A magyar és a lengyel társadalmi mobilitás összehasonlítása

A MAGYAR ÉS A LENGYEL TÁRSADALMI MOBlLlTÁS USSZEHASONLlTÁSA

ANDORKA RUDOLF — KRYSZTOF ZAGÓRSKI

A társadalomtudományi szakirodalomban újra és újra találhatunk kisérletet különböző országok társadalmi mobilitásának összehasonlitására. A második világ- háború után a Nemzetközi Szociológiai Társaság Stratifikációs Kutatási Bizottsága

keretében összehangolt nyugat-európai (elsősorban angol (l), svéd (2) és dán (B))

társadalmi mobilitási adatfelvételek megtervezésénél az a célkitűzés érvényesült.

hogy az eredményeket majd összehasonlitsá-k. A felvételek feldolgozá'sánál alkalma—

zott eltérő társadalmi osztályozások miatt azonban nem kerülhetett sor egészen pontos összehasonlításra. Amikor az 1960—as évek elején Lipset és Bendix (4) sokat idézett és vitatott összehasonlító elemzésüket végezték. csupán három nagy társa- dalmi kategóriát különböztették meg: a szellemi foglalkozásúakat, a nem mezőgaz- dasági fizikai foglalkozásúakat és a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakat. Eny- nyire összevont és több vonatkozásban eltérő tartalmú1 társadalmi kategóriák segít- ségével érthetően nem sikerült kimutatniuk a társadalmi mobilitás országonkénti fif

nomabb különbségeit. Miller (5) ehhez viszonyitva azt a finomítást alkalmazta, hogy

külön tanulmányozta a legmagasabb társadalmi pozíciókba való bejutást. Svalas- toga (6), Cutright (7) és Hazelrigg (8) viszont úgy próbálta a nemzetközi összeha—

sonlitásnak a felvételek különbözőségéből származó nehézségeit leküzdeni. hogy az egyes országok adatai alapján különböző mobilitási indexeket számított, és azokat vetette össze. Az útelemzés módszere az összehasonlítás új lehetőségeit kínálja az azonosfelépíté'sű útmodellek megfelelői együtthatóinak elemzése alapján. lgy vetet—

ték össze Ausztrália és az Egyesült Államok (9). továbbá a skandináv országok tár- sadalmi mobilitását (10).

A nem teljesen összehasonlítható minták és feldolgozási kategóriák alkalma- zása miatt azonban az eddigi összehasonlító elemzések csak meglehetősen általá- nosságban mozgó megállapításokhoz és sokszor ellentmondó követ'keztetésekhez vezettek. mint:

—— a fejlett. iparosodott társadalmakban a társadalmi mobilitás nagyjából hasonló..

vagyis nem befolyásolja lényegesen az egyes országok eltérő történeti múltja és társadalmi berendezkedése (Lipset és Bendix (4); ez a következtetés csupán tőkés társadalmak adatai—

nak elemzésén alapul);

!

—- a magasabb gazdasági fejlettségű országokban nagyobb a társadalmi mobilitás (Cut—

right (7), Hazelrigg (H)).

' Ez a kategorizálás például egy csoportba sorolta a szakértelmiséget, az irodai dolgozókat és az ál- lami és vállalati vezetőket. valamint a kisiparosokat, kiskereskedőket és munkásokat. továbbá :: farmerekeL és mezőgazdasági munkásokat, noha a társadalomban elfoglalt helyzetük — akármilyen dimenzióban mérik

—- nagyon eltérő.

'

44 ANDORKA RUDOLF -- KRYSZTOF ZAGÓRSK!

_ Ahhoz, hogy két vagy több ország társadalmi mobilitásának össze—hasonlítása

valóban megbízható és finom következtetésekhez vezessen. az alábbi feltételeknek

kellene teljesülniük:

1. a felvételek mintc'iit azonos módon kell kiválasztani, és a mintákban szereplő szemé- lyek számának viszonylag nagynak kell lennie;

2. a feldolgozásnól egyforma kategóriákat kell alkalmazni, különösen a társadalmi ka—

tegóriók, osztályok és rétegek meghatározása szigorúan azonos legyen;

3. e társadalmi kategóriák helyzete az összehasonlított társadalmakban hasonló kell le—

gyen, mert ellenkező esetben a formailag azonos mobilitási lépések ténylegesen nagyon el—

térő értelműek és jelentőségűek lehetnek mind a társadalom, mind a mobil személy szá- mára.2

Az azonos időszakban (1972 decemberében. illetve 1973. január 1—i eszmei idő- ponttal) végzett lengyel és magyar társadalmimobilitás—vizsgálatok nagy vonalak- ban megfelelni látszanak ezeknek a követelményeknek. ezért segítségükkel megbiz- ható. pontos és finom összehasonlitása—kat végezhetünk.3 Ezeket különösen érde—

kessé teszi az a tény. hogy két szocialista országot hasonlitunk össze. ahol a szo-

cialista átalakulás a második világháború után kezdődött meg. lgy egyrészt kimu—

tathatjuk az ilyen szocialista országok mobilitásának néhány közös jellemzőjét.

másrészt kideríthetjük. hogy e két társadalomnak néhány eltérő jellemzője (például

a mezőgazdaság eltérő gazdasági és társadalmi szerkezete) hogyan befolyásolta

a társadalmi mobilitást.

