A. DMITRIEV:
A STATISZTIKA TÁRGYA ÉS MÓDSZERE*
A statisztika tárgyának és módszerének helyes meghatározása főképpen a poli- tikai gazdaságtan és a statisztika kölcsönös viszonyának megvilágításától függ.
A politikai gazdaságtan és a statisztika kölcsönös viszonyának kérdése ma döntő módon első helyen. áll a szovjet statisztika elméleti és tankönyv—irodalmában 'elöffor—
dult és előforduló fomnalisztikus elferdítések ellen folyó harcban.
A burzsoá elmélettel ellentétben, amely a statisztikát mint univerzális és tör- ténelemfeletti tudomanyt tárgyalja, a marxista—leninista elmélet a statisztikát társadalom-, osztály- és párttudománynak, történelemtudománynak tekinti, amelynek elméleti alapja a történelmi materializmus és a marxi-lenini politikai gazdaságtan.
Ez az alapvető tétel azt jelenti, hogy a statisztikusnak nemcsak számolni kell tudnia, hanem mindenekelőtt elsőrangú közgazdásznak is kell lennie, aki a marxista—
leninista elméletet helyesen tudja alkalmazni.
Lenin azt tanítja, hogy a társa-dalomgazdasági statisztika a társadalom megisme—
résének egyik leghatalmasabb fegyvere. A statisztikának mint társadalomtudomány- nak elismerése rendkívül jelentős, mert rámutat arra, hogy a statisztika tárgyát a társadalomgazdasági jelenségek és folyamatok alkotják. A statisztika marxista—leni- Vnista elmélete abból indul 'ki, hogy a statsztika tárgya és módszere elválaszthatatlsan kapcsolatban van egymással, míg a statisztika burzsoá elmélete elszakítja egyiket a másiktól.
Az az utalás azonban, hogy a statisztika a társadalomgazdasági jelenségeket és folyamatokat vizsgálja, még egyedül nem elegendő a statisztika tárgyának meghatá—
rozásához. Néhány polgári statisztikus (A. A. Kaufman és mások) a statisztikát a megismerés univerzális módszerének tartotta, de ugyanaldror társadalomtudomány- nak is, értve e meghatározáson a valószínűségi elméletnek, illetve a nagy számok univerzális törvényének mint a társadalmi jelenségek megismerésére szolgáló mód- szernek alkalmazását.
Néhány szovjet statisztikus, például Nyemcsinov, Jasztremszkij, Bojarszkij, Novi—
kov, Piszarev és mások a statisztikát a természet és társadalom tömegjelenségeivel foglalkozó univerzális tudománynak tekinti. V
Ha a statisztikát általánosságban el is ismerjük társadalomtudománynak, ezzel még nem határoztuk meg tárgyát és módszerét. Tüzetesen meg kell világítanunk, hogy milyen értelemben tekintjük a statisztikát társadalomtudománynak. Erre az alapvető kérdésre helyes felelet csak a politikai gazdaságtan és a statisztika köl- csönös összefüggéséről vallott marxista felfogás alapján adható s ezért áttérünk
ennek ismertetésére.
Annak idején a polgári statisztika egyik megalapítója Gluetelet, a politikai gazdaságtan és a statisztika kölcsönös összefüggését tárgyalva, ezt írta: ,,Ez a két tudomány sok tekintetben nagyon is együtthalad, ennek ellenére azonban a kutatási módszerek tekintetében különbözik egymástól; gyakran megkísérelték e két tudo—
mány egyesítését és összhangba hozatalát, de nem sikerült, És valóban jobban is lehet követni mindegyiket a maga útján abban a reményben, hogy a fejlettebb
' Vesztnyik sztatisztiki, Goszsztatizdat, Moszkva, 1950, 2. sz., 23—31. old.
u *
gondolkodás valamikor majd közelebb hozza őket egymáshoz és megállapítja egy- ségüket, amely egységet akkor lehetetlen lesz el nem ismerni"1
% Ilymódon a polgári elmélet a politikai gaNaságtan és statisztika kölcsönös viszonya kérdésének helyes megoldására tehetetlennek bizonyult.
