A Nemzetközi Statisztikai Intézet mexikói ülése

11. szám. —-—900——

1933

A Nemzetközi Statisztikai Intézet mexikó i üléseJ)

La Session de Mexico de l'lnstitut—lntemational de Statistigue.1 )

I. Az ülésről általában.

A 1". évi október hó II.—e és 14.—e között zajlott le a Nemzetközi Statisztikai Intézet XXI. ülése Mexikó városában. Az ülés helyét még 1931—ben a madridi ülésen állapttották meg a mexikói kormány szíves meghívására, amely abból az alkalomból hívta meg a Nemzetközi Statisztikai Intézetet, hogy a Mexikói Statisztikai és Földrajzi Társaság ebben az évben ünnepelte alapításának 100.

évfordulóját. Már a meghívás idején is fel—

tűnt, hogy Amerikában és éppen Mexikóban már 100 évvel ezelött olyan tudományos élet alakult ki, amely lehetővé tette egy ilyen tu—

dományos társaság megalapítását, amely szinte még az európai hasonló tudományos társaságok alapítását is megelőzte. Az emlí—

tett társaságnak az Intézet üléséhez kapcso- lódó jubiláris ünnepsége és az azon elhang—

zott beszédek és történelmi visszapillantások meggyőztek bennünket arról, hogy ott az el-—

mult 100 esztendő alatt tényleg jelentős tu—

dományos munka folyt, amely bármely hasonló európai társaság működésével fel- veheti a versenyt. Az a körülmény, hogy Mexikó lakosságának jóval nagyobb fele még ma is analfabéta, nem von le semmit ennek a tudományos munkálkodásnak az értéké—

ből, csak azt a nagy ellentétet igazolja, mely ebben az országban ma még az általános népműveltség és a magasabb kultúra között fennáll.

Magának a Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet ülésének egész rendezése és az ülésen résztvevő nagyszámú mexikói szakemberek részvétele is bizonyítja, hogy a statisztika tudománya ma már Mexikóban is igen fej- lett és jelentős sikerű munkát végez. A ren—

dezőbízottságnak tiszteletbeli elnökségét maga a köztársaság jelenlegi elnöke Abe- lardo Rodriguez tábornok vállalta és annak tiszteletbeli tagjai az összes miniszterek és miniszteri osztályfőnökök voltak, akik itt egyes kormányzati ágakat (közegészségügy, munkaügy stb.) önállóan vezetnek. A ren- dező bizottság tényleges elnöke Primo Villa Michel, közgazdaságiigyi miniszter volt, al—

elnökei Ramon Belem a statisztikai hivatal

1) A Magyar Statisztikai Társaságban l933 de—

cember 19—én tartott előadás, "— Communication (ne 16 19 décembre 1933 á la Société Hongroise de Sla- tistiaue. Cette étude paraitra en íruncois dans le Journal de la Société Hongroise de Statistigue.

főigazgatója, továbbá Ezeguiel Ordimez a

Mex1kói Földrajzi és Statisztikai TárSaság volt elnöke, mig a főtitkári tisztet maga a munkaügyi hivatal osztályfőnöke, aki mi—

niszteri rangban van, Juan de Dios Bajor- guez, egyébként a statisztikai hivatalnak volt

"igazgatoja látta el, aki annak idején a meg- hívást is eszközölte és akinek az ülés előke-

szitésében és rendezésében a legnagyobb szerepe volt. Neki köszönhető leginkább az

ülésnek rendkívüli sikere és azok a hamu—

latos élmények és kedves emlékek, amelyek az általa rendezett kirándulások révén ne—

kiink, résztvevőknek, osztályrészül jutot- tak.

Maga az a körülmény, hogy a mexikói

kormány hajlandó volt 52 másvilágréübeli tagnak oda- és visszautazási költségeit fe—

dezni, lehetővé tette volna, hogy az ülés a

tagok részéről eléggé látogatottlegyen. Úgy—

látszik azonban, hogy a fáradságos út és általában az oda— és visszautazás hos—szú időtartama sokakat visszatartott a jelent—*

kezéstől, úgyhogy Európából és Afrikából a 44 tagnak felajánlott útiköltségmegtéri—

tést csupán 30 tag vette igénybe. Az ameri—

kai és ázsiai tagokkal együtt az Intézetnek mindössze 38 tagja volt jelen, a meghívott külföldiek száma 36 volt, a meghívott mexi—

kóiaké pedig 21. Megjegyzendő, hogy a meghívottak nagyobb része olyan államok—' nak mexikói követeiből, vagy követségi tisztviselőiből állott, amely államok egyéb- ként taggal vagy más szakemberrel nem voltak képviselve az ülésen. A nagy nem——

zetközi szervezetek közül képviselve volt a Nemzetek Szövetsége, a Nemzetközi Mun- kaügyi Hivatal és a Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet is részint taggal, ré—

szint meghívottal. '

A megjelent tagok között legtöbben vol—

tak a németek és az Egyesült Államokbeliek

5—5 taggal. Az olaszok 4 taggal Voltak kép- viselve, 3-an voltak a lengyelek és angolok;

a franciák, spanyolok, svédek és a hollan- dok már csak 2 taggal szerepeltek; a többi országból pedig csak 1—1, tag volt jelen.

Ezek az országok voltak: Ausztria, Belgium, Egyiptom, Görögország, Irország, Mexikó és Japán. Kanada, Magyarország és Török-

ország. Érdekes, hogy az ú. n. kisantant—

államok közül Cseh-Szlovákia csupán mexi- kói követét bízta meg a képviseletével, Ro—

mánia és Jugoszlávia pedig teljesen távol

ll. szám.

maradt az ülésről. Az európai országok kö—

zül ezeken kívül egyáltalán nem szerepelt az ülésen semmiféle formában Norvégia, Dánia, Bulgária, Albánia, Portugália és egyetlen Balti állam sem. Svájc is csak úgy került a névsorba, hogy a három tolmá- esunk közül az egyik svájci honos volt s mint ilyen a meghívottak között szerepelt.

.Egyébként a nagyszámú köv—etek és követ- ségi tisztviselők, akik mint hazájuk hivata- los képviselői vettek részt az ülésen, a tudo—

m-ányos tárgyalásokon — amint az más al—

kalommal is történni szokott —, csak el—

vétve voltak láthatók, ellenben majdnem teljes számmal és látható érdeklődéssel vet- tek részt családtagjaikkal együtt az ilyen- kor szokásos banketteken és az üléshez kapcsolódó kirándulásokon. Ezekről a ki- irávndulásokról, amelyek felejthetetlen él- ményt jelentettek számunkra, később még részletesebben szólok, most az ülés lefolyá- sát és tudományos eredményeit óhajtom is—

mertetni. '

A megnyitó ünnepélyes ülés október 11—én d. e. volt a parlament üléstermében a közgazdasági miniszternek, a rendező bi- zottság elnökének a jelenlétében. A közön- ség érdeklődésére jellemző, hogy a parla- menti ülésterem karzatai ezúttal zsúfolva voltak, még pedig jórészt hölgyközönséggel.

Az ülést a közgazdasági miniszter üdvözlő

beszéde vezette be, aki a statisztika fontos—

ságának kiemelése után a mexikói forrada—

lom vívmányait dicsőítette, amelyek szerinte annyira megerősítették az országot, hogy a gazdasági világválságot is könnyen kiál- lott-a. Majd az Intézet ezidőszerinti elnöke, Zahn Frigyes egyetemi tanár, a bajor sta- tisztikai hivatal elnöke mondott magas szín- vonalú beköszöntőt. Az egyes államok dele—

:gátusai a képviselők padsoraiban az álla—

mok nevével ellátott táblák mögött foglal- tak helyet. Az ünnepélyes megnyitó ülés után a tagok átmentek a nemzeti színház épületébe, amely egyébként a szépművésze- tek palotája is. Ennek az épületnek az épí—

tése még nincs teljesen befejezve, a szá—

munkna szükséges helyiségeket láthatólag az utolsó napokban tették az ülés megtartására használhatókká, de közben is állandóan dolgoztak az épületen. Örömmel hallottam, hogy az épület világítás-technikai munkáit és a szobrászati munkáit is magyar művé- szek és szakemberek készítették.

