Egységes KGST statisztikai mutatók a beruházások összehasonlításánál (I.)

EGYSÉGES KGST STATISZTIKAI MUTATÓK A BERUHÁZÁSOK OSSZEHASONLITÁSÁNÁL (l.)

DUDÁS JÁNOS

A nemzetközi összenasonlításokat általában széles körű érdeklődés kíséri. A társadalmi—gazdasági viszonyok gyors fejlődésének, a nemzetközi munkamegosztás bővülésének, az integráció szélesedésének hatására ez az érdeklődés napjainkban fokozódik. A KGST—országok közötti sokirányú nemzetközi együttműködés. valamint a szocialista integráció fejlődése már évekkel ezelőtt napirendre tűzte, és visszatérő

igényeként támasztja a tagországok közötti két— és sokoldalú összehasonlításokat.

Mind a két—, mind a sokoldalú nemzetközi összehasonlításoknak egyaránt fon- tos előfeltétele az ez úton nyerhető információk megbízhatóságának biztosítása. Ez pedig közismerten két alapvető követelményt támaszt. Nevezetesen: szükségessé teszi egyrészt a ,,hazai" adatgyűjtések megbízhatóságának, tartalmi azonosságának

a biztosítását. másrészt az összehasonlítás szerteágazó módszertani kérdéseinek a

rendezését, megoldását. .

A szakirodalomból közismert. hogy ma már több eredményes. elfogadható in- formációkat biztosító nemzetközi összehasonlítással rendelkezünk. Ezek közül ki—

emelkedő jelentőségűek a KGST-országok gazdasági fejlettségi szintjét. életszínvo—

nalát jól jellemző, fogyasztását, továbbá felhalmozását, ipari és mezőgazdasági ter- melési szintjét bemutató nemzetközi összehasonlítások. Hasonló jellegű, sokoldalú összehasonlítás (lCP) megvalósítására került. illetve kerül sor az ENSZ szervezésé- ben. több nem szocialista ország részvételével is, melybe úgyszintén bekapcsolód- tunk. E sokoldalú összehasonlitások fő jellemzője, hogy az egyeztetett módszertanok segítségével, a megfelelő értékmutatók alapján oldják meg az összehasonlításban

részt vevő országok fontosabb mutatóinak összevetését.

A sokoldalú összehasonlítások közül különösen magas szintű a KGST keretében folyó, a Statisztikai Állandó Bizottság által irányított és a Titkárság Statisztikai Osz- tálya által szervezett, értékmutatókon alapuló összehasonlítás. A szocialista orszá—

gok statisztikai szerveinek magasfokú együttműködési készsége és az együttműködés eredményessége lehetővé tette, hogy ma már jól kidolgozott, többszörösen kipró—

bált. a gyakorlatban bevált nemzetközi összehasonlítási módszerrel rendelkezzünk.

Az értékmutatókon alapuló sokoldalú összehasonlítás kidolgozott módszerta- nának. gyakorlatának számos előnye mellett (például többek között az. hogy meg- bizható és sok részletre is kiterjedő információt ad) természetesen sajátossága például az összehasonlítás hosszú idő- és nagy adatigénye, aprólékos egyeztetési szükséglete is.

Az értékmutatókon alapuló nemzetközi összehasonlítások említett. továbbá más, ma már jól ismert jellemzőiből kiindulva az igények a kétoldalú összehasonlítások

4*

52

D U DAS JÁNOS

egyszerű, praktikus megoldásait, vagyis a dinamikus és strukturális vizsgálatokat a nemzetközi összehasonlítások másik jelentős és széleskörűen alkalmazott módsze-

révé tették.

Közismert, hogy a magyar statisztikai szolgálat már több kétoldalú összehasonlí—

tást végzett el. főként a KGST-országokkal. A kétoldalú összehasonlításoknál (vagy—

is az összehasonlítás tárgyát képező legfontosabb mutatók dinamikai. strukturális

és kisebb részben színvonal-vizsgálatánál és összehasonlításánál) az ez úton nyer- hető információk viszonylag jó megbízhatóságát, valamint hézagpótlásra való alkal-

masságát vettük alapul.

Természetesen, azzal minden összehason—lításnál. így a kétoldalúnól is számolni

kell, hogy mások a kiinduló alapok két szocialista ország. és mások valamely szocia—

lista és nem szocialista ország kétoldalú összehasonlítása esetén. Magyarország *és

az egyes szocialista országok közötti kétoldalúösszehasonlításoknak viszonylag ked- vezőbbek. hazánk és valamely nem szocialista ország közötti hasonló összehasonlí—

tásnak viszont bonyolultabbak a feltételei. A kétirányú összehasonlítás feltételei kö- zötti jelentős különbségek -— a társadalmi—gazdasági feltételekben meglevő igen

lényeges és számottevő differenciák mellett — mindenekelőtt a statisztikai mutató-

szám-rendszer és azok módszertanában fennálló, esetenként igen jelentős eltéré—

sekre vezethetők vissza. Számolni kell ezzel annak ellenére, hogy ma már a KGST—

országok együttműködési készsége alapján több területen jelentős előrehaladás ta—

núi lehetünk a mutatószám—rendszerek. valamint egyes módszertanok egységesíté- sére, közelítésére az ENSZ keretében folyó törekvéseknek is.