A polgári elmélet, amely a statisztika alapjának a valószínűségi elméletet tekin- [tette, képtelen volt a társadalmi élet látszólagos veletleneinek lényegét megmagya—
rázni és kifejteni ,,Guebelet most már kissé öreg ahhoz ——- írta Marx 1869—ben, v- hogy vele bánmiféle kísérletet is lehetne tenni A multban nagy érdeme volt: bebizo— '
nyitotta, hogy a társadalmi életnek meg a látszólagos véletlen jelenségeit is periódi— ' "
kus megnyilvánulásuk és periódikus átlagos számuk következtében belső Szükség—
mrűség irányítja, E szükségszerűség megmagyarázása azonban sohasem sikerült neki. ' Nem haladt előbbre, csak megfigyelésemnek és számításainak anyagát bővítette. Most sem jutott tovább annál, mint ahol 1830 előtt volt.""
, A statisztika polgári univerzális elmélete zsákutcába jutott es képtelen előbbre lendülni.
_ Egyes szovjet statisztikusok a statisztikát mint univerzális módszert vagy uni—
'_ verzális tudományt tárgyalják és a polgári elméletet élesen bírálva, titokban kölcsön—
_veszik annak megismerési eljárásait, ezek között a leg-egyszerűbb elemekre való bontás módszerét is, amely munkáian a ,,variáció', a ,,folyamat" vagy a forma—
lista, egynemű statisztikai sokaság temajaban szerepel, amely sokaság elemeit egy közös összefüggés foglalja össze, de a leggyakrabban a ,,mennyiségi, a "számszerű"
, megfigyelés vagy ez általánosító mutatószámok alakjában fordul elő.
" A polgári tudomány a statisztika elmeleti alapjainak nem a politikai gazdaság- tant, hanem a valószínűségi elméletet tartja. ,,A valószínűségi elmélet a természeti _ törvények vizsgálatának alapja" —- mondja Cluetelet.s
; a ' Lenin a reform utáni Oroszország gazdasági életének mélyreható tanulmányo—
— zását tűzte ki feladatául s kritikailag vizsgálta a számokban gazdag zemsztvo—
, statisztika és a cári Oroszország hivatalos statisztikájának adatait. E tanulmányá—
' nak eredménye ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című zseniális munka megírása volt, amelyben végleg megsemmisítette a narodmyik ideológiát. E tanul- vmányhoz númrtegy bevezetésül megírta az I. fejezetet, amelyről az előszobán a követ—
' kezüket írja: ,,Az I fejezetben a lehető legnövidebben, az elvont közgazdaságtannak _a belső tőkés piac kérdésére vonatkozó alapvető elméleti tételeit vizsgáljuk. Ez _ mintegy bevezetőül szolgál a mű további, tényeken felépülő részéhez s a későbbi
fejtegetések során szükségtelenné teszi az ismételt hivatkozást az elme-letve?1
Itt egyenes utalás van arra, hogy a gazdasági valóság számainak és tényeinek vizsgálatánál elméleti alapnak a politikai gazdaságtant kell venni.
Felvetődik a kérdés, milyen módon valósul meg a politikai gazdaságtan és a statisztika kölcsönös összefüggése? Lenin rámutat arra, hogy ,,A statisztikának az a feladata, hogy a minden körülményre kiterjedő elemzéssel megállapított társa- delmi—gazdasági viszonyokat illusztrálja, szemléltesse s nem szabad öncéllá válnia . . ."5
, Lenin fejtegetéseiböl következik: a statisztikának, hogy öncélúvá ne váljék, a társadalomgazdasági jelenségek és folyamatok viszonyait és összefüggéseit csak Azután szabad ábrázolnia, miután a vizsgálandó társadalomgazdasági vis'ízonyok min—- den körülményre kiterjedő elemzésével a jelenségek típusait, a folyamatok formáját
és lényegét már megállapította. , ,
, A statisztika univerzális elméletének hivei, felhasznalva a "mennyiségi vagy ,,számszerü" megfigyelés módszerét, a vizsgálat tárgyának csak a tömegjelen—sége—
ket tekintik.
