7—8. szám
294 1947 *
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statiaticzue.
Előadóüléee'k.
Sáances filét/nden,
A Társaság 1947 április 11-én; tartott elő- adóülésén, amelyen Thirring Lajtos alelnök elnökölt, Dabasi Schweng Loránd alelnök tartotta meg székfoglaló előadását mia an-
gol közgazdaság a háború utánU címen.
Megelőzőleg Marcell Gyula szföv, stat. fel- ügyelő tartotta meg bemutató előadását ,,A statisztika szerepe néptáplálkoeási vizsgá- latokban" címmel. Mindkét előadásra Szem-—
lénk hasábjain terv szerint még visszaté—
rünk. Thirm'ng Lajos alelnök a két előadás után az előadók működéséről beszámolva köszönte meg értékes fejtegetései'ket, külön is megemlekezve Dabasi Schu-eng Loránd- nak arról az igen tartalmas könyvéről, mely Laky Dezső egyetemi ny. r. tflálűlí' mellett, tíz éven át folytatott kutatásainak eredménye—
képenl ,,Statisztika. Módszertani alapvetés"
címen épen a Társaság kiadásában jelent meg.
Az 1947 május 9—én tartott előadóülésen Laky Dezső volt elnök, tiszteletbeli tag tar—
tott előadást ,Jíegemlékezós Földes Béláról, Fellner It'r'igg/esről és Kenéz Béláról," címen.
Az előadást Sze'mlénk más helyén közöljük.
Thirring Lajos alelnök, aki a kegyeletes
ülés elnöki tisztét ellátta, a következő sza—
vakkal zárta be az ülést.
,,A statisztika kiváló mtivelőiről,a'_l*ársa- ság elhúnyt jeles tagjairól való megemléke- zés mindig ünnepi alkalom, a kegyelet sok- szor nagyon is fájdalmas ünnepe.
Ma különösen iinnepivé és különösen fáj"- dalmassá vált ez a megemlékezt'as, mert mint azt az elhangzott gyönyörü előadás szinte minden mondata tanusította, a magyar sta- tisztikának, sőt egész tudomz'myosságunknak három valóban kimagasló képviselt'íje, Földes léla, Fellner Fnigyes és Kenéz Béla nagyér—
tékű munkásságának, egymástól annyira el'- iitő, de a tudomány tiszteletében és szerete—
tében teljesen megegyező egyéniségének em—
lékét Laky Dezső tiszteletbeli tag, Volt elnö- künk, mesteri vonásokkal, a lényeget oly plasztikusan kidomborítóan, a tudós, a kar- társ és a barát értékelésével és együttérzésé—
vel örökítette meg. Társaságunk így a mal emlékülésen nemcsak kegyeletét róliaitta le eltávozott három kiváló tagja iránt, hanem talán hozzájárulhatott ahhoz is, hogy mun- kásságukat a statisztika története is mél- tóképen örökítse meg. És ahhoz is, hogy mű—
ködésük, munkásságuk legsajátosabb, legérté- kesebb tulajdonságai követendő példaképen álljanak előttünk s a jövő statisztikusalí előtt is.
Lali-y professzor úr nem elsőízbon vállal—' kozott arra, hogy tudo—mányszakunk kiváló- munkásairól a Társaság felkérésére megem- lékezü—k. Egy negyedszázaddal ezelőtt, Tár—
saságunk elsőiinnepi ülé—tén Sol;wartner;liá1'- tonnalt, a magyar statisztika egyik úttörő- jének tevékenységét méltatta magas szinvo- nalú előadásában, majd a Ta'trsaság kiadásá—
ban megjelent igen értékes tanulmányában
s egy Pécsett elmondott rövid, de megka—
péan szép emlékbeszédben Buday Lászlónak, ,a Társaság alapító elnökének életéről és munkásságáról rajzolt képet. Most harmad- szor 'állalkozott ilyen feladatra; mégpedig arra a nem könnyü feladatra, hogy egyetlen előadás keretében a statisztika három nagy müvelőjének életmunkáját jellemezze. Le- gyen szabad a Társaság és az egész hallga- tóság legliálásabb köszönetét tolmácsolni azért; hogy erre a feladatra vállalkozott s azt ilyen módon, az elhangzott nagyszabású előadásban oldotta meg:"
3947 június 13—án a lársaság a Demográ—
fiai Szakosztállyal, valamint a Nemzetközi Népességtudmnányi Unió MagyarorsságiCso—
portjával tartott együttes ülést. A Társaság részéről Bud János elnök tartotta meg el..
nöki [székfoglalóját ,,Smu'mtiko és (lezárni.-rá—
de" (innen. Mindvégig nagy érdeklődést keltő, mélyenszántó és igen tanulságos fejte- getései során nagy meggyőző erővel mutatott rá azokra a szempontokra, amelyeket a hi—
vatalos statisztikai szolgálat, valamint akor- szerű tudományos kutatás során feltétlenül figyelembe kell venni, ha a statisztika mű- velői meg akarnak felelni az új társadalmi fejlődés által támasztott kívánalmaknak. Az előadásra Szemlénkben terv szerint még visszatérünk.
7—8. szám _, 295 '1947
XXIII. évi rendes közgyűlés.
XXIIIe Assemblée générale an'n/uellc.
A Társaság 1947 június 27—én tartotta meg XXIII. évi rendes közgyűlését, miután a június 17—re összehívott közgyűlés határo—
zatkóptelen volt. Az ülésen Thirr'ing Lajos alelnök látta el az elnöki tisztet a betegsége miatt akadályozott Bud János elnök helyett.
]:arsy Gyula főtitkár a Társaság 1946/47.
évi működéséről a következö jelentésben szá—
molt be:
Barsy Gyula: Főtitíkári jelentés.
A mai közgyűléssel záródó munkaévvel Társaságunk fennállásának 25. esztendeje telt le. A Magyar Statisztikai Társaság bi—
zm'lyára módot fog találni arra, hogy ezt az évfordulót méltóan megilnnepelje. Mai köz—
gyűlésünkön azonban illő, hogy tisztelettel emlékezzünk azokról, akik az első világhá—
ború után erőt éreztek magukban új felada- tok és új célkitűzések inegvalósítz'isára. Tár—
saságunk az ő szellemiikhon becsülettel igye—
kezettmogfelelni 'a l'iozzáft'iziltt várakozások- nak, itthon a statisztikai munkát serken—
tette és szerzett: annak elismerést, kifelé pe- dig megszerezte nemzetközi tudományos kö—
rök megbecsülését.
