?.
)
P. A. KUVSINNYIKOV — B._]A. SZMULEVICS:
A STATISZTIKA TÁRGYA És MÓDSZERE"
A ,,Vesztnik Sztati—sztiki" és a ,,Voproszü Ekomomiki" c. folyóiratokban , 1950. évtől kezdve folyik a vita a statisztika tárgyáról és módszeréről. Ez [a vita az orvosok és demograliusolk részéről [nagy érdeklődésre tarthat számot.
A vita résztvevői a legnagyobb figyelmet arra a kérdésre fordították, hogy
mi a statisztika tárgya — kizárólag a társadalom vagy a társadalom és a természet is. A vita során három álláspont alakult ki. Az elsö álláspont
követői teljesen tagadják :a statisztika alkalmazását a természeti jelenségek—nél; szilárdan azon az állásponton vannak, 'hogy a statisztika tárgya csak a "
társadalom. A második álláspont hive-i lehetségesnek tartják bizonyos term—
,tartásokikal a statisztika nérszbenni alkalmazását a természeti jelenségeknél. "
A harmadik álláspont szerint a statisztika tárgya a társadalom és a ter—
, mészet. ' *
A vitában a különböző álláspontokat képviselő résztvevők között néhány részletkérdéssel kapcsolatban véleményeltérés van!. Az első álláspontot a statisztika tárgyát illetően a legkategórilkusabban N. Mihajlov fogalmazta meg. ,,A pontos számszerű kifejezés eljárása oSa'k 'az alaphoz tartozó társa- dalmi jelenségek tekintetében lehetséges, és anem az összes társadalmi jelen- ségek tekintetében.. ."1 Ezen álláspont híveinek többségre azonban lehe-tő— (.
nek tartja, hogy a statisztika .az alap mellett .a felépítmény és a termelés jelenségeit is tanulmányozza. Elismerik a népességi, egészségügyi, nép- művelési statisztika létezéisét, de ugyanakkor azt tartják, hogy ,,A statisz—
tika a népességet mint társadalmi, és nem mint biológiai kategóriát Vizs—
gálja. A népességi statisztika adatai a társadalom gazdasági és politikai
tel—építését jellemzik."? * , ;
Az egészségügyi statisztikáiról ugyanakkor így vélekednek: ,,Ezen a _ területen (az egészségügyi, népművelési, kulturális statisztika területén) a ,Ástatlisztika a lakosságot ellátó intézmények gazdaságát vizsgálja és ezen intézmények tevékenységének eredményeit jellemzi. A statisztika kimutatja _ az orvosi ellátásban részesült személyek számát, a tanulók számát, a szin—
házakat, mozikat látogatok száimát stb."3
A második álláspontot képviselö szerzök elismerik, de jelentős fenntar- tásokkal, hogy a statisztika a természeti jelenségekkel is foglalkozik. Igy Sz. G. Szrtrurmilin akadémikus azt írja, hogy a statisztika tárgyához tartoz- nak nemcsak a bázis, . . hanem az ezen a bázison alapuló társadalmi felépítmények is, sőt olyan elemek is, amelyek nem tartoznak sem a bázis,
* Gigtena i Szanitarija. 1953. 8. sz, 3—12. olld. A vita során között eri—lek.
1Ves'z'mik Sztatisztiki 1952, 3. szám. 38. old., oroszul, és Statisztikai Szemle. Budapest, 1952, 9. sz. 74. old.
?V. Sz. Szobolj, Vesztník Sztatrisztiki, 1952, 3. sz. 22. old., oroszul.
3U. o. 23. old.
muvsmNYiKov—SZMULr—zvrcs: A STATISZTIKA TÁRGYA ÉSVMODSZERE'
sem a felépítmény lfogalrná'ba, mint maga a népesség, a természeti kincsek * és a technikai források: ezek a társadalom termelőeröinek fogalmában egye-
sít'hetök és a nepességstatisztikánalk, a'foglalikozási, a pártstaltiisztikának, a ' *
termeszeti nyersanyagforrások statisztikájának, .a felszerelések statisztikájá— _
nak, az újtechnika bevezetése statisztikájának stb. tárgyát .alkotjáik."4 Szt-ru—
milin akadémikus azonban úgy véli, hogy a specifikusan statisztikai mód;-*
szert, a típusok szerinti csoportosítás lenini módszerét, a társadalmi jelen- ségek minőségi—mennyiségi elemzésnél mint alapvető, míg a termeszet—
tudományokbian csak bizonyos esetekben, mint mellékes és másodrendű mód- f
szert alkalmazzák. ' "
N. Druzsinyin is elismeri, hogy .a statisztika a társadalmi és természeti jelenségek—et vizsgálja, de véleménye szerint ,,meg kell különböztetni a tulaj—
..donképpeni statisztikát, mint társadalmi tudományt a matematikai statisztij kától . . ."5 Rámutat . . azokra az alapvető különbségekre, amelyek a tulaj- donképpeni statisztika, mint társadalmi tudomány és a matematikai statisz—
tika között vannak, mely utobbinak módszereit a termeszettudolmányok—ban használják fel. Ezek a különbségek —— N. Druzsi-nyin véleménye szerint ——
a tulajdonképpeni statisztika és a matematikai statisztika kutatási tángyai—
*n ak lényegében rejlő kulonbsegekböl következnek*.6
Valamivel mask—éppen indokolja a statisztika tárgyát illetően vélemé- nye't. N. Sz. Nyem-csinozv akadémikus: ..a statisztika vizsgálatának objek- tumai nemcsalk a társadalmi jelenségek, hanem a termeszet tárgyai és erői
is, azonban nem önmagukban, hanem a társadalomnak a természetre gya—
korolt hatásával kapcsolatban. Ezért, amikor a természet jelenségeit nem a
"termeszettudomány, hanem a társad-alomtudomány te'teleiből kiindulva vizs- gáljuk",7 akkor a statisztikát alkalmazzuk. ,,Azokrbatn az esetekben pedig, amikor a természeti jelensegeket a tulajdonképpeni tenme'szettudomány téte—
leiből kiindulva vizsgáljuk . . . csak a matematikai statisztika és .a valószínű- se'gszámítás modszeret alkalmazzuk, amelyek le'nyegükbe—n nem a statisztiká—
'na'k, hanem a matematikának ágai."8 ,
Végül a szerzők hanmadik csoportja azon az állásponton vari, hogy a **
statisztika tárgya a társadalom és a 'tenmiészet. Igy P. Rabinovics írja:
,,A statisztikában az elsőbbség a jelenségek társadalmi tart-almát illeti.