Az első teljes ülés megalakította a szo- kásos három osztályt. A demográfiai szak—

osztály elnökévé Gini (Olaszország), alelnö—

—— 9017 —

1933__

keivé pedig Coats (Kanada), Limanowskí

(Lengyelország) és Willcox (Egyesült Álla-

mok) választattak meg. A Gazdasági szak—

osztály elnöke lett Dewey (Egyesült Álla-

mok), alelnökei pedig Böhmert (Németor-

szág), Bowley (Anglia) Verrijn Stuart (Hol- landia), végül a szociális osztály elnökévé Huber (Franciaország), alelnökökké pedig Bojorguez (Mexikó), Craig (Egyiptom) és Nixon (Anglia) választattak. Az együttes ülésen az elnök beszámolt az Intézet kőz- ponti hivatalának a munkájáról és felhívta a tagok figyelmét az Intézet újonnan meg- indult negyedévi folyóiratárta. Jelentette to—

vábbá, hogy az Intézet legközelebbi ülése már 1934 áprilisában lesz Londonban, minthogy ,a londoni Statisztikai Társaság ebben az évben üli meg alapításának 100.

évfordulóját. Ez az ülés egyúttal alkalmas arra is, hogy magának a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet alapításának 50. évfordulóját is megüljük.

Aznap délután már az osztályok ülései is megkezdődtek. Az osztályoknak egyéb—

ként igen sok munkájuk volt, a demográfiai szakosztálynak 13, a gazdasági szakosztály—

nak 14, a szociális szakosztálynak 3, össze- sen tehát 30 jelentést és közleményt kellett letárgyalnia Az egyes felmerült kérdéseket a következőkben leszek bátor vázolni

II. Demográfiai kérdések.

1. A születések késedelmes bejelentésé- nek hatása Ez a tárgy már többször szere- pelt az ülések tárgysorozatán. Gini; olasz statisztikus hívta fel a figyelmet arra a je—

lenségre, hogy a legtöbb államban a decem—

ber hó utolsó napjaiban született gyermeke- ket szeretik a szülők vagy a bejelentésre kötelezettek a következő januári szülöttek- ként bejelenteni, amivel bizonyos előnyök—

höz kívánják juttatni a gyermekeket. A fiúk egy évvel később kerülnek katonasorba, a lányok egy évvel fiatalabbaknak látszanak stb Az ügy tanulmányozására bizottság volt kiküldve, amelynek a jelentésttevő is tagja volt, sőt Gini felkérésére az anyagnak leg- nagyobb részét is a jelentésttevő állította össze. Gini rámutatott arra, hogy a gyüj—

tött adatok szerint az országok nagy ré- szében többé kevésbbé ki lehet mutatni ezt az áttolódást, amely azonban idővel 'a

bejelentési kötelezettség szigorításával és ellenőrzésével mindinkább veszít jelentő- ségéből. Javasolja, hogy miután a hízott—

ság most már befejezte munkáját, szüntet—

61*

l l. szam.

a_—

te'ssék meg, de i'dönkint, kb. 5 évenukint, újra meg kellene kísérelni az adatok összegyüj- tését. A szakosztály így is határozott.

2, A halvaszületések számításának új módszere. Beratdinís olasz statisztikus ter—

jesztette elő ezt a tanulmányát. Az egyes országokban a halvaszületések bejelentési ideje és módja igen különböző, aminek foly- tán az élveszülöttek egy része is halva-szü- löttnek minősül, ha t. i. a bejelentés előtt meghal. Ennek a következménye, hogy a csecsemőhalandóság pontosan nem hason—

lítható Össze az egyes államokban. Ennek megszüntetésére Berardinis azt ajánlja, hogy a 7 napon alul elhaltakat küszöböljük ki teljesen a számításból és a csecsemőhalálo- zást csak a 7 napon túl elhaltakra vonatkoz—

tassuk. A javaslatot a szakosztály fontos—

nak tartja és többek hozzászólása után úgy határozott, hogy azt további tanulmányozás végett bizottságnak adja ki.

3. A gazdasági és közegészségügyi hell- zet befolyása a születések hullámzó mozgá- sára. Livi olasz statisztikus ebben a tanul- mányában a születések negyedévi hullám—

zását összefüggésbe hozza a megfelelő fo- gamzási időszaknak a munkanélkülis-égre és a halandóságra vonatkozó adataival. Az előbbit, t. i. a mun—kanélküliséget ő a gaz- dasági helyzet fokmérőjeként fogja fel, a halandóság nagyságát pedig a közegészség—

ügyi helyzet kifejező-jének tartja. Szerinte a munkanélküliség nagy elterjedése és a magas halandóság egyaránt korlátozó ha- tással vannak a születések számára, viszont azokban a negyed-években, amikor kisebb a munkanélküliség és javult a halandóság, a fogamzások száma is több. Livi több or—

szág adatait állította Össze ennek az össze—

fügrgésnek a bizo-nyitására és néhány ország—

ban sikerült is neki bizonyos összefüggé—

seket kimutatni. A magyar felszólaló ezzel szemben rámutatott arra, hogy évenkint le—

het bizonyos paralellizmust megállapítani a gazdasági helyzet és a születések száma kö—

zött, amint azt Magyarországon is kimutat- tuk régebben a termés—eredmények és a szü- letések számának párhuzamba állításával.

De az csak inkább agrár államokban követ- kezik be. A zmunkanélküliségnek szezon- szerű változásai vannak, azonban nagyjából csak véletlen, hogy egyes esetekben a szüle- tések csökkenése vagy szaporodása a mun—

kanélküliség változásának iránya szerint történik. A születésekre pl. nálunk elsősor- fban bizonyos biológiai jelenségek vannak be—

folyással. pl. a tavaszi hónapoknak megfele-

., _ 1933

lőlegjanuár—anarciusban van a legtöbb szü_*

tetés, másrészt bizonyos népszokások, pl, a házasságkötéseknek egyes hónapokra (feb—_a már és november) való összezsúfolódásat A halálozások számát meg éppen nem lehet összevetni a megfelelő hónapok születéseivel, mert nálunk régebben az volt a tapasztalat,, hogy nagy gyermekhalálozások után nem—1 hogy csökkentek volna, hanem még növe—

kedtek a következő évben a születések; A

kérdés egyébként nem kívánthatározathow

zatalt. ,

4. A rák nemzetközi statisztikája. _Böhw mert német statisztikus, ki már előzőleg is foglalkozott a rákstatisztika kérdésével, een úttal részletes tanulmányt nyujtott be, amely—

ben jawaslatot tesz arra vonatkozólag, hogy a rákban elhaltakról egységes módon gyüjtes senek az adatok az egyes államokban. Erre vonatkozólag be is mutatott egy kérdőívet, amelyet szeretne elfogadtatni. Többen szól—

tak hozzá a kérdéshez, elismerve a kérdés fontosságát és javasolták, hogy a kérdőív végleges kidolgozására küldjön ki az Inté—

zet egy külön bizottságot. A magyar kikül- dött rámutatott arra, hogy Magyarország:

már 1904-ben végrehajtott egy rákstatiszti——

kai felvételt, amelynek az adatai külön, kötetben meg is jelentek és kérte, hogy az, ott szerzett tapasztalatokat is érvényesítsék a kérdőív megszerkesztésénél és mindjárt ajánlotta is néhány olyan kérdésnek a fel—

tevését, amelyek a magyar kérdőíven szere- peltek. A szakosztály egy külön bizottság kiküldését ajánlotta.