Sajnos, a két világháború között eltelt ldőSZállkI sok szép munkája az országot e'rt súlyos események következtében törést szen—
vedett. 1944 márciusától kezdve két éven át szünetelt Társaságunk munkája. A. német megszállás alatt a munka beszüntetése esem des, de határozoit tiltakozás volt, amire kii_
lön okul a Társaság akkori elnökének, Laky Dczső tiszteleti tagunk letartóztatz'isa is szol- gált. A felszabadulás után a munkasziinet már kényszerű volt. Társaságunk munkája aliggképzelhető el a hivatalos statisztikai
szolgálat működése nélkül, ez pedig a fel—
szabadulás pillanatában romokban hevert a szó anyagi értelmében. Éli" azt'—nban a Tár- saság alapítóinak most már másoktól hor- dozott akarata és amint a romok közül ki—
léptünk, megkezdődött újból a munka
Pontosan egy esztendővel ezelőtt, : Társa- ság: közgyűlésén megtörtént az újjászervezés az új tisztikar megválasztásával. Az előadó—
iiléaek megindulása a munkáév kezdetén ké—
sedelmet szenvedett, áj elníikiink, Bud Já—
nos betegsége miatt, mert terv szerint az ő előadásával vezettük volna be előadoüléseink új sorozatát. Később már az általános fű- tes' nehézségek tették lehetetlenné az ezirá- nyú munkát. 1947 tavaszán Végre ez az aka- dály is elhárult.
1947 április 11-én Dabasi Schwcng Lóránd
alelnökiink tartotta meg székfoglaló előadá- sát ,,Az angol közgazdaság a háború után"
címen. Megelöm'ileg Morwen Gyula bemu- tatta kutatásainak eredményeit ,,A statisz—
tika szerepe néptáplálkozási vizsgálatokban"
cimen.
Május 33—én Laky Dezső, Társaságunk volt elnöke és tiszteleti tagja három nagy halot- tunk emlékének áldozott ,,Megemle'kezés Föl—
des Béláról, Fellner Frigyesröl és Kenéz Béláról" címü előadásában.
Június 13—án a Társaság a Demográfiai Szakosztállyal és a Nemzetközi Népességtu- (lmnányi Unió Magyarországi Csoportjával együttes előadóiilést tartott, amelyen a Tár- saság részéröl Bud János elnökiink tartotta meg régen várt, de egészségi állapotával so- káig akadályozott elnöki székfoglalóját
"Statisztika és demokrácia" címen. Ezt kö—
vetően Schneller Károly, a Szakosztály és Csoport elnöke ,,Demografiai helyzetkép"
cimen tartotta meg sza'kosztályelni'rki szék—
foglaló,]át.
A Demográfiai Szakosztály az Unió Cso—
portjával együtt június 27—én tartott végül előadóiilést Szél Tivadar rendes tag ,,A má- sodik viágháborii hatása a népmozgalom ala—
kulásár: " című előadásával.
Anyagi nehézségek sajnos lehetetlenné tet- ték mindezideig új kiadványok megjelente- tését. Kilátásaink szerencsére megjavultak és mód nyilt arra, hogy a rendelkezésre álló regi kiszedett anyagból a ,,J'onrnal de la So.
ciété Hongroise de Statistidue" egy össze- vont és az 1944. és 19—15. évfolyamot helyet—
tesítő száma a közeljövöben megjelenjék. A Journal szerkesztősége ezenkívül előkészíti egy új szám anyagát és remélhető, hogy nemsokára ennek megjelenésére is sor ke—
rülhet. , ,
Journalunk újból való megindítása an—
nál is örvendetesebb, mert: a külföld részé ről igen nagy hajlandóság mutatkozik a cse—
rekapcsolatok újból való felvételére és máris számos helyről érkeznek egyelőre nem viszo—
nozható küldemények. lserekapcsolatunknak amagunk ró.zér($linduló kiépítése természe—
tesen mindaddig lehetetlen, amig; megfelelö ellenszolgf'tltatás felajánlász'tval nem élhe—
tünk. Ekkor azonban teljes erővel be kell kapcsolódnia majd Társaságunknalk ismét a multban sok értékes gyümölcsöt hozó nem—
zetközi egyílttmilködéslm,
Felvetődött választmányunkban a gondo- lat, hogy a Társaság is vegyen részt a kö- vetkező centenárls év megünneplésében. Te—
kintettel arra, hogy egyrészt pénzügyi lehe—- tr'íségeink szerények, másrészt pedig más ha- zal rokontestüleiek is foglalkoznak hasonló gondolattal, a választmány úgy határozott, hogy az Akadémiához és a rokont-ársaságok- hoz fordul, javasolva az anyagi és szellemi erők összefogását egy méltó munka kiadása
7—8. szám
céljából, felajánlva egyben Tf * ' együttműködését a kiadvány
létesítendő mankaközöwégben.
Régi fogyatkozása ',llz'trsasagnnk müködésé—
twk, hogy rendszoros magyarnyelvű kiadva- a
előkészít ('SÓI'G
nya nincs. Amennyire fontos azonban a nemzetközi tudományos munkaba való be—
kt'tpcsolódasnnk szompontjáhól Journalnnk idogennyolvűségo, annyira hiba a magyar- nyelvű közleményok hianya, mert hiszen így a Társaság nmnkaja a azt'tmnnkra mégis log- fontosabb magyar nyelvterületen csak olyan mortt'rkben óroztothoti hatasat. amilyen me'-r—
tűklien masok holyot adnak a 'Fál'saSz'tg ma—
gyarnyelví'i kiizlotnt'myoinek. lCzon a toron a helyzet a folgzabadnlas ota csak romlott, mert a Magyar Statisztikai Szvmlo anyagi ln'xnys—zori'iséglu'íl még annyi ltolyot som tud adni ilyen célokra, mint korabban Vz'llaíázt- nn'tnynnk foglalkozott a kérdéssel, azonban úgy találta, hogyanyagi os "izt-'ink olog-tolm—
Entre nom ongodi mon, hogy az előtti) omlított, (Hiteliz'tria kiadvz'tnylioz való ltozzajt'trnlz't- snnk mellett murvalósitanayal lonalz'ilibis ogyolőre foglatlmzltassnnk, lx'ívanatoanak ta- lftlta azonban, hogy a követkozt'i osztondt'ilion rondszores magyarnyolvii kiadvany ügyét ihol napirendre tűzzük. Társaságunk örven- dutwon élénkülű élete biztosítékul ::zoleralltat vaylion arra, hogy akkor, amikor a kiadvány its-szm'illítasúra sor kerülhet. gazdag: (is ortt?- kex—; anyaggal léphossünk a magyar közönség amino oló.
