HOZZÁSZÓLÁS
A TERMELÉKENYSÉG EMELKEDÉSE MINT A TERMELÉS NÖVEKEDÉSÉNEK TÉNYEZÖJE
!.
A termelés fokozásának két legfontosabb eszköze:
!. a termelékenység emelése,
2. a munkaerő létszámának növelése
A sz'bcíalísta gazdálkodás a termelés emelkedését egyre nagyobb mértékben a ter—
melékenység növelésével éri el. Erre mutat a Szovjetunió példája, ahol a harmadik ötéves tervben a termelés emelkedésének 70%-át irányozták elő a termelékenység emelkedése révén, a munkáslétszám növelése útján pedig 30%-ot, ugyanakkor a háború utáni ötéves tervről szóló törvény a termelés emelkedését 75%—ban írta elő a termelé-
kenység emelkedése révén és csak 250/o-ban a munkáslétszám emelésével. * Ha a termelékenység alakulását ellenőrizzük, vizsgálatunknak arra is ki kell ter- jednie, hogy a vizsgált területen mennyire érvényesül a szocialista gazdálkodásnak ez
a követelménye. ,
Az elemzés módjára nézzünk meg egy példát:
Termelési érték§ Munkások átlagos 1 munkásra , Időszak változatlan áron ! $$$? 835 termelés
Január ... 400.000 Ft 80 5.000 Ft
Február 462000 ,, 84 5.500 ,,
Változás ! 4- 62.000 Ft § 4— 4 E a— 500 Ft
1
A 62000 Ft termelésemelkedésből:
a) a létszámban történt változás (4 fő emelkedés) kihatása"!— 20000 Ft 323015 Kiszámítása: a bázisidőszak (január) 1 munkásra eső
termelési értékének és a munkáslétszám különbségének szorzata:
5000 X 4 : 20 (NO .
b) a termelékenység változásának kihatása ——- ——- —- —— —-— 42 000 Ft 67,7%
Kiszámításazr az l munkásra eső termelés különbségének és a második időszak munkáslétszámának szorzata:
500 X 84 : 42 000 -
62000 Ft 100,0%
A termésemelkedés oka tehát 67,7%V—ban a termelékenység emelkedése, 32,3%-ban pedig a munkások létszámának növekedése.
.
A számítás helyessége könnyen ellenőrizhető. Ha termelékenység-emelkedés nem történt volna, csupán létszámnövekedés, a februári termelés . '
8 , a az —- — _- .— —— —— —— — _.. —— —* —— 420000Ft Sigogglní a Zjanuárl —— —— "§ —— —f — — —— m — —— 400000 ., termelési értékkel szemben, tehát a létézámemelkedés kihatása —— 20000 Ft;
' A februári termelés azonbán nemcsak a létszámtöbbletnek megfelelő 420000 Ft volt, hanem --— —— w —— — —— —— ,___ —— ; —— —— — —— —— 462000 .,
mível termelékenység-emelkedés is történt, így 3 termelékenység ._.—___—' emelkedés kihatása ;— — —'— a— — _— _- w __ —— ' —— 42000 Ft
Tételezzük fel, hogy a második időszakban (februárban) a termelékenység csökkent. w-Termelési érték Munkások átlagos 1 munkást-a Időszak ! változatlan áron $$$? 63" termelés
Január . . . . 400.000 Ft 80 ! 5.000 Ft
Február ... 403200 ,, 34 ; 4.800 Ft
Változás ; *!" 3.200 Ft 3 l 4 % _— 200 Ft
a) A létszámban történt változás kihatása . ' 5000 X 4 : * —— —— —— —— _ —-— —— —— —— — 20 000 Ft b) A termelékenység változásának kihatása
200 X 84 : __ — —' _ —— _. __ __ —— —— —— 16 800 Ft 3200 Ft
A létszámban történt emelkedés,r tehát a termelési értéket 20000 Ft-tal növelte.
a termelékenység csökkenése miatt viszont a termelés ténylegesen csak 3200 Ft—lal emelkedett. Az ilyen termelésemelkedés a vállalat súlyos hiányosságaira mutat.
ll.