Nincs azonban semmi alapja annak, hogy a statisztika alkalmazásának terü- letét a vizsgált jelenségeknek csak egyetlen oldalára korlátozzuk. Az, aki a statisztikai módszerek alkalmazásának területét korlátozza, tulajdonkép—
pen nem számol a tényekkel, pedig a tények ,,makaes dolgok".g P. Rabinovics hangsúlyozza azt a Világos tényt, hogy a statisztikai vizsgálati módszert sikerrel alkalmazzák a biológiában, orvostudományban stb. "Valoban lehet-e azt állítani, hogy a közgazdásznak, statisz—tikusnak, aki —— tegyük fel —— a mezőgazdaságot vizsgálja, a mezőgazdaságot, mint ,,tánsadalmi, jelenseget" kell vizsgálnia e's anem kell figyelmet fordítania a természeti
"tényezőkre, amelyek (kétségtelenül jelentős befolyást gyakorolnak a mező—
gazdaság helyzetére?"10 -
4 Vesztnik Sztalisztiki. 1952, !. tsz., 49—50. old.
5Voproszü Ekonom'iki, 1952, 6. sz., 44. oki, oroszul és Statisztikai Szemle, Budapest, 1952,
; szám., 546. old. _
** U. o. 51, illetve 555. old.
7Voproszü Ekonomílcí, 1952. 10. szám, 112. old.
§ Voproszü Ekronomikii, 1952, 10. szám, 112. old.
9 Voproszü Elkonomiki, 1952, 11. szám, 107. old.
ao U. 0, ,
* 12 " ' . KUVSINNYIKOV—SZMULEVICS
Ugyanezt az álláisponitot'védelrnezi L. Hor—unzsij és I. Piszarev is.
,,A szovjet statisztika elsőrendű jelentőséget tulajdonít a társadalmi—
gazdasági tényezők vizsgálatának. Vizsgálja azonban a term—ószeti'jelen—
ségeket is . .. Igen gyakran a statisztika által megállapított ugyanazokat a tényeket —— írja L. Horunzsij —— a társadalmi és a természettudományolk is vizsgálják. Nem volna logikus azokat az egyik esetben statisztikán—ak, a másik esetben pedig matematikának nyilvánítani. Ezért helytelennek tartjuk a statisztika felosztását matematikai és társadalmi statisztikára, mint ezt N. Druzsinyin javasolja, minthogy az a statisztikának elkerülhetetlen fontna—
llista-matematlilkai tárgyalásához vezet a tenmészettudományokban."11
Az egészségügyi statisztika fejlesztése és tökéletesítése egyáltalán: nem akadályozza a társadallni—gazdasági statisztika fejlődését és tökéletesedését.
,,Az egészségügyi statisztika, amely az emberi szervezetben előforduló beteg—*—
ségek vizsgálatával foglalkozik, feliegyvnerzi az orvosokat a tények ismereté—
vel, elősegíti az ezen a területen előforduló sajátos törvényszerűségek vizs—
gálatát." (l. P'iszarev.)12
Lényegében ezek _a nézetei a három csoportba tartozó szerzőknek a sta—
tisztika tárgyát illetően. _
Meg kell jegyezni, hogy a második csoportba tartozó szerzők, akik elismerik a statisztika részleges alkalmazását a természeti jelenségeknek elvileg igen kevéssé különböznek .az első csoportba tartozó szerzőktől.
A különbség a két csoport között jelentős mértékben terminológiai. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a szerzők másod—ik csoportja lehetetlennek tartja tagadni a világos tényeket —— azt a tényt, hogy a statisztikát alkal- mazzák a természeti jelenségeknek de ugyanakkor óvakodnak állást fog—
lalni a vitában uralkodó véleménnyel szemben, amely a statisztika tárgyának csak a társadalom jelenségeit ismeri el. Innen ered a szerzőknek az a kísér—
lete, hogy a tagadhatatlan tényeket annak a többségnek véleményéhez igazít— ' sák, amely tagadja ezeket a tényeket.
I. P. Pavlov, a nagy orosz tudós ínta: ,,A tények, ez a tudós levegője."
Minden eltérés a tényektől elkerülhetetlenül zűrzavarhoz és ellentmondás—
hoz vezet. Ebben a vitában ez legvilágosabban N. Mihajlov álláspontjából derül ki. Véleménye szerint a statisztika tárgyát csak a bázis jelenségei alkot- ják, de ugyanez az N. Mihajlov azt írja, hogy a statisztika tanulmányozza ,,a felépítmény hatását az alapra", befolyását a gazdaságokra . . . a technika megváltozására . . . a társadalmi termelés föld—rajzi alapjaira . . .13 A Vesztnik Szta't'isztiki szerkesztőségi cikke rámutat arra, hogy ,,a statisztika kidolgozza , a társadalmi újratermelés statisztikai mutatósziáimaeinak elméletét és pro—
grammját . . ."" és következésképpen a munkaerő újratermelése't is. N. Mihaj- lov kijelentéseiből az "következik, hogy a- statisztikának nemcsak az alaphoz tartozó jelenségeket, hanem a felépítményhez és a termeléshez tartozó jelen-
ségeket, a társadalom és a természet jelenségeit is tarnzulrnányozinia kell.
