Az Európai Statisztikusok Értekezletének hetedik plenáris ülése

foglalkoztatják a legtöbb olyan munka—

vállalót, akiknek esetenkénti hazautazási

költségeit — amelyekre a vasút jelentős tarifakedvezményt biztosít —- a munka—

adó fedezi. A közlekedésben viszont a

közlekedési dolgozók természetbeni jut—

tatásként kapott díjmentes, illetve ked—

vezményes árú utazásai teszik indokolttá a figyelembevételt.

Eszerint a felosztás szerint a személy—

szállítás teljesítményi értékének csupán

10 százalékát, a postai teljesítményeknek pedig 12 százalékát mutattuk ki a ter—

melő szektoroknál, a többi a nem termelő

fogyasztók felhasználásaként szerepel. Ez

nyilvánvalóan nem felel meg a tényleges helyzetnek azonban a tábla értékelése szempontjából még mindig kisebb hiba, mintha valamennyi termelő szektorhoz beállítottunk volna önkényesen megálla—

pított tételeket.

A személyszállítási és postai teljesítmé- nyek ilyen szétosztása mellett is a telje—

sítményeknek egy jelentős része —— kb. 8

százaléka — került a fel nem osztott

részbe, a teherszállításnál ismertetett ne—

hézségek következtében.

Az elmondottak alapján megállapíthat—

juk tehát, hogy a közlekedés teljesítmé-

nyeinek elosztása az egyik legkevésbé

megalapozott része az ágazati kapcsolatok mérlegének és ezért a jövőben készítendő

mérlegeknél különös gonddal kell előké-

szíteni a szállítási és postaköltségek ada-

tainak megállapítását. Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium és a Központi Sta-

tisztikai Hivatal megegyezése alapján az 1959. évi könyvelési utasítás már elren-

delte, hogy a fuvarköltségeket az anyag—

költségtől elkülönítve, külön számlán

kell könyvelni. Az egyéb költségeken be-

lül szintén elkülönítve tartják nyilván a személyszállítási és a postaköltségeket is.

E költségek alakulásáról a jövőben éven—

kénti adatgyűjtést rendszeresítünk a

népgazdaság egész területén.

Ez a kezdő lépés már lehetővé teszi,

hogy a közlekedési teljesítmények elosztá—

sának alapvető hibáit megszüntessük,

módot nyújt arra, hogy a későbbi években

fokozzuk az adatok pontosságát, s így a

jövőben a közlekedés és a népgazdaság többi ágainak kapcsolatát a tényleges helyzetnek megfelelően vizsgálhassuk.

Az Európai Statisztikusok Értekezletének

hetedik plenáris ülése

KENESSEY ZOLTÁN Az Európai Statisztikusok Értekezlete

1959. június 8 és 12 között Genfben tar—

totta VII. plenáris ülését. Az ülésen hu-

szonöt európai ország ——- kö'zöttük Albánia kivételével az összes európai szocialista ország —, az Egyesült Államok, valamint több nemzetközi szervezet (FAO,

UNESCO, Nemzetközi Statisztikai Inté—

zet, Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, Nemzetközi Pénzügyi Alap, GATT stb.)

61 képviselője vett részt. Az országok de—

legációinak legnagyobb részét a központi

statisztikai hivatalok elnökei vezették: az ülésen húsz európai statisztikai hivatal

elnöke volt jelen.

A megnyitó ülésen Sakari Tuomiója az

Európai Gazdasági Bizottság (EGB) főtit—

kára üdvözölte az értekezletet, amelynek az elmúlt években végzett munkáját igen pozitívan értékelte., Ugyanakkor felhívta

a konferencia figyelmét arra, hogy az

7!

EGB albizottságaiban (közlekedési, szén,

építésügyi, gáz stb.) végzett, meglehető—

sen széleskörű statisztikai munka nem minden esetben folyik az egyes országok statisztikai hivatalainak bevonásával, az Európai Statisztikusok Értekezlete segít- ségével és ellenőrzése alatt, s hivatkozva az EGB ez év tavaszán lezajlott tizenne—

gyedik ülésszakának a vitájára is, felve-

tette annak szükségességét, hogy a konfe- rencia küldjön ki munkacsoportot e prob—

lémák megvizsgálására.

