' got küldtek ki a reális'munkabe

összehasonlítására', ' von

non-. ;

' 2. szám. —-251——— 1928

problémák tanulmányozására Huber szeri késztette és terjesztette elő a bizottsag je—

lentését: ,,A reális munkabérek nemzetközi összehasonlítása" címen. A munkabérsta- tisztika nem egyéb, mint az árstatisztika egy része, amely azonban külön tanul—

mányozást igényel. A munkabér, v. i. egy meghatározott munka ára két különböző szempontból vizsgálandó: a munkaadóé- ból. aki azt fizeti és a munkáséból, aki azt kapja. A munkaadóra nézve a fizetett munkabér a termelési költség egyik eleme.

A munkásra nézve a munkabér nemcsak egy bizonyos munkamennyise'g ára, ha- nem jövedelem is és pedig legtöbbnyire az egyedüli jövedelem, mely az (') és családja létét van hivatva biztosítani._ A munkabér—

statisztika egyik fontos célja kimutatni, hogy mily mérvben képes a munkás fon- tos szükségleteit kielégíteni, azaz béréből (") és családja megélni. A munkabért pénz- ben fejezik ki. A pénzben kifejezett mun—

kabér: a névleges munkabér, mely össze—

hasonlítható, ha a pénzegységek egymás—

hozi viszonya nem változik, vagyis ha a pénz értéke állandó. Csakhogy a pénz vá—

sárlóereje értékállandósága mellett is igen változó. Hogy ellensúlyoztassék a munka—

bérek ősszehasonlításánál előálló zavar,

amely a pénz vásárhSerejének különböző—

ségél')ől keletkezik: arra törekednek, hogy a névleges munkabérből levezessék a reá- lis munkabért, vagyis a megfelelő fásárló- erőt, hogy a munkabér a munkás megél- hetéséhez szükséges dologi javakban le—

gyen kifejezve. A reálmunkabér tehát a munkabér pénzben kifejezett értéke az ár-

színvonalhoz viszonyítva A probléma ne—

hézsége szembetűnő.

A reálmunkabérnek ki kell fejeznie a névleeges munkabér által nyujtott vásárló—

erőt, vagyis azt ho_gy a munkás mennyi dologi ja at szerezhet magának egy bizo—

nyos munkamennyiség fejében kapott ősz- szegért. A realmunkabérek meghatározá—

sához szükséges elemeket keresni kell egy—

részt a névleges munkabérstatisztikában, másrészt a munkásesalz'ldok kiadásaira vo- natkozó adatokban, vagyis az életfenntar—

tási költségek statisztikájz'iban. Vagyis a munkabérek és életfenntartási költségek statisztikájának egybevetéséből határoz—

ható meg a reálmunkabérek színvonala.

Az Intézet —— a referens javaslatának megfelelően —— kimondta, hogy a reálmun- kabérekre vonatkozó számítások eredmé- nyeivel együtt közzéteendők a névleges

munkabérekre, az árakra és a felhasznált munk'ásháztartási budget—típusokra vonat- kozó elemi adatok is. éppúgy. mint a kö—

vetett módszerekre vonatkozó kielégítő

utalások, hogy ilymódon az eredmények és az összehasonlítás szempontjából a fenn- tartások megfelelő értékelése lehetővé váljék.

A felhasznált névleges munkabérek el—

vileg kell hogy megfeleljenek ugyanazon munkaegységnek számot vetve e munka tartalmával, belterjességével és produkti—

vitásával. Ha hasonló foglalkozásokról van szó, általában munkaegység gyanánt az időegység alapján jelentkező munkaegység

veendő fel.

Munkabér gyanánt az ősszmunkabér veendő figyelembe, amely az összes járan—

dóságot, a jutalmakat, a munkaadót vagy munkást terhelő munkásbiztosításhoz való hozzájárulásokat, a különböző kártalaní- tásokat és a pénzben becsült természetbeni javadalmazásokat kell hogy magában fog—

lalja.

Az életfenntartz'isi költségekre vonat—

kozó számítások alapjául vett budget-típus, elvileg, kell hogy magába foglalja mind—

ama kiadások összegét, amelyek egy mun—

kásesalád lényeges szükségleteinek kielé—

gítésére kellenek, hogy íly módon a névle—

ges munkabér vásárló ereje megbecsülhető legyen.

A r %áh'nunkabérek csak akkor hason-

líthatók kielégítő módon össze, ha a megfi- gyelt ősszes munkások életmódja _az egész megfigyelés alatt nem tér el nagyon érez—

hetően attól, amely a számítások alapjául tett változatlan budget—típusnak megfelel.

Ha az Összehasonlítás oly munkásokra umatkozik, akiknek normális életfeltételei lényegesen különbözők az áltah'mos gazda—

sági helyzet faji vagy éghajlati vagy egyéb befolyások folytán, úgy az eredményeket csak a reális munkabérek viszonylagos szinvonalát mutató első megközelítő ada——

toknak tekinthetjük.

lla a reálmunkabéreket a különböző országokban (')sszehasonlítjuk, helyesebb azt foglalkozási csoportok szerint végezni.

mint mezőgazdaság. bányászat, építkezés, stb.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet kívá—

natosnak mondta hogy a reális munkabé—

iekre vonatkozó problémák tanulmányo—

zása tovább folytassék

Míg Huber a reálmunkabéreket a mun—

kások gazdasági helyzete. addig A. L. Bow—

l'ey professzor a munkaadók szempontjá- ból tette statisztikai vizsgálódása tárgyává:

,,Bizottsági jelentés a munkabérek, mint a termelési költség elemei" című dolgozatá—

ban, melynek célja a béreket összehasonlí—

tani a munkahozadékkal, illetve a munka- béreket az Összes termelési költségekhez arányitani.

