A Statisztikai Állandó Bizottság 33. ülése

A STATlSZTlKAl ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG 33. ULÉSE

DR. KOVÁCS TAMÁSNÉ

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében működő Statisztikai Állandó Bi- zottság 1979. június 5. és 8. között hazánk—

ban tanácskozott. A Bizottság 33. ülésére ki- lenc KGST-tagországból érkezett statisztikus- küldöttség. A tagországok közül a Vietnami Szocialista Köztársaság nem képviseltette ma—

gát az értekezlet munkájában. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Köztársaság kormánya közötti egyezménynek megfelelően jugoszláv delegáció is részt vett a tanácskozáson. Meg- hívás alapján az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága is képviseltette magát az ülésen.

Az ülésen részt vevő bolgár delegációt D.

Balevszki, az Egységes Társadalmi informáci- ós Rendszer Bizottságának elnöke, a magyar delegációt Nyitrai Ferencné dr., államtitkár.

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. a Né- met Demokratikus Köztársaság delegációját A. Donda, az Állami Központi Statisztikai Hi- vatal vezetője, a kubai delegációt F. Vascos, az Állami Statisztikai Bizottság elnöke, a Mongol Népköztársaság delegációját D. Za- gaszbaldan, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Lengyel Népköztársaság küldöttsé—

gét St. Kuzinski, a Statisztikai Főhivatal el—

nöke. a Román Szocialista Köztársaság kül- döttségét I. Salapa, a Központi Statisztikai Hivatal vezetője, a szovjet delegációt L. M.

Volodarszkii, a Központi Statisztikai Hivatal vezetője — aki egyben a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának elnöki tisztét is betöl—

ti —, a csehszlovák delegációt A. Balog, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnökének első helyettese. a jugoszláv delegációt [. Latiiíc, a Szövetségi Statisztikai Hivatal igazgatója

vezette.

A KGST Titkárság Statisztikai osztályának vezetője, !. Rüzsov szintén részt vett a tanács-

kozás munkájában.

A tanácskozást a Statisztikai Állandó Bi- zottság elnöke, Lev Markovics Volodarszkii, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának

elnöke nyitotta meg.

Ezt követően a magyar kormány nevében Mariai József, a Minisztertanács elnökhelyet-

tese, Magyarország állandó KGST-képviselő- je üdvözölte a résztvevőket. Beszédében kü- lönös hangsúlyt kapott a Kölcsönös Gazda- sági Segitség Tanácsa megalakulásának har—

minc éves jubileuma, a közösség által elért gazdasági eredmények méltatása, valamint annak a fontos szerepkörnek az elismerése.

amelyet a Statisztikai Állandó Bizottság te- vékenysége tölt be a közös sikerek, eredmé-

nyek számbavételében, elemzésében.

Az értekezlet napirendjén a következő ti-

zenöt téma szerepelt:

1. A Statisztikai Állandó Bizottság elnökének be—

számolója a KGST 30 év alatt elért eredményeiről, valamint a Végrehajtó Bizottság 88.. 891 és 90. ülé- sének határozataíból fakadó statisztikai feladatok is-

mertetése.

2. A KGST Titkárság tájékoztatója az ún. értékmu—

tatók összehasonlítását célzó munkák előrehaladásá- ról.

3, A külkereskedelmi statisztika egységes mutató- szám-rendszerének továbbfejlesztés-e.

4. A kiskereskedelmi statisztika egységes mutató- szám—rendszerének továbbfejlesztése.

5. A fűtőanyagok és nyersanyagok fajlagos fel- használását jellemző mutatószámok rendszerének ki- dolgozása.

ó. Azipari termelés számbavételére hozott korábbi KGST-ajánlások teljesítése.

7. A KGST—tagországoknak az 1976 és 1980 közötti időszakra vonatkozóan kidolgozott sokoldalú egyezte- tett integrációs intézkedései tervében szereplő felada- tok teljesítésének statisztikai megfigyelése terén szer- zett tapasztalatok.