AZ ÖSSZEHASONLlTÁS MÓDSZEREl

A lengyel adatfelvétel a 15-69 éves aktiv keresők 0,5 százalékára terjedt ki. A magyar megfigyelés során az egész 14 éves és idősebb népesség 0,5 százalékos mintájátkírták össze. Az összehasonlítás érdekében a magyar felvételből csupán a 15—69 éves korú aktív keresők adatait használtuk fel.4 Mivel a nőkre vonatkozóan az aktív kereső fogalom a két országban nem látszott teljesen azonos tartalmúnak (a lengyel egyéni mezőgazdaságban dolgozó nagyszámú segítő családtag miatt), csak a férfiak adatait hasonlítottuk össze.

_ A lengyel kérdőíven az összeírtaknak összeiráskori (1972. december) és első ke—

r'eső foglalkozása, továbbá az apának akkori foglalkozása szerepelt, amikor az ösz- szeírt kereső életpályája megkezdődött. A magyar felvételben a teljes foglalkozás- t'o'rte'netet kérdeztük, ebből az összehasonlítás céljára kiemeltük az első kereső fog—

lalkozást és az összeíráskori (1973. január l—i) foglalkozást. Kérdeztük továbbá az apának — többek között — akkori foglalkozását. amikor az összeírt 14. és 18. életkora között volt. Mivel az esetek többségében az első kereső foglalkozás is erre az élet- korra esik. az apa társadalmi helyzetét a magyar felvételben össze lehet vetni a lengyel felvételnél alkalmazott kissé eltérő fogalommal. (Azokat. akiknek apja nem élt. amikor 14—18 évesek voltak, az összehasonlitásból kihagytuk.)

A foglalkozások kódolása—kor a két ország speciális igényeinek megfelelő. rész-

letes (de egymástól eltérő) foglalkozási—társadalmi osztályozásokat alkalmaztunk.

73 Például egészen másképpen minősül a parasztgazdák vagy farmerek fiainak mobilitása a szakképzet- len munkásságba, ahol az egyénileg gazdálkodó parasztság nagy része kis— és törpebirtokos volt, és élet- színvonala a munkásságénál nem volt magasabb (mint Magyarországon), és ahol a farmerek meglehetősen nagy gazdaságok tulajdonosai. és magasabb jövedelmet érnek el. mint a munkások.

3 A lengyel társadalmimobilitás—vizsgálat első eredményeit közölte és elemezte K. Zagórski (12). (13).

A magyar felvétel adatközlését és elemzését lásd a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában (IA). Andorka és Kulcsár (15), valamint Andorka és Illés tanulmányában (16).

4 Mivel a lengyel adatfelvétel kevesebb adatot tartalmazott. és mivel gépi adatteldolgozása hamarabb fejeződött be. a magyar adatfelvétel feldolgozósénól kellett a lengyel vizsgálathoz alkalmazkodva olyan táblákat késziteni. amelyek a már elkészült lengyel táblóknak pontosan megfeleltek.

A TÁRSADALMI MOBlLITÁS

45

A több számjegyű kódszámokkal megjelölt csoportokat a két felvételnél úgy vontuk össze az összehasonlítás céljára. hogy a két felvételben azonos tartalmú kategó- riákat kapjunk.5 Eze—k:

1. vezető és szakértelmiségi: a vezető állásokban levők (például vállalatvezető, köz—

ségi tanácselnök), továbbá azok, akik olyan foglalkozást folytatnak, amelyhez elvben felső- fokú iskolai végzettség szükséges (orvos. mérnök, tanár stb.):

2. egyéb szellemi foglalkozású;

3. ipari fizikai foglalkozású;6 4. építőipari fizikai foglalkozású;6

5. közlekedési és hírközlési fizikai foglalkozású;ű 6. kereskedelmi és szolgáltatási fizikai foglalkozású ;6

7. szakképzetlen kisegítő fizikai foglalkozású (például házfelügyelő, háztartási alkal- mazott. portás);

8. segédmunkás, külön megnevezés nélkül;

9. mezőgazdasági és erdőgazdasági fizikai foglalkozású és mezőgazdasági termelő- szövetkezeti tag; (nem soroltuk ide a mezőgazdasági állami gazdaságok és termelőszövet—

kezetek azon fizikai foglalkozású dolgozóit, akik nem mezőgazdasági jellegű, hanem például ipari foglalkozásúak voltak);

10. egyénileg gazdálkodó paraszt és segítő családtagja:

11. nem mezőgazdasági önálló, vagyis kisiparos, kiskereskedő, fuvaros és segítő csa- ládtagja;

12. egyéb és ismeretlen foglalkozású.

