1. szám.
%
árucikkek 1926. évi egységértékeinek felülvizsgálá—
sára tért át. '
. A X. szakosztály ülésén A'I'ranger József m.
kir. keresk. főtanácsos elnökölt. Jelen voltak:, Herz
Henrik dr., Reisz Jenő dr., Szénásy Béta, Zsoldos
Ottó, keresk. tanácsosok, Gobbi Éde és Moiret Gusztáv dr. szakértők. A bizottság a papiros- és sok—szorosítóipar termékei, a műtárgyak, papíroshulla—
délr, szöoeihulladék és rongy értékelésével foglal- kozott. Zsoldos Ottó keresk. tanácsos a szakma
1926. évi üzletmeneléről a következőket jelentette:
A forgalmat általában a mennyiség erős emelke—
dése jellemezte. Ezt a belföldi szükséglet jelentős megnagyobbodása okozta. 1921 óta az ország papir—
szükséglete ötszörösére emelkedett, mindazonáltal
a 9 kg-os fejkvóta a nyugati államokkal szembenkicsi. Az 1926. évet nyugodt lefolyásúnak mond- hatjuk, az időnkinti változásokat külföldi hatások idézték elő. A konjunktúra úgyszólván teljesen a külföldi gyárak foglalkoztatottsága következtében erősödött vagy gyengült. Ha a külföldön a kereslet
csekély, akkor az áru elözönli Magyarországot. A———l25——— ; 1928
kínálat csökkenésének esetére a nagy termelők kö—
zött monopólium—jellegű megállapodások vannak.
A hazai ipar védelme érdekében magas import- vámok volnának szükségesek. Herz Henrik dr. szinA tén a vámemelés fontosságát hangoztatja, ami a
külföld olykor dumpingszerű betörései' ellen meg—védené a hazai piacot. Kitért ezután azokra a ki- sérletekre, amelyek nyárfát, továbbá Icukoricaszárat igyekeznek nyersanyagként értékesíteni. Amennyi—
ben ezek eredménnyel járnának, nagyban növe—
'kednék a külföldtől való függetlenségünk. A szak—
osztály ezután az 1926. évi egységérte'kek felülvizse gálását foganatosította. Az elfogadott egységérte'kek
legnagyobbrészt megegyeztekvazokkal, amelyeket abizottság, titkársága a számlaértékek alapján szá—
mitott ki.
A_ bizottság elnöksége részéről az ülésee ken Konkoly Thege Gyula dr. helyettes elnök és Farkas János dr. min. osztálytanácsos vettek részt.
A VII. szakosztály ülésén Kádas Károly dr. min.
titkár, a X. és XIII. szakosztály ülésén Sibelka—
Perleberg Artur dr. min. 3. fogalmazó voltak az
előadók. * *
Kisebb közlemények.
Petites i'communications.
Nemzetközi Statisztikai Intézet.
Institut International de Statistigue.
Session du (Zaire. Dans un des prochains
numéms, nous parlerons en délail des importants
travaux scientifigues et des autres événements de la XVIIxe Session de lllnstitut International de
Statistioue, a laauelle, des differents pays et partiesdu monde. an grand nombre de statistiezens om' assisté. La Hongrie était représentée' par MM.
Frédéric F el ln e r, professeur d'Universiié, Alo'ijse K o vác s, sous—secrétaire dyEtat et Gustave Thir—
ring, * ancien dírecteur du Bureau manicipal de
statistioue de Budapest. M. Frédéric Fellner a été élu sells-president de la IIe section (statistigue économigue) de la Session; M. Alog'ise Kovács présenia son étude sur la statisiigue de la connais- sance de langue, aue nous publions d'autre part;
M. Gustave Thirring emposa, dans la séance de la section de méthodologie et de démographie,
son rapport el ses proposiiíons au sujet du déve—
loppement de la statistigue des grandes villes.
La prochaine Session aura lieu a Vursovie.
en 1929.