1 A. auetelet: Szociális fizika, I. kötet, 20. oldal.
? K. Marx és F. Engels Művei, 1935, XXVI. kötet, 7. old., oroszul.
3 A. euetelet: Szociális fizika, 1. kötet, 41. oldal.
! V. I. Lenin, Művei 4. kiadás, 3. kötet, 4 old., oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 8. oldal
5 V. [. Lenin, Művei, 4. kiadás, 3. kötet, 443. old., oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése
STATISZTIKA TÁRGYA És Mónsznnn_ 753
A marxi-lenini statisztika ezzel ellentétben szükségesnek és lehetségesnek tartja mind a tömegjelenségek, mind az egyes jelenségek vizsgálatát, dea jelensé- geket nem kiszakított és izolált alakjukban, hanem elválaszthatatlan összefüggések—_
ben és kapcsolataikban vizsgálja.
Sz. Sz. Osztroumov ,,Bírósági statisztika" c. tankönyvében, hivatkozva Lenin- nek arra az útmutatására, hogy a statisztikának az a feladata, hogy a minden körül—- menyre kiterjedő elemzéssel megállapított társadalom—gazdaságú viszonyokat ábrá- zolja, ezeket irja: ,,Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a. statisztikának az a feladata, hogy a maga mutatószámaival csakis a minőségileg egynemű jelenségek tömegeit illusztrálja."a Igy Sz. Sz. Osztroumov a statisztikára vonatkozó marxista tanítást ,,kijavitja" a statisztika polgári univerzális elmélete alapján.
Sz. Sz Osztroumov tankönyvében nincs semmiféle kísérlet arra, hogy a poli- tikai gazdaságtan és statisztika kölcsönös összefüggéseit tárgyalja. Ehelyett am törekszik, hogy minden oldalról elemezze a nagy számok törvényének alkalmazását és a formalista egynemű statisztikai sokaság módszerét.
A statisztika és a minőségi elemzés kölcsönös összefüggéseiről beszélve Sz Sz.
Osztroumov ezeket irja: ,,. ..ebben a folyamatban a vezetőszerep azt a tudományt
illeti meg, amelynek tárgykörébe tartozik a vizsgált átlag minősége."7 És mintha ebből az előfeltételböl következnék, azt állítja: ,,A statisztika segédtudomány, mint- hogy önmagában természetesen nem fedezhet fel ilyen vagy olyan törvényeket.
Ezeket a törvényeket, ahogyan ezt már mondottuk, a megfelelő tudományok tárják fel és kutatják ki, a statisztika csak mennyiségileg méri azokat, azaz előkészíti azt a szükséges anyagot, mely ábrázolja—, megerősíti, vagy megcáfolja valamely konkrét tudomány ilyen vagy olyan tételét."a
Mellesleg megjegyezve, majdnem szóról—szóra ugyanezt írja A. A. Kaufmann polgári statisztikus, aki a statisztikát szintén univerzális módszernek tekinti, amely—
nek alapja a jelenségeknek állítólagos legegyszerűbb ismereteikre vagy elemeikre
való felbontása. *
_A statisztika, Osztroumov véleménye szerint, nem fedezi fel a törvényszerű—
ségeket, hanem azoknak csak mennyiségi mérlegelését adja. Következik ebből, hogy a konkrét tudományok által felfedezett törvények egyoldalúak, minthogy a jelensé—
geknek és folyamatoknak csak minőségi oldaluk áll rendelkezésükre és mert kiegé—
szítésre, azaz mennyiségi megmérésre szorulnak; emellett a mennyiségi megmérés, mint ahogy Osztroumov írja, megdöntheti ,,a konkrét tudományok ilyen vagy olyan
tételeit."
