A Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakulásának 75. évfordulója

722

^SZEMLE

külföldi vállalatoknál a műfalapok ön—

költsége a hagyományos termékek ön-

költségének alig több, mint felét teszi ki.

: 21. tábla

A műfatermékek: önköltsége és értéke a bútorlapéhoz, illetve az enyoezett lemezéhez

viszonyítva

A termelt műfa egységére jutó termelési

Termék költség ; érték'

a bútorlap, illetve az enyvezett lemez önköltségének, illetve

értékének százalékában Rostlemez . . . . 1051) ' 6633 Forgácslap . . . . . 101,2 76,6 Pozdorjalap ... 92,4 , m;;

!

* Forgalmi adó és árkiegészítés nélkül.

*

Faanyaggazdálkodásunk helyzetéről adott áttekintésünk csak vázlatos, össze—

foglaló jellegű tájékoztatást nyújt a fa—

anyagellát'ás és a faanyaghasznosítás leg—

fontosabb kérdéseiről. A rendelkezésre

álló adatok segítségével igyekeztünk be—

mutatni a faanyaggazdálkodás terén el—

ért eredményeket és a felvetődött hibá—

kat, kimutatni a gazdaságosság további

növelésének jelentős tartalékait, lehető—

ségeit. *

Az eddigi tervek szerint a második öt—

éves terv végére műfatermelésünk a je-

lenleginek mintegy háromszorosa lesz. így a műfatermelés és a műfafelhasználás aránya — az összes fűrész— és lemezipari termelés, illetve felhasználás növekvő mennyiségéhez viszonyítva ;— némileg emelkedik. Növekszik a műfatermelés fa-

igénye is. Az évenként keletkező fahulla—

dék mennyiségének nagyobb része azon——

ban továbbra is feldolgozatlan marad.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakulásának 75. évfordulón

KENESSEY ZOLTÁN

1960-ban töltötte be fennállásának 75.

évét a Nemzetközi Statisztikai Intézet. Az

Intézet gazdag múltja és az, hogy a ma- gyar statisztikusok az Intézet munkájá-

ban megalakulása óta aktívan részt

vesznek, indokolttá teszi, hogy a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet 75 éves jubileu—

.mán az Intézet létrehozásának a__ körül—

ményeiről és munkásságának néhány kér-

déséről röviden beszámoljunk, kiemelve

a magyar statisztikusok részvételének egyes vonatkozásait.

I. A Nemzetközi Statisztikai Kongresszus A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1885—

ben történt megalakulása előtt is folyt már együttműködés a különböző országok

statisztikusai között, mindenekelőtt a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus ke—

retében. A nemzetközi statisztikai kongresszusok létrehozásához az impul—

zust az 1851. évi első, Londonban megren—

dezett világkiállítás adta, amelynek láto—

gatói között volt Ouetelet, a neves belga statisztikus is. A nemzetközi statisztikai kongresszusok létrehozásának a gondola-

tához London légköre igen alkalmas volt.

Angliában működött legrégebben statisz—

tikai társaság, az 1834—ben alakított ,,Ro—

yal statistical Society of London". Guete—f

let kezdeményezésére és az angol statisz—

tikusok támogatásával a különböző orszá—

gok statisztikai gyakorlatának egységesí-

tése érdekében és az adatok nemzetközi összehasonle'thatóságának az elérésére az állami statisztikai intézmények képviselői—

nek részvételével 23 éven keresztül, 1853 és 1876 között, kilenc nemzetközi statiszti—

kai kongresszust tartottak.

Az első kongresszus Brüsszelben ült ösz—

sze 1853-ban. Ez a kongresszus tekinthető

a nemzetközi statisztika fejlődése ki—

induló pontjának. A kongresszuson többek között megvitatásra kerültek a demográ-

fia, az ipar, a mezőgazdaság, a nemzet—

közi vándormozgalom, a bűnözés statiszti—

kai számbavételének kérdései. A kong—

resszus munkáját 3 szekcióra tagolva vé—

gezte. A Párizsban 1855—ben megtartott második kongresszuson a szekciók száma eggyel bővült (az új szekció a nagyváro- sok statisztikájával foglalkozott). A Bécs-

ben 1857—ben és Londönban 1860—ban ülé——

sező kongresszusok programja még széle— ' sebb volt s mindkettőn hat szekció kere—

tében folyt a munka.

