Közös céljaink és eredményeink

KOZOS CÉLJAINK ES EREDMÉNYEINK

STANISLAW KUZlNSKl

A KGST fennállásának három évtizede a tagországok gazdasági együttműkö- dése fejlődésének és megerősödésének korszaka. Az együttműködés nagy hatást

gyakorolt a tagországok gazdaságának dinamikus növekedésére. valamint a KGST—

országok baráti közössége erejének és jelentőségének a növekedésére Európában és a világon.

Az 1951 és 1977 között eltelt években a KGST-országok nemzeti jövedelme 7.3"

szere-sére, ipari termelése 11-szeresére nőtt, exportja pedig mintegy 17-szeresére nö- vekedett.

A KGST-országok gazdasági és kulturális fejlődéséhez, a lakosság életszínvo- nalának növekedéséhez, a gazdasági fejlettségi szintek fokozatos közeledéséhez és kiegyenlítődéséhez elengedhetetlen a kölcsönös együttműködés további állandó fokozása és az együttműködési formák továbbfejlesztése.

A KGST-országok gazdaságának jövője. az olyan kérdések megoldása. mint a termelés sokoldalú intenzifikálása és hatékonyságának növelése, a tudományos és technikai haladás ütemének. valamint a lakosság életszínvonala emelésének gyorsítása közvetlenül összefügg a szocialista gazdasági integráció további fejlesz- tésével és a nemzetközi munkamegosztás mind ez ideig nem teljes mértékben ki—

használt tartalékainak hasznosításával is.

Lengyelország következetesen és aktívan részt vesz a KGST-országok együttmű—

ködésének elmélyítésére és továbbfejlesztésére irányuló munkálatokban.

Pjotr Jaroszevícz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a KGST 1977 júniusában Varsóban megtartott XXXl. ülésszakán elhangzott beszédé—

ben a következőket mondotta: ... . . a KGST szocialista tagországaival folytatott gaz—

dasági és tudományos—műszaki együttműködés a Lengyel Népköztársaság szociális és gazdasági politikájának egyik legfontosabb területe. A Lengyel Egyesült Mun—

káspárt VI. és Vll. kongresszusán hozott határozatoknak megfelelően az együttmű—

ködés a legfontosabb tényező volt és lesz a jövőben is a népgazdaság, a tudo- mány és a technika fejlődésében. A KGST-országokkal folytatott együttműködés lé- nyeges eleme külpolitikánknak is. mivel a szocialista gazdasági együttműködés fej- lődésében, a szocializmus világban elfoglalt pozíciói erősödésében nemzeti érde- keink és nemzetközi törekvéseink megvalósulásának biztos alapját látjuk".

A KGST—országok statisztikai együttműködésénekf kereteit a Kölcsönös Gazda- sági Segítség Tanácsa tevékenységének programja rögzíti. A statisztika területén folytatott együttműködés olyan nemzetközi statisztikai információs rendszer megte- remtésére irányul, amely elengedhetetlen a gazdasági és tudományos—technikai együttműködés realizálási folyamatainak megfigyeléséhez, valamint ahhoz, hogy a

szükséges mértékben egységesíteni lehessen a statisztikai módszereket és a statisz-

tika megszervezését az egyes országokban. ;

Meg kell jegyezni. hogy az együttműködés alapjául kezdetben szerény tapasz-

talatok szolgáltak.

Mint ismeretes, a statisztikai együttműködés azzal kezdődött. hogy 1952- ben együttes erőfeszítéssel elkészült az első közös dokumentum. amely a külkeres- kedelem operatív statisztikai számbavételének alapelveit rögzítette. A következő do-

kumentumok 1955—ben kerültek elfogadásra. Ezek a dokumentumok az iparstatisz-

tika. a mezőgazdasági statisztika, továbbá a beruházási statisztika kérdéseivel fog—

lalkoztak. *

A következő szakasz 1956—ban kezdődött, amikor első ízben rendezték meg a

KGST-országok központi statisztikai szervei vezetőinek tanácskozását. Ezen a ta- nácskozáson a népességstatisztika és a népszámlálás legfontosabb kérdései kerül—

tek megvitatásra. A tanácskozás hangsúlyozta. hogy szükséges és hasznos volna a statisztikai együttműködés további bővítése a KGST keretein belül. 1958 végén lét—

rejött egy statisztikai munkacsoport, amely többek között kidolgozta az e területre vonatkozó munkatervet az 1959—1960-as időszakra, és javaslatot tett egy sor to-

vábbi módszertani munka közös megvalósítására.

