A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A TÁRSADALMI MOBlLlTÁS ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERTANA ÉS NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLlTÁSA

BÁLINT JÓZSEF

A szocialista országokban az utóbbi években mind nagyobb figyelmet fordí—

tanak a társadalmi viszonyok fejlődésére és e fejlődés tervszerű irányítására. A Szovjetunió új alkotmányának 19. pontja kimondja: ,.Az állam elősegíti a társada- lom szociális egyneműségének fokozódását, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek eltörlődését, az SZSZKSZ valamennyi nemzetének és nemzetiségének sokoldalú fejlődését és egymáshoz való közeledé- sét".1 Mint L. !. Brezsnyev ezzel kapcsolatban megállapította: ,,. . . az országunkban végbemenő valamennyi átalakulás. valamennyi változás elsősorban arra irányul.

hogy minden embernek valóban emberi életkörülményeket biztosítsunk. Az alkot—

mány újból meggyőzően rámutat arra, hogy a szabadság. az emberi jogok. a demok- rácia és a társadalmi igazságosság fogalma csak a szocializmusban kap valódi tar-

talmat."2

A Magyar Szocialista Munkáspárt Xl. kongresszusán elfogadott programnyi- latkozat pedig megállapítja: ,,A szocializmus építése során fokozatosan csökken- nek a fizikai és a szellemi munka. valamint a város és a falu közötti lényeges kü—

lönbségek. A lakás- és települési viszonyok között ma még meglevő jelentékeny különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. A kulturális. az egészségügyi, a ke—

reskedelmi, a kommunális ellátást úgy kell fejleszteni, hogy a települések ellátott- sági szintje közeledjék egymáshoz."3

Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Vl. kongresszusán azt mondta:

.,Új szocialista civilizációt építünk. Ez nem fejlődik ki a termelés növekedésének és a javak bőségének automatikus következményeként. Tudatos munkánk eredménye lesz. Attól fog függeni, hogyan alakulnak az emberek magatartási formái és né—

zetei a társadalmi gyakorlatnak, a munkahelyi és lakóhelyi viszonyoknak hatására.

Attól fog függeni. hogy mennyire vagyunk következetesek minden olyan jelenség- nek leküzdésében. ami árt a szocializmusnak és Lengyelországnak."4

Nyilvánvaló, hogy a statisztikusoknak is ki kell venniök részüket e társadalmi célok megvalósításában, mégpedig a statisztika sajátos feladatainak megfelelően

elsősorban a társadalmi jelenségek és folyamatok megfigyelésével. a célok meg- közelítésének kimutatásával, a fennmaradó és felmerülő problémák jelzésével.

i A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének alkotmánya (alaptörvénye). Kossuth Könyvkiadó.

Budapest. 1977. 12—13. old.

? L. I. Brezsnyev: Leninszklm kurszom. 6. köt. Moszkva. 1978. 581. old.

a A Magyar Szocialista Munkáspárt Xi. kongresszusának jegyzőkönyve. Kossuth Könyvkiadó. Budapest.

1975. 504—505. old.

* Trybuna Ludu. 1971. december 7.

(2)

Ez azt jelenti. hogy ki kell fejlesztenünk a társadalmi jelenségek statisztikai

megfigyelési módszereit és rendszerét. Eddig is voltak természetesen adataink sok

társadalmi jelenségcsoportról, mint a népesedésről, az oktatásról, a jövedelmek- ről, az egészségi állapotról stb. Ezek a statisztikai megfigyelések azonban nem ter- jedtek ki minden olyan társadalmi folyamatra. amelyeknek alakulása társadalmi céljaink szempontjából nagy fontosságú. Továbbá nem voltak kellőképpen integ- rálva a különböző társadalomstatisztikai adatok, noha nyilvánvaló. hogy különböző társadalmi jelenségek és folyamatok összefüggenek egymással és a gazdasági fo-

lyamatokkal is.

Mindezek célszerűvé teszik egy olyan társadalomstatisztikai rendszer kiépítését,

amely átfog minden lényeges folyamatot. és kimutatja a közöttük és a gazdasági

folyamatok közötti kapcsolatokat. Ennek segítségével komplex módon tanulmányoz- hatjuk a társadalmi folyamatokat, az életszínvonal, az életkörülmények és az élet-

mód alakulását, a szocialista társadalom homogenizálódása irányában történő elő-

rehaladást.

Ezért a KGST-országok mindegyike megkezdte a társadalmának alapos és

komplex leírását lehetővé tevő társadalomstatisztikai rendszer kidolgozását. Előnyös- nek látszott. hogy - mint sok más statisztikai területen — itt is kicseréljük a nem—

zeti tapasztalatokat, az alkalmazott módszereket, és hogy a társadalomstatisztika

területén is törekedjünk a fogalmak. osztályozások és mutatószámok közelítésére és egységesítésére.

Ez ösztönözte a magyar delegációt, amikor javasolta, hogy a társadalomsta-

tisztikai mutatók rendszerének kidolgozása kerüljönva KGST Statisztikai Állandó Bi—

zottság munkatervébe. A Statisztikai Állandó Bizottság XVlll. ülése 1971—ben elfo-

gadta ezt a javaslatot.

A munka eddigi fő állomásai:

—- egy kérdőíves tapasztalatcsere, amelynek eredményeit a magyar delegáció a XX. ülé- sen mutatta be 1972—ben; ennek alapján a Bizottság elhatározta a munka folytatását, a tár- sadalomstatisztikai mutatók rendszerének kiépítését:

-— ,,A társadalmi—gazdasági statisztikai mutatók kidolgozásának alapvető irányai"5 című anyag kidolgozása a magyar delegáció részéről; ezt az 1974. évi budapesti Tudományos Szeminárium vitatta meg, majd ennek alapján a XXlV. ülés elé terjesztettük, amely az anya- got elfogadta;

— ..A társadalomstatisztika alapvető mutatóinak rendszere" című anyag,6 amelyet az 1976. évi budapesti Statisztikus Szakértői Értekezlet vitatott meg, és ennek alapján a XXVIII.