Az egyes KGST—országok, így Magyarország és valamely szocialista ország kö—

zötti kétolclalú összehasonlítások viszonylag kedvezőbb feltételeire — az azonos tár-

sadalmi berendezkedés, valamint a sok tekintetben azonos, de legalább is hasonló gazdasági feltételek mellett — az az állandó és jelentős statisztikai módszertani munka ad magyarázatot, mely főleg a KGSTvStatisztikai Állandó Bizottság irányítá- sával, a Titkárság Statisztikai Osztálya szervezésében a tagországok közreműködé- sével tolyt, illetve folyik. Az azonos fogalmaknak, a mutatók tartalmi azonosságának, azonos csoportosításának stb. a biztosítása érdekében a KGST keretében — lénye- gében fennállása óta — folyó nagy jelentőségű és sokirányú módszertani munka azonban nemcsak a KGST szerveiben végzett statisztikai munkák összehangolásá—

nak a feltételeit teremtette meg. hanem fontos kiinduló alapját jelentette a tagor- szágok statisztikai gyakorlata érdemi és jelentős közelítésének is. E tekintetben szá- mottevő a szerepe a statisztikai munkákra közösen kidolgozott ajánlásoknak, melyek nemcsak a KGST szervei által készített tájékoztatókban, kiadványokban publikált mutatók fogalmi és tartalmi azonosságát, azonos csoportosítását biztosítják, hanem közismerten ténylegesen is formálják a nemzeti statisztikai gyakorlatokat, és előse—

gítik a közösen kidolgozott módszertanok. ajánlások széles körű elterjedését, hasz—

nosulását a gyakorlati munkában.

A KGST keretében közösen végzett módszertani munka és a tagországok erre épülő adatszolgáltatása képezi azt a szilárd alapot, amely az egyes KGST-országok közötti. illetve Magyarország és valamely szocialista ország közötti kétoldalú ösz—

szehasonlítás útján nyert információk magasfokú megbízhatóságát biztosítja. A mód—

szertani egyeztető munka eredményeként összeállított és jóváhagyott ajánlások kö- zött ma már megtalálhatók

- A beruházások népgazdasági számbavételének alapelvei,

— Az építőipari statisztika alapvető mutatóinak jegyzéke és módszertana

című ajánlások is. amelyek ma meghatározzák a beruházások. az építőipar. a la—

A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI MUTATÓK 53

kásépítés legfontosabb mutatószámainak rendszerét. biztosítják a számbavétel, a tartalmi azonosság követelményeinek érvényesítését.

Ezekkel a módszertani feltételekkel mint kiinduló alapokkal számoltunk Lengyel- ország és Magyarország beruházási tevékenységének - a két ország statisztikai hi—

vatalai közötti együttműködési program alapján végrehajtott — kétoldalú összeha—

sonlításánál. Ezzel összhangban a két ország összehasonlításához szükséges ada- tok forrásaként

— főként a megfelelő KGST-publikációkat.

—- kiegészítésként pedig a két ország megfelelő kiadványait, továbbá

— a

két ország szakértőinek ezen összehasonlítás céljára egyeztetett módszertan alapján elvégzett adat-összeállításait

vettük számításba.

A téma kiválasztásánál abból indultunk ki. hogy mind Magyarországon. mind Lengyelországban napjainkban különösen ráirányult a figyelem a beruházási, fej- lesztési tevékenjgség alakulására, tendenciáira és strukturális, valamint más össze—

függéseire.

Az összehosonlitásnál az 1961—1976. éveket vettük alapul. Néhány esetben — összhangban az adatbázis lehetőségeivel — az összehasonlított idősorok ennél rövi-

debbek.

Az összehasonlítást a Lengyel Statisztikai Főhivatal szakértőivel közösen végez-

tük el. E gyakorlat követésénél azzal számoltunk, hogy az érdekelt két ország szak-

értőinek a közreműködésével talán többet. szakszerűbben és megbízhatóbban tu-

dunk mondani e napjainkban különösen izgalmas kérdésről, a beruházások szá- mos összefüggéséről. Az adatok azonos tartalmából és gyakorlatilag a módszer- tanok azonosságából kiindulva úgy véljük, hogy az összehasonlítás lehetővé teszi a két ország beruházási tevékenységének és ezen belül főbb területeinek, az ér- vényesülő tendenciáknak és a struktúra főbb jellemzőinek az összevetését.