723

A Berlinben 1863-ban összeült ötödik kongresszuson javaslatot terjesztettek elő a nemzetközi statisztikai kongresszusok állandó szervezetére. Ez a javaslat azon—

ban, amelyet megvitatásra különbizottság

elé utaltak, nem került elfogadásra és megvalósításra. A nemzetközi statisztikai

kongresszusok iránti eleven érdeklődésre jellemző, hogy az 1867—ben Firenzében megtartott hatodik kongresszusnak 751 résztvevője volt.

Nagy fába vágta fejszéjét a hetedik

kongresszus, amely 1869—ben Hágában ült

össze. Ezen a kongresszuson Ernst Engel javaslatára elhatározták egy nagyszabású ,,Altalános nemzetközi statisztika" közzé—

tételét, amely az egyes országok statiszti—

kai módszereinek az összehasonlítását, il—

letve egységesítését szolgálta volna. Enge]

javaslatára a statisztika területét 37 ága-

zatra (24 fő és 13 alágazatra) tagolták a

feldolgozás céljából.

A hágai kongresszuson vettek részt elő—

szőr a magyar statisztika hivatalos kép—

viselői Keleti Károly és Hunfalvy János,

a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus munkájában. Keleti kiküldetése már 1867—

ben is szóba került az előző firenzei kong—

resszus alkalmából, a még egészen fiatal (1867 május végén létrehozott) magyar

hivatalos statisztikai szolgálat vezetője

azonban ekkor még nem tudott bekapcso—

lódni a kongresszus munkájába. A Nem-

zetközi Statisztikai Kongresszus munká—

jába való bekapcsolódásnak a kiegyezés után politikai jelentőséget is tulajdonítot—

tak, amit láthatunk a Keleti és Hunfalvy által Gorove István földművelés—, ipar— és kereskedelemügyi miniszter részére készi—

tett jelentés következő mondatából is:

,,Állami különlétünk és önállóságunk mind

a kongresszus üléseiben és tanácskozásai—

ban, mind az ünnepélyes fogadtatások al- kalmával . .. teljesen elismertetett".1

A hágai kongresszus tapasztalatai bizo—

nyos szerepet játszottak a magyar köz—

ponti statisztikai szerv önállóságának a megteremtésében is. A kiegyezés után a statisztikai szolgálat részére megszabott szervezeti keretek igen hamar szűknek bi—

zonyultak, s már 1869—ben előtérbe került

a minisztériumi szakosztályként működő statisztikai szerv önállósításának a kér- dése. Keleti az önálló statisztikai hivatal megteremtése mellett első érvként az or—

szág nemzetközi statisztikai kötelezettsé—

geit emelte ki: ,,Két okból szükséges és mellőzhetetlen, hogy a jelen pillanatban foglalkozzunk a hivatalos statisztika meg—

! Hivatalos Statisztikai Közlemények, II. év- folyam, Pesten, 1869. 92. old.

5*

szervezésével... Az első ok: a nemzetközi statisztikai értekezletek legutóbbikának

határozata összehasonlító európai statisz—

tika létrehozása végett...2

A Nemzetközi Statisztikai Kongresszus

által a statisztika nemzetközi egységesíté—

sére Hágában elfogadott nagyszabású terv-

ből azonban csak igen kevés vált valóra.

Az 1872—ben "Szentpétervárott rendezett

kongresszuson is megkísérelt erőfeszítések

ellenére a Budapesten megtartott utolsó IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus

idejéig, amely 1876—ban ült össze, a 37 ága—

zatnak csupán egyike—másika került tény- leges feldolgozásra. Az elvégzett munkák közé tartozott Keleti Károly 1885—ben meg—

jelent műve a szőlészeti statisztikáról,a

valamint Kőrösy József munkája a nagy——

városok statisztikájáról, amelynek első kötete 1876—ban jelent meg.!

