A Nemzetközi Statisztikai Intézet madridi (XX.) ülése

(1)

;

EGYÉB

A Nemzetközi Statisztikai Intézet madridi (XX.) ülésef)

La. XXF' Session, ii Madrid, de lilnstitut International de Statistigue.

Kovács Alajos dr. előadása; A madridi ülésszakról általában. —— Demografiai kérdések.

Communication du DV Alojjse Kovács : De la Session de Madrid en général. —— C,)uestions démo—

graphigues.

I. A madridi ülésszakról általában.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet XX.

ülését a f. évi szeptember hó l4-étől szep—

tember 20-áig Madridban tartotta meg.

Tudvalevőleg az Intézet ülései csak két évenkint tartatnak, az utolsó rendes ülés Varsóban volt 1929 augusztusában?) Mint—

hogy a varsói ülésen a következő rendes ülés székhelyére vonatkozólag két ajánlat tétetett, úgymint Japán és Spanyolország részéről, a varsói ülés úgy határozott, hogy a legközelebbi rendes ülést 1931—ben Mad- ridban tartja meg, HBO—ra pedig Tokióban rendkívüli ülést hív össze. A rendkívüli ülés Tokióban tényleg meg is tartatott, amely úgy látogatottság, mint a tárgyaknak nagy száma folytán rendes üléssé nőtte ki

magát?)

Annak ellenére, hogy a tokiói rendkí—

vüli ülés aránylag sok tárggyal foglalko—

zott és alig egy évvel előbb zajlott le, a mostani madridi ülés mégis bővelkedett a tárgyak sokféleségében. Nem kevesebb, mint 40 referátum és tanulmány adatott be az ülésszakra tárgyalás céljából. Az ülés látogatottsága azonban nem volt olyan nagy, mint várható volt. Okozhatta ezt egy- részt Madridnak Európa többi államaitól való távolsága, a nagy kontinentális forga—

lomból való kiesése, másrészt az a körül-

mény is, hogy a nemrégen lezajlott spa—

nyol forradalomról a külföldi sajtóban sű- rűn jelentek meg olyan közlemények, ame-

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1931 december l-i előadóülésén felolvasott két beszámoló—

előadás az l931 szeptember Ilk—20, között lefolyt kongresszusról. —— Ces deux communications, relo- tives () Io Session tenue entre les 14 et 20 sept. 1931.

ont été lues dans la séance (l'étude (Iu Ier decembre 1931 de la Société Hongroise de Siotistioue. Elles puroítront in-extenso en frangais dans le No 4, 1931, du Journal de la Société Hongroise de Slatislirjue.

2) Az erről szóló beszámolót ]. Szemlénk 1929.

évi folyamában az 1185. és következő lapokon.

3) A tokiói ülés beszámolója Szemlénk 1931.

évi folyamának 60. lapján laláll'inh'r.

lyek nem igen voltak alkalmasak arra, hogy az idegeneket Spanyolországba csá- bítsák. Tárgyilagosan meg kell állapíta- nunk, hogy ha az újságokból nem értesül- tünk volna a spanyol forradalomról, a helyszínén igazán nem vehettük volna észre, hogy néhány hónappal azelőtt olyan forradalom zajlott le Spanyolországban, amely egy ezeresztendős monarchiát dön- tött rornba. Ugy a vasutakon, mint azok—

ban a 'árosokban, ahol megfordultunk, mindenütt a legteljesebb rendet találtuk.

A spanyol nép, mintha mi sem történt volna, folytatja tovább napi munkáját és százados szórakozásait s nekem úgy tűnt fel, mintha a bikaviadal ma is jobban érde- kelné a spanyol népet, mint az egész forra—

dalom.

Az Intézet közel 200 tagja közül mind—

Össze 54—en jelentek meg, a, meghívottak száma pedig 67 volt, akik közül. azonban 37 volt spanyol. Látogatottság dolgában tehát a madridi ülés meglehetősen elma—

radt az európai kontinensen tartott egyéb ülések mögött. Magyarországot az előadón kívül Fellner Frigyes professzor tagtár—

sunk képviselte, akik mind a ketten hivatalos delegáltak is voltunk. A meghívottak közül még Ferenczi Imre számítható a ma—

gyarokhoz, aki Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tisztviselője és ennek a hivatalnak a képviseletében volt ki—

küldve. Feltűnő volt a nagyszámú német tagok távolléte, akik közül csak négyen jelentek meg. Egyébként több európai or—

szág egyáltalán nem volt képviselve; így Románia, Bulgária, Finnország, Eszter—

szág, Lettország és Litvánia. A Szovjet is távolmaradt.

Az ülésnek a spanyolok részéről való rendezése nem hagyott fenn kívánni valót és az ülések külsőségei is nagyon szépek és előkelőek voltak. A szervezőbizottság el- nöke maga Aleala Zamora, a kormány el- nöke volt s a bizottságban az összes mi- niszterek helyet foglaltak, továbbá a nagy

(2)

l 1. szám. — 1058 —— 1931 országos intézetek és hivatalok vezetői. A

megnyitó íilésen maga Zamora is megjelent és nagyon temp-e'amentumos beszédet mondott, amelyben a statiszika tudomá- nyát igen mag: sra értékelte. Az ülés záró banketjén pedig, amely egyébként a Spa—

nyolországból kivirágzott közép- és délame- rikai államok testvériesülési iinnepélyévé nőtte ki magát, egész kormányának élén jelent meg Zamora s ezzel nagy díszt és jelen—

tőséget adott a statisztikai kongresszusnak.

A megnyitóiilés szeptember 15—én dél—

elött volt. Az üdvözlöbeszédek után gróf Janagisaum japán statisztikust, akinek nagy érdemei voltak a tokiói ülés rendezése körül. tiszteleti taggá választották. Rendes szokás szerint három osztály alakíttatott. A demograttai osztály elnökéül (tinit (olasz), a gazdasági osztály elnökévé Marchot (francia) és a szociális osztály elnökévé Julínt (belga) választották. iz utóbbi osztálynak helyettes elnöke ismét tagtársunk, Fellner Frigyes lett, aki az egyik szakosztályiilésen elnökölt is. A megnyitó ülésen történt mega statutumok értelmében azoknak a tagoknak az újbóli választása, akik az írásban történt szavazáson az abszolut többséget megkap—

ták. a megkívánt (%%—ad többséget azonban nem. Mind a három jelölt, úgymint Frécliel' lfraneia), Allisu_i1.'ofí (bolgár) és Sicujenecks llett) megkapta a szükséges szzwazatszímiot es ig az lntézet tagjává választatott.

