A KGST-országok statisztikai együttműködése és a fejlődés problémái, távlatai

(1)

MÓDSZERTANl TANULMÁNYOK

A KGST- ORSZÁGOK STATISZTlKAI EGYUTTMÚKÚDÉSE ÉS A FEJLÓDES PROBLÉMÁI, TÁVLATA—P

!. RUZSOV -— JU. IVANOV

Harminc éves a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Az egyenlőség és a szuverenitás, a barátság és az internacionáliZmus elvein alapuló szervezet tagorszá- gainak gazdasági és kulturális fejlődésében elért sikerekre emlékezve szólnunk kell a statisztikai együttműködés területén elért eredményekről, a nemzetközi statisztiká- nak a gazdasági és tudományos együttműködés sokrétű feladatainak megoldásában

betöltött növekvő szerepéről is. "

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága elé a létrehozásakor kitűzött főfeladatok a következők voltak: a KGST—tagországok sokoldalú statisztikai együttműködésének megszervezése, a nemzetközi statisztika fejlődésének elősegítése és hozzájárulás a KGST-tagországok nemzeti statisztikájának fejlesztéséhez. A Bizottság e feladato—

kat megoldva biztosítja a statisztikai információkat a gazdasági és tudományos—- műszaki együttműködés során felmerülő és a szocialista és gazdasági integráció Komplex Programjából következő konkrét feladatok megoldásához. Annak érdeké-

ben, hogy e hozzájárulás hatékony legyen, a Bizottság erőfeszítéseket tesz a KGST

információ-rendszerének kidolgozására és továbbfejlesztésére.

Ez az információ-rendszer a tagországok népgazdasági fejlődésére vonatkozó statisztikai információk cseréjéből, az időszakosan végzett nemzetközi összehasonlí—

tások során nyert, összehasonlítható valutában kifejezett népgazdasági mutató—

szám-rendszerből, az integrációs intézkedések statisztikájából. valaminta gazdaság—

statisztikai elemzés adataiból és anyagaiból tevődik össze.

A statisztikai információ-rendszer kidolgozásakor és fejlesztésekor igen fontos

a rendszer részei és komponensei közötti összhang biztosítása. Ez mindenekelőtt a

gazdasági folyamat különböző oldalait jellemző mutatók osztályozásainak és cso- portosításainak egyeztetését. valamint a mutatók tartalmának és értékelésük mód- szereinek koordinálását igényli.

lgy például a társadalmi termelés hatékonyságának statisztikai tanulmányozása szükségessé teszi a különböző aspektusú adatok — a termelés, a ráfordítások. az állandó és egyszeri költségek stb. adatainak — összehangolását. A lakosság egyes csoportjainak jövedelmi szintje és a fogyasztási kiadások összetétele közötti össze- függések tanulmányozásához nemcsak a jövedelmek és a kiadások mutatóinak tar—

talmát kell koordinálni, hanem egységesíteni kell a megfigyelési egységeket is. Ez lehetővé teszi a különböző statisztikai információk összhangját, és megteremti a

' A cikk eredeti cime: Problemü i perszpektivü rozvitija szotrudnicsesztva sztran cslenov SZEV v oblaszi sztatisztiki Vesztnik Sztatísztíki. 1978. évi 12. sz. 12—17. old.

(2)

Razsov — IVANOV: STATISZTIKAI EGYUTTMÚKÖDÉS 365

gazdasági élet tanulmányozása rendszerszemléletű, sokoldalú közelítésének felté-

teleit.

Az információ-rendszer fejlesztése szempontjából nagyjelentőségű a tagorszá- gok egységes ipari és mezőgazdasági termékosztályozójának (KGST OKP) alkal- mazása. A Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a szervezet keretein belül kidolgo- zás alatt levő osztályozó összekapcsolásának a statisztikában alkalmazott ágazati és más osztályozásokkal.