A GAZDASÁGI ÉS A TÁRSADALMI—FOGLALKOZÁSI STRUKTÚRA ÁTALAKULÁSA

A gazdasági fejlődés, valamint a társadalmi és a foglalkozási struktúra válto—

zásai mindkét országban erősen befolyásolták a társadalmi mobilitás alakulását.

Ezért — a rendelkezésre álló népszámlálási adatok alapján — először megvizsgáltuk az aktív keresők ágazati és társadalmi—foglalkozási összetételének alakulását. a két

világháború közötti időszaktól a mobilitás—összeírások idejéig.

Az ágazati szerkezet (lásd az 1. táblát) alapján arra következtethetünk. hogy a két világháború között Magyarország gazdasági fejlettsége lényegesen magasabb szintű volt. mert az aktív keresőknek sokkal kisebb része dolgozott a mezőgazdaság- ban. viszont a lengyelországi arányszámnak másfélszerese az iparban és a többi, nem mezőgazdasági ágakban. Míg azonban a felszabadulás utáni első népszám- lálás (1949) idején a magyar népgazdaság ágazati szerkezete alig különbözött az 1930. évitől (mivel az ország újjáépítése körülbelül ekkorra állította vissza a háború előtti gazdasági fejlettségi szintet), az 1950. évi lengyel népszámlálás az ágazati szerkezet igen nagy változását mutatta ki: az iparban dolgozók aránya megközelí- tette a magyar arányt, az építőiparban foglalkoztatottak aránya lényegesen na- gyobb volt a magyarországinál, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig a magyar arányt megközelítő szintre csökkent. Ha csak az aktív kereső férfiakat hasonlítjuk össze (és így kiküszöböljük az egyéni gazdák segítő női családtagjainak számbavételéből származó bizonytalansági elemet), a lengyel ágazati szerkezet még fejlettebbnek is mutatkozik a magyarnál.

Ennek oka, hogy a második világháború után Lengyelországhoz visszakerült

nyugati területeken a gazdasági infrastruktúra az ország háború előtti részeihez vi- szonyítva igen fejlett volt, és így — bármennyire lerombolódott a háborúban — a

5 Néhány kis eltérés megmaradt az azonos elnevezésű társadalmi kategóriák között: 1. a magyar adat—

felvételnélmintmunkása lengyelkategőriába,az építőiparifelvételnél,mint amunkás2.magyar adatfelvétela lengyelkategóriaadatfelvételnélvalamivelmegfelelő feldolgozásánál.tágabbvalamivel(példáulnagyobbide kerültekszámú foglaikozósaz épület—villanyszerelők).került a segéd—

do goz!' 5.1):. besorolás alapja az egyéni foglalkozás. nem pedig a népgazdasági ágazat, amelyben az összeírt

46 ANDORKA RUDOLF —- KRVSZTOF ZAGÓRSKl

gyors ipari fejlődés alapjául szolgált. ami úgy realizálódott. hogy az oda vándorló

— korábban nagyrészt mezőgazdasági foglalkozású — lengyel népesség az iparba áramlott. A háborús években súlyosan megrongálódott városok és az ipar újjáépí—

tésének szükségletei következtében nőtt az építőiparban foglalkoztatottak aránya.

1. túl:-la

Az aktív kereső népesség megoszlása népgazdasági ágak szerint

(százalék)

Nem mezőgazdasági ágak

Ussze- Mező-

Orszá Ev . .. .. Ker ' , zda-

g sen Együtt ! pa r Egis? ággá; kedees- Egyéb gasc'ig

em

— Összesen

—Magyarország . . . . ". 1930 100,0 45.5 18,0 26 3.0 634 15,5 5475 Lengyelország . . . 1931 100,0 29',7 120 1.1 21 4.6 9.9 70.3 Magyarország . . . 1949 100,0 46.1 19.8 2.2 4.0 5.3 14.8 53,9 Lengyelország . . . 1950 100,0 433 1878 4.2 3,8 52 11.4 5616 Magyarország . . . . . 1960 mm) 61,3 28.3 6,1 6.1 6.3 14,5 38,7 Lengyelország . . . . . 1960 100,0 52,9 23,3 5.7 4.8 5,3 13,8 47.1

Magyarország . . . 1973 100,0 76.7 35,9 8.5 7.5 8.6 16.2 23.35

Lengyelország . . . . . 1974' 100,0 65.3 29,9 7,0 5.7 6.7 16.0 34.7 Férfi

Magyarország . . . 1949 100,0 46.5 21.6 3.0 5,1 4.8' 120 53.5 Lengyelország . . . 1950 100,0 52,8 23,9 6.5 5.9 5.3 112 472 Magyarország . . . 1960 100,0 62.91 29,ó 8.4 7.8 4.7 12,4 37,1 Lengyelország . . . 1960 100,0 62.52 29.3 9.2 7.4 4.1 122 37.8 Magyarország . . . . . 1973, 100,0 74.9 35.4 12,4 10.0 5.6 11,5 25,1 Lengyelország . . . 1974. 100,0 7057 34.9 10,8 8.2 3,7 13,1 29.3

Nő

Magyarország . . . . . 1949 100,0 45.3- 15.3 0',3 1.4 6.5 21.8 54.7 Lengyelország . . . . . 1950 100,0 31 .8 12.4 1.3 1.2 5.0 119 682 Magyarország . . . . . 1960 100,0 58.5 260 1.8 3.0 9.2 18.5 41 ,5 Lengyelország . . . 1960 100,0 41.2 15.7 1.3 1.6 6.8 15,8 58.8 Magyarország . . . 1973 100,0 79.1 36,6 3.3 4.1 12.5 22.6 2039 Lengyelország . . . . .