Eleetion de membre. A la Sesszon, a été été e'luymembre M. Albert Henry, dírecteur ge'-' néral aa ministere belge de (*Agriculture et du
Traoail, professeur de slatistigue de llEcole surpé—
Kairói iilésszak. A Nemzetközi Statisztikai lna tézet 1927. XII. 29.——1928. I. T). között Kairóban
lefolyt (XVII.) kongresszusán —— melynek gazdag tudományos munkásságáról s egyéb eseményeiről Szemle'nk egyik következő számában részlete- sen megemlékezünk —— nagy számban vettek részt a különböző államok és világrészek statisztikusai.
'Magyarországot az ülésszakon Fellner Frigyes dr.
egyetemi tanár, Kovács Alajos dr., h. államtitkár és Thirring Gusztáv dr. ny. szfőv. stat. hiv. igaz-
gató képviselte. Fellner Frigyes dr. alelnökevvolt azülésszak lI. (gazdaságstatisztikai) szakosztályának, Kovács Alajos dr. a nyelvismereti statisztikáról,
szóló —— Szemlénk más helyén közölt —— elaborátw mát mutatta be a kongresszuson, Thírring Gusztávdr. pedig a nagyvárosok statisztikájának tovább—
fejlesztéséről szóló javaslatait és előadói jelentését terjesztette elő a módszertani és demográfiai szak—
osztály iilésén. , !
Az Intézet következő 1929. évi kongresz—
szusának székhelye Varsó lesz.
'Iagválasztás. A kongresszuson megejtett tag1 választás eredményeként az Intézet tagjainak so—
rába lépett Henry Albert belga statisztikus, a mé,
zőgazdasági és munkaügyi minisztérium t'őigazgafIk szam. ———126———
rienre de commerce d'Anvers, auteur de plusieurs
ouurages (le statistiaue agrieole.Éleetion du bureau de l'lnstitul. Au (Jair-e. le Bu—
reau sortant et (lui jouissail (Pane con/ianceyéneralc,
(! été re'e'lu jusau'a lo prochaine Session. II n'y (! été
apporté on*une modification. concernant la place de (Ieuxieme sous—president, M. Victor Maurja, an—cien ministre de la Préooyance sociale (Autriche) s'étanl, pour cause rle santé, (le'mis de ces fonctions (jlfil remplissail (lepuis 1923. Le Bureau, pour la période de 1927—"11929. :: én: ronstiluű ('onnne suit:
Président: M. illln'rl d'Etat ( Franz-e ).
l) (* I a l o u r, ('onseiller
.S'ous—prósirlenls: M. I". Val/er Willt: o ;r, professeur (Pliniuersité (Etats—Unis); M. Frédéric
Zahn. president de la Stutistioue de la Baviere
_(Allemagne): M. Maurice S auveur, secrétaire
général "ijmwraire (la ministi-rv de I'lntérieur (Bel—
_yiaue).
Secrétaire général: M. Henry Guillaume M ei—
horst, riírectem' de I'O/Pice central néerlandais de statistigne, (lira—leur de F()ffire permanent de Plnstitut (Pays—Bas- ).
Trésorier: ancien
taire-adjoint Bretagne ).
Sire Henry au Board
R e 11), secre—
of Agriculture (Grande- Les morts d;- l'Instilul. Depuis sa derniere
Session, ri Rome, en 1925, I'lnystitlit a perdu de nombreua' membres eminents: nous avons, en son temps, rapporté la vie et les, travaux de plusieurs d'entre-eua'. Sont décédes: MM. I,. Bo u r- geois, sénateurjancien ministre (France) et L.Luzzatti, ancien president du Conseil (Italie), membres honomires: M. F. A. Arnauné, prá—
sifient de to (him (les (Jomptes (France): Sire A.
J. Haines, ancien directeur (in Recensemeni de lele (Grande-Bretagne): M, R. van der Borght, ancien présirient (le F()Ifice impérial de
statistigue (Allemagne): Siter 'l'. (] o yhlan, agent général pour les Nouvelles Galles de Sud (Australie):
Dia "vid beg, ancien ministre de.-: Finances ( Tur—
ouie): M. Ph. Falkenburg, xecrétaireigénéral
de la Ville d'Amsterdam (Pays-Has): M. F. II e n-
neanin. rlirel'teur honoraire au ministóre (le I'lnte'rienr (France); sire S. J. K eltie: rédcarteur (In ,.The Staatesman's Year—Book" (Grande-Bre—rag/ne); M. M. Lenoir. chef (la la Statistiaue du Gouvernement général l'lmlochine
M. L'
an minister-e 'rlcs Sr'ienees et (les Arts (Belgígue):
M. C. Popofí,— directeur Sta—
(Bulgaríe): le ancien
directeur de la Statistigue agricole de lyAutriche
("I'chéco-Slova"aui'e); M. von Ras-p, ancien direc—
de
N i (* 0 I a i. (liter-tear général honoraire général de la
tistíaue baron P r a z (i k,
(France )?
