jellegű beruházásoknál főként a bányanyitás esetében. Enyhítené viszont a kapacitáshi—
ányt, ha a szükséges feladatok elvégzését a megfelelő profilú vállalatok segítenék.
Az előadás végül a vállalat fejlesztési el—
képzeléseit ismertette.
a
A Vándorülés előadásait délután üzem- látogatás követte. A résztvevők a Magyar Vagon- és Gépgyár, a GRABOPLAST Győri Pamutszövő és Műbőrgyár, a Győri Keksz- és Ostyagyár, a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat Házgyárában szemlélhet—
ték meg a termelési folyamatokat.
Az ünnepi Vándorülés szeptember 19-én zóróülést tartott. Az ülés elnöke dr. Kiss AI- bert, a Szekció elnöke, a KSH elnökhelyette- se, társelnökei dr. Lakatos László, az MSZMP Győr megyei városi Bizottságának első titká- ra, valamint dr. Rád/y Béla, az MKT Győr—
Sopron megyei Szervezetének titkára volt. A plenáris ülés résztvevői először a szekcióveze- tők beszámolóit, majd dr. Kiss Albert zársza—
vát hallgatták meg.
Dr. Kiss Albert zárszavában a Vándorülést eredményesnek minősítette. Röviden össze- foglalta a nyitóülésen, valamint a szekció- üléseken elhangzottak főbb tanulságait. Ki- fejtette: helyesnek bizonyult az az elképze- lés, hogy a Vándorülés, amikor a struktúra- változás elméleti kérdéseinek tisztázására tö—
rekszik, alapvetően a mikroszintű kérdések vizsgálatára koncentrálja erőit. Igazolja ezt, hogy az előadásoknak több mint a fele vál- lalati szakemberek eredményes munkáját, gondját—baját irta le. Az elméletet a való- ságos élettel szembesítették. ennek néző- pontjából vizsgálták, természetesen saját fel- fogásuk alapján.
Megállapította, hogy a Vándorülés, a ko- rábbiakhoz hasonlóan nem törekedett és nem is törekedhetett a felvetődő problémák teljes kifejtésére. Főként nem akarta megol- dani azokat. Célja az volt, hogy felvesse a je- lenleg legfontosabbnak tűnő anomáliákat;
egyrészt tisztázza a tüneteket, ismertesse az eddigi megoldási módokat és érzékeltesse,
hogy a problémáknak milyen sok jogos né- zőpontja lehet. Ezzel ösztönözzön a helyzet higgadt felmérésére, indokolt aktivitásra. (:
jó módszerek alkalmazására, vagy éppen újabbak kikisérletezésére és leginkább: az alkotó továbbgondolkodásra. Annak el véle- ményének adott hangot, hogy a Vándorülé's megfelelt ennek a feladatnak. Ezt követően utalt arra, hogy a X. Vándorülés sikere nem tekinthető véletlennek. A Szekció megalaku- lása óta eltelt 10 esztendő állandóan felfelé ívelő, sok munkát. fáradságot igénylő tevé—
kenysége készítette azt elő. A megtett utat sikeresnek, eredményesnek ítélte meg. Itt elsősorban nem is azokra az impozáns ered—
ményekre gondolt, amelyekkel a Nyitrai Fe—
rencné dr. vezetésével működő Szekció álta—
lában jellemezhető. a 25 rendezvényre, az ott elhangzott közel 300 előadásra. Sokkal inkább azokra a finomabb, észrevétlenül ható minőségi tényezőkre, hogy a Szekció mindig vállalati környezetben, az élet talaján igyekezett megfogalmazni és kimondani el- képzeléseit. A népgazdaságban jelentkező időszerű feladatokat, problémákat mindig éberen figyelte és azok vizsgálatát nyomban napirendreitűzte. Foglalkozott szorosan vett statisztikai, sőt ,,háttér—" problémákkal is.
mint például ,,a vállalati belső információs rendszerrel". ,,az üzem- és munkaszervezés- sel", ,,a központi információk hasznosításá- val". Ulésszakot szervezett olyan elméleti—- módszertani kérdésekről, mint ,,az ipari nem—
zetközi összehasonlítás", ,,a dolgozók élet- és munkakörülményeinek vizsgálata", ..az adat- bázisok kérdései", ,,a költségelemzés és költ- séggazdálkodás", ,,az ártervezés és ármeg—
figyelés". Emellett, bár a témaválasztás az aktuális kérdésekhez kapcsolódott, szisztema- tikus megfontolások is érvényesültek a té—
mákról tartandó előadások válogatása és il- lesztése segitségével.