Az 1872. évi szentpétervári kongresszus határozata nyomán a hivatalos statisztika

képviselői egy állandó nemzetközi bizott-

ságot létesítettek, amely négy ülést tartott (1873-ban Bécsben, 1874—ben Stockholm—

ban, 1876—ban a kongresszus idején Buda—

pesten és végül 1878—ban Párizsban). El—

határozták még a Bizottság ülésének össze—

hívását 1879—re Rómába, valamint 1880-ra

az esedékes tizedik kongresszus idejére.

Ezek a tervek azonban már nem váltak valóra és Guetelet 1874-ben bekövetkezett

halála után néhány évvel a nemzetközi

statisztikai kongresszusok működése meg—

szűnt.

Keleti Károly, aki a Nemzetközi Statisz—

tikai Kongresszus állandó bizottságának elnöke volt, mindent elkövetett, hogy a Budapesten megrendezett IX. kongresszus után is —— amely kongresszusnak Magyar-—

országon való megrendezése a kiegyezés.

után alig tíz évvel a magyar statisztikai szolgálat gyors fejlődését és gyarapodó nemzetközi tekintélyét is mutatta —— élet—

ben tartsa a statisztikusok e fontos nem—

zetközi intézményét.

Keleti erőfeszítései azonban politikai

okok, elsősorban Bismarck porosz kancel—

2 Keleti Károly: Emlékirat, egyúttal javaslat Magyarország hivatalos statisztikájának szerve- zése tárgyában. 1869. december 10.

3 Magyarország szőlészeti statisztikája, 1860——

1873. (Nemzetközi statisztika. Szőlészet. Első!

rész.) Szerkesztette Keleti Károly. Kiadja az Orszáe'os Magy. Vir. StatisztikAi Hiv., 1975.

(Nyomatott az Athenaeum nyomdájában, Buda-—

pesten) 402 old.

* Sfatisfione Internationale des Grandes Vil- les. Premiere Section: Mouvement de la popu-e lation. Tome I. Redigé par Joseph Kőrösi/.

(Statistidues Internationales, publiées sur l'ordre—

du Congres de Statistidue. Ouvrage publié par——

la Commune de Budapest.) 1876. Maurice Ráthu Paris, Guillaum et Comp., Berlin, Bureau Royal de Statistigue (Dr. Engel) 283 old.

lár ellenzése miatt, hajótörést szenvedtek.

J. W. Nixon a Nemzetközi Statisztikai In- tézet történetéről irott munkájában idézi

erről Neumann-Spallar't leírását: ,,Amikor

az Állandó Bizottságnak 1879-ben Rómába való összehívására szóló meghívásokat nyilvánosságra hozták, jól ismert német

statisztikusok ellenezték a meghívás elfo- gadását, valamint a tervezett tizedik kong—

resszus összehívását 1880—ban. Ez az ellen- zés nem volt hatástalan, minthogy az ülést

határozatlan időre elhalasztották; az e lnök

benyújtotta lemondását és úgy határoz- tak, hogy ajánlatos a további ' ' el- napolni a nemzetközi munkálatok meg- fontolására alkalmasabb időre."5

A Bécsben megjelenő ,,Allgemeine Zei—

tung" 1885. június 14-i számában a Nem—

zetközi Statisztikai Kongresszus megtor- pedózásáért a következőképpen érintette Bismarck felelősségét. ,,Amikor a Kong- resszus 1876—ban azt a határozatot hozta, hogy egy állandó nemzetközi statisztikai

bizottság jöjjön létre, amelynek állandó

székhelye Párizsban legyen, Bismarck tiltakozott e határozat ellen és kifejezet—

ten megtiltotta Poroszország statisztikusai—

nak, hogy a kongresszus munkájában to-

vább résztvegyenek. Ennek következtében

a többi német állam sem vett részt tovább

a kongresszus munkájában, amely azóta, bár formálisan fennállt, tevékenységét to—