,Xz elnök indítványz'n'a ell'iatározta a ple- náris ülés, hogy az Il'itézetnek legrégebben ltSSJ-ben és Milli—ban megválasztott négy tagját. köztük Földes téla tiszteleti tagun—

kat is üdvözli. Az iidvözlö levelet. amely igen szép szavakkal méltatja Földes Béla munkásságát. az ünnepelt azóta kézhez is vette az intézet fötitká 'ától.

,er osztályok n'iég aznap megkezdték nmnkájukat és folytatták 16-án d. e. és d. u, Az osztályok munkája részére tulajdonkép—

pen csak ez a három ülés volt fenntartva.

Á plenáris ülés már 17—én este kezdödött, folytatódott 18—án d. e.. d. 11. és szombaton 19—én délután. A záróiilés pedig vasárnap szeptember 20—án volt. A plenáris ülések nagyrészét az alapszabályok módosításának kérdése foglalta el, amelyről Fellner Fri—

gyes tagtársnnk fog részletesebben referál—

ni. Egyébként a plenáris ülés majdnem mindenben jóváhagyta a szakosztályok ha—

tározatait. A záróülésen a lelépö francia Delatour helyére a német. Zahn választatott.

meg elnökké, míg Zahn helyere alelnöknek a francia Huber került, a másik két alel—

l

l/

nök: az amerikai Willcox és a belga Julin újra megválasztatott, úgyszintén az eddigi főtitkár, a németalföldi Methorst és az ed—

digi pénztáros, az angol Bowley.

Az ülésszak társadalmi része is igen szépen sikerült; majdnem mindennap volt valami fogadás vagy estély, egy alkalom—

mal pedig színházi előadás is a kongresz—

szus tiszteletére. Két érdekes kirándulás—

ban is volt részünk. Egyik alkalommal a 70 km-re fekvő ősrégi Toledó városát tekin—

tettük meg, ahol a régi mór uralomnak még számos emléke látható. A kiűzés elött nagyszámú zsidóságról tanuskodnak a fennmaradt fényes zsinagógák. amelyek most idegenforgalmi látvz'inyossz'ignl szol—

gátnak. A város által tiszteletiinkre rende—

zett ebéd is egy átalakítás alatt álló régi templomépilletben folyt le, A másik kirán—

duláson a kb. 50 km-re fekvő Eseoriál kas—

télyt és templomot tekintettük meg, amely óriási kolostor egyúttal a spanyol kirá—

lyoknak nyaralóhelyéül, kriptája pedig te—

metkezési lielyéiil szolgált. Az épület a maga óriási gránittömbjeivel lenyiigözö hatással van a szemléli'ire. Mint áltata'inos benyomást említem még meg. hogy a két, nagyvárosnak, Barcelonának és Madrid—

nak, szinte tobzódó luxnsa kiáltó ellentét,—

ben van a spanyol vidék kietlenm'xgével és a falvak szürke nyomoraságával.

A következőkben az ülésszak tudomá- nyos nnmkz'issz'igárót számolunk be:

.

II. Demogratiai kérdések,

1. Nogyvárosok évkönyve. "hit-ring;

(iusztáv, mint a nagy 'árosok statisztikájá—

nak elkészítésére kikiildött bizottság elö—

adója beszámohit nyujtott be a bizottság mm'ikálatairól. 'Iludvaltwöleg már a Ró—

mában 1925—ben tartott, ülés küldte ki a bizottságot és a bizottság nmnkz'ijz'mak eredménye immár két, vaskos kötet: a .,Nagyvárosok lílvkönyve", melyek közül az első 1927—ben, a második pedig 1931—ben jelent meg. Úgy a felvételekben. mint az livkönyv szerkesztésében 'I'Ilirring (lusz—

távnak oroszlz'inrésze volt. A 'arsói ülés utasította a bizottságot hogy a Nagyvz'iro—

sok Évkönyvének további köteteinél a fö—

súlyt lehetöleg gazdasági viszonyok ismer—

tetésére terjessze ki, Ezeknek az irány—

elveknek a figyelembevételével készült a második kötet amely 31 újabb nagyvárost vont be az adatgyüjtésbm amelyek az elsö kötetben még nem szerepeltek. E 31 város—

ról adja a legfontosabb demográfiai és la—

(3)

ll. szam —— 1059 —— 1931 kásstatisztikai adatokat is; azonkívül a

következő új adatközlések egészítik ki a kötetet: közutak, köztisztaság, helyi közle—

kedés, tengeri kikötő, vasút, folyami köz—

tekedés, légi forgalonn idegenforgalom, víz, gáz és villannyal való ellátás, bejelentésre kötelező fertőzőbetegségek, kórházak? gii—

mőkór és rák elleni küzdelem, iskolák. A bizottság egyetértésben dolgozott a városok nemzetközi uniójá 111 és a Deutscher Stíid—

tetaggal, amely szervezetek kikiildötteivel

együttes ülést is tartott és az Évkönyv

adatgyüjtéseinél és adatközléseinét e szer—

vezetek ki 'ánságait is figyelembe vette. A bizottság jelentését — Tliirríng nem lévén jelen —— March adta elő. A szakosztály a jelentést tudomásul vette és utasította az állandó hivatalt. hogy a to 'ábbiakban, a bizottság hatz'lrozatainak megfelelőleg jár—

jon el.

