A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése

(1)

A NAGY OKTÓBER HATÁSA -— AWKGST-ORSZÁGOK STATISZTIKAI EGYUTTMUKODESP

BÁLINT JÓZSEF

Ezekben a napokban a föld minden országában a kommunisták és a haladó emberek milliói emlékeznek meg a jelenkori történelem legnagyobb politikai jelen- tőségű eseményéről, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről. Ez ter—

mészetes. mivel a valóban nagyjelentőségű történelmi események nem ismernek időbeli és térbeni határokat, az emberek cselekedeteiben és emlékeiben élnek nem—

zedékről nemzedékre.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évvel ezelőtti győzelme a bolsevik párt vezetésével, melynek élén a kiváló politikai személyiség, Lenin állt. az emberi- ség történetének új szakaszát nyitotta meg.

A szovjet nép a világon elsőként építette fel a szocialista társadalmat, átala- kítva a valamikor elmaradott agrárországot magasan fejlett gazdasággal rendel-

kező. hatalmas ipari világhatalommá.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megszüntette a nemzeti egyenlőtlen- séget. biztosította a szovjetek országa nemzeti köztársaságainak a mindenoldalú

politikai, gazdasági és kulturális fejlődés egyenlő lehetőségét.

A szovjet nép jelenleg a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével. az ország termelőerőit minden eszközzel fejlesztve a kommunista társadalmat építi. A kommunista társadalom sikeres felépítéséhez a szovjet népnek mindene megvan: a mar—

xista—leninista elmélet. amely megvilágítja az előre vezető utat. hatalmas termelő- erők. kolosszális természeti gazdagság. a szocialista épités gazdag tapasztalata. a dolgozók kimeríthetetlen alkotóen'ergiája, a szocialista országok megbonthatatlan barátsága és kölcsönös segítsége, az egész világ haladó erőinek állandó támo- gatása.

A Szovjetunió óriási hatást gyakorolt és gyakorol a világtörténelem menetére.

Ez a hatás különösen annak a fényes győzelemnek a következtében erősödött, amelyet a szovjet nép a fasiszta Németország és Japán felett aratott a második világ- háború idején.

A szovjet nép önfeláldozó. a fasizmus által elnyomott népek felszabadításáért vívott harcának dicsősége soha nem évül el. Szívünlkben örökké élni fog a hála a népünk felszabadításához, a második világháború által szétrombolt gazdaság gyors újjáépítéséhez. országunk rendkívül lendületes fejlődéséhez nyújtott önzetlen

segítségéért.

"A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1977. november 15-18-án Havannában tartott XXX. ülésén el- hangzott előadás alapján.

(2)

BÁLINT: A NAGY OKTÓBER HATÁSA

1075

A háború utáni időszakban a világ hatalmas változásokat élt át. Létrejött a

szocialista világrendszer, a proletár internacionralizmus zászlóvivője, a béke és a

társadalmi haladás hordozója. A Szovjetunió már nincs egyedül: a föld különböző

kontinensein új szocialista országok jönnek létre és sikeresen fejlődnek.

A Szovjetunió a leghatalmasabb támasza a szocialista országok népeinek. a nemzeti függetlenségért harcoló népeknek, valamennyi haladó gondolkodású em—

bernek. a tartós békéért küzdő harcosoknak. A Szovjetunió Kommunista Pártját ha—

talmas alkotó tevékenységéért, a tudományos szocializmus elméletének alkotó alkal—

mazásáért és gyakorlati megvalósításáért mély tisztelettel övezzük.

A NAGY OKTÓBER SZULTE GYO'KERES VÁLTOZÁSOK

Az Októberi Forradalom győzelmének eredményeként a Szovjetunióban a vi- , lágon először és végérvényesen megszüntették az elnyomó osztályokat. ami a szov-

jetország népének osztályösszetétele megváltozásához vezetett.

Most a Szovjetunió olyan ország, ahol két baráti osztály van, a munkásosztály és a kolhozpamsztság. A lakosság jelentős részét teszi az értelmiség. a szellemi dolgozók. 1926—ban az országban 3 milliónál kisebb volt az elsősorban szellemi munkával foglalkozók száma, számuk 1977 elejére kb. 37 millióra nőtt.

A hatalmas társadalmi—gazdasági átalakulások eredményeképpen már a 1930-as évek második felétől a gazdaság szocialista rendszere és a termelőeszközök szocialista tulajdona, vagyis a leghaladóbb termelési viszonyok osztatlanul ural- kodnak az ország gazdaságában.

A munkásosztály, az egész szovjet nép legnagyobb vívmánya, az iparosítás lenini tervének megvalósítása, a legújabb technikával ellátott szocialista nagyipar megteremtése, amely képes megoldani a legbonyolultabb tudományos—műszaki problémákat és népgazdasági feladato-kat. A Szovjetunió ipara szilárd. nagy ütem- mel fejlődik.

A szovjethatalom évei alatt az ország ipari termelésének volumene gigantikus mértékben növekedett. Míg 1913-ban oroszországra a világ ipari termelésének 4 százaléka jutott, 1917-ben kevesebb mint 3 százaléka, addig jelenleg a Szovjet- unió a világ ipari termelési volumenének egyötödét állítja elő. s Európában az első;

a világban a második helyet foglalja el.

Csökken az ipari termelési színvonalbeli különbség a Szovjetunió és a leghatalmasabb kapitalista ország, az Egyesült Államok között. 1913-ban Oroszország ipari termelésének volumene az amerikai termelésnek csak 125 százalékát tette ki, jelenleg a Szovjetunió ipari termelése az Egyesült Államok színvonalának már 80 százalékát teszi ki. Az elmúlt 60 év alatt jelentősen csökkent a különbség vala—

mennyi fontosabb ipari termékfajta termelési színvonalában.

A nemzeti jövedelmet tekintve a Szovjetunió az Egyesült Államok volumenének kétharmadát érte el.

Az elmúlt tíz év alatt az ipari termelés mennyisége a Szovjetunióban megkét—

szereződött. Meg kell említeni. hogy Nagy-Britannia ipari termelésének meg—

kétszereződéséhez 28 év. az Egyesült Államokéhoz 17. a Német Szövetségi Köztár—

saságé'hoz és Franciaország/éhez 16 év kellett.

A termelőerők fejlesztése a szocializmusban nem öncél. Ez a szocializmus leg- főbb célkitűzése —— a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala minden eszközzel

történő emelése —- elérésének az eszköze. A szovjeth—atalom évei alatt gyökeres vál-

tozások következtek be a szovjet nép anyagi helyzetében és kulturális szinvonalá—

ban.

2!

(3)

1076

BÁLINT JÓZSEF

A Szovjetunióban a szocializmus győzelme örökre végze tt a dolgozók olyan csa—

pásával, mint a munkanélküliség. A munkanélküliséget már 1930 végén teljesen

felszámolták. A Szovjetunióban töretlenül megvalósul a Szovjetunió Kommunista Pártja legfontosabb programnyilatkozata: ..Mindent az ember nevében. mindent az ember javára".

A Szovjetunióban a történelemben először biztosították reálisan az ember alap—

vető társadalmi jogait: a munkához, a pihenéshez, a tanuláshoz és képzéshez:

öregség idején, betegség és munkaképtelenség esetén az anyagi biztonsághoz való jogot.