ülés elé terjesztettünk, amely azt elfogadta; ez az anyag kilenc alrendszer mutatóinak leírását tartalmazza;

-— ,,A társadalomstatisztika alapvető mutatóinak rendszere és módszertani le- írásuk" című anyag,7 amelyet az 1978. évi budapesti Statisztikus Szakértői Értekez- let vitatott meg, és amelyet a magyar delegáció a bolgár delegációval együttmű- ködve dolgozott ki, tartalmazta a kilenc alrendszer mutatóinak módszertani leírá- sát: a statisztikus Szakértői Értekezleten kiegészítettük három további alrendszer—

rel: a ,,Sport, turizmus és üdülés" alrendszer mutatóival és módszertani leírásával, amelyet a lengyel delegáció készített el, továbbá az ,.ldőmérleg" alrendszer mu—

tatóival és módszertani leírásával, valamint a ,,Társadalombiztosítás" alrendszer

mutatóival.

5 Osznavnüe napravlenija razrabotkl szisztemü pokazatelej szocial'no—ékonomicseszkoj sztatlsztiki. Mate- rialü szeminara po teme ,.Aktual'nüe voproszü szoclal'noj sztatlsztlkl". Budapest. 8—11. oktjabrja 1974. g. SZEV Posztojannaja Komiszszija po Sztatisztlke. 17—76. old.

6 Szisztema osznovnüh pokazotelej szocial'noj sztatisztiki. Moszkva. 1976. december. SZEV. Posztojan- naja Komiszszija po Sztatisztike. 28 old.

7Szisztema osznovnüh pokazatelej szocial'no] sztatlsztlki i metodologii ih raszcseta. 51 old.

(3)

A TÁRSADALMI MOBiLlTÁS 1 19

így jelenleg a társadalomstatisztika mutatóinak rendszere 12 alrendszerből áll:

1. népesedés és család.

2. oktatás.

3. munkaerő.

4. a társadalom szociális összetétele.

5. jövedelem és vagyon.

6. fogyasztás.

7. egészségi állapot,

8. lakás,

9. kulturális tevékenységek.

10. sport, turizmus és üdülés, 11. időmérleg,

12. társadalombiztosítás.

Tervezzük továbbá a következő alrendszerek kidolgozását:

kommunális szolgáltatások.

környezetvédelem, munkakörülmények.

társadalompatológia,

részvétel a politikai és társadalmi életben.

953905)?

A TÁRSADALMI MOBlLlTÁS MUTATÓI

A TÁRSADALOMSTATlSZTlKAI MUTATÓK RENDSZERÉBEN

Amint említettem. a társadalomstatisztikai mutatók rendszerének negyedik al- rendszere a társadalom szociális összetételének mutatóit tartalmazza. Négy rész- ből áll. Az első rész foglalja össze a társadalom osztályösszetételének mutatóit. A

mutatók leírása és módszertanuk kidolgozása még további munkát. elméleti tisz-

tázást igényel. A második rész az aktív keresőknek társadalmicsoportok szerinti megoszlását mutatja ki. Ezeknek (: mutatóknak különleges jelentőségük van, mert az itt alkalmazott társadalmi csoportosítások szerint kívánjuk részletezni a többi alrendszer számos mutatóját (például a jövedelem vagy a lakáshelyzet mutatóit), hogy kimutassuk a különböző társadalmi csoportok jövedelmi, lakás- és más vonatkozású helyzetét. A harmadik rész tartalmazza a társadalmi mobilitás mutatóit, a negyedik pedig a társadalmi csoportok iskolai végzettség szerinti megoszlását. Ezek a muta- tók azért különösen jelentősek. mert kifejezik a szocialista társadalom egységesü- lésének előrehaladását. az iskolai végzettség és a foglalkozási életpályák terén

mutatkozó különbségek mérséklődését.

E tanulmányban a társadalmi mobilitás mutatóival kivánok részletesebben fog-

lalkozni.

Jelenleg a társadalomstatisztikai mutatók rendszerében a következő társadal- mi mobilitási mutatók szerepelnek:

4.3.1. A munkások megoszlása a szülők társadalmi helyzete szerint (ezt az apa társa- dalmi helyzetével mérjük abban az időszakban. amikor gyermeke megkezdte foglalkozási életpályáját)

4.3.2. A munkások megoszlása a foglalkozási életpályájuk kezdetekor elfoglalt társadal- mi helyzet szerint

4.3.3. A szellemi foglalkozásúak megoszlása a szülők társadalmi helyzete szerint

4.3.4. A szellemi foglalkozásúak megoszlása a foglalkozási életpályájuk kezdetekor el—

foglalt társadalmi helyzet szerint

4.3.5. A termelőszövetkezeti parasztok megoszlása a szülők társadalmi helyzete szerint 4.3.6. A termelőszövetkezeti parasztok megoszlása a foglalkozási életpályájuk kezdetekor elfoglalt társadalmi helyzet szerint

4.3.7. A kisipari termelőszövetkezeti tagok megoszlása a szülők társadalmi helyzete sze-

rint

(4)

4.3.8. Az egyénileg gazdálkodó parasztok megoszlása a szülők társadalmi helyzete sze—

rint

4. 3.9. A nem szövetkezeti kisiparosok és más önálló foglalkozási viszonyúak megoszlása a szülők társadalmi helyzete szerint.

Mindezeket a mutatókat külön-külön kiszámítjuk a férfiakra és a nőkre vonat- kozóan. mert a férfiak és a nők mobilitása lényegesen eltér egymástól, bár a nők emancipációjával párhuzamosan a mobilitási viszonyok is hasonlóbbakká váltak.

Amikor a munkások, a szellemi foglalkozásúak, a termelőszövetkezeti parasz-

tok stb. társadalmi származás szerinti megoszlását vizsgáljuk. a jelenleg elfogadott társadalomstatisztikai mutatószám-rendszerben hat társadalmi csoportot különböz-

tetünk meg. Ezek:

a munkások,

a szellemi foglalkozásúak.

a termelőszövetkezeti parasztok.

. a kisipari termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok.

6. a nem termelőszövetkezeti kisiparosok és más önálló foglalkozási viszonyúak.

m e w w e

Ez a társadalmi csoportosítás megközelítő jellegű, célszerű tovább finomítani.