N. Mihajlov álláspontjának alátámasztására Marx következő kijelen—
tésére hivatkozik: ,,u—gyanaz a gazdasági alap t. i. fő iehételeiben ugyanaz
11Vopcroszü Ekonomiki, 1952. évi 7. sz., 70. old, —
12 Vesztnik Sztatiisziiillci, 1952, 6. sz., 46. old., oroszul, u. a, Statisztikai Szemle, Budapest, 1953,
; 2. sz. 139. old. *
13 Veszimik Sztariiisziilloi, 1952, 3. sz., 38. old., oroszul. és Statisztikai Szemle, Budapest, l952, - §). sz., 748. old.
1! Vesztnik Sztatisztilki, 1950, 2. sz., 20. old., oroszul és Statisztikai Szemle, Budapest, 1950, 12.
, szám, 806. add. ,
[M.
A*S'i-A'i'iszrim TARGYA es MODSZERE *
f
_ hogy ugyanaz a gazdasági alap igen különböző formában jelenhet meg.
—— számtalan különbözö tapasztalati körülmény, temészeti tel-tétel, kül":
böző faji viszonyok, kívülről jövő tönténelmi hatások stb. következtében vég-,, telen— sok változatot és fokozatot mutathat megjelenésében, amit csak; e i tapaszta—latilaig adott körülmények elem-zése útján tehet megértenfi'f.15
Marx idézett kijelentésének értelme egészen világos: Marx rámutat arra,
Marx szerint a gazdasági lényeg megjelenése különböző empirikus körül—,
ményektöl: ,,természeti feltét—ele "-tői, ,,faji viszonyok"—tól, stb. függ. Világosaz ebből levonhatókövetkeztetés is. Ez szögesen ellentétben áll N. Mihajlov követtkeztetésévelr magának az alapnak jelilemzéséhez vizsgálni kell a tel-
építmény, a termelés, .a társadalom és természet jelenségeit.Térjünk át azokra a főbb tételekre, amelyek szerint a statisztikának a,
természeti jelentségeknél való alkalmazása helytelen. Ezek között két fő
tétel van. ' , ' 1 ! , (,,3 ; i,
Az első tételt a ,,Vesztnik Sztatisztjiki" szenkesztöségi cikkében olvassuk:-
,,A tankönyvekben és a statisztika oktatóinak egy része között elterjedt amarxizmussal ellenkező olyan elmélet, amely szerint a statisztika univerzális tudomány, amely felöleli a természetet ésa társadalmat, alapja pedig a '
,,nagy számok törvémye".16 ' , -
Ebben .a tételben két kérdés van összekeverve: .a statisztika tárgyának _
kérdése és a statisztika módszerének kérdése. Szerzői, úgy látszik, fel sem
tételezik, hogy lehetséges azaz álláspont, amely a társadalom és a természetjelenségeit tartja a statisztika tárgyának és ugyanakkor elismeri a statisz—
tika lenini-sztálini módszertanát. A burzsoá statisztikára nem az .a jellemző,, hogy a tánsadalmat és a természetet tartja" a statisztika tárgyának, hanem
az általa alkalmazott idealista módszer; ' _'
_ A második tétel, amellyel megtkísénlik megindokolni a statiütika alkal- _, mazhatatlaunságát a természeti jelenségeknél, a természeti és társadalmi , törvények sajátosságainak helytelen értelmezéséből áll. § "
Igy V. Szobolj azt állítja, hogy egyrészről ,a természet ttömegjezlenségei * éssmáesr-észről a társadalom tömegjelenoségei között nincs semmi közös vonás
azon a teljesen külső körü-lményen kívül, hogy ezeknek a tömegjelense'gek- nek variabilis ismérvei vannak. V. Szob'olj véleménye szerint azok a szer- -
zők, akik lehetségesnek tartják a statisztika alkalmazását a természeti jelen—ségeknél is, ezzel elszakadnak a társadalmi fejlődés törvényeinek sajátszerű voltáról szóló marxista törvénytől és azoknak a burzsoa tudósoknak állás—
pontjára helyezkednek, akik megkísérlik azonositani az emberi társadalom fejlődéstörwényeit .a természet ,,örö ", ,,tenrnészeti" tönvésnyeivel. Azonos——
álláspontra helyezkednek Sz. Osztroumov és mások is. ' _
A társadalmi és természeti fejlődés sajátossága ilyen telfogásánakí nincs'semmi köze a marxizmushoz. A marxizmusdeninizmus elismeri a tár-*
sadalmi és természeti fejlődés sajátos voltát, de nem szakítja el őket egy—' mástól, hanem egységben (fogja fel őket. ,,Mi csak egyetlen tudományt isme—
rünk, _a történelem tudományát. A történelem két oldaláról tekin-tve feloszt-
ható a természet történelmére és az emberek történelmére. 'A' két oldal azon—
ban elszakíthatatlan összefüggésben van egymással; amennyiben emberek
, 15 K. Marx: A tőke. Moszkva, Goszpoiiüzdat, l95i,'iii. kötet. 804. old.. oroszul. u. a. Szikra
Budapest, 1951, 858. old. _, _
10 Veszünk Sztatlsztiki, l950, 2. sz.. 13. old.. oroszul és Statisztikai Szemle, Budapest. 1950, [12
szám, 798. old. _
' 1147
KUVSI NNYIKOV-m-SZMULEVICS-' tételnek, a természet történelme és az emberek történelme kölcsönösen fel—
tételezik egymástf"7 '
A burzsoá szerzők nem ismerik el a társadalmi jelenségek sajátos voltát Azon az állásponton vannak, hogy a :íaj, az öröklődés, a létért való természe—
tes küzdelem stb. határozzák meg a társadalom jellegét. Ily módon kísérlik _ meg biológiailag megalapozni az osztálykülönbségek, a háborúk szüksé—ges—
se'gét, elleplezni a magas morbiditás és halálozás társadalmi gyökereit stb.