A konferencia ezután elfogadta a plená—

ris ülés napirendjét, amely három részre

tagolódott: 1. az 1958/59. évben végzett munka értékelése, 2. az 1959/60. évi mun- kaprogram kérdései, 3. egyéb kérdések

(többek között az elnökség újraválasztá—

saL A következőkben vázlatosan be—

számolunk a konferencia által e kérdé—

sekkel kapcsolatban végzett munkáról.'

Az 1958/59-ben végzett munka értékelése Az elmúlt évben az Európai Statisztiku—

sok Értekezlete keretében Végzett munka

főleg négy munkacsoport területére kon- centrálódott. Ezek a következők voltak:

1. a népszámlálási munkacsoport, 2. a

mezőgazdasági összeírás munkacsoportja,

3. a pénzügyi aktívák és passzívák statisz—

tikájával foglalkozó munkacsoport, és 4.

a szocialista és a kapitalista országokban

használatos népgazdasági mérleg össze-

hasonlitásával foglalkozó szakértői cso—

port. Mindezek a munkacsoportok

1958/59—ben üléseket tartottak és egy sor

kérdésben az európai országok részére egységes ajánlást dolgoztak ki.

A népszámlálási munkacsoport -— több, mint négyévi munkával —— elkészítette az

1960 körüli népszámlálások végrehajtá—

sára vonatkozó egységes európai ajánlá—

sokat. Ezek az ajánlások, amelyek az

ENSZ New Yorkban székelő Statisztikai

Bizottsága által az egész világra kiterje—

dően meghatározott ajánlások európai

változatát képezik, tekintettel vannak

egyrészt az európai országok fejlettebb

kulturális szinvonalára és statisztikai

lehetőségeire, másrészt a speciális euró—

pai adottságokra. Az ajánlások nemcsak a népszámlálási kérdésekre és azok fel—

dolgozására vonatkoznak, hanem a lakás—

összeírások problémáit is felölelik.1 A

plenáris ülés a munkacsoport által kidol—

gozott programokat jóváhagyta és azt ajánlotta az európai országoknak, hogy legközelebbi népszámlálásaiknál és lakás—

összeírásaiknál vegyék figyelembe azo-

kat. (A konferencia — általában az általa tárgyalt összes statisztikai kérdések te—

kintetében —— nem hozhat kötelező erejű határozatokat, csupán ún. ajánlásokat

készít.) A konferencia előtt volt a munka-

csoport legutóbbi jelentésén kívül a hely—

ségek elhatárolásával és falusi—városi osz- tályozásával foglalkozó szakértői csoport jelentése is, amely az ez év májusában

Prágában tartott szakértői bizottsági ülé—

sen készült. A konferencia úgy döntött, hogy a szakértők ajánlásait a népszámlá—

lási ajánlások függelékeként tegyék közzé.

1 A népszámlálási és laklás—össczeirási munkacso—

port legutóbbi üléséről lásd dr. Klínger András: ..Az Európai Statisztikusok Értekezlete Népszámlálási Munkacsoportjának negyedik ülésszaka". (Statiszti—

liar" Szemle, 1959, évi 3_ sz, 313—319. old—.) c. cik—

két.

Ez a megoldás egyrészt utal arra, hogy a

szakértői csoport ajánlásait a teljes mun—

kacsoport idő hiányában már nem tudta

megvitatni, s ezért annak nem lehet

olyan súlya, mint a munkacsoport ajánlá—

sainak, másrészt lehetővé teszi azon or—

szágok számára, amelyek ezt szükséges—

nek tartják, a szakértői csoport ajánlá—

sainak gyakorlati alkalmazását.

Megvitatta a konferencia a népszámlá—

lások közvetlen lebonyolításával kapcso—

latos tapasztalatcsere lehetőségeit is. A népszámlálások megszervezése és végre—

hajtása azonban olyan terheket ró az

egyes statisztikai hivatalokra, hogy egyet—

len európai statisztikai hivatal sem vál—

lalkozott arra, hogy a népszámlálások idő—

pontjában nagyobbszámú külföldi szak—

ember fogadásáról gondoskodjék. Ezért a konferencia az előző évi ambiciózusabb határozattal szemben úgy foglalt állást, hogy az egyes országok vizsgálják meg szakértők egyéni vagy csoportos látogatá—

sainak a lehetőségét.