Erre a jövőben feltehetően sor is fog kerülni. Az egyes szocialista országok a saját nemzeti igényeiknek megfelelő finomabb csoportosításokat dolgoztak ki és használ- nak elemzéseikben, így többek között társadalmimobilitás—elemzéseikben is.

Például érdemes megemlíteni. hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1974. már- ciusi határozatában előírta a munkásosztály helyzetének folyamatos statisztikai meg- figyelését. és ezzel kapcsolatban megadta a munkásosztály elvi definícióját. Eszerint a munkásosztályhoz tartoznak az aktív keresők közül: az állami szektorban foglal- koztatott fizikai dolgozók, az ipari, építőipari és más nem mezőgazdasági szövetke—

zetek fizikai dolgozói, valamint az említett állami vállalatok és szövetkezetek azon

szellemi foglalkozású dolgozói, akik közvetlenül a termelés irányításával foglalkoz-

nak (o művezetők, az üzemi technikusok, a szállítási forgalmi irányítók).

Ennek a határozatnak alapján a Központi Statisztikai Hivatal kidolgozta az

osztályszerkezet vizsgálatának statisztikai módszerét. Ebben négy nagy társadalmi kategóriát és azokon belül nagyobb számú kisebb réteget különböztettünk meg:

A munkásosztályhoz tartozó

-— Fizikai foglalkozású az iparban Ebből: nagyiparbon

— Fizikai foglalkozású az állami mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban Ebből:

mezőgazdasági fizikai foglalkozású nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású

— Fizikai foglalkozású a népgazdaság többi ágában

— Fizikai foglalkozású öszesen Ebből:

szakmunkás

betanított munkás segédmunkás

-- Közvetlen termelésirányitó szellemi foglalkozású A szövetkezeti parasztsághoz tartozó

— Fizikai foglalkozású mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és alkalmazásban állók Ebből:

mezőgazdasági fizikai foglalkozású nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású

— Közvetlen termelésirányító mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és alkalmazás- ban állók

(5)

A TÁRSADALMI MOBILITÁS 121

Értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású (a közvetlen termelésirányítók nélkül) Ebből:

vezető. irányító és felsőfokú végzettségű ügyintéző egyéb ügyintéző

ügyviteli alkalmazott Ebből:

műszaki foglalkozású

igazgatási—gazdasági foglalkozású egészségügyi—kulturális foglalkozású számviteli—ügyviteli foglalkozású Kisárutermelő, kiskereskedő

— Mezőgazdasági fizikai foglalkozású - Nem mezőgazdasági foglalkozású

A társadalmi csoportosítások e finomításán8 kívül a társadalmi mobilitás muta- tószámait sok egyéb vonatkozásban is részletezhetjük. lgy kombinálhatjuk a szülők társadalmi helyzetét. az életpálya kezdetekor elfoglalt társadalmi helyzetet és az ösz—

szeíráskor elfoglalt társadalmi helyzetet. Figyelembe vehetjük az iskolai végzettsé—

get, a születési és a lakóhelyet stb.

A TÁRSADALMI MOBlLiTÁSl MUTATÓSZÁMOK ADATFORRÁSA!

A társadalomstatisztikai mutatók rendszerében sok olyan mutató szerepel, ame—

lyeket a meglevő hagyományos statisztikai adatokból ki tudunk számítani. Vannak azonban olyanok is, amelyekhez olyan adatok szükségesek. amelyek a statisztikai hivatalok hagyományos adatgyűjtéseiben nem szerepeltek. vagy csak ritkán fordul- tak elő. Valószínű az is, hogy a rendszer továbbfejlesztésével párhuzamosan nö—

vekedni fog az utóbbi tipusú adatok iránti szükséglet. A társadalmi mobilitás mu- tatói is ezek közé tartoznak.

A Központi Statisztikai Hivatal ebben a vonatkozásban kivételes helyzetben van. Ugyanis már a felszabadulás előtti 1930. évi népszámlálás alkalmával tuda—

kolták az apák foglalkozását. Ezekből az ada'tforrásokból képet kaphatunk a kapi- talista Magyarország társadalmi mobilitási viszonyairól. A felszabadulást követően, az 1949—ben tartott népszámlálás kérdőívén szintén szerepelt ez a kérdés. Ennek alapján vizsgálhatjuk a felszabadulást követő első nagy társadalmi változások ha—

tását a társadalmi mobilitásra. 1962—1964—ben reprezentatív minta alapján igen részletes társadalmi mobilitási adatfelvételt végeztünk, hogy tanulmányozzuk a szo—

cialista átalakulásoknak, az iparosításnak, a mezőgazdaság kollektivizálásának ha- tását a társadalmi mobilitásra. Ennek az adatfelvételnek kérdőívén a szülők foglalko- zása mellett szerepelt az állampolgárok teljes foglalkozási élettörténete, iskolai végzettsége és belső vándorlásainak története, gyermekeinek száma. A vizsgálat eredményeinek közlését követően széles körű vita alakult ki az országban arról, hogy a szocializmus építésének következő szakaszában milyen irányú változásokra lehet számítani a társadalmi mobilitásban. Ennek a kérdésnek megválaszolásához kívántunk támpontokat nyújtani az 1973-ban végzett, a tíz évvel azelőttihez hasonló

jellegű társadalmimobilitás-felvétellel.9

Az 1973. évi társadalmimobilitás—felvételt az akkori mikrocenzushoz kapcsolód- va bonyolitottuk le. A mikrocenzus mintája a lakosság 2 százalékára terjedt ki. A társadalmi mobilitást e minta negyedénél, a 14 évesnél idősebb lakosság 0.5 szá—

3 Leírúsőt lásd: Bálint Io'zsef: Társadalmunk rétegződése és a jövedelemarányok a statisztika tükrében.

Társadalmi Szemle. 1976. évi 4. sz. 31—48. old.

9 Az eredmények elemzését lásd Andorka Rudolf — "lés János: A nemzedékek közötti társadalmi mo- bilitás változásai. Statisztikai Szemle. 1976. évi 10. sz. 933—950. old.. 11. sz. 1045-1055. old.; Bálint József:

Társadalmi rétegződés és jövedelmek. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1978. 216 old.

