STATISZTIKAI ELEMZÉSEK
EGYSÉGES KGST STATISZTIKAI MUTATÓK A BERUHÁZÁSOK ÚSSZEHASONLITÁSÁNÁL (II.)
DUDÁS JÁNOS
A szocialista integráció fejlődése napjainkban mind szükségesebbé teszi a KGST—tagországok közötti összehasonlitásokat. A fejlődő együttműködés — a szoci—
alista országok statisztikai szerveinek magasfokú együttműködési készségén ala—
puló. sokoldalú összehasonlitások mellett -- előtérbe állította a kétoldalú összeha—
sonlítások egyszerű, praktikus megoldásait, vagyis a dinamikus és strukturális vizs-
gálatokat is, és ezek a nemzetközi összehasonlítások másik jelentős és széles körű—
en alkalmazott módszerévé lettek. Ennek kiinduló alapja a KGST keretében folyó módszertani munka, valamint a tagországok ezen alapuló adatszolgáltatása, amely egyik fontos feltétele az információk öszehasonlithatóságának és a következtetések
megbízhatóságának.
Az igényekből, a közös KGST statisztikai módszertani alapokból, és mindenek—
előtt a fejlesztési kérdések különös aktualitásából kiindulva — a magyar Központi Statisztikai Hivatal és a lengyel Statisztikai Főhivatal közötti együttműködési meg- állapodás alapján — került sor a lengyel és a magyar népgazdaság 1961—1976. évi
beruházási tevékenységének kétoldalú öszehasonlítására. A két ország beruházási
tevékenységének összehasonlítása során kapott eredmények, levont következteté- sek. megállapítások megfelelő értelmezésének elősegítése érdekében a tanulmány bevezető része — megjelent a Statisztikai Szemle 1979. évi 1. számában (51 —62. old.)— ismerteti a teljesség igénye nélkül a két ország legfontosabb. általános jellem- zőit. Ezt követően foglalkozik a nemzeti jövedelem és ezen belül a felhalmozási alap
felhasználásával, a nemzeti jövedelem és a beruházások dinamikájával. fejlődési
ütemével. a beruházások befejezetlen állományának mindkét országban tapasztalt állandó növekedése kérdéseivel. A két ország beruházási tevékenységének össze- hasonlitása az ágazati szerkezetre és az anyagi—műszaki struktúrára is kiterjedt.A beruházások ágazatok szerinti dinamikája
A lengyel és a magyar beruházási tevékenység dinamikus fejlődésében — mint erre utaltunk — jelentős. főként ütembeli eltérések mutatkoznak. Eltérő f ejlődési üte—
mek tapasztalhatók népgazdasági áganként és a termelő. valamint a nem termelő beruházásoknál egyaránt.
Lengyelországban a termelőágazatok beruházásainak fejlődése a vizsgált 16 évben éppúgy, mint az egyes ötéves tervidőszakokbon felülmúlta a nem termelőága-
zatok beruházásainak növekedését. A termelőágazatok beruházásai a második és a
negyedik ötéves tervidőszakban igen jelentős mértékben -- 15—17 százalékponttal
DUDÁS: A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI MUTATÓK 147
-— meghaladták a népgazdaság összes beruházásának fejlődési ütemét. A harmadik
ötéves terv időszakában ez az eltérés csak 2 százalékpont értékű volt. 1976-ban ten- denciabeli változás következett be Lengyelországban, amennyiben a nem termelő beruházások növekedésének üteme 2 százalékponttal felülmúlta az összes beru- házásét.12. tábla A beruházások volumenének évi átla(gos nágekedése népgazdasági ágak' szerint
SZCZO
1961—1965. 1966—1970. 1971—1975.
Népgazdasági ág
években
Lengyelország
Népgazdaság összesen . . . 6.8 8,1 18,4
Ebből:
Termelőágazatok . . . 89 8.4 20.1
Ebből:
lpar. . . . . . . . . . . . . . . . 8,0 7,7 21,9
Építőipar. . . 11.2 11.6 26.5
Mezőgazdaság . . . 12,7 8.0 14.1
Erdőgazdálkodás . . . 3,4 10,3 11.ó
Szállítás . . . 7,7 11.1 17,4
Hírközlés. . . 5.6 6.9 24,1
Nem termelőágazatok . . . . . . . . . . 1.8 7.2 12,6
Ebből:
Lakásépítés . . . 0.6 7.6 11,8
Tudomány, oktatás, kultúra. művészet.. . . 4,1 3.3 10.5
Egészségügy. szociális ellátás, testnevelés . . 0.1 10.5 21.1 Magyarország
Népgazdaság összesen . . . 5.0 11,7 7,1
Ebből:
Termelőágazatok . . . 5.1 11.6 6.0
Ebből:
lpor... 4.4 8.3 6.5
Építőipar. . . 6.0 185 2.7
Mezőgazdaság . . . 7.3 18,7 1,4
Erdőgazdálkodás . . . -—6.7 8.7 6.6
Szállítás . . . 51 9.8 8.2
Hírközlés. . . 18,1 17,8 122
Nem termelőágazatok . . . 4,6 12.0 9.4
Ebből:
Lakásépítés . . . 4.7 10.7 8.2
Tudomány, oktatás. kultúra. művészet. . . . 51 10.1 13,7
Egészségügy. szociális ellátás. testnevelés . . 13. 7 _ 10.1 5.9
" E táblában a mezőgazdaság. valamint az erdőgazdálkodás. továbbá a szállítás és a hírközlés külön ágazatként szerepei.
Magyarországon viszont a nem termelőágazatok beruházásainak fejlődési üteme — a második ötéves tervidőszak kivételével -— mind a harmadik. mind a ne-
gyedik ötéves tervperiódusban meghaladta a termelő beruházásokét. A negyedik
ötéves tervidőszakban a nem termelőágazatok beruházási volumene 16 százalék—ponttal volt magasabb. mint az összes beruházásé, a vizsgált időszak többi részében—
pedig közelítőleg azonos ütemben fejlődtek. mint az egész beruházási tevékenység:
a harmadik ötéves tervidőszakban 2 százalékponttal magasabb. a másodikban és.
1976—ban 2, illetve 1 százalékponttal alacsonyabb volt fejlődésük üteme.
3.
148 * DuoAsiANos **
A termelő— és nem termelőágazatok beruházásainak fejlődését és a fejlődés
eltérő ütemét jól mutatják az egyes tervid'őszakok—átlagos' növekedési ütemeit kife—
jező indexek. —
13. tábla
A beruházások átlagos növekedése
(százalék)
! Ebből
Ndépgaz- _HM"""""""
, "' t _
Évek ország 6231? 5333; "mi?