2. Bréma 1u'ivekedésének elemei. Böh—

meri brémai városi statisztikai hivatal igaz—

gatója, Bréma *áros fejlődéséről muta—

tott be egy érdekes tanulmányt. Foglalko—

zik benne a népesség természetes szaporo- dásával, a hevándorlz'isokkal, a foglalko- zási viszonyok változásával, a háztartások

és családok számának alakulász'ival. Kiter—

jeszkedik a házasulók lmrviszonu'ai'a és számításokat tesz a jövőre vonatkozólag az iskolaköteles gyermekek és a 70 éven felüliek számát illetőleg. Mindenesetre ér—

dekesek összeállításai, de az azokból le- vont következtetések nem ujdonság azok előtt, akik más nagyvárosok hasonló vi—

szonyaival behatóan foglalkoznak. Thir—

1'ing Gusztáv hasonló tanuli'nány: Buda—

pestről sokkal nagyobb részletességgel fog—

lalkozott Budapest demográfiai adataival és a népességnek fejlődésével. A szóban—

forgó tanulmány egyél')ként 4— előadója nem lévén jelen — nem is ta'rgjaltatott.

3. A városi közlekedés helyi felvétele.

Zanfennek, az amszterdami Városi statisz—

tikai hivatal igazgatójának érdekes tanul——

mánya és referátuma került tz'irgyalásra arról a statisztikai felvételről, amelyet a mult év folyamán végeztek Amszterdam városban annak a megállapítása végett, hogy a különböző járművek a város kü- lönböző pontjain és a nap különböző órái—

ban milyen számban fordulnak meg és milyen irányban mennek tovább. A felvétel te- hát nemcsak az egy-egy ponton elvonuló jár—

művek számát figyelte meg, hanem a jármű- vek rendszámának feljegyzésével azt is, hogy ugyanaz a jármű milyen irányú utat tett

meg a városban, milyen pontokan fordult meg. A felvétel két napon történt, október elsején és 16-án. Azonkívül kiegészíttetett december 31-én a népszámlálás azon kér—

déseinek az adataival, amelyek az iskolás gyermekektől, munkásoktól és tisztvise—

lőktől azt kérdezték, hogy az iskolába, vagy a munkahelyükre milyen közlekedési eszközzel és milyen úton jutnak el, amit német műszóval Pendelbewegung-nak ne- vezett el a statisztika. Természetesen ehhez a felvételhez óriási apparátust kellett fel—

használni, kh. 3.0(l0-en voltak, akik a meg—

figyeléseket esközölték (leginkább közép- iskolák felső osztályainak tanulói). A költ- ségek pedig kb. 60.000 hollandi forintra rúgtak. Zanlen egy forgalmas térnek az adatait és a forgalom grafikonját is adja tanulmányában. A statisztikai adatokból nagyon szépen ki lehet venni, hogy úgy a különböző járművek száma, mint azok meneti'ánya mennyire hasonlókép alakult a két különböző felvételi napon. Az egyik számlálás tehát teljesen megerősíti a mási—

kat. Az előadáshoz többen hozzászóltak s minthogy felmerült az a javaslat. hogy az u. n. Penilelxvanderung (ingavándorlási ligyeltessék meg helyi vonatkozásban, az a határozat hozatott, hogy a Tokióban alakí—

tott bizottság egészíttessék ki és foglalkoz- zék a helyi közlekedés módszereivel is.

4. Nemzetközi vándorlási statisztika. A nemzetközi 'ándorlások megfigyelésére már régebben alakított bizottság munká- latairól számolt be Zahn. Jelentette, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal közöl- tettek a Varsóban hozott hatz'irozatok. A munkaügyi hivatal foglalkozik azzal a gon—

dolattal, hogy egy külön lu'mfereneiz'it hív össze a vándorlási statisztika nemzetközi szabályozására.

Szükséges volt megállapítani az átuta- zók fogalmát a vándorlási statisztika szem- pontjából. Egyik vélemény szerint átutazó az, aki egy országon úgy utazik át, hogy utazásának kiinduló állomása és végcélja ezen az országon kivül fekszik. Másik meg—

határozás szerint olyan utazó, aki az átuta-

zásra négyszer annyi időt fordit. mint amennvi okvetlen szükséges, nem tekint—

hető átutazónak. Az előadó maga ez utóbbi meghatározást fogadná el. Megemlíti m(g Zahn, hogy bizonytalan marad az, hogyan történjék a statisztikai megfogása azoknak a személyeknek, akik éjjelezés nélkül utaznak át. Ehhez tökéletes i'it'levélellenőr—

zés kellene.

(4)

11. szám. ——

Zahn szóbeli előadásában felkérte a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal jelenlévő képviselőjét, Ferenczi Imrét, a Nemzetközi Statisztikai Intézet kívánságának a tolmá—

csolására. Ferenczi megadta a szükséges felvilágosításokat és jelezte, hogy jövő év folyamán lesz a már említett konferencia.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal hürója az anyagot már előkészítette egy kötetben, amely október hó folyamán jelenik meg.

A szakosztály kifejezte határozatában azt az óhajtását, hogy a nemzetközi konfe—

rencia mielőbb összehivassék és a figyel- met előre is felhívta az átutazók fogalmá—

nak tisztázására.

5. Az amerikai bevándorlás megszorí- tását célzó törvény statisztikai alapjai. Az amerikai bevándorlást tudvalevőleg erősen korlátozták egy törvénnyel, amely az egyes országokból, illetőleg nemzeti csoportok—

ból évenkint bebocsájthatók számát meg- állapította. Ennek a törvénynek legfőké—

pen az volt a célja, hogy lehetőleg visszaáll lítsa az amerikai lakosságnak azt a faji összetételét, amely a nagymértékben meg—

indult kelet- és déleurópai bevándorlás előtt volt, amikor a lakosság még túlnyo—

móan angol, vagy általában germán fajú népekből állott. Tanulmányozták tehát azt, hogy milyen volt a népesség megosz—

lása a folyó században óriási mértékben megnövekedett bevándorlás előtti időben.