A polgári statisztikában alkalmazott hamisítások módszereit leleplezve Lenin nem egyszer rámutatott arra, hogy a legjobban elterjedt módszerek egyike az egyes tények és tényecskék, az egyes példák és példácskák, az egyes számok és számocskák kiszakítása a környezetükből. ,,A társadalmi jelenségek terén — mutatott rá Lenin —— nincs még egy annyira elterjedt és hibás eljárás, mint az egyes jelen—
téktelen tények kiragadása, a példákkal való játék. Példákat felhozni általában igen könnyű, de annak vagy nincs semmi értelme, vagy tisztán negativ értelme van..."" Kikelve a polgári propaganda ellen és ostorozva a statisztikai adatok meghamisításának polgári módszereit, Lenin kiemelte mint a statisztika leg- fontosabb módszerét, a számoknak és tényeknek a maguk összességében, kölcsönös összefüggésekben való elemzését és vizsgálatát. ,,A tények —— irta Lenin ——
ha egészükben és összefüggésetkben vesszük őket, nemcsak ,makacsok', hanem kétségtelenül bizonyító erejűek is. Ha az egyes tényeket az egészből, az összefüggé—
sükből kiragadjuk, ha azok nem teljesek vagy önkényesek, akkor nem tekinthetők többnek, mint puszta játéknak vagy még annál is rosszabb—nekm" A tudományos gazdasági elemzés legfontosabb feltételét, hogy a tényeket egészükben és összefüg— —
9 Sz. Sz. Osztroumov: Bírósági statisztika, 11. oldal.
7 U o.
8 Sz. Sz. Osztroumov: I. m., 16. oldal.
9 v 1. Lenin, Művei, 4. kiadás, 23. kötet, 266. old., oroszul és ,,Szovjet statisztikusok a szo 0113alista statisztikáról" Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 112. oldal
0.U o. ,
754:
geseikben kell vennünk, benzin kifejtette és még kategórikusabban követeli amikor kimondja: X,,Ebből világosan következik, meg kell kísérelni olyan alap meghatáro-,- zását, amelyre támaszkodni lehetne és amellyel össze lehetne hasonlítani azokat az-
,általános', ,példaként' kiragadott tételeket, amelyekkel napjainkban bizonyos országokban oly mértéktelenül visszaélnek. Hogy ez tényleges alap legyen, nem az egyes tényeket kell venni, hanem a tényeknek a szemlélendő kérdéshez tartozó teljes összességét, egyetlen kivétel nélkül, mert másként elkerülhetetlenü—l felmerül az a gyanú -— és teljesen jogosan —, hogy a tényeket önkényesen választották ki vagy szedték össze . . .""