! ágazatok
beruházása
1961 -—1965 . . Lengyelország 6.8 89 1.8
Magyarország 5.0 5.1 4,6
1966—1970 . . Lengyelország 8.1 8,4 7.2
Magyarország 11,7 11,6 12.0
1971—1975 . . Lengyelország 18,4 20,1 12,6
Magyarország 7.1 6.0 9.4
1976 . . . . Lengyelország 2.5 * ——1,9 _ 4.5
Magyarország 0.5 1.7 -—1.2
A termelő beruházások nagy része új munkahelyek létesítését szolgálta. és ez- zel jelentős mértékben elősegítette a foglalkoztatottak számának növekedését. Az
új munkahelyek számának fokozatos bővülése különösen Lengyelországban volt je- lentős. ahol a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma a vizsgált 16 év alatt
kétharmadával — 4.7 millió fővel — emelkedett. Magyarországon ugyanezen idő alatt valamivel több mint egyharmadával — több mint egymillió fővel —- nőtt a szo-cialista szektorban foglalkoztatottak létszáma.
Az egyes népgazdasági ágak beruházásainak fejlődése mindkét országban elég jelentős mértékben szóródott a népgazdasági átlag körül. Az eltérő ütemű fejlesz- tést jellemzik a következő adatok.
14. tábla
A termelő- és a nem termelőágazatok beruházásai átlagos növekedési ütemének szóródása
— (százalék) —
1961—1965. 1966—1970. 1971—1975.
Megnevezés
években
Népgazdaság összesen. átlagosan
Lengyelország . . . 6.8 8.1 18.11
Magyarország . . . 5.0 11,7 7.1
Ezen belül:
Termelőágazatok szóródása ágazatonként
Lengyelország . . . 3,4—12.7 ó,9—11.6 11,6—26,5 Magyarország . . . -6.7—18.1 8,3—18,7 1,4-12,2 Nem termelőágazatok szóródása ágaztonként
Lengyelország . . . 0.1— 4.1 3,3——10.5 10.5—21.1 Magyarország . . . 4.7—13,7 10,1—10.7 5.9—13,7
Az egyes népgazdasági ágak közül súlyára. jelentőségére tekintettel elsősor—
ban az ipar beruházásainak kiemelt vizsgálata indokolt. Ha visszatekintünk. megál-
A BERUHAZASSTATISZTIKAI MUTATÓK 149
lapítható, hogy mind a lengyel, mind a magyar ipar elmaradott volt a felszabadulás—
kor, és csak néhány iparág tekinthet vissza ebben az időben hagyományos múltra.
(lgy mindkét országban: a textil- és az élelmiszeripar, továbbá Lengyelországban a szénbányászat. Magyarországon pedig néhány gépipari ágazat.) 1960-ra mindkét országban lényegében megszűnt az ipar elmaradottsága.
A két ország iparának összehasonlítását szolgálta a KGST Közgazdasági Ál- landó Bizottságának irányításával 1959-ben végrehajtott összehasonlítás. Eszerint ebben az évben a lengyel ipar egy lakosra számított bruttó termelése 5 százalékkal haladta meg a magyar ipar hasonló mutatójának értékét. Az 1960 óta eltelt 16 év alatt a lengyel ipar beruházásainak évi átlagos növekedése közel kétszerese a ma—
gyar ipari beruházások fejlődésének. A fejlődés ütemkülönbsége különösen a ne- gyedik ötéves tervidőszakban volt számottevő (Lengyelországban 21,9, Magyaror- szágon 6,5 százalékos átlagos növekedés). Az ipar fejlesztését szolgáló beruházási tevékenység eltérő fejlődési üteme is egyik lényeges forrása volt annak, hogy az ipari bruttó termelés a vizsgált 16 év alatt Lengyelországban 300, Magyarországon
pedig 173 százalékkal nőtt.
A vizsgált időszakban fontos szerepet játszott a két ország iparának fejleszté- sében a munkaerőhelyzet. Lengyelország munkaerőhelyzete az iparfejlesztés terén még a negyedik ötéves tervidőszokban is lehetővé tette nagy tömegű, új munkaerő bevonását, vagyis jelentős extenzív források igénybevételét. Ezzel összhangban a termelő beruházások előterében az új munkahelyek létesítését eredményező beruhá- zások állottak. 1961 és 1976 között —— jórészt a beruházások hatására — a lengyel iparban foglalkoztatottak száma 1.8 millió fővel, ebből az utolsó 6 évben 07 millió fővel nőtt. Magyarországon a munkaerő-tartalékok csökkenése már jóval előbb be- következett, és a beruházási tevékenység mindenekelőtt a vizsgált időszak második felében, főként az intenzív fejlesztésre. a munkaerő-megtakarítást eredményező
* beruházásokra irányult. A Magyarország iparában dolgozók létszámának növeke- dése kereken 0.4 millió fő volt, ebből az utolsó hat évben mindössze 15000 fő.
A vizsgált 16 év alatt az iparon belül az egyes iparcsoportok beruházásainak nö—
vekedési üteme mindkét országban jelentősen ingadozott. Ez egyrészt az iparpoliti- kai koncepciók változásával függ össze, másrészt azzal. hogy az egyes ipari ágaza- toknál a nagy összeget jelentő fejlesztéseket, időbelileg kisebb beruházási volu-
ment igénylő rekonstrukciók követték. _
lgy kevés olyan ágazat volt, amelyet a 16 év alatt következetesen az átlagot meghaladó mértékben fejlesztettek: Lengyelországban a gép- és fémfeldolgozó ipart, valamint a ruházati ipart, Magyarországon pedig a bőr-, szőrme— és cipőipart, valamint az élelmiszeripart. Ezeken kívül tervidőszakonként mindkét országban —
változó körrel — 6—8 iparcsoport határozta meg az ipar fejlődését.
A két ország fontosabb iparcsoportjainak fejlődése a következők szerint alakult.
A gépipari beruházások volumene 1961 és 1976 között Lengyelországban több mint tízszeresére növekedett. Magyarországon a fejlődés mértéke ugyanakkor 78 százalékos volt. A beruházásokkal párhuzamosan kiegyenlítődés következett be a gépiparnak az ipari termelésben való részesedésében. Míg 1960—ban Lengyelor- szágban az ipar termelésének 16 százaléka származott a gépiparból, Magyarorszá- gon pedig 25 százaléka, 1976-ban az arány mindkét országban 30—32 százalékos.
A vegyipar beruházásai a második ötéves tervidőszakban Magyarországon na—
gyobb üteműek voltak. Ezt követően a lengyel vegyipar fejlődési üteme felgyorsult.
1976—ban a vegyipari beruházások volumene Lengyelországban 6.1-szer, Magyar- országon 4.2—szer haladta meg az 1960. évit. A termelésből való részesedés 1960-
ban és 1976'ban mindkét országban közel azonos volt.