A szovjet társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszát a gazdaság még nagyobb fordulata jellemzi: azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyek a dal-

gozók jólétének emelésével kapcsolatosak.

A forradalom előtti időszakhoz viszonyítva egy dolgozóra számítva az ipari és építőipari munkások reáljövedelme 9.7-szeresére, a dolgozó parasztok jövedelme

14.1-szeresére növekedett.

' A dolgozók reáljövedelmeinek növekedése mindenekelőtt a munkások és alkalmazottak pénzbeli munkabére és a kolhozparasztok díjazása növekedésének eredménye.

A Szovjetunióban a dolgozók reá'ljövedelmeinek növekedése jelentős mérték-

ben a társadalmi fogyasztási alapok állandó bővülése terhére következett be. Ezek- ből az alapokból biztosítják az ingyenes orvosi ellátást, az ingyenes képzést és a szakképzettség növelését. a segélyeket és nyugdíjakat, a tanulók részére az ősz—

töndíja-kat. az ingyenes és kedvezményes szanatóriumi és üdülési beutalókat. a böl—

csődei és óvodai gyermekellátáust és egy sor más kifizetést és kedvezményt.

A kolhoztagok közös gazdaságból származó pénzbeli és természetbeni jöve—

delmeinek a munkások és alkalmazottak bérénél gyorsabb növekedése következté—

ben a munkabérek színvonala közeledik egymáshoz. A kolhozak döntő többségé—

ben garantált bért állapítanak meg a szovhoZ dolgozóik bérszínvonal—a alapján megfelelő mu'nkanemenként és teljesítménynormánként. Bevezették a kolhoztagok egységes nyugdíjbiztosítás—i rendszerét.

A Szovjetunióban hatalmas lakásépítési program valósul meg. Csak az 1961 és 1976 közötti időszakban 176,5 millió ember lakásviszonyait javították.

A Szovjetunióban a szocializmus győzelmét a kulturális építés területén hatalmas eredmények tették emlékezetessé. A szovjet rendszer megteremtette a szü—ksé- ges feltételeket és lehetőségeket a Szovjetunió népei kultúrájának valódi felvirág—

zásához. '

A szocializmus egyik jelentős vívmánya volt, hogy lehetőséget biztosítottak minden városi és falusi munkásnak az általános iskolai. technikumi. főiskolai stb. ta—

nwláshoz.

A Szovjetunióban a könyveket a világ 140 nyelvén adják ki, ezen belül a Szov- jetunió népeinek 89 nyelvén. A Szovjetuniónak több mint 40 nemzetisége először

kapott saját ábécét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után.

A Szovjetunió lényegében teljesen írni-olvasni tudó országgá vált. A dolgozó.

lakosság több mint 56 százalékának van közé"p— és felsőfokú (teljes és nem teljes)

képzettsége. _

A Szovjetunió vívmányai a tudomány fejlesztésében általánosan ismertek. A szovjet tudomány egy sor ágazatban vezető helyet foglal el. —

A szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszát a termelés új mé-—-

retei és a tudományos—technikai forradalom által a termelőerőkbenkiváltott mi-:

nőségi változások jellemzik.

(4)

A NAGY OKTÓBER HATÁSA

1077

Napjainkban gyakorlatilag az élet minden szférájában gyors változás-ok zaj- lanak le a tudomány és a termelés intenzív kölcsönhatásának eredményeképpen.

amikor a termelés műszaki színvonalát egyre inkább a tudomány sikerei, a tudo—

mó'ny haladását pedig a termelés eredményei határozzák meg. Mindez minőségileg új feltételeket teremt altermelőerők fejlesztéséhez,

A tudományos—műszaki forradalmat új energiafajták, új anyagok. modern köz- lekedési és hírközlési eszközök, a technológiai folyam—atok irányítási eszközeinek mind szélesebb körű alkalmazása, vagyis mind a termelés technikai bázisának, mind a termelés és irányítás szervezési formáinak mély átalakulása jellemzi. A tu—

dományos—technikai forradalom hatására több új ágazat keletkezett, olyanok mint az atomenergetika. a műanyagok és vegyi szálak termelése és feldolgozása, az elektronikus ipar, a modern műszergyártás. a mikrobiológiai ipar és mások.

A Szovjetunióban gyökeres változások történtek az egészségvédelem fejlődé—

sének területén is. A Szovjetunió messze elhagyta a kapitalista országokat, és tar—

tósan első helyet foglal el a világban a dolgozók egészségvédelmében.

Október legnagyobb vívmánya a Szovjetunióban a nemzetiségi kérdés sikeres gyakorlati megoldása. A Szovjetunió népeinek 60 éves alkotó munkája a Kommu—

nista Párt vezetésével jelentős eredményeket hozott. Valamennyi szövetséges köztár- saságban létrehozták a hatalmas szocialista ipart és a nagyüzemi gépesített me- zőgazdaságot, felvirágzott a szovjet népek soknemzetiségű kultúrája.

A szovjet népek a megbonthatatlan testvéri barátságban, összeforrottságban és egységben, az együttműködésben és kölcsönös segítségben látják soknemzeti—

ségű hatalmas hazájuk erejének és hatalmasságának forrását.

A szovjet állam létének 60 évébőll kb. 20 év jut a rákényszerített háborúk éveire és a háborúk által megsemmisített gazdaság újjáépítésének idejére. Ha a szovjet népnek lehetősége lett volna. hogy ezeket az elveszett éveket is a békés építésre használja fel, a Szovjetunió népgazdasága fejlődésének sikerei még jelentősebbek

lehettek volna.

Mint már említettük, az emberi társadalom fejlődésének legfontosabb fejle—

ménye az, hogy a szocializmus kilépett egy ország keretéből, és létrejött a szocialista világrendszer.

1919—ben a szocialista rendszer, amelyet egy ország — a Szovjetunió — képviselt, földünk területének 16 százalékát foglalta el, a világ össznépességéből 7.8 száza- lékkal részesedett. Jelenleg a; szocialista világ akkora területet foglal el. amely a földgolyó területének 26,1 százalékával egyenlő. és amelyen 1317 millió ember, illetve a világ lakosságának 33 százaléka él. A szocialista országok a világ összípari termelésének volumenében több mint 40 százalékkal, a világ nemzeti jövedelmének termelésében több mint egyharmaddal részesednek.

A Nagy Október csapást mért az imperialista gyarmati uralom rendszerére, a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődésének hatalmas ösztönzőjévé lett. A gyarmati birodalmak sz—éthullottak. Romjaikon több mint 70 önálló állam keletkezett. Több mint másfél milliárd ember szabadult meg a gyarmati elnyomástól, és nyerte el a nemzeti függetlenséget. Mindez lényeges hatással volt a világ politikai térképének alakulására.