8. Az 1979. év elején lebonyolított szovjet népszám- lálás tapasztalatai.

9. A társadalmi termék termelési. fogyasztási és felhasználási mérlege továbbfejlesztésének munkála- tai.

10. Az agráripari integrációra és a mezőgazda—

sági termelés szakositására és koncentrációjára vo—

natkozó statisztikai megfigyelés problémái Bulgáriá- ban.

11. Atszámítási kulcs kidolgozása a KGST és az ENSZ ágazati osztályozása között.

12. A környezetvédelem" statisztikájának kérdései Magyarországon.

13. A KGST általános termékosztályozójáról.

14. A nem termelő jellegű beruházások kivitelezési időtartamának nemzetközi összehosonlításához aján—

lott módszertan.

15. A Statisztikai Állandó Bizottság 34. ülésének időpontja és előzetes napirendje.

időszerű

Mint az a napirendi pontok felsorolásából is kiviláglik, a Statisztikai Állandó Bizottság

ülésén néhány érdekes és fontos elemzési té- ma mellett az elméleti—módszertani kérdé- sek domináltak.

L. M. Volodarszkíj, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának 30 éves év—

fordulójáról megemlékező előadásában meg- állapította. a KGST a szocialista országok által létrehozott első gazdasági együttműkö—

dési szervezet, 5 így a jubileumi évforduló kiemelkedő jelentőségű történelmi esemény.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország regionális szerve—

zeteként jött létre, ma Európa, Ázsia és La- tin-Amerika tíz szocialista országának együtt—

működési szervezete. Ezenkívül a KGST-szer- vek munkájában Jugoszlávia is részt vesz, és együttműködés alakult ki a Koreai Népi De—

mokratikus Köztársasággal, valamint a Lao- szi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok létesülnek az Ango- lai Népi Köztársasággal és a szocialista Etió—

piával. A megkötött megállapodások alapján fejlődik az együttműködés lrakkal. Mexikó—

val és Finnországgal is.

L. M. Voloclarszkij utalt arra, hogy a KGST—

országok, amelyeket a társadalmi fejlődés alapvető céljainak egysége jellemez, alkotó- an alkalmazva a társadalmi fejlődés törvé- nyeiről szóló marxista—leninista tanítást. kom—

munista és munkáspártjaik vezetésével ki- emelkedö sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Mély társadal- mi—gazdasági átalakulások mentek végbe. a szocialista berendezkedés uralkodóvá lett a népgazdaságban. sokszorosára növekedett az országok gazdasági ereje. jelentősen nőtt a nép jóléte és kulturális színvonala. Az ipa—

rosításés a termelés korszerűsítése jelentős mértékben megváltoztatta a KGST-országok népgazdasági szerkezetét. Több, korábban az iparosítás tekintetében elmaradott ország modern, iparosított gazdasági struktúrával rendelkező állammá vált; új ipari ágazatok jöttek létre.

A KGST—országok és különösképpen a Szov- jetunió együttműködésével gyorsított ütemben alakult ki a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság modern ipari bázisa. Mind- ezek mellett a KGST—országok jelentős sike—

reket értek el a mezőgazdaság fejlesztésé- ben, amely az országok többségében társa- dalmasított. gépesített nagyüzemi termeléssé változott. Fontos minőségi változások zajlot- tak le az építőiparban és a közlekedésben

iS.

A KGST-országok vezető helyet foglalnak el a világban több alapvető tudományos ága—

zat és alkalmazott kutatás fejlesztésében.

Az országok közötti gazdasági kapcsolatok súlypontja a Komplex Program szellemében az anyagi termelés szférájába helyeződött át.

bővült a koordináció során megvizsgált prob—

lémák köre: az országok egyesítették erői-

ket a termelés közös fejlesztése és kapacitá- sok létesítése érdekében, a fűtőanyagok. a' nyersanyagok termelésében és más ágaza- tokban.

A termelőerők fejlődése alapján a KGST- országok gazdasága egyre szorosabb nem- zetközi munkamegosztást valósít meg. Az 1971—1978. években 80 sokoldalú megállapo- dást kötöttek; ezek több mint 10 000 árumeg- nevezést tartalmaznak. Jelenleg a szakosított termékek a KGST—országok kölcsönös gép— és berendezés-szállításainak 32 százalékát teszik

ki.