A Társaság kedves kötelességótiok teszünk 's'ÖL'l'll (dogot, amikor köszönetet mondunk a ii ptmti Statisztikai Hivatalnak és mind—
azon íntt'xzmt'anyelmok, amelyek megértő ta—
zzmgatz'tankkal Társaságunk müködését előse—
:ítwttók.
Hmm" Zoltán pénztáros előterjesztette ez—
) pónztz'trosi jelentését és a költségvetést,
;tuimrkg/ László számvizsgáló bizottsagi r.
tag pedig o bizottság jelentését. Majd Thir- tmg Lajos, a Domograflai Szakosztály, vala-
::
ú
,.J
296
mint a Nemzetközi Népességtndományi Unió—
Nati'jarorszagi (',ctmortjának titkára mutatta bo jelentését,
Thirring; Lajos: Jelentés a Demogra- fiai Szakosztály én a Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyaror-
szági Csoportjának működéséről.
A mult évi közgyűlésen újjáalakult CSo—
port a Társaság Demograflai Szakosztályá—
val karöltve kezdte meg az 1046/1947. mun—
kaővhon belfiidi munktímáuúi. Ez a munka ezúttal mű,—:arz'tnylatr szűk keretek köztmoz—
gott: két ülés mogrendozósoro stzorít'kozott.
Az ülést—ken hallott olt'iadasok azonban torv—
Szet-rint, rendszeres olőatlásoikluafx'z't szélesed—
xwk majd ki.
A Csoport régi (?ÖlkltüléS'OlimZ hívva mind-
, intézményhez
1947
két ülésen olyan elt'iadz'tsok hangzottak oly anwlyok tanit—sak nt'xpossőgtndományi szolna pontbol tannlm'tgoa'ak, hanem a magyar népe—
sodós logfontoaabh részleteiről is tanulságos képet rajzolnak,
A Csoport (t'-s a Szakosztály) első ülését a Magyar Statisztikai 'tzlrgast'ggal közösen rondiozto meg és azon a '.l't'trn tag: elnökének lhui Janosnak olniikl székfoglalója után Sulmrllm- lx'aroly, a Csoport: és a Szakosz- taly olnökv tartotta 11ng ,.lmniografiai hely-.,
zotkópt' rimon igen gazdag: és átfogó tar—
talmú elnoki székfoglalóját; lűl(í:tdtis;'mak anyagát: t'sogtort'tmk (én a rlzakosr-z ily) nn'tsodii: ülést-n Szól Tivadar ,.A manodik vilz'igrln'tliorti hatasa a nt'lmnozgalom alakn—
laSara" t-ímon nagyon fontos részletekkel t'gt'rí'zil'ltt'lltl xolmldalt'tan lii.
Az otmnlt munlmóyben két új taggal hű- yiilt a (i's'oport tagjainak száma.
Külföldi vonatkozásban a Csoport; foko—
zottahban folytatta régi lmpoxolatainak ki—
építésére iranyulo törvkvósoit. lszol kapc/%o"
latban az Unió 'arizshan azt'-kolt"? (lilll'lkt'tvül és f(ítitlnirz'tval többszöri lovól'z'tltas folyt;
majd az l'nio NPlllZ-e'tl llizottnt'tgainak f. ő.
nn'ritm lyó lt'iéz'tn (%S 17—én Párizsban megtar—
tott ülésén Csoportnnk is igen erodim'niyesen—
kópvisoltetto magat Hmirtíth Robert, tagtár—
sunk által. Közvetlen lmkapcsolódt'tannk az Unió mnnkx'tjal'ta rendkívül nagy jelentt'iségű volt, mert, oz az ülés dolgozta ki a f. é.
szoptombol—(kinin Washingumban újjáalakult?
l'nio új alapgzaht'tlyainak tot—vezetot. ltl sze.
rint az Unió nomzoti bizottsz'tgai mint toStii-a loti tagok tovabbra is fennmaradnak, mellet—
t't'ik azonban az Uniónak akadémiaszot—ünn inogyalanztott ogyéni tagjai is losznok. ]; ta—
gok 89 nevet tartalmazó ideiglenes első lis—
táján 5 magyar név is szoropol. lay Cso—
portnntk, egylwn :: magyar né;n,:ssógtndomúny mmm ktal'l"i§ít*il0lt'*§(? ra'-vón ltzttt'trozott pozi—
(fit'lreit';l_'tli(llt')'/. _intott, moiyokot i't'mt'dltott'ilet;
WVH'ShlllginYllltlll ia meg: fog majd őrizni A Csoport ozont'olill max külföldi rokon szer—
vekkel is kapcsolatba lépett, oayik tagjanak7 Elekos Dezsőnek kórosúro midig a születés- csökkenés megakadalyozasara tott intézkedő- sek tárgyában körirattal ford—ult, 14 l—itilt'íildi és ezektől értékes anyagot gyűjtött, be.
A Csoport munkásságát a jövőben is a Társaság limnografiai Szakosztz'tlyúval kap- csolat'lian kívánja a több mint tíz évvel ezolőtt megkezdett, irányokban folytatni és azt reméli, hogy kövotkező munkaóvo a ma- gyar nópossógkntató munka élénkítése és el- mélyítése toron ogyforman síkot—es lesz.
Ezutan a közgyűlés új'avt'tlasztotta a Számvizsgáló bizottságot. Rendes tagjául Aujexslry Laszlot, l"(l?'/((It—'f(£l/l*]l Sandort ÓS He'/mm (n,—mm, pdttagiítnl Rút-: .ls—nt'ít és; Tö—
ről: Ist 'ant. A vz'ilaszt_niány kilépő tagjait a közgyűlés ezúttal sorslmzás útjain állapította meg, majd úji'aválasztotta (ikt't hai-om övre.
Megbizatást nyertek ]hrig Karoly, Heller Farkas, Judik József, Goriray Gyorgy vá—
lasztmányi rendes tagok és Szöllősy Zoltan póttag.