A konferencián javaslat hangzott el arra nézve, hogy az európai népszámlálá- sok lebonyolítása után az Európai Statisz—

tikusok Értekezlete szervezzen szeminá—

riumot annak megállapítására, hogy az európai országok mennyire vették figye—

lembe a konferencia ajánlásait és hogy az ajánlások megvalósítása milyen pozitív és

negatív tapasztalatokat eredményezett.

A mezőgazdasági összeírásokkal fog—-

lalkozó munkacsoport szintén elkészítette ajánlásait az 1960 körüli európai mező-

gazdasági összeírások részére. A mun-

kacsoport —— amely a FAO—val együtt—

működésben végezte munkáját —— 1958

szeptemberében tartott ülésén megegye—

zett a FAO által készített ,,1960. évi vi—

lág mezőgazdasági összeírási program"-

hoz kiadandó európai melléklet tekinte- tében. Az európai melléklet többek között ajánlásokat tartalmaz az összeírás egyes kérdéseinél alkalmazható reprezentativ módszereket illetően is. A konferencia a munkacsoport által készített ajánlásokat egészében jóváhagyta, a vita során azon- ban bizonyos kritikai jellegű észrevételek is elhangzottak.

A konferencia egyes résztvevői kifogá-

solták, hogy a mezőgazdasági összeírás és a népszámlálás egyes kérdések — például a foglalkoztatottságra vonatkozó kérdé—

sek ——- tekintetében eltérő ajánlásokat tar—

talmaznak. Mások rámutattak viszont arra, hogy a munkacsoport általában tö- rekedett az egyezőség biztosítására, vagy legalábbis arra, hogy a feldolgozás során

mindkét összeírás bizonyos kérdéseinek

azonos szerkezetű feldolgozására mód nyíljon. Mindamellett a két összeírás el—

térő célokra szolgál, és az adatgyűjtés is különböző egységektől történik (a nép—

számlálásnál az egyes egyéneket, a mező—

gazdasági összeírásoknál az üzemeket ve—

szik számba) s ennek következtében az

eltérő koncepciók használata nem küszö- bölhető ki teljesen.

A konferencián elhangzott olyan óhaj,

hogy az összeírások szolgáltassanak ada-

tokat a mezőgazdasági termelés költsé—

geiről is. Az ilyen jellegű vizsgálatok hasznosságát elismerve a konferencia résztvevőinek a többsége azon a vélemé-

nyen volt, hogy effajta adatokat célsze—

rűbb speciális reprezentativ adatgyűjté—

sek, mint az általános mezőgazdasági ösz—

szeírás útján beszerezni.

A mezőgazdasági összeírások program- jával kapcsolatban a Szovjetunió kép—

viselője —- V. Ovszíenko professzor, a

moszkvai gazdaságstatisztikai főiskola igazgatója —— rámutatott arra, hogy a

szocialista országokban az évenként vég—

rehajtott, egyes részterületekre vonatkozó mezőgazdasági összeírások feleslegessé

tehetik bizonyos kérdések tudakolását a

mezőgazdasági összeírás alkalmából.

Igény merült fel a konferencián a fo—

lyamatos mezőgazdasági statisztikákkal való foglalkozás irányában 5 általános volt az a vélemény, hogy célszerű volna

—— mintegy a mezőgazdasági összeírás prog—

ramjának kiegészítéseképpen —— elkészi- teni az európai országokban folyamatosan

vezetendő mezőgazdasági statisztikák

ajánlásait is. Az összeírás adatai ebben az esetben az egységesen vezetendő idő—

sorok bázisául szolgálhatnának.

A pénzügyi aktívák és passzívák statisz—

tikájával foglalkozó munkacsoport 1958/59—ben tartotta első ülését. A mun—

kacsoport feladata az volt, hogy az egyes országokban használatos pénzügyi statisz—

tikák definíciói és osztályozási rendszerei tekintetében egységes európai ajánlások kialakítására törekedjék. A munkacsoport által végzett munka, elsősorban a kérdé—

sek felvetését illetően hasznosnak mond—

ható. A konferencián azonban a munka—

csoport tevékenységével kapcsolatban fő—

leg kritikai észrevételek hangzottak el. A megoldandó feladatok láthatólag a mun- kacsoport előtt sem voltak teljesen vilá-

gosak (véleményünk szerint elsősorban

a téma tisztázatlansága következtében nem vett részt egy szocialista ország sem a munkacsoport ülésén). A nyugat—euró—

pai országok részéről is sokféle bíráló észrevétel hangzott el a munkacsoport ál- tal alkalmazott osztályozási ismérvek vegyes jellege, az ajánlott osztályozás túl—

zott bonyolultsága, az értékelési problé—

mák megoldásának a hiánya, a nemzeti

bankoknak a szektorok minimális listá—

járól való kihagyása stb. miatt is.