Visszamentek az 1790. évben tartott legelső népszámlálás adataira, amelyből még ma is megvan az összeírásban szereplőknek a neve és a családnevekből próbáltak követ—

keztetni a lakosság eredetére. Ugyanez az eljárás az, amivel annak idején mi próbál—

tuk meg az 1720. évi összeírás eredményei- ből az ott előforduló nevekből községen- kint megállapítani a lakosság nemzetiségi képétf) Willcox mutatta be ezeket a külön—

böző számításokat. Szerinte a nevek meg- oszlása statisztikailag elfogadható anyagot szolgáltat a származás megállapítására, mindenesetre karakterizál és hozzávetőleges arányt ad s kifejezte azt a kívánságát, hogy Európában is hasonló tanulmányokat kellene folytatni. Bolzáö cseh statisztikus véle- ménye szerint a névre alapított statisztika a valóságnak nem adja hű képét. Felemlíti.

hogy Morvaországban vannak vidékek, ahol cseh területen a neveknek 90 százaléka német. Megjegyzendő. hogy Magyarorszá—

1) L. Acsády Ignác: ,.Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában". Kiadta az Orsz.

Statisztikai Hivatal 1896.

1060 —— 1931

gon is sok helyen hasonló a helyzet, való- színű azonban, hogy a XVIII. században még úgy iurópában, mint Amerikában jobban fedték a nevek a tényleges nemzetisé- get. A különböző irányú asszimiláció az óriási mértékben megindult külső és belső vándorlásoknak és a városok fejlődésének tulajdonítható.

Willcox válaszában kifejezte azt a ki- vánságát, hogy a vezetéknevek lehetőleg csak fontos okból változtathassanak meg.

Nekünk ebben a tekintetben más a véle—

ményiink, mert azt tartjuk, hogy magyar embernek lehetőleg magyar nevet kell vi—

selni, annál is inkább, mert most az elsza- kított területeken a magyar emberek ide- gen neveiből formálnak jogot azok gyer—

mekeinek elnemzetietlenítésére.

Pietro utalt arra, hogy Olaszországra nézve fontos ez a kérdés, mert fiai igen nagy számban vándorolnak az Egyesült Ál—

lamokba. Meglepi őt, hogy Willcox statisz—

tikájában olaszok nem szerepelnek. Egyéb—

ként saját tapasztalatából tudja, hogy a kivándorolt olaszok meglehetős könnyen változtatják nevüket az amerikai környe- zetben.

Ferenczi utalt arra. hogy tanulinz'myai során nagyon értékes adatokat talált arra nézve, hogy az első spanyol It'ivándorlókról névszerinti feljegyzések vannak és azt hiszi hogy hasonló feljegyzések Angliában és Franciaországban is vannak a kivándorlók neveiről.

6. Az amerikai szesztilálnzi törvény el—

törlésének kérdése. Erről a kérdésről ugyan—

csak az amerikai Willcoyc készített a kon—

gresszusra egy tanulmányt, a nyomtatvá—

nyok azonban az ülés ideje alatt nem érkez—

tek meg és így azt szóval adta elő. ismertette azoknak a reprezentatív népszavazá—

soknak az eredményeit, amelyek a szesztilalom fenntartása vagy eltörlése céljából tartattak. A többízbon tartott próbaszavazá—

sok azt mutatják, hogy terjed az :) mozga—

lom, amely a szesztilalom eltörlését ki *ánja.

Borel megemlíti, hogy ilyen szavazások—

ban inkább azok vesznek részt, akik érde—

kelve vannak a kérdésben, az eredményt te- hát nem lehet mindig iránjadónak elfo- gadni. ,,

7. A halandósági táblák. A l'ialandósági táblák szerkesztésének módszere tekinteté- ben a tokiói ülésen kiküldött bizottság elő- adója. Huber referált a bizottság munkála—

táról. Ismertette a kérdés előzményeit, mint—

hogy a halandósági tábla már többször volt

(5)

11. szám.

tárgya a Nemzetközi Statisztikai Kongresz- szusoknak is. Huber a bizottság határozata—

ként a következő javaslatot terjesztette elő:

Fejezze ki a Nemzetközi Statisztikai Intézet azt az óhajtását, hogy a halottak nemcsak korévek, hanem a születési évek szerint is dolgoztassanak fel, továbbá, hogy a halan- dósági táblák 3—5 évi anyaggal szerkesz—

tessenek úgy, hogy a népszámlálás éve ez évek közé essék.

Megjegyzendő, hogy az eredeti javaslat—

ban, amely még a tokiói ülésen terjesztetett elő, iL—5 év anyagáról volt szó, azóta a bi- zottság tagjainak a véleményéhez képest változott ez meg BME) évre.

A jelentésttevő a szakosztály ülésén indítványozta, hogy az eredetileg kontem- plált 2—5 év hagyassék meg a javaslatban s ezt azzal indokolta, hogy azokban az or- szágokban, amelyekben a népszámlálás az évfordulóboz közel esik, praktikusabb, ha páros számú év, tehát minimálisan két év népmozgalmi anyaga vettetik össze a pon- tosan középre eső népszámlálás anyagával.

holott, ha ilyen esetben is három év lenne a minimum, a népszz'imlálz'isi adat nem esne az évcsoport közepébe. Természetesen olyan országokban, amelyekben a nép—

számlálás a naptári év közepéhez esik kö—

zelebb, praktikusabb, ha a páratlan számú év, három, vagy Öt év anyagából készül a halandósági tábla. Az ügy előadója, Huber hozzájárult a javaslatomhoz, csak azt kérte, hogy a határozatot függessze fel ad—

dig a szakosztály, míg együttesen megfor- mulázzuk annak szövegét. Ennek megtör—

ténte után a szakosztály a határozatot ilyen értelemben mondotta ki.

8. A rálchalandóság és a népesség kor- összetétele. Böhmert brémai statisztikusnak egy másik tanulmánya is megjelent a kon—

gresszus iratai között, azonban jelen nem léte miatt érdemben szintén nem tárgyalta- tott. E tárgy azonban megérdemelte volna.

hogy azzal az ülés behatóbban foglalkoz- zék. Tudvalevő, hogy a rákhalandóság a művelt államokban úgyszólván mindenütt rohamosan növekszik és ma már több ál—

lam van, amelyben a rákbetegség nagyobb pusztítást végez, mint a legpusztítóbb beteg—

ségnek ítélt gümőkór. Böhmert ebben a ta- nulmányában több német város évekre visz—

szamenő adataival és a rákban elhaltak korösszetételének vizsgálatával kimutatta.

hogy a rákban elhaltak számának a lakos—

sághoz viszonyított aránya csak azért mutat nővekvést. mert azok a korcsoportok.