A marxista statisztikusok az orvosi, demográfiai és hasonló jelenségek tanulmányozásánál abból a szempontbol indulnak ki, hogy a termelési mód— , nak e jelenségekre döntő fontossága van. A burzsoa statisztikusok az ilyen
vizsgálatoknál abból indulnak (ki, hogy elismerik a biológiai, faji öröklési
tényezők döntő jelentőségét. A kiindulási álláspontok különbözősége kifeje—zésre jut a vizsgálandó jelents-égek megfigyelésének egymástól eltérő meg-—
szervezés-ében, az anyaggyűjtés eltérő módjában, a statisztikai adatok külön—
böző feldolgozásában, az egymástól eltérő eljárásban a statisztikai adatok elemzésénél és a belőlük levont következtetéseknél.
* A marxista orvos a tbc statisztikai tanulmányozásánál arra törekszik, hogy részletesen feltárja az összes tényezőket és kölcsönös összefüggéseket, melyektől a tbc. kifejlődése és elterjedése függ és objektíven rámutasson a itársadalmi tényezők döntő jelentőségére. A weiszmanista orvos arra törek—
szik, hogy ezt az objektív valóságot elleplezze és statisztikai vizsgálatainak
élére az örökletes tényezőknek, mint döntő tényezőknek befolyását helyezi;ezt egy sor ferdítés útján —— a jelenségek felületét felölelő, szánmsorokban , kifejezett matematikai képletek útján, a talált összeiüggéseknek általános,
jelleget kölcsönző képletek és egyéb hasonló eszközök útján igyekszik elérni.
A burzsoa kutató éppen ezekkel az áltudományos módszerekkel ,,bizonyitja", hogy a tbc öröklődő betegség, hogy a négerek alacsony műveltsége és magas morbiditása faji sajátosságaiknak következménye stb. A kutatások e fajtá—
jára jellemző, hogy a látómezőből kiküszöbölik a döntő, a meghatározó tagot: a társadalmi-gazdasági tényezőket; a matematikai képletek helyette——
sitík a jelenség lényegének elemzését és a felületes analógiáknak áltudo—
' mányos látszatot adnak.
Ily módon ez a kísérlet annak bizonyítására, hogy a természet és ia tár—
sadalom iejlődéstörvényeinek sajátossága következtében meg kell tagadni a statisztika alkalmazási lehetőségét a természet jelenségeinél, nem állja ki a kritikát. Ez a statisztika szerepének hlamis, lényegében formálista matema—
tikai tárgyalásmódjához vezet a biológiában.
Miben áll a statisztika formalista—matematikai irányzatának hibás volta?
A formalista—matematikai irányzat hívei a statisztikában abból arhamis nézetből indulnak ki, hogy a statisztika a természet és a társadalom spon—
tán—véletlen jelenségeinek tudománya, Ily módon tagadják a természetben és—
; a társadalomban is az objektív törvényszerűséget és csak a véletlenszerűsé- get ismerik el. Tagadva az említett törvényszerűséget a természetben és a társadalomban, 'az egyiket és másikat Is a véletlen jelenségek halmazatához hasonlítva, az idealisztikus, formalista-matesmatikai irányzat hivei azt állít—
ják,'hvogy a valószínűségelmélet és főleg a nagy számok törvénye teszik lehe- : tőve' la természet és társadalom spontán jelenségeinek megértését és érte—l- mezését. Ezért ennek az irányzatnak statisztikusai azt tartották, hogy a szocialista társadalomban a terv'szerű népgazdaság körülményei között a
17 Marx és Engels, Művei. IV. kötet. 1553, 8. cm., oroszul.
A STATISZTIKA TÁRGYA ÉS MÓDSZERE * 15 ;
statisztikia elhal. Ez utóbbi következtetés a szocialista állam tervgazdasága és a szocializmus törvényei között fennálló kölcsönös Összefüggések hamis értelmezésének következménye, valamint annak következménye, hogy tagad—%
ják a véletlen objektív jellegét a szocializmusban. A . , A statisztikának, mint a természet és társadalom spontán-véletlen jelen;
ségeit vizsgáló tudománynak meghatározása, ellentétben áll a természet és a társadalom objektív törvényeinek létezéséről szóló marxista-leninista tétel—
lel ,,A marxizmus a tudomány törvényeit _ akár a természettudomány, akár a politikai gazdaságtan törvényeiről van szó —— az ember akaratától függetlenül végbemenő objektiv folyamatok visszatükrözésének fogja fel."18" ,
Miben áll a vita résztvevőinek érdemeés miben áll többségük hibája?
Érdemük abban áll, ' hogy harcolnak a statisztikában a formalista-—
matematikai irányzat ellen. A vita résztvevői kategórikusan cáfolták, hogy a statisztika elméleti alapja a valószínűségi elmélet és a nagy számok- törvénye. Kiemelték a résztvevők a minőségi elemzés primatusának marxi—
lenini elvéti '
A vitában részvevők többségének hibája, hogy a marxista statisztika*
alapelveit csak a társadalmi kutatásokkal kapcsolatban alkalmazzák és elutasítják ezeik alkalmazását a természeti jelenségeknél.
