Az Európai Statisztikusok Értekezletének hatodik plenáris ülése

lépésben megszabta az elvégzendő fel—

adatok körét, megállapodott a munka el—

végzésének ütemében, fő vonásaiban, va- lamint a javaslatok kidolgozásáért felelős

résztvevők körében. Az értekezlet gyü- mölcse éppen azért csak bizonyos idő

múlva, az elhatározott feladatok elvég—

zése után, sőt a gyakorlati alkalmazás

során fog ténylegesen beérni.

A tárgyalás reményt nyújtott arra,

hogy a kidolgozandó javaslatok világos

és helyes elvi alapon fognak nyugodni, és optimálisan számolnak a reális adottsá—

gokkal. Ennek alapján a megkezdett

munka igen nagyjelentőségű eredménye-

ket hozhat a kölcsönös gazdasági segítség

gyakorlati megvalósításában.

Az Európai Statisztikusok Értekezletének

hatodik plenáris ülése

A kialakult szokásokhoz hiven ebben az évben is júniusban ült össze az Euró-

pai Statisztikusok Értekezletének plená—

ris ülése. A Genfben, a Nemzetek Palotá-

jában június 2—től 7—ig megtartott ülés a

plenáris ülések sorában a hatodik volt, s

az ötödik olyan ülés, amelyen magyar delegáció is résztvett. (Az 1953—ban tar—

tott első plenáris ülésen még nem vet—

tünk részt.)

Az ülésen huszonöt európai ország, az

Egyesült Államok és több nemzetközi

szervezet delegátusai vettek részt. A kül- döttségeket általában a statisztikai hiva—

talok elnökei vezették (az ülésen 16 hiva- tal elnöke volt jelen). A Szovjetuniót A.

I. Petrov professzor képviselte, akinek gazdaságstatisztikai tankönyve

fordításban is megjelent, s akit a magyar statisztikusok is jól ismernek.

Az értekezlet napirendjén igen sok kér—

dés szerepelt, amelyeknek többsége az el—

múlt évben végzett munkával és a jövő évi munkatervvel volt kapcsolatos. Meg—

vitatta ezenkívül az ülés az Európai Sta—

tisztikusok Értekezletének ötéves mun—

kájáról szóló jelentést is, Beszámolónkban először az elmúlt években végzett munka

értékelésére térünk ki.

él

Az Európai Statisztikusok Értekezletének ötéves munkája

Az ülés megnyitásakor az Európai Gaz—

dasági Bizottság új főtitkára, Sakari Tuo—

1. Készletek statisztikája.

2. Minta—vétel a munkaerő számbavételénél,

3. Tókeképzódés statisztikája.

magyar *

miója beszédében azt a véleményét fejez-

te ki, hogy az ötéves fennállását ünneplő

Európai Statisztikusok Értekezlete ,,jogo—

san lehet elégedett az alapítása óta eltelt

időben végzett munkával". Az ötéves

munkáról szóló jelentés — mondotta Tun- miója —- ,,impresszionáló bizonyságot ad az értekezlet sokrétűségéről, a feladatok megoldására tett nagy erőfeszítésről, a

munkacsoportok, a szakértői csoportok

és a hivatalok elnökei által tanúsított

konstruktív és előrelátó magatartásról".

A plenáris ülés résztvevőjében az elis—

merő szavak hallatára természetesen fel—

ötlenek a munka negatívumai és a látott problémák is, egyenleget vonva azonban

feltétlenül el kell ismernünk, hogy az el—

múlt öt évben az Értekezlet valóban hasz—

nos munkát végzett. Külön hangsúlyozást

érdemel az a körülmény, hogy az Európai

Statisztikusok Értekezlete azon — egye- lőre sajnos igen ritka — esetek egyike, amelyekben a szocialista és a kapitalista

országok valamely nagyobb jelentőségű

állami intézményei tartós és gyümölcsöző együttműködésének lehetünk tanúi.