(6)

zalékánál vizsgáltuk. A mikrocenzus kérdőívén szereplő információkat összekapcsol-

tuk (: társadalmi mobilitás kérdőívén szereplő információkkal. Ugyanakkor a mik-

rocenzus mintájának egy másik részénél családijövedelem—telvételt végeztünk, amelynek során a háztartások előző évi összes jövedelmeit kérdeztük. Ennek az adat-

felvételnek eredményeit is összekapcsoltuk a mikrocenzus kérdőívének adataival.

Ezt azért tartom érdemesnek kiemelni, mert ez volt az első kísérletünk arra. hogy

igen eltérő társadalmi jelenségek vizsgálatait összekapcsoljuk egy reprezentatív

felvétel keretében. *

Elmondhatjuk, hogy a kísérlet eredményes volt. Mind a társadalmimobilitás- felvétel, mind a családijövedelem—felvétel fontos eredményeket adott, és igazolta, hogy az ilyen módon szervezett adatfelvételek mind a munka. mind a költségek, mind a lakosság megterhelése szempontjából megtakarításokat tesznek lehetővé.

Megállapítottuk, hogy az ilyen részletes és bonyolult információkat gyűjtő adatfel-

vételeket a lakosság reprezentativ mintáján célszerü lebonyolítani, és előnyös az adatfelvételeket összekapcsolni. hogy bizonyos alapvető kérdéseket (például az összeírtak életkorára, családi állapotára, lakáshelyzetére vonatkozó kérdéseket) ne

kelljen ismételten feltenni.

Ez a tapasztalat ösztönzött arra. hogy megszervezzük az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszert azzal a céllal. hogy távlatilag ennek keretében bonyolít—

sunk le minden lakossági reprezentatív adatfelvételt. Az 1970. évi népszámlálás alap—

ján a számlálókörzetek egy részéből mintát alakítottunk ki, amelyet folyamatosan karbantartunk. Ezen belül két kétszázalékos mintát különítettünk el. Az elsőt a ház-

tartásstatisztikai felvétel, a másikat az egyéb lakossági adatfelvételek céljára. E

kétszázalékos mintáknak az adatfelvétel témája alapján meghatározott kisebb vagy nagyobb (és időnként cserélődő) részét keresik fel a Központi Statisztikai Hivatal állandó jelleggel alkalmazott összeírói negyedévenként vagy havonta (a minták

nagysága 1.0 és 0.1 százalék között változik). Ezeknél a háztartásoknál töltenek ki

különböző kérdőíveket azokról a kérdésekről. amelyek az adott időszakban a felső vezetés számára fontosak. Mivel a speciális vizsgálatokra szolgáló kisebb minták az egyszerűbb információk gyűjtésére szolgáló nagyobb minták részei, az utóbbiak kérdőívein gyűjtött adatokat összekapcsoljuk a speciális vizsgálatok részletesebb adataival. Például az időmérleg-adatfelvételnek 0.1 százalékos mintán gyűjtött ada- taihoz hozzákapcsoltuk a 0.2 százalékos munkaerő—felvétel során kapott információ-

kat.

A hazai tapasztalatok alapján egyidejűleg a KGST Statisztikai Állandó Bizott-

ság keretében is kezdeményeztük a mikrocenzusok és lakossági reprezentatív adat- felvételek módszertanának és felhasználási lehetőségeinek vizsgálatát. 1973 óta szerepel a Bizottság munkatervében ,,A KGST—országok mikrocenzusaiban (reprezen- tatív összeírásaiban és népességi felvételeiben) alkalmazott alapvető statisztikai mutatók egységesített programja" cimű téma. Ennek keretében kicseréltük azokat a tapasztalatokat. amelyeket a tagországok az ilyen összeírások terén szereztek, és a magyar delegáció —- a német demokratikus köztársasági és a csehszlovák dele—

gáció részvételével — kidolgozta a mikrocenzusok és hasonló reprezentatív össze—

írások egységesített programtervezetét.10 Ezt 1977-ben a Szmoleniceben tartott Sta-

tisztikus Szakértői Értekezlet jóváhagyta, és a Statiszikai Állandó Bizottság XXX. ülé-

se elé terjesztette a gyakorlati munkában való alkalmazás céljára. Ez az anyag fel- sorolja azokat az alapvető témákat. amelyeket a mikrocenzusok és reprezentatív la-

m Unificirovannüj program osznovnüh pokazatelej mikroperepiszej (vüborocsnüh perepiszej i obszledo- vonj] naszelenija) sztran-cslenov SZEV. Lásd: Statisztikai hivatalok és nemzetközi szervezetek statisztikai te- vékenységéből. 40. sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1978. 48—66. old.

(7)

A TÁRSADALMI MOBlLlTAS 123

kossági összeírások keretében vizsgálni lehet. lgy a népszámlálási kérdéseken kívül a következőket:

— lakásviszonyok,

— jövedelemstatisztika,

— a háztartások kiadási (fogyasztási) szerkezete.

— munkaerő—statisztika,

—— foglalkozásváltoztatás és társadalmi mobilitás,

— egyes lakosságcsoportok (például idős személyek. nők .kiskorúak) speciális vizsgálata.

— egészségügyi felvételek.

—-— termékenység, családtervezés,

— további kérdések, mint a kulturális tevékenységekben való részvétel, a gyermekintéz- mények igénybevétele, időmérleg. az évi fizetett szabadság eltöltésének módja, testnevelés és sport.

A programban tehát számos olyan téma szerepel. amelyek a legutóbbi időben kezdtek elterjedni a statisztikai hivatalok gyakorlatában, és amelyeknek vizsgálata lényegesen hozzájárul a társadalom jobb megismerése mellett a társadalomstatisz—

tikai mutatók rendszerének gazdagításához. Elmondhatjuk, hogy a mikrocenzusok és lakossági reprezentatív adatfelvételek ilyen irányú fejlesztése ki fogja alakítani a társadalomstatisztikai mutatók rendszerének nagyjelentőségű adatbázisát.

A foglalkozásváltozás és társadalmi mobilitás témakörében az anyag egy mi-

nimális és egy teljes körű programot körvonalaz. A nemzedékek közötti társadalmi mobilitásra vonatkozó kérdések mind a minimális. mind a teljes programban szerepelnek. A nemzedéken belüli mobilitás vizsgálatában különbözik a két program.