A közgyűlés a választiminj; ii'alítn'tiijára :: tagnévsorhól tör-tilto azokat a tagjait, akik ellen a népbíróság jogerős marasztaló ítéle—
tet; hozott, azokra a tagolt-"a nézve pedig.
akik ellen népbírósági ellát-lis kimon—
A tagn'llasztasokat iiwtxelt'izt'tt—n a közgyűlés Illő-ro emelte a lwtiiltli m"— tagniai lwlyok sza- mzit, majd a t.ag':ilaszt:'isra ajanlott 'i2 szo- mély mim a 'llal'sase'tg romlvs tagjává vz'i—
lasztotta a l—Zövolll'ezf'vlmt:
Miklóst. Denim/17 Dénest,
Nőtcl llntlolt'ot, _Pelrirhmich—1íori'(ifh, Mil—:—
lóst, F(fhnlídf Ádámot ('s Stu/(TCP Arpadot.
.l/t/oboly/i
.lftzrww (23,
Majd Schneller Karoly elz'lttsi'jmztvttv a Keleti Károly onilókóroniliizottság: javaslatát.
Schneller Károly: Előadói jelentés a Keleti Károlyx emlékérem odaítélése
tárgyában.
Az 1943—ban a Magyar Statisztikai Tarsa—
ság által alapított ..lűolm'i Kin-oly emlék—
érem" ()tlnílÓlÓS/ÓI'G kiküldött, bizottság elő—
adójaként bátor vagyok javaslatot tenni az- iránt, hogy a Magyar Statisztikai ":il'sasúg megalakulása óta kifejtett munkásság elismm résévol kiket éi'tleniesítson az igen tisztelt Bizottsz'g __ a közgyűlés liozzújai'nlz'isz'lval _—
a hazai statisztikai tudomany nagynevű út- törőjt'enek emlékét megörökítő kitüntetésre.
Mindonokelt'ítt bizonyos általános jelentő—
ségű irányelvn—mt tartok szükségesnek leszö—
gezni.
1. Minthogy a Magyar Statisztikai Társa—
ság.: alapítása óta in'nnar egy negyedszázad szállott, el és mivel a magyar nemzet, ezen grádicsos korszakában az egyes —— közben nagy fejlődést felmutató -— szaktudmm'myok jeleseinek egész sora dőlt ki az élők sorából, méltánytalan volna,hogyha a bizottsz'igkiza- róla;; az életben levőikre gondolna. Mind a ke—
gyelet, mind a tárgyilagosság amellett szól, hágy valóban csak az egész idő alatt produ—
kált és pedig: Keleti Károly szellemében kifej- tett kimagasló értő-kü teljesítinónyok legyenek az ()(ltiittílt'rs1it'xl irányadók, tekintet nélkül
arra, hogy as illető életben van-e vagy sem. jában Otiotnlet teoretizáló
Az ítólés így válik mórtékké ós tetkintéllyé.
Első hallasra ez talan mogíitközést kelt, ki—
van ma, amikor a kegyelmi szonuwntok ol—
lmlvanyotlnak a pillanat követvlnn'xnyoi mö—
gt'itt. lű követelmt'myok oktal-jog'gal sm'ozzz'tk a becsvágy kielégítését is. Viszont, ogy tudomanyos tarsasagnak ítóleteihon túl kell emelkednie ezen a gyakorlati igényen ós szonmonton. Ezért, vagyok bator aiúnlani azt, hogy az (milókőrem odaítélésénél az idők soran elhúnyt, de 1922 óta kimagasló nmnkassz'igot felmutatott személyek is t'i-
közé
*;ryolomlw vehetők legyenek.
2, Magától ('*l'l'Ofődő szabály az, hogy a kiküldött öttagú bizottsag tagjainz'ik nota—
lz'xn még oly ÓHlPlllt'S munkassaga mórinwu ló.—: targyat sem képezheti. Ez kiáltó (ix:—
x:()fz'u'lwíoli—mség volna.
a) 'llisztazantlak hogy mit értsünk Ko—
lmi Károly ,,scvllomo" alatt. Ennek a meg—
lmt:'u'ozz'ts.—i azért szükséges, mivel az em—
lékül-mot alapito szabályzat az érem odaíté—
hiw'nw': f'i-ilm'ízmmul állítja fel az (] szelle—
mólmn lutvitett munkz'issz'igot. Hogy ki és mi volt a magyar statisztika szamai-a Ke- lbll Kai-oly, arrol többen szóltak, Az alha—
tz'ii'olúsok s így az (3 Szellemének meghata- rozása szmxmontjz'iliol azonban majdnem ugyanilyen fontosak a negatívumok, hogy t. i, ki és mi nem volt, Keleti Károly? Ha azt mondjuk, hogy úttörő, fáradhatatlan 3:(?I'*í"(€£'ő és tudományos gárda newl/[je volt, ezzel még nem határoztuk meg lx'vloti hai-oly helyét a statisztika izldO)n-ángn3[ian:
unit—patulin az a tovabbi kikötést) az alapító szabályzatnak, hogy ,,elsősorban szakiro—
dalmi nnmkz'issag elisn'iei'ésót" Jelentse a ki- timtotós, arra, vall, hogy itt az olyan érté—
kes alkotók jutalmaztassanak, akiknek a tudonn'inyos toljusitint'myuik _it—llogxbon, alap"- tónnsban 'alami benső egyezést mutatnak a Keleti Karolyt'wal. Nom goi'nlolunk kicsi- nyes targykol'l;itozz'moki'a, elvileg: elllÓli'Plltlő- szűkítésekre. Az ellenben tény, hogy a .,l—la- zank és népe", 'alamlnt sok más statisztikai tanulmany szerzője szamara a számok ten- g'ore volt az (Élmény s egyik—ai a mamut meg- ismerésén keresztül a zzenwctöpí'íő—x útja is.
Tehát ü. n. ,.eredmóny" vagyis "tartalmi"
statisztikus volt, aki a szam eszközeiben ugyan új isi'neretmt'itlot látott, de kizárólag a valóság megismerése céljából. A szám ke—
zni közt nem valt öncólla; a valóságtól ol- vonatkoztatottan érvényes képletkonsti—uk—
ciók toljesen idegenek voltak számára, A társadalom tömogtiintanónyoi tollat inuit—milk a fantz'azil'i_izit,(lo ez a fantázia mun—t maradt a, (luete'loti szam—illnminúltsúgtól s nagy—
beállítottságától
7—8. szám
is, de egyben mentes maradt a valóság szá- mokban kifejezhető tényeit az elvontság formanyelvének abroncsai közé szorító ma—
temtikai irányzattól is.