— 1061 —— 1931

amelyekből a rák állandóan több áldozatot szed, ma sokkal nagyobb arányt képvisel- nek a lakosságban, mint azelőtt. Ha a né- pesség korcsoportjai szerint vizsgáljuk a rákhalandóságot, egyáltalán nem mutatkozik rosszabbodás, csupán a 70 éven felüliek- nél romlik az arány, amit Böhmert szintén nem fogad el valóságnak, hanem ezt is jó—

részt az adatszolgáltatás nagyobb pontossá—

gával magyarázza.

9. A nemzetiségek statisztikája. lsmere- tes a Statisztikai Társaság előtt, hogy jelen—

tésttevő már a kairói ülésen nyujtott be a nemzetiségi statisztikára vonatkozólag ja—

vaslatot, előzőleg pedig Thirring Gusztáv már a brüsszeli ülésen vetette fel azt a gon—

dolatot, hogy a nemzetiség fogalma a statisztika szempontjából egyöntetűen állapíttas—

sék meg. Annakidején jelentettem, hogy a javaslat a kairói ülésen egy későbbi ülésre halasztatott, Gininek az olasz statisztikai ta- nács elnökének igen erélyes ellenzése foly- tán. Ebben a javaslatban pedig nem kíván—

tunk egyebet, minthogy egy bizottság kül—

desse'k ki a nemzetiségi statisztika tanulmá—

nyozására és arra, hogy bizonyos ajánlás történjék az egyes országok részére, hogy a nemzetiséget milyen ismertetőjelek szerint vegyék fel. Természetesen mi a magunk módszerét, amelyet a legjobbnak és legtöké—

letesebbnek tartunk, ajánlottuk, vagyis azt, hogy a nemzetiség legfőbb ismérve gyanánt az anyanyelv, az illető egyén által önként bevallott nyelv fogadtassék el és azonkívül minden esetben kérdeztessék meg az illető egyén által beszélt egyéb nyelv is. A követ—

kező varsói ülésen az ügyet pihentettük, bár előzőleg levélváltás folyt Winkler Vilmos—

sal egy esetleges újabb közös javaslat megté- tele tárgyában. Tekintettel azonban arra.

hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet esetleges határozatának a közeljövőben megtar- tandó népszámlálásokig már nem lehetett volna érvényt szerezni, a varsói ülésen nem hoztuk elő újra a kérdést.

A mostani madridi ülésre Földes Béla tiszteleti tagunk adott be egy igen alapos tanulmányt, amelyben részletesen ismer—

teti a kérdésnek az egész történetét, mert hiszen a nemzetiségi statisztika úgy a régi statisztikai kongresszusokat, mint már a Nemzetközi Statisztikai Intézet üléseit is többször foglalkoztatta. Földes ebben a ta—

nulmányban!) idézi a legnevesebb statisz—

1) A tanulmány nagy része megjelent Szem—

lénk 1931. évi 3. számában.

(6)

tikusoknak és államtuáisoknak a nemze—

tiség megállapítz'isára vonatkozó felfoga—

sát. amelyeknek túlnyomó része abban csúcsosodik ki, hogy a nemzetiségnek elsö és legbiztosabb kritériuma a nyelv. még pedig a megszámlalandt'i egyén által ön—

ként bevallott nyelv. A tanulnu'my ezúttal azt javasolja, hogy a Nemzetközi Statiszti—

kai Intézet, azokat az alapelveket, melyeket ó tl pontban fejtett, ki, állapítsa meg a nemzetiségi statisztik; alapjául.

Földes Béla nagy sajnálatunkra szemé- lyesen nem jelenhetett meg a madridi ülé- sen s így az ügyet az ő megbízásából jelene tésttevö adta elő, Földes kívánságára ja- vaslatát oda módosítva, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet alakítson egy bizottságot az említett célból, amely a legközelebbi ülésre készítsen jelentést. Az ügyhöz első- nek ismét Gini szólt, aki ugyanazokkal az érvekkel, mint Kairóban. elvetendőnek itél—

te a javaslatot, mint amely politikai kérdést visz az intézet kebelébe és amelyet szerinte az egyes országok statisztikusai kell. hogy megbeszétjenek.

Gini után Bohúé eseti statisztikus szólt a kérdéshez és kijelentette. hogy a cseh- szlofák statisztika képviselői készek disku—

tálni a nemzetiségi statisztika problémájá—

ról. mert nekik is érdekük, hogy ez a statisztika tehető pontos legyen. Az a vélemév nye. hogy el lehet érni egy oljan nemzet—

közi megoldást. amelyet minden ország el—

fogadhat. lteámutat a megoldás nehézsé- geire, ennek dacára azt tartja. hogy nem—

zetközi szemponttall hasznos lenne a problémát tárgyalni: csupan az a kíván—

sága. hogy az alakítandó bizottságban (Zseb—

Szlovákia is képviselve legyen. Erre újra felszólaltam és kértem a bizottság kikiildé—

sét. nehogy úgy tűnjék fel a dolog. mintha a Nemzetközi Statisztikai Intézet félne a kérdés tz'irgyalász'itól. Molinari (tini javaslata mellett szólalt fel, mert szerinte veszedel- mes lenne, ha az intézet állást foglalna ebben a kérdésben. Lesoir (belga) nagyjából elfogadta (tini és Molimtrí érvelését. be—

szédje végén mégis azt javasolta, hogy mi- után a kérdés még nem érett meg, a legi-ge—

vesebb, amit tehet az Intézet, alakítson egy bizottságot a probléma tanulmányozására.

Gini újabb felszólalására azonban a szak—

osztály szótöbbséggel n'iégis úgy határo—

zott. hogy az ügyet egyelőre leveszi a napi—

_lf* 1062 '7

^193'1

rendről. Jellemző azonban, hogy a szava—

zásnál azok is, akik előzőleg a bizottsag ki—

küldése mellett voltak. (tini javaslatát fo—

godták el. Szerencsétlen véletlen folytán ebben az időben nagyon kevesen is voltak a szakosztály ülésén s így (iini javaslata kfiny—

nyen kaphatott többséget.