A minimális program csak az első foglalkozást vagy a vizsgált személynek egy ko- rábbi időpontban (például a legutolsó népszámláláskor vagy tíz évvel korábban) betöltött foglalkozását tartalmazza. A teljes program viszont a vizsgált személy valamennyi foglalkozásának felsorolását javasolja. Ezeket a foglalkozási adatokat ki lehet egészíteni az iskolai végzettségre és a lakóhelyre vonatkozó adatokkal. Vé- gül a dokumentum javasolja a házastársak foglalkozásának. illetve társadalmi—

foglalkozási csoportjainak összehasonlítását. a házassági mobilitás vizsgálatát is., A MAGYAR ÉS A LENGYEL

TÁRSADALMI MOBlLlTÁSl FELVÉTEL ÖSSZEHASONLITÁSA

A lengyel Statisztikai Főhivatal11 és a magyar Központi Statisztikai Hivatal kö-

zel egyidejűleg (1972 decemberében, illetve 1973 januárjában) társadalmimobili- tás-felvételt hajtott végre. Kétoldalú együttműködésünk keretében elhatároztuk ezek eredményeinek összehasonlítását. Ez ugyanis lehetővé teszi. hogy összehasonlítsuk két olyan szocialista ország társadalmi mobilitási viszonyait, amelyek egyformán 1945-ben szabadultak fel. és ezután léptek a szocialista átalakulás útjára, és amelyek a gazdasági fejlettségnek hasonló szintjén helyezkednek el. lgy várhatóan ki—

mutathatjuk az ilyen országok társadalmi mobilitását jellemző általános törvény- szerűségeket. de ugyanakkor vizsgálhatjuk azt is, hogy a nemzeti sajátosságok hogyan színezik. módosítják ezeket a közös törvényszerűségeket. Ezenkívül a kétoldalú összehasonlítások végzését a Statisztikus Szakértői Ertekezletek is szorgalmazták an—

nak érdekében. hogy tapasztalatokat szerezzünk a társadalomstatisztikai mutató- számok konkrét alkalmazásával.

A lengyel és a magyar adatfelvétel mintája és kérdőíve némileg eltért egymás—

tól. A lengyel adatfelvétel csak az aktív keresőkre terjedt ki. a magyar adatfelvétel

11A lengyel társadalmimobilitás—felvétel eredményeit közölte Zagórski, K.: Zmianykw strukturze i ruchliwosc spoleczno—zawodowa w Poisce. Warszawa. GUS. 1976. 317 old.

(8)

a 14 évesnél idősebb népességre. Ezért az összehasonlítás céljára a magyar adat-

felvételből is kiemeltük az aktiv keresőket. Eltekintettünk a nők összehasonlításától.

mivel a lengyel egyéni gazdaságokban dolgozó segítő családtag nők és a magyar szocialista mezőgazdasági szektorban dolgozó nők összehasonlítása számos mód-

szertani problémát okozott volna. lgy az összehasonlítás az aktív kereső férfiak tár-

sadalmi mobilitására terjedt ki. .

A magyar adatfelvételnél az összeírtak teljes foglalkozási történetét kérdeztük, lényegében az említett mikrocenzus teljes programjának megfelelően. A lengyel adatfelvételnél az összeíráskori foglalkozáson kívül az első foglalkozást jegyezték fel. Ezért a szülők társadalmi helyzetét, az első foglalkozáskori társadalmi helyzetet és az összeíráskori (1972., illetve 1973. évi) társadalmi helyzetet hasonlítottuk, össze. lgy lehetőség nyílt a nemzedékek közötti és nemzedéken belüli társadalmi

mobilitás összehasonlító elemzésére.

A lengyel és a magyar adatfelvétel az ezen országokban használt társadalmi csoportokat alkalmazta a mobilitási táblázatokban. A két osztályozás így nem egye—

zett meg pontosan. Össze lehetett azonban állítani egy olyan társadalmi osztályo- zást. amelynek megfelelően mindkét adatfelvételből táblázatokat nyerhettünk. Ez

nem felel meg pontosan sem a magyar, sem a lengyel statisztikában használt tár- sadalmi csoportoknak, de miközben azoktól nem tér el lényegesen, lehetővé teszi a két adatfelvétel eredményeinek egybevetését.

Az adatok összehasonlíthatóvá tételével összefüggésben megjegyzem, hogy a társadalmi szerkezet elemzésére országainkban használt fogalmakat és osztályozá- sokat az eddiginél is intenzívebben kellene kölcsönösen megismerni, a tapasztala—

tokat kicserélni, hogy ennek alapján is gyorsítsuk előrehaladásunkat a társadalmi osztályozások egységesítésének irányában.

Az eredmények összehasonlításalz során megállapítottuk, hogy mindkét ország- ban nagy volt a társadalmi mobilitás. Az aktív kereső férfiaknak Magyarországon 79, Lengyelországban 63 százaléka más társadalmi csoportba tartozott az összeírás idején, mint ahonnan származott (vagy ahova fiatalkorában a szülői család tarto- hzott).

A társadalmi mobilitás Magyarországon azonban nagyobb volt, mint Lengyel- országban. Itt tehát érvényesülnek a nemzeti sajátosságok is. Az eltérés oka is is- mert. Magyarországon azért volt nagyobb a mobilitás. mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése végbement 1961—ig, míg Lengyelországban ma is jelentős szá—

mú egyénileg gazdálkodó paraszt van. Az utóbbiak nagy része immobil volt. míg Magyarországon az egyénileg gazdálkodó parasztság leszármazottai vagy termelő- szövetkezeti parasztok lettek, vagy elhagyták a mezőgazdaságot. tehát szinte kivétel

nélkül mozogtak.