Ugy véljük tehát, hogy a Keleti Károly emlékéremmel való kitüntetéseknel —_ ha hi—
vek akarunk lenni a szabályzat hangoztatta szellemhez _ ki kell rekesz-tenünk azokat, akik a valóságokról gyüjtött szamanyagot csak azon célból való új munkateriiletnek tekintik, hogy e reven bizonyos matemati- kai tételek alkalmaztassanak a társada- lomra nézve. üzzel a bizottsag: korantsem kivan állást foglalni és mintegy értékitéle- tet mondani abban a kérdésben, hogy :: ta—
paSztalati tények oknyomozó leíró; (tar- talmi es eredmény statisztikusok) és más—
részt az apriori okoskodással ervenyes íté—
leteket: felállító matematikai statisztikusok közül kik járnak a helyes úton. Csupán azt állapítja meg, hogy Keleti Károly szelle—
métől a Statisztika utóbbi (Értelmezése ide—
gen volt.
()) Nem ugyanilyen hangsúlyozottan, de mégis kifejezést kell adni annak a véle—
ménynek is, hogy Keleti Károly alkotó egyénisége a merőben elmeleti kérdései.-kel nem érte be s ezért azok, akik tőle;: a sta—
tisztikai anyag;:yiijtés, feldolgozas, illetve ért:,ieles avagy a tantiirtónet bnvz'irlmdasa—
han jeleskedtek, kétségkívül távolabb állot—
tak Keleti Károlytól, mint azok, akik ma- gat az adatkincset elemezték. Nem vitás ugyan, hogy a kettős tevékenység (módszer—
tan _— anyaghirálat és tanulsagértékolés) szorosan összefügg. Éppen ezért fenti teny—
megállapítás korántsem jelenti azt, hogy a módszertanosok, a teoretikusok ne jöhetné- nek szoba az emlékérem odaítélésénél. In—
kább csak azt kívánja jelezni 'a bizottsag, hogy egyébként hasonló, egyenlő értékű tel- jesítmiii'iyek esetén Keleti Károly értékelé—
sének szellemében készségesebhen merjük azokat kitüntetésre ajánlani, akik a szá- mok útján új ismereteket, a társadalmi élet törvényeinek képét nyújtják számunkra, semmint azokat, akik a módszer _. egyéb—
ként eléggé nagyra nem értékelhető —— pro—
blemait, igyekeznek tisztázni.
0) Végül nem szabad felejteniink azt sem, hogy Keleti Károly sokoldalú volt. A spe—
cializálódás folyamata ugyan a tudomá—
nyol; fejl(ídéstiirtenetében ls törvény. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy azok, akik a társadalom produkálta számtenger- ben eligazodni akarnak és a jelentőség kér—
dését illő távlatból kivánják megitélni, ne legyenek tisztaban —— legalabb nagyjából—
'a tömi 'oleuségek !.onnez'itásával. Ezt pedig a merő egyoldalúság megneheziti. Az egé- szen szűk körben való meg oly állhatatos és ereflinőnyes bnzgólkodás is az elszigetelő—
298 1947
dés és perspektiva-tévesztés veszélyét nö—
veli. Természetesen ez a tényállítás megint nem a statisztikai polyhistorság kilátásta—
lan eszményét kívánja dicsőíteni, hanem csak azt szeretné minden élt nélkiilözőe'n kiemelni, hogy Keleti Károly nem az apró reszletek, hanem a nagy képek festője volt.
A nagy, tm'f—ibi'xlyos fak sokfele, különböző rétegekbe eresztik gyökereiket. A puszta né—
zőből a viszonylagos sokoldalúsag révén vá- lunk lútókka. A tarsa(lalomismeri'ibi'íl bizo—
nyos mértókig tarsa(lalomrefornierra'r készü—
lődött Keleti Károly nen'icsak nézett, de látott is. Félreértés elkerülése céljából meg- jegyezzük, hogy ennek a tiibboldali'isagi szempontnak a hangsúlyozása mar egyálta- lában nem jelentheti az egy ninnkatérbe 'aló odaadó es ermlmónyes elmélyedes biin- tetésót és a feliiletessóg veszélyét jelentő eklektiwizinus és polybisrtorsag trónraiilte—
tését. Csupan annak az aranyközépútnak a helyeslését, amely a tömegtények összefüg—
gésének tudatában a rideg exkluzivitás ve—
szélyére s a jutalmazás szenipontjúlnll 'aló alkalmatlansz'igara utal.
Fenti alapelvek ruganyos hatarok de megis hatarok, amelyeken belül a, bizottsag- nak döntenie kellett.
Meg kell állapítani azt, hogy a magyar statisztikai irodalom az utóbbi 27 év alatt eleddig el nem képzelt hatalmas virag-zás—
nak indult.. Mennyiségre nézve valosagos (ranykorszak. A termés minőséffe is nagy- nagy gazdagodása szirt—'hi'iviilost mutaü. E helyen nem lehet feladatunk megallapi—
tani azokat az általános és speciálisan a magyar viszonyokban rejlő okokat, ame—
lyek ezt a nagy fellendülést eredményez- ték. Nem vitás azonban, hogy e külön tan—
történeti tanulmányt igénylő "feladat nem hagyhatja majd figyelmen kiviil azt az ösztönző és munkatérbiztositó szerepet, amelyet éppen a Magyar Statisztikai Tír—
saság, annak nag nemzetközi Inari-tat je lentő Jonrnalja, valamint a két statiszti- kai hivatal betöltött. A Központi Statiszti- kai Hivatal által kiadott Magyar Statisz- tikai Szemle és masreszt a kap;-áztató al- dozatkészsőgxalal publikáló Fővárosi Statisz- tikai l'livatal magnesként vonzottak ma- gukhoz a statisztikai vena'al, mondani Vt,—
lóval és anytggal rendelkező munkásokat.
Ha a nagy mennyiséggel a minőség nem is volt arányban, másrészt nem vitatható az, hogy a termésben volt sok kvalitás is.