10. A meteorológiai megfigyelés haszno- sítása a hivatalos statisztika által. Thirring Gusztáv adott be ezen a címen egy második közleményt, amelyben nagy szorgalommal összegyűjtötte az állami és Városi évköny- vek áttanulnn'inyozz'isa útján azokat az ada—

tokat, hogy az egyes államok és Városok milyen mértékben közölnek meteorológiai adatokat és hogy milyen nagy különbségek vannak úgy a megfigyelő állomások száma., a megfigyelések terjedelme, továbbá a visz—

szatekintó adatok közlése tekintetében. En—

nek a tanulmánynak az alapján a követ- kező ja 'aslatokat terjesztette elő:

a) Az államok és 'árosok statisztikai szervei lehetőleg egyöntetű elvek szerint és a közigazgatás és a gya- korlati élet követelményeibez ké—

pest gyiijtsék a meteorológiai ada—

tokat.

l)) Kí 'ánatos. hogy a n'ieteorológiai megtigyelések egységes terv sze—

rint közöltessenek.

e) Kiránatos, hogy az adatok minden hónapról külön közöltessenek és a területhez képest olyan különböző állomásoknil, amelyek jellemzők a klímara.

(1) A havi közlemények szintén közölje—

nek meteorológiai adatokat és ezeknél kívánatos, hogy az adatok naponkint legyenek meg.

Thirring dolgozatát az ó felkérésére Guinclmrd, a stokholmi 'árosi statisztikai hivatal igazgatója terjesztette elő, Mráz eseh statisztikus szólt hozzá a kérdéshez és azt ajánlotta, hogy ezt az ügyet a Comité Inter- national de Météorologie mellett fennálló klimatológiai bizottsággal kellene megtár—

gyalni. Galvani arra utal, hogy egyes orszá—

gokban bizonyos meteorológiai megfigyelé—

sek t'ölöslegesek. Pl. Olaszországban fölös—

leges annak a kimutatása, hogy hány derűs nap volt az év folyamán.

A javaslatot úgy a szakosztály mint a teljes ülés egyhangúlag elfogadta.

(7)

1 1. szám.

A demográfiai szakosztály tárgyait ezekben ismertetvén még a szociális szak—

osztály néhány tárgyáról emlekezem meg 11. Jelentés az intellektuális statisztika előhaladásáról. Mint a már a varsói ülésről szóló beszámolómban jelentettem, az intel—

lektuális statisztika egységesítésére és össze—

gyüjtésére már régebben kiküldött az Inté—

zet egy bizottságot. Ez a bizottság Madrid—

ban újra jelentést, tett a két ülésszak között folytatott működéséről. Az előadó ezúttal is March volt, aki jelentette,, hogy most már sikerült 5 országról bizonyos adatokat meg—

szerezni, ezeknek az országoknak az adatait azután, de csak nagy vonásokban, Cuslrilli olasz statisztikus dolgozta fel. Az ö jelentése, függelékét teszi March jelentém'enek. A ja lentés többször hivatkozik Magyarországr:

is es idézi azt az ígéretünket, hogy az intel—

lektuális statisztikát lehetőleg a bizottság kívánságail'ioz képest fogjuk szolgáltatni, ami et,yébként Magyarors/(ignak, _ külö- nösen az iskolai statisztika nagy fejlettsége mellett _— nem kerül nagy fáradtságába.

March jelentésének végén javasolta, hogy fejezze ki az Intézet kí ánságfát azi*ánt.

hogy az Institut Internationale, de Coopera- tion Intellectuel-lel együttesen megállapított

progranmiot az egyes országok elfogadják és a vegyes bizottságnak megbizatását továbbra is tartsa fenn az Intézet (lilli kifogásolta hogy az I. I. de (I. I. még mindig nem adott ki közleményt az egyes országoktól begyűj—

tött statisztikai anyagról. Szerinte erösebben kellene szorgalmazni hogy ez a kiadvány megjelenjék. I' (YV(bl((*nt 'Xlarch javaslata el—

fogadtatott.

12. Lakásügyi statisztika A lakásügyi statisztika egységesítésére kiküldött bizott- ság újabb jelentését Pribram (osztrák) ter—

* jesztette be, aki azonban személyesen nem jelent meg a madridi ülésen s i(gy javasla- tait érdemben nem is tiglrgyalták. Iribram ebben a, tanulmányban rés7letesen kidol—

gozta a lakásügyi statisztika t(*,rvezet('*.t.1*t programmot () a városok nemzetközi szö- vetségével egyetértőleg dolgozta ki és ti—

gyelembe, vette a bizottság tagjainak véle,- ményét. Nézeteltérés mindössze. a lakás fogalmának meghatározász'iban van közte és a varsói ülés által elfogadott álláspont, között, Ez utóbbi szerint a. i. a lakás in—

kább a háztartás fogalmának felel meg.

míg Pribram felfogása szerint a lakásegy—

—— 1063 W,, 1931

s('*(* a háznak ('*pít('*szetil(*(_,* meghatározható resze amely lakas (éljára szol(ál tekintet nélkül ar'a hko (*,(*'y vagy több háztartás van—(* benne,. Egyébként Pribram nagyon lelkiismeretesen kidolgozta a lakasstatisz- tika tervét, amely magában loglalná a la—

kások me,gsz:'milálását a n('*psz;'iml:"ilassal kapcsolatban, természetesen kiterjeszkedve,

a lakások nagysz'igz'ira. fekvésére, közmü—

vekkel való (*ll:'itottságára, laksüri'iség('*re és a lakók szociális viszonyaira stb. Magában foglalná továbbá a lakások számának ('*yen—

kinti változász'it építés és lerombolás folyt án.

azután az üres lakások szí'lmanak nyilván—

tartását. végül a lakásb('*rek statisztikáját.

Végig olvas 'a (* tervezetet amely a lakás—

ügyi statisztika legapróbb részleteire kiter—

jed. megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar statisztika (* tekintetben már most is olyan fokon áll. hogy ennek a tervezet—

nek úgysm'ilyán minden kérdíwére meg tudja adni a választ.