A KGST statisztikai területen folytatott tevékenységében az alapvető fordulat akkor következett be, amikor a KGST XVl. rendkívüli ülésén hozott határozatnak

megfelelően 1962-ben önálló szervként létrejött a KGST Statisztikai Állandó Bizott-

sága. A statisztikának a Tanács alapvető feladataival való szoros egybehangolása

növelte a statisztikai munkák jelentőségét a KGST—ben.

Ez az együttműködés újfajta jellegű a szocialista országok gyakorlatában. Bő- vültek a kölcsönös kontaktusok. a tapasztalatok és a tudományos eredmények cse- réi. A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága létrehozásának eredményeképpen a statisztikai együttműködés tervszerűbb és szervezettebb jelleget öltött.

A Bizottság az elmúlt években elkészítette a statisztika főbb ágazatainak egyez- tetett alapvető módszertani tételeit tartalmazó dokumentumok gyűjteményét, ame- lyek kidolgozott és a gyakorlatban bevezetett módszertani tételek rendszereként foghatók fel.

Megvizsgálták és egyeztették a népgazdasági mérleg és az ágazati kapcsola- tok mérlege összeállításának alapvető módszertani elveit, valamint az iparstatisz—

tika. a mezőgazdasági, a beruházási statisztika. az állóalapok statisztikája. az épí- tőipari. a szállítási. a bel- és külkereskedelmi, a munkaügyi statisztika. a népességi és a társadalomstatisztika. a tudomány, az oktatás és népművelés. az egészségügy, valamint a műszaki haladás statisztikája módszertanát is.

A számítástechnika területén folyó együttműködés kérdései a Bizottság által 1963-ban létrehozott Ugyvitel- és Statisztikagépesítési Állandó Munkacsoportban koncentrálódtak. E területen tapasztalat— és véleménycserére került sor. valamint egy

sor gyakorlati intézkedés foganatosítására is a KGST-országok állami statisztikai

rendszerében működő elektronikus gépekkel felszerelt szómítóközpontok szervezésé—

nek és tevékenységének továbbfejlesztése céljából.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága keretén belül folytatott együttműködés

fontos elemei a KGST-országok legfontosabb aktuális statisztikai kérdéseit tárgyaló

tudományos tanácskozások. szemináriumok, konferenciák, valamint szakértői érte-

kezletek.

Távlatból értékelve az eseményeket megállapítható, hogy közös erőfeszítéssel jelentős eredményeket sikerült elérni a statisztikai információcsere területén. Azo- kon a negyedéves és éves statisztikai közleményeken kívül, amelyek 1957 óta kia-

Kozos CÉLJAINK 17

dásra kerülnek, s amelyek a KGST—országok népgazdasága fejlődésére vonatkozó információk egyik fő forrásának tekinthetők, általános közgazdasági és ágazati fel- dolgozásokat és elemzéseket is publikálnak. 1970 óta pedig megjelenik a KGST nyilvános statisztikai évkönyve is, amely nagy népszerűségnek örvend. és élénk ér- deklődést vált ki a világban. Erről az is tanúskodik. hogy a különböző országokban az évkönyvet más nyelveken is kiadják.

Az utóbbi években a KGST Statisztikai Állandó Bizottság munkájában jelentős minőségi és mennyiségi változások figyelhetők meg.