A gazdasági együttműködés kereteit a jö- vőben a hosszú távú célprogramok szolgál- tatják; ezek bázisán valósítják meg a KGST- országok a gazdasági élet különböző szférái-

ban közös feladataikat.

A népjólét növelése a KGST-országokban világosan tükröződik a nemzeti jövedelemnek és a dolgozók reáljövedelmének állandó nö- kedésében, a teljes foglalkoztatás biztosítá- sában. valamint abban, hogy az állam rend- szeresen egyre nagyobb összegeket fordít a népművelésre és a kultúrára, az egészség—

ügyre és a társadalombiztositásra. A KGST- országokban hatalmas méretekben folyik a lakásépítés: 1956—1978-ban a lakosság mint- egy kétharmada költözött új lakásba. vagy került jelentős mértékben kedvezőbb lakás- körülmények közé.

Az elnöki beszámoló ezután méltatta a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a nem- zeti függetlenségért és a szocialista gazda- ság kialakításáért folytatott harcát, s meleg szavakkal emlékezett meg a vietnami statisz- tikusokról, kifejezve az értekezlet valamennyi résztvevője nevében sajnálkozását, hogy a jelen ülésen nem tudták képviseltetni magu-

kat.

Úgyszintén e napirendi ponthoz kapcso- lódva említette meg a Bizottság elnöke, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős munkát fej- tettek ki a KGST-otszágok a kölcsönös sta—

tisztikoi tájékoztatás létrehozása érdekében, összehasonlitható statisztikai adatokkal látva el a Tanács szerveit. A KGST Statisztikai Ál- landó Bizottsága keretében a KGST-országok egyeztették a statisztikai számbavétel alapve- tő módszertani elveit az országok legfonto—

sabb népgazdasági ágazataira vonatkozóan.

5 kidolgozták az egységes mutatószám-rend—

szereket, az alapvető osztályozásokat és nó—

menklatúrákat, amelyek biztosítják a KGST- országokra vonatkozó statisztikai adatok ösz-

szehasonlithatóságát.

A KGST Végrehajtó Bizottság legutóbbi há- rom ülésén hozott határozatokhoz igazodva a Statisztikai Állandó Bizottságnak többek kö- zött a hosszú távú Célprogramok által kör- vonalazott feladatok teljesítésének statisztikai megfigyelése. az emberi környezet védelmét szolgáló intézkedések eredményeinek statisz—

s.

tikai mérése, valamint a statisztikai publiká- ciós tevékenység terén kell előrelépnie.

Az elnöki beszámoló után az ülésen részt vevő delegációk vezetői értékelték a KGST által elért eredmények hatását országuk gaz- daságára, s méltatták a statisztika terén foly- tatott együttműködést. A statisztikai feladatok közül kiemelték a statisztikai információs rendszer fejlesztését, különös tekintettel ar- ra, hogy a hosszú távú célprogramok által előirányzott feladatok teljesítésének mérésé—

re — a tervezést végző szervekkel való szoros együttműködésben — () statisztikusoknak fel

kell készülniök.

A napirend módszertani kérdésekkel fog—

lalkozó néhány pontjával kapcsolatban a Bi- zottság jóváhagyólag tudomásul vette a meg- előzően tartott szakértői értekezletek alkal- mával egyeztetett metodikai eljárásokat. lgy többek között elfogadta azokat a mutató- számokat, amelyek 35 ipari termék előállítási technológiájára vonatkozóan irányozzák elő a termékegységre jutó (fajlagos) fűtőanyag—, illetve energiahordozó-felhasználás vizsgála- tát. Az e témáról tartott beszámolójában T.

Walczak, a lengyel Statisztikai Főhivatal el- nökhelyettese nyújtott áttekintést arról a mun- káról, amelyet e bonyolult kérdés kidolgozá- sában a KGST-országok statisztikus szakértői a lengyel delegáció koordinálásával végez—

tek. A beszámolót követő eszmecserében a felszólalók hangsúlyozták. hogy napjainkban kiemelkedő fontosságúak az energetikával kapcsolatos kérdések. így a termékek fajla- gos energiaszükségletének tanulmányozása is. Az elfogadott metodikát a jövőben a tag- országok statisztikai gyakorlatukban alkal- mazni fogják, az adatgyűjtés során felhal- mozódó tapasztalatokat pedig közösen vizs- gálják.