5 Az Egyesült Államok demográfiai sta- tisztikájának fejlődése 1900—tól 1930-íg._

WillCOIII amerikai statisztikus, egyébként az intézet alelnöke, mutatta be egy nagyobb tanulmányának egy részletét, amelyekben az Egyesült Államok népszámlálásainak fej—

lődését vázolta a jelzett időszakban, hogy hogyan terjeszkedett ki a népszámlálás) mindig több és több jelenségre és aján—

lotta az Intézetnek, hogy az amerikai nép- számlálásnál szerzett tapasztalatokat hasz——

nosítsa. Határozathozatalra nem lévén szü-k—

ség, a szakosztály a közleményt egyszerűen tudomásul vette.

6. A vándorlások statisztikája nemzet—

közi egységesítésének módszere. Molinari' olasz statisztikus ilyen című közleményét Bemrdinis terjesztette elő. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kezdeményezésére Genf—

ben Összeült egy nemzetközi tanácskozás, amely megállapította a vándorlási statisz—

tika egységes formuláját s ezt igyekszik az

] 1. szám.

faca——

1933

egyes államokkal elfogadtatni. Molinari szükségesnek tartja, hogy miután az Intézet is többször—foglalkozott a vándorlási statisz—

tika kérdésével,— az Intézet is kapcsolódjék bele ebbe .az akcióba, egy külön bizottság kiküldésével, amely együtt munkálvkodna a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal. A ván—

dorlási statisztika ajánlott módszere főkép abban állana, hogy az útlevelek kivehető személyi lapokkal láttatnának el, amelye—

ket a kivándorlás és visszavándorlás alkal—

mával kivennének az útlevelekből és ezek képeznek .a statisztikai feldolgozás tárgyát.

Ez a módszer nálunk már meg is van ho—

nosítva.

Büchner a'német birodalmi statisztikai hivatal megbízásából szólt hozzá a kérdés- hez. A Németbirodalomban kötelező a ki- és visszavándorlóknak rendőri bejelentése és Németországban ezzel a módszerrel is éppen olyan jó eredményeket érnek el, mint Olaszországban az útlevélről leszakítható szelvényekkel. A szakosztály úgy határo- zott, hogy Molinari közleményét a vándor—

lási statisztika részére már meglévő bizott- sághoz küldi meg.

7. A fogumzást megakadályozó módsze- rek gyakorisága. Pearl amerikai statisztikus erre vona-tkozó közleményét Gini mutatta be. Pearl a kórházakban ápolt női betegek .kike'rdezése útján szerzett adatokat mutatta be ebben a tanulmányában. Többen két- ségbevonták az így szerzett adatoknak a használhatóságát, tekintettel a kérdésnek nagyon kényes jellegére. Ebben .a tárgyban ,a szakosztály nem is hozott határozatot.

8; A házasságok termékenységének a mérése. Ilyen című, igen alapos dolgozatát terjesztette elő Gini. Ebben sorra veszi a házassági termékenység mérésének a mód- szereit és megállapítja, hogy legalább 36—

féle módon lehet megpróbálni a házassági term—ékenység kiszámítását, a szerint, hogy az álló népességben (a népszámlálásoknál), vagy a mozgó népességben (a születéseknél, Vagy a halálozásoknál) kíséreljük meg a ki- számítást és aszerint, hogy az összes vagy csak a termékeny házasságokat vesszük, vagy hogy a többes születéseket is számít—

juk, vagy csak a szülési eseteket. Zavarják és komplikálják a számítást a házasság- kötés előtti születések és a többszöri házas—

ságkötések stb. Minthogy a legtöbb állam más és más módszert használ, ajánlja, hogy

"az_fIntézet küldjön ki egy bizottságot, amely a legjobbnak látszó módszert javasolja az

államoknak elfogadásra. Erről a kérdésről hosszas vita indult meg, melynek folyamán Savorgnannak, az olasz statisztikai hivatal igazgatójának az 1929__1930_ évi népmoz—

galom c. munkája t'üggelékeként megjelent tanulmányát mutatta be Berardinis. Ebben a— tanulmányban Savorgnan rámutat arra, hogy ha a születéseknél a hánya-dszülöttsé- get kérdezzük, az így nyert adatok alkalma- sak arra, hogy azokból a—házasságok ter—

mékenységét kiszámítsuk. Gini Savorgnan módszerét erős kritika alá vette, végül is a szakosztály abban állapodott meg, hogy a házasságok termékenységének kiszámítási módszereire vonatkozólag egy külön bizott- ság kiküldés—ét javasolja az összesülésnek.

9. Spanyolország népességének fejlődése.

Vandellós terjesztette elő ezt a tanulmányt, amely Spanyolország népességét próbálja megállapítani a római időktől, a HL század—

tól kezdve egészen a középkor végéig. A né- pesség fejlődésében bizonyos kor—szakokat állapít meg és feltűnést keltett az az állí—

tása, hogy a kereszténység kezdetén 8 millió volt Spanyolország népessége, a III. század közepén pedig már 15—20 millióra rúgott, majd a gótok és arabok betörése után újra leszállt ennek harmadára, de Amerika fel- fedezésének idej—ében már ismét igen maga—

san állott, kb. 10 millió volt. Ezután újra dekadencia következett be részint a zsidók kiűzése, részint az amerikai kivándorlás folytán, úgyhogy a XVII. század közepén csak 6 millióra lehet becsülni a lakosságot.

Minthogy a régebbi korszakok népesség—

számáró—l csak nagyon szórványos adataink és forrásaink vannak, eddig az volt a meg—

győződés, hogy .a régebbi korszakokban ilyen, aránylag nagyszámú népesség 'nem volt, annál kevésbbé, mert a statisztika kez- deti időszakaiban, a XVII. és XVIII. szá- zadban végrehajtott összeírások a legtöbb országban a mainál aránytalanul kisebb la- kosságról számolnak be. Annál feltűnőbb.

hogy jóval előbb, NOW—1500 évvel ezelőtt a források szerint többmillióra rúgó népes- séget lehet megállapítani, amely pl. Spa—

nyolországban még a mai népességet is meg—

közelíti. A szakosztály kívánatosnak mondta ki, hogy hasonló népességtörténeti vizsgá—

latok más országokban is történjenek.

10. A népszámlálás feldolgozásának módja és az ezzel kapcsolatos tapasztalatot:

Lengyelországban. Ezt a közleményt Szturm de Sztrem, a lengyel statisztikai hivatal igaz- gatója terjesztette be. A lengyel népszámlá- lás módszerét ismerteti. s' többek között

L_____________

——904——

igaz—im

11. szám.

ajánlja, hogy a n—épszámlálólapokon ne a kort, hanem a születés pontos idejét kérdez- zük. A feldolgozásnál pedig rámutat a foglal—

kozási adatok feldolgozási nehézségeire és javasolja, hogy a foglalkozások osztályozásá- nak elveire vonatkozólag az Intézet lépjen érintkezésbe a Nemzetek Szövetségének sta—

tisztikai bizottságával, amely ezzel a kérdés- sel is foglalkozik. Ránk magyarokra nézve ez a közlemény semmi újat nem tartalmazott, mert az általa javasoltak a magyar nép—

számlálásnál már mind keresztülvitettek, a foglalkozások osztályozásánál pedig nem.—

zetközi viszonylatban is kitűnő és részletes nomenklatúránk van, a vállalati statisztikát pedig a népszámlálással kapcsolatban, amelynek nehézségeit Szturm ebben a köz—

leményben is fejtegeti, már régebben töké- letesen megoldottuk. Az ügy tárgyalásánál Winkler bécsi egyetemi tanár csodálkozá- sának adott kifejezést, hogy az anyanyelv kérdését, amely különösen Lengyelország- ban is igen fontos, Szturm nem tárgyalta tanulmányában, holott úgyszólván minden egyébre kiterjeszkedett. Valószínűleg ki akarta kerülni, hogy vita induljon meg eb- ben a kérdésben. Winkler kifejezte azt az óhajtását, hogy ezt a nehéz problémát lehet—

séges legyen a közeli jövőben azzal a ko—

molysággal s abban a tudományos szellem- ben tárgyalni, amely az Intézet eddigi ülé- seit is jellemezte. Gini mint elnök erre ki- vánja, hogy az a boldog idő visszajöjjön de kétsége van az iránt, hogy ez a remény megvalósul.