1 50 DUDÁS JÁNOS
15. tábla
Az ipari beruházások volumenének évi átlagos növekedése , íparcsoportok szerint
(százalék)
1961—1965. 1966—1970. 1971—1975.
Iparcsoport _
években
Lengyelország
(par összesen . . 8.0 , 21,9
Ebből:
Villamos és fűtőenergia-ipar . . . 7.0 7.3 11,8
Fűtőanyagipar . . . 10,7 1.1 15.0
Ebből:
Szénbányászat . . . 5.9 ——O,5 13.7
Vaskohászat. . . 2.1 7.5 37,4
Szinesfémkohászat. . . 16.1 15.3 15,9
Gép- és fémfeldolgozó ipar. . . 122 11,5 26,8
Vegyi, gumi és aszbesztipar . . . 11,4 6.5 15,4
Epitőanyag-ipar . . . —1.3 12,5 20.15
Fa- és fafeldolgozó ipar . . . . —1,3 14,9 36,7
Cellulóz- és papíripar . . . 19,3 —O,2 158
üveg-, porcelán- és fajanszipar . . . O,1 9.3 4.8
Textilipar . . . 0.8 14,'l 23,0
Ruházati ipar . . . 12. 7 155 22, 0
Bőr-, szőrme- és cipőipar . . . -—12.0 26,7 11,2
Nyomdaipar . . . 10,6 —0,7 36.13
Élelmiszeripar . . . 4.7 5.9 279
Magyarorszag
(par összesen . . . 4.4 8, 6.5
Ebből:
Villamos és fűtőenergia-ipar . . . 3.2 5.5 10,0
Fűtőanyagipar . . . 10,7 1.9 5.6
Ebből:
Szén bá nyászat . . . 5.1 —5,3 1.7
Vaskohászat . . . —1,0 4,6 5.6
Szinesfémkohászat . . . 4.7 18.0 —10.3
Gép- és fémfeldolgozó ipar. . . —5.1 11,5 3.2
Vegyi. gumi és aszbesztipar . . . 13.6 3.7 12,3
Épitőanyagf-lpar . . . —12,6 31.7 4.1
Fa- és fafeldolgozó ipar . . . 3.5 -—2,5 12,3
Cellulóz— és papíripar . . . . 34.1 10,3 2.6
üveg-, porcelán- és fajanszipar . . . 8.2 152 1,9
Textilipar . . . 8,2 1.9 9.4
Ruházati ipar . . . —2.8 18.4 17.7
Bőr—, szőrme- és cipőipar . . . . . . 9.4 8.3 9.0
Nyomdaipar . . . —3,4 34 3 12.63
Élelmiszeripar . . . 12.6 12, 9 10.5
Az energetikai ágazatok közül jelentős ütemű volt mindkét országban a villa-
mos ipar fejlesztése.Magyarországon 1960—ban a villamosenergia—fogyasztás 93 százalékát hazai
termelésből fedezték. 16 év alatt 3900 MW kapacitás üzembe helyezésével a villa- mosenergia-ipar teljesítőképességét kereken háromszorosára növelték. Ennek el- lenére 1976-ban a fogyasztásnak csak 80 százalékát biztosította a hazai villamos—energia-ipar. Lengyelország a villamosenergia-felhasználásban 1960-ban önellátó volt. A megnövekedett igények biztosítására 1961 és 1976 között 15300 MW teljesí- tőképességű erőművi kapacitás lépett be a termelésbe, mellyel 3.2—szeresére nö-
A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI MUTATÓK 151
velték az erőművek teljesítőképességét. Az ország 1976-ban is önmaga biztosította
a felhasznált villamos energiát. *Lengyelországban a fejlesztések következtében jelentősen emelkedett a kőszén-
bányászat termelése (1961 és 1976 között 72 százalékkal), az export pedig 123 szá-
zalékkal nőtt, Magyarország kisebb fűtőértékű barnaszénnel rendelkezik. Az ország energiahordozóinak termelésében ezért mind nagyobb szerepet kapnak a szén-hídrogének.
A kohászaton belül mindkét országban a vaskohászati beruházások képezik a jelentősebb hányadot. Az ágazat beruházásainál a két országban jelentős eltérés mutatkozott. Magyarországon a vaskohászat beruházásai 1961 és 1965 között átla- gosan évi egy százalékkal csökkentek, és a következő tervidőszakban is mérsékelt ütemű volt fejlődésük. Lengyelországban korábban szintén nem volt jelentős mérté- kűnek mondható a fejlődés, a negyedik ötéves tervidőszak má50dik felétől azonban nagykapacitású objektumok létesítésével megkezdték az ágazat fejlesztését. A szí- nesfémkohászatban Magyarországon a harmadik ötéves tervidőszakban volt a leg- jelentősebb fejlesztés. ezt követően az ágazat beruházásai évről évre csökkentek.
Lengyelországban a színesfémkohászat fejlesztése mindhárom tervidőszakban e gyen- letes volt, évi 15—16 százalékos átlagos növekedéssel. _
Az élelmiszeripar beruházásai mindkét országban jelentősek voltak. Fejlődésük
Magyarországon egyenletesebb, a 16 év alatt 10—13 százalék évi átlagos növeke-
déssel. Lengyelországban a negyedik ötéves tervidőszak kiugró. 279 százalékos fej- lődést mutat. a korábbi két tervidőszak 4—6 százalékos évi átlagos növekedésével szemben.Az iparhoz hasonlóan úgyszintén jelentős mértékben fejlődtek mindkét ország- ban az építőipar beruházásai. Lengyelországban az építőipari beruházások nagyobb ütemben nőttek, elsősorban a negyedik ötéves tervidőszakban, amikor az átlagos növekedési ütemük 26,5 százalék volt. Magyarországon az 1966—1970. években volt a legintenzívebb az építőipar fejlesztése, a beruházások 18.5 százalékos átlagos
növekedésével.
Mind Lengyelországban, mind Magyarországon a mezőgazdaság és erdőgaz- dálkodás a második legjelentősebb népgazdasági ág. A gazdaság szerkezetének korszerűsítése során mindkét országban csökkent az ágazat súlya a nemzeti jöve- delem termelésében: Lengyelországban az 1960. évi 25.8 százalékos részesedésről 1975-re 15,8 százalékra, Magyarországon pedig ugyanezen idő alatt 30.8 százalék—
ról 13.4 százalékra. A mezőgazdaság bruttó termelése — erdőgazdálkodás nélkül - a vizsgált 16 év alatt mindkét országban azonos mértékben, 49—50 százalékkal nőtt.
A mezőgazdaság egy lakosra jutó termékkibocsátása 1971 és 1974 között 20 száza- lékkal volt magasabb Magyarországon. mint Lengyelországban.