A 2—3. pontokban
tettel bizonyos selectiót kellett végezni a kiemelkedő munkák közt is. Igy a 3/a.
alapján nem volt figyelembevehetö a nag,r nemzetközi siker minden kellékével rendel- kező Jordan Karoly ,,Mathematikai sin:
tisztikája". A bizottság tagjai sokat nudi—
momlottakra tekin-
7—8. szám. 299
taltak azon, hogy vajjon a kiapadhatatlan és szinte példátlan alkotóke'aszséggel az Pli'illel'l életkor végső határáig tevékenven és igen értékesen dolgozó és a ko' el—
multban elhúnyt Földes— Bélának statiszti- kai inunka'ssz'lgat ne érdemesítse—o a, Keleti Károly emlékérem elnyerésére, Földes Béla éppen az utóbbi két évtized során tért visz- sza régi munkatoriiletéhez, a statisztikai- hoz. A közgazdasr'igtan nagy tavlatai azon—
ban, amelyekkel ő rendelkezett, szinte cso- dálatosképpen nem eléggé ternn'akmtyitetá—
ték meg Földes Bélaban a, tartalmi sta—
tisztiknst; úgyhogy újabb, 1022 utáni sta- tisztikai niunkz'issz'igúnak javarésze az el- méletre, a nnidszertanra és a tantörténetre esett. ltt azutan azok a bizonyos távlatok kamatoztak és java—termést; hoztak. Mind- azonaltal a késői termés s ezek közt a gaz—
dasagi konjunktúrák és a népmozgalom közti kapcsolatok kérdését tárgyaló kisebb tanulmány is nélkülözi azt, a beható színn- analizist, az okl—zamsolatok valósziniist'xgt'ltbi—
zonyitó technikat, amely meggyőzne bennünket arról, hogy a szám a szerzőinek szívügye, latas- módja és magyarazo szerszún'ija. Viszont ez a tény—megallapitas sem 'altozt'at azon, hogy Földes Bélának a statisztika mód- szertani és; tantilrténeti l(Ól'tlt'*S(§li'ől irt ():—*Síly—l. a szellem és a távlat szinte hason—
]íthatatlan leleményével és keresésével írott tanulmányai a magyar statisztikz történetében külön lapot fognak jelenteni.
A, 3. b) pontban mondottakra tekintettel ——
minthogy az n. n, tartalmi statisztikának érett gyümölcsei, teremtek e negyetls izad alatt _— mégsem lett volna helyes Foldes Béla munkassagat kitüntetni a Keleti Ká- roly emlékéremmel.
Ismét a felallitott, általános elvi jelen- tőségű korlátokra gondolunk, amidőn Fell- ner Frigyesnek a nemzeti vagyon és nem—
zeti, jövedelemre vonatkozó, a nemzetközi siker tekintélyével márkázott munkásságát kell latra tennünk. Eltekintve attól, hogy e munkásság javarésze, s éppen az objek—
tiv 'agyonbecslés irányelveit lerögzítő, tehat alapozó rész a figyelembevehető idő-
"zak előtt íródott, meg kell állapítani azt, hogy bármennyire is örvendetes gazdago- dast jelentettek azok a számítások a ma- gyar statisztikai tudomany szanu'ilt'a, mégis
az egész életmű __ ha még oly fontos —— de egyetlen megfigyelési sttctorra szorítkozik s így nehéz volna nwgnyugvússal éppen a Ke- lety Karoly emlékt'n'ermnel kitüntetni az egyébként oly kiváló és értékes, de lényegi- leg ,,egykiinyvű" tudóst.
Továbbmenve és csak a legkimagaslóbb teljesítményekre felfigyelt—e és egész sereg értékes munkásról meg sem emlékezve, megemlítjük a vázolt elvi jelentőségű kor—
1947
latok (ösazeférlietetlenségr, matematikai sta—
tisztika, egyoldalú theoretizálas, szűkkörre szorítkozó egyoldalúság!) fi;:yelembevételével
———-v;lbdfl/ Gyula, Bone Lajos, ]u'lelccs DM ,Iíl?'f(/K§'ll?01y.[((mrfl'ofy Thege Gyula, ])olm _",
(Kovacs) Alajos, Jilol—ía/ József, Szál Tiva—
dar, Szigeti, (*;ynla, 'Ilhcivs üde és Varga István neveit, akik közül bármelyikük többékevésbbé komolyan szóba kerülhetne az emlékéremmel leendő kitüntetésre. lla nem volnának kimagaslóbh, vagy a Keleti Karoly szellemél'loz még közelebb eső al—
kotok.
Az emlékérem szabályzata úgy rendel—
kezik, hogy az ,,emlékéremmel" minden al—
kalommal két, tag tiintetendő ki, a kitiin—
letettek száma azonban kivételesen ennél kevesebb. egy több is lehet.
Ha 'alamikor, úgy e kivételesen hosszú lristrnm elteltével indokolt, hogy az alsó lia—
tartol eltekintsen a bizottság. Hiszen az elő.—
íit időköz (öt év) ötszöröse is eltelt. Ha mégis csak azt; javasolom, hogy ezúttal!
ne lépje túl lényegesen a bizottm'ttr e sziik keretet, s az alabb kifejtendő indok- lz'xkok alapján mindössze három emlék- éremmel való kitiintetéshez járuljon hozzá, akkor ezzel a javaslattal a mérték sziaorúsígúra és a később követendő ha—
sonló eljárásra kívánunk példát mutatni.
A statisztikusok akadémiajához és a nagy úttörő szelleméhez illik, hogy a vaióban csak legki'alóbb teljesítmények
a koronát,
nyerjék el
l'ét elhalt és egyélő statisztikus mun—- kisságát tartjuk érdemesnek arra, hogy a keleti Karoly emlékéremmel jutalmaz—za a bizottság. A két halott: Thírríng Gusz- táv és Buday László. Az élő: Laky Dezső.
Thirring Gusztáv életművét, ezt a cso—
dalatos szorgalommal és eredményesség- gel megaldott statisztikns—karriért többen
mélt-atták, semhogy itt egészen részlete- sen indokolnunk kellene: miért esett a
bizottsag választása Thirring Gnsztávra, Tu—
dománnyal való élethossziglani eljegyzett—
ségét és teljes hűségét viszont azért kell itt:
ismételten is hangoztatnunk, mivel —— szem- ben a, normális munkakészség'i és erejű egyénekkel !— Thirring Gusztáv alkotásai- nak legértékesebb, legízosebb gyümölcsei késő öreg korára értek meg, épülésére egű;
statisztikos—nemzedékeknek és bizonyságául annak, hogy az igazi odaadás a tehetséggel és kivalasztottsz'tggal párosulva szinte csodá- kat tehet,. Tehat a szabályzat értelmében az odaítélés szempontjából szobajövő időszak alatti produkciót figyelembe véve és futólag megemlítve, hogy Thirring Gusztav ezen idő—
alatt, vagyis 1922—től 1941 elejéig 998 ki- sebb—nagyobb cikket s részben jelentős nagy
tanulmányt publikált, csak három alapvető
7—8. szám.