11. A népmozgalom statisztikájának kul- turális osztályozása Latin-Amerika orszá—

gaiban. Bojorguez és Alanis Patino együt- tes tanulmányt terjesztett elő arra vonatko—

zólag, hogy Latin—Amerika országaiban a népmozgalom adatainál mindig figyelembe kellene venni a lakosság faji összetétel—ét.

hogy külön állapíttassanak meg a fehérek- nek, a meszticeknek és az indiánoknak nép—

mozgalmi sajátságai. Hivatkoznak arra, hogy Mexikóba-n ez a megkülönböztetés már meg—

történik és kívánatos volna, hogy ezt a mód- szert Latin-Amerika többi országaiban is alkalmazzák, ne csak a népszámlálásnál és a népmozgalomná—l, de egyéb statisztikai ágaknál is, mint pl. az élelmezés, lakás- viszonyok stb. Érdekes, hogy Latin—Ameri- kának más országaiból való delegátusok ezt a javaslatot örömmel tették magukévá, úgyhogy Gini, aki egyébként Európában hasonló statisztikai kérdések egyöntetű meg—

oldását rendszeresen ellenezni szokta, mint

._.-_,—

elnök kénytelen volt konstatálni, hogy ez a probléma nagyon fontos Latin-Amerika országaira nézve, de magának az etnográfiai tudománynak a szempontjából is és a hatá:

rozatot is ilyen értelemben mondotta ki..

Remélhetjük, hogy ez a (kezdeményezés mó—

dot ad arra, hogy Európában is újra fel--

vessük majd az anyanyelvi és' nemzetiségi

statisztika fontosságát, amelynek megoldá—

sától és egységes elvek szerint való megálla—

pításától az Intézet eddigi ülései a háborús pszichózis hatása alatt húzódoztak.

12. Két megjegyzés a grafikai ábrázolás tárgyában. Ezzel a címmel Gini adott be egy javaslatot a grafikai ábrázolás módsze—

rére vonatkozólag. Az egyik javaslat arról szólt, hogy a sugaras ábrázolásnál eddig a pontokat egyenes vonallal kötötték össze, ami bizonyos cikoakos vonalat adott, Gini ajánlja, hogy a sugarak összekötése para—' bolikusan, általában coneáv görbék-kel tör——

ténj—ék. A másik javaslata arról szól, hogy a párhuzamos jelenségek ábrázolásánál ne csak az összehasonlított jelenségek vetesse——

nek fel az ábrára, hanem azok különbségei is. Ehhez a javaslathoz a jelentésttevő is hozzászólt. Az előbbire vonatkozólag azt javasolta, hogy az ábrázolás ne mindig con—

cávvonalakkal, hanem bizonyos esetekben, amikor arra szükség van, és az ábra úgy kívánja convexvonalakkal történjék. A má- sik javaslatra vonatkozólag pedig utalt arra, hogy az ajánlott módszert mi már alkalmazzuk is, pl. a népmozgalmi adatok-' nát], ahol a születések és halálozások pár—

huzamos görbéi mellett a kettő különböze—

tét, a természetes szaporodást is fel szok—

tuk tün—tetni párhuzamos görbék alakjában.

A kérdéshez még többen hozzászóltak, aki—k nagyjából helyeselt—ék Gini javaslatait.

Winkler ezzel kapcsolatban azt is javasolta,.

hogy a statisztikai táblák szerkesztésére és a statisztikai adatok ábrázolására vonat- kozólag adjon ki az Intézet egy normál szabályzatot, hogy ezekben is biztosítsa az egyöntetűséget. Egyúttal be is mutatott egy ilyen szabályzatot a normalizációra vonat—

kozólag, amelyet Ausztria szövetségi sta- tisztikai hivatala adott ki s amely kötelező valamennyi osztrák intézményre nézve, amely statisztikát publikál. Winkler java- solja, hogy az Intézet küldjön ki egy bizott—

ságot a normalizációra és Gini javaslatai is utasíttassék ehhez .a bizottsághoz meg——

vizsgálás végett. Gini egyébként hozzájárult a magyar kiküldött javaslatához a convex—r ábrázolás tekintetében és azt a szakosztály

11. szám.

Winklernek a bizottság alakítására vonat—

kozó javaslatával együtt elfogadta.

13. Mexikó demografzai állapota a XVI.

században. Camavito ilyen című dolgozatát Loyo mexikói delegátus terjesztette elő. Eb- ben a tanulmányban azt bizonyítja a szerző, hogy a spanyol foglalás idején elég sűrű lakosság volt Mexikó középső részeiben, kb.

3 és félmillió, de az aszték faj ebben az idő- ben dekadenciában volt. A spanyolokkal történt vérkeveredés felfrissítette ezt a fajt és új fejlődéshez juttatta. Ennek :a ke- veredésnek az eredménye egy új faj lett: a mai mexikói nép.

14. Ocegueda salvadori delegátus tett még szóbeli javaslatot arra vonatkozólag, hogy kü;

lönösen a Latin-Amerikai államokban bizo—

nyos egyöntetű formulák szerint történjék a statisztikai adatok felvétele és feldolgo—

zása. Javaslatai nagyrészt egyeztek VVink—

lernek a normalizációra és Alanis Patino—

nak a Latin—Amerikai államokra vonatko- zólag benyujtott javaslatával, ennélfogva azt a Szakosztály szintén elfogadta.

Ezzel a demográfiai szakosztály tárgy- sorozata ki volt merítve.

III. Szociális statisztikai kérdések.

Ebben az osztályban ezúttal is csak igen kevés tárgy került megvitatásra, míg a többi osztályok 13—14 tárggyal birkóztak

meg, itt csak 3 ügy szerepelt.

. 1. Statisztika és közigazgatás. Guinchard a stockholmi városi statisztikai hivatal igaz- gatója írt ezen a cimen nagyon érdekes és alapos tanulmányt, amelyben azt fejtegeti, hogy az országos és városi statisztikának milyen különböző szervezetei vannak az egyes országokban s a szervezésnek milyen formái a legalkalmasabbak statisztikai fela—

datok legtökéletesebb megoldására. Ajánlja, hogy, küldjön ki az Intézet egy bizottságot ennek 'a kérdésnek részletesebb tanulmányo- zására s ez a bizottság tegyen javaslatot arra vonatkozólag, hogy hogyan kellene a statisztikai hivatalokat a legideálisabban megszervezni. Ha ebben a tekintetben bizo- nyos egyöntetűséget lehetne elérni, az a sta—

tisztika tudományának s egyúttal a közigaz—

gatásnak is nagy hasznára lenne. Amint a felszólalók egyike megemlítette, ez a tanul—

mány nagyon alkalmas arra, hogy ösztön—

zést adjon azoknak az országoknak, ame—

lyek vagy, eddig még statisztikai hivatallal nem rendelkeznek, vagy ahol a statisztika ügye még nagyon kezdetleges állapotban

—— 905 ;— ¹⁹³³

van. Ránk magyarokra nézve azért tanulsá—

gos Guinchard tanulmánya, mert ő a szer—

vezésnek kb. azt a formáját ajánlja, mely nálunk már régen megvan honosítva s ame—

lyet mi is a legtökéletesebbnek tartunk, vagyis a statisztika eentralizációját, tör—

vénnyel való szabályozását és bizonyos te—

kintetben való önállóságát.