A mezőgazdasági építési beruházások jelentős része új állatférőhelyek létesíté—
sét szolgálta. A 16 év alatt Lengyelországban a szocialista mezőgazdaságban 1.9 millió szarvasmarha- és 2.5 millió sertésférőhelyet létesítettek. Magyarországon
ugyanezen idő alatt 1.4 millió szarvasmarha- és 3.9 millió sertésférőhely épült. Az
ágazat! beruházásainak több mint egyharmadát a gépberuházások képezték. 1960—ban a mezőgazdaság gépellátottsága Magyarországon volt a kedvezőbb. Az azóta eltelt időben beszerzett gépek közül a traktorokból és a traktoros ekékből Lengyel—
ország többszörösét szerezte be a hasonló magyar beruházásoknak. A magyar me-
zőgazdaság által beszerzett traktorok azonban általában nagyobb teljesítőképessé-
gűek, és így a traktorállomány átlagos teljesítőképessége Magyarországon az 1960.évi 34 lóerőről 1976-ban 56 lóerőre nőtt. Lengyelországban a növekedés mérsékel- tebb, a traktorok átlagos teljesítőképessége 31 lóerőről 38 lóerőre emelkedett.
152 * DUDÁS JÁNOS
A nem termelő beruházások közül súlyával és jelentőségével mindkét ország- ban kiemelkedő szerepet tölt be a lakásépítés. A lakásberuházások évi átlagos nö-_
vekedési üteme Lengyelországban 1961 és 1975 között alatta maradt a nem termelő- ágazatokénak, 1976—ban viszont annak kétszeresére emelkedett. Magyarországon
1961 és 1975 között a lakásberuházások üteme szintén valamivel a nem termelő- ágazatok fejlődését szolgáló beruházások növekedése alatt maradt, 1976-ban vi-
szont azzal együtt. de azt jelentősen meghaladó mértékben visszaesett.16. tábla A beruházások évi átlagos növekedése
(százalék)
. Lengyelország : Magyarország
Ágazat 1961— 1966— 1971— l 1961— 1966— 1971—-
1965 1970 1975 1976 ? 1965 1970 1975 1976 Népgazdaság összesen 6,8 8,1 l 18,4 k 2,5 l 5.0 11,7 l 7,1 l O,5
Nem termelőágazatok 1.8 7.2 126 4,5 4,6 12,0 9.4 -—1,2
Lakásberuházás. . . .k 0.6 1 7.6 11.8* 90 4.7 1 1o,7 8.2 -4.7
1951 és 1960 között Lengyelországban 964000, Magyarországon 442000 lakást
építettek. Ebben az évtizedben az ezer lakosra jutó lakások száma évi átlagban számítva Lengyelországban 3.5, Magyarországon 4.5 lakás volt. A második, harma- dik és negyedik ötéves tervidőszakban a lakásépítés folyamatosan növekedett a két országban. 16 év alatt az új lakások száma Lengyelországban 3.106 millió, Magyar-országon 1.142 millió volt.
17. tábla
A lakásépítések alakulása
l Lengyelország Magyarország
MUWÖSZÓ'" 1961— 1966— 1971— 1951— 1966— 1971-
1965 1970 1975 1975 1965 1970 1975 1976
! l l §
A felépített lakások száma (ezer ; '
lakás) . . . . . . . . . 754 942 1137 273 ' 282 328 438 94
Ezer lakosra jutó újonnan épített l !
lakások évi átlagos száma ' 1
(darab). . . . . . . . . 4,9 5,8 681 8.0 5.6; 6.4 8.41 8.9
l
A lakásberuházások .,csúcsidőszaka" mindkét országban a negyedik ötéves tervidőszak volt. Ebben az időszakban több lakást építettek, mint amennyit az 1951
és 1960 között eltelt tíz évben. Lengyelországban 1971 és 1975 között évről évre több
lakást építettek. Magyarországon a növekvő tendencián belül visszaesés is volt:1973—ban az előző évhez viszonyítva csökkent az új lakások száma. Az ezt" követő
években emelkedett a lakásépítés és 1975-ben kiemelkedően magas -— 99 600 —-— volt az elkészült új lakások száma. A tervidőszakon belül elkészült lakásoknak Magyar- országon — a nagyobb arányú magán—lakásépítés következtében —- 51, Lengyelor- szágban pedig 25 százaléka földszintes vagy egyemeletes épületekben létesült. A kétemeletes épületekben épült lakások hányada azonos mértékű (70/0). a középma—gas és magas épületekben épülteké pedig Lengyelországban jóval nagyobb.
A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAl MUTATÓK 153
Az új lakások Magyarországon általában nagyobbak. és átlagban egy kismé- retű szoba nagyságú területtel meghaladják a Lengyelországban épitett lakásokat.
Magyarországon a vizsgált 16 évben épített lakások átlagos területe — a lakások hasznos alapterülete — 652, Lengyelországban pedig 53,9 négyzetméter. Különösen jelentős —- 252 négyzetméter — az eltérés a két ország esetében az 1961 és 1965
között elkészült lakások alapterülete tekintetében.
A lakások nagyságában mutatkozó eltérés összefüggésben van azzal, hogy Mo—
gyarországon nagyobb arányú a magán—lakásépítés. E lakások méretei ugyanis meghaladják az állami és szövetkezeti lakásokét. A negyedik ötéves tervidőszakban az állami erőből épitett lakások területe is kb. 6 négyzetméterrel magasabb volt,
mint Lengyelországban.
A jelentős lakásépítés mindkét országban fokozódó városiasodással járt együtt.
1976-ban Lengyelország lakosságának 56.11 százaléka. Magyarország lakosainak pe- dig 50 százaléka a városokban lakott. Ezen belül igen eltérő a fővárosokban lakók aránya. Varsóban az összlakosság 4.2, Budapesten 19,ó százaléka él.
Mindkét ország lakásépitési tevékenységére jellemző a lakásépitkezéseknek a városokra való koncentrálódása. A 16 év alatt épített lakásokból a városok Len—
gyelországban háromnegyed részben, Magyarországon 56 százalékkal részesedtek.
Lengyelországban ez idő alatt 234 millió, Magyarországon O,ó4 millió lakás épült a városokban. Az ezer városi lakosra jutó új lakások évi átlaga Lengyelországban 8.7, Magyarországon 8.1 lakás.
Országos viszonylatban az ezer lakosra jutó lakások száma 1960-ban Magyar- országon 402 lakással volt több. mint Lengyelországban. A nagyobb arányú ma—
gyar lakásépitési tevékenység hatására a különbség nőtt, és 1975-ben ezer lakosra nálunk már 649 lakással több jutott, mint Lengyelországban.