Befejezésül szólt a Szekció terveiről, majd megköszönte a megye párt-, állami és társa- dalmi szerveinek támogatását és a résztve—
vők aktiv közreműködését.
Dr. Molnárfi Tibor
NEGYVEN ÉVES A MOSZKVAI TUDÓSOK HAZÁNAK STATISZTIKAI SZEKCIÓJA'
A. VOLKOV — N. DRUZSININ
1939. szeptember 15-én tartotta első ülé- sét — V. Sz. Nemcsinov akadémikus elnök- letével — a Szovjetunió Tudományos Aka—
démiája Moszkvai Tudósok Házának Statisz-
' Sztatiszticseszkoi Szekcii Moszkovszkogo Doma ucsenüh —- 40 let. Vesztnik Színtisztíki. 1980. évi 2. sz.
49—55. old.
tikai Szekciója, a moszkvai statisztikusok társadalmi tudományos szervezete. A Statisz- tikai Szekcióiegyesítve magában az egye- temi oktatókat, tudományos kutatóintézetek és az állami statisztika dolgozóit és emellett széles körű aktivára támaszkodva immár négy évtizeden át foglalkozik a statisztikai
tudomány és gyakorlat időszerű problémái- nak megvitatásával.
A Szekció jelentős tudományos erőket egyesített soraiban. Elnökei voltak: 1939- 1948—ban V. Sz. Nemcsinov, 1949—1964-ben Sz. G. Sztrumilin, 1964—1969—ben N. K. Dru- zsinín. 1969-től napjainkig a Szekció mun—
káját G. I. Bak/anov irányitja, N. K. Druzsí—
nin pedig a Szekció tiszteletbeli elnöke. A különböző években a Szekció vezetőségébe a szovjet statisztika olyan kiemelkedő sze- mélyiségei tartoztak, mint Bi Sz. ]asztremsz- kij, V. M. Obuhov, V. N. Sztarovszkíi, L. E.
Mínc, I. Ju. Piszarev, B. C. Urlanísz, I. G.
Veneckíi, V. V. Dzsaparidze. A Szekciónak szentelte erőit F. D. Livsíc, aki 1939-től éle- te végéig részt vett munkájában. s hosszú éveken át tudományos titkára is volt. A Szekció Vezetőségének tagjai jelenleg: V. E.
Adamov, A. la. Boiarszkíi, F. I. Vid, A. G.
Volkov, A. P. Driucsin, Sz. D. Il'enkova, T.
V. Riabuskín, 8. T. Riabuskín, V. I. Szisz'kov.
A Szekció megadta mindenkor a kellő el- ismerést az idősebb statisztikus nemzedék tapasztalatának és tudásának, ugyanakkor azonban szélesre tárta kapuit a fiatal tudo- mányos erők előtt is. Sok tudós számára a tudományos 'karrierhez vezető út a Statisz—
tikai Szekcióban kifejtett tevékenységgel kez—
dődött. A szovjet statisztika jelenleg széles körben ismert kiválóságai első ízben a Szek- ció ülésein szerepeltek még mint fiatal em- berek, s azóta is tevékenyen munkálkodnak a Szekcióban. Az utóbbi években a közre- működők között megjelent 8. T. Rjabuskín, A. I. Manellia, A. A. Frenkel, V. Ja. Raicün és más kutatók neve. A tapasztalatok át- adása, a tudományos gondolatok cseréje, a kutatási eredmények magasszínvonalú. se—
gitőkész bírálata biztosítják a nemzedékek folyamatosságát, ami nélkül a tudomány előrehaladása elképzelhetetlen.