A szakosztály el is határozta, hogy egy külön bizottságot fog kiküldeni a Guinchard által felvetett kérdés tanulmányozására.

Ezzel kapcsolatban Limanowski azt a javaslatot tette, hogy a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet negyedévi folyóirata állandóan foglalkozzék a statisztikai hivatalok munkás- ságával és az általuk bevezetett újításokkal.

A szakosztály ehhez is hozzájárult.

2. Családi költségvetések és azok nem—

zetközi összehasonlíthatósága. Nixon a Nemzetközi Munkaügyi hivatal statisztikai osztályának vezetője itt ezen a címen egy közleményt, amelyben hivatkozott arra,

hogy már a tokiói ülés elhatározta egy bi—

zottság kiküldését a szóbanforgó kérdés ta- nulmányozására. Rámutat ebben a tanul—

mányban a kérdés nehézségeire és azokra a tapasztalatokra, amelyeket az egyes államok e téren gyűjtöttek. Az uniformizálás ebben a tekintetben rendkívüli nehéz, minthogy a társadalmi, élelmezési, ruházkodási viszo—

nyok az egyes országokban igen különbözők és rendkívül nehéz megtalálni a normál családnak olyan típusát, amely a csa—

ládi költségek kiszámításánál alapul lenne vehető. Többek hozzászólása után a szak—

osztály úgy— határozott, hogy ez a bizottság most már alakítassék meg és munkálkodá—

sának alapjául vegye Nixonnak tanulmá—

nyát.

3. A statisztika tanítása a japán főisko—

lákon. Ilyen címen gróf Yanagisawa mu—

tatta" be második tanulmányát a statisztika tanításáról. A kairói ülésen Wűrzburger több államból összegyűjtötte az adatokat arra nézve, hogy milyen terjedelmű a sta—

tisztika oktatása az egyes országok főisko—

láin. Minthogy ebben a jelentésben nem volt szó Japánról, eztna hiányt kivánta Yanagi- sawa kipótolni és már Varsóban bemutatta a statisztikai oktatás állapotáról szóló jelen—

tését, amely az 1929. évről szólt, most pedig az_adatokat kiegészítette az 1931. éviekkel.

Kitűnik ebböl az összeállításból, ,hogy Ja—

pánban nem kevesebb, mint 64 azoknak az egyetemeknek és főiskoláknak a száma, ahol a statisztika mint, tantárgy szerepel,

411. szám

akár kötelező, akár nem kötelezö forma—

ban. A tanszékek száma ezeken a főiskola- kon 118. Ezek közül 54 egyetemeken van szervezve, 36 kereskedelmi, 28 pedig egyéb főiskolákon. A szakosztály a közleményt köszönettel vette tudomásul. *

IV.,) Gazdasági statisztikai kérdések.

A gazdasági kérdéseknek egész sora ke- rült tárgyalásra és megvitatásra A tárgya- lás sorrendjében ezek a következők voltak:

1 Kész gyártmányok árstatisztikája Ebben a tárgyban az Intézet már előzőleg így bizottságot küldött ki, amelynek jelenté- sét a jelen nem lléVő Platzer helyettBüchner terjesztette elő. A jelentés még [nem végle- ges, mert a bizottság még nem fejezte be munkálatait. A jelentésben azonban már szerepel egy kérdőív, amelyet az egyes álla—

moknak akarnak küldeni avégből, hogy

megtudják, hogy a készgyártzmányok statisz—

tikájának milyen a jelenlegi állapota az egyes államokban. Piekolkiewicz azt indítvá—

nyozta, hogy a kérdőívben két oszlop vétes- sék fel, az egyik a nagybani, a másik a ki—

esinybeni árak. megjelölésére. Bowley fel- hívta a figyelmet az angol módszerre s ki- vánatosnak tartotta, hogy a bizottság azt megismerje és felhasználja. A szakosztály a bizottság megbizatásának meghosszabítását határozta el.

2. Állami, tartományi és községi üze-

mek gazdasági tevékenységére vonatkozó statisztika. Piekalkiewicz lengyel statiszti- kus terjesztette elő ezen a címen terjedelem- ben is hatalmas jelentését a közüzemek sta—

tisztikájáról. Ugyancsak ő volt az előadója Madridban a pénzügyi bizottság munkála—

tának, amely az állami, tartományi e's köz—

ségi kiadásokra és bevételekre vonatkozó statisztikai anyagg 'űjtés alapelveivel foglal—

kozott. Ennek a munkálatnak a kiegészítő része a mostani jelentés, amely a közüze—

mek vagyonára s általában működésére vo- natkozólag kíván egyöntetű statisztikát lé—

tesíteni. Piekalkiewicz rendkívül alapos munkát végzett és azt előzőleg a bizottság többi tagjaival is megvitatta. Hosszan közli a bizottság egyes tagjainak véleményét is és azokat a szakosztály ítélete alá bocsátja.

Minthogy a,bizottság egyes tagjai között meglehetős eltérések vannak, a bizottság tag- jai közül pedig csak ő volt jelen, Piekalkie—

wiez azt indítványozta, hogy a jelentés rész—

letesen csak a londoni ülésen tárgyaltassék, s'addig a bizottság tartson még egy ülést.

—— 906 ——

4933

Grelo túlságosan soknak tartja azt, amit Piekalkiewicz tervezett. Szerinte a progr ramm az legyen, kevesebb—et kívánni, hogy több legyen elérhető. A szakosztály ,a dön—

tést a londoni ülésig elhalasztotta. Ezzel . kapcsolatban meg kell említenem, hogya ' M kir Központi Statisztikai Hivatal az 1931.

évre vonatkozólag már végrehajtott egy orj—

szá—gos felvételt a közüzemekre vonatkozó- lag, amelynek az adatait már közzé is tette;

Az általunk használt kérdőívnek francia fordítását a bizottságnak rendelkezésére bo";

csátottam, amely bizonyára fog abban meg—

szívlelendő utmutatasokat találni. _ 3. Fogyasztási statisztika és az árukész- letek statisztikája. Ezzel a kérdéssel'is már egy előzőleg kiküldött bizottság foglalko- zott, amelynek jelentését Craig (egyiptomi) terjesztette elő. Ez a jelentés szintén nem végleges és Craig csak kérte a szakoSztályt, hogy a bizottság működését hosszabbítsa meg. A bizottságnak már eddig sikerült ugyan bizonyos megállapodásokra jutni és adatokat is gyüjtött, amelyeket az Intézet negyedévi folyóiratában óhajt közölni. Vita csak a felett volt, hogy a bizottság munkál—

kodása, illetőleg adatgyüjtése csak az első- rendű termékekre terjedjen-e ki. vagy pedig a másodrendű termékekre is. A szakosztály úgy határozott, hogy egyelőre csak az első- rendű termékekkel foglalkozzék a hízott ság és mintául a gyapotra vonatkozó adat- gyűjtések szolgáljanak.