tója, az antwerpeni felsö kereskedelmi intézet'sta-
Iöhl) mezőgazdasági siatiszlikaiimü [
tisztika tanára.szerzője.
Tisztikar. A kairói kongresszuson a következö; * iilésszakig terjedő időszakra megválasztanak az In—
tézet l'unkcionáriusai. Az általános bizalmat élvezői régi tisztikarral szemben változás csak a zmásodi'k
alelnöki tisztség betöltésénél történt.minthogy " *
Mataja Viktor v. népjóléti miniszter (Ausztria) ——
aki 1923 út:: volt alolni'ik— az Intézetnek —— eliSzt—fü ségriil huzamosabb lwtegeskidóse miatt lemondott.
Az 1927 ————— 1.929.
következő:
évi kar a
[Sin öle.- Delaiour Albert, államtanácsos (Fran—
viaurszág). '
A ! el " 6 L' 6 I.": lfVillcoJc Valter F._ egyetemi tak nar [Ai'net'ikai Egyesült Államok). — ,
periódusra iiicgválaszltilt tiszti—
Zahn Frigyes, a Bajor Statisztikai Hivatal _el— _
nöke (Németország). , _
Samu-ur Móric th. ln—h'igyminisztériumi főút——
kár (Belgium). _ ,
1" ('i' t i I k á r: Meihorsl Vilmos Henrik, a német-—
alföldi Közp. Stal. Hivatal és az Intézet Állandó,—
Hivatalának igazgatója (Németalföld).
P (: n : t a' r o s: sir Rew Henrik, v. i'ölmívélés? ,
ügyi minisztériumi főtisztviselő (Nagy-Britanniai.Az Intézet halottai: A Nemzetközi Statisztikai hitózet utolsó, 1925. mu romai ülésszaka óta szá-
mos kitűnő tagját vesztette el. Ezek (közülük tálib—
nek életéről i-s munkásságáról már részletesebben megemlékeztünk) a következők: Bourgeois L., szi--
nátor, v. miniszter (l'—"ranciaorszagi és Luzzatti L.__
v. miniszterelnök (Olaszország), tiszteletbeli tagok:
F. X ország), sir Haines A.
A rnaune' számvevőszéki elnök
v. igazgatója (Nagy—Britannia). van der Boz-gitt R..
a Bimd. Slant. Hiv. v. elnöke (Németország), sir
*clő ( Ausztrál ia) . (Ioghlan 'l'. i'ij—(léli-velszi l'őtiszlv
Djauid hej v. pénzügyminiszter (Törökország),
l'alkenburg F., Amsterdam város főtitkára (Némel-
alföld), Henneouin F. th. belügyminisztériumi fő—sir Keltie 5 J., a ,,The
Statosman's Year-Book" kiadója (Nagy-Britallnia)s igazgató (Franciaország)
Lenoir M., lndu-Kína statisztikai hivatalának veze—
tője tlfrain'izmrszágt. Nicolai ti., th. főigazgató a
tudomány- és iniivószclügyi minisztériumban (lit-l—ginm), I'opo/f K. statisztikai hivatali igazgató (Buli gáriat, Prazák br., Ausztria mezőgazdasági statiszí tikai Hivatalának v. igazgatója (Cseh-Szlovákiai,
(Franc-ia- *
J.. az indiai népszámlálások *
1-szám. , , , _ _——,1' 1928
M. .I. (le ancien ministre (lex Af—
[aires elrangéres (Urugay); M. G. B. S alvionít professeur de sialistigue (i Bologne (Italie); M. (;.