A statisztikai információ-rendszerben fontos helyet foglalnak el a tagországok gazdasági és kulturális életének fejlődését jellemző, hagyományos gazdaságstatisz- tikai adatok. A KGST Titkárság statisztikai évkönyveket. adatgyűjteményeket, ne- gyedéves közleményeket és más olyan kiadványokat tesz közzé, amelyek a szocialis—

ta közösségbe tartozó országok népgazdasága fejlődésének nemzetközi szinten ösz—

szehasonlítható adatait tartalmazzák. Ezeket az adatokat a Bizottság által egysége- sített számítási alapelvek figyelembevételével nyerik, minek köszönhető a megfelelő mutatók. értékelési módszerek és az alapvető osztályozások tartalmi egységessége.

A statisztikai módszerek egységesítését a KGST—ben megkönnyíti a tagországok társadalmi—politikai felépítésének lényeges hasonlósága. Vannak azonban nehéz- ségek is, amelyek mindenekelőtt a gazdaság szervezésének sajátosságaival, a sta—

tisztikai mutatók számítási módszertanában, az adatgyűjtési rendszerben és az ada- toknak a népgazdasági tervezés céljaira való felhasználásában kialakult hagyomá-

nyos nemzeti sajátosságokkal kapcsolatosak.

A statisztikai módszerek egységesítésében való együttműködés az első szakasz- ban alapvetően a forgalom szférájára. (: külkereskedelemre korlátozódott. A to- vábbiakban azonban kiterjedt a termelés problémáira és témaköreire is. A gazda- sági és tudományos—műszaki együttműködés bővülésével párhuzamosan mind ége- tőbbé válik a gazdaság sokoldalú statisztikai tanulmányozása, rendszerszemléletű elemzése.

Jelenleg a Statisztikai Állandó Bizottság erőfeszítései új egységesített mutató—

szám-rendszerek kidolgozására. a korábban elfogadott módszertani ajánlások töké- (

létesítésére irányulnak. amivel a gazdaság összehasonlító elemzését kívánja bőví—

teni és elmélyíteni. Elősegíti továbbá az érdekelt országokban a nemzeti statisztika létrehozását és fejlesztését.

A Bizottság nagy figyelmet szentel a gazdasági fejlődést jellemző összefogla—

ló, szintetikus mutatók, nevezetesen a népgazdasági mérleg mutatói számítási mód—

szereinek tökéletesítésére. Éppen a népgazdasági mérleg mutatói (a nemzeti jöve- delem. fogyasztás, felhalmozás stb.) teszik lehetővé a gazdasági fejlődésnek, a leg- lényegesebb népgazdasági arányoknak. a népgazdaság struktúrájának, az életszín—

vonal alapvető elemeinek összefoglaló. komplex jellemzését. A népgazdasági mér- legnek az egységes módszertan alapján kiszámított mutatói értékes információt ad- nak a KGST-tagországok gazdasági életének. népgazdasági struktúrájának, gazda- sági fejlődésük ütemének és színvonalának összehasonlító makroszintű elemzésé- hez.

A Bizottság jelenleg a népgazdaság statisztikai mérlege összeállítási módszer—

tanának továbbfejlesztésével foglalkozik.1 Ez elsősorban a nem anyagi jellegű szol—

gáltatások mutatószám—rendszerének kidolgozására vonatkozik. Lezárult a nem ter—

melő szféra összefüggő mutatószám-rendszere (és számítási módszerei), azaz a nem anyagi szolgáltatások forrásai és felhasználása, azok értékstruktúrája a ráfordítások elemei szerint. a nem termelő szféra intézményeinek és szervezeteinek bevételei és

1 A kidolgozás alapelveit első ízben a Bizottság 1968. évi Xl. ülésén jóváhagyott ,,A népgazdaság statisztikai mérlege összeállításának módszertani alaptételei" c. dokumentum fogalmazta meg.

(3)

366 ;. RUZSOV —- JU. iVANOV

kiadásai kidolgozásának első szakasza. A nem anyagi szolgáltatások alapvető mu- tatói—t összefüggő mérlegtáblák rendszere mutatja be; minden tábla a nem termelő szférában lejátszódó gazdasági folyamat más-más oldalával foglalkozik. A rendszer mutatószámainak és az osztályozásának tartalma egyeztetve van mind egymás kö—

zött, mind pedig a népgazdasági mérlegnek elsősorban az anyagi javak termelését és felhasználását jellemző hagyományos mutatóival. Ez lehetőséget teremt a köz-

gazdasági elemzés bővítésére és mélyítésére.