A Tudósok Házában a moszkvai statiszti—
kusok rendszeresen találkoznak más városok- ban és szövetségi köztársaságokban dolgozó kollégáikkal: a Szekció gyakori vendégei !.
Sz. Paszhaver (Kiev), M. M. ]uzbasev (Le—
ningrád): a Szekció ülésein az utóbbi évek- ben szerepeltek: A. M. Erina (Kiev). L. Sz.
Kazinec (Szaratov), H. 0. Ondar (Küzül). Te- vékenyen vesznek részt a Szekció munkájá- ban a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala Tudományos Kutató lntézetének tudomá—
nyos munkatársai, akik csupán az 1970 és 1979 között eltelt időszakban kutatási témá- ikról 25 előadásban számoltak be. továbbá a Moszkvai Gazdaságstatisztikai lntézet és más fővárosi egyetemek és főiskolák előadói.
A Szekció négy évtizedes tevékenysége so- rán több mint 400 ülést tartott. Gyakoriati- lag nem volt a szovjet statisztikának olyan lényeges problémája, amellyel valamiképpen ne foglalkozott volna a Szekció.
Az első években a Statisztikai Szekcióban főképpen a matematikai statisztikai módsze- reknek a társadalmi—gazdasági kutatások területén való alkalmazása problémáit vitat- ták.1 A munkát csupán rövid időre szakítva meg, a Szekció folytatta tevékenységét a ne- héz háborús évek alatt is. Ebben az időben a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által végrehajtott adatfelvételek (..a gyors összeírások") módszertani és szervezési kér- déseit, a megszállás okozta anyagi károk becslési módszereit, a háború egészségügyi következményeinek vizsgálatát, a háborúnak a népesedésre gyakorolt hatását tűzték ki vitára. A Szekcióban megvitatott kérdések körének fokozatos bővüléséről tanúskodik az üléseken elhangzott előadásokról készített beszámolókat tartalmazó kötet.2 A háború utáni első években a Szekcióban a társadal- mi—gazdasági statisztikának, a matematikai statisztikának (mindenekelőtt a korreláció el- méletének), a statisztika történetének és a népesedési statisztikának problémái álltak az érdeklődés előterében.
A Szekció a statisztika területén számos fontos kezdeményezés elindítója volt. Neve- zetesen a Szekció tagjai készítették a sta—
tisztika általános elmélete tankönyvének azt a programtervezetét, amelyet a statisztiká- nak a felsőfokú közgazdasági intézményeken való oktatása kérdéseivel foglalkozó Össz- szövetségi tanácskozás 1940 tavaszán elfoga—
dott, A Szekció részt vett a Statisztikai Szó- tár (Sztatiszticseszkij Szlovar') első kiadásá- nak elkészitésében, a Szekció ülésein vitat- ták meg a Szótár szerkesztési elveit. majda kiadvány makettjét. A Szekció aktivájának közvetlen szerepe volt a ma már széles kör- ben ismert kiadvány, ..A Szovjetunió Tudo- mányos Akadémiája Statisztikai Tudományos Közleményei" c. sorozat létrejöttében, amely ez idő szerint több mint 30 kötetet számlál.
A Szekció tevékenysége változatos volt.
Gyakran szervezett találkozókat a moszkvai statisztikusok számára, amelyeken a résztve—
vők beszámoltak arról. hogy milyen problé- mákkal foglalkoznak. melyek a kutatási ter- veik. Megvitatták a Szekcióban az új statisz- tikai könyveket, az új kutatási eredményeket, a statisztikai adatfelvételek terveit.3 A Szek- ció a legidőszerűbb problémák tárgyában tudományos konferenciákat rendezett. A Szek- ció fő tevékenységi formája azonban az egyes
1 Lásd: F. D. Livsíc: Nekotorüe itogi goda teore- ticseszkoj rabotü moszkovszkih sztatisztikov, Problemü
Ekonomiki. 1940. évi 11—12. sz.