Lenin megállapítása, hogy bármely kérdés vimgálatánál a tényeket egészükben és összefüggéseikben kell venni, hogy nem az egyes tényeket, hanem a tényeknek a szemlélendő kérdéshez tartozó teljes összességét kell venni, szigorúan megfelel a dialektika követelményeinek, amely Szerinte: ,,...egyetlen természeti jelenség sem érthető meg, ha a többitől elszigetelten vesszük, ha kikapcsoljuk a környező jelen-—
, ségekből, mert a természet bármely ágának bármely jelensége értelmetlenné válhat, ha a környező körülmények figyelmen kívül hagyásával, tőlük elszakítva vizsgáljuk;
és Viszont: minden jelenség megérthető és megmagyarázható, ha a környező jelen- ségekkel megszakítatlan kapcsolatban, a környező jelenségektől függöen vizsgáljuk".12 V. Sz. Nyemcsinov akadémikus ,,A statisztikai tudomány kérdései Lenin művei- rben" című 5 a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdasági és Jogi osztálya Értesítőjének az 1949. évi 5. számában megjelent tanulmányában foglalkozott Leninnek azzal a megállapításával, hogy a tényeket a maguk egészében és össze- függéseikben kell venni. Erre a megállapításra hivatkozva ezeket irja: ,,Nem min- _denféle statisztikai jellegzetességet nevezett Lenin statisztikai ténynek, csak azokat, amelyeket politikai gazdasági összefügésükben veszünk és amelyek a gazdasági jelenségek legfontosabb sajátságait, főbb és lényeges vonásait jellemzik. Csak ezek- nek a statisztikai adatoknak van bizonyító erejük. A, statisztikai jellegzetességek csak akkor válnak statisztikai tényekké, ha pontosságuk, objektivitásuk és egy- öntetüségük erejénél fogva, mint egymással kölcsönösen összshasonlítható és ellen- őrizhető jellegzetességek a maguk egészében számbavehetők."13 Nyemcsinov aka- démikus nem veszi figyelembe Lenin mondásának azt a mély dialektikus értelmét, amely szerint ,,...nem az egy-es tényeket kell venni, hanem a tényeknek a szem;- lélendő kérdéséhez tartozó teljes összeségét, egyetlen kivétel nélkül . . ." V. Sz. Nyern—
csinov akadémikus ennek a lenini követelménynek szembeállítja a maga felfogását, hogy a jelenségeknek csak ,,a legfontosabb sajátságait", ,,főbb és lényeges vonásait"
kell megvilágítani. Minthogy nincs azon a véleményen, hogy a tények teljes összes—
ségét kell venni egyetlen kivétel nélkül, Nyemcsinov akadémikus ezáltal nyitva hagy a maga számára egy hátsó kaput, hogy a tényeket önkényesen kiválaszthassa és kiragadhassa. Ilymódon az önkény és szubjektivizmus lép a pontosság és objekti—
vitás helyébe, amelyet Nyemcsinov olyan lelkesen védelmez
Minthogy figyelmen kívül hagyja Leninnek azt a megállapítását, hogy a tények teljes összességét kell venni, Nyemcsinov akadémikus megkísérli úgy magyarázni az összesség fogalmát, mintha az csakis a statisztikai tények összességét jelentené, jóllehet Lenin nemcsak a statisztikai számokat és tényeket tartotta szem előtt, hanem mindazokat a tényeket, amelyek a megvizsgálandó kérdésre vonatkoznak.
F. D. Livsic a ,,Bankstatisztika" cimű tankönyv szerzője ezeket irja: ,,A statisz—
itika a tömegjelenségekct vizsgálja és csakis azokat vizsgálhatja, azaz olyan jelen—
ség—eket, amelyek egynemű esetek, tények vagy tárgyak sokaságából állanak. A tömegjelenségeket alkotó és jellemző egynemű tények vagy tárgyak összessége jelenti a statisztikai tömeget vagy röviden a tömeget.**14 Ezt követőleg Livsic elvtárs
11 V. I. Lenin Művei, 4. kiadás, 23. kötet, 266. old. és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 112. oldal.
12 J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, 11. kiadás, 356. old., oroszul és u. a., Szikra.
Budapest, 1949, 634. oldal.
13 Izvesztija Akademii Nauk SzSzSzR. otdelenie ekonomiki i ptavo, 1949, 5. sz., 339. old.
és "Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, 1950, 130. old.
14 F. I). Livsic: Bankstatisztika. 1948, 4. oldal.
ers'usz'rms TÁRGYA És MÓDSZERE 755
idézi Leninnek a társadalomgazdasági viszonyok minden körülményre kiterjedő elem- zésére vonatkozó megállapítását azzal a törekvéssel, hogy azt ilymódon ,,beleillessze"
az egynemű metafizikai sokaság "egyetemes" módszerébe, amelyben a megismerés alapja a nagy számok törvénye.