,,A statisztikát a valószínűségi elméletre felépíteni annyit jelent, mint megtagadni a társadalmi fejlődés törvényeit..."19 —— állapítja meg helye—
sen szerkesztőségi cikkében a, ,,Vesztnik Sztatisztiki". De vajjon nem igaz—e ez ia tétel a természet tekintetében is? Kétségtelen, hogy a természeti jelen- ségek statisztikai tanulmányozását a valószínűségi elméletre alapítani —— ez a materialista dialektika alaptételének tagadását jelenti, amely talaptétel a—
metafizikával szemben . .. ,,ia természetet nem egymástól elszakított, egy- mástól elszigetelt és egymástól nem függő tárgyak, jelenségek véletlen hal—
mazának tekinti, hiane—m összefüggő egységes egésznek, amelyben az egyes tárgyak ,jelenségek szerves kapcsolatban vannak egymással, függnek egy-r mástól és feltételezik egymást;/'.20
,,A statisztikának mint társadalomtudománynak semmiféle matemati-
* kai séma sem lehet az alapja,"21 _ állapítja meg helyesen szerkesztőségi cikkében a Vesztnik Sztatiszti—ki. Vajjon a természeti jelenségek Vizsgálata alapulhat-e matematikai képleteken. így tesznek a mendelmorganisták az öröklődés jelenségeinek vizsgálatánál, így tesznek B—rownley, Rossvés má—a sok az epidemiológiában. De a szovjet, a marxista statisztika harcol a tudo-
mánynak ez ellen az idealista elhajlása ellen.
,, . ..a statisztikai adatok elemzése csak azzal az elengedhetetlen fel—
tétellel lehet sikeres, ha az elemzés a tanulmányozandó jelenség megismert lényegének alapján történik"22 —— írja T. Kozlov. De vajjon meg lehet—e ismerni a lakosság morbiditásának lényegét, ha nem vesszük figyelembe az, orvostudományt?
18 Sztálin: A iszoeial'íz—mus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. Goszpolitizdat. 1950, 4. old., és u. a. Szikra, Budapest, 1953. 6. old.
19 Vesztnik Sztatisztilki, 1950, 2. sz., 17. old., oroszul, ur a. Statisztikai Szemle, Budapest, 1950.
12. sz., 803. old.
20A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története. Goszpolit'izd'at, 1952, 101. old., u. a, , Szikra, Budapest, 1951, 130. old.
21 Vesztnik Sztatisztiki, 1950, 2. szám, 20. old., u. a. Statisztikai Szemle, Budapest, 1950, 12. sz..
806. oki.
22_Voproszü Ekonomiki, 1952. 4. szám, 6]. old.
* , 716 ; KUVSINNYIKOV—SZMULEVXCS
,, .. .a statisztikai tudománynakmki kell válogiatnia a leglényegesebb is—
:.me'rveke—t és ki kell választani kiiejezésükhöz a megfelelő mutatószámokat"28
—— állapítja meg helyesen V Csermenszkij, de ez megint nemcsak a társa- . dalom hanem a természet tanulmányozásánál is szükséges.
V Sz. Nyemcsinov akiadémikus írja hogy ,,A nagy számok törvényé—i nek helytelen értelmezése a társadalmi jelenségek körének tekintetében jogos tiltakozást váltott ki a közgazdászok és a statisztikusok között", 24 de elfelej- tett beszélni arról, hogy nem kevesbbé jogos tiltakozást váltott ki a nagy
számok törvényének helytelen értelmezése a természeti jelenségek körének ' tekintetében is.
,,Miben áll a nagy számok törvényének hibás értelmezése. Mindenek előtt hibás az az állítás, hogy ez a törvény irányítja és szabályozza a társa- , dalmi tömegjelenségeket"25 '— mutat rá Sz. Nyemcsinov akadémikus. Ebből
következik, hogy az állításbian csak az a helytelen hogy a társadalmi jelen—
ségeket a nagy számok törvénye irányitja. Ami a természeti jelenségeket illeti, — úgy látszik — a nagy számok törvénye ezeket irányíthatja V Sz Námcsinovnak ez utóbbi véleményével száll szembe T D. Liiszen-ko akiadé—
us is a Szovjetunió Mezőgazdasági Tudományok LeninAkadémiájának
ülésén. T D Lüszenko akadémikus mondotta: ,,Általában a morganisták az
o-élő természetet a vétetlen, szétszakított jelenségek káoszának tekintik, amely- ben nincsenek szükségszerű összefüggések és törvényszerűségek Teljesen Ja véletlen uralkodik. Minthogy a morganisták képtelenek az élő természet 'törvényszerűségeit feltárni kénytelenek a valószínűség elméletéhez fordulni és minthogy nem értik a biológiai folyamatok konkrét tartalmát, a biológiai tudományt átalakítják? puszta statisztikává. Nem ok nélkül számítják a men- delízmus-morganizmus megalapítói közé a külföldi Galton, Pearson, újabban
;pedig Fisher és Wright statisztikusokatfí26
Mit jelent magában véve a gyakorlatba átvive V. Sz. Nyemcsinov véle- ménye a természetről, V. Szobolj, V. Csermenszkijés mások véleménye, hogy astatisztíka a népességet nem mint biológiai, hanem mint társadalmi jelen—
séget vizsgálja, hogy a statisztika a természeti jelenségek társadalmi olda—
lát? nem pedig a természetet tanulmányozza?