2Referotü i annotacii dokladov po sztatisztike, procsitannüh na szobranijah Sztatiszticseszkoi szekcii Doma ucsenüh Akademii nauk SZSZSZR. 1939—1947.
gg. Pod. red. akademika Sz. G. Sztrumilina. Moszk-
va. 1949.
3Lásd: 8. C. Urlanísz: Sztatisztiaseszkaja Szek-
cija. -- V kn. Dom ucsennüh, 1922—1947. lzdatel'sztvo AN SZSZSZR. Moszkva -— Leningrád. 1948.
tudósok, tudományos és gyakorlati kollekti- ' vák által tartott (benyújtott) előadások meg- vitatása volt. Mindent összevéve körülbelül 500 előadás hangzott el. Közülük azután sokat közzétettek a Vesztník Sztatisztíki hasábjain, könyvekben, az emlitett Statisztikai Tudomá- nyos Közlemények köteteiben. Egy rövid át- tekintésben természetesen lehetetlen beszá- molni mindarról, amit a Szekció az elmúlt években tett. A továbbiakban megkíséreljük, hogy a Szekció tevékenységének fő irányait jellemezzük. Minthogy a Szekció munkájá- nak első 25 évéről már beszámoltak a sajtó- ban/' a fő figyelmet a hozzánk közelebbi idő- szakra fordítjuk.
A statisztikai tudományos munka szempont- jából nagy jelentőségük volt a statisztiká- nak a marxizmus—Ieninizmus klasszikusainak műveiben betöltött szerepe felett folytatott vitáknak. A marxizmus—leninizmus klassziku- sainak statisztikai hagyatékával a Szekció ismételten foglalkozott. Lenin 90. születésnap—
ja alkalmából a Szekció ,,V. !. Lenin és a statisztikai tudomány" cimmel konferenciát rendezett. amelyen T. I. Kozlov, F. D. Lívsíc, B, C. Urlanisz és N. I. Jakov/éva tartott elő—
adást. Tiz évvel később a Szekció a Szovjet- unió Központi Statisztikai Hivatala Tudomá—
nyos—módszertani Tanácsával, Tudományos Kutató lntézetével és a moszkvai egyetemek (főiskolák) statisztikai tanszékeivel karöltve Lenin századik születésnapja tiszteletére ,.Le- nin és a korabeli statisztika" cimmel rende- zett konferenciát. (A konferencián T. V. Ria- buskin, V. E. Ovszienko, P. M. Rabinovics, P. P. Maszlov, A. la. Boiarszkií, M. R. Ejdel'—
man és I, G. Malüi tartott előadást.) Vizsgál- ták úgyszintén az átlagszámok kérdését Marx ,.A tőke" c. művében és a statisztikát F. En- gels műveiben (I. G. Malüi előadásai).
Alapvető irányzat volt a Szekció munkájá- ban az olyan kérdések megvitatása, mint a szovjet statisztika tárgya, módszere és fel- adatai, a statisztikai törvényszerűségek, a nagy számok törvényének szerepe a statisz- tikában, a matematikai statisztikai módsze- rek olkalmazása. Ezek a problémák ma is vál—
tozatlanul napirenden vannak, mint valtaka Szekció tevékenységének első éveiben.
A Szekció a statisztika tárgyáról és mód- szeréről a folyóiratok hasábjain folyó vita ki—
egészítéseként szóbeli vitát is rendezett. A Szekció két (1958-ban és 1962-ben tartott)
4 F. D. Livsic: Csetvert' veka dejotel'noszti Szta- tiszticseszkoj szekcii Moszkovszkogo Doma ücsenüh (1939—1964). Vesztnik Sztatísztikí. 1965. évi 3. sz. 73—
76. old. (Ennek az áttekintésnek az anyagát széles körben felhasználtuk a cikkben.)
5 Az emlitett konferenciákon elhangzott előadások nagy részét közzétették a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Statisztikai Tudományos Közleményei VI.
és VIII. kötetében. valamint a Vaproszü Filoszolii- ben.
szerűségek problémáit, s a vitában nemcsak statisztikusok, hanem filozófusok is részt vet—
tek (a vita alapja B. M. Kedrov előadása volt).