Srlielle, ant-ien ministre (lex 'l'mvnur pnhlies (France); M. I". S elimid. professenr (le sta—
tistigne () Itt./niversiié (le Leipsiek ('Allemagne); M.
A. Ts cl! up ro w, (Russ-ie); le
tl'éeonomie ( Autriehet,
Salterain,
ancien pro/exseur (lillliiuersité baron v o 11 W [ e 5 e r,
politigne ("1
professeu "
l'Unioerxité rle Vienne membrex litnloirex.
igazgatója,
kiit-B. bolognai
(Nónletorszfgt, de Salterain J. v.
iigyminiszter tUruguay), Salvivni (i.
statisztika professzor (Olaszország). Schelle va.
közmunknügyi miniszter (_lü'zmciaországl. Schmid l') a lipcsei egyetem statisztika taná'a (Német—
ország), 'l'selmprom A, v. egyetemi tanár (Orosz- ország) és von Wieser br.. a bécsi egyetem közgaz—
daságtan tanára (Ausztriai. rendes tagok.
Esztország és Lettország statisztikusainak konferem'iá'a.
Lo conf'érenee des statisticie'ns d'Estomfe et, (le Eettonie.
1927
tenue. a Rig a, la (lenzriéme eoniérenee (les stalix- (fest du 15 aa 20 septembre gu'a el,"
lieienx (1753 ! o n i e e t (I e L (: l t o n i e, (( lagaelle le rlireeteur (la Bureau Central (le Siatistigne (le L i I h 11 a n i e a. en hole,
mein" assiste'. Lex guextionx ligurant an riehe prm gualile (le égale—
gramme de la conference ayant e'te (list-ntem (lam:
lex commissions, intent (lébattues en services pléniéres, et C'est en eelles-ei gne lex resolutions ont été adoptées.
Un (les pl'ineipauzí rexultats (le ln ron/erem e ale _tiga est l'établissement du programme (lan gram! ree e nse ment a g rie ole, gut
1.3 juillet 192!)
(leur pays. Simultanément, on ;] proeeilera "( un
l' (', (' (' R S (? H'! ()rll '
Sl'l'h'
efi'ertue (ln 1.3 juin au ('lans lex
industriel el eommer—
ria !. mais oni ne poriera pas sur les données professionelles, ces dernier—es devant etre recueillies lors (ln reeensemenl de la population (le 1931).
Pour la statistigne du (? o 1): m e r e e e .r t e- _rieur,la eonfe'rence se prononea en inveur (l'un droit [iseal statistigue: el une nomenelature eom—
marchandises a été (lressee sur la hose Bruxelles.
Les méthodes des xtalistignex (lex mune (les
(le la convention de
o r g a n i- xationx eooperatives et des- sociétes a n o n y m e s futeni également l'objet de delibera—
iivnx, el la conference adopta de me'mes méthodex (le ealcnl pour lex indiees des prir (le gros el (ln eoüt de la vie.
par les 1 n s- l i I u l s
Statixtigne el
Eli/in, lex ema-
lnternutionaur (le
Dtll'llff
vl'A gr i e a l t 11 re on! én? prix en (létail en (*on- sirlérrttion.
Svájci Statisztikai Társas!"
Soeiété Suisse
1927 Slatíxtigue (fest le Itt) septembre et le Ier oetobre
gue la Société Suisse de
a tenu, () I, u 2 e r 11 e, sa 47? :i s s e m l) l e e g e—
n (? ral e. M. (;uillaine R a p ): a r (l, profeswur ";
lit—'niversile (le Geneve. a été eln president pour la nouvelle période (l'une anne. Au. programme (111
A ket balti allam. Esztország es Lettország statisztikusainak második konferencia'ija 1927
lembe!"
szep—
,X konte részt a
II)—től 20-ig Rigában zajlott le.
reneiz'n Litván
A kon v pont' vendégként elsőízben vett
Statisztikai
ga zdag
Központi Hivatal igazgatója.
tereneia túl'gysorozatának egyes
jait előbb bizottságokban tárgyalták. 'majd teljes ülésen vitatták meg ésa,megallapodasokat is ki jes ülésen hoztak az egybegyűlt statisztikusok.