A Tanács XXV. ülésén, 1971-ben jóváhagyott Komplex Programból a Bizottságra háruló feladatok növekedésével együtt tovább fejlődtek a statisztikai kutatások, mé—

lyült az elemző munka, és tökéletesedett a fejlett technikai bázison alapuló statisz- tikai módszertan.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottság munkáiban a vizsgált időszakban fontos helyet foglalt el a KGST-országok gazdasági fejlődésének a főbb értékmutatók alap—

ján történő sokoldalú nemzetközi összehasonlítása.

A KGST-országok népgazdasága fejlettségének a főbb értékmutatók alapján történő sokoldalú összehasonlításából származó eredmények azonkívül, hogy azokat széles körben felhasználják az egyes országok saját szükségleteikre, mindenekelőtt alapul szolgálnak arra, hogy a KGST—szervek elemzéseket és előrejelzéseket készít- senek a tagországok szocialista integrációjának a fejlődéséről.

Napjainkban a KGST-országok a soron következő. negyedik sokoldalú össze—

hasonlítást végzik el a tagországok gazdasági fejlettségét jellemző főbb értékmu—

tatók vizsgálatával, és többek között ez a második olyan nemzetközi összehasonlítás, amely a KGST Statisztikai Állandó Bizottság keretein belül önállóan kerül végrehaj-

tásra.

Az összehasonlitások mai színvonalát és az eredmények minőségét olyan ténye- zők befolyásolták, mint a KGST keretein belül folytatott sokoldalú összehasonlítá—

sok kapcsán szerzett tapasztalatok, és az egyes KGST—országok által végzett kétol- dalú összehasonlitások tapasztalatai.

Az egymás után következő sokoldalú összehasonlitások elvégzése során szisz- tematikusan továbbfejlesztésre került és egyre mélyült ezeknek az összehasonlító- soknak a módszertana, megoldást nyert az összehasonlitások egy sor szervezési kér- dése, különösen olyan tényezők tekintetében. mint az árureprezentánsok kiválasz—

tása, valamint az eredmények elemzése és ellenőrzése. Az aktuális sokoldalú nem- zetközi összehasonlítások között a KGST—országok gazdasági fejlettségének a főbb értékmutatók alapján történő összehasonlítása a legszélesebb körű az összehason—

lításra kerülő aggregátumok köre szempontjából. Ez az összehasonlítás a legszéle—

sebb körű és legmélyebbre ható anyag a színvonal, a struktúra— és az árarányelem- zések szempontjából is. Az 1978. évi adatok alapján történő összehasonlítás során bővült az összehasonlított mutatók száma. ami alapját jelenti annak. hogy tovább bővüljön az összehasonlítások statisztikai bázisa a népgazdasági szintek és struk—

túrák, valamint a KGST—országok lakosságának életszínvonalára és az országok gaz—

dasági növekedésére ható tényezők elemzéséhez.

A népgazdaság hatékonyságának elemzése szempontjából a jövőben különös jelentősége lesz azoknak az eredményeknek, amelyek a nemzeti jövedelem és a tár- sadalmi munka temelékenységének összehasonlításából származnak.

Az ipari végső termelés 1978-ra végzett összehasonlításának az a célja, hogy

tanulmányozza az ipari struktúrában az egyes országok között fennálló különbsé-

geket. valamint az, hogy megvizsgálja a KGST-országok között az ipari termelés szakosodása és kooperációja területén fennálló különbségeket.

2 Statisztikai Szemle

Nagy jelentősége lesz a lakosság összes fogyasztása összehasonlításának is;

ez a mutató a lakosság életszínvonalának összehasonlitása és értékelése szempont- jából alapvető jelentőségű. Hangsúlyozni kell, hogy lehetőség van arra. hogy a sok—

oldalú összehasonlítások eredményeit felhasználjuk a KGST-országok gazdasági fej- lettségi szintjei közelítési és kiegyenlítődési folyamatának, azaz a szocialista integ—

ráció egyik alapvető céljának elemzésére. Az európai KGST—"országok 1960—1977- ben. azaz a legutóbbi 17 év alatt bekövetkezett gazdasági növekedésének az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem dinamikus mutatói. valamint a sokoldalú összeha- sonlítósok eredményei alapján végrehajtott szintetikus értékelése lehetővé teszi an- nak a következtetésnek a levonását, hogy az említett időszakban az európai KGST—

országok gazdasági fejlettségi színvonalaiban mutatkozó távolság csökkenésének és a különbségek kiegyenlitődésének folyamata intenzív jellegű Volt.