A statisztikai elméleti problémákat a Szek- ció aktivan vitatja az utóbbi években is, a—
mikor a fő figyelmet a statisztikai és mate- matikai módszerek kölcsönös kapcsolataira helyezi a társadalmi—gazdasági jelenségek vizsgálatában. A Szekció ülésein kétszer is foglalkoztak .,Az ökonometria és a statiszti—
ka" c. témával (A. L. Vajnstejn 1964-ben és N. K. Druzsinín 1978-ban); vizsgálták a mate—
matikai módszerek statisztikai alkalmazása kiszélesítésének útjait, o valószinűségszámi- tás alkalmazásának lehetőségeit az elemzés és a gazdasági jelenségek előrejelzése terü- letén (Sz. A. Aivazian és E. E. Ersov, A. la.
Bojorszkií. V. !. Szisz'kov előadásai). Nagy érdeklődést váltott ki a ,,Statisztika és a ma- tematika" c. témáról tartott kerekasztal-be—
szélgetés (Sz. Sz. Satalin, N. K. Druzsinin, A. la. Boiarszkij előadásai).
A statisztikai módszertan területén a Szek—
ció a legnagyobb figyelmet a korrelációs elemzésre fordította. Az üléseken megvitat—
ták a korreláció vizsgálatának újabb kérdé- seit (A. la. Boiarszkíi, N. Sz.' Csetveríkov, V. Sz. Nemcsinov, B. Sz. ]asztremszkij, Ja. I.
Lukomszkij, A. A. Koniusz előadásai). A kor—
relációszámítás problémái ma is vonzzák a moszkvai statisztikusokat, s vitatkoznak e módszernek a társadalmi—gazdasági kutatá—
sok területén való alkalmazásáról, a korrelá- ció elméletének és az indexmódszernek kap- csolatáról, a korrelációszámitós alkalmazásá- ról a munkatermele'kenység tényezőinek vizs- gálata során, a módszer alkalmazásáról az állami statisztikai szervek munkájában (V. I.
Szísz'kov, V. Sz. Korzsevics, A. V. Szoke/ov, l..
Sz. Kazinec, V. M. Riabcev, V. A. Ba/an elő- adásai). E téren kiemelkednek A. !. Manell- ianak és M. M. luzbasevnek a mezőgazda—
sági növények terméshozama alakulásának, ingadozásának és tényezőinek statisztikai vizsgálatáról tartott előadásai (1970-ben, 1973—ban. 1976-ban és 1979—ben): ezek a V. M. Obuhov és N. Sz. Csetverikov műveivel megkezdett kutatásokat folytatják.
Az első évtizedben a Szekció gyakran tű- zött napirendre demográfiai témákat: vitat—
ták a népszámlálás problémáit, a népesség reprodukciós mutatóinak kölcsönös kapcsola- tait (B. Sz. Iasztremszkii). később a társadal—
mi—demoaráfiai felvételek eredményeit (N. A.
Tauber, M. 52. Bednüj). A Tudósok Háza De- mográfiai Szekciójának létrehozása után (a- melyet 15 éve B. C. Urlanisz irányít) ezek a problémák átkerültek ebbe a Szekcióba, de a Statisztikai Szekció továbbra is érdeklődik a fenti témák iránt: az 1979. évi népszámlá- lásnak szentelt két ülést a szekciók közösen
rendezték meg.
A Statisztikai Szekció több ülésen is fog- lalkozott a társadalmi termelés hatékonysá- ga mérésének időszerű problémáival (V. E.
Adamov, A. !. Petrov, I. A. Pogoszov, A. Sz.
Szolov'ev előadásai). Vitára kerültek a gaz- daságstatisztika egyes általános kérdései, va—
lamint az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítása, a nemzetgazdasági számla—
rendszerek, továbbá a statisztikai mutatószá—
mok nemzetközi összehasonlítása (I. G. Malüi, M. R. Eidel'man, L. I. Neszterov. A. L. Vajn-
stejn, V. M. Kudrov és mások előadásai).