munkáját emeljük' ki: 1. Budapest, főváros
demográfiai és társadalmi tagozódz'isanak fejlődése az utolsó 50 evben I., ll. kötet, 335 ill. 1275 l. 2. Magyarország nepesseg-t,- li. József koraban, 192 l. —l—_ térkép is_
3. Sopron városa a XVIII.században.:lűti l, l 15 térkép és grafikus ábrázolások.
Első tanulmíuijxiban sűrítve kapjuk az oknyomozó népességkutata'is csiszolt eszkö—
zeit s a jórészt sajat kezdeményezései alap—
ján be'alt csoportképzéseit, a résztanulságot sem megvető, de a nagy ',szre vonatkozó ítéleteket; is szerető és művelő demológusl, aki a precizitás és szoliditás terén minta—
szeri'it nyujt ebben a milvólmn. Még ennél a standard munkánál is nagyobbat alkotott Thin—ing Gusztav masik ket munkájával.
Feltánmsztotta, relmnstrualta a multat. A József csaszar-felo llÓpSZálllli'lláS különböző levéltárakban fekvő anyagait maga másolta ki azzal a szorgalommal, amelyre egyetlen m;.gyaw'izat: a legyőzhetetlen tudomany- szeretet. A 'lludonu'inyos Akademia Marci- bi'inyi mellekintalma azonban nyilván nem—
csak a hegyeket mozgató szorgalmat, hanem a nagy és új eredmenyeke—t is respektúlta.
Maskep értékeljük a mát, hogyha tudjuk, hogy miből fejlődött ki_ A hasonlítasi alapot Thirring Gusztáv munkassaga kreálta. Ez a munkásság kisse hasonlítható a Fényes Ele- kéhez is, azzal a különbséggel, hogy Thir- rinLr lusztáv befejezettsógre jutott és a tényközlésről eljutott __ legalább is sok vo—
natkozasban _. a ténymagyarázatokhoz.
A magyar történeti statisztika legkiválóbb termeke azonban talán mégsem ez, hanem az ugyancsak Thirring Gusztáv tollabol szúr- mazó ,,Sopron városa a XVIII, században"
e. munka. A várfalas, patinás város, amely—
ben a csendes, békés alkotó munka a kul- túrának és civilizációnak mintaállító emlé—
keket állított, szívügye volt tudós fiának. És ez ezen a munkán meglátszik. A demográ- fusból itt; a szinoptikus nézés fegyverét fel—
öltó generális statisztikus lesz. A topográ—
fián és a lakásviszonyokon [kívül és termé-
szetesen magán a különböző fejlődési fázi—
sokban bemutatott népességen kívül a gazda- sagi életről, az adóztatásról, a vagyoni és birtokviszonyokról, *az ingatlanforgalomról is olyan képet kapunk, hogy a legjobb kül"- fíildi példákat is túlszárnyalta vele és példát mutat azok számára. Az ezen munkában rejlő tarsadalometikai, nevelt; erteket e hajszolt korszak le sem vonta kellőképpen. Ebben a munkájában oldódik fel a demográfus Thir—
rmg Gusztav legin (ább gazdaság- és kultur- történésszé, anélkül, hogy a statisztikai alap ,szolidítását elvetné lábai alól. Talán ezért az egyetlen munkáért is megérdemelné a Keleti Károly emlékérmet.
Problematikusabbnak látszik Buday László munkásságának az emlékéremmel leendő ki-
300 194?
tüntetése, es az ezirányú javaslat indoko- lzisz. Hiszen 1925 elején már meghalt, Vi- szont a Statisztikai Társaság megalapítása után, 1923—ban jelent meg; ,..ll(l'yj/(LI'UFSSÚ/l Mmlalmes őrei" (a munkája. És 1924-ben .,A statisztika munkaköre" e. rendkívül nagy—
l'tlél'téke'lillült'í. ismereteimeleti szempontból mélyrehatoló munkaja. De egy pillanatra sem szabad tblejieuiink Buday László hátra- hagyott, hal.—'lla után megjelent kisebb ta—
milmapyait sem.
Ha a ,?Magyarorszáa' küzdelmes óvei"—vel szemben fel lehet is hozni azt. hogy tulaj- donképpen ,,A megcsonkított Magyarorszz'ig"
módosított kiadasa, ezzel csak túl igazságot.
mond az illető, mivel ebben jelz—uit't'isen tm vább fejleszti az alanmunlu'iban közölt adat- sorokat es a tanulságok értékelése is jóval gazdagabban es a közben eltelt idő taníta—
sainak meg-szívielósóvel tortenik meg, Hogy a számból miként lehet programm, milyen ,,kell" születik a szám .,vai'i"*-jz'1ból, azt mü—
vésziebben es mesteribl'ien senki nem tudta kifejteni, mint, Buday László. És azt meglát—
tatni. hogy a szamok mennyire nem elszi—
getelten tengetik sivár életüket, hanem meny- nyire nagy osszefuggesben állanak egymás—
sal, e, tekintetben is messze kell visszamen—
niink, vagy előre néznünk, hoáry :i linlfiy Laszlóehoz hasonló es eppen a ..Iilagyarw—
szag: lx'iizdelnies évei" ('. munkaiziból is ki- tetszó kvalitz'isokra akadjunk. Az ilyen látás- módgiak nagy nevel(iórtóke van. Ebben és a sokoldali'isagban a magyar statisztikusok közül senki sem jutott annyira Keleti Károly közelébe, mint llnday László. A :tutisziika tudomáily—jellegének egyik lw ebezhetx'ibb kerdeset markolta meg Buday lla ztó ,,A sta—
tisztika munkal—:öre" c., nem tnh'iagy terje- delmű, de sokat mondó tai'iulmímyúban.
Mint amikor valaki rendet csinal egy ház- ban, amelyben a sok bútor, a sok haztar—
tási holmi torlódasa miatt nints áttekintés.
A rendszeralkotásban hibai sokkal szilárdabb talajon állanak, mint a legtobb nemet, an—
gol vagy francia rendszerezi'íe. Az angol klasszikus nemzetgazdak felettebb időálló jelenseg—szemlélete egy olyan —— persze tel—
jes kiiz'inegnyugvast aligha keltő —— rendszer kiépítését tette, lehetővé Buday Számára, amelyre nyugodtan lehet támaszkodni.