1960—ban még jelentős távolság volt megfigyelhető a KGST—országoknak az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagysága alapján mért gazdasági fejlettsége között.

Két országban a szint alacsony. két másik országban viszont magas volt az egy főre jutó nemzeti jövedelem átlagos szintjéhez képest. Az átlagos és a magas szint kö- zötti távolság kb. 60 százalékot tett ki. a legalacsonyabb és a legmagasabb szint

közötti távolság pedig kb. 90 százalékot.

Az 1961—1977-es időszakban, akkor, amikor az összes KGST-országra a dina- mikus fejlődés volt jellemző. a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban a népgaz—

daság gyorsabb ütemben fejlődött. Ennek eredményeként az európai KGST-orszá—

gok gazdasági fejlettségi szintjeinek jelentős mértékű kiegyenlítődése volt megfi—

gyelhető.

Az említett példa, amely a sokoldalú összehasonlítások eredményeinek a KGST—

szervekben folyó makroökonómiai elemzésekben való felhasználását demonstrálja, híven tanúskodik arról, hogy milyen nagy a jelentősége ezeknek az együttes mun—

káknak.

Megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a lengyel statisztika fontos láncszeme a KGST keretein belül folyó statisztikai együttműködésnek, melyhez eredményesen járul hozzá. A lengyel delegáció lehetőségeinek megfelelően aktívan kiveszi a részét a KGST Statisztikai Állandó Bizottság munkatervében rögzített feladatok végrehaj- tásában. lengyel szakemberek közreműködésével a munkacsoportok, szemináriumok stb. tanácskozásain. Meg kell említeni. hogy számos ilyen tanácskozásra Varsóban került sor. A KGST Statisztikai Állandó Bizottság létrehozásától napjainkig Varsóban 7 munkacsoportülés került megrendezésre. valamint 3 szakértői tanácskozás és 4 tudományos szeminárium. Ezenkívül 1973 májusában a KGST Statisztikai Állandó Bi-

zottság Varsóban tartotta XXI. ülését.

Az 1962—1977-es időszak folyamán a lengyel delegáció 17 téma gazdája volt.

A kidolgozott első témák között volt a vasúti. (: folyami. a tengeri, a közúti és a légi szállítás mutatóinak módszertana. Ezt a módszertant a KGST Statisztikai Állandó Bizottság 1962—ben hagyta jóvá. Ezután olyan kérdések kerültek előtérbe. amelyek a népszámlálás és a lakásösszeirás programjával voltak kapcsolatosak. A lengyel delegáció kezdeményezése alapján az 1964—1966-05 időszakban ajánlások készül—

tek a KGST-országok számára a népszámlálás és a lakásösszeirás minimális prog- ramjára, valamint a népszámlálás és lakásösszeirás alapvető fogalmaira és osztá- lyozásaira. továbbá az eredmények minimális feldolgozási programjára vonatko- zóan. Meg kell említeni. hogy a lengyel delegáció nemcsak a kezdeményezője volt ' mindezeknek a témáknak, hanem a fő kivitelezője is. A népszámlálás és lakásösz—

szeírás lebonyolítása és az eredmények feldolgozása után (az 1970-es évek elején) a lengyel delegáció tanulmányozta az egyes országok gyakorlatát, és a saját, vala-

Kozos CÉLJAINK 19

mint a többi ország tapasztalatai alapján új. kiegészített és továbbfejlesztett aján—

lástervezetet dolgozott ki az 1980-as népszámlálás számára. Ezt a tervezetet a KGST—

országok delegációi széles körben megvitatták, majd pedig azt a Statisztikai Ál- landó Bizottság jóváhagyta.