vább nem folytatta."6

Végül idézzük Keleti Károlyt, aki az Al—

lándó Bizottság tagjaihoz intézettlevelében a következőképpen írja le a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus munkájának a

megfeneklését: ,,Az összes német államok

megtagadták, hogy képviseltessék magu—

kat az Állandó Bizottságban, Svájc k övette ezt a példát, Spanyolország és Svédország

képviselői kifogásokat küldtek, Anglia és

Oroszország tekintetében még nem vagyok

abban a helyzetben, hogy tudjam, hivata—

iosan képviseltetik-e maguka t vagy nem . . , Ilyen körülmények között végül is az ülés

elhalasztása mellett döntöttem. Elfáradva

erőfeszítéseim kudarcától', elkeseritve a csekély eredménytől az oly harmónikus párizsi ülés után, úgy döntöttem, hogy el—

nöki tisztségemet, feladom."7

Ez a rövid beszámoló nem teszi leh etővé

a Nemzetközi Statisztikai Kongresszus problémáinak az elemzését, annyit azon—

ban itt is leszögezhetünk, hogy ez a nem—

zetközi statisztikai szerv munkájának bi-

, J. W. Nixon: A History of the International Statistical Institute, 1885—1960., The Hague, In—

ternational statistical Institute. 1960. 188 old.

8 Lásd Nixon, i. m.

" Annuales de Demographie, 3 année, 1879.

305—306. old.

zonyos gyengéi mellett kétségtelenül a ve-

zető kapitalista országok közötti ellenté—

tek, mindenekelőtt a bismarcki Porosz—

ország áldozatává lett.

A kongresszus munkájának értékelésé—

nél érdemes idézni Campiont, az Egyesült Királyság Központi Statisztikai

Hivatalának jelenlegi elnökét, aki 1949-ben

a kongresszusról a következőket írta:

,,Ezek serkentő hatásúak Voltak és nagy-

mértékben elősegítették a hivatalos statisz—

tika fejlődését az európai országokban.

Még ma is tanulmányozásra érdemesek Gluetelet, Farr, Newmarch, Engel, Keleti és mások beszédei ezeken az üléseken."8

II. A Nemzetközi Statisztikai Intézet

A Nemzetközi Statisztikai Intézet létre- hozására a kezdeményezés Angliából in—

dult ki. Az intézet létrehozását az angol statisztikai társaság kezdeményezte. A ,,Royal Statistical Society" 1885 júniusá—

ban ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját. (Az ötvenedik évforduló 1884—ben volt, az angol királyi csalá dot ért gyászeset miatt azonban egy évvel elha—

lasztották annak megünneplését.) Úgy—

szintén 1885-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a francia statisztikai tár—

saság Párizsban, s a két társaság össze—

jöveteleit a külföldi vendégek kedvéért úgy időzitették, hogy azok közvetl enül egy- mást követték.

A ,,Royal Statistical Society" ülésén a nemzetközi statisztikai élet neg yven ismert

képviselője vett részt. A résztvevők 12 or—

szágot és 3 várost képviseltek (Franciaor—

szágot, Ausztriát, Magyarországot, Orosz—

országot, Norvégiát, Hollandiát , Belgiumot, Olaszországot, Romániát, Görögországot, az Amerikai Egyesült Államo kat és Brazi—

liát, illetve Párizst, Budapestet és Prágát).

Amint a felsorolásból látható, a nemzet- közi statisztikai együttműköd és ezen új fó—

rumának a létrehozásában a német sta—

tisztikusok szintén nem vettek részt, visz—

szautasítva a részükre kiküldött meghívá—

sokat.

Az ülésen Neumann—Spallart előadást tartott ,,A Nemzetközi Statisztikai Kong—

resszusok eredményeinek a rezüméje és a

Nemzetközi Statisztikai Szövetség javasolt

terveinek a vázlata" címmel. Ebben az

előadásban a Nemzetközi Statisztikai Tár—

saság létrehozásának három lehetséges for—

máját vetette fel: a) egy hivatalos testüle-

8 H. Campion: International statistics. Jour—

nal of the Royal statistical Society. Vol. CXII.