1919-ben a gyarmati, félgyarmati és dominiumi helyzetben levő országok te- rülete a föld területének 72 százalékát foglalta el, akkora népességgel. amely a világ népességének 69 százalékát tette ki. Jelenleg a még gyarmati függőségben maradt országok területe nem éri el a föld területének 4 százalékát, lakosságuk

pedig a föld lakosságának 1.1 százaléka. A harc minden nép függetlenségéért

folytatódik. '

(5)

1078 BÁLINT JÓZSEF

Az új szocialista országokban a társadalmi átalakulás. a gazdaságtervszerű

fejlődésének talaján a gazdaság sikeresen fejlődik. Mi magyarok is bőven merítünk a Szovjetunió szocialista építésének tapasztalataiból, és ezt országunk nemzeti sa—

játosságainak figyelembevé—telével eredményesen használjuk fel.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának létrejötte a szocialista államok

fontos történelmi akciója volt, amely sokoldalú együttműködésük kezdetét jelen- tette, megteremtette megbonthatatlan egységük anyagi alapját. A KGST tevékeny- sége messze túlmegy a baráti szocialista országok gazdasági együttműködésének keretein.

A szocializmus hatalmas ereje valamennyi KGST—tagország számára történel—

mileg rövid idő alatt nagy sikerek elérését tette lehetővé a gazdasági és műszaki haladás, az iparosítási szint növelése, a népek jólétének emelése területén. Együtt—

működésünk a legdinamikusabb gazdasági,erővé vált a világban, és a KGST—orszá-

go—k most mintegy egyharmadát adják a világ ipari termelésének. Az-ipari termelés növekedési üteme országainkban hosszabb idő óta 3—szorosan meghaladja a fejlett kapitalista országo'két.

Valamennyi közös ügyben pártjainkat és népeinket áthatja az internacionaliz—

mus érzete, mindenkor kölcsönösen készek az egymásnak nyújtandó segit- ségre. Az önzetlen kölcsönös támog—atás, amely megfelel a proletár internacionaliz-

mus elveinek, ez a legerősebb eszköz az új társadalom építésében. szocialista ba- ráti közösségünk megerősítésében, ami döntő előny a kapitalizmussal szemben.

Együttműködésün'k fejlesztési útjainakkidolgozása, közös kezdeményezésünk

az együttműködés formái és módszerei tökéletesítésének ügyében a baráti 'kom'mu—

nista és munkáspártok kollektív alkotó tapasztalatának eredménye. A szocialista és kommunista építést irányitó pártok leggazdagabb és sokoldalú tapasztalatának elvtársi cseréje. a barátok élenjáró tapasztalatának felhasználása: ez erőnlk pótló- lagos forrása. előnyünk a kapitalista országokkal folytatott versenyben.

Ezen a területen nagy felelősség hárul a statisztikusokra és a statisztikai szer—

vekre. Ez arra kötelez bennünket. hogy a feladataink megoldására alkalmas mód-

szerek és eszközök kutatását közösen folytassuk.

Lenin hatalmas és felbecsülhetetlen értékű statisztikai örökséget hagyott hátra.

Lenin nemcsak a forradalmi mozgalom nagy vezetője volt. hanem kiváló statisztikus is. Lenin azt mondotta, hogy a statisztika a társadalom megismerésének leghatalmasabb fegwere. Ö élt is ezzel a fegyverrel! Nagyszerű műve—iben széles körben alkalmazott statisztikai módszereket, végzett magas színvonalú elemzéseket, utat mutatott a statisztika számos fontos elméleti és gyakorlati kérdésének megoldá- sához.

A tudományos statisztika fejlődése a szocialista társadalomban elválasztha—

tatlan kapcsolatban van Lenin nevével, tudományos, forradalmi és állami tevé- kenységével.

A világ első szocialista államának megteremtője, Lenin személyesen irányította a szovjet statisztika létrehozását, és mindig nagy figyelemmel kísérte működését.

Gondolatai a statisztikáról, a statisztikai munka szervezési elveiről és gyakorlati jelentőségéről a szocializmust épitő országban a Szovjetunió és a többi szocialista

ország statisztikájának elvi alapjául szolgálnak.

A teljességre törekvés nélkül szeretném megemlíteni Lenin néhány olyan alap- vető gondolatát, amelyek a baráti szocialista országok statisztikáját változatlanul vezérlik.

(6)

A NAGY OKTOBER HATÁSA

1079

Mindenekelőtt meg kell említeni. hogy Lenin vetette fel és elsőként valósította

meg a gyakorlatban is a szovjet statisztika mint egységes állami, központosított információs szolgálat eszméjét.

Mint ismeretes. már 1918. július 25—én aláírta az állami statisztikáról szóló ren-

deletet. amely Szovjet-Oroszországban az egységes állami statisztikai szerv, a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal megteremtésének alapjául szolgált.

1918 végére létrehozták a Központi Statisztikai Hivatalban a megfelelő osztá- lyokat és az országban — ami igen fontos — a területi statisztikai szerveket.

A másik momentum a statisztikai elemzés jelentős szerepének felismerése a társadalmi élet reális jelenségeinek és folyamatainak visszatükrözésében, a jelen—

ségek és folyamatok társadalmi—gazdasági tartalmának feltárásában.

1921. május 26—án G. M. Krzsízsanovszkijnak küldött levelében Lenin ezt írta:

.,A Központi Statisztikai Hivatalt olyan szervvé kell fejleszteni, amelynek feladata az elemzés, mégpedig nem afféle utudÓSw elemzés. .. A statisztikusok a mi gyakorlati segítőtársaink legyenek. nem pedig skolasztikusok."i

A statisztikai adatok tudományos elemzésére és közvetlen gyakorlati alkalma—

zására való áttérés lényegét teljes világossággal meghatározta Lenin 1921. szep- tember 1-i levelében, felhívta a figyelmet arra. hogy ... . . a közölt statisztikai adatokat sokkal szigorúbban, azaz figyelmesebben, gondosabban rendszerezzék, min-

dig kutassák fel az összehasonlításhoz szükséges adatokat, mindig idézzék az el—

múlt évekre (hónapokra stb.) vonatkozó adatokat, mindig válogassanak össze

anyagot a kudarc o k 0 in a k elemzéséhez. megvilágításához. az egyes jó eredmé- nyeket felmutató vagy legalábbis a többieket megelőző vállalatok k i e m e lé ; é—

hez stb.... külön mellékletben közöljenek összesített kimutatásokat gazdasági életünk valamennyi fontosabb kérdésére vonatkozólag. Az összesített kimutatások feltétlenül legyenek gondosan megmunkálva. tartalmazzanak sokoldalú elemzést és gyakorlati következtetése'ket... Ezekben a mellékletekben közöljenek összesített, gondosan feldolgozott, elemzett gyakorlati következtetésekkel kiegészített statisz—

tikát a gazdasági élet fontosabb területeire vonatkozólag."Z

A statisztikai adatok feldolgozásának és elemzésének lenini módszerei példa—

ként és vezérelvként szolgálnak valamennyi szocialista ország statiszti—kusai számára.

A szovjet állam éppen hogy csak megalakított statisztikai szolgálata Lenin gondoskodásának és nemegyszer aktív segítségének köszönhetően egymás után hajtott végre nagyszabású statisztikai munkálatokat. Ilyen volt az összoroszországi ipari összeírás (1918-ban), amely a szocialista statisztika egyik vívmányának. a folyo- matos iparstatisztika megteremtésének alapjául szolgált. Majd ezt követte a Nagy Október utáni első népszámlálás (1920—ban). Ezzel egyidejűleg még nagyvolumenű statisztikai munkák egész sorozatát végezték el: mezőgazdasági összeírást, ipari v'ál—

lalatok összeírását, amelyet szervezésileg a városokban a nxépszámlálással. míg vi—

déken a mezőgazdasági összeírással kapcsoltak össze; ugyanebben az évben még a közművelődési intézmények összeírása is megtörtént.