_ A termelési érték emelkedésében vagycsökkenésében a )termelékenység és a ' munkáslétszám változásán kívül más okok is közrejátszhatnak így a munkaigényes—
ség változása, túlórázás, az eg'ryes időszakok munkanapjalnalk eltérő száma. Ilyen eset—
ben az l munkásra eső termelési érték válutozásának oka nem kizárólag a termelékeny—
ség változása, hanem annak kialakításában az említett egyéb okok is közrejátszanak, amelyek kihatását külön kell kíelemeznünk. . *
Az alantíakban nézzünk meg egy példát arra az esetre, ha az egyes időszakok munkanapjainak szirma eltérő. Tételezzük fel, hogy a közölt elsö példánál február—
ban 24; márciusban 25 munkanap van, az 1 _munkásra eső termelési érték emelkedé—
sét tehát részben ez a kő_rülmény is előidézte. Elemzésülnfk ebben az esetben:
Munkások átlagos
Időszak ! Termelésx érték 1 munkásra
!
változatlan áron 512333? , 955 termelésl
Január ... 400.000 Ft ' se . 5.000 Ft
Február ... 462000 ,, 84 ' 5.500 ,,
Változás %— 62.000 Ft — ! —l— l ! —l— 500 Ft
HOZZÁSZÓLÁS ( ; ! 4 179
A 62000 Ft termelésemelkedésből:
a) a létszámban történt változás kihatása _
5000 X 4 ':— _ 20 000 Ft 32,3%
Az i munkásra eső termelés emelkedésének kihatása 500 X 84 : 42 000 Ft, ebből:
b) A munkanapok számának emelkedésére esik —— 16666 ,, 26,9%
Kiszámitása:
a bázisidőszak termelése _ 24
munkanap alatt —— — -— ——4000OO Ft
ugyanaz 25 munkanap alatt '
400 000 x
*2—4— ;(25: 416666 Ft
volna; a többlet : — .. 16666 Ft c) A termelékenység emelkedésére esik '42 000 Ft 16666 Ft
25 334 Ft 25 334 nt 40.893 . 62000 Ft 100,0'/o —
III.
'A fenti módon nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy a termelés emelkedése vagy csökkenése egyik időszakról a másikra milyen okok következtében állt elő; hasonló—.
képpen rámutathatunk a tervtúlteljesítés vagy lemaradás okaira, arra, hogy a túlteljea sítés vagy lemaradás milyen mértékben ,__a 'termelékenységváltozás ,és milyen mérték- ben a létszámban történt eltolódás következménye. '
Példa:
. Termelési érték Munkások áUaBOST 1 munkám-a Megnevezes, Ella??? ÉT gázáraiá eső termelés
' Terv 400.000_'Ft 100 — 4.000 Ft
Teljesités ... 471500 ,, 115 4.100 ,,
, %%; we, '
Túlteljesilés 71.500 F! I 15 100 F!
A tervtúlteljesítésből:
a) a létszámban történt változás kihatása
4000 X 15 : - 60 000 Ft — 839 %
b) a termelékenység emelkedésének kihatása *
llSXlOOz 11500 ,, l_6,1%
71 500 Ft 100,0%
A termelési terv túlleljesitése tehát. 83,9%—ban a létszámban történt túllépés
következménye és csak 16,l%-ban a termelékenység emelkedésének kihatása. Az ilyen
jelenség nem felel meg a szocialista gazdálkodás követelményeinek, amely szerint a termelés emelkedését, a termelési terv túlteljesítését elsősorban a termelékenység emel-kedésével kell elérni. ,
; IV.
A Az 1952. évi ipari tervek elkészítésének módszerére vonatkozó egyes minisztériumi (pl. Kohó- és gépipari, Könnyűipari) tervkészítési utasítások a fenti számítást más módon írták elő; ezek szerint a termelékenység emelkedésének kihatását a termelékenységemelkedés és a termelésemelkedés százalékának hányadosa 'mutatja.