1974 100.0

592 24.23 2.6 2.8 10.1 19.4 40.8'

Az 1949—1950-es évek óta visz—ont Magyarországon lényegesen gyorsabban csök-

kent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. és gyorsabban emelkedett a

nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottaké. Különösen nagy különbségek alakultak ki a lengyel és a magyar nők fog'lalkoztatásánvak ágazati összetétele kö—

zött, mert Magyarországon sokkal kisebb részük dolgozik a mezőgazdaságban. Igy az 1973., illetve 1974. évi magyarországi ágazati szerkezet valamivel fejlettebb gaz- daság képét mutatja. mint amit Lengyelországban láthatunk.

A foglalkozási viszony és a foglalkozás minősége alapján kialakított társadalf mi—foglalkozási osztályozás (lásd a 2. táblát) a két ország szerkezetének még lé- nyegesebb különbségeit és eltérő feljődését mutatja ki. A második világháború előt-

ti Mogyarországon közel kétszer akkora volt a munkások aránya. mint Lengyelor-

szágban, viszont alig több mint feleakkora volt az egyénileg gazdálkodó parasztok aránya. Ez kisebb részben az ipar már említett magasabb fejlettségének következ- ménye volt. de ennél sokkal nagyobb mértékben a mezőgazdasági népesség eltérő

szerkezetéből adódott: míg Lengyelországban túlnyomó többségben voltak a bir?

tokos parasztok, Magyarországon — a nagybirtokok sokkal nagyobb súlya következ—

A TÁRSADALMI MOBILITÁS

47

tében —- a mezőgazdasági munkásság közel kétötödét alkotta a mezőgazdaságban dolgozóknak. Továbbá Magyarországon több mint kétszer akkora volt a szellemi foglalkozásúak aránya, mint Lengyelországban. szintén a gazdasági fejlettség ma- gasabb szintje következtében.

2. tábla

Az aktív kereső népesség megoszlása társadalmi—foglalkozási csoportok szerint

(százalék)

Szellemi! Fizikai enim; Egyéni

Ország Ev US$? afűilfilgzáí'fís zőscl- galád; Egyéb

termelő- dasagon paraszt szövetkezeti tag kW"!

Összesen

Magyarország . . . . . . . . . . 39301 100,0 8.9 47.6 8.8 33,0 1,7

Lengyelország . . . 1931 100,0 4,1 25,ó 9,5 60,7 0.1 Magyarország . . . 1949 100,0 9.8) 34,1 7.8 46,7 1.6

u———w_—J

Lengyelország . . . . . . . . . . 1950 100,0 43.9 1.6 526 1.9 Magyarország . . . 1960 100,0 16,7 62,8 2,4 18,1 0.0) Lengyelország . . . 1960 100,0 18,2 33,8 1.5 44.01 2.5 Magyarország . . . 1973 100,0 27.2 69.4 1.7 1.7 0.0 "

Lengyelország . . . 1974 100,0 23,3 422 1.2 325 0.8 Férfi

Magyarország . . . 1949 100,0 9.1 I 35.4 8.4 45,1 2.0

___-..;

Lengyelország . . . 1950 100,0 53,1 2.1 42,7 2.1 Magyarország . . . 1960 100,0 14,2 67,3 2.9 15.6 , 0.0 Lengyelország . . . 1960 100,0 172 44,1 2.1 33,9 2.7 Magyarország . . . 1973 100,0 21.5 75,6 2.0 0.9 0.0 Lengyelország . . . 1974 100,0 19,8 52,8 1.6 25,5 0.3

Nő

Magyarország . . . . . . . . . . 1949 mm 11,1 [ 311,o 6.6 50.6 0.7

b—W

Lengyelország . . . 1950 100,0 32.5 1.0 64,8 1.7 Magyarország . . . 1960 100,0 21,3 54.8 1.5 224 0.0, Lengyelország . . . 1960 100,0 17,9 22,6 0.7 569 1.9 Magyarország . . . 1973 100,0 34.9 61.1 1.2 2.8 0.0 Lengyelország . . .