A magyar delegáció felhívta a figyel—

met arra, hogy a munkacsoportot telje—

sen a kapitalista pénzügyi rendszerek problémái kötötték le s a javasolt ajánlá—

sok ís szinte kizárólag a kapitalista orszá—

gok számára lennének hasznosíthatók.

Kétségtelen, hogy a pénzügyi statisztika

területén a társadalmi—gazdasági rendszer

eltérései jóval nagyobb problémát okoz—

nak a szocialista és a kapitalista orszá—

gok adatainak az összehasonlíthatósága tekintetében, mint amilyenekkel a statisz—

tika egyes más területén (például az

ipar—, a mezőgazdasági statisztika, a de—

mográfia terén) találkozhatunk. Pénz—

ügyi statisztikák és összevont népgazda—

sági pénzügyi mérlegek azonban a szocia—

lista országokban is készülnek és ezek módszertanának a figyelembevétele egy—

séges európai ajánlások kialakításánál feltétlenül szükséges lenne. Elképzelhető

az is, hogy az egységes európai ajánlások csupán az összehasonlitható?legfőbb mu—

tatókra terjednének ki, s ezen túlmenően (esetleg függelékként) tartalmazhatnák a részletesebb egymásközti összehasonlítási

ajánlásokat a szocialista és a kapitalista

országokra külön—külön.

Az elhangzott bírálatok kihatásaként a konferencia öttagú albizottságot küldött

ki (Norvégia, Hollandia, Anglia, Magyar-

ország és a Nemzetközi Pénzügyi Alap képviselőiből) még az értekezlet ideje alatt megfelelő határozati javaslat ki- dolgozására. Az albizottság javaslatai alapján az értekezlet meghatározta a

munkacsoport további teendőit, többek

között abban, hogy a munkát a szocialista országok szükségleteinek megfelelő irány—

ban is folytatni kell.

A szocialista és kapitalista országok—

ban használatos népgazdasági mérleg- rendszerek összehasonlitásával foglalkozó szakértői csoport közvetlenül a plenáris ülés előtt, 1959 májusában ült össze elő—

ször. A szakértői bizottság négy szocialista ország (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Len—

gyelország, Magyarország) és négy kapita-

lista ország (Anglia, Franciaország, Hol—

landia, Dánia) képviselőiből állt és ezen a nem könnyű területen már első ülésén

viszonylag szép előrehaladást ért el. A

munka első fázisában természetesen csak a mérlegrendszerek főbb különbségeinek

a tisztázására kerülhetett sor s igen sok kérdés, különösen a rendszerek részlet- kérdései vonatkozásában, még megtárgya—

lásra vár. A konferencia azonban nem tu—

dott az összehasonlítás terén végzett munka nagyobbarányú megvitatásába belebocsátkozni, mert a munkacsoport jelentése csak a konferencián került szét- osztásra és alapos tanulmányozására már

nem volt lehetőség. Az eddig végzett

munka jelentőségének az értékelése azon—

ban általánosan pozitív volt s a konferen- cia egységesen a munka folytatása mel—

lett foglalt állást. Némi vita volt a felada—

tok meghatározása körül, egyes nyugat- európai küldöttek ugyanis a szakértői cso-

port munkájának bizonyos szűkítését kí—

vánták. Franciaország és Magyarország képviselői egyetértve azzal, hogy a szak- értői csoport munkájában bizonyos sor—- rendiség érvényesüljön (hiszen természe—

tesen nem lehet az összes kérdések egy-

idejű megoldására vállalkozni) rámutat—

tak arra, hogy a szakértői csoport feladat-

körének a leszűkítése nem kívánatos, mi—

vel az megkötné a szakértők kezét komp—

lex feladatkörök megoldásánál.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete VII. plenáris ülése a fenti négy kérdés- csoport megvitatásán kivül —- amelyek az

elmúlt évben a munkacsoportok, illetve szakértői csoportok feladatkörét képezték

—— a befejeződött munkaév számos más

munkaproblémáját is megvitatta, majd

hosszan foglalkozott a plenáris ülés az európai statisztikusok képzésének a prob—

lémáival. A VI. plenáris ülés határozata alapján az értekezlet elnöksége az év so—

rán felkérte Goudswaard professzort (Hollandia), hogy készítsen vitaindító ta—

nulmányt e kérdésről, amelyet előzetesen

szétküldtek a konferencia résztvevőinek.