Part II. 107. p.

725

tét, b) egy félhivatalos testületét, c) egy akadémikus jellegű testületét. Neumann-

Spallart a maga részéről —— a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok hivatalos szin—

tű felépítésével ellentétben -— egy nem hi—

vatalos akadémiai jellegű nemzetközi sta- tisztikai tudományos társaság létrehozását javasolta, amelyben nem egyes intézmé—

nyek képviselői, hanem a statisztikai tudo—

mány jelesei — személy szerint — vegye—

nek részt,

Hivatalos jellegű társaság létesítése mel- lett az ülésen felszólalt Inam—Sternegg, az osztrák statisztikai hivatal elnöke, akit tá—

mogatott a neves orosz statisztikus, Kauf- man, valamint Kőrösy József. Szó lehetett

volna a Keleti Károly által 1878—ban Pá—

rizsban, az állandó nemzetközi statisztikai bizottság ülésén előterjesztett Változat, ti.

egy félhivatalos nemzetközi statisztikai testület létrehozásáról is. Az ülés részt- vevői azonban rövid vita után egyhangú—

lag Neumann—Spallart javaslata mellett foglaltak állást. Az ülésen megválasztották a létesítendő intézet szervező bizottságát,

amelyben kilenc ország: Anglia, az Ame—

rikai Egyesült Államok, Franciaország,

Görögország, Olaszország, Norvégia, Auszt—

ria, Oroszország és Magyarország képvi- selői vettek részt. Magyarországot a szer—

vező bizottságban Keleti Károly képviselte.

Közvetlenül a ,,Royal Statistical Soci—

ety" ülése után Londonban meg is tartot—

ták a ,,Nemzetközi Statisztikai Intézet"

első, alakuló közgyűlését. Az Intézet elnö—

kévé az angol statisztikai társaság elnökét, Rawsont, alelnökké a francia Levasseurt és az osztrák Neumann Spallartot, főtit—

kárrá az olasz Bodíot választották meg.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet első rendes ülését 1886 őszére Rómába akarták

összehívni, az akkori olaszországi kolera-

járvány miatt azonban erre az ülésre csak 1887 tavaszán került sor.

*

Az elmúlt 75 év alatt a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet sokoldalú és folyamatos (csupán a két világháború alatt megszakí- tott) tevékenységet fejtett ki. Különösen fontos kezdettől fogva a nemzetközi sta—

tisztikai kongresszusok megrendezése terén az Intézet által kifejtett tevékenység, va—

lamint az Intézet publikációs munkája.

Az, hogy az új nemzetközi statisztikai

szervezet nemzetközi tudományos társaság jelleggel jött létre (vagyis az egyes orszá—

gok hivatalos statisztikai apparátusaival fenntartott szerves kapcsolat nélkül), sok—

tekintetben meghatározta az Intézet tevé-

kenységének a határait, s ezzel függ az is

össze, hogy az első világháború után a

Népszövetség, illetve a második világ- háború után az ENSZ keretében ki kellett alakítani a hivatalos nemzeti statisztikai szervek, vagyis a statisztikai hivatalok

együttműködésének egyéb formáit is.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet alap—

szabálya úgy intézkedett, hogy a tagság zártkörű legyen (a tagság létszámát maxi—

málták) és a tagok felvétele választás út—

ján történjék. Az Intézet munkássága első—

sorban a következő két területen koncent—

rálódott: a) nemzetközi statisztikai ülések

rendezésében és b) kiadványok közzététe-

lében. _

Alapítása óta a mai napig az Intézet 32 ülést tartott, amelyek közül 1885 és 1913

között 14 zajlott le. Ebben a periódusban a magyar statisztikusok közreműködése az Intézet munkájában igen aktív volt, amit az 1901—ben Budapesten megrendezett ülés és a magyar résztvevők számának alaku- lása is mutat.