Az összeírások adatait az új gazdasági politikára való áttéréssel. az első állami népgazda'ság—fejlesztéisi terv — az ország villamosítási terve (GOELRO) -— összeállí- tásával kapcsolatos munkálatok során használták fel.

A szocialista szektor növekedése a népgazdaságban, a tervszerű irányítás sze—

repének fokozódása a szovjet statisztikát mind újabb és újabb er'őpróbák elé álli- totta. A szovjet statisztika nemcsak kiállta ezeket az ismételt erőpróbákat. hanem jelentős újításokkal gazdagította a statisztikai elméletet és gyakorlatot. Csak néhá-

Lenin Művei. 35. köt. Szikra. Budapest. 1956. 481. old.

Lenin Művei. 33. köt. Szikra. Budapest. 1953. 18—19. old.

((

1.1.

2.1.

(7)

1080 BÁLlNT JÓZSEF

nyat említve ezek közül: megvalósította a termelés folyamatos statisztikai megfigye-

lését, megszervezte az egész országra, minden gazdálkodó egységre, szervre, szer—

vezetre, intézményre kiterjedő egységes beszámolási rendszert; kidolgozta az ország népgazdaságának helyzetéről és fejlődéséről általános jellemzést nyújtó mérleg- rendszert.

Ismeretes, hogy az első szovjet népgazdasági mérleget az 1923/24—es évekre vo—

natkozóan a Központi Statisztikai Hivatal a Munka és Honvédelem Tanácsa meg—

bízásából készítette el. Ez a mérleg lehetővé tette, hogy számszerűsítve tudják ki'—

fejezni az újjáépítés időszakára vonatkozóan a szovjet állam többszektorú gazda- Ságában végbemenő társadalmi újratermelés konkrét folyamatát. llyen mérlegre abban az időben az egész világ statisztikai gyakorlatában nem volt példa. A Szov—

jetunió népgazdaságánaik első statisztikai mérlege az ország gazdasága makroana-

líziséne'k új elvi megközelítését jelenti.

A szovjet állami statisztikai rendszer valóban csodálatot kiváltó sajátossága az a rendkívül nagyfokú rugalmasság. amellyel az elmúlt 60 év során hatékonyan

reagálni tudott az országon belül vele szemben megnyilvánult óriási igényekre.

Gondoljunk a Nagy Honvédő Háború idején a statisztikával szemben támasztott követelményekre, amelyek szükségessé tették többek között, hogy napi és deckádje—

lentések készüljenek az ipari termékek természetes mértékegységben mért termelési tervének teljesítéséről, hogy megszervezzék az anyagellátási statisztikát, az anyagi erőforrások és ipari berendezések összeírását, a mezőgazdaságban a termékbecslé- sek statisztikáját, hogy újjászervezzék a szállítási statisztikát. átalakítsák a munka- ügyi statisztikát. A szovjet állami statisztika a háború éveiben még olyan rendkívüli feladatot is sikerrel oldott meg, mint az üresen álló épületek és helyiségek gyors összeírása.

A háború utáni időszakban a szovjet statisztika kiterjesztette megfigyelési körét a társadalmi—gazdasági élet egész területére, továbbtejlesztette az állami terv tel—

jesítéséinek számbavételét. elmélyítette a szocialista népgazdaság és kultúra fejlő- dését tükröző, tudományosan megalapozott statisztikai adatok feldolgozását.

Az SZKP XXV. kongresszusán tartott beszámolójában L. l. Brezsnyev hangsú—

lyozta, hogy a hatékonyság ikulcskérdésként való kezelése —- és erről újra és újra szólnunk kell -— egész gazdasági stratégiánk legfontosabb alkotórésze. Ezzel össze- függésben az állami statisztika legfontosabb feladata a jelenlegi időszakban, hogy

tökéletesítse a társadalmi termelés hatékonysági mutatóinak számítási módszereit

és elemzését.

A Szovjetunió tizedik ötéves terve a hatékonyság és a minőség ötéves terve.

A hatékonyság ésa minőség — mondotta L. !. Brezsnyev az SZKP Központi Bizott—

ságának 1976. októberi plénumán — most minden gazdasági tevékenység jelszavává válik. A szovjet statisztika a statisztikai mutatószám—rendszer tökéletesítésére irá—

nyuló programjában vezető helyre tette a minőségi mutatók tudományosan meg—

alapozott rendszerének kidolgozását. A szovjet statisztikában módszertanilag to—

vábbfejlesztik azt a mutatószám-rendszert, amely a dolgozók anyagi és kulturális

színvonalára, valamint a lakosság különböző társadalmi csoportjai életszínvonalá- nak közeledésére vonatkozik. Nagy figyelmet forditanak az életmódkutatások töké—

letesítésére. A statisztikai elemzések elmélyítését szolgálja a sztochasztikus és függ-

vényszerű összefüggések közgazdasági—matematikai módszereinek széles körű al-

kalmazása.

Nagy erőfeszítéseket tesznek a Szovjetunióban a számítástechnika alkalmazá—

sának további kiterjesztése és az állami statisztika automatizált rendszere (ASZGSZ) fejlesztése érdekében. A számítástechnika bátor és eredményes statisztikai alkal-

(8)

1081

m—azósa ösztönzően hat a számítástechnika államigazgatási alkalmazására és álta-

lában (: gazdaságban való alkalmazására.

Nyomon követve a szovjet statisztika fejlődésének főbb szakaszait és objektíven értékelve eredményeit, szilárd meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a lenini statiszti—

kai hagyaték alkotó felhaszná—lásának köszönhetően, az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány részéről megnyilvánuló állandó figyelem és gondoskodás ered—

ményeként (: Szovjetunióban kialakult az a nagyszabású. korszerű, minden társa- dalmi—gazdasági kérdésre gyorsan reagáló, a modern automatizált számítástech—

nikát széleskörűen alkalmazó állami statisztikai rendszer. amely a tőkés országok—

ban sok vonatkozásban elérhetetlen. mig a szocialista országok számára példaként szolgál.

A TAPASZTALATCSERÉK KlSZÉLESlTÉSE ÉS EGYUTTMÚK'O'DÉS A STATISZTlKA TERULETÉN

Statisztikai munkánk gyakorlata arról győz meg állandóan bennünket, hogy Magyarországon a szocialista statisztika megteremtése, megerősítése és továbbfej- lődése elválaszthatatla'nul kapcsolódik a szocialista országoknak. a szocialista statisztika képviselőinek a KGST keretén belül a Statisztikai Állandó Bizottságban meg—

valósuló együttműködéséhez.