Az 1979 januárjában a Szovjetunióban vég- zett népszámlálásról A. Iszupov, a Szovjet—

unió Központi Statisztikai Hivatalának főosz—

tályvezetője tájékoztatta az ülés résztvevőit.

A szovjet delegáció beszámolója ismertette azokat a szervezési előkészületeket és intéz- kedéseket, amelyek a népszámlálást meg—

előzték. Ennek során a Bizottság áttekintést kapott arról, hogy az összeírással kapcsola- tos intézkedések végrehajtását a kormány a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalára.

valamint a Központi Statisztikai Hivatal köz- társaságokban, határterületeken, területeken körzetekben. járásokban és városokban levő szerveire bízta. A Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatalában az összeirási munkák közvetlen végrehajtója a Népszámlálási fő—

osztály. amely öt osztályból áll: program- és módszertani osztály, szervezési osztály. gépi adatfeldolgozási osztály, tömegtájékoztotósi osztály, anyagi—pénzügyi osztály (az utóbbi két osztályt a népszámlálás előkészítésének és lebonyolításának időszakára hozták létre).

A módszertani és a szervezési kérdések kidol- gozása az összeírási Állandó Bizottság veze—

tésével történt. melynek tevékenységét a Szov- jetunió Központi Statisztikai Hivatalának el-f nöke irányította. Az összeírás alapvető tételei.

tervezeteinek kialakítása a szovjet és a más országokbeli népszámlálások tapasztalatai- nak. a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága és az ENSZ Statisztikai Bizottsága ajánlásai—

nak figyelembevételével történt.

Az ülésen az a vélemény alakult ki. hogy a szovjet népszámlálás hatalmas munkájá- nak eredményességét nagymértékben emeli

—- és a többi ország számára figyelemreméltó—

példát szolgáltat - az adatoknak különlege- sen gyors előzetes feldolgozása. amely lehe—

tővé tette az első összevont adatok áprilisi közzétételét.

Az agráripari integráció, valamint a mező- gazdasági termelés szakositása és koncent—

rációja statisztikai megfigyelésének egyes kérdéseiről a bolgár delegáció nevében I.

Dinev főosztályvezető-helyettes számolt be. az e tárgykörben a jövő évre előirányzott tudo- mányos szeminárium előkészitéseként. A Bi- zottság munkájában részt vevő delegációk érdeklődéssel vették tudomásul, hogy a Bol—

gár Népköztársaságban több év óta tart az az objektiv folyamat, amelynek során a me—

zőgazdaság szervezetileg és gazdaságilag.

valamint termelési és technológiai szempont- ból összefonódik az anyagi termelés olyan ágazataival, illetve olyan tevékenységi körei- vel. amelyek biztosítják a mezőgazdaság anyagi—műszaki bázisának fejlesztését. ter—

melőeszközöket bocsátva rendelkezésre, illet—

ve szolgáltatásokat végeznek a mezőgazda—

ság részére, továbbá a mezőgazdasági ter—

mékek feldolgozását, fogyasztóhoz való eljut—

tatását végzik. Bulgáriában a gazdasági szer- vezés fő formája az agráripari komplexum. a gazdasági szervezés minőségileg új formája.

amely biztosítja a gazdaságok és tevékeny- ségek horizontális integrációját. az álló— és forgóeszközök koncentrációját és ezek alap- ján a termelés szakosítását. a mezőgazdálko—

dás ipari módszereinek bevezetését. A hetve—

nes évek elején az új folyamatok a gazdasá- gok és a vállalatok agráripari komplexumok- ba való horizontális integrációjával kezdőd—

tek, az ezt követő években másik tendencia, a vertikális integráció fejlődött ki és erősö- dött meg. Ennek eredményeképpen a külön- böző ágazatokhoz tartozó vállalatok és tevé- kenységek, főképpen azonban a mezőgaz- dasági és az ipari tevékenységek az állami gazdasági és tudományos—termelési egyesü-

lésekben összpontosulnak.