Az 1980—as népszámlálásra vonatkozó ajánlások a következőket tartalmazzák:

minimális és fakultatív kérdéskör. fogalmak és osztályozások (többek között a kép—

zettségi szintek, (: társadalmi csoportok és a foglalkozási csoportok), valamint az adatfeldolgozások programja. Az ajánlások két csoportra oszthatók: a kötelező ajánlások csoportjára (minimális program) — ezeknek az ajánlásoknak a fő szerzője a lengyel delegáció volt — és a fakultatív ajánlások csoportjára, amelyeknek fő ki- vitelezője a csehszlovák delegáció volt. Napjainkban a Lengyel Népköztársaság de—

legációja a KGST—országok számára egységes társadalmi—foglalkozási osztályozás előkészítésén dolgozik. Ez az osztályozás azzal, hogy egyesíti a társadalmi és a fog—

lalkozási osztályozásokat. lehetővé teszi, hogy a nemzetközi összehasonlítások so—

rán elemzőbb módon mutassuk be országaink népességének társadalmi—foglalko- zási összetételét.

A lengyel delegáció kezdeményezője volt azoknak a munkáknak is, amelyek a

KGST Statisztikai Állandó Bizottság keretein belül a háztartásstatisztika területén

folytak.

1974 decemberében, a Bizottság XXIV. ülésén jóváhagyást nyertek az alapvető háztartásstatisztikai mutatók, valamint e mutatók kiszámításának módszertana is. Az e kérdésben hozott határozatok és a jóváhagyott anyagok lehetővé tették, hogy 1976-tól kezdve a KGST-országok egységesebb módszertan szerint számított háztar- tásstatisztikai adatokat cserélhessenek egymás között. A mutatók listája 62 tételt tartalmaz. amelyek a jövedelmeknek, a kiadásoknak. az alapvető élelmiszercikkek fogyasztásának, a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságnak, a vizsgált háztar-

tások lakáskörülményei fő elemeinek általános jellemzését adják.

Napjainkban lényeges téma, amelynek a lengyel delegáció a koordinátora, a KGST-országok iparában (: fajlagos fűtőanyag- és energiafelhasználást mérő muta—

tók meghatározása és kiszámítása módszertanának kidolgozása. Ebben a kérdés- ben legutóbb Varsóban (1978. október 2—5.) került sor szakértői értekezletre. ame—

lyen megtörtént az első, igen fontos munkaszakasz eredményeinek összegezése, to—

vábbá megvizsgálták és egyeztették 35 energiaigényes termék termelésénél felhasz- nált fajlagos fűtőanyag— és energia mérésére szolgáló mutatók meghatározási és számítási módszereit tartalmazó részletes tervezeteket. A korábban egyeztetett ter- vezetek a fajlagos fűtőanyag— és energiafelhasználás mutatói általános meghatáro- zási és számítási módszertanát tartalmazták. valamint e mutatók részletes meghatá- rozási és számítási módszereit a vaskohászat. valamint a színesfémkohászat terüle—

tén.

A fentieken kívül a lengyel delegáció tevékenyen vett részt olyan munkákban, mint például a bruttó termelés és a nemzeti jövedelem kiszámítása, a demográfiai előrejelzések kidolgozása. bizonyos fogalmak meghatározása, mint például a ,,vá—

rosi település", az alapvető műszaki—gazdasági mutatók rendszerének kialakítása az iparban és a szállításban. Azon munkák között, amelyekben a lengyel delegáció- nak fontos szerepe volt, találhatók olyan témák is, amelyek a korszerű számítástech—

nikai eszközök felhasználásával. a statisztikai feladatok programozási módszereinek továbbfejlesztésével, valamint az állami statisztikának a tervezésben és a népgaz—

daság irányitásában elfoglalt szerepével kapcsolatosak.