Ötéves működése alatt az Európai Sta-

tisztikusok Értekezlete 19 szűkebb vagy

bővebb statisztikai témakörrel foglalko—

zott. Ezek a következők voltak:

Két munkacsoport ülés volt (1954, 1955), amelyeken a készletekre vonatkozó definiciókat, az adatgyűjtés módszereit és követelményeit cgységesítették.

Egy munkacsoport ülés volt (1954), amelyen a mun-

kaerő-statisztikára, illetve a mintavételi eliárásra nézve született megegyezés.

Három munkacsoport ülés volt (1954, 1955, 1956), továbbá egy szakértői ülés (1957). A tókeképzódésre

4. Input-output tanul-mányok.

Kereskedelmi statisztika.

UI

6, Megtaxkarítások statisztikája.

7. Negyedévi nemzeti jövedelem statisztikák

8. Népszámlálások és lakásösszelrások.

9. Rövid időközi konjunkturális mutatók.

10. Főiskolai oktatás statisztikája.

11. Acél—statisztika.

12. Mezőgazdasági összeírások.

13. Elektronikus adatfeldolgozó gépek.

14. Általános gazdasági összeírások.

15. Az egység a gazdaságstatisztikában.

16. Az összeírások koordinálása.

17. Szezonális és hasonló jellegű kiigazítások.

18. Statisztikai szótár.

19, Eltérő mérlegrendszerek.

A statisztika sok területét érintő, válto- zatos témák közül gyakorlati szempont- ból az 1960 körüli európai népszámlálások előkészitése volt a legfontosabb. Ebben a munkában Magyarország is aktívan részt—

vett, főleg a társadalmi—foglalkozási cso—

portosításra vonatkozó javaslat előkészí-

tésében.

Ami az Európai Statisztikusok Érte—

kezlete keretében az elmúlt öt évben ki—

alakított munkamódszereket illeti, helyes—

nek bizonyult, hogy az Európai Statisz—

tikusok Értekezlete az ENSZ Statisztikai

Bizottságához hasonlóan nem kötelező

határozatokat, hanem csupán ajánlásokat

Egy munkacsoport ülés volt (1955), ahol az input- output táblák használhatóságát és az adatgyűjtés statisztikai problémáit vitatták meg.

Két munkacsoport ülés volt (1955, 1956), amelyeken a nagy— és kiskereskedelmi statisztika deliniclóit és adatgyűjtési módszereit hangolták össze.

Két munkacsoport ülésen (1955, 1956) a definiciókkal, továbbá a megtakarítások szektorok szerinti klasszi- iikálásával foglalkoztak.

Egy munkacsoport ülés (1955) az ilyen szamitasok használhatóságát vitatta meg.

Három munkacsoport ülés volt (1955, 1956, 1957) az 1960 körüli népszámlálások előkészítésére és há- rom szakértői megbeszélés a lakosság társadalmi- gazdasági csoportosítása ügyében.

Két munkacsoport ülés (1956, 1958) és egy szakértői megbeszélés volt a— konjunktúra követésére alkal- mas rövid időközi mutatók köréről.

Egy munka-csoport ülés foglalkozott (1956) az UNESCO rendezésében a fogalmak egységesítésével.

Egy szakértői megbeszélést tartottak (1955) az acél- készletekre, a gyári kiszállításokrai stb. vonatkozó

statisztikák megjavitása érdekében. —

Egy munkacsoport ülés volt (1956) a FAO ren-deze- sében az 1960 körüli mezőgazdasági összeírások elő- készítésére.

Egy ad hoc ülést tartottak, az idevágó információk és vélemények kicserélésére.

Egy munkacsoport ülés foglalkozott (1951) az álta—

lános gazdasági összeírások céljával, a felteendő kérdések körével és a várható eredmények hasz- nálhatóságával.

Egy szakértői megbeszélés volt a vállalat, a telep, a munkahely stb, klasszil'ikálása tárgyában.

Anglia készitett egy tanulmányt az Értekezlet ré- szére a különböző összeírások összehangolásának lehetőségeiről és korlátairól.

A Német Szövetségi Köztársaság készitett egy tanulj ményt e tényezők hatásáról a rövid időszakok ösz—

szehasonlíthatósága vonatkozásában.