1974 100,0 27,2 30,3

0.7 40.3 1.5

A felszabadulás utáni magyar földreform, azáltal hogy a volt mezőgazdasági munkások nagy részének földet juttatott, megnövelte az egyénileg gazdálkodó pa- rasztoknak és csökkentette a munkásoknak az arányát. Ugyanakkor a már említett lengyel iparosodási folyamat a háborút követő első években csökkentette az egyé- nileg gazdálkodók arányát Lengyelországban. különösen a férfiak között. Ennek következtében a háború utáni első népszámlálások idején a magyar és a lengyel társadalom szerkezete ebben a tekintetben is lényegesen hasonlóbb volt. mint ko- rábban. Azóta viszont a különbség ismét növekedett. Ennek legfőbb oka a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, amely szinte teljesen átalakította az egyé—

nileg gazdálkodó parasztságot mezőgazdasági mun—kássággá és szövetkezeti pa- 'rasztsággá, és ezenkívül a mezőgazdaságban foglalkoztatottatk arányának gyors

ütemű csökkentéséhez vezetett. Ezzel szemben Lengyelországban nemcsak megma-

radt az egyénileg gazdálkodó parasztság, mint a mezőgazdaságban foglalkoztam—té

48 ANDORKA RUDOLF —- KRYSZTOF ZAGÓRSKI

tak legnagyobb kategóriája. hanem ezenkívül a mezőgazdaságban dolgozók ará-

nya és ezen belül az egyénileg gazdálkodó parasztságé sokkal lassabban csökkent.

Hozzájárult a szerkezeti különbségek növekedéséhez a magyar nőknek sokkal

nagyobb arányú foglalkozásvállalása a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozások—

ban és még inkább a szellemi foglalkozásokban.

A MOBlLlTÁS GLOBÁLIS NAGYSÁGA

Ha a nemzedékek közötti társadalmi mobilitást —— az apa társadalmi helyzete (az összeírt első foglalkozása, illetve amikor az 14—18 éves volt) és az összeírtnak 1972, illetve 1973. évi társadalmi helyzete összehasonlitásával — a korábban leirt társadalmi kategóriák figyelembevételével vizsgáljuk, az összes mobil férfiak ará-

nya7 Lengyelországban 63. Magyarországon 79 százalék. (Lásd a 3. és a 4. táblát.)

A mobilitás tehát igen nagy méretű volt: Lengyelországban az összeirtaknak közel kétharmada, Magyarországon közel négyötöde más társadalmi csoportba tartozott,

mint az apja.

Ennek a nagy társadalmi mobilitásnak körülbelül a felét az előző fejezetben leírt átalakulások okozták, az apák és az összeirtak százalékos összetétele közötti különbség8 ugyanis Magyarországon 41. Lengyelországban 31 százalékpont. Ezt

szoktuk minimálisan szükséges strukturális mo'bilitáisnak nevezni.

Bár mindkét országban nagy a társadalmi mobilitás - és magas a mobilitás—

nak a strukturális változások által szükségessé tett része —, mégis feltűnik, hogy a Lengyelországi nemzedékek közötti mobilitás kisebb, mint a magyarországi, és a strukturális változásból adódó mobilitás is kisebb Lengyelországban. Ennek egyik oka, hogy míg Magyarországon az egyénileg gazdálkodó parasztok fiainak elha- nyagolhatóan kis része maradt származási kategóriájában. Lengyelországban vi—

szont az egyénileg gazdálkodó para/szt származásúaknak 45 százalé—ka ebben a ko- tegóriában maradt. Más szóval: a nagyobb mobilitás egyik oka Magyarországon a mezőgazdaság kollektivizálása volt.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy Lengyelországban az egyénileg gazdál—

kodó parasztok fiai ugyanebben a kategóriában maradtak, Magyarországon vi- szont termelőszövetkezeti parasztokklettek. mert a mobilitás globális intenzitásá-

nak különbsége akkor is fennmarad (bár kisebb). ha a két mezőgazdasági fizikai

kategóriát (munkásokat és termelőszövetkezeti parasztokat egyrészről, egyénileg gazdálkodó parasztokat. másrészről) összevonjuk. Ebben az esetben az összes mo-

bilok aránya Magyarországon 72, Lengyelországban 61 százalék.

A mezőgazdaság kollektivizálásán kívül, amely a magyar parasztság társadal—

mi helyzetét alapvetően megváltoztatta. a mobilitást befolyásoló strukturális válto—

zásnak bizonyult a nem mezőgazdasági munkásság és a szellemi rétegek növeke—

dése, a kisiparosok és kis-kereskedők számának csökkenése. Ezek mind többé—ike- vésbé a gazdasági fejlődésnek. az iparosodásnak. a tercier ágazatok szerepe meg- növekedésének. a városiasodásnak, a műszaki fejlődésnek, a termelőeszközök tár- sadalmi tulajdonba vételének és koncentrációján-a—k következményei voltak. Úgy lát—

szik. hogy ezek a strukturális változások az ötvenes évek óta valamivel erősebbek

voltak Magyarországon, és ez járult hozzá a nagyobb társadalmi mobilitóshoz.