1. tábla"

A nemzetközi Statisztikai Intézet ülései 1887 és 1913 között

. Képviselt Sorszám Év Hely $$$; országok

száma,

1887 Róma 156 21

1889 Párizs 167 19

1891 Bécs 173 22

1893 Chikago 171 20

1895 Bern 170 20

. . . . 1897 Szentpétervár 168 20 VII. . . 1899 Krisztiánia 173 21 VIII. , , 1901 Budapest 171 22

IX. . . , 1903 Berlin 193 22

X. . . , . 1905 London 210 22

XI. . . . 1907 Koppenhága 220 23 XII. . . 1909 Párizs 212 23

XIII. . 1911 Hága 206 25

XIV. , , 1913 Bécs 204 26

A magyar statisztikusok állandóan aktí- van résztvettek az Intézet ülésein. Ha vé- gignézzük az ülések résztvevőinek orszá- gok szerinti bontását, akkor megállapíthat- juk, hogy a magyar statisztikusok rész—

vételi aránya —-— a többi európai országhoz viszonyitva —— ebben az időben igen ked—

vező volt. (Lásd a 2. táblát.) A kapcsola- toknak az utóbbi években történt megélén—

külése ellenére is hazánk jelenlegi rész—

vétele az Intézet munkájában más orszá—

gokhoz (pl. a skandináv államokhoz) viszo—

nyítva, amelyeknek részvétele tradicioná—

lisan nem volt olyan aktív, mint Magyar—

országé, még egyelőre elmarad.

2. tábla A Nemzetközi Statisztikai Intézet ülésein résztvevő tagok száma egyes országokból

(1885—1913)

v VI. _ v , _ XI.

I. II: III. (§; v. Szent- 13; 1333 IX. fám Kop- XII. XIII. XIV.

Ország Róma Párizs Bécs cago Bern péter- tiánia pest Berlin don pen- Párizs Hága Bécs

vár húga

1887 ) 1889! 1891 ] 1893! 1895! 1897 1 1899! 1901 [ 1903! 1905! 190 7 ; 19091 1911 1913

Franciaország . . . 18 27 28 29 29 31 32 29 32 32 37 35 35 35

Németország . . . . 25 25 27 24 22 21 22 24 ,32 37 37 35 34 35

Anglia ... 17 23 24 24 23 22 22 19 22 29 31 29 25 25

Oroszorszáág ... 14 13 16 15 17 18 18 18 18 20 20 19 18 17

Egyesült

_

Államok ... 10 11 12 15 15 13 14 15 1 14 14 13 14 14

Olaszország ... 25 24 23 22 20 17 17 15 15 14 11 11 9 10

Ausztria ... 10 12 13 14 13 13 13 13 15 17 22 21 17 16

Magyarország 8 6 5 5 5 7 7 8 9 10 8 8 8 6

Belgium ... 6 7 5 5 6 6 6 6 7 7 8 S 9 8

Hollandia ... 5 3 2 — 8 4 3 3 4 4 3 4 4 5 5

Svájc ... 3 4 3 3 4 4 5 4 4 5 5 5 5 4

Norvégia ... 4 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4

Bulgária ... — — 1 1 l 2 1 2 2 2 1 1 1 1

Románia. ... —— —— 1 1 2 2 2 2 2 2 1 2 8 3

Dánia. ... '. . . . . 2 2 2 2 1 2 2 2 4 5 5 5 4 4

Svédország ... 1 1 1

1 1

1 1 l 4 4 5 5 6 5

Megjegyzés: Az 1901.