4. A városi személyszállításban mutat- kozó kínálat és kereslet meghatározásának a módszere. Büchnernek, a berlini városi statisztikai hivatal igazgatójának tanul—

mánya régen érzett hiányt igyekszik pó—

tolni azáltal, hogy a közúti vasutak statisz—

tikájának egységes alapokra való helyezé—

sével az adatok összehasonlíthatóságát kí—

vánja biztosítani. Nemcsak magukban a nagyvárosokban lebonyolított személyfor- galomra vonatkoznék a statisztika, hanem a nagyvárosok külvárosaiul tekinthető szom- szédos községekkel való forgalomra is. Kii—

lönböző módszertani kérdéseket tárgyal és

javaslatot tesz az egyöntetű adatgyűjtésre Azokból a német nagyvárosokból, amelyek—

ből össze tudta gyűjteni az adatokat, mind—

járt közli is az egyforma módszer szerint összeállított adatokat, amelyek közül igen érdekesek pl. azok, amelyek arra vonatkoz?

nak, hogy az egyes városokban mennyi a közúti vasút egy—egy kilométeren óránkint áthaladó kocsik és személyek száma; a ren- delkezéme allo férőhelveknek hanvszáza—

11. szám.

——— 907 ——

¹⁹⁸³³

.líéka van kihasználva stb. Vita csak a felett volt hogya bérlet- és kedvezményes jegyek- kel utazók mi módon vétessenek számba Egyébként Itüehner a munka folytatására bizottság kiküldését javasolta, amit a szak- osztály egyhangúlag elfogadott.

5. A nemzetközi crdőstatisztika és az azzal összefüggő problémák. Dor a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet statisz- tikai osztályának vezetője, aki egyébként a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek is tagja.

tett előterjesztést ezen a címen. Utalt arra, hogy a nemzetközi erdészeti statisztika kér- désével a Nemzetközi Statisztikai Intézet már régóta foglalkozik. Megemlítette Bedő nevét, aki már 1901-ben a Itudapesten'tar—

tott ülésen tett erre vonatkozólag előterjesz—

tést. Több nmnzetközi erdőgazdasági kon- gresszus is M)lalkozott ezzel a kérdéssel. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet meg—

bízta statisztikai osztályát hogy tanulmá- nyozza ezt a kérdést és a tatermelés, vala—

mint a fa kiilkereslwdeln)i forgalmának nemzetközi statisztikája táigyában megfe- lelő módszert dolgozzon ki. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet kiindulási pontként elfogadta az egyes országok erdészeti sta—

tisztikáját ()s 1924-ben egy külön kiadvány-'—

ban 22 ország erdőstatisztikáját ismertette.

Ennél az adatgyüjtésnél tűnt azonban ki, hogy mennyire különböző az egyes orszá—

gok módszere már magmai az erdőterület meghatározásánál és még inkább a fatermé- lésre vOnatkozó adatoknál és aszerint, hogy az erdőgazdaság az illető államban milyen fontosságú, nagyon különböző az adatok tel—

jessége és megbízhatósága is. Mindenesetre minimális keretet kellene megállaj'ntani az adatok" gyűjtéséhez és egyöntetíiséget az alapfogalmak meghatározásánál. Azt java- solja hogy egy vegyes bizottság alakíttas- sék a Nemzetközi Statisztikai Intézet ta(7Djai- ból és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet által kiküldendő erdészeti szakértőkből. A szakosztály a javaslatot elfogadta.

6. Az áruelosztásra vonatkozó adatgyüj—

tés. Hill amerikai és Molimlri olasz statisz—

tikusok ugyanegy tárgy a .vonatkozó tanul- mányát együttesen tziigyalta a szakosztály.

Hill bemutatta az amerikai népszámlálás alkalmával történt felvételt, amely a keres—

kedelmi vállalatok áruelosztására (forgal-

mára), illetőleg árukészleteire terjed ki Molinari ugyáneSak az Olaszországban ter vezett hasonló adatgyüjtés kérdőívet terjesz- tette elő. Mind a két munka nemcsak _az el-

adOtt áruk mennyiségére hanem azok árára és az üzletek egy él) viszonyaira is kiterjesz- kedik Lyon az I) Szabad Állam )észéről

bejelentette, hogy ott szintén szándékoznak

az 1934. év elején hasonló adatgyűjtést végre- hajtani, Coats ,hasonlókép lxanadálmn vég- zett ugyanilyen összeírásról számol be. Zahn indítványára, minthogy a kérdés fontossá- gát mindenki felismeri, a szakosztály java—

solja egy bizottság létesítését, amely az áru—

elosztás problémájának megoldására a leg—

alkalmasabb statisztika) módszerek tanul- mányozásával bizatnék meg. A kérdéshez még többen is hozzászóltak, végül a szak—

osztály a bizottság kiküldését határozta el.

7. A motorikus erők nemzetközi statiszf tikája. Huber, :) francia statisztikai hivatal igazgatója, terjesztett elő ilyen címen egy tanulmányt-', amelyben lii'atkozik Varra, hogy már az 1911—ben tartott ülés foglalko- zott ezzel a kérdéssel Marehnak a javasla—

tára. Azonkívül a Genfben 1928—ban tartott gazdaságstatisztikai értekezlet is nemzet—

közi konvenció tárgyává tette ezt a kérdést.

A francia statisztikai hivatal pedig az egyes )állította és

országokról össz közölte is a rendelkezésre álló adatokat. Eppen ez a próbaképen végzett adatgyüjtés mutatta meg, hogy pontosan kell meglormulázni a kérdéseket az összel)asonlíthalóság kedvéért.

Különösen fontos az, hogy kettős számba—

vétel ne történjék a motorikus erőknél. Ta- nulmányában felsorolja a különböző mód- szerekkel dolgozó államokat és Magyar- országot azok közé az országok közé so—

rozza, amelyek legtőkéletesebben oldották meg a motorikus erők statisztikáját. llnber egyébként indítványozza, hogy a motorikus erők statisztikájának egyöntetíivé tételére külön bizottság létesíttessék. A javaslatot a

szakosztály egyhangúlag elfogadta.

8. A gazdasági vidékek tanulmányozásá-

nál alkalmazott niődszerelcre vonatkozó

észrevételek. A lengyel statisztikai hivatal igazgatója, Szturm de Sztrem adott be ilyen című dolgozatot, de maga is kijelenti tanul- mányában, hogy csak felveti a problémát, anélkül, hogy azt megoldotta volna, lévén ez a kérdés egyike a legbonyolultabbaknak.

A gazdasági vidék két tényezőnek a közre- hatása, az adott terület természeti feltételei—

nek és a kérdéses területenkifejtettgazdasági tevékenység egy vagy több ágának. A gazda—

sági vidékek képzéséhezvrendesen a fizikai természeti feltételek szolgálnak alapul, mind—

azonáltal az emberek tömör-ülésének gazda—

11. szám.

sági és társadalmi kialakulása mesterséges jellegzetességeket teremt, amelyek az adott terület képét lényegesen megváltoztatják.

Mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni, különösen, ha a gazdasági tevékeny—

ségnek egyszerre több ága szerint akarjuk képezni a gazdasági vidékeket. A tárgyhoz Winkler szólt hozzá hosszasabban, aki sze—

rint gazdasági vidékeket mindig csak egy—

egy homogén szempont szerint lehet alkotni, Szturm de Sztrem pedig ezen mindenesetre túl megy és olyan gazdasági vidékeket akar létesíteni, amelyek képzésénél az ősz—

szes gazdasági természeti tényezők számí- tásba vannak véve. Winkler szerint ez ki—

vihetetlen, mert vagy teljesen apró vidéke—

ket kellene létesíteni, vagy pedig meg kel—

lene elégedni a gazdasági vidékeknek egy korlátolt számra való lecsökkentésével és akkor le kellene mondani a homogenitás egész gondolatától. Winkler szerint a sta- tisztikai adatokat minél kisebb közigazga- tási egységek szerint kell közölni és akkor megvan a lehetőség arra, hogy tetszés sze- rinti gazdasági vidékeket alkossunk. Ellene van a bizottság kiküldésének. Z'ahn figyel- meztette a tagokat, hogy már eddig is túlsá- gos sok bizottság alakíttatott. ennél a bi—

zottságnál pedig előre meg lehet jósolni, hogy a bizottság munkája csődöt fog mon—

dani. A szavazásnál a szakosztály 9 szava—

zattal 4 ellen el is utasította az indítványt.