7 Az összes mobil személyek arányát úgy számítjuk, hogy a 3. tábla (vagy a 4. tábla) összesen adatá- ból levonjuk azokat. akik a bal felső saroktól a jobb alsó sarok felé tartó főótlóban szerepelnek, vagyis azokat. akik opjukkal azonos társadalmi kategóriába tartoztak.

8 Ezt a különbséget úgy számítjuk, hogy a 3. és a 4. táblából kivesszük az összes apák. illetve .az összes összeírtak százalékos megoszlását, az egyiket a másikból kivonjuk. és a pozitív (vagy negativ) különb-

ségeket összeadjuk.

4 Statisztikai Szemle

Nemzedékekközöttimobilitás:azösszeírtgazdaságilagaktívférfiakme (index:azösszeirtakapóinakszáma Azapatársadalmicsoportja azösszeírteisőfoglalkozása. illetve14—18éveséletkora idején 'O'sszesen... Vezetőésszakértelmiségi. Egyébszellemi... Iparimunkás... Építonparimunkás... Közlekedésimunkás.. Kereskedelmimunkás.. Kisegítőfizikai.... Segédmunkós... Mezőgazdaságimunkás. 'Onólióparaszt.... Kisiparos.kiskereskedő. Egyéb...

Ország Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarorszóg Lengyeiorszóg Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarorszóg Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarorszag Lengyelország Magyarorszag Lengyelország Magyarország Lengyelország

:100) Azösszeírttórsadaimicsoportja1972—1973-ban

goszlásaapjuktársadalmicsoportjaszerint

3.tábla Össze- sen 100,0 100.0 2.9 2.0 7.5

Vezető ésszak- értel- miségi

Egyéb szeiiemi iO0.0 iO0.0 19,1 11.7 'i9.7 22,1 1474 17,3 5.4 2,4

100.0 100,0 5.7 4.3 172 16,9 17.8 10,7

ipari munkás 100.0 100.0 '1.3 1.3 6,6 6.0 23,3 29.1 7.0) 5.4 5.2 5.0 1.4 32 1.9 1.0- 8.5 2.3 20.5 3.7 18,3 34,1 5.9 2.8 0.1 6.1

Építő- ipari munkás 100.0 100'.O 0.8

2 2 1 9 4 4 2

Keres— ke- delmi munkás

Ki- segitő fizikai

Közle- kedési munkás 100,0 100.0 1.9 1.2 7.7 4.1 17.3 17,4 5.4 4.1 3.5 4.2 3.80.7 2.32.1 0.6— 0.92.1 6.13.7, 1.42.2 19,831,1 6.46.9 21.740,0 49,549,4 12210,4 3.03.4 7.3

100.0 100,0 0,8. 0.9 2.2 2.1 5,9 15,9 3.0 4.7 2.2 3.0

100.0 100,0 i,3 1.2 3,4 43 13,7 18.'i 6.0 5.1 7.0 6.2 1.7 3.3 2.3 0.7 5,6 2.6 27,5 5.1 26,7 44,6 4.7 2.8 0.1 6.05,5

Segéd-' munkás

1 0 0 , o 1 0 0 . o 1 . 6 0 . 3 4 , 8 2 . 5 1 4 , 4 1 3 , 7 8 , o 4 . 7 4 . 8 3 . 6 2 . 4 2 . 4 3 . 2 1 . 2 1 6 , 0 5 . 4 1 6 . 8 5 . 6 1 7 . 6 5 1 . 1 1 0 4 1 , 9

7,6

Mező-

Kis— iparos. kiske- reskedő

Una!ló paraszt 100.0 100.0

100,0 100,0 —0.5 0.01.5 1,3.8 0.45.8 6.4 13,4 102 3.3 1.1 4.1 1,6 0.8 Ló 0.8 5.3 2.0 17,6 2.6 230 40,0 4.328,9 1219.5 1.26.2