Az Intézet tudományos tevékenységének részletes ismertetése és elemzése megha—

ladná a beszámoló kereteit, s ezért a kö—

vetkezőkben csupán azon területek és kér—

dések vázlatos, korántsem teljes felsorolá—

sát adjuk, amelyekre az Intézet tevékeny—

ségi köre kiterjedt, illetve ma is kiterjed:

Statisztikai szervezet és módszerek; (Nem- zetközi statisztikai hivatalok szervezete; kiad- ványcsere; statisztikai bibliográfia; statisztikai szótár; a statisztikai összehasonlítás módszerei;

csoportképzés a statisztikában; grafikus ábrá- zolás; történeti statisztika stb.);

Népesség, népmozgalom (a módszerek egysé—

gesítése, nagyvárosok statisztikája; népszamlá- lások előkészítésének egységesítése; termékeny—

ség mérése; válások; haláloki névjegyzék; ván—

dorlások stb.);

Egészségügy (betegségek; tuberkoiózis; rák);

Ipar és kereskedelem;

Hltel- és pénzügy;

Közlekedés;

Fogyasztás (háztartásstatisztika;

fogyasztás) ; Árak;

Bérek;

Munkaügy;

Társadalombiztosltás;

Konjunktúrakutatás;

Igazságügy.

élelmiszer—

A felsorolt (és fel nem sorolt) területek

statisztikai problémáit az Intézet munka—

bizottságaiban és mindenekelőtt a kong-

resszusokon vitatták meg. Az e téren vég- zett munkát legjobban az Intézet bulletin—

jei tükrözik vissza. Az Intézet kiadványá—

nak (,,Bulletln de l'lnstitut International de Statistigue") kötetei kétségkívül a nem—

zetközi statisztika becses dokumentumai.9

9 1933—ban a ,,Bulletin" helyébe a ,,Revue de Z'Institut International de Staüstlaue" lépett,

évi budapesti ülésen résztvettek számának nagyságrendjében.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet kiad—

ványait Lenin is használta munkájában.

Igy ,,Az imperializmus mint a kapitalizmus

legfelsőbb foka" c. művében arra hivat-

kozik, hogy ,,A Nemzetközi Statisztikai ln-

tézet Értesítő"—jében A. Neymarck igen

részletes, teljes és összehasonlításra alkal-

mas adatokat közölt az egész világon esz-

közölt emissziókra vonatkozóan . . ."")

*

A Nemzetközi Statisztikai Intézet mun-

kásságának 75 évét nem lehet egy rövid beszámolóban áttekinteni. Az előzőkben felsoroltak azokat a területeket, amelyek—

kel az elmúlt évtizedek során az intézet

foglalkozott. Az intézet újabb munkái kö—

zött különösen említést érdemel a Kendall-

Buckland—féle statisztikai magyarázó szó—

tár kiadása, a statisztikai oktatás érdeké—

ben kifejtett munka, a statisztikai kifeje—

zések többnyelvű jegyzékének az összeál-

lítása (Magyarország kezdeményezése nyo—

mán és az Európai Statisztikusok Értekez—

lete ajánlására), bibliográfiák összeállítása stb.

A nagymúltú intézet munkásságának a méltatása mellett a további fejlődés érde-

kében az intézet munkájának egy problé- mája is megemlíthető, ti., hogy az intézet

tevékenységében a második világháború

1" Lenin Művei. 22. köt. Szikra, Budapest, 1951.

247. old. Lenin Neymarck számításait egyébként kiegészítette saját becsléseiVel. ,,A kisállamo—

kat illető adatokat — második hasáb —— hozzá—

vetőleg számítottuk ki az 1902—es adatok alap- ján, és 200/0-kal növeltük." i. m. 247. old.

után a statisztikai módszertani, matemati—

kai problémáknak az örvendetes előtérbe

kerülésével párhuzamosan nem tapasztal—

ható kielégítő fejlődés a statisztika olyan ágai vonatkozásában, amelyek az utóbbi időben erős fejlődésnek indultak nemcsak a szocialista, de a kapitalista országokban is. így például az intézet kongresszusán a

makroökonómiai jelentőségű statisztikák,

például a népgazdasági mérlegrendszer

kérdései viszonylag kevés helyet kaptak.

Valószínűleg részben ezzel függ össze, hogy

a makroökonómiai szempontból fontos sta- tisztikai problémák szakértői elsősorban más nemzetközi társaságok keretében fej-

tik ki munkásságukat.