Végső soron a nem anyagi szolgáltatások mutatószám—rendszere az e területre vonatkozó és nemzetközi méretekben összehasonlítható adatok gyűjtését és publiká- lását fogja szolgálni. és segítséget nyújt az érdekelt országoknak a statisztika ezen ágának kialakításához. Felhasználható lesz a nemzeti elszámolások rendszere és ::

népgazdasági mérleg mutatói összekapcsolására, a szocialista és a tőkés országok nemzeti jövedelmének nemzetközi összehasonlítására.

A továbbiakban a rendszer néhány mutatójának (nevezetesen a nem anyagi szolgáltatások import és export mutatóinak) tartalmát részletesebben kívánjuk meg—

határozni, és ki kívánjuk dolgozni azokat az átszámítási módszereket, amelyek a nem anyagi szolgáltatások forrásai és felhasználása mérlegének mutatóit összeha—

sonlítható árakon fejezik ki.

A népgazdasági mérleg területén végzett munkák keretén belül a Bizottság megkezdte a népgazdasági mérleg egyik igen fontos területére vonatkozó, neveze—

tesen a társadalmi termék termelése. felhasználása és felhalmozása elnevezésű mér—

leg összeállítása alapelveinek korszerűsítését. A cél az. hogy javítsuk az adatok nem—

zetközí összehasonlíthatóságát és növeljük analitikus értéküket.

A szintetikus mutatók számítási módszereinek egységesítése területén végzett egyéb fontos munkák között különleges helyet foglal el a már évek óta kidolgozás alatt álló társadalomstatisztikai mutatószám-rendszer. E munka célja, hogy rendsze- rezze és koordinálja az élet társadalmi viszonyait jellemző különböző mutatókat.

. integrálja azokat a társadalmi folyamatok rendszerszemléletű leírásához, a külön- böző társodalmi jelenségek, valamint a társadalmi és gazdasági folyamatok közötti kapcsolatok — például a képzési szint és a népesség egyes csoportjainak jövedel- me, a népességcsoportok jövedelme és a fogyasztás szerkezete. az egészségügyi ki—

adások és az élettartam stb. —- közötti összefüggések feltárása céljából.

A társadalomstatisztikai adatok rendszerezése különösen aktuálissá vált a jelen időszakban, amikor a tagországok irányító és tervező szervei mind nagyobb figyel—

met szentelnek a társadalmi és gazdasági kérdések komplex megoldására. A fej- lődés jelen szakaszában ugyanis egyre nyilvánvalóbb a gazdasági növekedés es a különböző társadalmi kérdések megoldása közötti közvetlen és fordított összefüg—

gés, valamint a társadalmi élet különböző területei közötti kölcsönhatások. Ahhoz.

hogy ezeknek az összefüggéseknek elemzését elősegítse, a statisztikának a külön—

böző társadalmi—gazdasági jelenségek adatait a népesség társadalmi—gazdasági kategóriái szerinti csoportosításban kell szolgáltatnia. A népjólét emelését célzó in—

tézkedések kidolgozásához nem elegendő, ha ismerjük a lakosság összes élelmi- szer-szükségletét, hanem megfelelő információval kell rendelkeznünk erről társadal—

mi—gazdasági csoportok szerint.

A társadalomstatisztikai mutatószám-rendszerbe tartoznak egyes demográfiai

folyamatokat. a lakosság szociális összetételét. foglalkoztatottságát, a jövedelmek és a fogyasztás társadalmi csoportok szerinti eloszlását, valamint a képzést, az egész- ségügyi ellátást, a lakósviszonyokat. a társadalombiztosítást stb. jellemző mutatók.

E mutatókat alrendszerekbe csoportosították. tartalmukat egységesítették és közös vagy egymással összekapcsolt osztályozások, megfigyelési egységek stb. kerültek

(4)

STATISZTIKAI EGYUTTMÚKODÉS 367

bevezetésre. A következő években a Bizottság számos olyan új alrendsZer kidolgo- zását tervezi. amelyek például a lakosság időmérlegét, a munkafeltételeket. a jelen—

tős települések környezetvédelmét stb. jellemzik. Az egységes társadalomstatisztikai mutatószám-rendszer a szociális viszonyokra és a lakosság éietszínvonalának javu—

lására vonatkozó, nemzetközi szinten összehasonlitható adatok publikálását teszi lehetővé.