így tehát nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy a magyar egyénileg gaz—

dálkodó parasztság a mezőgazdaságon belül másik kategóriába került, a lengyel parasztság viszont megmaradt egyénileg gazdálkodónak, hanem Magyarországon a mezőgazdaság szocialista átszervezése a mezőgazdaságból való kiáramlást is

meggyorsította. a

Ezzel függ össze az is, hogy Magyarországon a nemzedéken belüli társadalmi

mobilitás is lényegesen nagyobb volt, mint Lengyelországban. Ugyanis Lengyelor—

szágban azok a parasztszármazású fiatalemberek. akik foglalkozási életpályájukat egyénileg gazdálkodó parasztként kezdték, többnyire megmaradtak ebben a tár—

i2Az összehasonlítás eredményeit részletesen elemzik: Andorka Rudolf —- Krzysztof Zagórski: A magyar és lengyel tórsadami mobilitás összehasonlitása. Statisztikai Szemle. 1978. évi 1. sz. 43—62. old.: Andorka R. —- Zagórskí, K.: Ruchliwosc spolecznozawodowa na Wegrzech i w Polsce. GUS. Warszawa. 1978. 121 old.

(9)

A TÁRSADALMI MOBlLlTÁS 125

sadalmi csoportban. Viszont Magyarországon a mezőgazdasági fiatalok közül so—

kan elhagyták a mezőgazdaságot, sokszor éppen a mezőgazdaság szocialista át- szervezését követően, amikor a meginduló gépesítés és a nagyüzemi átszervezés

lényegesen csökkentette a mezőgazdasági munkaerő—szükségletet.

A mobilitás különböző típusai közül ezúttal kettővel kivánok részletesebben foglalkozni: a munkásosztályba irányuló és a vezető és szakértelmiségi rétegbe

irányuló mobilitással.

A munkásosztálynak mintegya fele mindkét országban olyanokból áll, akiknek szülei a mezőgazdaságban dolgoztak: mezőgazdasági munkások vagy termelőszö- vetkezeti parasztok. vagy egyénileg gazdálkodó parasztok voltak. Nagyon eltérő azonban a két országban a mezőgazdasági munkásságból és termelőszövetkezeti parasztságból. valamint az egyénileg gazdálkodó parasztságból származók aránya.

Míg Magyarországon természetszerűleg az előbbiek vannak többen, Lengyelország- ban nagy többségben vannak az egyénileg gazdálkodók fiai.

Például az ipari munkássághoz tartozó férfiak összetétele az apa társadalmi helyzete szerint a következő volt.

1. tábla

Az ipari munkás férfiak megoszlása az apa társadalmi helyzete szerint

(százalék)

Az apa társadalmi helyzete 513323; Lgrgzgegl'

lpari munkás . . . 23 29

Más nem mezőgazdasági munkás . . . . 24 17 Mezőgazdasági munkás és termelőszövet-

kezeti paraszt . . . 21 4

Egyénileg gazdálkodó paraszt. . . 18 34 Szellemi foglalkozású . . . 8 7 Kisiparos, kiskereskedő . . . 6 3

Egyéb... 0 6

Összesen 100 100

Az ipari munkás férfiak apjuk társadalmi helyzete szerinti megoszlásában mu—

tatkozó különbséget két történelmi okkal magyarázhatjuk.

Egyrészt a felszabadulás előtt Magyarországon nagyobb volt a nagybirto—

kok súlya. és ennek következtében kisebb volt az egyénileg gazdálkodó parasztság, viszont nagyobb a mezőgazdasági munkásság aránya. Ezért az idősebb munkás nemzedékekben sokkal több mezőgazdasági munkás származását találunk a ma—

gyar ipari munkások között, mint a lengyel ipari munkások között. Másrészt Ma- gyarországon, mint már említettem, 1961-ben befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ezért a legfiatalabb nemzedék ipari munkásai között már alig találiuk az egyénileg gazdálkodó parasztok gyermekeit, mig Lengyelországban

még nagy az arányuk.

A vezetők és értelmiségiek társadalmi származás szerinti összetételét mindkét országban a munkás- és parasztszármazásúak többsége jellemzi. Elmondhatjuk, hogy mindkét országban kialakult az új szocialista értelmiség. Ugyanakkor azonban ugyanúgy. mint a munkásosztálynál. különbségeket látunk egyrészt a mezőgazdasági munkások és termelőszövetkezeti tagok. másrészt az egyénileg gazdálkodó parasztok fiainak arányában.

(10)

Ennek az eltérésnek oka ugyanaz, mint amire a munkásosztály összetételével kapcsolatban rámutattam. Magyarországon a felszabadulás előtt kisebb volt az egyénileg gazdálkodó parasztok aránya. és a mezőgazdaság szocialista átszerve- zése után lényegében kis töredékrészre zsugorodott össze az arányuk. További el—

térés. hogy Lengyelországban kevesebb az értelmiségből származók aránya. Ennek okát elsősorban a lengyel városi népesség és értelmiség igen nagy háborús ember—

veszteségeiben kereshetjük.

2. tábla

A vezetők és szakértelmiségiek megoszlása az apa társadalmi helyzete szerint

(százalék)

Az apa társadalmi helyzete taggá); tagg-

Vezető és szakértelmiségi . . . 19 12 Egyéb szellemi foglalkozású . . . 20 22 Nem mezőgazdasági munkás . . . 29 28 Mezőgazdasági munkás és termelőszövet—

kezeti paraszt . . . 8 2

Egyénileg gazdálkodó paraszt. . . 16 27 Kisiparos, kiskereskedő. . . 8 4

Egyéb... 0 5

Összesen 100 100

Ez a rövid összefoglalás is meggyőzően bizonyítja tehát. hogy a KGST Statisz—

tikai Állandó Bizottság társadalomstatisztikai mutatószám rendszerében javasolt mo- bilitási mutatók jól jellemzik az egyes társadalmak mobilitási viszonyait. és hogy i azoknak segitségével fontos megállapításokat tehetünk a társadalmi mobilitás közös

törvényszerűségeiről és nemzeti sajátosságairól.

A TÁRSADALOMSTATISZTIKAl MUTATÓK RENDSZERE KlDOLGOZÁSÁBAN SZERZETT TAPASZTALATOK FELHASZNÁLÁSA

Az EGB Európai Statisztikusok Értekezlete évek óta dolgozik a ,.Keret a társa—

dalmi és demográfiai statisztika integrálásához" elnevezésű témán. Ennek során többek között a mi társadalomstatisztikánkhoz hasonló mutatók alapelveit és illuszt—

ratív sorait tárgyalják meg.13

Ebben a munkában aktívan részt vesznek az európai szocialista országok is.