Ha mindez kevós volna és még:: Keleti lia—
rolyéval rokon tndonlányszemlelet közössége sem volna elég, meggondolandó az is, hogy az egész Statisztikai ',l_'i'irsasáf_r meralapi—
tása, munkaii.-ilenditóse és az, hogy ma a Társaság ennel—termeket osztogathat, az tu—
lajdonkeppen Buday László erdeme. E töre—
keny en'iberben egybe volt szerkesztve az al- kotó erő, a céltudatositas, az eszközmegje—
lölés, a világosság kivetitésére való készség és a statisztika ügyének fáradhatatlan pro—- pagaciója. (Csupa bizonyság arra, hogy a Ke—
rleti KárOIy féle örökségek, hagyományok le- téteményese volt ő, egy a statisztika techni—
kájának fejlettebb szinvonalat munkálo kor-
"mm és az ékesszólás—a száminterpretáciö már alig: hasonlítható kariz'máival megáldva.
A munkateljesítnn'my legszigorúbb merte—
ket is megállja a tárgyak változatossága, a szinoptikus szemléletre törekvés nagyvona- lúsíga s az igen erős gazdasz'igpolitikai ér—
zékkel való megáldottság tekintetében Laky Domo" irodalmi munkássága, amelynek kii—
lönösen érték tekintetében nem csekély része még a Statisztikai Társaság megalakulása előtti időkig nyúlik vissza. De a szigorú iteletet igen nagy mértékben kiállják azok a nagy munkák is, amelyek 1022 óta gyors egymásutánban jelentek meg. Ezek egyen- kinti felsorolása a jelentés kereteit megha—- larlnák_ Akár a tuberkulozis—halán(It'vságról, akár a Magyarország megszz'tllásábol szár- mazó gazdasági károkról, vagy a fő "áros la—
kosságának újabb fejlődéséről, akár pedig az egyes termelőréiegek szociális és lakásvi—
szonyairól szol, i'nindig előttünk áll a sta- tisztikai forráskritika és feldolgozási teob—
mika, valamint anyagértékeles minden fegy-
verzetevel ellátott gladiátor, akinek a szám jelentese elmeny s egyben cselekvesre kesz—
tetö rúgó, hareies koz is. A számoszlopok merő szemlelőjehl'i—l mindegyre inkább ,,ml fuln'ram'"-ianulságok levonoja lesz.
(le a tüzetes anyagismeret és a nem egyszer egészen önálló és ötletes telvételtechnikai újlí
tás sok szilárd talajára építve a mondan—
dókat. Bátran lehet mondani, hogy Kőrösy József óta (de talán őt magát is beleértve) nem volt a magyar statisztikai irodalomnak olyan munkása, aki a statisztika munkakö—
rének oly sok ágában produkált, volna, mint laky Dezső. Nála egyollla'ilúságról igazán nem lehet szó s így a közviszonyok megis—
n'iertetesenek szeles skálája tekinteteben valoban Keleti Károly szellemeben dolgozó
kiváló statisztikust érne a kitüntetés,
! közgyűlés az elhangzott javaslat alapján az emlékérmet elsőizhen 'I'lzírring (lusztávnak, Buda/y Lászlónak és Lali—y Dezsőnek itélte.
Végül úgy határozott a közgyűlés, hogy a Társaság 25 éves fennállz'isárol ünnepi ülés keretében fog megemlékezni. Az ülés előké.
szítésére a titkárság nyert megbízatást.
Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja') és a Magyar Statisztikai Társaság Demografiai Szakosztálya.
Le Comité hongrois de l'Union internationale pour l'Étude scientifioue des Problémes de la Population et la Section démographígue de la Société Hongroise de Státistiaue.
A Csoport és a Szakosztály együttes ülései.
A Csoport tevékenységét a háborús esemé—
nyek az lfl—ll febr. 29-i ülést követően meg:- szakitották. újjászervezése után a, ('soport első (sorrendben huszonhatodik) ülését 1947 június 13—án rendezte meg a Műegyetem Köz- gazdaságtndományi Karának egyik elt'íadoter.
i/ntíben. Ugyanezzel az üléssel kezdte meg munkásságát a Magyar Statisztikai Társaság még 1924-ben megalakult, lOVÓkPnySÓSOT azon- ban eddig ki nem fejtett _— most újjáala—
kult — Demográfiai Szakosztálya is. Az együttes ülésen a Csoport, a Szakosztály és a Magyar Statisztikai Társaság tagjai, va- lamint meghívottak is igen nagy számban vettek részt.
Minthogy az ülést a Csoport és a Szakosz—
tály a Magyar Statisztikai Társasággal kar- öltve rendezte meg, azon a Társaság elnöke, Bud János dr. elnökölt; az ülést ,,Statisztika és demokrácia" c. elnöki szókfoglalója ve- zette be.
Az ülésen ezután a Csoport és a Szakosz- tály elnöke, Schneller Károly dr, tartotta meg ,,Demografiai helyzetkép" címen széles 1) A Magyar Statisztikai Társaság ke—
belében.
tárgykört felölelő, grafikonokkal, statisztikai, térképekkel is illusztrált szakosztályelnöki székfoglalóját. Elűáuli'tSábttn utalt arra, hogy a kulturális, gazdasági és erkölcsi értékrend alapjait megrázó évek, a totális értékpusz—
títás jegyeben lefolyt háborús események _,—
az emberi szolidaritás nagy sérelmein kívül -—— a nepesseg összetételét és a népesedési mozgalom menetét is erősen megzavarták. A közvetlen számbeli hatásokkal felérnek a közvetett és az idők folyamán szintén szám_
beli eredményekben leesapódó antiszelekció—
nális, minőségbeli hatások. E számhatások jórésze hozzáférhetetlen a statisztikus szá—
mára; pedig ezek szám—formáló ereje nagy s éppen ezért ismeretük fontos volna. E mel—
lett a demológiai értékítéletek felállítását megnehezíti az, hogy' a népesség szerkezete
— újabb népszámlálás hiányában —_ ismereL len s így a népmozgalmi viszonyszámok tir- télte felettébb problematikus. A népességszer- kezet tudvalevőleg a harctéri veszteségek, a fogságbajutottak, elhurcoltak és az áttelepí—
tettek __ pontosan nem tudott — jelentös száma révén erősen módosult. Mindezen okok miatt a különböző népmozgalmi viszonyszá—
mok ma csak durván tájékoztatnak, de nem tekinthetők oknyomozó ítéletek felállítására alkalmasaknak. Pedig az élet és a halál