A beruházások ágazati struktúrája és annak változása
A népgazdaság tervszerű és arányos fejlesztésében különös szerep jut a beru- házások struktúrájának. A szelektív fejlesztési politika megvalósításának is egyik alapfeltétele a beruházási tevékenység ezzel összhangban álló struktúrája.
A beruházások. a fejlesztések szerkezetét alapvetően — mint ez közismert — két tényező határozza meg. Az egyiket a szóban forgó gazdasági egység — jelen eset—
ben ország — adottságai (nyersanyagbázis, a meglevő állóeszközök struktúrája.
egyes ágazatok fejlettsége vagy elmaradottsága stb.) jelentik, a másikat — és talán ez a fontosabb — a fejlesztések alapvető koncepcióit meghatározó beruházási poli- tika. A kettő természetesen nagyon szorosan összefügg egymással.
A beruházások struktúrája szempontjából az egyik alapvető kérdés a termelő és nem termelő beruházások aránya. Az európai KGST-országok közül 1960-ban Len-
gyelországban volt az egyik legalacsonyabb a termelő beruházások aránya (66,70/o).
1976—ban viszont a termelő beruházások hányadát tekintve Lengyelország (80 szó—
zalékkal) a második helyen áll a Német Demokratikus Köztársaság után. Magyar- országon a termelő beruházások aránya 1960-ban közel 70 százalék, 1976-ban pedig valamivel több mint 67 százalék volt, mindenekelőtt az életszínvonal emelésében fontos szerepet játszó lakás, egészségügyi. szociális—kulturális létesítményhálózat je—
lentős ütemű fejlesztése következtében.
A dinamikus beruházási tevékenység eredményeképpen a termelő állóeszközök
részesedése 1961 és 1976 között Lengyelországban 14. Magyarországon pedig 9
százalékponttal nőtt. 1976-ban a bruttó állóeszköz—állomány 63—64 százalékát mind-két országban a termelő állóeszközök képezték.
1 54 ouoAs JÁNOS
A beruházási struktúrában mindkét országban lényeges változások-(következtek
be.18. tábla
A beruházások megoszlása népgazdasági ágak szerint
(százalék)
1961—1965. was—1970. 1971—1975.
Népgazdasági ág 1976—ban
években
Lengyelország
Népgazdaság összesen 100,0 100,0 100,0 100,D
Ebből:
Termelőágazatok . . . 71,4 75,0 78.7 80,0
Ebből:
lpar . . . 40,2 39.4 43.8 45.5
Epítőipar . . . 3,1 4.0 5.1 5, 5
Mezőgazdaság. 13, 9 16.1 13.7 13 4
Erdőgazdálkodás . . 0.4 0.4 0.4 0. 4
Szállítás . . . . . . . . 10,7 11,5 11.6 10,4
Hírközlés . . . 0.7 0.7 0.8 0.9
Nem termelőágazatok . . . . 28, 6 25,0 21.3 20, 0
Ebből:
Lakásépítés . . . 18,0 15,5 13.0 12,6
Tudomány, oktatás. kultúra, művészet. . . 4.8 3.8 2.8 2.8
Egészségügy, szociális ellátás. testnevelés 1,9 1,8 2.1 2.1 Magyarország
Népgazdaság összesen . . 100,0 100,0 100,0 100,0
Ebből:
Termelőágazatok . 69,9 70.7 66.7 67.2
Ebből:
Ipar . 38, 7 35,9 32,5 34.0
Építőipar . . . 1, 9 2.3 2,4 2.5
Mezőgazdaság . . . 13,6 16,2 15.1 13,4
Erdőgazdálkodás 0.6 0.5 0.5 0.4
Szállítás . . . 11 ,3 11,4 10,6 10.5
Hírközlés . . . 0.9 12 1.3 1.4
Nem termelőágazatok . . . 30.1 29,3 33,3 32,8
Ebből:
Lakásépítés . . 17,0 15,3 17,4 15.6
Tudomány, oktatás, kultúra, művészet. . 3.7 3.6 4.2 3.9
Egészségügy, szociális ellátás, testnevelés 2.7 2.7 2.9 3.0
19. tábla
A termelő jellegű beruházások megoszlása népgazdasági ágak szerint
(százalék)
Lengyelország Magyarország
Népgazdosóg' ó9 1961— 1966— 1971— 1961— 1966— 1971—
1965 1970 1975 1976 1965 1970 1975 1976 Termelő beruházások összesen . 100,0 100,0 100,0 l 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből:
lpar . . . . . . . . . . 56,3 52.5 55.7 56.9 55,4 50.8 48,8 50.6
Építőipar . . . 4.3 5.3 6.4 6.8 2.7 3.3 3.6 3.8
Mezőgazdaság és erdőgazclál-,
kodós. . . . . . . 19.9 21,9 17.8 173 20.33 23,ó 23.4 20,7
Szállítás és hírközlés . . . . 16.0 '!