A Statisztikai Állandó Bizottság keretében a társadalomstatisztikai mutatók rendsze-

rének kidolgozása során szerzett tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak számunk-

ra az Európai-Statisztikusok Értekezletének keretében végzett munkához is. Erre jó

példa a ..Társadalmi—gazdasági szerkezet és társadalmi mobilitási statisztikák" ci- mű anyag, amelyet Magyarország készít elő Lengyelország delegációjával együtt-

működve. Az első tervezetet az EGB Európai Statisztikusok Ertekezietének a ,,Keret

a társadalmi és demográfiai statisztika integrálásához" témával foglalkozó Munka-

csoportja 1978. december 4. és 8. közötti genfi ülésén vitatta meg.14

13 Social indicators: preliminary guidelines and iliustrative series. United Nations Statistieal Office.

Series M. No. 63. 1978. 134 old.

" Statistlcs of the soda—economic structure and social mobility of the opuiation in the context of the FSDS. Memorandum by the Hungarian Central Statisticai Office. CESIWP. 3327. 10 old.

(11)

A vizsgálatnak az a célja. hogy az ENSZ társadalomstatisztikai rendszerén be- lül elhelyezkedő ,.Társadalmi—gazdasági szerkezet és társadalmi mobilitás" elneve- zésű statisztikai területet a korábbi vázlatos megfogalmazásnál alaposabban kör—

vonalazza. Ebben a munkában messzemenően felhasználtuk a KGST társadalom- statisztikai mutatószám-rendszere ,,A társadalom szociális összetétele" elnevezésű alrendszerének kidolgozásakor, valamint a magyar és a lengyel társadalmi mobili—

tás összehasonlítá elemzésénél szerzett tapasztalatokat.

A dokumentum a társadalmi—gazdasági szerkezetet úgy definiálja, mint a népességnek és az aktív kereső népességnek megoszlását társadalmi—gazdasági csoportok között. A társadalmi mobilitás pedig az egyén helyzetének változása a társadalomban. vagyis az egyén átlépése az egyik társadalmi—gazdasági csoport- ból a másikba. A KGST társadalomstatisztikai mutatószám—rendszeréhez hasonlóan egyelőre csak az aktív keresők megoszlásával és mobilitásával foglalkozik, mivel a

családok (háztartások) és az inaktívak társadalmi csoportokba sorolása számos még

tisztázandó módszertani problémát vet fel.

A dokumentum a társadalmi—gazdasági csoportok meghatározásánál két szem- pontot alkalmaz:

1. (: termelőeszközökhöz való viszonyt. amely a foglalkozási viszony statisztikai fogal—

mával közelíthető meg,

2. az egyéni foglalkozási csoportot.

A továbbiakban a dokumentum röviden ismerteti a társadalmi—gazdasági szerkezet és a társadalmi mobilitás területére vonatkozó statisztikák kidolgozásának

történetét, és megállapítja. hogy a különböző korábbi megközelítések vagy

a) csak a társadalmi mobilitás indikátorait, vagy

b) a társadalmi—gazdasági szerkezet és a társadalmi mobilitás indikátorait, vagy c) a társadalmi—gazdasági szerkezetnek, a társadalmi mobilitásnak és a társadalmi ré—

tegződésnek indikátorait tartalmazzák.

Az anyagban a társadalmi rétegződés az egyének és családok differenciálódá-

sát jelenti jövedelem, vagyon, iskolai végzettség, műveltség, hatalom és presztízs stb. szerint. Az új elképzelés a társadalmi mobilitás indikátoraira helyezi a fő súlyt, és a mobilitás vizsgálatához támpontként kezeli a társadalmi—gazdasági szerkezet indikátorait. A társadalmi rétegződés tárgyalására ezúttal nem került sor. bár ez is fontos téma, amelyet a jövőben esetleg tanulmányozni kell.

Bebizonyosodott, hogy bár a népszámlálások megfelelő adatokat szolgáltatnak a társadalmi—gazdasági csoportok szerinti összetételről, a társadalmi mobilitás

vizsgálatához reprezentativ odatfelvételek a legalkalmasabbak. A legfontosabb

támpontok a társadalmi mobilitás vizsgálatához az összeíráskori foglalkozáson kí- vül a fiatalkorúak szüleinek foglalkozása, valamint az összeírt első foglalkozása.

Részletesebb adatfelvételek esetén célszerű a teljes foglalkozási élettörténetét ösz- szeírni és elemezni.

A dokumentum a következő alaptáblákat javasolja:

1. Társadalmi—gazdasági szerkezet

1.1. A gazdaságilag aktív népesség megoszlása társadalmi—gazdasági csoportok szerint (egyéb osztályozások: férfi—nő. város—falu. népgazdasági ágak)

2. Társadalmi mobilitás

2.1. A felnőtt népesség megoszlása társadalmi—gazdasági csoportok szerint (egyéb osztá- lyozósok: férfi—nő. az összeírtak iskolai végzettsége)

2.2. A felnőtt népesség megoszlása társadalmi—gazdasági csoportonként az összeírás ide- jén és az összeírtak első foglalkozásakor (egyéb osztályozások: férfi—nő, az összeírtak

iskolai végzettsége)

(12)

2.3, A felnőtt népesség megoszlása társadalmi—gazdasági csoportok szerint az összeírtak első foglalkozásakor és az apák társadalmi—gazdasági csoportja szerint (egyéb osz- tólyozások: férfi—nő. iskolai végzettség)

2.4. A felnőtt népesség megoszlása társadalmi—gazdasági csoportok szerint az összeírás idején és az összeírtak első foglalkozása idején és az apák társadalmi—gazdasági csoportja szerint (egyéb osztályozások: férfi—nő).

Amint látható. az Európai Statisztikusok Értekezletének .,Keret a társadalmi és gazdasági statisztika integrálásához" c. témával foglalkozó Munkacsoportja elé ter-

jesztett anyag sok tekintetben hasonlít a KGST Statisztikai Állandó Bizottság kere-*

tében kidolgozott társadalmi összetétel és társadalmi mobilitás mutatókhoz. lgy (:

KGST keretében végzett munka lényeges segítséget nyújt ahhoz. hogy az ENSZ

statisztikai fórumain képviseljük a KGST-országokban kialakult statisztikai gyakor—

latot és nézőpontokat.

!