Magyarország javaslatára a titkárság összeállított

—- előzetes formában —- egy 1100 szóból álló orosz, angol, francia szógyűiteményt.

Az ENSZ Statisztikai Bizottsága és az Európai Sta- tisztikusok Értekezlete is napirendre tűzte a szo—

cialista és a kapitalista országokban használatos mérlegrendszerek közötti különbségek tanulmányo—

zását.

fogadott el. Elsősorban is hasznosnak bi- zonyult ez a megegyezések kialakítása

érdekében, mert a viták során —-— eset- leges speciális hazai körülmények miatt

——- nem kell a résztvevőknek merev állás- pontra helyezkedni, hiszen sajátos problé—

mák fennforgása esetén az egyes országok eltekinthetnek és el is tekintenek az ajánlások alkalmazásától. Az alkalmazás egyöntetűségén így ugyan csorba esik, azonban a tapasztalat az, hogy az egysé—

ges gyakorlat kialakítása felé mégis ez a járhatóbb út. Kötelező erejű határozatok

kialakítása az esetek többségében szinte

lehetetlen lenne, az ajánlásként elfoga—

dott általános szempontokat azonban az országok általában figyelembe veszik, és a lehetőséghez képest törekednek érvé-

nyesítésükre. Éppen ezért a plenáris ülés állást foglalt ezen gyakorlat további foly—

tatása mellett.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete munkájának egyik jellemzője volt az is, hogy az egyes országok statisztikai hivata—

lai aktívabb munkát végeznek az Érte—

kezlet keretében, mint például az ENSZ

'Statisztikai Bizottságában. Ez a munka—

módszer kényszerűen —— az állandó appa—

rátus alacsony létszáma miatt — alakult ki, az elmúlt évek azonban bebizonyítot-

ták, hogy sok szempontból (például a vé- lemények, módszerek közvetlenebb cseré—

je miatt) előnyös tapasztalatokat hozott.

Az ötéves munka tapasztalatai alapján

némi változtatást határozott el az Európai Statisztikusok Értekezlete a munkatervek kialakítása terén. A munkatervet eddig

egy évre előre az évente összeülő plenáris

ülések hagyták jóvá. Az elmúlt évek ta—

pasztalata szerint célszerűnek látszik az elkövetkező év konkrét feladatain túl-

menően két—három évre előre is vázolni a fontosabb feladatokat, mintegy körvo—

nalazva a hátteret a közvetlenül megol- dandó feladatokhoz. Az egy évre meg—

adott teendőket követő toVábbi lépések perspektívája jobban kirajzolódva, az egész munka jobban átgondolható, át—

tekinthető. Ezért a most lezajlott plenáris ülésen az elkövetkező év feladatain kívül határozatot hoztak az elkövetkező két—há—

rom évben tárgyalandó főbb témák tekin—

tetében is. (Ezek ismertetésére a munka—

terv tárgyalásakor visszatérünk.) Az 1957—58—ban végzett munka

1957—58—ban az Európai Statisztikusok Értekezletének három munkacsoportja

tartott üléseket: a népszámlálási, a meg- takarítások statisztikájával foglalkozó és a rövid időközi konjunkturális mutatókat tárgyaló munkacsoportok. A népszámlá—

lási munkacsoport üléséről és a rövid idő—

közi konjunktúrális mutatókkal foglalkozó munkacsoport üléséről — melyeken ma—

gyar statisztikusok is résztvettek —— a Sta—

tisztikai Szemle is beszámolt olvasóinak.1 Ezért ezekkel kapcsolatban csupán a ple-

náris ülésen felmerült újabb szempon—

tokra térünk ki.

A népszámlálási munkacsoport által el—

fogadásra javasolt klasszifikációkat a ple-

náris ülés általánosságban elfogadta. Több kérdés körül vitára került sor, így példá—

ul az aktivitás jellege szerinti osztályozás és a társadalmi-gazdasági csoportosítás egyes pontjai tekintetében is.