Ez az összehasonlítás — a közismert határokon belül — alapul szolgálhat a két ország beruházási tevékenységében tapasztalható azonos és eltérő tendenciák meg—

határozásához. az azonosságok és különbségek megítéléséhez és értékeléséhez, végső soron megfelelő és reális következtetések levonásához. Az így nyerhető hasz- nos információk pedig végeredményben mindkét országban segíthetik a jelenségek jobb megértését, és ezáltal a beruházások területén folyó gyakorlati munka tovább—

fejlesztését. !

A következőkben a lengyel és a magyar beruházási tevékenység összehasonlí- tásának főbb eredményeit mutatjuk be, amelyet az előzőkben leírtak figyelembevé—

telével végeztünk el. Az eredmények, a megállapítások interpretálásánál természe- tesen ez esetben sem szabad szem elől téveszteni az összehasonlításban részt vevő országok nagyságrendbeli különbségeit. továbbá más lényeges jellemzőiben fenn-

álló különbségeket sem. ,

Bár több tekintetben kétség kívül jelentős a különbség Lengyelország és Ma—

gyarország között. egyes összefüggésekben viszont igen nagy a hasonlóság, vagy éppen azonosság áll fenn. llyen lényeges közös jellemzője hazánknak és Lengyelor- szágnak az azonos társadalmi berendezkedés mellett a gazdaság struktúrájának—

hasonlósága vagy például az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagyságának csak- nem egybeesése.

A későbbiekben mondottak megfelelő értelmezése érdekében — a teljesség igé—

nye nélkül — röviden ismertetjük a két ország legfontosabb, általános jellemzőit. il- letve azok nagyvonalú, nagyságrendi összehas—onlításá't. ' ' " '

54 DUDÁS JÁNOS

LENGYELORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZÖJE

Lengyelország és Magyarország területileg. a népesség száma és gazdasági potenciálja tekintetében jelentős mértékben különbözik egymástól. Lengyelország a Szovjetunió után a legnagyobb európai KGST—ország mind területe. mind a né—

pesség szóma alapján. és ugyanez áll gazdasági bázisának abszolút nagyságát te—

kintve is. Magyarország e vonatkozásokban kisebb súlyt képvisel. Erre jellemző pél—

dául. hogy Lengyelország részesedése (: KGST—országok együttes nemzeti jövedel—

méből, beruházásaiból és mezőgazdasági termeléséből 3—3,1-szerese. az ipari ter—

melésből pedig 3.7—szerese Magyarországának.1

Magyarország területe (93 000 km2) kevesebb mint egyharmada Lengyelorszógé-

nak (mely 313000 km2). A két ország lakosságának aránya is ezt közelíti: Magyar- országnak 10 és fél millió, Lengyelországnak több mint 34 millió lakosa van. A nép—

sűrűség Magyarországon némileg magasabb.

Közvetlenül a felszabadulás után. a tervgazdálkodás megindulásakor — a múlt hagyományaként -— mindkét ország gazdasága iparilag fejletlen és mezőgazdasá-

gilag elmaradott volt. Ugyanakkor Lengyelország természeti kincsek tekintetében jóval gazdagabb volt Magyarországnál.

A két ország egyaránt célul tűzte ki a gazdasági és társadalmi szerkezet teljes és gyökeres átalakítását. E törekvés azt eredményezte. hogy mindkét országban sor került a gazdaság szocializálására és jelentős fejlesztésére. Ennek hatására a nem—

zeti jövedelem létrehozásában meghatározóvá lett a szocialista szektor. 1976-ban Magyarországon a nemzeti jövedelem 98. Lengyelországban 87 százalékát adta már a szocialista szektor. A két ország társadalmi szerkezete leginkább a mezőgazdaság- ban tér el. (Lengyelországban 1976—ban a mezőgazdasági termelés 22 százaléka származott a szocialista szektorból.)

További eredménye a fejlesztésnek, hogy megváltozott mindkét ország gazda—

sági struktúrája. Jelentősen megnőtt az ipar, és csökkent a mezőgazdaság részese-*

dése. 1976-ban Lengyelországban a nemzeti jövedelem termelésében az ipar és épí- tőipar aránya magasabb volt. mint Magyarországon, a mezőgazdaság közel azonos súlyt képviselt. a többi ágazat aránya együttesen pedig Magyarországon volt je—

lentősebb.

1. tábla

Az egyes népgazdasági ágak részesedése a nemzeti iövedelem termelésében 1976-ban

(százalék)

0 , ipar. Mezőgazdaság. Többi

TSZOg epitőipar' ' ' gazdálkodáser 0- agazat'

Lengyelország . . . . 64,4 l 15.4 20,2

Magyarország. . . . 59,6 l 15.9 24,5

A két népgazdaság erőteljes fejlődése összekapcsolódott azzal. hogy 1951 és

1960 között mindkét ország nemzeti jövedelmének közel egynegyedét beruházásokra

fordította. lgy állóeszköz—állományukat gyors ütemben bővítették. s mindkét ország

elsősorban ipari bázisának fejlesztésére fordította a fő figyelmet. Az ipar állóeszköz-

állománya 1960—ban mindkét országban több mint kétszer volt nagyobb. mint 1950-

1A KGST-országok 1973. év! adatai alapján.