A Szekció munkaprogramjában változatla—
nul megtalálhatók a statisztikai módszertani irányzatok és problémák: a faktoranalizis és a csoportosítások problémáival foglalkoztak V. M. Zsukovszkaia, A. M. Erina, Sz. A. Ai—
vaz/an, Ju. I. Abo/encev előadásai. A Szekció nem hagyhatta "figyelmen kívül a statisztikai módszereknek az utóbbi években állandóan fejlődő új alkalmazósi területét, a társada—
lomstatisztikát. Megvitatták a statisztikának a konkrét szociológiai kutatásokban való al—
kalmazásának különböző problémáit, a köz—
véleménykutatás statisztikájának kérdéseit.
(A, G. Volkov és L. E. Darszkii), a vándorlások szociológiai vizsgálatának problémáit (V. D, Mirkín). A társadalomstatisztika időszerű kér- déseivel foglalkozott T. V. Rjabuskin előadá- sa.
Fontos helyet foglal el a Szekció munká—
jában a szovjet állami statisztika legjelentő—
sebb munkálatainak, mindenekelőtt a nép- számlálás módszertani és szervezési kérdései—
nek megvitatása. Az ilyen viták gyakorlati hasznát növeli. hogy a Szovjetunió Közpon- ti Statisztikai Hivatala a soron következő népszámlálás problémáit már az előkészítés legkezdetibb szakaszában vitára bocsátja, s ezáltal a tudományos dolgozókat bekapcsol—
ja a népszámlálás programjának és módszer- tanának kidolgozásába. Az 1979. évi nép- számlálás tervezetét (A. A. Iszupov előadá- sában) a Szekció már 1974—ben megvitatta, 1978 nyarán pedig ,,Az össz-szövetségi nép—
számlálásra készülve" címmel speciális ülést tartott a Szekció (amelyen A. A. lszupov tar- tott előadást, és F. Sz. Hromov és A. G. Vol- kov beszámolója hangzott el az összeírás végrehajtásáról a nehezen megközelíthető körzetekben), 1979 májusában pedig a Szek- ció megvitatta a népszámlálás lebonyolítá- sának tapasztalatait és az előzetes eredmé- nyeket.
A Szekció megvizsgálta a reprezentatív és speciális adatfelvételek alkalmazását az ál- lami statisztika gyakorlatában (I. la. Mariu—
ha, !. A. Pogoszov, M. R. Eidel'man előadá- sai), a szocialista országok állami statiszti- kájának szervezési problémáit és új munká—
iatait. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának vezető munkatársai a Szekció ülé—
seinek rendszeres előadói. -
A Szekció nagy figyelmet szentel a statisz- tika történetének, a kiemelkedő statisztiku- sok életének és műveinek. A statisztika tör- ténetének egyes korszakairól a statisztikai intézményekről és folyóiratokról szóló előadá- sokon kivül előadássorozat foglalkozott ,,A szovjet statisztika fél évszázada (1917—1967) c. témával, W. Petty, D. P. Zsuravszkii, .lu. E.
]anszon, A. A. Csuprov, N. A. Szvavickii éle—
tével és munkásságával. A Szekció külön ülé—
sen emlékezett meg A. A. Csuprov, Sz. G.
Sztrumilín születésének 100., V. E. Varzar szü- letésének 125. évfordulójáról, valamint V. M.
Obuhovról, V. Sz. Nemcsínovról és Sz. G.
Sztrumi/inról.
A Szekció tagjainak többsége moszkvai egyetemek (főiskolák) statisztikai oktatója.A Szekció megvitatta és vitatja a statisztika egyetemi (főiskolai) oktatásának a kérdése- it, 1963—ban a Szekció konferenciát rende—
zett a statisztika oktatása problémáinak megtárgyalása céljából (G. !. Baklanov, N.
K. Druzsinin, F. D. Livsic, P. P. Maszlov, B.
C. Ur/anísz előadásai), megvitatták a statisz- tika elméletének kérdéseit és visszatükröző—
désüket a tankönyvekben (N. K. Druzsinin,
B. /. Karpenko, A. la. Boiarszkíi előadásai), valamint a aazdaságstatisztikai tankönyv tar- talmát (F. D. Livsic, 1965., 1968) A Szekció ülésein gyakran szerepeltek a Moszkvai Gaz- daságstatisztikai Intézet vezető munkatársai.