A három kontinensen elhelyezkedő kilenc baráti szocialista ország majdnem 400 milliós közössége grandiózus eredményeket ért el a szocialista gazdaság és tár- sadalom építésében. Már a KGST 25 éves évfordulóján megállapíthattuk az ipari össztermelés 12-szeres növekedését. És ha az utóbbi években az ipari növekedés nem is volt olyan viharos ütemű, mégis igen magasan értékelhetjük közös fejlődé- sünket olyan teljesen objektív mutatók segítségével. amelyek az ipari struktúra át- alakításának eredményeit. az új iparágak megteremtését. a termelékenység növe- kedését az iparban. a zavartalan anyag— és energiaellátást és összességében a ki- egyensúlyozott válság nélküli dinamikus fejlődést jellemzik.

A gazdasági sikerek értékelését büszkén kiegészíthetjük országainkban a tár- sadalmi haladás nagyra értékelésével. Minden KGST-ország jellemzője: a lakosság teljes és nagyarányú foglalkoztatottsága, az életszínvonal szakadatlan növelése, a személyes fogyasztás növekedése és struktúrájának közeledése a gazdaságilag leg—

fejlettebb országok fogyasztási struktúrájához, rendkívüli gondoskodás a családok—

ról. gyermekekről, idősekről, a lakáskörülmények javítása. a kulturális színvonal ál- talános és állandó emelése.

Ez a társadalmi—gazdasági fejlődés, amely a kommunista és munkáspártok

vezetése alatt a KGST-tagországokban végbemegy, a maga sokrétű és bonyolult

folyamatával a szocialista statisztika tárgya, új és új feladatok elé állítva ezt, amelyek sikeres megoldását a KGST-tagországok Statisztikai Állandó Bizottsága gyü- mölcsöző együttműködése segíti elő.

Ma már világosan láthatjuk, hogy a KGST keretén belül folyó statisztikai mun—

kát milyen jól előkészítette az önzetlen. internacianalista segítség, amelyet a Szov- jetunió az 1945 után létrejött népi demokratikus államoknak nyújtott a szocializmus építéséhez szükséges statisztikájuk megalapozásában.

Természetes, hogy Magyarország is, illetve pontosabban a magyar Központi Statisztikai Hivatal a szocialista igényeknek megfelelő statisztika megteremtésekor érdekelt volt a Szovjetunióban összegyűlt tapasztalatok felhasználásában. A ma—

gyar—szovjet statisztikai kapcsolatok felvételére közvetlenül a magyar Központi Sta- tisztikai Hivatal újjászervezése után, 1948 végén került sor. Kezdetben a kapcsolat

(9)

levelezés. könyvek. kiadványok kölcsönös cseréje útján valósult meg, de 1951 nyarán már sor került az országok központi statisztikai hivatalai képviselőinek első szemé- lyes találkozására is.

A szovjet statisztika példáját szem előtt tartva szervezhette meg Magyarország a szocialista gazdálkodáshoz szükséges statisztika alapjait, az egységes statisztikai

beszámolási rendszert, formálhatta át a Központi Statisztikai Hivatalt, és kidolgoz-

hatta első szocialista törvényét az állami statisztikáról. A későbbiekben a szovjet statisztikától megtanultuk a statisztikai elemzések készítésének osztálytudatos meg- közelítését, átvettük a népgazdasági elszámolósokrendszerét és műszaki segítséget (ezen belül sok gépet) kaptunk előbb a lyukkártya rendszerű gépi adatfeldolgozás.

majd az elektronikus számítógépeken történő adatfeldolgozás megszervezéséhez.

A szocialista országok együttműködése a szovjet statisztika számára is új ba- ráti kapcsolatokat jelentett. és lehetőséget teremtett a népi demokratikus országok igen különböző nemzeti tapasztalatainak tanulmányozására a szovjet statisztika továbbfejlesztéséhez.

A Statisztikai Állandó Bizottság létrehozását, mint ismeretes, országaink köz—

ponti statisztikai hivatalainak az 1950—es évek közepén kezdődött, több éves együtt—

működése előzte meg. Ez az együttműködés fokozatosan kiterjedt a statisztika toln-

tosclbb ágazatai és mutatói egységes módszertani elveinek kidolgozására, első—

sorban abból a célból, hogy az országok által kölcsönösen rendelkezésre bocsátott statisztikai információk lehetőség szerint összehasonlíthatók legyenek.

Már az együttműködésnek ebben a kezdeti szakaszában is a statisztika sok toln- tos elméleti és módszertani kérdése szerepelt a napirenden: a népgazdaság osz- tályozósi rendszere, az ipar ágazati rendszere, a külkereskedelmi árunómenklatúra, az egységes termékjegyzék, a népgazdasági fejlődést jellemző mutatószám-rend—

szer, az ipar műszaki—gazdasági mutatóinak jegyzéke, oz árindexszámítás. a reál- bér— és reáljövedelem-számítás, a külkereskedelmi számbavétel stb.

Az abban az időben alapelvként együttesen kidolgozottak közül sok ma is ok- tuális a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának munkájában.

EGYUTTMÚKÓDÉS A KGST STATISZTIKAI ALLANDÓ BlZOTTSÁGA KERETÉBEN

Pontosan 15 évvel ezelőtt. amikor az 1962 júniusában sorra került KGST XVl.

(rendkivüli) ülésszakán a tagországok arra az elhatározásra jutottak, hogy létre—

hozzák a KGST Statisztikai Állandó Bizottságát, ezzel új fejezetet nyitottak a 'nem- zetközi statisztikai együttműködés történetében. Ez az együttműködés új tipusú együttműködés volt a szocialista országok gyakorlatában, kiszélesedtek a kapcsolatok, a kölcsönös tapasztalatcsere. a gondolatok cseréje mind a Szovjetunióval.

mind egymás között. Az együttműködés mindinkább tervszerű és szervezett jelleget nyert. A KGST keretében az együttműködés új formái jöttek létre; új elméleti és módszertani kezdeményezések. közös munkák megvalósítása, a statisztikai hivata—

lok elnökeinek rendszeres tanácskozásai, ajánlások kidolgozása. az anyagok közös kiadása stb.

A Statisztikai Állandó Bizottság megalakításának eredményeképpen a KGST- tagországok együttműködése a statisztika területén mind célirá—nyasabbó és kollek- tívan ellenőrzöttebbé vált. Ezt főleg az együttműködés szervezeti formáinak javí-

tása, tervszerűségének erősítése segítette elő.

A KGST Statisztikai Álilandó Bizottsága tevékenységének keretében a tagor- szágok jelentős munkát végeztek az országok népgazdaságának legfontosabb ága—

zataiban a statisztikai számbavétel alapvető módszertani elveinek egyeztetésében,

(10)

A NAGY OKTOBER HATÁSA 1083

az egységesített mutatószám-rendszerek. osztályozások és nómenklatúrák kidolgozá- sában, amelyek biztosítják a Tanács szervei által a kölcsönös gazdasági és tudo- mányos—technikai együttműködés fejlesztésének céljaira szolgáló statisztikai ada-

tok összehasonlíthatáságát.

Egyeztették a népgazdasági statisztikai mérleg alapvető módszertani tételeit.

beleértve az ágazati kapcsolatok mérlegét, az ipari és mezőgazdasági statisztikai számbavétel elveit, a beruházási és építőipari. a közlekedési. (: kül- és belkereske- delmi, a munkaügyi statisztika, a népesedésstatisztika és a népszámlálás. az álló- alapok, a technikai haladás, a lakossági fogyasztás, a tudomány és tudományos ellátás. a képzés, a kultúra, az egészségvédelem és a testnevelés statisztikájának elveit.