A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI MUTATÓK 55

ben. Ugyanebben az időszakban az ipari termelés Lengyelországban 3.2-szeresére.

Magyarországon 2,7—szeresére emelkedett.

Hasonló tendenciák érvényesültek az 1961—1970. években. Ebben az évtizedben mindkét országban a nemzeti jövedelem dinamikus növekedését meghaladták az ál—

lóalapok fejlesztését szolgáló beruházások, vagyis nőtt a társadalmi termelés be—

ruházási igényessége. Bár a nemzeti jövedelem növekedésének üteme Lengyelor- szágban magasabb volt, a beruházási ráfordítások valamelyest Magyarországon nőttek gyorsabban.

A nemzeti jövedelem volumene az utóbbi években Lengyelországban lényege—

sen dinamikusabban nőtt. A növekedés üteme ugyan az előző évtizedben is Lengyel- országban volt kedvezőbb, de míg az 1961—1970. években a dinamika a két ország—

ban nagyságrendileg lényegében egybeesett, az 1971—1976. években viszont igen jelentős volt a különbség. Lengyelország lényegesen nagyobb arányban növelte nemzeti jövedelmét. (Az átlagos növekedési ütem az 1961—1965. években Lengyel—

országban 6,2, Magyarországon 4.1. az 1966—1970. években pedig 6,0, illetve 6.8, az

1971—1976. években viszont 9.3, illetve 5.6 százalék volt.)

2. tábla

A nemzeti jövedelem indexe

Ev Lengyelország Magyarország

% lndex: előző év: 100

1971. . . . . 108 107

1972. . . 111 105

1973. . . 111 107

1974. . . 110 107

1975. . . 109 105

1976. . . 107 103

lndex: 1970. év : 100

1976. . . . . 171 139

Az ipari termelés emelkedése 1970 és 1976 között - hasonlóan a nemzeti jöve-

delem termeléséhez — dinamikusabb volt Lengyelországban, mint Magyarországon.

(Az előző évtizedben az ipari termelés Magyarországon 96, Lengyelországban 123 százalékkal emelkedett.)

3. tábla

Az ipari termelés indexe

Ev Lengyelország Magyarország

Index: előző év : 100

1971. . . 108 107

1972. . . 111 105

1973. . . 111 107

1974. . . 111 108

1975. . . 111 105

1976. . . 110 105

lndex: 1970. év : 100

1976. . . . . 180 142

56 DUDÁS JÁNOS

Lengyelországban a gazdagabb szénvagyon adta lehetőségek alapján az elsőd—

leges energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) termelése messze meghaladta a ma—

gyarországi termelés volumenét. 1974- ben —-. kőszén- egyenértékben számítva ,. Len-

gyelországban az elsődleges energiahordozók termelése 183 millió tonna voltLMa—

gyarorszégon pedig 24 millió tonna. Az energiahordozók struktúrája is lényegesen különbözik: 1974-ben a szén Lengyelországban 95. Magyarországon pedig 59 szó—

zalékot képvisel. Nálunk viszont lényegesen jelentősebb a kőolaj (130/0) és a föld- _

géz (280/0) termelése és aránya az elsődleges energiahordozókon belül. Lengyelor-

szágban ezek aránya nem éri el az 5 százalékot.

4. tábla

Fontosabb ipari termékek termelése, 1976

Termék Mértékegység Lengyelorszag Magyarország

_ l

*Villamos energia . . . milliárd kWó 104,1 22,0

Feketeszén . . . . . . . millió tonna 179,3 2,9

Barnaszén'es lignit. . . . . . millió tonna 39,3 22,3

Nyersvas . . . millió tonna 79 2.2

Acél. . . . . . millió tonna 15.6 3.7

Alumínium (elsődleges). . . . ezer tonna 104,0 70.0

Cement . . . . . . . . . millió tonna 19,8 4.3

Autóbusz . . . . . . . . . ezer darab 149 11.4

Televízió . . . . . . . . . ezer darab , 963.0 412.0

Hűtőszekrény. . . ezer darab 821 ,0 434,0

Műtrógya, hatóanyagban . . . ezer tonna 2 581.0 641,0 Műanyag és gyanta . . . ezer tonna 443,0 141,0

Cukor . . . . . . . . ezer tonna 1 632.0 363,0

Sör . . . . . . . . . . . ezer hektoliter 12 349,0 6 765.0

A gazdasági potenciált az ipar oldaláról viszonylag jól tükröző előbbi mutatók

mellett a fontosabb ipari termékek egy lakosra jutó termelésének adatai is segítik a színvonaluk összevetését, illetve a színvonalkülönbségek érzékeltetését. E fajlagos

mutatók Lengyelországban magasabbak.