Rendszeresen megvitatják az általános sta- tisztikai, gazdaságstatisztikai és ágazati sta-
tisztikai tankönyveket.
Nevezetes helyet foglal el a Szekció mun- kái sorában a Sztatisztika kiadó feladatainak és munkája eredményének. a statisztikai tá- jékoztató irodalom problémáinak, a fordító—
sok, a Statisztikai Tudományos Közlemények soron következő kötetei, a Szovjetunió Köz—
ponti Statisztikai Hivatala statisztikai évköny- vei, a nagyszabású statisztikai monográfiák kiadási terveinek megvitatása. A Szekcióban három ízben (1969—ben, 1973-ban és 1979—
ben) megvitatták a Vesztník Sztatisztíkí mun- káját. A Szekció rendszeresen megismertette a fővárosi statisztikusokat a fontosabb nem—
zetkőzi statisztikai és demográfiai konferen—
ciák munkájának eredménveivel. A Nemzet- közi Statisztikai lntézet (lSl) üléseiről évek óta T. V. Riabuskin számol be a Szekcióban.
ilyen volt nagy vonásokban a Moszkvai Tu- dósok Háza Statisztikai Szekciójának munká- ja az elmúlt években. A megvitatott problé- mák széles köre és időszerűsége, annak le- hetősége, hogy a tudósok és a gyakorlati szakemberek bármely statisztikai tudományos témát minden oldalról megvitassanak. a kö- zös tudományos tevékenység nem hivatalos.
hanem tisztán társadalmi alapjai, a szabad elméleti vita légköre és a tudományos elv—
szerűség a kritika területén a Szekciónak nagy tudományos tekintélyt szerzett.
A Szekció tevékenységének távlatait meg- jelölni igen nehéz feladat. A Szekció társa- dalmi szervezet, amely a tudományos és gya- korlati intézmények, valamint egyes tudósok munkája eredményeinek visszatükrözéséből él. A Szekció természetesen törekszik az akti- vitásra. figyelemmel kíséri a statisztikai tudo- mány általános fejlődési tendenciáit és a statisztikai gyakorlat időszerű feladatait. Még—
is a Szekció csak egy-két évre tud részle- tes tervet összeállítani (1980—ra van terve).
hosszabb időszakra a munkának csupán ál—
talános irányait tudja megjelölni.
Ezekről az általános irányokról szólva hang—
súlyozni kell. hogy a Szekció érdeklődési kö- rének igen szélesnek kell lennie,
A Szekció l'átóhatárán belül lesznek min—
denekelőtt az állami statisztika legfontosabb munkái. Közöttük első helyen vannak a nép—
számlálási kérdések, az 1979. évi népszám- lálás eredményeinek elemzése. Nem kevésbé jelentősek az állami statisztika fejlődésének és továbbfejlesztésének általános problémái.
amelyek mindig magukra irányították a Szek—
ció figyelmét, és az érdeklődés irántuk nem gyengül. Jelenleg a legfontosabbak —— véle—
ményünk szerint —— azoknak az új statisztikai elemzési lehetőségeknek megvitatása. ame- lyeket az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének létrehozása teremtett meg, va—
lamint az általa a statisztikai tudománnyal szemben támasztott feladatok.
Mint ahogy az elmúlt években. úgy a jö- vőben is a Szekció egyik legfontosabb téma- köre kell legyen a statisztikai tudomány tar- talmának és a konkrét statisztikai kutatá- soknak a megvitatása. Mint azt a Vesztnik Sztatisztiki hasábjain a nem régen lefolyt vi- ta bizonyítja, a statisztika mint tudomány tartalmára vonatkozó kérdés még mindig vi- tatott. Ezt aligha lehet egyszer és minden- korra eldönteni, mivel a tudomány és a gya—
korlat úgy haladnak előre, hogy a statisztika elmélete elé mindig újabb megoldást kívánó problémákat állítanak. A Szekció továbbra is tervezi ezeknek a problémáknak a vitáját, magasabb tudományos színvonalon e témák vitájába be fogja vonni a filozófusokat és a határos tudományok képviselőit is.