Az elektronikus számítástechnika alkalmazása területén a statisztikusok együtt- működése az Automatizált Statisztikai lnformációfeldolgozási Állandó Munkacsoport

2rk

keretein belül valósul meg. E munkacsoport keretein belül a lengyel delegáció koor—

dinálta például azt az 1972-ben befejezett témát, amely az elektronikus számítógé- peknek a népességi adatok feldolgozására való alkalmazásával foglalkozott. vagy azt az 1977-ben befejezett témát, amely a minikomputerek alkalmazását tárgyalta az állami statisztika automatizált rendszerében, valamint a terminálok használatát és a táv-adatfeldolgozást.

A lengyel statisztikusok hozzájárultak az értékmutatók sokoldalú összehasonlí- tásának megvalósítására irányuló kollektív munka sikeréhez is. (

Ezen összehasonlítások során a lengyel delegáció arra törekedett. hogy átadja az általa megvalósított kétoldalú összehasonlításak folyamán szerzett tapasztalatait annak érdekében, hogy tökéletesebbé váljon az árureprezentánsok kiválasztása.

hogy tovább fejlődjön a módszertan. egységesebbek legyenek az alkalmazott osz- tályozások. mutatók stb. A lengyel delegáció következetesen kezdeményezte. hogy a KGST-országok értékmutatóinak sokoldalú összehasonlítása az olyan aggregátu—

mokra is kiterjedjen, mint az ipari végső termelés és a lakosság összes fogyasztása.

A lengyel delegáció volt a szerzője a fenti mutatók 1978-as adatok alapján való összehasonlítását tárgyaló tervezeteknek.

A lengyel szakértők az e területen folytatott sokoldalú együttműködés keretein

belül tevékenyen hozzájárultak az elért eredményekhez mind az elmélet, mind pe—

dig a gyakorlati és szervezési tapasztalatok területén.

A sokoldalú összehasonlítások eredményeit széles körben felhasználják az olyan makroökonómiai összehasonlító elemzések elvégzésekor, amelyek a tervezési és elő—

rejelzési szükségletek kielégítését szolgálják. de fontos anyagként kerülnek felhasz- nálásra a gazdasági fejlődés egyes kérdéseire vonatkozó napi döntések meghoza—

talakor is. így például az árpolitika, a valutapolitika stb. területén.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottság tevékenységében. habár hivatalosan nincs felvéve (: Bizottság munkatervébe, de saját illetékességén belül szinte minden ország delegációja foglalkozik vele, nagy jelentőségű a KGST-országok közös ipari és mezőgazdasági termékosztályozójának kidolgozása. A lengyel delegáció aktívan részt vett a nemzetközi osztályozó módszertani alapelveinek kidolgozásában, még azelőtt, hogy a Tanács Végrehajtó Bizottsága 1973-ban határozatot hozott a KGST osztályozó létrehozásáról.

Az említett határozat meghozatala előtt megkezdett, valamint az azt követő munkákban is a lengyel szakértők arra törekedtek, hogy felhasználják azokat a gaz- dag tapasztalatokat, amelyeket azon sokéves munka folyamán szereztek. amely a termékosztályozó kidolgozására, a nemzeti termékosztályozó, az ún. Szisztematikus Termék Lista továbbfejlesztésére irányult. valamint azokat a tapasztalatokat is, ame—

lyeket az Egységes Anyagkód kialakítására létrehozott ideiglenes munkacsoporttal folytatott országos szintű együttműködés koordinációja eredményeként nyertek.

A Lengyel Népköztársaság Statisztikai Főhivatala dolgozza ki és egyezteti azo-

kat a módszertani anyagokat és elképzeléseket, amelyeket a lengyel delegáció a

Komplex Munkacsoport elé terjeszt.

Lengyelország együttműködése a KGST Statisztikai Állandó Bizottság keretein belül a KGST-országok szakértőivel folytatott kétoldalú konzultációkban is meg—

valósul.

Befejezésül azon meggyőződésemet szeretném kifejezni. hogy állandó és szoros együttműködésünk a jövőben is tovább fog fejlődni és erősödni, és ennek eredmé- nyei elő fogják segíteni mind baráti közösségünk. mind pedig az egyes részt vevő országok fejlődése tervszerű alakítását szolgáló elemzési—információs alapok el—

mélyítését.