9. Az adósságok deflációja. —— A válsá—

gok elmélete. m— Irwing Fisher hírneves amerikai egyetemi tanár mutatta be ezen a cimen érdekes tanulmányát, amely főként

az Egyesült Államokra vonatkozik.

A tanulmány meghallgatása után Pri- bram a következő határozati javaslat elfo- gadását indítványozta: A szakosztály hatá—

rozatilag kimondja, hogy Irwing Fisher tanulmánya a konjunktúrakutatási bizott—

sághoz tétetik át, amelyet újból életre kíván kelteni. A szóbanforgó bizottság felkéretik, hogy figyelmét főkép a következő kérdések- nek szentelje:

a ) meghatározandók a gazdasági egyen—

súlynak és a gazdasági egyensúly hiányának statisztikai kritériumai;

b) megállapítandók a túltermelésnek, a túlfogyasztásnak, a túlzott tökésedésnek, a túlhajtott és elégtelen gazdaságosságnak, a túlzott és elégtelen költekezésnek, valamint a hiányos gazdasági egyensúly egyéb for- máinak statisztikai kritériumai;

c) az üzletciklusok nemzetközi kilátá- sainak tanulmányozása céljából meghatá-

——908—— 1933

%

rozandók az alkalmazandó statisztikai mód—

szerek, különös tekintettel a pénzrendszerek szerepére. A szakosztály ehhez a javaslat- hoz hozzájárult.

10. A földbirtok feldarabolása. Livi olasz statisztikus bemutatja a firenzei tartomány—

ban az 1930. évi kataszteri bejegyzések alap—

ján [készült statisztikát, amelyben rámutatott az ilyen irányú kutatások nehézségeire, ame;

lyek különösen abból állnak elő, hogy a tv.——

lajdonost változtatott birtokok területe igen kicsiny és sok a társtulajdonos. A szakosz—

tály a jelentést egyszerűen tudomásul vette.

1.1. A mexikói agrárreformra vonatkozó statisztikai adatok. Bojorguez és Love együttes tanulmányában bemutatta a mexi—

kői agrárreform történetét és statisztikai

eredményeit, amelyek helyi jelentőségűek lévén, a szakosztály azokat egyszerűen tn—

domásul vette.

12. A váltóóvások nemzetközi statiszti—

kája. Ugyanaz a két szerző ilyen című dol—

gozatot is nyujtott be, amelyben a váltó—

óvásokat, mint a gazdasági helyzetre jelleg- zetes jelenségeket állítja be és javaslatot tesz arra nézve, hogy egy bizottság foglal- kozzék ennek a kérdésnek nemzetközi össze—

hasonlításával. De Miguel Martin (spanyol)

utalt arra, hogy Spanyolországban hasonló felvételt készítettek a vagyonbukásokra és a fizetés—beszüntetésekre vonatkozólag.

Ezekre vonatkozólag nálunk Magyarorszá- gon már évek óta rendszeres statisztikai

adatgyűjtés folyik. A szakosztály elfogadta a bizottság kiküldésére vonatkozó javas- latot.

13. Jelzálogi terhek statisztikája. Piekal- kiewicz ilyen címen egy másik nagy tanul—

mányt nyujtott be, amelyben rövid történeti vázlatot nyujt a Nemzetközi Statisztikai lni tézet által 1897 óta ilyen irányban Végzett kutatásokról. Ezek eredményeit jelentéséü nek elkészítésénél figyelembe vette. Maga is elismeri, hogy tervezete nem alkalmas arra, hogy azonnal alkalmazzák. A tárgyalás so—

rán többen kifogásolták, hogy a tervezet túlságosan részletes adatokat kíván és bizo- nyos módosításokat ajánlottak, különösen azt, hogy Piekalkiewicz dolgozzon ki egy egyszerűbb tervezetet és azt a legközelebbi ülés elé terjessze. Piekalkiewicz erre nem volt hajlandó, mert hiszen munkáját a ki- küldött bizottság tagjaival történt hosszú

tárgyalások után szerkesztette meg. így a

szakosztály az ügyben nem is hozott határ rozatot.

l l . szám. — 909 ——- 1935

A teljes ülés a szakosztályok javaslatait jelentéktelen módosításokkal elfogadta.

Látható ebből a felsorolásból, hogy a mexikói ülés igen gazdag volt a tárgyalásra került anyag tekintetében. A statisztikának alig van olyan ága, amely bizonyos tekintet—_

ben szóba ne került volna az ülésen. A de—

mografiai kérdések egész sorozata, a gazda- sági kérdéseknek pedig egész tömege került megvitatásra. Az általános benyomás azon- ban az, hogy az ilyen ülések, bármennyire elő vannak azok készítve, nem alkalmasak arra, hogy egy-egy tárgyban minden eset- ben végleges határozatot hozzanak. A leg—

több tárgy, amely először hozatik az ülés elé, az alatt a rövid félóra alatt, ami meg—

vitatására rendelkezésre áll, nem dönthető el végleg, azért folyamodik az Intézet ahhoz a megoldáshoz, hogy a legtöbb ilyen ügyet külön bizottsághoz utasít. A bizottság tagjai azután vagy személyesen összejönnek, vagy levélbelileg közlik egymással észrevételeiket és javaslataikat. Annál is inkább szükséges ez, mert a javaslattevő statisztikus rendesen csak a saját országának viszonyait ismeri behatóan s ha javaslatát nemzetközi adatok—

kal és a különböző módszerek megvilágítá- sával alá is támasztja, mégsem tud olyan tervezetet és javaslatot készíteni, amely min- den állam viszonyaira alkalmazható. A kü- lön bizottság alakításával a nemzetközileg elfogadható módszerek megállapításában különböző országok szakértői is bevonat—

nak és ezek együttesen dolgozzák ki javas- lataikat. Ez a munka néha több évig is el- tart és csak annak végső konklúziója kerül azután döntésre az Intézet ülésein.

Kétségtelen, hogy ez a nehézkesnek látszó apparátus mégis nagy mértékben előbbre viszi a statisztikai tudományt. Ezt nemcsak az egyes országok statisztikai hiva- talainak mindig több és több részletre ki- terjedő munkájából látjuk, de tapasztaljuk a nemzetközi összehasonlíthatóságnak is mindig több és több statisztikai jelenségre való kiterjedéséből; mert bár a Nemzetközi Statisztikai Intézet határozatai nem kötele- zőek, mégis minden ország statisztikusai nemcsak a tudomány érdekében, hanem sa- ját országuk érdekében is igyekeznek azok- nak érvényt szerezni, hogy a nemzetek ver—

senyében vissza ne maradjanak.