Goudswaard tanulmánya a problémát a hivatalos statisztikai apparátus dolgozói-

nak a képzésére leszűkítve vizsgálta kü—

lönös tekintettel arra, hogy az állami sta—

tisztikai szolgálatba kerülők számára rni-

lyen mértékű közgazdasági, matematikai

és statisztikai tudás szükséges.

A Vita során Olaszország képviselője hangsúlyozta, hogy a hivatalos statiszti—

kai apparátus munkatársainak a tovább—

képzése során nagyon fontos az elméleti és gyakorlati továbbképzés egyidejű biz- tosítása. Magyarország képviselője fel- hívta a figyelmet arra, hogy a kis és nagy

országokban a problémák nem. teljesen azonosak. A tapasztalatok megmutatták, hogy kis országokban egyetemi szinten

specializált statisztikai szakemberkép—

zésre csak korlátozott lehetőségek van—

nak, mig nagy országokban —— például a Szovjetunióban és Franciaországban ——

speciális felsőfokú statisztikai tanintéze—

tek kedvező eredményei működnek. Ezért a kis országok számára a képzés és to—

vábbképzés problémáinak a megoldása nehezebb feladatot jelent. Elképzelhető lenne, hogy a kis országok a képzés és továbbképzés terén regionális együttmű—

ködést valósítsanak meg (például az euró—

pai szocialista országok egymás között), esetleg a nagy országok tapasztalatainak a figyelembevételével és azok segítségé—

vel.

Egyes országok képviselői annak szük—

ségességét hangsúlyozták, hogy a statisz—

tikai adatok használói —— elsősorban a kü—

lönböző hivatalos szervek munkatársai —-—

szintén részesüljenek bizonyos statiszti—

kai oktatásban, annak érdekében, hogy

az adatokat hozzáértéssel tudják felhasz—

hálni.

A konferencia a vita nyomán úgy hatá—

rozott, hogy a statisztikusok képzésének

problémáit továbbra is az értekezlet napi-

rendjén tartja. Felszólította az egyes or—

szágok statisztikai hivatalait, hogy készít—

senek beszámolókat a statisztikusok kép—

zése terén szerzett tapasztalataikról és azt juttassák el a titkársághoz. Egyben fel—

kérte az UNESCO—t, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézettel karöltve állítson

össze az egyes országok beszámolói alap—

ján egy részletes tanulmányt a probléma későbbi megvitatása céljára.

Foglalkozott a konferencia a mezőgaz—

dasági termelés indexeinek a kérdésével

is. Már az Európai Statisztikusok Érte-

kezlete VI. plenáris ülése hangsúlyozta az egységesítő munka szükségességét ezen a területen, a gyakorlatban azonban nem történt előrehaladás az elmúlt évben.

Ezért a konferencia résztvevői elég éles formában elmarasztalták a FAO statisz—

tikai szerveit, amelyeket felszólítottak, hogy végre lássanak hozzá e kérdés meg—

oldásához.

Nagy érdeklődés mutatkozott a konfe- rencián a háztartásstatisztika iránt. Több ország a háztartásstatisztikai felvételek jelentőségét elsősorban a fogyasztás szer- kezetének megismerése céljából hangsú-

lyozta. A szocialista országok képviselői rámutattak arra, hogy országaikban a fo—

gyasztás szerkezetének a megismerésére a háztartásstatisztikán kívül más lehető—

ségek is vannak? amelyek bizonyos ese—

tekben megbízhatóbb eredményeket szol—

gáltatnak. Egyes résztvevők a háztartás—

statisztikai adatoknak nemzetközi élet—

színvonal-összehasonlításokra való fel—

használásáról beszéltek. Ovszienko pro—

fesszor, a Szovjetunió képviselője ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra,

hogy az összehasonlitások elvégzése előtt

számos módszertani problémát meg kell oldani, elsősorban azokat, amelyek a szo—

cialista országokban a lakosságnak in-

gyenesen vagy igen alacsony áron nyúj—

tott szolgáltatásokkal (lakás, egészségügy, nevelés) kapcsolatosak.