KÖZÖS CÉLJAINK 21

PE3I—OME

Aerop, nenmoumücn npegcegatenem l'lonbcxoro l'naBHoro CTGTHCTHHeCKOI'O ynpaane- Hun—mpowaaogm e caoeü CTBTbe oueHKy cra'mcmuecxoro corpyanHec'rBa B paMKax CEB.

OCHOBy CTaTHCTHHeCKOFO corpym—muecrsa memgy couuanwcmuecngn chaHaMu sanc—

mnn paspaőotaHHbrű a 1952 rop.y AOKyMeHT, Koropblü ycraHoar—m aemHeűwr—te nanuunbl onepamsHoro cramcmuecxero yueta BHeuu-ieú Toproenu. 3aTeM nocnereann p.arcymembi, sannmammnecn aonpocaMn Ctamcmxu npommmneunocm, CSHbCKOTO xosnücraa " Kamu-ano- BnomeHnü. BE)-KHblM marom HBHI'IOCb coaemaHne pykoaonnreneü u.eHTpaanblx cramcm- uecrmx BGAOMCTB cvpaH-Lmenoa CBB, Kotopoe ycraHosm-io HeOÖXOAHMOCTb yrnyőnemm corpynnuuecrsa a oőnacm cramcrunu. B 1958 rogy Gama cosaaHa Paőouan rpynna no cra—

Twcmxe, KOTOpaH BHecna npegnomeune omocmenbuo coamecmoro BbannHeHHH u.enoro pnna samneüumx merogonomuecxnx paőo'r.

KopeHHoü nepenom :; cramcmuecxoü genteanocn—i C3B npm—recno cosnane nocto- nHHoü Komnccnn no cramcmxe. Enaronapa aromy pacumpunuce B3aHMHble crarncmuecxne canau, oőMeH Ol'lblTOM " HBYHHbIMH peayanaTaMn Menny crpaHaMn-uneuamn C3B. B pe—

3ymna1'e CO3A6HH$I l'locronHHoü KOMHCCHH CSB no cramcmxe corpyAHnuecho a oőnacm ctamcmm ctano Sonee nnaHoMeprrM n OpraHHSOBaHHbIM.

Aerop nonpoőr—io ocrauasnwaaercg Ha npernaHHoü co BpeMeHH cosAaHmi l'locto- zHHoü KoMnccm CBB no cramcmxe u.mpoxoü MeTvonoruuecxoü " nyőnnkauuoHi—loü pa—

őore, Ha ocyuiecraneHHbix MemAYHapOAHbIX cpaBHeme, a 3aTeM usyuaer AeHTeanOCTb DODbCKHX cramcwnoe B oőnacm MemAyHöpOAHOrO cratncmuecxoro corpym—muecvaa.

SUMMARV

The author —- President of the Polish Statistical Head Office — offers in his article an evaluative survey of the CMEA co-Operation in statistics.

The co-operation in statistics of the CMEA member countries has started with the doc- ument prepared in 1952 which determined ground rules of the operative statistical surveys in foreign trade. This was followed by documents covering industrial, agricul- tural, and investment statistics. The conference of the heads of the central statistical organs of the CMEA member countries was a decisive step in the development, through asserting the necessity of expanding the co-operation in statistics. The statistical working group, was established in 1958. made a proposal for the joint accomplishment of a series of important methodological works.

Establishment of the Standing Committee for Statistics constituted a decisive change in the statistical activity of CMEA. lt is due to this that mutual contacts, exchanges of experi—

ences and scientific results of the CMEA member countries in the field of statistics were ex- panded. As a result of the establishment of the CMEA Standing Committee for Statistics co—

operation in statistics became more purposeful and organized.

The article investigates in detail the wide methodological and publishing work as well as the international comparisons performed since the establishment of the CMEA Standing Committee for Statistics then deals with the activity of the Polish statisticians shown in the field of co—operation in statistics.