A közúti

'727

A Nemzetközi Statisztikai Intézet hagyo—

mányai, gazdag múltja és sok vonatkozás- ban eddig elért eredményei kellő alapot

adnak arra, hogy a felmerülő problémák

megoldása sikeres legyen. Az Intézet sze—

repe, funkciói sokat változtak a megalaku—

lása óta eltelt 75 év során, különösen a

Népszövetség, majd az ENSZ keretében ki—

bontakozott nemzetközi statisztikai munka kifejlődése folytán. A Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet azonban, amelynek munká—

jában a szocialista és a kapitalista orszá—

gok statisztikusai is aktívan részt vesznek,

a nemzetközi statisztikai életnek ma is

nagytekinte'lyű fóruma, s a közös további erőfeszítéseken múlik, hogy az elkövetkező

évtizedekben is az maradjon.

balesetek

statisztikai megfigyelésének új módszere

MÁNYI SZABÓ ISTVÁN A közúti balesetek száma világszerte

éVről évre növekszik. Mindenütt nagy gondot okoz a közlekedési és baleseti kér—

désekkel foglalkozó szakembereknek, hogy feltárják azokat a módszereket, amelyek—

kel sikeresen harcolhatunk a közúti bal—

esetek megelőzéséért.

Az utóbbi években hazánkban is elő—

térbe került ez a kérdés, és mielőbbi meg—

oldása egyre sürgetőbben jelentkezik. Az utolsó három év statisztikai adatai alap—

ján megállapíthatjuk, hogy a közúti bal—

esetek száma hazánkban is jelentős emel—

kedést mutat: 1958—ról 1959—re 23, 1959-ről 1960-ra pedig további 15 százalékkal

emelkedett.

Ezek az adatok a mielőbbi intézkedés

szükségességére hívják fel a figyelmet. Az operatív intézkedés megtételének előfel- tétele —— és egyben hatékonyságának bizto—

sítéka is —, hogy a bekövetkezett balese- tek "okait és körülményeit statisztikai ada—

tokban rögzítsük, ezek alapján a helyes értékelést elvégezzük.

Az új közúti baleseti

Belügyminisztérium, a Közlekedés— és Postaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködve szer—

Vezték meg. Ez az együttműködés bizto—

sította, hogy a közlekedési, közlekedés—

rendészeti, közlekedésstatisztikai és egész—

ségügyi statisztikai szempontok megfele—

lően érvényre jussanak az adatfelvétel

megszervezésében (például a baleseti lap összeállításánál stb.).

A korábban érvényben levő baleseti felvételi lap a baleset okát három kérdés—

statisztikát a

csoportban tudakolta aszerint, hogy a bal—

eset

a) a járművezető hibájából, b) a gyalogos hibájából, c) egyéb okokból

történt—e.

A csoportosítás c) pontja (egyéb ok) foglalta magában az ún. ,,műszaki termé—

szetű hibákat és okokat", a ,,pályában rejlő okokat" és az ,,egyéb befolyásoló té- nyezőket", amelyek külön—külön is egy- egy összevont kérdéscsoportot jelentenek.

Ennek következtében a balesetek nagy

részénél félrevezető volt az ,,ok" meg—

jelölése.

A régi közúti baleseti statisztika to—

vábbi hiányossága volt az is, hogy a fel—

dolgozás kézi erővel történt, és így a kü—

lönböző kombinációs értékelő táblák nagy munkaigényességük miatt még a felvett

szűkkörű adatokra vonatkozóan sem ké- szülhettek el.

Ma már tisztázódott, hogy egy közúti balesetnek általában több oka is lehet.

Ennek megfelelően az új baleseti—statisz—

tikai felvételi lap a balesetet előidéző oko—

kat a következőképpen csoportosítja.

1. A járművezető hibájából:

a) a járművezető KRESZ—be ütköző ma—

gatartása,

b) egyéb, a járművezetővel kapcsolatos

ok. '

Különválasztottuk tehát a közlekedés—

rendészeti szabályok megszegése (gyors—

hajtás, sebességkorlátozás megszegése, el- sőbbségi jog figyelmen kívül hagyása,