A termelés jelzett új szervezeti formáinak létrejötte a statisztikai munkában, is elkerül- hetetlenül magával hozta a megújulási fo—

lyamatot. A mezőgazdaság specifikumának megtartása mellett széles körben felhasznál-

jók az iparban alkalmazott osztályozásokat és kalkulációs módszereket, s komplex jelle- gű új mutatószámokat is kialakítottak. Az ag—

ráripari komplexumok létrejöttével összefüg- gő statisztikai problémák részletkérdéseit az emlitett szeminárium fogja megtárgyani.

A KGST és az ENSZ ágazati osztálya kö- zötti átszámítási kulcs kidolgozására irányuló munka célkitűzéseit a KGST Titkárság Sta—

tisztikai osztálya részéről G. Kluge ismertet—

te. A tájékoztató kiemelte: az európai biz- tonsági és együttműködési értekezlet záró—

okmánya hangsúlyozza. hogy a statisztikai adatok nemzetközi értéke jelentős mértékben függ összehasonlíthatóságuktól. és ezért ösz—

tönözni kell a statisztikai nómenklatúrák ösz—

szehangolására irányuló nemzetközi együtt- működést. Ennek szellemében a KGST és az EGB az 1979—1980. évi statisztikai együttmű—

ködés során közösen tanulmányozza a KGST- országok népgazdasága ágazati osztályozása és a gazdasági tevékenységek ENSZ—ben használt nemzetközi szabvány osztályozása közötti átszámítási kulcsnak. az adatok ösz- szehasonlítását jelentős mértékben megköny- nyítő segédeszköznek kidolgozási lehetősége-

it.

A környezetvédelem statisztikájának idő—

szerű kérdéseivel foglalkozó napirendi pont megtárgyalására plenáris ülésen, szakmai nap keretében Komárom megyében került sor.

A szakmai program Tatán kezdődött. A tatai Művelődési Házban dr. Galántai Pál, a Komárom megyei Tanács általános elnökhe—

lyettese tagadta az ülés résztvevőit. Berzovay Istvánnak, a KSH Komárom megyei Igazgató—

sága igazgatójának és Mózsik Péternek, a Komárom megyei Tanács osztályvezető fő—

mérnökének társaságában. A plenáris ülésen dr. Galántai Pál köszöntötte a Statisztikai Állandó Bizottság 33. ülésének résztvevőit.

majd ismertette Komárom megye társadalmi és gazdasági helyzetét, a megye szerepét Ma- gyarország gazdasági életében. Ezt követően a magyar delegációnak ,,A környezet a kör—

nyezetstatisztika tükrében a Magyar Nép—

köztársaságban" cimmel készített dolgozatát Nyitrai Ferencné dr., államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a magyar delegá- ció vezetője mutatta be. Az előzetesen szét- küldött előadás szövegének kiegészítéseként elmondotta, hogy egy viszonylag új, a nagy multú és kiforrott statisztikai területekhez ké- pest még mintegy gyermekkorát élő statiszti- kai ágazat eredményeinek tanulmányozása a szakmai nap célja.

A környezetstatisztika kialakulását az a kö—

rülmény határozta meg, hogy az emberi kör- nyezet romlása napjaink egyik világméretű s csak nemzetközi összefogással enyhíthető problémájává lett. A kérdés jelentőségét a KGST—országok is felismerték, s az európai

szocialista országok statisztikai hivatalai az elsők között kezdték el a környezet állapotá—

nak statisztikai módszerekkel való feltárását.