Tanulmányomban a KGST Statisztikai Állandó Bizottság munkatervében sze- replő nagyszámú feladat közül ezúttal csupán (: társadalomstatisztikai mutatók rendszerének keretébe tartozó társadalmi mobilitás témakörét tárgyaltam. Ennek

példáján kivántam bemutatni, hogy a Statisztikai Állandó Bizottság irányításával

végzett alkotó munka milyen eredményeket hozott a társadalomstatisztika számára.

Néhány évi közös gondolkodás során megteremtettük a tagországok egységes tár—

sadalomstatisztikai rendszerét. E rendszernek egyik elemén keresztül illusztráltam a kétoldalú együttműködés során végzett összehasonlítás eredményeit, a kidolgozott ajánlásoknak a nemzeti statisztikai gyakorlatban történő felhasználását.

Végezetül arra kívántam kitérni. hogy a KGST Statisztikai Állandó Bizottság

keretében elért eredmények jól hasznosíthatók az Európai Statisztikusok Értekez—

lete munkájában is.

PE3l—OME

Asrop CTaTbH, npencenarenb Beurepcnoro Ltempanbnoro crarucmuecxoro ynpaaneuns, ao BBeAeHHH ycraHaanuaaer, nro a couuanncmuecm—rx apai-lax s nocneAr—iee apeMn ynem- ecm noasiwennoe maman-me coaepwencraoaaumo oőmecraeunblx omomeunü u nnal-ro—

Mepuomy ynpasnenmo 3THM npoueccom. nm; naőmoneunn sa oőmeCTBeHHblMH naneuun- Mu " npoueccamu, Ann npuőnumenun u.eneíi " Ann noxasa BOSHHKBIOUJMX npoőneM crarnc—

'rmm paspaőo'rann CHCTeMy oőmecraeuuoü c-ra-rucruxn.

Ha'-luna: c 1971 rona aratna-mun couuanucmuecxnx upon a paMKax l'loctom—moü

KoMuccuu CBB no cmmcmne oőMeHnBaioTcs onbn'om, anOőpeTeHHblM s aroü oőnacru.

B xone amit Aenrensnocm oan paapaőoranu Merononoruuecme nonomeune no cncreme oőutecrseunoü CTaTHCTHKH, cocroameü ne 12 noncncreM.

Asrop nonpoőuo ocrauasnnsaercn Ha nokasarennx oőutec-rsennoü nonanmuacm, KO- ropble coaepmarcs a noncucreMe ((Counanhuuii cocras oőutecraan CHCTeMbI oőmectaeunoü crarncmnn. Hauöonee HPHI'OAHBIMH HCTOHHHKEMH smx noxaaareneű ssnmorcn Mnnpoueusu u asrőopouusle oőcnenoaauus Hacener-msr.

B xone paőo'ru :; paMnax I'loc-ronHHoí—i KoMnccnu CBB no crarucruke cnomunoce Mue- une, u'ro p.aycropouuue u MHOI'OCTOpOHHHe conocmaneuua arux noxasareneű memny co- unenncmuecmmn crpaHaMn moryr .na-n: noneanme pesyns'ra'ru u onbr'r. Flepaer eaxou- ueHHer CpaBHeHMeM TaKOl'o pona seunocs conocraanenne BeHrepcnoü u nonbcuoü 06- utecraeHHoü noAaanocm Ha ocnoaar—mn oöcnenoaaunü, npOBeAeHHbIX 3 1972 m, COOT- eercraeHHo, 1973 roAax.

ABTop MaharaeT Hexoropbie ocuosnsre mom a'roro cpasneuus, xapaxrepubre Ann Aayx couuanncrmecxux crpau oőume uepm n "announnbubre ocoőeHHocm.

I'lpuoőpetenubrü s paMKax Hocroaunoü KoMnccun CBB no efa-menne ODHT ncnonb- sye'rcn raroxe u a oni-mü ua paőounx rpynn Kompepenuuu esponeücxnx cra'mcmxoa EB—

poneücxoi axonomuuecxoü Komnccnu OOH. B 1978 rogy aeHrepcxoe u.eHrpansHoe Cta-

(13)

mcmuecxoe ynpaaneune c yuacmeM nOanKOI'O l'naauoro cramcmuecxoro ynpaaneuus paspaőo'rano gonna]; nog, aarnaarmeM ((OőLueCTBeHHO-3KOHOMMHECKGH crpywrypa " 06- LuecreeHHan noABnmuocrbn, Koropblü paőouan rpynna oőcynuna H ouennna KEK BerMa noneanblü mar anepeA a paaauruu cramcmnu p.am-roü oőnacm. B aaxmoumenbuoü l-löCTH crarbu earop p.aer nanomeuue yKaaaHHoro marepnana.

SUMMARY

in the introduction the author, President of the Hungarian Central Statistical Office, points to the increosing attention socialist countries paid recently to the development of the social conditions as well as to the planned control of the development. The statisticians elaborated a system of social statistics with the intention of observing social phenomena and

processes. setting the targets and indicating the problems emerged.

Statisticians of the socialist countries exchange experience gained in this field in the CMEA Standing Committee for Statistics since 1971. lndicators and methodology of the sys—

tem of social statistics consisting of 12 sub—systems have been elaborated by them since then.

The study discusses in detail the indicators of social mobility of the ..Social Structure of the Society" sub-system. The most suitable sources of these indicators are the micro-censuses and sample surveys of the population.

ln the course of the work completed in the CMEA Standing Committee for Statistics the opinion established itself that bilateral and multi-lateral comparison of the indicators among socialist countries may provide useful experiences. The first task of such character was the comparison of social mobility in Hungary and Poland, based on the surveys performed in

1972 and 1973.

The study reviews the main results of this comparison, showing the common features and the national characteristics of the two sociolist countries.

The experiences gained in the work of the CMEA Standing Committee for Statistics are used also in the sessions of one of the UN ECE CES working groups. ln 1978 in co-operation with the Polish Statistical Head Office a material entitled ..Socio-economic Structure and Social Mobility" was elaborated by the Hungarian Central Statistical Office. it has been discussed by the working group and was considered as useful advance in the improvement of statistics of this field. The material is presented in the concluding part of the study.

2 Statisztikai Szemle