Nehéz lenne megmondani. hogy az ajánlások közül melyek a legfontosabbak, legnagyobb jelentőségűek. Számunkra a kezdeti időszakban a népgazdasági mér—

legrendszer módszertanára és a külkereskedelmi statisztikai számbavételre vonat- kozó ajánlások voltak a leghasznosabbak. Ezenkívül — úgy véljük —- a Bizottság kere- tében végzett ágazati és összevont jellegű, alapvető módszertani munkák ugyan-

ilyen mértékben voltak gyümölcsözők nemzeti statisztikai gyakorlatunk számára.

Azt mondhatjuk — és ez a közösen végzett munka értékelése és elismerése is —.

hogy Magyarország statisztikai gyakorlatának majdnem minden területén nagyon hasznosan értékesítik a tagországok közös munkájának eredményeképpen kidolgozott, a statisztikai számbavétel módszertanára vonatkozó ajánlásokat. Állandóan arra törekszünk. hogy nemzeti statisztikánk mind jobban és jobban megegyezzen a KGST Statisztikai Állandó Bizottság ajánlásaival. Az esetek többségében ez nem is probléma, hiszen mint a jelenleg kidolgozandó környezeti statisztika vagy a társa—

dalomstatisztika mutatószám-rendszere esetében is, kezdettől részt veszünk ebben a munkában, és érdekeltek vagyunkra munka eredményeinek gyakorlati alkalmav zásában.

A Bizottság ajánlásai alapján elkészült a KGST statisztikai kiadványainak prog—

ramja. és lehetővé vált új jelentős lépések megtétele a nemzetközi összehasonlítások területén. Ennek igen nagy politikai jelentősége van, hiszen a KGST kezdeti prog- ramjában és később a KGST komplex programjában az együttműködés legfonto—

sabb célja a KGST—tagországok gazdasági fejlettségi szintjének fokozatos közelítése és kiegyenlítése. Ebben felelősségteljes döntések meghozatala szükséges. amelyek-

nek előkészitéséhez statisztikai adatok és megfelelő elemzések szükségesek. lgy a

statisztikai munka közvetlenül összefonódik általános politikai ügyünkkel.

A statisztikai munka továbbfejlesztésének nagy lökést adott 1971—ben a KGST XXV. ülésszakán elfogadott komplex program, amely számos új követelményt állí—

tott a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága. a Bizottság munkájában részt vevő or-

szágok delegációi, a KGST-tagországok nemzeti statisztikai szervei elé. A követel- ménye-kkel párhuzamosan azonban a nemzeti statisztikai szolgálatok is fejlődtek, fejlődött anyagi—műszaki bázisunck, tökéletesedett a módszertan, és elmélyült az

elemző munka.

A Bizottság munkájának mennyiségi és minőségi változásai az elmúlt években nagyon szembetűnők voltak. Ezt bizonyítja, ha összehasonlítjuk egy távolabbi év eredményeit például az 1976. év eredményeiről és sikereiről szóló számadással.

amelyet a Bizottság XXVlll. ülésének jegyzőkönyvében rögzítettek. A magyar dele—

gáció véleménye szerint az 1976. évi munkák közül a legfontosabbak: a KGST—tag- országok és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népgazdasága fejlő- dését jellemző fontosabb érték—mutatók nemzetközi összehasonlítása. a műszaki ha- ladást jellemző mutatók tökéletesítése. a társadalomstatisztikai mutatószám—rend-

(11)

szer egységesítése. Fontosnak tartjuk a statisztikai információ automatizált feldol—

gozásának problémáival és elsősorban az ASZGSZ létrehozásával foglalkozó munka

eredményeit is. Követendőnek tartjuk azt a példát, amelyet a Szovjetunió szakértői az ASZGSZ létrehozásában és általában az egész számítástechnika fejlesztésében elértek.

A KGST-tagországok statisztikusai számára nagy jelentőségű az a lehetőség, hogy állandóan megismerkedhetneik a szovjet statisztika legfontosabb munkáival és anyagaival.

Itt szeretnék néhány olyan példára utalni. amelyek közkinccsé váltak: az első szovjet népgazdasági mérleg kiadása 50. évfordulójának szentelt tudományos kan- ferencia anyagai, a szovjet statisztikusok 1977 májusában sorra került össz-szövet—

ségi konferenciájának anyagai, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala veze—

tőjével. L. M. Volodarszkijjal készített interjú3 stb. Ezek az anyagok, mint más szovjet

források is, rendkívül értékes elméleti és gyakorlati ismereteket tartalmaznak, ame—

lyek alkotó feldolgozása lehetővé teszi a baráti országok nemzeti statisztikájában

felmerülő statisztikai problémák nagy részének megoldását.

Nagy megelégedettséggel említjük meg, hogy teljes egyetértésben vagyunk a szovjet statisztikusokkal olyan legfontosabb kérdések értelmezésében, mint a tár- sadalmi termelés hatékonyságának, a tudományos—műszaki haladás eredményei—

nek, a termelés műszaki színvonalának statisztikai megfigyelése és elemzése. vala—

mint más minőségi mutatók vonatkozásában. Szintén nagyon fontosnak véljük, és a Magyar Szocialista Munkáspárt állandóan erre ösztönöz minket, a szocialista élet- módot jellemző adatok kidolgozását, jelenségeinek megfigyelését és kutatását.

ltt kívánom megemlíteni a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága keretében 1977 áprilisában Budapesten lefolytatott tudományos szemináriumot, az állami statisztika szervezésének és a statisztikai adatgyűjtés módszerei tökéletesítésének tár—

gyába'n. A Bizottság munkájában részt vevő országok delegációi aktív munkát vé—

geztek ennek az általános érdeklődést keltő. fontos témának a megvilágítására.

A tudományos szeminárium eredményeit összefoglalva a következő gondolato- kat emelném ki.

-— A népgazdasági irányítási rendszer és a népgazdasági tervezési rendszer állandó tökéletesítése egyre újabb feladatokat állít az állami statisztika elé. Min- denekelőtt a párt, az állami és a gazdasági szervek statisztikai információ-igényének mind teljesebb és mélyebb kielégítése az állami statisztika szerveinek legfontosabb funkciója. Ez szükségessé teszi a statisztikai munka hatékonyságának fokozá—

sát. az állami statisztika szervezetének tökéletesítését.

— Az állami statisztika legfontosabb elve a centralizáció, amely a megfelelő szervezeti formákban és a módszertani munkában realizálódik. Ez jó előfeltétele- ket teremt többek között a tervezés és a számbavétel mutatói közti kapcsolat bizto- sításához.

- A statisztikai szervek fontos feladata a statisztikai információ javítása az adatgyűjtés bővítése nélkül. A feladat a beszámolási rendszer állandó ésszerűsí- tése, ami elősegíti a párhuzamosságok és a felesleges mutatók kiküszöbölését a statisztikai publikációkból, és egyidejűleg a figyelem összpontosítását jelenti az idő- szerű társadalmi—gazdasági problémákkal kapcsolatos új jelenségek megfigyelé-

sében

Ezek az emlitett közösen megfogalmazott problémák élő bizonyítékai a közös gondolkodásnak és a közös erőfeszítéssel történő megoldás óhajának.