6,3 1531 14,2
17,3 17,9 18,0 17,7A BERUHAZASSTATISZTIKAI MUTATÓK 155
20. tábla
Az ipari beruházások megoszlása iparcsoportok szerint
(százalék)
1961— ? 1966— . 1971—
lparcsoport 1965' 1970' 1975- 1976—ban
években
Lengyelország
Ipar összesen . . . . . . . . . . . . . 100.0 100,0 100,0 100,0 Ebből:
Villamos és fűtőenergia—ipar . . . 12,1 10,1 8.7 7.6
Fűtőanyagipar . . . 22.3 16.5 132 10,7
Ebből:
Szénbányászat . . . 15.3 10,0 7.6 8.1
Vaskohászat. . . 8.3 6.6 8.7 12,9
Színesfémkohászat. . . 3.4 5.1 4.6 5.0
Gép- és fémfeldolgozó ipar . . . 15.3 19,0 23,4 25,3 Vegyi, gumi és azbesztipar. . . 12,5 15,9 10,5 11, 9
Épitőanyag—ipar . . . 6.4 6.0 6.3 5.2
Fa- és fafeldolgozó ipar . 1.6 1.7 2.6 3.5
Cellulóz- és papíripar . . 2.1 2.1 1.3 1.4
üveg-, porcelán- és fajanszipar . 1.3 1.1 0.9 0.9
Textilipar . . 3.8 4.6 6.2 4.3
Ruházati ipar 0.3 0.5 0.6 0.6
Bőr-, szőrme- és cipőipar 0.5 0.8 0.8 0.7
Nyomdaipar . 0.5 0.6 0.7 0.4
Élelmiszeripar 8.7 8.6 10.6 8.3
Magyarország
Ipar összesen . . . 100,0 1000 7000 100.0 Ebből:
Villamos és fűtőenergia-ipar . . . 13.7 12,3 13.6 13.9
Fűtőanyagipar . . . 17,8 15,7 12,8 14.2
Ebből:
Szénbányászat . . . 9.7 ó,4 _ 3.7 3.7
Vaskohászat. . . 8.4 6.6 6.2 5,4
Színesfémkohászat. . . 4.5 6.9 3.5 2.9
Gép— és fémfeldolgozó ipár . . . 17,5 18.5 16.4 17,5 Vegyi, gumi és azbesztipar. . . 13,8 13.0 13,8 13,5
Építőanyag-ipar . . . . 4.8 5.0 6,4 5.8
Fa— és fafeldolgozó ipar . 1.4 1.1 1.9 1.3
Cellulóz- és papíripar . . 1.8 2.3 2.3 2.2
üveg—, porcelán- és fajanszipar . . . 1.3 1.5 2.1 1.3
Textilipar . . . 5.0 4.3 54 4.9
Ruházati ipar . . . 0.3 0.4 0.8 0.6
Bőr-. szőrme- és cipőipar . . . . . . . 07 0.9 1,1 1.0
Nyomdaipar . . . 0.6 0.8 1.1 1.1
Élelmiszeripar . . . 7.8 9.6
11.1 13,0
A népgazdasági beruházások fontosabb szerkezeti tendenciái a következőkben foglalhatók össze:
-— a termelő beruházások aránya Lengyelországban folyamatosan emelkedett. és 1976- ban volt a legmagasabb. Magyarországon a termelő beruházások aránya bár hullámzóan. de lényegében csökkenő tendenciájú;
— a nem termelő beruházások hányada Lengyelországban számottevően csökkent. Ma- gyarországon — a már emlitett hullámzás mellett — növekvő tendenciájú;
—- a legtöbb beruházásban részesülő termelőágazatok mindkét országban egyaránt sor- rendben: az ipar. a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a szállítás és hírközlés;
1 56 ! DUDÁS JÁNOS
— a legjelentősebb a nem termelőágazatok beruházásai közül úgyszintén mindkét ar— 7 szágban a lakásépítés, illetve a lakásberuházás, amely Lengyelországban csökkenő aránya, Magyarországon kb. 2 százalékpontos ingadozással közelítőleg azonos szinten áll.
Az összes népgazdasági beruházáshoz hasonlóan a vizsgált 16 év alatt eltérően alakult a két országban a termelő beruházások szerkezete is. (Lásd a 19. táblát.)
A termelő beruházásoknak több mint a felét mindkét országban az ipar fejlesz- tésére fordították. Az ipari beruházások aránya Lengyelországban a második ötéves
tervidőszak után visszaesett, majd a negyedik ötéves tervidőszak emelkedő tenden- ciája után 1976—ban volt a legmagasabb; Magyarországon az ipari beruházások
aránya csökkenő irányzatú. Az építőipari beruházások súlya mindkét országban nőtt, de Lengyelországban a termelő beruházások nagyobb hányadát fordították azépítőipar fejlesztésére. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás. valamint a szállítás
és hírközlés beruházásai Lengyelországban csökkenő arányúak, Magyarországonhullámzók.
Az ipar belső ágazati struktúrájában szintén változások következtek be az egyes
iparcsoportok beruházásait vizsgálva. Az arányok változása azonban nem járt együtt az ágazatok fontossági sorrendjének, a beruházásokból való részesedésénekalapvető megváltozásával. (Lásd a 20. táblát.)
A vizsgált 16 év alatt az ipari beruházások struktúrájának alakulásában a fan-
tosabb irányzatok a következőkben foglalhatók össze:
—- mindkét országban 6 iparcsoport fejlesztése képviselte a beruházások nagy részét, ezek: a villamos és fűtőenergia-ipar, a fűtőanyagipar, a kohászat, a gép— és fémfeldolgozó
ipar, a vegyi, gumi— és azbesztipar, valamint az élelmiszeripar;
—— a 6 iparcsoport a beruházások csaknem négyötödét jelentette, de arányuk a má- sodik ötéves tervidőszak és 1976 között kissé csökkenő: Lengyelországban részesedésük 79.2 százalékról 7á,7 százalékra, Magyarországon 79,0 százalékról 77.5 százalékra csökkent:
— Lengyelországban a gép- és fémfeldolgozó ipar, valamint a kohászat beruházásainak súlya emelkedett jelentősebben, Magyarországon csupán az élelmiszeriparé;
-— Lengyelországban számottevően csökkent a villamos és fűtőenergia-ipar. valamint a fűtőanyagipar aránya az ipari beruházásokból. Magyarországon a kohászat fejlesztésének
aránya esett jelentősebben vissza.
A beruházások anyagi—műszaki struktúrája és dinamikája
Mind a két ország népgazdaságának termelő és nem termelő szférájában, a különböző ágazatokban a vizsgált időszakban bekövetkezett fejlődésben, mint a vá- zoltakból megállapítható, fontos szerepet töltött be a fejlesztési, beruházási tevé—
kenysxég terjedelme, dinamikus növekedése, struktúrája. E tekintetben nagy jelen—
tőségű a beruházások anyagi—műszaki összetétel szerinti struktúrája, illetve annak változása is.
Közismerten a termelés dinamikus fejlesztésének fontos kritériuma. hogy a be- ruházási ráfordítások minél nagyobb hányadát a gépek és berendezések beruhá—
zása alkossa. A nem termelőágazatok fejlesztésében pedig jellemzően az építési be-
ruházások állnak előtérben. Mind a termelő, mind a nem termelő szférában köve-
telmény (: beruházások anyagi—műszaki struktúrájának helyes meghatározása, azarányok lehetséges optimumának biztosítása, végeredményben a beruházások épí-u
tési részének mérséklése. csökkentése. A beruházási tevékenységgel szemben tá- masztott olyan igény ez, amely nem csak Lengyelországban és Magyarországon fon—tos követelmény, hanem gyakorlatilag mindenütt. Szorosan érinti ez a beruházási tevékenység hatékonysági kérdéseit is.
Mit mutat a beruházások anyagi—műszaki összetétel szerinti dinamikája Len—
gyelországban és Magyarországon?
A BERUHÁZÁSSTATISZTlKAI MUTATÓK 157
A beruházások egyes anyagi—műszaki csoportjai a két országban különböző mértékben növekedtek a vizsgált 16 év során.