13. Bűnügyi statisztika. Már a kairói ülés küldött ki bizottságot a bűnügyi sta—

tisztika egységesítésére. A bizottság munká—

latairól Roos tett előzetes jelentést a varsói kongresszuson. tűz a jelentés rámutatott a bűnügyi statisztika egység(*,sít('*s(*nek nehéz—

ségeire, mindazonz'iltal a bizottság folytatta munkálatait ('*s érintkezésbe, lépett a Nem—

zetközi Büntetőjogi és Börtönügyi lx'ongresz—

szus bizottságával minthogy (*, kongresszuson (1930-ban I) ágában) szintén szóba ke—

rült a bűnügyi statisztika nemzetközi ösz- s/ehasonlithatosan-inak kérdese .Xz Intézet.

bizottsága azt javasolja hog a, kettős mun—

ka elkerülése végett, vegyes bizottság alakít—

tassék a nemzetközi büntetőjogi és börtön—

ügyi bizottsz'mgal, amihez ez utóbbi kifejezte, hajlamkisz'tgát. A javaslat el is fogad—

tatott.

Gini, aki szintén tagja e l')izottságnak Spallanzani-val együttes dolgozatot muta—

tott be ebben a tárgyban, amely oda konklu- (lált, hogy elsö sorban azt kell tisztázni hogy az egyes országok büntetótörvényei hogyan definiálják a legfontosabb deliktumokat.

mert csak így lehet a statisztikai adatok összehasonlíthatóságát és értékét megbe- csülni. A dolgozat próbaképpen hat legkö- zönségesebb büntettröl táblázatokat közöl.

mely 12 országnak az illetö büntettre vonat,—

kozó törvényparagrafusait közli. Természe—

tesen ennek a táblázatnak úgy lenne na—

(8)

1 l. szám.

gyobb értéke, ha minden egyes országnál az illető bűncselekmény meghatározása is közölve lenne. A tanulmány tárgyalásánál Madlé helyesen mutatott rá arra, hogy a bűnügyi statisztikai adatok összehasonlítha- tóságát sohasem lehet elérni az államok kü- lönböző jogi berendezése miatt, csupán az egyes országokon belül lehet megfigyelni a kriminalitás változásait.

14. Időszaki statisztikák összehasonlítha—

tósága. Platzer ebben az érdekes tanulmá—

nyában, amelyet szemléltető grafikonokkal is felszerelt, azt bizonyítja, hogy a mostani időszámításunknak nagy hibája az, hogy az egyes időszakok: hónapok, negyedévek.

félévek, nem egyforma hosszúak, ami ked—

vezőtlen hatással van a statisztikai számok pontos összehasonlíthatóságára. Ez a hát rány úgy a demograliában, mint a gazda—

sági statisztikában is egyaránt mutatkozik, amit Platzer példákkal is illusztrál, Hozzá—

járul még ehhez a heteknél, amelyek ugyan egyforma hosszúságúak, az ünnepek külön—

böző eloszlása, amely a munkanapok szá—

mát teszi egyenlőtlenné. Továbbá nagy hál- ránya időszámításunknak a húsvéti ünnep és az azzal kapcsolatos ünnepkörnek hi—

zonytalan helye, amely évről—évre változik és szintén befolyást gyakorol a statisztikai jelenségekre. Mindezek alapján javasolja, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet is csatlakozzék statisztikai szempontból ahhoz a mozgalomhoz, amely a most használatos naptár megreformálását célozza, s amely reformnak fő célja kell, hogy legyen, hog a naptári évet egyforma részekre ossza es az ünnepek idejét megrögzítse.

Platzer tanulmányát Zahn adta elő; ja—

vaslatához a szakosztályhoz egyhangúlag hozzájárult. Zahn megemlítette, hogy az idö éppen alkalmas erre az állásfoglalásra, mert a Nemzetek Szövetségének is van egy bizott—

sága, amely ennek a kérdésnek a megoldá—

sával foglalkozik.

15. Két kínai statisztikusnak Lieu—nek és Chen—nek a dolgozatai is benyujtattak az ülésre. Az egyik az 1912. évi kínai nép—

számlálásról szólt, a másik pedig a társa—

dalmi osztályok különböző termékenységé—

ről. Az előbbi dolgozat meglehetős régi ada—

—— 1064 — 1931

tokkal foglalkozik, amelyeket 1928-ból szár—

mazó újabb becslési adatokkal próbál ki—

egészíteni. Ennek eredményekép Lieu szo'—

beli előadásában Kína népességét 420 mil—

lióra becsüli, holott a nyomtatott dolgozat- ban 479 millióról van szó. A közölt részle- tes adatokból, amelyek a családok létszá—

mára, a férfiak és nők arányára, továbbá a népesség kormegoszlására és a születések és halálozások alakulására vonatkoznak, az látszik, hogy Kínában a statisztika még nem áll azon a fokon, hogy az általa közölt szá- mokra építeni lehetne. Olyan végletek vannak az egyes arányszámok között, amelyek meghazudtolnak minden eddig megállapí—

tott és ismert statisztikai törvényszerűsé- get. Hasonló bizonytalanságot lehet látni a másik dolgozat közölt számadataiból is. An—

nak daeára, hogy népszámlálás már volt Kí- nában, maga az alapszám, a népesség szá—

ma még ma is bizonytalan, pedig amint Bo—

hái" a discussio során megemlitette. Kína népességének a száma, mely közel egyne—

gyede a Föld népességének, nagy súllyal esik a föld összes lakossága számának meg—

állapításába.