2.3 2.9 0.9 0.6 0.4 0.2 1.4 0.4 12,9 2.6 77,1 89,8

A TÁRSADALMI MOBILITÁS

49

4.tábla Nemzedékekközöttimobilitás:azösszeírtgazdaságilagaktivférfiakmegoszlásasaját1972—1973.évitársadalmicsoportjukszerint (index:azösszeírtakszóma———100) ,..Azösszeírttársadaimicsoportja1972—1973-ban Azapatarsadalmicsoportja azösszeírtelsőfogialkozósa.,,VezetőiÉ,,,,Mező—Kis— iiletve14—18éveséletkoraOrszagUssze-ésszak—EgyébipariP'to'Kozle—Keres-KisegítőSegéd-gazda-Unólióiparos. idejénsenÉrtelmi-szeliemimunkósiparikedésikedelmifizikaimunkásságiparasztkiske—Egyéb ségimunkasmunkasmunkasmunkásreskedő Összesen...Magyarország100.06.315232'.913.58.42,61.11.115,60.6 Lengyelorszagml).!)6,513,230.55,2-7.53.10.62553,125,6 Vezetőésszakértelmiségi.Magyarország100,04-0'.829.615,03.73,71,70,30,63.4-- Lengyeiorszóg100,038,428.421,21.94,82.00.30i40.40.4 Egyébszellemi...Magyarország100016.3135,029,17.73.82,7030.72.70.1 Lengyeiorszóg100,022334,128.52,55.0190.20.91,1*1,5 Iparimunkás...Magyarország100,05.717248.511.87.32.90.41.03.5— Lengyeiorsióg100,0ó,616,551.45.37.93.10.6201.53.4 Építőiparimunkás...Magyarország100,05,012.534.525,97.62.10.51.36.70.3 Lengyelország100,04.111,341.416,49,8320.73.02.55,6 Köziekedésimunkás..Magyarország100.06.620.238.311.911522.11,14,0—- Lengyelorszag100.08.021,139.95.51223.42.31.23.9 Kereskedelmimunkás..Magyarország1001)6.725,332131239.66.71.72.8—- lengydomzóg1000ai138414631L53327%75£ Kisegítőfizikai....Magyarország100,04.2—18,738.615.112,01.02.15.7-— Lengyelország1001)7,014,34255,48.13.94.21.97.7 Segédmunkós...Magyarország10001.38.547.01927.92,72.87.40.1 Lengyelország100.04,59.54328.01192.6823.05.6 Mezőgazdaságimunkós.Magyarorszag100,02,37,930.ó15,310,62,40.825.60.3 Lengyelország10003.08.12826.79,74.93,516,516.8 'Onóiióparaszt....Magyarország100.04.110924.012.49.02.30.8,30.31.8 Lengyelország100,03.68.42054.6.6.63.02.53.145.15 Kisiparos,kiskereskedő.Magyarország100.08.025.129.610.316.14.91.74.40.4 Lengyelország100,09,718,33025.0753.31.71.010.6 Egyéb...Magyarország100.025,0-—50.0—— Lengyelország100,07.114,141,05.610,13.6 v—xooyo

Fooo

: 0:

owmngwm

nor—morhh ÖtJOr—

emehhgooeo

WOÉÉI ööoö

mogomo

ohne -c5

_ m—wgoo

oF—FF—F

NMGNWNO Óv—r-z—O-t—Or—

u—r—iN—r:

twűgh

Orr—POP Óó!-

,.

6 i

i

! o_

,.

4.2;3.37.1

"?

o

!- AT

50

ANDORKA RUDOLF - KRYSZTOF ZAGÓRSKI

4.

5.tábla Nemzedékekközöttimobilitás:azösszeírtgazdaságilagaktívférfiakmegoszlásasajátelsőfogla/kozáskoritársadalmicsoportjukszerint(index:azösszeírtakszáma::100) ,.. AzösszeírttársadalmicsoportjaazeisőkeresőfoglalkozóskorAzapatarsadalmicsoportja azösszeírtelsőfogialkozóscl.,Vezető,,,,,Keres—Mező-!Kis—ílietve14—18éveséletkoraOrszagUssze-ésszak-EgyébipariEPM,—Kozíe:ke-KisegítőSegéd-gazda-?Unóilóiparos,,idejénsenérteimi-szeiiemimunkós'pc"!;kedesidelmifizikaimunkásságilpnrasztkiske-Egyebségiimunkas!munkasmunkásmunkásireskedő Összesen...Magyarország100,03,28,431.611,42.33,0O,9 Lengyelország100.03.111.73.56,15.62.20.8Vezetőésszakértelmiségi.Magyarország100.027.624,728,74.91.41,4 Lengyelország100.02'5.735027,61.93,31.9Egyébszellemi...Magyarország100.09.628,838,58,81.83.5 Lengyelország100,012.2'34238,12.84.22.3 Iparimunkás...Magyarország100.02.99.654.1513,52.24,1,Lengyelország100,02,13358,36.46.12.5 Építőiparimunkás...Magyarország100,02.36.735.52722,73.0 Lengyelország100.01.39,445,420.57.32.0Közlekedésimunkás..Magyarország100,03.412.1145,814.16,64.0 Lengyelország100,02.916.148,76.411,2,9 Kereskedelmimunkás..Magyarország100.04.514,637,114.62.810.7 Lengyelország10002.112151,08.28.6498Kisegítőfizikai....Magyarország10003.17,842.716,76.33.1 Lengyelország100.01.210.049,810,05.04.6 Segédmunkós...Magyarország10000.44.146917.13.62.1 Lengyelország10001,16,146.48.38.8 Mezőgazdaságimunkás.Magyarország100,0572.823,11,52.4 Lengyelország100.00.95.725547.24,9 Önállóparaszt....Magyarorszag100501,93.813,35,71,4 Lengyelország100i01.57.420.85.24.8 Kisiparos,kiskereskedő.Magyarország100,03.012334,38,81.2 Lengyelország10003.917.937,45.55.1 Egyéb...Magyarország1003025,0--5050,— Lengyelorszóg100,03212.14237.58.3

17.5'1721,61. 5.926,21.20.9 5.8200.32.9 1.6O,50.40.9 4.80.9— 2.21,10.40.7 622.40.60.8 3.02110.41.2 1324.31,10.6 4.53.60.60.8 5.73.60.40.6 3.92.80.70.7 7.30.62.21.7 532.50.4DA 11,44.2— 7,72,70.4 14.33.70.7 4.84.01,4 42,110,50.7 42,85730.8 15,753,00.7 48.81,1 5.915,5 6.413,4

.,

hoomoawmo

r—NOOx—FFN

ese—*ohscliimxo

NF

wient

OOO

NFS—v:

mgho

ni

c—e—u—r'f't—N—ONFS

a ra'

Sam—mao

c—h .