A konferencia egyik fontos eredmenye az 1929.
évi nagy mezőgazdasági felvetel p'rog 'ammjának mindkét állam részére, való egyöntetű megállapi—
tása: a felvétel időpontja 1929. jún. lő.—"júl. 15).
lesz, Egyidejűleg a két államban ipari
es kereskedelmi szálnlz'ilást is fognak végrehajtani mely azonban l'oglalkozásstatísztikai adatok 01 nem fog kiterjeszkedni. "minthogy [ezeket az 1930. évi
általános
,nepszamlúla'is alkalnn'ival kivánják reszletesen t'el- dolgozni.
.X konferencia a lril'llrereskedelmi forgalom sta—
tisztikz'njál'mn statisztikai illeték eletbeléptetését ha—
statisztiknsok továbba lározta el. Az eszt és lett
közös i'nrut'orgalmi immenklaturát dolgoztak ki a
rigai értekezleten a brüsszeli egyezmény alapján.
Megbeszélés tárgyat atkotla a szövetkezetek es a réxzvéngttirsasúgoIr statisztikájának módszere és azonos modszer állapittatott meg a nagykereske-
delmi es megélhetési indexszánmk számítását ille-
behatóan konferencia a
Statisztikai
tőleg. Végül targ'alta a
Nemzetközi Intézet es a Nemzetközi
illezőgazrlastigí Intézet javaslatait.
5.
de Statistigue.
.X Svájei Statisztikai 'l'úrsastig 1927 szeptember 30—án es oktober l—ón Luzernben tartotta meg 47.
évi lrőzgyiiléset. amelyen a Társaság elnökévé :!
következo egyeves periódusa Rappartl Vilmost. a genti egyetem tanárát választottz'ik meg. A ket
1. szám.
premier jour, [figuraient les communications de
M. Ney, directeur du Bureau fédéral de sta—
tistiaue, sur la valeur des réponses individuelles
dans une enguéte populaire, de M. E. Niede- rer, sur la staiístígue des Caisses de secours de malades, *de M. P. Thorin, sur I'organisaiion du
(lépouillement des releve's statistioues a faible nombre diunités et Ilemploi des machines. Lerleuxie'me jour, M.
la Société
le professeur Milliet, aue a félicite chaudement de son 70e anniuersaire, fit une conference, accompagnée de (léveloppements de méthodologie, au sujet de la
consommation de 1923—1925 des boissons alcooli—
:[ues en Suisse et des dépenses cause'es par elle.
(Jhacune des communications fut suivie dyun débat
approfondi.
Uimportant Zeitschrift für Schwei—
zerische Statistik und Volkswirt-
schaft (Journal de Statistíaue et
Revue Economigue Suisse), (: consacre' un numero special á Pancien president de la So—
('ie'té, M. Jules Landmann (lui, aprés aooir
rédigé remarguablement les bulletin pendant plus (le 10 ansx devint professeur (I'Universite' ;:Kiel, sur llinvitation de celle—ci. Professeur d'éco—
nomie politíoue (lepuis 1910 () I'Université de Bale, M. Landmann avait une position im-
portante dans la vie scientifigue et e'conomioue suisse; en dehors de son activite' dliniérét géné—ral de politigue economigue, it a écrit plusieurs
livres précieuac sur la situation et les problemes
economiaues de la Suisse. '
———l28—— agas
ülésnapon tartott előadások közül az első nap pro—
grammján szerepelt Ney szövetségi statisztikai hi—
vatali igazgatónak ,,Az egyéni adatszolgáltatás ér—
téke népességi felvételekben" cimű, Niederer E.-
nek a betegsegélyzőpénztárakról és Thorin P.—nek
kevésegységű statisztikai feldolgozások szervezésé—nek és gépi munkálatainak kérdéseiről szóló elő—
adása; a második napot Milliet professzornak — akit a Társaság 70. születésnapja alkalmából külön
is melegen ünnepelt —-—— a szeszesitalok 1923—1925.