21.tábla
A beruházások évi átlagos növekedése
(százalék)
*Lengyelország Magyarország
Anyagi—műszaki csoport
1966— 1971— 1966— 1971—
197o.1975. 1976 1970. 1 1975. 1976
Összesen . . . 1ll18,4 2,5 11,7 7.1 ] 0,5
Ebből:
Építés—szerelés . . 7.5 14,ó 0 122 5.7 —1,3
Gép— és berendezésbeszer-l
zés . , 9.3 233 6,6 10,3 9.6 2.6
Ebből: ..l
Belföldi gép . 9,4 ] 14,7 . 6.5 7.4 —0.5
lmportgép . .l 95 l 39.1 . 139 n.o 3,1
l ,
Mindkét ország beruházási tevékenységére általában jellemző. hogy a gépi be- ruházások növekedési üteme meghaladja az összes beruházásokét. A gépberuhá- zásokon belül nagy szerepet játszottak az importgépek, melyek növekedési üteme mindkét országban meghaladta a belföldi gyártású gépekét. A harmadik ötéves tervidőszak idején az import gépi beruházások növekedési üteme Magyarországon magasabb volt. mint Lengyelországban. A negyedik ötéves tervidőszakban mindkét országban az import gépi beruházások nőttek a legdinamikusabban, de Lengyelor- szágban ebben az időszakban különösen ugrásszerűen emelkedett a gépimport és egyetlen olyan év sem volt. hogy az import gépi beruházások évi növekedése ne ha—
ladta volna meg a 20 százalékot (1972-ben 67, 1973-ban 51 százalék volt).
22. tábla
A fontosabb termelőágazatok építési és gépberuházásainak hányada
(index: az ágazat összes beruházása : 100)
1966—1970 1971 —1 975 1976
Népgazdasági ág
Építés Gép Építés Gép Építés Gép
Lengyelország
l ar . . . . . . . . . . 47,8 42,3 40,7 50,5 36.8 56.8
pítőipar . . . . . . . . 32,5 65,0 30,7 66,0 32,3 64,1
Mezőgazdaság* . . . 65,3 32,1 61,9 34,7 57,7 39,8
Szállítás" . . . ., . . . 33.3 65,0 31,4 65,3 30,5 65,4
Magyarország
ipar . . . . . . . . . . 44.2 46,8 42,2 472 l 38,9 49,5
Építőipar . . . . . . . . —31.2 64,7 ; 30,4 64.8 l 182 79,3
Mezőgazdaság" . . . . . 60,4 27,2 54,4 39,2 45,7 48,3
Szállítás" . . . . . . . 43,3 53,8 45,0 50,9 46,0 48,8
" Az erdőgazdálkodás nélkül.
" A hírközlés nélkül.
Magyarországon a beruházási feszültségek mérséklése érdekében hozott intéz-
kedések hatására 1972-ben és 1973-ban csökkent a beruházások és ezen belül a158 , DUDÁS JÁNOS
gépbehozatal növekedési üteme. A tervidőszak többi évében a beruházott import- gépek évi növekedése 18—23 százalék között ingadozott.
Az építési beruházások fejlődési üteme eltérő volt a két országban 1966 és 1976 között. A harmadik ötéves tervidőszakban Magyarországon. a negyedik ötéves terv- időszakban pedig Lengyelországban volt magasabb a beruházási építkezések növe- kedési üteme; 1976-ban Magyarországon visszaesés, Lengyelországban stagnálás
következett be. !
A harmadik és negyedik ötéves tervidőszakokat, valamint az 1976. évet összeha-
sonlítva az ipar, a mezőgazdaság és a szállítás építési és gépberuházásainak'ará- nya a két országban eltérően, az építőiparban —— 1976 kivételével — lényegében azo—nosan alakult.
A negyedik ötéves terv időszakában és 1976-ban valamennyi termelő népgazda—
sági ágban a gépberuházások növekedése volt az erőteljesebb, s ennek hatására több termelőágazatban nőtt a gépberuházások súlya. Lengyelországban az ipari be—
ruházá—sokon belül a gépbeszerzés hányada 1971-ben 435, 1975-ben 54.1, 1976-ban 56.8 százalék volt. Az építőiparban az erőteljes gépesítésre a fokozott ütemű beruhá—
zási tevékenység kezdetekor. 1972—1973-ban került sor. Magyarországon az ipar és az építőipar, valamint a mezőgazdaság gépberuházásainak aránya 1973—től évről évre nőtt.
Lengyelország és Magyarország beruházási tevékenységének az előbbiek sze-
rinti dinamikai és strukturális összehasonlítása alapján nyert eredmények, vázolt tendenciák —- úgy véljük -— megfelelő alapul szolgálhatnak néhány összefoglaló jel-legű általános következtetés levonásához. lgy a két ország beruházási tevékenységé-
nek összevetése arra mutat. hogy:
—- a vizsgált időszakban mindkét országra a dinamikus beruházási tevékenység jellemző:
-— a nemzeti jövedelemnek felhalmozásra, ezen belül beruházásokra fordított hányada a vizsgált időszakban Lengyelországban nagyobb arányban nőtt. és nemzeti jövedelmének is valamivel nagyobb részét fordítja beruházásokra (és felhalmozásra), mint Magyarország;
—- a beruházások átlagos növekedési üteme az 1961—1975. években mindkét országban meghaladta. 1976-ban viszont nem érte el a nemzeti jövedelem fejlődési ütemét;
! — összességében 16 év alatt a beruházási tevékenység mindkét országban jelentősen ingadozott. de a hullámzás Lengyelországban kisebb mértékű, mint Magyarországon. A ma—
gyarországi beruházások növekedése határozott periodikus hullámzást mutat;
— mindkét országban tapasztalható a megvalósítások elhúzódása, az üzembe helyezés késedelme és ennek következményeként a beruházások befejezetlen állományának jelentős növekedése;
— a mindkét országban egyaránt számottevő fejlődést mutató tendenciák ellenére, azok ütemében és irányában. az egyes országokon belül és a két ország tekintetében is időben, területileg, illetve strukturálisan gyakran jelentős különbségek mutatkoznak.
A fejlődés ütemében, irányában a két ország esetében megmutatkozó kiemel- kedő különbségek közül figyelemre méltók:
— a termelőágazatok beruházásai Lengyelországban meghaladták a népgazdaság ösz- szes beruházásainak növekedését: ez a tendencia Magyarországon a második ötéves terv idő- szakában érvényesült, a harmadik és negyedik ötéves tervperiódusban viszont nálunk a nem
termelő szféra beruházásai nőttek gyorsabban;
— az ipari beruházások képezik mindkét országban az összes beruházás legnagyobb hányadát; Lengyelországban azonban az ipari beruházások volumene az összes beruházás- nál gyorsabban, Magyarországon viszont kisebb ütemben növekedett; az ipari beruházásokon belül 16 év alatt Lengyelországban a beruházásoknak több mint egyötödét, Magyarországon pedig több mint egyhatodát a gépipar fejlesztésére fordították, a lengyel gépipari beruhá- zások különösen gyors ütemben fejlődtek:
A BERUHAZASSTATISZTIKAI MUTATÓK 1 59
— az építőipar fejlesztésére Lengyelországban arányaiban lényegesen többet fordítot-
tak. mint Magyarországon: , ' ,
— a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházások aránya Lengyelorszagban mer- séklődött, Magyarországon nőtt, dinamikájukra jellemző, hogy az 1961-1970 közötti években az átlagosnál gyorsabb. azt követően pedig mérsékeltebb növekedést mutatott mindkét or- szá ban;
g— az infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházásokra mindkét országban jelentős ösz- szegeket forditottak, ennek ellenére számottevő aránykülönbség mutatkozik (Magyarországon az összes beruházások 32. Lengyelországban 23 százalékát használták fel erre a célra); a nem termelő szféra beruházásainak nagyobb hányadát mindkét országban lakásépítésre fordí-
tottók.