5. tábla

Fontosabb ipari termékek egy lakosra jutó termelése, 1976

Termék Lengyelorszag Magyarország

Villamos energia (kWó) . . . . . 3030 2080

Acél (kilogramm) . . . . . . . 455 345

Cement (kilogramm). . . . .— 576 ! 406

Műtrógya. hatóanyagban (kilo—

gramm)*. . 76 60

Műanyagok és gyantók (kilogramm) 13 , 13

Cukor (kilogramm). . . 48 34

, * 1975/76.

Az építőipari termelés volumene mindkét országban nőtt az utóbbi 6 év alatt.

de a lengyel építőipar növekedési üteme jelentősen meghaladta orszógunkét. Míg az előbbi az említett időszak alatt több mint megkétszereződött. az utóbbi kb. egy—

A BERUHÁZASSTATISZTIKAI MUTATÓK 57

harmad részével emelkedett. A magyar építőipar növekedési üteme bár kisebb

mértékű, de egyenletesebb volt.

6. tábla

Az építőipari termelés indexe

Év Lengyelország Magyarország

Index: előző év : 100

1971 . . . . . . . 106 107

1972 . . . . . . . 116 102

1973 . . . . . . . 120 109

1974 . . . . . . . 1 124 101

1975 . . . . . . . 110 108

1976 . . . . . . . 101 105

lndex: 1970. év : 100

1976... 206 136

A lengyel és a magyar mezőgazdaság termelésének és fejlődésének vizsgálata szempontjából két igen jelentős eltéréssel kell számolni.

Az egyik —— a két ország nagyságbeli eltérésének megfelelően — a mezőgazda- sági területek nagyság szerinti különbözősége. 1976-ban például a lengyel mező- gazdasági terület 19,3 millió. a magyar pedig 6,8 millió hektár volt. Lengyelország területének 62. Magyarországénak 73 százaléka mezőgazdasági jellegű.

A másik a mezőgazdaság társadalmi szerkezete. Magyarországon a mezőgaz- daság szocializálásának eredményeként az egyéni és a kisegítő gazdaságok súlya — a mezőgazdasági terület alapján -— alig 6.6 százalék, Lengyelországban viszont a mezőgazdaság nagyobb hányadát, 80.6 százalékát képezi. Ennek meg- felelően a magyar mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemi termelési mód az ál- talános és meghatározó, Lengyelországban viszont igen nagy a súlya a kisüzemi

gazdaságoknak, illetve gazdálkodási módszereknek.

A mezőgazdasági termékek előállításában. az állatállomány nagyságában Len- gyelország felülmúlja Magyarországot, viszont a lakosság számának figyelembevé—

telével már mind a termelés, mind az állatállomány tekintetében a kép vegyes.

7. tábla

Mezőgazdasági termelés (ezer tonna) és állatállomány (ezer darab), 1976

Megnevezés Lengyelország Magyarország

Búza . . . . . . . . . . . . 5741 5148

Arpa . . . . . . . . . . . . 3609 749

Burgonya . . . 50 012 1 396

Cukorrépa . . . . . . . . . . 15107 3 943

Alma . . . . . . . . . . . . 841 974

Marhahús . . . . . . . . .' . 931 204

Sertéshús . . . . . . . . . . 1 594 799

Baromfihús . . . . .' . '. . . 299 308

Tej . . . . . . . . . . . . 16 534 1 941

Szarvasmarha—állomány . . . 12 764 1 904 Sertésállomány . . . 21 647 6 953

58 DUDÁS JÁNOS

A mezőgazdasági termelés hatékonysági mutatói Magyarországon több termék esetében kedvezőbbek. lgy például 1976-ban a búza termésátlaga Magyarországon 38,8. Lengyelországban 31.3. a cukorrépáé 305. illetve 272 mázsa volt hektáronként, egy tehén átlagos évi tejtermelése pedig 2787, illetve 2771 kilogrammot tett ki ebben az évben.

A szállítás és hírközlés ágazat kapacitásai is nagyobbak Lengyelországban az ország nagyságának és lakosai számának megfelelően. A vasútvonalak hossza -—

csak a normál nyomtávú vonalakat számítva is — kb. háromszorosa Lengyelország- ban a magyarországinak. az országos közutaké pedig csaknem ötszöröse. Az ezer négyzetkilométerre jutó vasútvonalak hossza azonban már Magyarországon ked—

vezőbb, 90 kilométer a lengyelországi 76 kilométerrel szemben. A közutaknál pedig jóval közelebb áll egymáshoz a két ország az ezer négyzetkilométerre jutó közutak hossza tekintetében (Lengyelországban 447 km, Magyarországon 391 km), mint az

utak abszolút hossza alapján. A lengyel vasút korszerűbbnek tekinthető. amennyi—

ben 24 százaléka villamosított, a magyar 16 százalékkal szemben és 35 százaléka két- és többvágányú, a magyar 14 százalék mellett. A lengyel közlekedési eszközök állománya, az áru- és személyszállítási teljesítmények jelentősen nagyobbak, mint

nálunk. _

A két ország kereskedelmének alakulásában. fejlődésében is jelentősek a kü-

lönbségek. A lengyel kiskereskedelmi forgalom indexe 1976-ban 1970-hez viszonyítva