A Bizottság foglalkozik az ágazati statisztikák, a külkereskedelmi, ipari. mező- gazdasági stb. statisztika korszerűsítésével.

Nagy figyelmet fordít a Bizottság a tagországok népgazdaságának fejlődését tükröző legfontosabb értékmutatók időszakos nemzetközi összehasonlítása alapján nyert információkra. Most fejeződnek be a Bizottságban a felhasznált nemzeti jö—

vedelem, a fogyasztási és a felhalmozási alap, a beruházások. valamint az ipari és a mezőgazdasági termelés mutatóinak az 1978. évi adatok alapján való összeha- sonlítását előkészítő munkálatok. Az összehasonlítások elvégzéséhez sok bonyolult elméleti—módszertani kérdést kell megoldani, amelyek az összehasonlitandó muta—

tók tartalmi egyezőségévei, összehasonlítható valutára történő átszámításával kap—

csolatosak, s ezen túl szervezési problémákat is meg kell oldani. Különösen bonyo—

lult és munkaigényes azoknak az áradatoknok a begyűjtése, amelyek a valuták vá- sárlóerejét jellemző koefficiensek számításához szükségesek. Ezeket az árakat az összehasonlítandó és átszámításra kerülő mutatókon belül képzett nagyszámú ho—

mogén árucsoportra vonatkoztatva állapítják meg. Ennek érdekében szakértői ta- nácskozásokon alaposan egyeztetett kétoldalú árureprezentáns jegyzéket állítanak össze, hogy biztosítsák a kiválasztott áruk és azok műszaki—gazdasági paraméte- reinek összehasonlíthatóságát. Bonyolult problémát jelent az árkorrekciós koefficiensek meghatározása azokra az esetekre. amikor a jegyzékekben szereplő áruk

paraméterei egymástól eltérők.

A fent említett mutatók összeállításának kiegészítéseként a Bizottság keretein belül számos új mutatószám összehasonlításának kísérleti számításait készítik elő, így a megtermelt nemzeti jövedelemre. a népgazdasági munkatermelékenységre, a lakosság összes anyagi javak és nem anyagi szolgáltatások fogyasztására. az ipari végső termelésre vonatkozóan. E mutatók rendszeres összehasonlítása lehetővé te—

szi a tagországok gazdasága összehasonlító elemzésének bővítését és mélyítését.

Véleményünk szerint különösen jelentősek lesznek a népgazdasági munkater—

melékenységre vonatkozó összehasonlítások. mert a kapott összehasonlítható adatok lehetővé teszik majd az országok gazdasági fejlődésében tapasztalt különbsé- gek okainak mélyebb tanulmányozását. A népgazdasági munkatermelékenység ösz—

szehasonlítása, amelyet a megtermelt nemzeti jövedelem és az anyagi termelésben foglalkoztatottak létszámának hányadosaként értelmezünk, teremti meg majd a nép- gazdasági termelés hatékonysága általánosabb jellegű mutatói összehasonlításá—

nak feltételeit, amelyek azt hivatottak feltárni, hogyan használják ki a rendelkezésre álló erőforrásokat, azaz az élő munkát és a termelési alapokat. Ezek az összehason—

lítások is számos elméleti és módszertani kérdés megoldását igénylik. Ezek közé tar- tozik például az állandó és egyszeri ráfordítások mérésének. a termelőalapok össze—

hasonlitó valutában való értékelésének kérdése stb.

Meg kell jegyezni, hogy az érvényben levő módszertan alapján a nemzeti jö—

vedelem és más fontos mutatók nemzetközi összehasonlításai eredményeként min- denekelőtt olyan indexeket kapunk, amelyek a szovjet gazdaság és a partnerország

megfelelő mutatóinak arányait fejezik ki. Ezen adatok alapján láncíndexek segít—

ségével nem nehéz kiszámítani bármely két ország mutatóinak arányát, például Magyarország és Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Bulgária

(5)