évi svájci fogyasztásáról s az erre fordított kiadá- sok nagyságáról tartott, módszertani fejtegetések-
kel kisért előadása töltötte ki. Mindegyik előadást élénk és tartalmas vita követte.A Zeitschrift für schweizerísche Statistilc und Volkswirtschaft, a Társaság magasszínvonalú folyó—
irata, külön számban búcsúztatja volt elnökét, több mint tíz éven át erdemes szerkesztőjét,Landmann Gyu—
lát, aki a kieli egyetem meghívása folytán az 1927/8.
téli félévvel kezdődőleg annak tanára lett és hazá- jától —— legalább is egy időre f megvált. Land—
mann fontos poziciót töltött be Svájc tudományos és gyakorlati közgazdasági életében: 1910 óta köz- gazdaságtan tanára volt a bázeli egyetemnek s or—
szágos per—dekű közgazdaságpolitikai tevékenysége mellett, több értékes könyvet írt az ország társa—
dalomgazdasági helyzetéről és problémáiról.
Párizsi Statisztikai Társaság.
Socre'té Statistigue de Paris.
La Société Statistirlue de Paris a tenu le 21 [(Ie'cembre 1927, sous la présidence de M.
Joseph Girard, son Assemblée générale an- nuelle, dans laguc'lle le Bureau a été ainsi renou—
vele pour 1928: president, M. Charles Henry T ru c 11 g, professeur de droit ;) (Université
de Paris; sous—présidents : MM. (I. C o l s o n.
L. vMarin, G. Paulet; secre'taire général: M.
A. Barriol; trésorier et archivisie: M. A. Tri—
membres du comité: outre les anciens
MM. J. Capitant, A.
Dugé de Bernonville. M.
R. Bloch, G. M. Hamon. Én
1928, le célébre Journal de la Société
Statistigue de Paris, (lui en dehors des
compte, rendus de ses se'ances mensuelles, publie aussi les communications présentées et (llautres őtufles statistiones. est entre' dans sa GW année._a n a r t;
;!résiilents, A u p e t i 1,
E. R 0 y 0 t,
Selétes,1927 december 21-én Girard József elnöklete
alatt folyt le a Párizsi Statisztikai Társaság rendes
évi közgyűlése, amelyen a Társaság megválasztotta1928. évi elnökét és kiegészítette erre? az évre tiszti—
karát is. Elnök Truchy Henrik Károly, a párizsi egyetem jogi karának tanára lett. A Társaság al—
elnökei: Colson C., Marin L. és Paulet G., főtitkára Barriol A., pénz- és irattárosa Trignart A., választ-
mányának tagjai pedig az eddigi elnökökön kivül -— akik továbbra is tagjai maradnak a választ—
mánynak — Capitant J., Aupetit A., Royot E.,
Dugé de Bernonville, Salétes M., Bloch R. és HamonG. M. A társaság havonta kiadott tartalmas folyó—
irata, a ,,Journal de la Société de Statistiaue de
Paris", mely 1928—ban hatvankilencedik évfolya- mába lép, a hónaponkint megtartott ülések jegyző—
könyvén kívül az előadott tudományos értekezé-
seket és más statisztikai tanulmányokat közöl.
1. szám. ——129——— 1928
Személyi hírek.
Nouvelles personnelles.
M. le Dr Grűwell, conseiller ministe'riel () la Chancellerie du Reich allemand, (lui avait été
, Iongtemps collaborateur de lyO/fice impérial deslatistigue d'Allemagne, oient d'étre
Forganisation de la statistigue officielle du Chili.
M. le Dr A. Zwick, directeur de siatistigue
ge Ludwígshafen, devint directeur du Bureau destatistigue de la ville (te Cologne.
M. le Dr Messínger, conseiller intime, a
été nomme' directeur (le l'Office de statistigue du Reieh allemand.