Az akitivitás jellegével kapcsolatban a javasolt osztályozással szemben az a ki—

fogás hangzott el, hogy az inaktív népes—

séget egyes országok nem tudják keresők

és eltartottak szerint csoportosítani. Szá-

munkra ennél érdekesebb volt az a vita, ami a társadalmi—gazdasági csoportosítás egyes kérdései körül folyt, mivel — mint ismeretes —— ezen csoportosítás kialakítá—

sában magyar statisztikusok is résztvet- tek. Több ország részéről felmerült, hogy bár az alapvető csoportok szerinti osztá-

lyozás nem okoz gondot részükre, egyes csoportok alkalmazása körül problémáik vannak. így például Olaszország küldöt-

te azzal érvelt, hogy a kis- és nagyválla—

'1atok tulajdonosai között nehéz a határ—

vonalat meghúzni, úgyszintén a vezető

állású alkalmazottak, illetve az egyéb al-

kalmazottak és munkások közötti válasz—

tóvonalat megállapítani. Kérdés merült fel a tekintetben is, hogy az államigazga—

tási alkalmazottakat hova kell sorolni, továbbá a ,,háziasszonyok" fogalmának a pontosabb körülírását sürgették. A ple—

náris ülésen e kérdések körül — amelye-

ket felvetőik is inkább példaként emlí-

tettek meg —— nem bontakozhatott és nem is bontakozott ki érdemi vita, elég hosz- szas vita folyt azonban arról, hogy az érintett kérdéseket a plenáris ülés utal—

ja—e újólagos megvizsgálás céljából a munkacsoport legközelebbi ülése elé. Az újólagos megvitatást lényegében a csopor—

tosítás ellenzői szorgalmazták, ezen el—

képzelésüktől azonban végül is elálltak, mivel a munkacsoport legközelebbi ülésé—

nek már a közvetlen előttünk álló nép—- számlálások legaktuálisabb megoldatlan kérdéseire kell figyelmét összpontosítania.

A plenáris ülés végül is általánosságban jóváhagyta a csoportosítást azzal a fenn- tartással, hogy ,,azt egyes országok nem óhajtják vagy nem tudják alkalmazni".

zel együtt a tárgyalt témakör jelenlegi

megjelölése — meglehetősen félrevezető.

Azok, akik a munkacsoport korábbi mun—

káját kevésbé ismerik, nem tudhatják, hogy az elnevezés tulajdonképpen a mun- kacsoport korábbi tevékenységére utal, amikor is általánosságban a rövid időközi konjunkturális mutatókkal foglalkozott.

A jelenleg folyó munkát helyesebb a ,,ma—

gánfogyasztási kiadások "folyó statiszti- kája" címszóval jelölni.

A munkacsoport által javasolt árucso—

portokra vonatkozólag az volt a vélemény,

hogy az egyes országoknak törekedniök

kell azok alkalmazására. Mindamellett több ország túl részletesnek tartotta a csoportosítást, s a vita során az a véle—

mény alakult ki, hogy az országok jelen—

tős része számára egy kevésbé részletes csoportosítás gyakorlatilag alkalmazha- tóbb lenne. '

Egészben véve a munkacsoport jelen—

tése körüli vitát az a hangulat hatotta át, hogy a munkacsoport eddigi ülésein a té—

makör megvitatását lényegében kimerítet—

ték. Ezért a következő évben a rövid idő- közi konjunktúrális mutatók munka-

csoportja nem is fog ülést tartani. Élénk

vita alakult ki akörül, hogy a magán-

fogyasztási kiadások statisztikájának

problémáit —— amely felé már a munka—

csoport legutóbbi ülésén a munka zöme eltolódott —— milyen keretek között—foly- tassák (erre a következő évi munkaterv ismertetésénél még kitérünk). A magán- fogyasztási kiadások statisztikája tulaj—

donképpen túlnő a munkacsoport által megszabott kereteken, mivel a magánfo- gyasztási kiadások mélyrehatóbb vizsgá—

lata feltétlenül az éves és még hosszabb idöközökre vonatkozó statisztikák meg—

vizsgálását teszi szükségessé, vagyis a

konjunktúra rövid időközi mutatóinak

vizsgálatán feltétlenül túlmenő feladatot

jelent. A plenáris ülés ezért állást foglalt

a magánfogyasztási kiadások statisztiká—

jának más keretek között történő további tanulmányozása mellett, és a rövid idő—

közi konjunktúrális mutatók tárgyalását

egyelőre lezárta.