Foglalkozott a fentieken kívül az érte—

kezlet még az idősorok szezonális ingado- zásai kiküszöbölésének kérdéseivel, az egyes európai szervezetekben végzett sta—

tisztikai munka tapasztalataival, az EGB

albizottságaiban folyó statisztikai tevé—

kenység problémáival stb.

Az 1959/60. évi munkaprogram

A konferencia —— beható vita után ——

meghatározta azokat a témákat, amelyek- nek tárgyalására az elkövetkező évben

munkacsoport-üléseket kell tartani, vala-

mint az értekezlet által elvégzendő egyéb teendőket. Ennek megfelelően 1959/60—

ban a következő ülésekre fog sor kerülni

az Európai Statisztikusok Értekezlete

rendezésében.

a) Magánfogyasztási kiadások statisz—

tikájával foglalkozó munkacsoport. A munkacsoport feladata az, hogy a koráb—

ban a tőkeképződésre vonatkozóan kiala—

kított programhoz hasonló programot dolgozzon ki a magánfogyasztási statisz- tikák területére, kialakítva az európai viszonylatban egységesen felhasználható definiciókat, klasszifikációkat és adat—

gyűjtési módszereket.

b) Pénzügyi aktívák és passzívák sta- tisztikájával foglalkozó munkacsoport.

Az elmúlt évben megkezdett munka folytatásaként a munkacsoport feladata az, hogy 1959/60—ban dolgozzon ki köz- gazdasági elemzések céljaira megfelelő statisztikai rendszert a pénzügyi aktívák és passzívák számbavételére.

c) A népgazdasági mérlegrendszerek összehasonlításával foglalkozó szakértői

csoport. Ez a csoport szintén az előző év-

ben elkezdett munkáját folytatja, a kon—

ferencia intenciói szerint az elkövetkező évben elsősorban a termeléssel és a ma—

gánfogyasztással összefüggő tételek rész- letesebb elemzése útján. Amennyiben a rendelkezésre álló idő ezt lehetővé teszi, a csoport meg fogja vizsgálni egy olyan mérlegrendszer felállításának a lehető- ségeit is, amely a szocialista és a kapita—

lista országok számára is használható lenne.

d) Iparstatisztikai munkacsoport. A munkacsoport feladata az, hogy tekintse

át az európai országok iparstatisztikájá—

ban használatos fogalmakat és módszere—

ket, különös tekintettel az ENSZ által javasolt 1963. évi világ ipari összeírás európai igényeire.

e) Az EGB albizottságaiban folyó sta—

tisztikai munka felülvizsgálásával foglal—

kozó munkacsoport. A munkacsoport feladata az, hogy az EGB albizottságai—

ban folyó statisztikai munka minden vo—

natkozását tekintse át, beleértve az al—

bizottságok által kiadott statisztikai bu—

letineket, az albizottságok statisztikai

munkaprogramját is, s munkája eredmé—

nyéről tegyen jelentést az Európai Sta—

tisztikusok Értekezlete VII. plenáris ülé—

sen.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete

keretében az 1959/60. évben elvégzendő egyéb feladatok között szerepelnek a

mezőgazdasági termelési indexekkel, a

nagykereskedelmi árakkal, a szezonális

ingadozások kiküszöbölésével, a készle—

tekkel, a statisztikai oktatási rendszerrel stb. kapcsolatos problémák.

Egyéb kérdések

A konferencia a fentieken kívül foglal-

kozott még több fontos kérdéssel. Igy

állást foglalt a regionális statisztikai sze—

mináriumok gyakorlatának folytatása mellett. Az első ilyen regionális szeminá- riumot iparstatisztikai kérdésekről 1957- ben Athénben tartották meg, a második pedig 1959. június 15—30 között Varsóban

a mezőgazdasági összeírások problémái—

val foglalkozott. A legközelebbi regioná- lis szeminárium — amennyiben az ENSZ

Technikai Segélyalapja részéről a finan—

szírozást sikerül biztositani —— munka—

ügyi statisztikai kérdésekkel fog foglal—

kozni.