V. A kongresszus külsőségei.

Beszámolva az ülés tudományos mun- kálkodásáról, néhány szóval meg kell emlé- keznem a kongresszus külsőségeiről és azok—

ról a felejthetetlen benyomásokról, amelye- ket az ülésnek a színhelye, továbbá az ülés—

sel kapcsolatos kirándulások idéztek elő a túlnyomórészt a földgömb másik oldaláról odaérkezettvendégek lelkében. Az intézet eddigi ülései közül is már több volt európán-

kívüli, ú. n. egzotikus országokban, így 1927/28-ban Kairóban és 1930—ban Japán-

ban, Tokióban. Óriási előnye ezeknek a

kongresszusoknak, hogy a résztvevőket, akik mint statisztikusok állandóan foglal—

koznak a legkülönbözőbb országok viszo- nyaival, a helyszínén is megismertetik az illető ország földrajzi, éghajlati, néprajzi, gazdasági és társadalmi állapotával. Merész—

ség volna azt állítani, hogy egy ilyen arány—

lag rövid tartózkodással a statisztikusok tel—

jesen tisztába jönnek ezekkel a viszonyok- kal, de mindenesetre óriási előny az. hogy

a helyszínén gyűjthetnek tapasztalatokat és ezek alapján sok mindent egészen más szín- ben látnak, mint ahogy azt az egyszerű sta- tisztikai számok az illető országról mutat—

ják. Mexikóról általában olyan vélemény alakult ki nálunk. hogy az Amerikának többi részétől, illetőleg csak Észak—Ameri- kától kulturális és gazdasági tekintetben is meglehetősen elmaradt ország, ahol folyto—

nos forradalmak dúlnak, ahol a személy- és vagyonbiztonság meglehetősen rossz lábon áll. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy Mexikóban modern nagy városok vannak, a kultúrának, technikának minden mai vív- mányával felszerelve és ehhez a föld tájképi szépsége és természetes gazdagsága adja a méltó keretet. Maga az a körülmény, ——

amint már előbb említettem —, hogy Mexi- kóban 100 év óta áll fenn egy statisztikai és földrajzi társaság, bizonyítja, hogy a ma—

gasabb műveltségnek jó talaja van ebben az országban. Az általános műveltség tekin—

tetében a falu népe még meglehetősen el van maradva, de az ország ezen a téren is nagy erőfeszítéseket tesz. Magában a nép- ben, amelynek már a spanyolok bevonu—

lásakor fejlett kultúrája volt, ma is megvan az érzék a művelődésre, csupán az óriási távolságok és a ritka népesség okozza azt, hogy az általános műveltség nem haladhat olyan mértékben előre, mint ahogy kellene.

Hogy milyen magas fokon állott az aszték és a mája népnek a kultúrája Amerika fel—

fedezése idején, arról Mexikóban számtalan érdekes építészeti emlék tanuskodik, ame—

lyeknek jórészét a kongresszussal kapcsola—

tos kirándulásokon a helysz' ' " ; het—

, _"11. ? szám.

tük. Egyébként a mexikói múzeum is te—

mérdek " bizonyságot szolgáltat amellett,

hogy ez a két indián nép a társadalmi és anyagi kultúrának abban az időben igen magas fokán állott. Mexikó azon kívül,

hogy a régi indián kultúrának számos emlé- két őrizte meg, abból a szempontból is Amerikának úgyszólván legérdekesebb ál- lama, mert [itt már a fehér fajnak is régi, 400 esztendős építészeti emlékei vannak, a spanyol reneszánsz művészetnek csodás al—

kotásai, Mexikó ugyanis a fehér faj által meghódított országok között a legrégibb. A mexikói kormány bőkezűsége és a mexikói nép igazán páratlan vendégszeretete lehe- tővé tette, hogy ezeket a csodás építészeti remekeket megszemlélhessük, mert a négy napig tartó ülésezések után 8 napon keresz- tül jártuk az országot Mexikótól úgyszólván minden nap más irányba téve nagyobb ki- rándulásokat, amelyek 150—200 kin—ig ter- jedtek. Megismertük az ország természeti szépségeit, a népet, egyes népszokásokat és népviseletet. A népről az általános benyo- másom az, hogy az Mexikóban tulajdon—

képen az eredeti indián faj folytatása. A fehérekkel való keveredés csak igen kevés módosítást tett a nép külsején és talán szo—

—— 910 —-—

: í Wii—L

kásain is. Tulajdonkép csak Spanyoml be- szélő indiánok lakják ma is MexikótpA sta—

tisztika is csak 10% tiszta fehér fajú népet mutat ki Mexikóban, a többi vagy kevert,

vagy tisztán indián. Itt nem restellik az

emberek -— még a művelt emberek sem __;_

a tiszta indián származásukat, sőt'büszkék rá. Egyébként a mexikói népszámlálás sze—

rint még kb. 1 millió ember van Mezikóban

a 16 millió lakos közül, aki spanyolul nem is tud,-ezek azonban nem kevesebb, mint

48 féle indián nyelvet beszélnek,. Ezeket a távolabbi vidékeken lakó indiánokat a spa-

nyol iskola előbb—utóbb el fogja spanyolo—

sítani, azonban a faji öntudat épp úgy fenn

fog maradni bennük, mint a már csak spa—

nyolul beszélő indiánokban, ami érthetővé teszi azt is, hogy miért viseltetnek a mexi- kóiak bizonyos ellenérzéssel a kspanyolok iránt, annak ellenére, hogy ők maguk is spanyolul beszélnek. Az óriási terület, az aránylag ritka lakosság, ellenben .a nép nagy szaporodási képessége, a föld rendkívüli gazdagsága, a nagyszerű éghajlat és a nép kulturális fejlődési képessége a jövő álla—

mává teszi Mexikót, amely előreláthatólag óriási fejlődésnek néz elébe.

Kovács Alajos dl'.

Könyvismertetések.

Chrom'gue de livres.

--5Keztyiis Lajos dr.: A kis azdák számtartásí rendszere, és a debrecenvíd ki kisközépgazda- ságok 1931. és 1932. évi jövedelmezőségi ered—

m a ni.;

_ "§ Lie Mi s Kez t y 72 8: Le systéme de comma- bilz'te, des petite _agriculleurs ez le rendement, m 1931

el, 193 es petiáes et moyennes proprie'te's funciéres des—e __,rons de Debrecen.

* Debreeenl Városi nyomda. ., Imprímerie de la villa de

— áDebrecm.

fíD'elgrecen, 1933. 75 1. — p.

Rő'su'mé. Avec l'aide du ministére de I'Agrí—

culture, de PAssociation générale dyagriculture de Hongrrieet de la Chambre dlagriculture de Debre—

* organisé une classe de comptabilíié _, E "I—e d'AgrícuIture, appelée Académie, de Be—btei—en. Dans le présent ouvmge, aprés avoir ezposé les éléments de la comptubiliié agricole et le calcul du rendement des proprie'tés fonciéres, il présente les résultats de [*activité, en 1931 et 1932, de cette classe de comptabílité.

*

Szerző Debrecenben a földmívelésügyi minisz- térium, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és

*a debreceni mezőgazdasági kamara támogatásával a gazdasági akadémián számtartási osztályt létesí- tett. A vezetése alatt álló osztály első munkásságá—

nak eredményeit kötetben.

dolgozta fel a most közreadott

Keztyüs a kötet elején ismerteti a gazdasági számtartás fontosságát hazánkban, majd a számtar—

táson alapuló számtartásstatisztika lényegét és je—

lentőségét fejtegeti. Ezután a számtartástan és fő- leg a jövedelmezőségszámítástan elemeit mutatja be, vázolja a külföldi irodalom nevezetesebb kép—

viselőinek, főleg Laurnak, Aereboenak rendsze-

megállapítása, hogy számtartás. 'az agrár—

politika egyik irányító—ja és a rendszeres,- kidolgozott rét. Az a jól alátámasztott

tulajdonképen a gazdasági

szá—mtartásslalisztika a magyar agrárpülílik—a'alüpjav