209, a magyar 167 százalék. Hasonló a tendencia a külkereskedelmi forgalomban

a behozatal tekintetében is. A lengyel behozatali forgalom 1976—ban jóval megha-

ladta az 1970. évi import kétszeresét. a magyar importtevékenység 1970 és 1976 kö—

zött közel másfélszeresére emelkedett. Az export növekedése Magyarországon kö—

zel azonos volt a lengyel kivitel fejlődésével.

8. tábla

A kommunális ellátás néhány fontosabb mutatója, 1976

Mutatószám Lengxel- Megtar-

OI'Sng Ol'SZüg

Ezer lakosra jutó lakásépítés (darab) . . . 8.0 8,9 Egy orvosra jutó lakosok száma (fő) . . . . 573 428 Egy kórházi ágyra jutó lakosok száma (fő) . 135 117 Osszes tanulók száma az 5—24 éves népesség

arányában (százalék) . . . 61.7 57,4

Oktatási kiadások a nemzeti jövedelem ará-

nyában (százalék). . 3,7 3.8

Ezer lakosra jutó készülékek száma (darab)

rádió...222 241

televízió . . . . . . . . . . . . . 198 233

A lakásellátottsággal kapcsolatban hozzá kell tenni az előbbiekhez, hogy 1976-

ban Lengyelországban ezer lakosra 276 lakás. Magyarországon pedig 341 lakás

jutott.

A mondottakkal természetesen csak fő vonásaiban jellemezhetők a két ország

gazdasági—társadalmi életének főbb összefüggései. vagyis nem jelentik azok tel-

jes körű összehasonlítását. Az említettek minden bizonnyal hozzájárulhatnak ahhoz,

hogy a vázolt főbb jellemzők tekintetében hozzávetőleges képet nyerjünk a két or-

szágról, elsősorban a következőkben részletesen vázolt beruházási tevékenységek

megítéléséhez.

A BERUHÁZÁSSTATISZTI KAI MUTATÓK rug

A NEMZETl JÓVEDELEM ÉS A BERUHÁZÁSOK AlAKULÁSA

Minden országban a gazdaságfejlesztés súlyponti kérdései közé tartozik. ho- gyan alakul a nemzeti jövedelem, illetve ehhez képest a beruházások dinamikája, a megtermelt nemzeti jövedelem mekkora hányadát fordítják felhalmozásra és az annak nagy hányadát kitevő beruházásokra.

1960-ban mindkét ország nemzeti jövedelmének nagyságrendileg kb. azonos hányadát (közel egynegyedét) használta fel felhalmozásra, melynek Lengyelország- ban megközelítőleg kétharmadát. Magyarországon pedig több mint kétharmadát beruházásokra, az állóalapok fejlesztésére fordították. A felhalmozásra fordított há- nyad Lengyelországban kis visszaesésektől eltekintve a vizsgált időszakban dina-

mikusan nőtt, és 1976—ban érte el az eddigi legmagasabb szintet (kb. 35%). Magyar-

országon — bár az arány növekedése és csökkenése váltakozott — 16 év alatt úgy- szintén emelkedett a nemzeti jövedelem felhalmozásra fordított hányada (mely 1976-

ban mintegy 31 százalék volt), de mérsékelten.

A felhalmozási alap nagy részét mindkét ország az állóalapok bővítésére, be—

ruházásokra fordította. Míg Lengyelországban a nemzeti jövedelemből a beruházá—

sokra fordított hányad határozottan növekedett, hazánkban — bár némi ingadozás mutatkozott —— csökkenő (: beruházások aránya és szembetűnő a forgóalapok növe- kedése által lekötött hányad viszonylagos nagysága (több mint másfélszerese a len-

gyel mutatónak).

A nemzeti jövedelem és a beruházások dinamikája

Lengyelország és Magyarország gazdasági fejlődésének az 1960 és 1976 között egyik jellemző vonása volt a társadalmi termelés beruházásigényességének növe- kedése. Ekkor a lengyel és a magyar népgazdaságban a nemzeti jövedelem és a beruházások2 tekintetében a következő általános tendenciák érvényesültek:

-— a nemzeti jövedelem egyenletesebb ütemben fejlődött, mint a beruházások:

— a beruházások növekedési üteme meghaladta a nemzeti jövedelemét;

— 1976-ban mindkét országban egyaránt bizonyos mértékű megtorpanás következett be a nemzeti jövedelem és a beruházások növekedési ütemében;

- ezzel együtt a korábbi időszakoktól eltérően. 1976-ban a beruházások növekedési üte- me alatta maradt a nemzeti jövedelem fejlődésének.