Látható a *l'elsoroláslnil, hogy a madridi ülés a demograliai és szociális kérdések—

nek egész sorával foglalkozott és bár a legtöbb kérdésben végleges döntést nem hozott, hanem a kiküldött bizottságokat to—

vábbi munkával bízta meg. mégis nagy mértékben elősegítette a fogalmak tisztá—

zását és ezzel a nemzetközi statisztikák összehasonlíthatóságát. Igaz, hogy azoknak a megállapításoknak, amelyeket a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet létesít, nincsen kötelező ereje az egyes országokra nézve.

de ma már az Intézet tekintélye olyan nagy a statisztikusok körében, hogy az lntézet által kidolgozott javaslatokat minden or—

szág törekszik megvalósítani, meglévő sta- tisztikáját ahhoz idomítani, az elmaradt országok pedig igyekeznek statisztikájukat az általa megjelölt irányban kiépíteni és

tökéletesíteni. Kétségtelen tehát, hogy eb-

ben a tekintetben az Intézet üléseinek, az ott folyó megbeszéléseknek és hozott ha—

tározatoknak nagy jelentőségük van,

(9)

11. szám. —— 1065 —— l931

Fellner Frigyes dr. előadása: Gazdaságstatisztikaí kérdések.

Communication du Df Frédéric de Fellner : Guestions de statistigue économ'igue.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet madridi ülésén a gazdaságstatisztikai problémák egész sora képezte a tárgyalás anyagát. így a fuvarozási statisztika, az állami és önkor- mányzati pénziigy statisztikája, a kész ter—

mékek árstatisztikája, a munkabérek, mint a termelési költség eleme, a nők produktív foglalkozásának statisztikája, a trösztök nemzetközi statisztikája, a fogyasztási és készlet-statisztika, a konjunktúra-kutatás,a mezőgazdasági jelzáloghitel—bankok statisz—

tikai szolgálata, a belpiaci statisztika, a kon—

centráció statisztikai mérése, a reálmunka—

bérek és a munkanélküliség, a közszolgálati alkalmazottak statisztikája, a történeti statisztikai kutatások, családi monográfiák.

A gazdaságstatisztikai szakosztály első—

sorban érdemlegesen a [uvorozási statixzti- kával foglalkozott, (Jinn-(1 [. jelentése alap—

ján. A fuvarozási statisztika napirendre tű—

zése Craíg J. l. kezdeinényezésére történt, még a kairói ülésszak alkalmával, akinek javaslatára bizottságot küldtek ki a belső

fuvarozási statisztika tanulmányozására. E bizottság karöltve dolgozott a Nemzetek Szö—

vetségének közlekedésiigyi és átmenett'orv galmi tanácskozó és technikai bizottságával (Commission consultative et technigue des communications et du transit), amely ve—

gyes bizottság tartalmas jelentése képezte a tanácskozás anyagát. A fuvarozási statisz—

tika a következő keretekben készítendő:

1. vasúti fuvarozás és pedig úgy a fő- mint a helyiérdekű vasutakra vonatkozólag; 2. a városi vagy földalatti közúti vasutak fuva—

rozása; 3. fuvarozás a kő-utakon és pedig mindenféle közlekedési eszközzel, főkép ló—

fogatú és gépkocsikkal. különbséget téve omnibusz, autóbusz és géperejű bérkocsi szerint; 4. belhajózás; 5, tengerhajózás (de csak partmenti) ; 6. légi közlekedés; 7. posta, távíró, távbeszélő. E keretek úgy az árufu—

varozást, mint a SZOIIIÓIySZáIIltáSt foglalják magukban. Fontos, hogy a fuvarozott áruk osztályozása végett azok névlajslroma elké- szíttessék. A jelentéshez 19 táblázat van esa—

tolva, mely a 'asúti fuvarozásra vonatkozó adatgyűjtési módozatokat foglalja magában.

A bizottság tanácskozásai arra az ered—

ményre vezettek, hogy valóságos hiányt lesz hivatva pótolni az említett keretekben elké- szítendő fuvarozási statisztika. amely egyéb—

iránt nem csupán a belfuvarozásra lesz kor—

látozva. hanem fel fogja ölelni az országról

országra eszközölt fuvarozásokat is. Az adat- gyü jtés ki fog terjedni nem csak az árufuva—

rozásra, hanem a technikai és igazgatási

statisztikai adatokra is.

Girard jelentése a vasúti fuvarozási sta- tisztikára szorítkozott. E jelentés kiegészitő részét képezte Piekulkiewic; J. alapos je- lentése a hajózási statisztikáról. A Nemzet- közi Statisztikai Intézet már kezdettől fogva foglalkozott a hajózási statisztika kérdésé—

vel. Piekallciewícz jelentését a Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Népszövetség által kiküldött, már említett vegyes bizottság ne- vében terjesztette elő, amelynek célja volt a bel- és tengeri hajózási utakon eszközölt fuvarozások statisztikájának nemzetközi egységesítése. A legnehezebb probléma az árumozgalom statisztikája, amelynek mó- dot kell találnia arra, hogy az áruk forgal- mát lehetőség szerint az országon belül vi- dékenként és az országok közt kövesse és az áruk névlajstromát megállapítsa, amelynek a külkereskedelmi és a termelési statisz- tikával összhangban kell lennie. A fuvaro—

zási statisztikának eddig az volt a baja, hogy a fuvarozási vállalatok főkép az egyes tár—

saságok tevékenységére vonatkozó statisz—

tika iránt érdeklődtek, ami az adminisztra- tív és technikai statisztika fejlődésére veze—

tett, a közgazdasági szempont kárára. A bizottság különös figyelmét most az ipari és kereskedelmi, tehát általában a közgazda- sági érdekekre fordította a fuvarozási sta—

tisztika felállitz'isánál. A teljes ülés elhatá—

rozta, hogy úgj a vasúti. mint a hajózási fu- varozási statisztika felfektetését —— a kérdés nagy fontossi'igára való tekintettel ,, , tovább folytatja.

A közjogi jellegű testületek pénzügyei—

nek statisztikája ismét napirendre volt tűzve, ugyancsak Piekalkiewíc: jelentése alapján, amely gondosan és behatóan fog—

lalkozik az államok. tartományok és közsé—

gek kiadásainak és bevételeinek statiszti- (ájával.

Az Intézetnek a problémára vonatkozó eddigi munkálatai felett szemlét tartva, rá- mutat a nehézségekre, amelyek a nemzet—

közi összehasonlításokat a nyíl 'ános jellegű pénzügyi statisztika terén akadályozzák, amennyiben az egyes államokban a külön- böző közjogi szervek működési keretei és

hatásköre különbözők, amihez a számadási rendszerek különbözősége is járul. Minthogy