368 !. RUZSÓV _ 3u_ NANOV

stb. között. A sokoldalú összehasonlitások ezen módszerének legnagyobbelőnye egyszerűségében rejlik. Ugyanakkor azonban hiányosságai is vannak. Ezek közül,

az egyik abban áll. hogy a mutatóarányok bármely két országra vonatkozóan (azo-

kon kívül, amelyekben az országok egyike a Szovjetunió) attól függnek, melyik orszór

got vesszük alapul. Más szavakkal, ennél a megközelitésnél például a nemzetijö—

vedelmet jellemző mutatók aránya Lengyelország és Magyarország esetében attól függ, mely ország adatait vesszük bázisként. Ha a bázisnak a Szovjetunió adatait tekintjük, a lengyel és a magyar nemzeti jövedelem aránya egy adott érték lesz, de más értéket kapunk, ha mondjuk a Német Demokratikus Köztársaságot tekintjük bó—

zisnak. Ezt figyelembe véve, a Statisztikai Állandó Bizottság a sokoldalú összehason—

lítások néhány más módszerének kísérleti alkalmazását is tervbe vette _ Az értékmutatók nemzetközi összehasonlítása bonyolult és munkaigényes köz—§,

gazdasági számításokat jelent. Ezért a Bizottság e területen jelentkező egyik fontos?

feladata, hogy egyszerűsített módszerek kidolgozására is kutatásokat végezzen.

Ezeknek lehetővé kell tenniök, hogy a nemzeti jövedelemre és más mutatókra vonat—'

kozó összehasonlitható adatokat kevesebb munka— és időráfordítással kapjuk meg.

Az ilyen módszerek iránti szükséglet egyre növekszik azon gyakorlati feladatok gya?

rapodásának mértékében, amelyeknek megoldásához hasonló összehasonlitásókra

van szükség. Emlékeztetünk arra, hogy jelenleg az értékmutatók összehasonlitható

adatait a KGST-tagországok gazdasági fejlődése fokozatos közeledésének és ki- egyenlitődésének tanulmányozásánál, a gazdasági fejlődés együttes prognosztizá- lásánál, a népgazdasági tervek koordinálásánál, az együttműködés hosszú távú cél—

programjainak kidolgozásánál stb. használják.

A statisztikai információ-rendszerben fontos helyet foglalnak el azok az adatok.

amelyek a szocialista gazdasági integráció fejlődését, a KGST—tagországok gazda—

sági és tudományos— műszaki együttműködésének keretein belül kidolgozott intéz—

kedések megvalósulását jellemzik. Ezzel összefüggésben meg kell említeni, hogy a Statisztikai Állandó Bizottság már kidolgozta a tagországok gazdasági és tudomá—

nyos— műszaki együttműködésének fejlődését jellemző statisztikai mutatószám- rendszert. Ez olyan mutatókat foglal magában, mint a szakositás és a kooperáció, a kö—

zös építés. kölcsönök és hitelek nyújtása, együttműködés a szakemberképzés terüle- tén stb. A tervek szerint e mutatószám—rendszert továbbfejlesztik, s ennek során kü- lönös figyelmet szentelnek majd az együttműködés hatékonysága mérésének.

Az ilyen irányú munkák keretein belül a Bizottság 1978-ban megkezdte a be—

számolási adatok gyűjtését és feldolgozását az 1976—1980. évi sokoldalú integrá—

ciós intézkedések egyeztetett terve előirányzatainak realizálásáról. A megoldásra váró fontos problémák egyike a beszámolási és tervmutatók jobb kapcsolatának biz—

tosítása. A gyakorlat tanúsága szerint az esetek egész sorában ezek nem teljes mér- tékben összehasonlíthatók. Ez elsősorban értékelésük módszereire vonatkozik.

A fenti intézkedések megvalósulását mutató statisztikai adatok rendkivül fon- tosak az egyeztetett teni feladatai megvalósításának, a tagországok által a nemzet- közi szakosodás és kooperáció, a közös beruházások, a kölcsönös külkereskedelmi áruszállítások, a tudományos kutatások, a szakemberképzés stb. területén vállalt kötelezettségek teljesítésének megfigyeléséhez. Ez az információ rendkívül hasznos

lehet a tagországok együttműködése hatékonyságának fokozására irányuló dönté—

sek szempontjából.