9. tábla

A nemzeti iövedelem és a beruházások évi átlagos ' növekedési üteme'

Lengyelország Magyarország

Evek nemzeti beruhá- nemzeti beruhá—

jövedelem zások jövedelem zások

1961—1965 . . . . . 6.2 6.8 4.1 5,0

1966—1970 . . . . . 6.0 8.1 6.8 11,7

1971—1975 . . . . . 9.9 18.11 6.1 7.1

1976 . . . . . . 7.1 2.5 3.0 0.5

' Lengyelország és Magyarország az 1961—1965. években egyaránt a második, az 1966 és 1970 közötti időszakban a harmadik, 1971 és 1975 között a negyedik ötéves tervét valósította meg.

2 Az indexek és a megoszlási viszonyszámok Magyarország esetében az 1968. évi. Lengyelországra vonat- kozóan pedig az 1971. évi összehasonlíthotá árak alapján számított adatok. Az adatok. a tendenclák, a követ- keztetések mérlegelésénél figyelembe kell venni. hogy a két ország beruházásainak árszerkezetében meglevő

különbségek hatása nem szűrhető ki.

60 DUDÁS JÁNOS

Már a vizsgált időszak ötéves tervperiódusainak az átlagos mutatói is jelentős eltérésekre utalnak a két ország között. Ez még jelentősebb mértékben érvényesül a beruházások évenkénti változásában:

— Lengyelországban a beruházások 1960-tól évről évre nőttek. de igen nagy növekedési- ütem-ingadozással: 1961 és 1970 között a legmagasabb évi növekedés 11 százalékos, a leg- alacsonyabb 3 százalékos volt; ezt követően három éven át igen magas. 23—25 százalékos volt a növekedés. majd az 1975. és 1976. években rohamos csökkenés következett be. előbb

14, majd 2 százalékra mérséklődő fejlődéssel:

-— Magyarországon is erőteljes a beruházások fejlődése. amelyen belül kiugró növeke—

dések és visszaesések követik egymást (ez utóbbiak lassúbbodó fejlődésben, stagnálásban, ese- tenkénti csökkenésben nyilvánulnak meg): 1961 és 1970 között 20 százalékos emelkedés és 4 százalékos csökkenés között ingadoznak az ütemek; 1971 és 1975 között az első év erős fel—

lendülését -— a beruházások korlátozására irányuló intézkedések hatására ——- a második év visz- szaesése követi, majd a tervidőszak hátralevő éveiben egyenletes növekedés mutatkozik meg.

és az utolsó évben eléri a 14 százalékot. majd 1976-ban a beruházások volumene lényegében stagnált;

— Lengyelországban a beruházások alakulásában jelentősebb periodikus hullámzás nem tapasztalható,

Magyarországon viszont periodikus a növekedés és az ezt követő visszaesés;

— igen erős tendenciabeli különbséget jelent az 1972. év: Lengyelországban ez az év a beruházási növekedés csúcs éve, Magyarországon pedig -— a visszafogó intézkedések hatósá- ra — ebben az évben a beruházások stagnálása következett be;

— 1976-ban viszont a beruházások ütemváltozásának mértéke és aránya közel állt egy- máshoz, lényegében mindkét országban stagnálás mutatkozott a népgazdaság beruházási tevékenységében.

A beruházások változása

(Index: előző év : 100)

%

7 30

725 , _

lenyw/pmzágf * x

720 — ,. ' xx

Wayyammzafy/X ! x

7 75

— — ,_,,_I ————— —,,__ ——— _" — x ———p

770

/X [ml X

705 'llxx X'lpfx xxxfo/r / *X

7ÚÚ / vív V X

/

95 l l l l l l l l l l l l l l

7957 7952 7953 7964 1965 [7.955 7.957 7962? 7959—19707977 7.972 7.973 7.974 7.975 7.975 A befejezetlen beruházások állományának alakulása a két országban3

lgen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem beruházásokra for- dított eszközei mint megvalósított beruházások rendeltetésszerűen hasznosuljanak.

vagyis a dinamikus beruházási tevékenység a népgazdaság működőképes állóalap—

jainak a bővülését eredményezze.

Mind Lengyelországban, mind pedig Magyarországon ugyanakkor gondot okoz

a befejezetlen beruházások egyre növekvő állománya, Az adatok tanúsága szerint

mindkét országban jelentős anyagi—műszaki és pénzügyi eszközök vannak a szük- ségesnél huzamosabb ideig lekötve, anélkül, hogy hatásuk érvényesülne a terme—

lésben vagy a kommunális ellátottságban. Ennek alapvető oka, hogy az üzembe he—

3A befejezetlen beruházások és az üzembe helyezések belatni mindkét országban a szooialista szek-*;

terra vonatkoznak. _ —

A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI MUTATÓK

61

lyezések, az új állóeszközként realizálódó üzembe helyezett beruházások volumene mindkét országban általában elmarad a beruházási ráfordításoktól. 1961 és 1976 között — néhány évtől eltekintve —— Magyarországon és lengyelországban egyaránt ez a tendencia érvényesült.