3 Megjelent a Vesztník Sziatisztikí 1977. évi 4. számában (843. old.), valamint a Statisztikai Szemle 1977. évi 8—9. számában (789-794. old.).

(12)

1085

A KGST—TAGORSZÁGOK STATISZTIKAI EGYUTTMÚKÖDÉSE AZ ENSZ KERETÉBEN A KGST-tagországok aktívan részt vesznek az ENSZ statisztikai szerveinek mun- kájában. Emellett nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az ENSZ—ajánlásokba be- vegyék a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága keretében kidolgozott módszertani tételeket.

Leglényegesebb példa ebben a vonatkozásban az ENSZ Statisztikai Bi—

zottsága által 1969-ben hivatalos dokumentumként elfogadott, a ,,Népgazdaság statisztikai mérlege összeállításának alapvető módszertani tételei", amely ugyan- olyan érvényű, mint a nemzeti számlák rendszere. A KGST-tagországok aktív szerepet játszanak az ENSZ keretében az SNA és a népgazdasági mérleg összekapcso- Iására, a bruttó hazai termék nemzetközi összehasonlitásának lefolytatására stb.

vonatkozó projekt megvalósításában. Emellett a KGST-tagországok statisztikusai az ENSZ keretében dolgozva igyekeznek hasznosítani más országok legracionáli—

sabb tapasztalatait. amelyeket ENSZ—ajánlásokban rögzítenek. Ez vonatkozik töb- bek között a statisztika különböző, de kölcsönösen összefüggő részei integrációjá- nak elveire. a különböző osztályozások összehangolása és összekapcsolása terén az ajánlásokra stb.

A KGST—TAGORSZÁGOK NÉHÁNY IDÖSZERÚ STATISZTIKAI FELADATA

A gazdaság gyors fejlődése és a KGST keretében az integrációs kapcsolatok erősödése lényeges hatást gyakorol országaink statisztikai tevékenységére. Közös—

ségünk országai a gazdasági élet intenzív fejlődésének szakaszába léptek. és ez nagyobb követelményeket állít a statisztikai számbavétel elé.

Jelenleg valamennyi KGST—tagországban legidőszerűbb feladat a hatékonyság növelése az iparban és a népgazdaság egészében. Ez azt jelenti, hogy a statisztikai munkában is nagy figyelmet kell fordítanunk a hatékonyság kutatására és elem- zésére azért, hogy rendszeresen informáljuk az irányító szerveket erről a fontos mu- tatórówl.

Ezzel kapcsolatban a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága az utóbbi években napirendre tűzte a munkatermelékenységi szintek részletesebb kutatását, valamint ezek nemzetközi összehasonlítását. Tervbe vették a munkatermelékenységnek a KGST-tagországok és gazdaságilag fejlett kapitalista országok közötti összehason- lítása módszertanának kidolgozását.

A gazdasági hatékonyság fokozása érdekében fontos feladat a belső erőfor—

rások feltárása. Különös jelentősége van többek között azdk'nak az erőforrások- nak; amelyeket a beruházások megvalósításának meggyorsítására lehet irányítani.

Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy nagyon időszerű feladat a beruházások megvaló—

sulási ideje statisztikai megfigyelésének megszervezése, ami a Bizottság ez évre szóló munkatervének egyik legfontosabb pontja.

Napjainkban szintén nagyon fontos a fűtőanyagak. az energia és az alapvető nyersanyagok gazdaságosabb felhasználása a népgazdaság minden területén. Ezért a Statisztikai Állandó Bizottság munkatervében nagyon fontosnak tartjuk azt a pon- tot. amely az ipar különböző ágazatainak fűtőanyag-. energia— és alapvető nyers—

anyag-ráfordítását és -felhasználását jellemző mutatószám-rendszer kidolgozását irányozza elő.

Kétségtelenül vannak még lehetőségeink az ipari struktúra javításának vonat- kozásában. E munkához nagy segítséget nyújtanak a KGST keretében folyó kuta- tások. valamint a KGST Titkárság és az érdekelt országok szakértői által összeállí- tott elemzxés—ek. Ismeretes, hogy a struktúraváltozás a hatékonyság fokozásának egyik—

(13)

tényezője lehet, és ebben a vonatkozásban országaink már az elmúlt tíz évben .je- lentős eredményeket értek el. E téren még vannak lehetőségek, amelyek feltárásá—

ban az elemzések jelentős szerepet játszanak.

Statisztikai munkánknak új lökést ad a KGST—tagországok sokoldalú integrációs

terve teljesítésének megfigyelése. Ez olyan komplex feladat, amely lehetővé teszi

nemcsak a specializáció megvalósulásának. hanem a közös beruházásoknak, a kö—

zös tudományos kutatásoknak stb. a megfigyelését is.

A jelenlegi szakaszban nagy jelentőségű a KGST Statisztikai Állandó Bizott- sága keretében folyó munka a társadalomstatisztika mutatószám—rend'szeré'nek ki—

dolgozása területén. Az egységesített társ—adalomstatisztikai mutatószám-rendszer megteremtése elő fogja segíteni a KGST keretében a társadalmi jelenségekről és fo- lyamatokról szóló adatok nemzetközi összehasonlithatóságát. valamint olyan aján—

lások kidolgozását. amelyeket a KGST-tagországok a nemzeti statisztikák kidolgozá- *

sában és fejlesztésében alkalmazhatnak.

A KGST-tagországok egységesített társadalomstatisztikai mutatószám-rendszere

kidolgozásának első eredményei a ,.Társadalomstatisztika alapvető mutatóinak rend—

szere" c. dokumentumban kerültek rögzítésre, melyet a KGST statisztikus szakértői—

nek 1976 októberében Budapesten tartott értekezletén egyeztettek, és a KGST Sta-

tisztikai Állandó Bizottsága XXVlll. ülésén hagytak jóvá.

A következő időszak legfontosabb feladata olyan új alrendszerek módszertani leírásának kidolgozása és integrálása, amelyek fontosak a társadalmi életfeltéte- lek elemzéséhez.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága fun-kcióihoz tartozik a KGST-tagorszá-

gokban a statisztikával és számbavétellel kapcsolatos munkák gépesítésére és auto- matizálásukra vonatkozó ajánlások kidolgozása is. A KGST Statisztikai Állandó Bi- zottsága keretében 1963 óta működik az Automatizált Statisztikai lnformációfeldrol- gozási Állandó Munkacsoport. E Munkacsoport tevékenységének alapját az utóbbi években az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének tervezésével. koordinálá—

sával kapcsol—atos munkák képezik.

Az automatizált információfeldolgozás területén a tagországok között széles körű együttműködés alakult ki. amely felöleli a statisztikai adatok automatizált fel- dolgozását, az információfeldolgozás tervezését, az elsődleges dokumentáció ter—

vezését. az eletronikus számítógépek hatékony kihasználását elősegítő módszerek kialakítását, valamint a számítóközpontok és gépi adatfeldolgozó álslo—mások háló—

zatának létrehozását.