('i'

(..

C..

,—

efa—cu o 6^; _o'io

*o—ó—o

vanna

Ned

OO

0".

e

'n.

N

'".

§?

'_., N

FFFÖN

":

ix

'I

N

oo_rx 00

on h

e—O N

%

LD N

!

!

w*0_ Os

0.

[x

el

d'

07

;

N'

581.4

A TÁRSADALMI MOBILITAS

51

Nemzedékenbelülimobi/itás:azösszeírtgazdaságilagaktívférfiakmegoszlása1972—1973.évitársadalmicsoportjukszerint Azösszeírtelsőkereső fogialkozóskori tarsadalmicsoportja' Összesen..,.._. Vezetőésszakértelmiségi Egyébszeliemi.... iparimunkás.... Építőiparimunkás.. Közlekedésimunkás. Kereskedelmimunkás. Kisegítőfizikai... Segédmunkós.... Mezőgazdaságimunkás Önállóparaszt... Kisiparos,kiskereskedő

* E g y é b . . . . . . .

Ország Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarorszc'zg Lengyelorszag Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország Magyarorszag Lengyeiorszóg Magyarország Lengyelorszag Magyarország Lengyelorszag Magyarorszag Lengyelorszag Magyarország Lengyelorszag Magyarország Lengyelorszag Magyarország Lengyelország Magyarország Lengyelország

(Index:azösszeírtakszóma—100) Azösszeírttársadalmicsoportja1972-1973—ban

6.tábla Össze- 100,0 1001) 10050 100,o 10030 ion—,a imm 10050 100.0 100.0 100.0 100.0 10050 mom 10050 wow imm 10010 mao 100i0 100.0 100i0 mao 100L0 1000 100.0

Vezető esszak- értelmi- ségi 6.3 6,5 909 23835 16.4 NHÉW.,

;FFF

owogmm

NNF'mmFR—F'r—

meri—imat) 0 ^fő.-:

Egyéb szel!emi 152 132 7,4 6.1 74,0 6335 12.3 10.0 8.2 5,9 102 B,!!- 27,4 16.6 17.1

Ipari munkás

9 9 m s 0 9 1 3 a 4 a z m a a n u n m s m g w a m e n a a z % 9 m g w e

11.9 38,7

Építő- ipari munkás 13,5 52 0.3 1.2 059 4.2 2.4 615 47.0 43 2.5 4.0 3.6 9,0 4.5 159 6.6 12.15 lkó 11.5 2,5 9.2 4.2 54 5.9

Közle- kedési munkás 8,4 7.5 0.3 1.2 1.9 6.7 555 59 6.8 64,7 58.8 8.3 6,5 12.23 8.4 10.7 9.6 103 8.4 9.9 2.5 4.6 2,0 8.8 10.1

Keres-l ke- delmi munkás 2.6 3.1 OLB 1i1 1,4 1.7 23 0.8 2.9 0.6 2.3 3332 3259 2.5 8,0 1,7 4,5 1.7 58 1.8 2.1' 7.8 2.6 2.4

Kisegítő fizikai 1,1 0.6 0.1 0.3 O,3 0.6 0.4 0.3 0.7 Oiő 0.5 1.4 1.5 9.8 139 2,1 1,1 2,1 1,1 22 DM Oi9 1.1 1.8 0.3

Segéd- munkás 1.1 2.5 0.1 0.1 0.5 0.6 195 1.1 3.9 1.2 2.1 1.2 3.2 2.5 1.7 18.5 2631 12 31' OL9 2.0 0.9 1.1 5.9

Mező- gazda- sági munkás 15,6 3.1 0.2 0.1 OL3 0.4 2.4 0.8 4.4 2.4 3.1 15 2.8 1,7 3.3 2.8 7,7 5.1 41.0 3056 36,B 1,8 8,7 Oi.2 1434 2.4

Önálló paraszt (Ló 25,6 1,4 053 2.4 0.1 4.0 0.3 7,1 4] 0.2 6.6 17.11 9.7 0.7 21,1 25 80,5 O,6 200 0.6 1119

Kis- iparos. kiske— reskedő

eewhtmom—

c—r—OÓÓ

§ ÉÚÉÉÉÉHWW

FFFÉMFOFmr—Ör—x—Ö

00 6

hwa

Öv—Ö ,115 5443 3.6 .00 52

ANDORKA RUDOLF — KRYSZTOF ZAGÓRSKI