Az így kialakult statisztikai eszközök birtoká- ban 1975—ben —— nemzetközi viszonylatban először — a KGST Statisztikai Állandó Bizott- sága fogadott el országok közötti nemzetkö- zi összehasonlításra alkalmas környezetstatisz- tikai mutatószám—rendszert. A ,,környezetvé- delem" kifejezést alkalmazva. e fogalmat tágabban kell értelmezni, azaz a környezeti ártalmaknak, elsősorban a szennyezésnek az utólagos elhárítását jelentő passzív védelem mellett mindinkább az aktív. a megelőző vé- delmet. tehát a kifejezésnek a tervszerű kör—

nyezetfejlesztésre utaló jelentését kell szem előtt tartani. A szocialista rendszert e terüle—

ten is éppen a tudatos és tervszerű fejlesztés lehetősége különbözteti meg a csoportérde- keket előtérbe helyező, környezetvédelem te—

kintetében állandó detenzivába kényszerülő tőkés országoktól.

A továbbiakban az előadó ismertette, hogy Magyarországon a környezetvédelmi statiszti—

ka műveléséért a Központi Statisztikai Hiva- tal, valamint az Országos Környezet- és Ter- mészetvédelmi Hivatal együttesen a felelős.

E két intézmény eredményes együttműködése során jelentős mértékben kiépült, illetve ki-

épülőben van nemcsak az átfogó, hanem az egyes ágazatokat jellemzö környezeti statisz- tika rendszere. A környezeti statisztika köz—

ponti állami rendszerét ily módon az egyes ágazatok statisztikai rendszerére alapozott.

módszertanilag megfelelőképpen kialakított és makroszintű elemzésekre alkalmas mutatók alkotják. A környezeti statisztika rendszerének továbbfejlesztése érdekében a jelenlegi fá- zisban több olyan feladatot kell megoldani, amelyek a további munkáknak is előfeltéte—

lét képezik. Ezek körébe tartozik többek kö—

zött (: területi adatok részletezettségének kér- dése, a területi és nemzetközi adattárak tar—

talmi és szervezeti kereteinek körülhatárolá- sa, valamint az aggregált mutatók kialakitá- sa. Ennek során előremozdító elem, hogy a KGST—országok kölcsönösen segítik egymást e munkában, felgyorsítva ezzel nemcsak az egységes nemzetközi környezetstatisztikai rendszer kiépítését, hanem az egyes orszá- gok nemzeti statisztikai rendszerének fejlő—

dését is.

Az előadást követően Mózsik Péter osztály- vezető főmérnök tartott korreterátumot, amelyben a KGST Környezetvédelmi Bizott- sága áltol modellterületté nyilvánított tatai medencében folyó sokrétű kutató, feltáró, helyzetelemző és tervező tevékenység fő jel- lemzőit, ezek komplexitását ismertette. El- mondotta, hogy a terület három városát és tizennégy községét illetően levegőtisztaság- védelmi terv készült. s kidolgozási stádiumban van az átfogó környezetvédelmi terv. A sok—

rétű feladatok megoldásához elengedhetet—

lenül szükséges a tárgykörhöz tartozó fogal—

mak egységes értelmezése, a kapcsolódó in—

formáció-rendszerek egysége.

A korreferátumot mintegy harmincperces színesfilm vetítése egészítette ki. További in- formációkat szolgáltatott annak a kiállítás—

nak az anyaga, amely a környezetvédelmi mintaterület makettje és a különböző kőzet- minták, képek segítségével illusztrálta a kör-

nyezetvédelem egyes vonatkozásait.

A KGST-országok statisztikai )delegációi a környezetstatisztikai szakmai programhoz kap- csolódó hozzászólásaikban egyrészt a saját hazájukban elért eredményeket ismertették.

másrészt hangsúlyozták: a magyar delegáció által összeállított program számukra hasznos, tanulságos, élményt nyújtó eseményt jelen-

tett.

A Statisztikai Állandó Bizottság ülésén részt vevő delegációk vezetőit fogadta Hu- szár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A fogadá—

son kialakuló szívélyes hangvételű beszélge- tés keretében a Minisztertanács elnökhelyet- tese tájékoztatást kapott a KGST-ben folyó statisztikai tevékenységről. a Bizottság fonto- sabb feladatairól és eredményeiről.

A Statisztikai Állandó Bizottság 33. ülésén

kijelölték azokat a témákat, amelyek megtár- gyalását a soron következő — a szovjetúnió- beli Kisinyovban tartandó - ülésre irányozzák elő. Ezek között kétféle számitástechnikai té—

ma mellett a más KGST—szervekben folyó sta- tisztikai tevékenység áttekintése, a Bizottság 1979. évi munkájáról szóló beszámoló. vala- mint 1980—1981. évi munkatervének kialakítá—

sa is szerepelnek.