* Nyemcsinov és Livsic elvtársak így forgatják ki Leninnek a társadalomgazdasági viszonyok minden körülményére kiterjedő elemzésére vonatkozó megállapításának jelentőségét és értelmét, amely szerint a tényeknek a vizsgálandó kérdéshez tartozó teljes összeségét kell venni, egyetlen kivétel nélkül. Lenin azt tanítja: ,,A tárgy helyes megismeréséhez arra van szükség, hogy annak minden oldalát, minden összefüggését, ,közvetett kapcsolatát6 megvizsgáljuk és tanulmányozzuk. Ezt tökéletesen sohasem érjük el, de a sokoldalúság követelménye megóv bennünket a hibáktól és a meg—?
merevedéstől.'*" '
Piszarev elvtárs a Nagy Szovjet Enciklopédiában a statisztikáról írt tanulmá—
nyában a 'társadalomgazdasági jelenségek mindenirányú elemzésének szükségességét hallgatással kerüli meg és azt a mennyiségi megfigyelés módszerével cseréli fel, amelynek alapjául a nagy számok matematikai törvénye szolgál.
Lenin már legelső munkáitól kezdve hangoztatta annak szükségességét, hogy a statisztikának a társadalomgazdasági jelenségeket és folyamatokat a maguk összes—
ségében kell vizsgálnia.
V. E. Posztnyikov ,,A délorosz parasztgazda—ság" c. munkájának érdemeit és hibáit említve, Lenin ezeket írja: ,,Az a kísérlet, hogy a zemsztvo—statisztikai megfigyelést egy egész vidékre vonatkozóan egységesen, egyszerrre végezzék el és annak eredményeit szisztematikus formában ismertessék, már önmagában véve is nagy érdeklődésre tarthat számot,"16 de már ugyanitt figyelmeztet arra, hogy ,,a parasztgazdaságnak külön leírni egy közismert oldalát, ami a más oldalait nem érinti, teljesen lehetetlen; egy közismert kérdésnek kiszakítása mesterséges dolog,
ami által a fogalom teljessége elvészfm
A tények teljes összességének tanulmányozását Lenin szembeállította a statisz- tikai adatok elemzésének kispolgári marodnyik és általában polgári módszereivel, amelyeket ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban cimű klasszikus munkájában tett. kritika tárgyává.
Lenin tanulmányozta Oroszország egész közgazdasági irodalmát kritikailag és újra feldolgozta a hivatalos és zemsztvo-statisztika hatalmas anyagát. Megoldotta a statisztika marxista elméletének alapvető kérdéseit, mint aminők a politikai gazda—
ságtan és a statisztika összefüggése, a társadalomgazdasági viszonyok minden körül—
ményre kiterjedő elemzésének szerepe és jelentősége, a gazdaságok és vállalatok nagyság és típus szerinti csoportosítása az átlagok módszere és más kérdések, amelyeket a statisztika polgári elmélete képtelen volt megoldani. Leleplezte a narod- nyikok statisztikai anyagfeldolgozásának formalista eljárásait, feldolgozási mód-- szereit ,,számokkal való játéknak", ,,statisztikai gyakorlatozásnak", ,,statisztikai
őrületnek", stb. tekintette.
A társadalomgazdasági jelenségeknek és folyamatoknak Lenin által alkalmazott kutatási módszerei, a statisztikai adatok összesítési és feldolgozási eljárásai teljes ellentétben állottak a narodnyikok polgári módszereivel és eljárásaival. ,,A kapi—
talizmus fejlődése Oroszországban" című zseniális munkája kiváló bizonyítéka annak, hogy a statisztika elméleti alapja a marxista politikai gazdaságtan, de más nem is lehet, mert csak itt található meg az alap e társadalomgazdasági jelenségek és folya—
matok minden körülményre kiterjedő elemzésére, amely nélkül a statisztika öncélúvá, ,,statisztikává" válik, amely csak egyes tényekkel foglalkozik, a jelenségek és folya- matok egyes oldalait öleli fel, a fától nem látja az erdőt.