Nézzünk meg erre á számítási módra egy példát:
T lé 1 érték Munkások átlagos 1 ká ,
Időszak váltríítlín áron ; Index sílélgéiááági %?Ég'márg Index
Január ... 1.000.000 Ft 100 200 5 .000 Ft 100
Február ... 1.500.000 ,. 150 250 6.000 ,, 120
' Emelkedés somooo Ft ; — 50 % [ ao ! 1.000 F! ; 80 %
_ A termelés 500.000 Ft-os emelkedéséből e számítás szerint:
a) a termelékenység emelkedésének kihatása
%%X 100 :: 40% 200000 Ft m$
b) a létszámemelkedés kihatása lOO%
— 4o%
_
60% 300000 ,, , ,, 6096
500.000 Ft 100%
Ez a számítás nem ad pontos eredményt, mert nem veszi figyelembe a létszám- külőnbözetre eső magasabb termelékenységet. A 20%-os termelékenységemelkedés ki—
hatását ugyanis a bázisidőszak termelési értéke (l,000.000 Ft) után számítja, holott ez l,250.000 Ft után számítandó, tehát a 2596-es létszámemelkedésmek megfelelően felemelt termelési érték után.
Helyes számítás szerint:
a) a termelékenység emelkedésének kihatása
250 X [000 :
250.000 Ft 50%
b) a létszámemelkedés kihatása
50 X 5000 m . 250000 ,, 50%
500.000 Ft ' 10093
M—
V.
Módosított ötéves tervünk szerint 1954-re a gyáripari termelést 2lO%-kal, a ter- melékenységet 92%-kal kell emelnünk—. Mit jelent ez? Ha ez 1949. évi színvonalat mind :képpentermelés,alakul:mind a munkaerőlétszám vonalán lOO—nask Vesszük. számításunk a következő-
, "
Időszak Termelési érték ! Index Munkáslétszám 333331 Index
1949 ... 100 100 100 i 1,_- 100
1954. ... 310 310 161,5 132 192
Emelkedé: ! em ! 210 % [ cu ; 'o,9s , 99 %
aozmszoms ,_ ' 421
A 210%-os termelésemelkedésből: * . a) a létszámban történt emelkedés kihatása
61,5X 1 :: 615 29,3%
b) a termelékenység emelkedésének kihatása
lGl,5 X 0,92 : l48,5 70,7%
' 2!0,0 100,0%
Ha a termelésemelkedés 210%-os, a termelékenységemelkedés 92%-os, bármely más (termelési adattal is mindig hasonló arányt kapunk a létszámban történt emelkedés
és' a termelékenységemelkedés kihatásaként.
Helytelen tehát az a gyakran hallható megállapítás, hogy módosított ötéves tervünk szerint a termelésemelkedés ,,majdnem felét" a termelékenység emelésével kívánjuk el- érni (,,a' 210%-os termelésemelésből 92%-ot"). A tény ezzel szemben: módosított ötéves tervünkben a termelés 210%-os, a termelékenység 92%—os emelését irányoztuk elő, ami annyit jelent, hogy a termelésemelkede'st 70,7%—ban a termelékenység emelésével, 29,3%—
ban a munkáslétszám növelésével kívánjuk biztositani.
Fokozott jelentőséget ad ez a körülmény a termelékenység emelkedése kérdésének!
Az ötéves tervben előírt arány ugyanakkor vezérfonal számunkra annak megállapításá- nál, vajjon a vizsgált szervek helyes tervleladatot tűztek-e maguk elé és hozzájárulnak-e
ezen a téren ls ötéves tervünk célkitűzéseinek teljesítéséhez.
Kápolnai Pál
MEGJELENT
a Kereskedelmi Szakkönyv- és Lapkiadó kiadásában
!. ll. mnxulmv :
ll SZDVIET KERESKEDELEM
EIllllllSZlRllleSl ES MEGHllElEZESE
A könyv foglalkozik a szovjet kereskedelem finanszírozási és pénzügyi kérdésével. Részletesen tárgyalja a forgóalappal és forgóeszközökkel, az elszámolási formákkal a jövedelmező- séggel, a rövid— és hosszúlejáratú hitelekkel, a beruházásokkal kapcsolatos szervezési és tervezési kérdéseket.
Igen tanulságosan fejti ki az önálló gazdaságos elszámolás kérdéseit a kereskedelemben.
Komoly segítséget jelent a könyv tanulmányozása a kereske- delmi vállalatok vezetőinek és üzemgazdászainak munkájukban.