Ez azt jelenti, hogy a munkaképesség elvesztésével járó morbiditást, en—
nek szerepét a munkatermelé—kenyrség problémájábanga statisztika tanulmá- myozza, de az intluenzának és más megbetergedésne—k, mint a munkaképesség elvesztése okának elmélyült tanulmányozása a statisztika segítségével nem engedhető meg; ennek a vizsgálatnak a valószínűségelméletén kell alapul—
rnia A rendelőintézeti feljegyzéseket a termelési körülményeknek a morbidi- tásra való befolyásáról sziabad statisztikával tanulmányozni, de a klinikán a foglalkozási patológiát csak a a valószínűség elmélettel, minthogy itt csak a nagy számok törvénye érvényesül.A lakosság regenerációjának folyama-
.,,, .,.r
igével lehet vizsgálni. Vagyis a társadalmi jelenségekbenelismerik a mate—
rializmust, a természetben pedig az idealizmust. Nincs igazta I Piszarevnek tamikor megengedi hogy a természetben a biológiai jelenségekben létezik a
23 Voproszű Ekonomikí. l952, 9. szám, 763, old.. oroszul, u. a. Statisztikai Szemle, Budapest, 1952, ül. sz.. 938. old.
% Voproszü Ekonomi'ki, 1952. to. szám, 103. old.
25 Voproszü Ekonomiki', 1952, 10. ez,, 103. old. '
"A biológiai tudomány helyzete. Gyorsirói beszámoló a Mezőgazdasági Tudományok Lenin ükadémiájának üléséről. Ogdz. 1948, 520. old., oroszul.
A STATISZTXKA TÁRGYA ÉS MÓDSZERE 17
priori valószínűség, amely konkrét méréssel nem ismerhető meg, hanem csak a nagy számok törvényen keresztül állapítható meg. Éppen ez az iapriorisz-
tikus metafizikai mennyiség jellemző az idealista statisztikáira.
Nincs igaza G. Sz. Sztrumilin ekadémikusnak sem, amikor kijelenti, hogy ámbár a csoportosítás módszere ialkalmazható a természettudományokban is, de itt csak ,,igen másodrendű és mellékes jelentősége van". Nincs igaze V. Csermenszkíjnek abban azállításban sem, hogy ,,...az átlagszámok módszere nem azonos a nagy számok matematikai törvényével, nem univer- zális módszer, amely állítólag ez összes tudományokban alkalmazható, ha—
nem a statisztikának mint társadalmi tudománynak specifikus módszere".27 Világos, hogy e megállapítások szerzői megfeledkeznek arról, hOgy a csopor—
tosítások alkalmazása a marxi—lenini statisztikai tudomány követelményei alapján azt jelenti, hogy az elemzés tárgyát mind a természet, mind a társa- dalom dialektikus kategóriáinak —— a véletlen és szükségszerű, a jelenség és a lényeg, a rész és az egész összefüggéseinek —— helyes értelmezése nézö—
pontjából közelítjük meg, hogy az általánosító mutatószámok a valóság dialektikus tükröződésének és megismerésének egyformán statisztikai esz-
közei a társadalomban és a természetben is. ,
Bármely patofiziológiai jelenség klinikai-statisztikai vizsgálata nélkü- lözheti—e a csoportosítást? Nem nélkülözheti. Lehet-e itt a V. I. Lenin által elítélt ,,megkülönböztetés nélküli" átlagokat alkalmazni? Nem lehet. Szükség van—e itt a dolgok, ia jelenség minöségi természetének ismeretére, a számba- vétel, ia megfigyelés megszervezése, az ismérvek, a számbavételi egység ki— !
választása szempontjából? Fennáll-e itt a veszélye a nem marxista, nem tudományos csoportosítás alkalmazásának (pl. a betegségek csoportosítása a formális, virchowi lokalizáció elve szerint)? Fennáll-e itt a számokkal való játék veszélye a megfelelő csoportosítás nélkül ialkotott megkülönbözte—
tés nélkiili átlag alapján. Mindez a veszély fennáll. Minden betegség igen különböző külső és belső tényezök komplex befolyásának hatására jön létre.
De ez nem jelenti, hogy ia betegség olyan véletlen jelenségek kaotikus halmaza, amelyben nincs meghatározot—t, szükségszerű összefüggés, törvényszerűség.
A statisztika klinikai alkalmazásának e törvényszerűségek feltárását kell , "szolgálnia. Ez megköveteli a klinikai (monografikus) és statisztikai (töme- ges) módszer szerves egyesítését. Ennek a vizsgált jelenség természetére vonatkozó minőségi elemzés primátusának lenini alapelvéből kell kiindulnia.
A statisztikai vizsgálat egész menetét csak a tanulmányozott kór—folya-
;mat anyagi természetének konkrét ismerete alapján és helyes elméleti pre- misszák mellett lehet felépíteni. A megfigyelés megszervezése, a számbavé- teli egység kiválasztása, a statisztikai mutatószámok megkonstruálása, dif—
fereneíálásuk, felhasználásuk, értelmezésük csak a jelenségek tényleges ösz—
szefűggésiikben való lényegének vizsgálatra mellett, csak helyes, tudományos elméleti feltételek mellett és a csoportosítások, az átlagszámok stb, módsze- rén—ek a fenti elveken alapuló helyes alkalmazása mellett lehetséges. A típu- sok szerinti csoportosítás módszere, amely a legteljesebben kifejezi a statisz-
tikai módszer jellegét, itt is elősegíti a mennyiség minőségbe va'ló átmene- tének vizsgálatát. De itt is a helyes csoportosítás első feltétele a minőségi,
egyneműség, a csoportot jellemző ismérvek helyes kiválasztása, a lényeges ismérvek kiemeléséhez szükséges ismeretek. Nem szabad elfelejteni, hogy az?gomsm Bacon-amint. 1962, 9. szám. 72. alá,, oroszul.'u. a. Statisztikai Smie, 1952.—év'*'*'iiía sz., .