A vizsgált időszakban mindkét országra általánosan jellemző. a befejezetlen beruházások állományának állandó növekedésében kifejezésre jutó tendencia — közgazdasági és népgazdasági jelentőségét tekintve — ugyanakkor összetett. Ennek' megítélésénél számításba kell venni azt is, hogy a befejezetlen beruházások állo- mányának növekedése

— természetes következményét jelenti a beruházási volumen növekedésének, és annak mindaddig velejárója, míg a beruházások megvalósításában, kivitelezésében — a modern technika alkalmazása és a szervezés fejlett eszközeinek elterjesztése alapján — nem következik

be lényeges változás;

— szorosan összefügg a beruházások nagyság szerinti összetételével: ha a nagyobb fej—

lesztések aránya növekedik (a beszerzésjellegű, valamint a kisebb szinttartó beruházások ro—

vására), ez az általában hosszabb megvalósítási idő miatt a befejezetlen állomány növekedé—

sét okozza;

— részben tükröződése annak, hogy a beruházások megvalósítási ideje nem rövidül.

vagyis a technikai és technológiai fejlődés, a szervezési munka korszerűsödése ez idő szerint nem eredményezi a beruházási eszközök lekötöttségének rövidülését.

Az utóbbi tényező az, amely mindkét országban a rendszeresen visszatérő gon—

dot okozza a beruházásokkal kapcsolatban. A befejezetlen beruházások állománya 11 év alatt Lengyelországban 4,7—szeresére, Magyarországon 3.9-szeresére nőtt. Az évi átlagos növekedés az 1966—1970. években Magyarországon, ezt követően pedig Lengyelországban volt magasabb ütemű. A vizsgált időszakban mindkét országban nagymértékben emelkedett a szocialista szektor elsősorban ipari jellegű nagyberu- házásainak aránya.

10. tábla

A befejezetlen beruházások évi átlagos növekedése

(százalék)

1966—1970. l 1971—1975.

Ország MM ——— 1976—ban

években

l l

Lengyelország . . . . l 47 *' 23,7 29.6 Magyarország. . . . ] 16,9 ; 10.0 1 9.8

A két szocialista ország befejezetlen beruházási állományának azonos, növekvő tendenciája ellenére, az állomány változásában a vizsgált időszak folyamán'jelen- tős eltérések érvényesültek:

— a harmadik ötéves terv időszakában Magyarországon volt nagyobb arányú a befe- jezetlen beruházások állományának növekedése (118%), a negyedik ötéves terv időszakában

pedig Lengyelországban (1900/0);

— a vizsgált időszak egyes ötéves tervperiódusainak utolsó (1965, 1970., 1975.) éveiben, valamint 1976-ban a termelőágazatok befejezetlen beruházásai Lengyelországban lényegé—

ben az összesnek azonos hányadát (81—83 százalékát) tették ki, Magyarországon 1965-ben és 1970—ben azonos (78 százalékos), 1975—ben és 1976-ban pedig úgyszintén közel azonos, de az előbbinél lényegesen kisebb hányadát (68—69 százalékát) kötötték le.

A beruházási ráfordítások lekötöttsége mértékének, ..átfutási idejének" egyik jellemző mutatója az adott év végi befejezetlen beruházások állományának az éves

62 ^{DUDÁS: A} BERUHÁZASSTATISZTlKAl MUTATÓK

ráfordításokhoz viszonyított aránya. E mutató értéke mind Magyarországon,; mind pedig Lengyelországban a vizsgált időszak folyamán 80 százalék körül ingadozik.

11. tábla

A befeiezetlen beruházások állománya az éves beruházási ráfordítások százalékában

Év Lengyelország VMagyorország

1965 . 83 73

1970 . 71 78

1975 . 76 79

1976 . 85 83

Lengyelországban a befejezetlen beruházások állománya a termelőágazotok beruházásainál általában magasabb, a nem termelőágazatoknál pedig alacso- nyabb az összes beruházás átlagánál. Magyarországon viszont -— 1970 kivételével

— a befejezetlen beruházásoknak a ráfordításokhoz viszonyított aránya a nem ter—

melő beruházásoknál meghaladja mind a termelő beruházásokét, mind a népgaz- dasági" átlagot. 1975-ben és 1976—ban ez a jelenség erőteljesebben érvényesült (a népgazdaság összes beruházásaihoz mérve 14. illetve 15. a termelő beruházásokhoz mérve pedig mindkét évben egyaránt 20 százalékkal magasabb ez az arányszám a nem termelő beruházásoknál).

(A tanulmány befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)