A SZOVJET ÁLLAMI STATISZTIKA TOVÁBBFEJLESZTESE

DR. GYULAY FERENC

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- la által Moszkvában, 1977. május 11. és 14.

között rendezett statisztikai Össz-szövetségi Tanácskozáson elhangzott előadásokat, a vi- ta anyagát. valamint a Tanácskozáshoz kap—

csolódó egyéb anyagokat ,,Az állami statisz- tika továbbfejlesztése a jelen szakaszban"1

címmel kötetbe gyűjtve közzétették.

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko- zására történelmi időpontban került sor. Eb- ben az évben ünnepelte a Szovjetunió és az egész haladó világ a Nagy Októberi Forra- dalom 60. évfordulóját, és ebben az évben került sor a világon első össznépi szocialista állam alaptörvénye'nek, a Szovjetunió új Al- kotmányának elfogadására.

A Tanácskozás napirendjén két nagyjelen- tőségű témakör szerepelt: a szovjet állami statisztika továbbfejlesztésének problémái és az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás módszertani és szervezési kérdései.

Mindkét témakörben egy—egy nagy előadás hangzott el. amelyet a plenáris ülésen széles körű vita követett. majd a népszámlálás elő- készítésével, végrehajtásával és az adatok feldolgozásával kapcsolatos kérdéseket négy szekcióban (I. Általános demográfiai kérdé—

_1Szoversensztovanie goszudarsztvennoj sztatisztikl na szovremennom étope. Moterialü Vszeszojuznogo szovescsanija sztatisztikov. Sztatisztika. Moszkva. 1979.

294 alá. A kötetet szerkesztő bizottság állította össze.

melynek nem egy tagja a magyar statisztikusok régi ismerőse: I. la. Mal/uhu (főszerkesztő), A. A. Iszu- pov (a főszerkesztő helyettese). T. G. Ter-Izrael'ion, A. P. Driucsin, T. V. Riabuskin, V. V. Surakov. V. E.

Ovszienko, R. M. Dmitríeva, A. F. Ul'ianova, G, A.

Jakovlev, L. I. Kolganov, M. E. Levit, G. A. Pavlov, A. G. Volkov, R. Sz. Labutova, T. M. Ohrímiuk.

sek. a népesség kulturális és nemzetiségi jel- lemzői: ll. A népesség társadalmi—gazdasági jellemzői, vándorlás; Ill. Az 1979. évi nép- számlálás előkészítése és végrehajtása szer—

vezési tervének fő tételei; IV. Az 1979. évi népszámlálás adatainak feldolgozási prog—

ramja) részleteiben tárgyalták. A vita ered- ményeképpen a szekciók ajánlásokat fogad- tak el.

Mielőtt bemutatnánk az előadásokat és a vitát. röviden ismertetünk a nagyszabású ta—

nácskozás lefolyásával kapcsolatos néhány fontos eseményt.

A Statisztikusok Össz-szövetségi Tanácsko- zását L. M. Volodarszkii, a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalának elnöke nyitotta meg. A résztvevők a Tanácskozós tiszteletbeli elnökségébe egyhangúlag beválasztották Leo- nyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bi- zottságának főtitkárát, az SZKP KB Politikai

Bizottságának tagjait.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köz—

ponti Bizottsága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa nyilt levélben üdvözölte a Tanácsko- zás résztvevőit2, melyet N. K. Baibakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet—

tese, a Szovjetunió Tervhivatalának elnöke is-

mertetett.

A párt és a kormány üdvözlő levele a tőr—

ténelmi időpont és körülmények méltatása

után kiemelte, hogy a pártnak és a kar- mánynak a gazdaság tudományos irányításá—

val. a népgazdaság tervszerű, arányos fej—

lesztésével, a tervteljesités ellenőrzésével, a tartalékok feltárásával kapcsolatos munkájá—

aPravda. 1977. május 12.