Vizsgálatunk alapján összefoglaló következtetésként levonható, hogy a gazda- ságpolitikai célok megvalósításában a két országban egyaránt jelentős a szerepe a beruházáspolitikának. Mindkét országban nagy figyelmet fordítanak a beruházási tevékenységre. A vizsgált időszakban a beruházások dinamikus növekedése volt egyik fő feltétele mindkét országban a termelés dinamikus növekedésének. Ezzel egyidejűleg ez jelentette a kiinduló alapját a termelési struktúra korszerűsítésének és mindezek eredményeként az életszínvonal emelésének. valamint az ebben fon-
tos szerepet játszó életkörülmények javításának is.
A két országban folyó beruházási tevékenység vitathatatlan és jelentős ered- ményei mellett, az ütemingadozások, hullámzások e tevékenység egyenetlenségeire mutatnak, és az egyensúlyi követelmények betartásának fontosságára hívják fel a figyelmet. Ugyanakkor másik oldalról az ütemingadozásokban tükröződik mindkét ország azon szándéka is, hogy eleget tegyen e követelménynek.
Az elemzés alapján nyert információk felvetik továbbá, hogy a beruházássta—
tisztika módszertanát — mind a nemzeti statisztikai gyakorlatban. mind a KGST ke- retében folyó együttműködés lehetőségeinek kihasználásával — úgy kell a jövőben is továbbfejleszteni, hogy az még jobban ráirányítsa a figyelmet a beruházási szféra eredményeire és egyidejűleg a neuralgikus pontokra. lgy például a nemzeti jövede- lem racionális megosztására; a felhalmozási alap optimális felhasználási arányá- nak biztosítására; az egyensúlyi követelmények fokozottabb és kiegyensúlyozottabb érvényesítésére; a befejezetlen állomány növekedésének mérséklés—ére; a struktúra- fejlesztés időszerű kérdéseire; az ütemek és arányok helyes megválasztására stb.
A beruházásstatisztikával szemben támasztott követelmény. hogy az jól tükrözze: a beruházási tevékenység változásai megfelelnek-e a gazdaságpolitikai céloknak, mennyiben állnak összhangban, illetve mennyiben térnek el esetleg azoktól, vagyis kellő időben és megfelelő módon hívja fel a figyelmet a gondokra, problémákra is.
A KGST keretében folyó statisztikai munka eddigi tapasztalatai szerint a kiala- kult és tovább szélesedő együttműködés. a közös (két- és sokoldalú) munka a to- vábbiakban is eredményesen segítheti. hogy a beruházásstatisztika az említett kö—
vetelményeknek, a vele szemben jelentkező reális igényeknek még jobban meg
tudjon felelni.PE3l—OME
B nauec-rae Baonnoro sameuanua aBTOp yxaausaer, ufo pacumpeuue Memnynapoguoro co-rpynnuuecraa smnsnraet Ha nepegnuü nnaH Taxme őonee npocme daopmu naycropou- aux CpasHei-rmi. OcymecranneMan a pal—max CBB crarncmuecxas Merononormecxaa pa—
őora u ocnosblsammancz Ha Heü c-ramcmuecnasi uncpopmauuz ctpaH-uneuoa CBB nanmo- rcn aamnoü npennocunkoü conoctasumocm nanuux " nocroaepnocm ussnexaemux au-
aoppa.
Aayc'ropouuee cpaauenue nonscxux " aeurepcmx Kanmanoanomenuü őbmo npoae- AeHO OTHOCHTeanO 1961—1976 rr. : cootae'rcmuu c cornamenuem o cotpynumecne memAy seurepcxumu " I'IOJ'IBCKHMH ueHTpaanblMH ctamcmuecxumu ynpaeneummu.
160 DUDÁS: A BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI MUTAIGK
AB'rop nocne uanomemm Hecxonbxux 0611th unguxaropoa Aayx crpau pacpriaaev aam—ieümne BSaHMOCBHSH HCI'lOHb3OBaHHH Haunonanbnoro noxona, Hauuouanbnoro noxona
" Kanmanoanomeunü, a TBKMe namam—mu Halmi-ms! Heaaaepmennbix xannranoanome'nm.
Honpoőuo paccmarpuaaer AHHBMHKY " c-rpyn'rypy HOHbCKHX n aenrepcxnx K'a'nmanosno- mel-mü cornacuo nponasoncraennoü " Henpouasoncreeunoü ctpepaM, orpacan, nemm-'—
pacnsiM n. T. A. n0K63blBaeT rakme MaTepHaanO-TeXHHHeCKYl-O Cprm'ypy " Annammcy
kanuranoanomeHi—rü. '
As'rop npuonm- n BbIBOAY, uto s oöenx CTpaHax ynennercn őonbwoe annmaune uri-'—
secrnunonnoű .aenrenbr-iocm " yuery nocmmytarx 3.11er peaynbtaroe. OAHaKO Kone'őanm 'reMnoa xanuranoanomenui YKa3hlBai01' Ha 3HaI-ieHHe COÖntOAeHHH rpeőoaanuü pannoaecns.
SUMMARY
in the introduction the author points out that expanding international co-operation thrust forward also the simpler devices of the bi-lateral comparisons. The methodologicol work in CMEA and the corresponding supply of data of member countries are important con- ditions of the comparability of statistics. reliability of the conclusions.
The bi-la'teral comparison of investments in Poland and Hungary wos prepared for the 1961—1976 period within the scope of the co-operation agreement of the Hungarian and Polish statistical offices.
The study reviews some general characteristics of the two countries, then deals with the use of the national income. the main relations between the national income and in- vestments. the changes in the unfinished investments. The study investigates in detail the dynomics, structure of the investments in Poland and Hungary in the productive and non productive spheres. branches, and within this sub—branches etc. The financial and technical structure, dynamics of the investments is also presented.
The author comes to the conclusion that in both countries most attention is given to the investment activities and to accounting of the results achieved in this field. However, fluctu- ation of the rate directs attention to the importance of complying with the reauirements of
balanced development.