A statisztikai módszerek egységesítésével foglalkozva, a Bizottság arról is gon- doskodik. hogy az általa jóváhagyott ajánlások hatékonysága emelkedjék. E célból alaposabban tanulmányozzák többek között a KGST-szervek különböző statisztikai

információk iránti gyakorlati szükségleteit.

(6)

STATISZTIKA! EGYUTTMÚKUDÉS 359

A Bizottság arra is törekszik, hogy szabályozza saját tevékenységének tervezé- sét. így például kétéves munkatervet készít. s ez a munka pontosabb koordinálását és szervezését teszi lehetővé. A folyó terveket a Bizottság az általában ötéves idő- szakot átfogó perspektivikus tervek alapján dolgozza ki. Tevékenysége hatékony—

ságának fokozása céljából a Bizottság kidolgozta ,,A KGST—tagországok együttmű—

ködése további elmélyítésének alapvető irányai a számbavétel és a statisztika te—

rületén" c. anyagot. E program körvonalazza a KGST statisztikai információ-rendsze- rét, amelynek fejlesztésén a közeljövőben a Bizottságnak fáradoznia kell, és tartal—

mazza a statisztikai módszerek egységesítése területén végzendő további munkák fő témáinak jegyzékét.

E jegyzék számos fontos témát foglal magában az integrációs intézkedések statisztikájának és a legfontosabb értékmutatók nemzetközi összehasonlításának.

valamint a KGST-tagországok népgazdasága fejlődésének területéről; nagy figyelmet szentel olyan szintetikus mutatószám—rendszerek továbbfejlesztésének. mint pél- dául a népgazdasági mérleg, a társadalomstatisztikai mutatószám-rendszer, a kör- nyezeti mutatók és a környezet védelmére irányuló intézkedések. munkaügyi statisztikai mutatók stb. A program előirányoz bizonyos korszerűsítési munkákat. minde- nekelőtt az ipari, az építőipari, a beruházási és a mezőgazdasági statisztika terü-

letén, valamint további munkálatokat a statisztikai információk automatizált feldol—

gozása körében.

Nagy jelentőségűek a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának más nemzetközi gazdasági szervezetekkel ápolt, a statisztikai együttműködést célzó kapcsolatai. lgy például a Bizottság együttműködik az ENSZ Statisztikai Bizottságával, az ENSZ Euró—

pai Gazdasági Bizottság Európai Statisztikusok Értekezletével, az ENSZ Ázsiai és

Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottságával és másokkal. Az együttmű—

ködés célja a statisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatóságánok javítása, ta—

pasztalat- és információcsere. Az együttműködés mutatószám-rendszerek és osztá- lyozások közötti átszámítási kulcsok együttes kidolgozásának, módszertani és infor- mációs anyagok cseréjének formájában valósul meg. Az utóbbi években a Bizottság

aktívan segíti a KGST és a Finn Köztársaság közötti statisztikai együttműködés fej-

lődését. ami kölcsönösen előnyösnek és termékenynek bizonyult.

Néhány következtetést levonva azt mondhatjuk. hogy a KGST Statisztikai Állandó

Bizottság alapvető figyelmet szentel az egységesített statisztikai módszerek tovább—

fejlesztésének olyan összehasonlítható információk biztosítása végett, amelyeket a KGST-tagországok és a Tanács szervei az országok gazdasági és tudományos—mű—

szaki együttműködésével kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása során haszno—

síthatnak.

PE3I'OME

Hacronman CTaTbil nanaercn aeHrepcnuM aapuamom CTaTbH ,,npoőneMbi " nepcnex- mau pa3BHTHH coerAHnueCTaa crpaH-uneuoa C3B B oőnacm Grawe-mm", onyőnvmoaau—

Hoi? a Homepe 12 mypnana ,,Becn-imc C'ratucmnn" aa 1978 top, (CTp. 12—17).

SUMMARY

The study is the Hungarian version of an article published in Vestnik Statistiki 1978. No.

12 (pp. 12—17.) entitled ..Problemy i perspektivy razvitia sotruclnichestva stran-chlenov SEV v oblasti statistiki" (Problems and prospects of the development of co-operation between

CMEA countries in the field of statistics).

3 Statisztikai Szemle