A megtakarítások statisztikájával fog—

lalkozó munkacsoport munkája főleg a nyugati országok szempontjából érdekes problémákkal foglalkozott. A fejlődés ezekben az országokban olyan irányban halad, hogy a már kialakult nemzetgaz—

dasági mérlegrendszereket egy tőkeszám—

lával is egészítsék ki. A megtakarítások problematikája a kapitalista gazdaságban

igen nehezen tekinthető át, mert a meg—

takarítások és a beruházások is a pénz—

ügyi rendszer szerfölött bonyolult mechae nizmusán keresztül fejtik ki hatásukat a gazdasági életben. Megoszlottak a véle- mények abban a tekintetben, hogy a megfelelő áttekintés elnyerésére elegendő "

lenne—e ezekben az országokban a tőke- számlák fentemlített beiktatása a nemzet—

gazdasági mérlegrendszerekbe, avagy fel—

tétlen szükség van—e a nemzeti vagyon-

számításnak az eddiginél jóval szélesebb alapokon nyugvó megszervezésére. Egysé—

ges álláspont azonban e kérdésekben a plenáris ülésen még nem alakult ki —— a

probléma erre még nem is érett meg —,

jelentősebb eredmények — véleményünk szerint —— csak további részletekbemenő munka után várhatók.

A plenáris ülés ezeken kívül foglalko—

zott még a gazdaságstatisztikában hasz—

nálandó alapvető egység (vállalat, telep, műhely stb.) kérdésével, az elektronikus számológépek statisztikai alkalmazásának kérdéseivel, az amortizáció és a tőkekép- ződés számbavételi problémáival, a szezo—

nális ingadozások kiküszöbölésének a

módszereivel és egyéb kérdésekkel is. Az

év során a különböző országok statisztikai hivatalai —— érdeklődésüknek és lehetösé—

geiknek megfelelően változó mértékben ——

résztvettek ezen problémák körüli viták—

ban, jelentések készítésében stb.

A titkárság a plenáris ülés elé terjesz—

tette azt az 1100 szóból álló angol-orosz—

francia nyelvű statisztikai szótart, ame—

lyet az év folyamán az előző plenáris ülés határozata alapján összeállított. A szótár elkészítését Magyarország javasolta az

Európai Statisztikusok Értekezletének ne—

gyedik plenáris ülésén, amely javaslatot

végleges formában az ötödik plenáris

ülésen fogadtak el'—'

A háromnyelvű statisztikai szógyűjte—

mény első listájának összeállításáért a plenáris ülés [köszönetét fejezte ki a tit—

kárságnak, amely az egyéb állandó mun—

kákon túlmenő feladat vállalásával és végrehajtásával nagy terhet vállalt ma- gára. A szótár szóanyagának további bő—

! Lásd a Statisztikai Szemle 1957. évi 7. számában (606—613. oldal) közölt beszámolót az ötödik plená—

ris ülésről.

vítése, a szükséges helyesbítések elvég—

zése stb. azonban meghaladná a titkárság szűkreszabott erőforrásait, ezért a plená—

ris ülés elhatározta, hogy felkéri a Nem—

zetközi Statisztikai Intézetet a munkába való bekapcsolódásra. Az előzetes jelek arra mutatnak —— a Nemzetközi Statiszti—

kai Intézet főtitkárának nem hivatalosan tett kijelentése szerint -——, hogy az előző

évtől eltérően, ebben az évben az Intézet

előreláthatólag be kíván kapcsolódni a munkába.