Minthogy a termelés munkaköltségé—

nek statisztikai összehasonlítása külön-

böző korok és országok közt az adatgyüj—

tés jelen állása mellett nem volt lehetséges,

a bizottság munkája a problémák tudomá—

nyos vizsgálatára, a kérdés megoldásához szükséges adatok megállapítására szorít- _ kozott.

, * Az adatszerzés négy alakja lehetséges.

1, A munkaköltség az egyéb termelési költ- ségekhez viszonyítva. -2. A munkaköltség az eladási értékhez viszonyítva. 3. A mun;

kaköltség a termelt mennyiséghez viszo- nyítva. 4. A termelt mennyiség a munkások számához vagy a munkaórákhoz viszo-r nyitva.

_

* Az Intézet felösmerve a munkaköltség mérésének fontosságát, a bizottságot a probléma további kutatására és újabb je- 'lentés beterjesztésére hívta fel.

A kairói ülésen a beíföidi fuvarozási

statisztika is szóba került, ama jelentés alapján, amelyet az e kérdés tanulmányo- zására kiküldött bizottság nevében J. 1.

Craig terjesztett elő. Maga a bizottság je- lentését ideiglenesnek és hiányosnak jelzi.

Ma már a fuvarozási, illetve közlekedési

stati'sztikánaknemcsak a vasúti- és viziúti

szállítással, hanem a közúti és légúti köz—

lekedéssel is kell foglalkozni az automobil és repülőgép jelentőségének fokozódásával.

* tattassék. Ez

Alapvető szabály, hogy: lta f ;

tárgyak osztályoztassanak; 2. a fuvs , Gt tárgyak mértékegysége megállapíttassék;

3. a szállítási eszközök osztályoztassanak;

és pedig aszerint, hogy megrögzitettek._, mint a vasutak, tartozékaikkal, a belföldi - víziutak, tartozékaikkal, a főkőutak,alégi'*1 ,

utak, tartozékaikkal; vagy pedig ingók,mint ;

a vasutak gördülő anyaga, a hajók, vonta- _ tógőzösók és egyéb egységek a ácsatorn—á—

kon, az automobilok, teherkocsik, vonta—

tómotorok, állati vontatásra szolgáló ko'-—

esik, a szárazföldi fuvarozás céljaira-vé;- gül a légi szállításra szolgáló repülőgépe és kormányozható léghajók; 4. a szállítás;

eszközök különböző egységeinek mértékei—

(hajók tonna tartalma, motorok óereje—N

stb.) kimutata'ndók; a belföldi * "sza _ terén végzett munkamennyiségí Rima—ta

tandó stb. ' - 1

Épp úgy kívánatos, hogy a szállított

áru természete, mennyisége, értéke és"

feladó és rendeltetési hely, valamint a szál

litásból keletkező értékemelkedés . ; kinin,

utóbbi követelmény (há

rendkívül, érdekes statisztikai adat volna) alig lesz gyakorlatilag megvalósítható. , Az ily fuvarozási statisztika megvalós táSa nagyon költséges, de fedezhető vo fuvarlevelek csekély statisztikai megl! "

, kezése révén. Az Intézet felhivtaa-bizot ságo't munkálatainak folytatására. —

Látható, hogy a kairói ütés gazdag anyagot tárgyalt a gazdasági—statisztika

terén- és nagyon méltánylandó erőt—eszne—

seket tett az alkalmaZandó módSzjerek kéletesbítése érdekében. *

Fellner Frigyes dr ,

Régi statisztikai adatok.

Données statestigues anciennes.

Néptömörülés.

Agglomératz'on de pomdation.

A népesség gazdaságtársadalmi és kulturális helyzetére vetnek világot a ne'ptömörüle'si adatok, vagyis azok az adatok, amelyek a népességet együttélésük helyének nagysága szerint kategori- záUák. Számolni kell azonban azzal, hogy a sta- tisztika, amidőn a népességet végső eredményben várósi és falusi népességre tagozza, a gyakorlat—

ban a közigazgatási beosztás alapulvételével álla- _pínt'ía meg a népelhelyezkedés két főtípusát s így kénytelen a város határában fekvő puszták, tele——

pek stb. lakosságát is városi népességnékszámí-f tani, holott a népesség eme része tulajdonképen,"

falusi népesség. ' — _ '

A néptömörülésre vonatkozót nyernze'tkö'f

adatok alakulását vizsgálva, éles világításban mir—,;

_tatkozik a tendencia, hogy a nagyobb lakos *gúí * tömörülési köziiletekben —— városokban —— élő né—

pesség a kisebb közületekben —— falvakban — élő népességhez képest az idők folyamán egyre na-

gyobbá vált. Ennek oka egyrészt az, hogy a falu a megmivelhető földterületek adottsága folytán kevésbbé képes a lakosságot szaporodásánakará nyában eltartani, mint az új és új megélhetési ile—