2 Statisztikai Szemle —3—20 '
18 , 4 * KUVSINNYIKOV—SZMULEVICSy *
elméleti kiinduló szempont rányomja bélyegét a statisztikai vizsgálat egész.
menetére. Máskép fbg hozzá az idealista és máskép a materialista orvos.
Előbbinél a statisztikai-matematikai módszerek fognak dominálni, utóbbi—
nál ezek kisegítő szerepet töltenek be, hogy segítségül legyenek a jelenségek
lényegének specifikus materialista elemzéséné. -' N. 1. Pirogov írta: ,,A statisztika alkalmazása a szimptómák diagnosz-
tikiai jelentőségének és a műtéti eredmények meghatározására ebben :a viszonylatban úgy tekinthető, mint a modern sebészet fontos segítsége."28Később pedig, amikor hadisezbe'szeti működésén-elk eredményeit közölte, a következő módon jellemezte viszonyát a statisztikához: ,,Én a racionális sta- tisztika buzgó hívei közé tartozom és hiszem, hogy alkalmazása ta hadisebé—
szetben kétségtelenül haladás."29
Pirogov, aki ennyire mlagasra értékelte a statisztika szerepét, jól értette;
a csoportosítás jelentőségét. ,,Az amputációknrak ilyen összesített statiszti- káját gyakorlatilag hasz-nálhatatlannak tartva — írta N. 1. Pirogov —— azt
tanácsolom, hogy foglalkozzunk a részlet statisztikával, következetesen és
' észszerűen vezetve az egyes végtagok amputációja szerint, ehhez azonban arra van szükség, hogy a végtagok egyes harmadainiak amputációját külön számítsuk. Aki nem tudja a különbséget a comb felső harmadában és alsó harmadábian' történő amputálás között, aki ezeket együttesen veszi, jobb, ha nem foglalkozik statisztikával —— az ilyen statisztika semmire sem alkal-'mas."80 *
V. A. Manlasszein prof. írta: ,,A klinikai vizsgálatban két út van, ame—
lyek egyáltalán nem zárják ki egymást és amelyek egyformán fontosak, Én egyrészről a statisztikai bizonyításokra, másrészről minden egyes eset pon—- tos klinikai megfigyelésére gondolok... Valóban, mi kifogás lehet ugyan- annak a módszernek pontosabb és átgondoltabb alkalmazásával szemben, amelyet óránként, ha nem is tudatosan, mindannyian alkalmazunk minden ténykede'sünlkben."31 V. A. Manasszein prof. tökéletes helyességgel a sttatisz-
tikai vizsgálatoknál szükségesnek tartotta a vizsgált csoportok egynemű—
ségét, mind a társadalmi munka és életviszonyok tekintetében, mind a kor és nem szerinti összetétel, a testi fejlettség egyéni sajátosságai, a kulturális színvonal, a kórfolyamiat sajátosságai, a már elszenvedett megbetegedések stb. szempontjából. A népesség regenerációs folyamatainak mélyreható meg—
figyel-ésének céljaira lehetetlen a halvaszületés, a kóros szülés okainak és más hasonló kérdések vizsgálata, ha a szülőnők és az újszülöttek nincse—
nek helyesen csóportosítva az első és az ismételt szülésszerint, minthogy az eklampsiák, halvas'zületések, gátrepedésekgszüle's utáni megbetegedések és
más hasonló jelenségekszázalékia nem kis mértékben különbözik a nők előbb
említett csoportjaiban. * '
;A megfigyelési egység pontos meghatározása és ,,a kóros szülés", ,,a terhesek eklampsziája", ,,a gátrepedésf', ,,a halvaSzületés" fogalmának egy- öntetű értelmezése nél-kül nem lehetnek összehasonlítható (statisztikai mutató,—
számok. Itt is nem ,,általános", hanem minőségileg egynemű csoportok sze—
28 N. l, *Pirogovf A— sebészet eredményei a jelenlegi ötéves terv folya—mán. Tudományos köze termények az orvostudományok területéről. 4. könyv, 1941.. oroszul,
29 N. 1. Pimgov: Az általános tábori sebészet alapjai, I. rész. M—L. Medgiz, l949, 1—2. old..
orosz—ul. - , . ,
30 N. 1. Pirogov: Az általános tábori sebészet alapjai. I. rész. M—L. Medgiz, l949, l—2, old.,
oroszul. — '
31 V. A. Manasszein: A általános terápia előadásai. I, rész. Szentpétervár, 1879, oroszuli
A STATISZTIKA TÁRGYA ÉS MÓDSZERE 19 .
rint differenciált mutatószámok szükségesek, a jelenségeket a saját közép—
értékükhöz kell viszonyítani. ,
A környezet hatását .a kórélettani jelenségek keletkezésére, fejlődésére és lefolyására lehetetlen tudományosan elemezni, anélkül, hogy a dolog lényegébe hatolnánk. A kutató, aki az elemzésben a számszerű adatok partal—
lelizmusának elemzéséből indul ki, kétségtelenül arra a hamis következte- tésre jut, hogy na szolgálati idő emelkedésével együtt növekszik a nőgyógyá- szati megbetegedések száma, mert nem veszi észre, hogy a növekedés nem ia foglalkozás befolyásának, hanem az életkorral együtt emelkedő számú szü- lések, abortusok és az ezekkel kapcsolatos gyulladásos folyamatok követ- kezménye.
A szocialista egészségügy, amely tervszerű, hatalmas méretű tudomá- nyos kutató munkán alapszik, nagy lehetőséget nyújt a statisztika széles- körű alkalmazására a klinikai és egészségügyi vizsgálatokban.