A plenáris ülés —— a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet várható állásfoglalásától füg—

getlenül —— a szótárral kapcsolatos munka további folytatása mellett foglalt állást, A Szovjetunió képviselője —— aki szintén Lhatározottan támogatta a szótár összeál—

lításának gondolatát —, továbbá Anglia és Franciaország képviselői is vállalták, hogy statisztikai hivatalaikban a titkár—

ság által készített listát átnézik, helyes—

bítik és kibővítik. Az elkövetkező évben tehát az ülés határozata alapján a titkár—

ság által összeállított szótár további fej—

lesztésében —— a Nemzetközi Statisztikai Intézet részvételével vagy anélkül —— részt fognak venni a szovjet, az angol, a fran-

cia és a magyar statisztikai hivatalok.

Az 1958—59. évi munkaterv

Az 1960. év körüli népszámlálásokra és összeírásokra való tekintettel a plenáris ülés elsősorban a népszámlálási munka—

csoport és a mezőgazdasági összeírások—

kal foglalkozó munkacsoport további munkáját tartotta sürgősnek. Ezért úgy döntött, hogy ez év végén üljön össze a népszámlálási munkacsopart az 1960 kö—

rüli európai népszámlálásokra vonatkozó végleges ajánlások megfogalmazására. A munkacsoport feladata az lesz, hogy is-

mét és véglegesen áttekintse a kérdés—_

komplexumot, és az ENSZ Statisztikai

Bizottsága által az egész világra vonat—

kozóan összeállított —. tehát szükségkép—

pen túlságosan általános — ajánlások eu—

rópai változatát kialakítsa. Hasonló cél- lal —- valószínűleg a FAO rendezésében

Rómában —— fog ülésezni a mezőgazdasági

összeírások munkacsoportja is.

A következő évben ülést tartó harmadik

területen gyűjtendő statisztikák egységes programját elkészítse.

Két szakértői megbeszélést is tartalmaz

a plenáris ülés által elfogadott munka—

terv. Az egyik a pénzügyi aktívák és pasz—

szívák változásának számbavételi prob—

lémáival fog foglalkozni, a másik a szo—

cialista, illetve a kapitalista országokban

használatos népgazdasági mérlegrendsze—

rek összehasonlítási problémáit fogja tár—

gyalni. Az utóbbi szakértői csoportban ——

amelyben a szocialista országok részéről előreláthatólag a Szovjetunió, Lengyelor—

szág és Magyarország fognak résztvenni

—— annak megvitatása lesz a fő feladat.

hogy az _eltérő komcepciójú mérlegrend—

szerek adatai egymással mennyire hason- líthatók össze, illetve milyen módon te—

hetők összehasonlíthatóvá.

A plenáris ülés ezeken kívül program-

jára tűzött egy kollektív látogatást is va—

lamely 1959. évi európai népszámlálás lebonyolításának a megtekintésére. (Az előzetes tervek szerint a Szovjetunió 1959 januárjában végrehajtandó népszámlá—

lásának megtekintésére fog sor kerülni.) Ugyancsak a plenáris ülés keretében,

azonban a FAO rendezésében és finanszí—

rozásával kerül sor 1959 első felében egy kb. 3—4 hetes regionális szemináriumra, az európai mezőgazdasági összeírásokkal kapcsolatos problémák tanulmányozására.

Állástfoglalt a plenáris ülés az 1958—59.

év után következő években napirendre tűzendő fontosabb témák tekintetében is.

Ezek közé sorolták többek között az ipar—

statisztikát, a nagykereskedelmi árak statisztikáját, a munkaerő-statisztikát, az állami számvitel statisztikai szempont—' ból fontos problémáit, a háztartásstatisz- tikát és a fizetési mérlegek statisztikáját.

Összefoglalólag megállapíthatjuk, hogy a hatodik plenáris ülés hasznos munkát végzett. Különösen helyesnek bizonyult az elmúlt öt év munkájának az áttekin—

tése és megvitatása, amely kellő alapot adott a további munkák jellegének és módszereinek a kialakításához is. Az el—

múlt évek során az értekezleten a keleti és; a nyugati országok statisztikusai között kialakult szívélyes légkör arra enged kö- vetkeztetni, hogy az európai statisztikai

hivatalok közötti együttműködés az el—