Az együttműködés alapjainak létrehozásában ezen a területen jelentős érde- meket szerzett a szovjet delegáció. A KGST—tagországok gyakorlatában a szovjet statisztika sokéves haladó tapasztalatainak felhasználása az elektronikus adatfel- dolgozás területén nagymértékben elősegítette ebben a szférában az elért ered-

méwnyeket.

Az állami statisztikai rendszer fejlődésében jelenleg olyan tendencia figyelhető meg, hogy a számítástechnika alkalmazása új szakaszba lépett, és ezt gyökeres minőségi változások jellemzik. Ma a számítástechnika alkalmazása szervesen a statisztikához tartozik, a statisztika mind hatékonyabb eszközévé alakul.

A számítástechnika statisztikai alkalmazása fejlesztésének jelenlegi szakaszáta

következők jellemzik:

- a statisztikai adatbázisok létrehozása. szélesítése és összekapcsolása;

— a táv-adatfeldolgozás és a termináitechnika meghonosodósa;

— az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a tájékoztatás egységes technológiai folyamat—

ként való szervezése;

(14)

A NAGY ÓKTÓBER HATÁSA 1087

— az országosan egységes osztályozó rendszerek és nómenklatúrák kiterjedt felhasz—4 nálása:

—— a számviteli és a statisztikai bizonylati rendszer egységesítése.

Az ESZR—gépeken alapuló statisztikai adatban'kok intenzív kidolgozása jelenleg folyamatban van.

Az információfe'ldolgozásban és a számítástechnika statisztikai alkalmazásá—

ban megvalósult együttműködés hozzájárult a fejlettségi szint kigyenlítődéséhez ezen a területen, az alkalmazott módszerek egységesítéséhez. A következő időszakra kidolgozott feladatok kétségtelenül elősegíti-k, hogy az információfe'ldolgozás hozzá- járuljon a statisztikai munka hatékonyságának további növeléséhez.

Sikereink záloga a kérdések marxista—leni'nista elméleten alapuló tudományos megközelítése, a kollektív alkotás. országaink statisztikusainak közös erőfeszítései.

Sikereink garanciája a szocialista és a kommunista építés által szült új feladatok megoldásának szakadatlan és türelmes keresése.

PE3lOME

FlpeAceAarenh Benrepcnoro Ltempanbnoro crarucmuecnoro ynpasnenm no noaogy mecrunecnroű rvoaumnbl Benuxoü OxmőprKoü Counanucruuecnoü Pesomounn pacc—

marpnaaer cotpyguw—recrao crpaH—unenoa CBB a oőnacm CTBTHCTHKH.

B nepsoü HGCTH caoeü crarsu aarop yxasmsaer Ha ecemupno ucropw-iecxoe zuauenne saaoeaannű Benuxoü Oxmőpbcxoű Counanucmuecnoü Peaomoum. BaTeM usnaraer sanue coaAaHm CoBeTa BKOHOMw—iecmü BeaumonOMoum, aosMom—nocm MHOFOCTOpOHHel'O co- prnnuuecrsa crpaH-uneuos CBB, aaTeM noxaabiaaer aoauuxnoaenne " pasanme couna- nucrw—recxoü cramcwm. Fionuepxusaer ablAaiomyloca ponb B. 14. J'leHm—ie a cosnaum LLeHT- panueoBaHHoü cramcrmecxoü oprenuaaum nepaoro couuanncrmecxoro rocyAapcraa.

* Bropas uacrs CTaTbH nocanmena nonomeumo : oőnacm cramcmxn nocne BO3HHK—

Hoaemm crpaH HapoAHoü AeMouparnu. Asrop ycrauaanuaaer, l-ITO paeeume senrepcuoű couuanucmuecnoű cramcmxn Tome Heomenumo or aarucmuecnoro oni-.na " npaKTHKH npyrnx crpaH-unenoa CEB. OH nOAHepKHBÖET pont. 14 anal-lenne l'iocronHHoü Komwccun CBB no crarucmke :; memnynaponnom corpynnuuecrae a oőnacm' cramcmxu. Yme :; Hananbuom nepner corpynnmecrea Ha nosercxe mm crasunucs rakne sam-rue Teopemxo-Meronono—

rnuecxue sonpocu, KGK Knaccucpukauun orpacneü HGPOAHOI'O xosaücrea, mpacnesan cuc—

reMa npOMblaneHHOCTH, Toaapnan nomenknarypa aneumeü roproann, cncrema cramcmuec- KHX noxaaareneü, xapaxrepnaymmnx paaamme Haponuoro xosnücrsa " 7. n. Pasammo co- uuanucmuecxoű cva'mcrmm cerűcrayeT TO oőcromenbcrao, nro CTpaHbI-HneHbl CBB s caoeü crarucrwiecxoü nearenbnocm crpeMmcn npnnumarb u BHeApHTb peuomeunauuu HocrosHHoű KoMuccun CBB no crarucmke. Fiam—mo cornacoaanm cramcmuecxoü Mero- .aonorm asrop HOAHepKHBaeT ponb u peaynbrarm HayuHoro corpyAi—muecraa a oőnacm cra'mcmm. BMecre c TeM aBTop oTMeuae-r, ln'o CTpaHbt—HneHbl CSB anHHMalOT aKrueHoe yuacme rakme s paöore ctawcrmecxnx opraHos OOH, a ocoőeHHocm a oőnacm cra-

mcmuecxoü merenonornu.

B saxmotimenbnoü uacm as'rop paccma'rpusaer Hexoropue aKTyaJ'inble aonpocu nanbueümero pasaumn, ynoMnHan Hapnny c npounM pacumpeuue uccneposauuü no npous- aonmensnocrn prAa " pacmupeune anMeHeHHSI sbiuncnu'renbnoü TexHHKH.

SUMMARY

The author, president of the Hungarian Central Statistical Office. reviews the co—operation of CMEA countries in statistics. on the occasion of the 60th anníversary of the Great October Socialist Revolution.

ln the first part of the study the author appreciates the achievements of the Great October Socialist Revolution. He reviews the influence of the establishment of CMEA. shows

(15)

1088 BÁLINT: A NAGY macsek HATÁSA

the opportunity of the member-countries for various co—operations, then enters upon the development of socialist statistics. He lays particular stress on Lenin's role in the establishment of the central statistical organization of the first socialist state.

The second part of the study deals with the conditions of statistics after the establishment of the people's democratic countries. The author points out that the development of the socialist statistics in Hungary is inseparable from statistical practice and experience of the CMEA countries. The author emphasizes the role and importance of the CMEA Stand—

ing Committee for Statistics in the statistical co-operation. Even in the early phase of the co-operation important theoretical and methodological auestions were placed on the agenda (e. g. systematíc classification of the economy, classification of industry, foreign trade classification of commodities, indicator system characterizing the development of the national economy etc.). The development of socialist statistics is ,oromoted by that CMEA countries strive in their statistical activities for adopting, introducing recommendations of the Standing Committee for Statistics. ln addition to the harmonization of statistical practices the author emphasizes the role and results of scientific co-operation. Active participation of the CMEA countries in the work of UN statistical organizations, mainly in the field of statistical metho- dology. is also painted out.

ln the concluding part of the study the author discusses some current problems of further improvement. thus, among others, extension of the investigation of labour productivity and the increasing use of computer techniaue.