Amikor a statisztikai vita résztvevői tagadták a statisztika alkalmazá- sának jogosságát a biológia jelenségeivel kapcsolatban, ugyanakkor dol- gozták ki és jelent meg ,,A szovjet orvostudomány tapasztalatai az 1941——
1945. évi Niagy Honvédő Háborúban" című hatalmas mű számos kötete.
E sokkötetes munka összeállításában 1700-an vettek részt, köztük az ország legnagyobb—tudósai. Az egész munka az orvosstatisztikusok közvetlen rész—
vételével készült.
A statisztikus orvosok részvételével állították össze a kórlapok feldolgo—
zásának rendjét és egységes módszerét, határozták meg az egyes fejezetek- hez szükséges kórlnapok mennyiségét, állították fel a mutatószámokat az egyes kórtani formák tanulmányozására, dolgozták i a mutatószámok helyes kiszámításának módszereit. Ennek eredményeképpen a sérültek és megbete- gedettek minőségileg egynemű egyes csoportjai szerint differenciált mutató-
számokat kaptak. *
A szerzők azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy ,, . . . a front és a hát—
ország sok tízezer orvosának és nagyszámú gyógyintézetének anyagát tudo-. _
mányosan feldolgozzák és a tapasztalatokat általánosítsák",32 különösen,
hogy ,,...elmélyítsék a kórtan különböző problémáinak értelmezését és ugyanakkor meghatározzák az orvosi ellátás legtökéletesebb szervezési for- ? máit".33
,A szerzők által végzett munka lehetővé tette számukra, hogy ,, . . . meg- állapítsák különböző tényezők befolyását a sérülések és megbetegedések tartamára és kimenetelére, nyomon kövessék a gyógyintézetkiürítés és a járványelleni küzdelem biztositása módszereinek fejlődését a háború folya—
mán és felállítsanak bizonyos törvényszerűségeket, melyeknek igen nagy jelentőségük van, mind laz elméleti orvostudományra, mind a csapatok had—
műveleteinek egészségügyi biztosításárafmx Ezek a tények.
Ha az a körülmény, hogy a természeti jelenségek statisztikai vizsgá- latának alapjául a valószínűség elméletét ismerik el, gátló befolyást gyaako— , rolhat a statisztika klinikai alkalmazására, akkor még rosszabb a helyzet a statisztika alkalmazásánál az epidemiológiiában. Itt a statisztikát régóta használják. Az epidemiológiai statisztika alkalmazásában külföldön
32 A szovjet orvostudomány tapasztalatai az l94l—45. évi Nagy Honvédő Háborúban, !. kötet, XXXI.
old., oroszul.
33 U. o. XXIX. old.
34 U. o. XLXI. old.
2*
KUVSINNYIKOV—SZMULEVICS: A STATISZTIKA TÁRGYA ÉS MÓDSZERE
20
azonban erősen kidomborodiik az angol-amerikai formárlistaematematiíkai irányzat. A matematikai módszert a jáwáinytanban ra burzsoá statisztiku—
sok apologet—iikusain alkalmazzák, hogy elrejtsék a járványok társadalmi—
gazdasági gyökereit és latalist—a elképzeléseket teremtsenek elkerül—he—
tetlenségiikről. A statisztikai módszer helyes alkalmazásának a járványtani folyamat lényegének elemzésén kell alapulnia, nem pedig megjelenési for- ,májá'n és a meghatározott helyen és időben keletkező járványgörbék álta—
iánositásán. Teljesen világos, hogy az az állítás, amely szerint lehetetlen—a statisztikát a természeti jelenségeknél alkalmazni, az angol—amerikai forma—
liste—matematikai epidemiológiai irányzat hiveinek malmára hajtja a vizet.
Széles körben ismeretesek az orosz orvosok és higiénikusok érdemei az egészségügyi statisztika fejlesztésében, különösen a morbiditás tanulmá—
nyozásában. Csaknem félszáz évvel ezelőtt irta P. P. Eriszman prot. ..., hogy statisztika nélkül ,,sötétben bolyonganánk" mindazokkal kapcsolatban, ami ia lakosság egészségének és egészségügyi viszonyainak megjavítását
illeti. Ismeretes, hogy a morbiditás tanulmányozása a járóbeteg-rendelők
igénybevételének anyagán alapszik és nincs eléggé elmélyült jellege, nagy mértékben leíró. A szovjet egészségügy és a szovjet orvostudomány viszo—nyai között az egészségügyi statisztika iránti követelmények jelentösen megnövekedtek. Az a feladat áll előtte, hogy melyebb okozati összefüggé—
seket, törvényszerűségeket tárjon fel ia lakosság egészségének dinamikájá- ban a szervezet egészségéről és a környezettel való egységéről szóló pav—
lovi tanítások alapján, Itt a statisztika mint a szervezet és a környezet köl—
esönhatásai megértésének eszköze hatalmas szerepet tölthet be és kell is
( betöltenie, de természetesen csak, 1113 a statisztika lenini-sztálini módszer—
tanából indul ki.
A szocializmusból a ikommunizmusba való átmenet, a termelőerők hatal—
mas fejlődése, a dolgozók minden irá—nyú fizikai és szellemi haladás—a mint a kommunizmusba való átmenet egyik előfeltétele a legnagyobb mértékben megköveteli a dolgozók szükségleteinek, köztük az egészségügyi ellátásra irányuló szükségletüknek lehető legteljesebb számbavételét és ezzel nagy feladatokat állít a szovjet egészségügyi és orvosi statisztika elé. Ezeket a feladatokat a szovjet statisztika csak azzal a feltétellel teljesítheti sikeresen,