Foglalkozott a konferencia a több—

nyelvű statisztikai szótár összeállításának

problémáival. Mint erről már korábban beszámoltunk, az Európai Statisztikusok Értekezlete negyedik, ötödik és hatodik

plenáris ülései Magyarország javaslatára határozatokat hoztak egy orosz—, angol- és francianyelvű statisztikai szótár összeállí—

tásáról, amely a különböző országok által

közzétett adatközlő és módszertani kiad—

ványok jobb megértését hivatott elősegí—

teni. A konferencia titkársága a munka

első fázisában összeállított egy 1 100 szó—

ból álló orosz—, angol— és francianyelvű jegyzéket, amelyen a további munkákat

— a VI. plenáris ülés felkérésére —— a

Nemzetközi Statisztikai Intézet vállalta.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet főtit—

kára, dr. Lunenberg az ülésen beszámolt

a szótár ügyében az elmúlt évben végzett munkáról. A Nemzetközi Statisztikai In-

tézet a lista kibővítését és átdolgozását

két szakaszra bontva végzi: az elsőben egy alaplistát készít angol nyelven és a másodikban ezt a listát lefordittatja a többi nyelvekre. A jelenlegi elképzelések szerint a szójegyzék kb. 2500 szót fog felölelni. A konferencia köszönettel tudo—

másul vette dr. Lunenberg beszámolóiát és felkérte az egyes országok statisztikai

hivatalait, hogy működjenek közre a szó—

tár elkészítésében. Felkérte a konferencia a Nemzetközi Statisztikai Intézetet arra is, hogy a VIII. plenáris ülésen számol- jon be a munka további előrehaladásá-

ról. Az értekezlet időtartama alatt egyéb—

ként Derksen professzor —— aki a Nemzet-

közi Statisztikai Intézet megbízásából a

szótárral kapcsolatos munkákat vezeti

—— Genfbe látogatott, s megbeszélést tar—

tot a szótárral kapcsolatos munkák iránt különösen érdeklődő országok, így Ma—

gyarország, Anglia és Hollandia képvise—

lőivel a további munkák programjáról és alapelveiről.

Végül a konferencia a következő két

évre új elnökséget választott. Az Európai Statisztikusok Értekezletének elnöke az

1959/60. és 1960/61. évekre dr. Frantísek

Fajfr, a Csehszlovák Allami Statisztikai

Hivatal elnöke, a három alelnök pedig Petter Jakob Bjerve, a norvég Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Benedetto Barberz' professzor, az olasz Központi Sta—

tisztikai Intézet vezérigazgatója és Ante Novak, a jugoszláv Szövetség" Statisztikai Hivatal elnöke lett.

Összefoglalóan az Európai Statisztiku—

sok Értekezlete VII. plenáris üléséről megállapíthatjuk, hogy az értekezlet igen

hasznos lépést jelentett az európai statisz—

tikai hivatalok együttműködésének a te—

rén. Az értekezlet vitáit általában magas

szakmai színvonal jellemezte s nem két—

séges, hogy több területen az elért ered-

mények ——- vagy az elvégzendő felada—

tokra vonatkozóan a konferencia által megjelölt útmutatások — igen kielégítő—

nek látszanak. Az elvégzett munka ter—

mészetesen nem minden területen volt

egyformán sikeres, kétségtelenül megál—

lapítható azonban az, hogy évről évre nawobb a sikeresen megoldott feladatok

aránya az értekezlet munkaprogramjában

(természetesen azt is a siker feltételei közé számítva, hogy a tárgyalt kérdések és az elért megoldások mind a szocialista,

mind a kapitalista országok számára ki—

elégítők és használhatók legyenek).

Az értekezlet sikeres munkájáért kö—

szönet illeti az értekezlet határozott és egyben diplomatikus elnökét, Floris Closont, a francia statisztikai hivatal

vezérigazgatóját, valamint a titkárság munkatársait, elsősorban Bara-ei N.

Daviest is.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján

bizton remélhetjük, hogy az Európai Sta—

tisztikusok Értekezlete az elkövetkező év—

ben is hasznos munkát fog végezni az

európai statisztikusok együttműködésé-

nek további fejlesztése érdekében.