A Szekció ülésein az általános elméleti kérdések közül kívánatos vitára bocsátani az általánosító statisztikai mutatószámok szer—
kesztési módszereit mint a statisztika elmé—
lete egyik központi témakörét.
Szükséges továbbá, hogy a Szekció a sta—
tisztika általános elméleti kérdéseivel együtt vitassa meg az ország gazdasága és társa- dalmi élete törvényszerűségeit feltáró konk- rét statisztikai kutatások módszerét és ered- ményeit is. A statisztikai tudomány fejlődése a legjobban éppen az ilyen kutatásokban mutatkozik meg. Ezért fel kell figyelni rájuk és alkalmazni kell az ilyen kutatásokban a
statisztikai tudomány legújabb vívmányait.A Szekció egyik feladatának tekinti, hogy szem- beszálljon a statisztikai módszereknek a vizs—
gálandó folyamatok l'ényegétől független for- mális alkalmazásával.
A konkrét témák közül a vita szempontjá—
ból nagy érdeklődésre tarthatnak számat pél—
dóul az új technika alkalmazása gazdasági hatékonyságának statisztikai elemzése. a ter—
méshozamot befolyásoló tényezők statisztikai vizsgálata, a statisztika és a környezetvéde- lem közgazdasógi aspektusa. a mezőgazda- sági termelési egyesülések tevékenységének statisztikai—gazdasági elemzése stb.
Van egy másik kérdéskör is, amellyel a Szekció mindig érdeklődéssel foglakozott. és fog a jövőben is foglalkozni. Ez a statisztika oktatása a közgazdasági főiskolákon. Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet- unió Minisztertanácsónak ,,A főiskola tovább- fejlesztése és a szakképzés minőségének eme- lése" tárgyában hozott határozata ezeket a kérdéseket különösen időszerűvé teszi. A Szekció hozzájárulása itt rendkívül értékes lehet. A megjelent tankönyvek tartalmának megvitatása a tudományos közvélemény ré—
széről segítséget adhat a következő kiadá- sok javitósához. Kívánatos lenne folytatni a vitát a Szekcióban a statisztikai tudomány—
nak az egyetemi (főiskolai) tantervekben el—
foglalt helyéről. Speciálisan ezekkel a kérdé- sekkel foglalkozó statisztikai tudományos—
módszertani tanács léte a Felső-, közép- és szakoktatási Minisztériumban egyáltalán nem zárja ki megvitatósukat a tudósok és gyakor—
lati statisztikusok szélesebb körében, akik megmondhatják, hogy az élet a statisztika területén milyen követelményeket támaszt a
közgazdászképzéssel szemben.
Rendkívül időszerű többek között a köz- gazdasági főiskolákon a matematikai statisz- tikát, amely jelenleg a matematikában fog- lal helyet, visszatenni a statisztikai tudomány- ágak közé. Kívánatos lenne ezzel kapcsolat- ban megvitatni a matematikai statisztikai módszereknek a közgazdasági kutatásokban való alkalmazása lehetőségeit feltáró alkal—
mazott matematikai statisztikai tantárgy lét- rehozásának kérdését. A Szekció tervezi a statisztikai tudományágak oktatását érintő más problémák megvitatását is. Rendkívül fontos kérdés megkedveltetni a jövendő szak—
emberekkel, közgazdászokkal a statisztikai gondolkodásmódot. E problémák megvitatása a statisztikus közvéleménnyel természetesen igen kívánatos.
Ezek a Moszkvai Tudósok Háza Statisztikai Szekciója tevékenységének általános perspek- tívái. A Szekció az elmúlt négy évtized folya—
mán fórum volt. ahol találkoztak és tapasz- talatokat cseréltek a különböző nemzedékek- hez tartozó és különböző ágazatokban, te—
rületeken dolgozó statisztikusok.