M. Edmond Nicolai 'i'. Le monde statistiaue
a perdu un de ses éminents membres actiís:M. Edmond Nicolai est mort subitement an
moment aprés avoir déjá pris son billet
(le batau pour Alexandrie, il se préporait ri partir pour le Caire, a la Session de lilnstitut International de Slatistifjue. M. N i cola i,(lui acouii de grands mérites dans la vie publigue
et scienti/irlue de Belgiaue, jouissait diune consi- deration générale. Professeur e'mérite de statis—tiaue de l'Uniuersite' de Gond, directeur général honoraire au Ministére belge des Sciences et des Arts, il fut sous—president de la section écono—
migue et d'affaires colonialesrde la Chambre de
Commerce de Bruxelles, et trésorier—auesteur de la Société Economigue de Belgigue. Il étaíl membre de la Société Statistigue de Paris et de l'Institut
International de Statistigue; a ce dernier, il fut élu de's 1889, auelgues années apre's la fondation de
lilnstitut et y faisait partie, en gualité de membre et de rapporteur, de plusieurs Commissions. Assis-
tant ("1 de nombreuses Sessions de Plnstitut, il _yprésenta (l'importantes études au sujet des regis-
tres de population, des problemes de la statis- tigue, de la fe'condité dans le mariage, des nom—preeieuses observa—
chargé (le
oil,
bres—indices, et exposa (le
[ions sur une longue série de ouestions statis—
lioues. La Société Hongroise de Statistigue, dont il étoit membre honoraire depuis 1923, prend éga-
lement part au deuil des milieuz scientifigues de Belgigue.Hadiioglyok és menekültek.
Prisonniers de guerre et réfugiés.
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kölése sze—
rint 1918 végén Szibériában közel félmillió hadi—
fogoly és katona várta a legnagyobb nélkülözések
között otthonába való visszaszállítását. 1922-igu450.000—en W köztük 26 nemzet fiai * térhettek
vissza hazájukba.
— ban szétszóródtak.
Chile állam hivatalos statisztikájának meg-r
szervezésével Grdwell dr.-t, a németbirodalmi kan- cellária min. tanácsosát, aki előbb hosszabb időn át a Birodalmi Statisztikai Hivatalnak is munka-társa volt, bízták meg.
Köln város statisztikai hivatalának igazgatója Zwiclc A. dr., ludwigshafeni statisztikai igazgató lett.
Messinger dr. titkos tanácsos a Német Biro- dalmi Statisztikai Hivatalban igazgatói rangra lé—
pett elő.
Nicolai Ödön "l'. A nemzetközi
élet tevékeny és értékes munkása, a belga Nicolai statisztikai Ödön rövid idővel a Nemzetközi Statisztikai Inté-'
zet kairói kongresszusa előtt, -— amelyen résztvenni
szándékozott s Alexandriába szóló hajójegyét ismár megváltotta volt _— váratlanul elhúnyt. Nicolai
közhivatali pályán és Belgium tudományos életé—ben nagy érdemeket szerzett, általános megbecsü—
lést vívott ki magának. Ny. statisztika tanár volt a gandi egyetemen, tb. főigazgató a tudomány- és
művészetügyi minisztériumban s tagja volt a Pá—rizsi Statisztikai Társaságnak is. A Brüsszeli Ke- reskedelmi Kamara közgazdasági és gyarmatügyi osztályában mint alelnök, a Belga Közgazdasági Társaságban mint guaestor-pénztáros munkálkodott.
A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek alig néhány
1889-bentagjává. Az Intézet számos ülésén résztvett, s több
évvel megalakulása után, választatott
bizottságának volt tagja. és előadója. A népességi regiszterekről, a házassági termékenység statiszti-
kájának problémáiról és az indexszámokról több ízben tartott terjedelmesebb előadást, ezenkivülpedig a statisztikai kérdések hosszú sorához fü—
zött értékes megjegyzéseket az egyes ülésszakok
alkalmával. Belgium tudományos köreinek gyászá—ban a Magyar Statisztikai Társaság is osztozik,
melynek Nicolai 1923 óta külföldi tiszteletbeli tagjai közé tartozott.Ugyancsak félmilliót lesz ki amaz orosz _me—
neki'illek száma, akik az orosz forradalmak követ—
keztében Európa különböző államaiban és Kiná—
alig 200.000 volt munka nélkül. Ez a szám mos—
tanig 180.000—re apadt. Végül 1924-ben 300.000
örmény menekültró'l tudunk, akik közül 200.000_munkanélküliséggel küzdött. A munkanélküli őr.-1
mény menekültek száma ma már csak 60.000. ;9
1925-ben e menekültek közül
4