íme, hogyan határozza meg Lenin a statisztika számára a társadalom- gazdasági viszonyok minden körülményére kiterjedő elemzésének jelentőségét és értelmét. Rámutatva arra. hogy a gyári-üzemi statisztika kérdéseiben a narodnyik—
15 v. I. Lenin, Művei, 3. kiadás, XXVI. kötet, 134. old., oroszul.
18 V. I. Lenin. Művei, 4. kiadás, 1. kötet, 3. old., oroszul.
1? I. m.. 4. oldal.
lkügazdászok csodálatraméltó tudatlanságot árultak el, lemn így írt ,, ...nem—zta?
dolog a gépi nagyipar fejlődésének kérdésére egyes—egyedül a gyári stati'f (' vett adatokkal válaszolni. Ennél a kérdésnél nemcsak statisztikáról van szó, ha 5 mindama formákról és fejlődés—fokokról is, amelyeken egy ország kapitalista—i
; fejlődése átmegy. Csak miután mindezeknek a formáknak lényegét és megkülön—
böZtetö sajátosságait tisztáztuk, csak akkor van értelme annak, hogy egyik vagy másik forma fejlődését megfelelő módon feldolgozott statisztikai adatokkal szám-—
' *,iéitessükfüs
_ lme ez az elvi tétel, amelyet semmiféle módon sem flehet a statisztika mm—
;ienféle árnyalatú és ámyalatocskájú univerzális polgári elméletének tartani, mezt Leninnek ez a megállapítása marxista módon oldja meg, a statisztika elméletének ) legfontosabb kérdését, a politikai gazdaságtan: és a statisztika kölcsönös összefüge gésének kérdését. Ennek a lenini megállapításnak a statisztikai tudomány szempont—"—
jából való jelentőségét nehéz túlértékelni. _
- 1 Leninnek ezt az útmutatását, hogy csak a jelenségek és folyamatok típusainak és lényegének tisztázása után van értelme azokat a megfelelő módon feldolgozott, statisztikai adatok segítségével illusztrálni, az "univerzális" statisztika hivei hely- — telenül értelmezik Figyelmen kívül hagyják Leninnek a társadalomgazdasági viszo—
_ myok minden körülményre kiterjedő elemzéséről mondott megállapítását. ; Lenin nem egyszer rámutatott arra, hogy a statisztika feladata a társadalomn—
gazdasági viszonyakat, a jelenségek típusait, a folyamatok formáit "kifejezésre jut;
tetni", "megvilágítani", "jellemezni", ,,illusztrálni", stb., miután a minden körü—l—
— ményre kiterjedő elemzéssel ezek a formák s azok lényege már megállapítást nyertekw ',,Illusztrálni" ez annyit jelent, mint statisztikailag kifejezni a folyamatok formáit
— és lényegét, miután ezeket a formákat a társadalomgazdaságí viszonyok minden körülményre kiterjedő elemzésével megállapították. ,,Gondoljunk Marxnak ,A tőke' címü munkájára" —— mondotta Lenin ,,Új adatok a kapitalizmus fejlődésének tör—
; , vényeiről a földművelésben" című kiváló művében. -— A földbirtok rendkívül sok feudális, nemzetiségi (clan), földközösségi (hozzátesszük primitív—foglalási) állami, stb. —— formájára vannak ott utalások, s e formákat a tőke már ott találta, mikor megjelent a történelem színpadán. A tőke alárendeli magának és a saját képére formálja a földtulajdon különféle formáit, éppen ezért kell ezt a folyamatot statisz- tikailag visszatükröznünk, felfognunk és kiértekehiünk, tudnunk kell módosítani a kérdés feltevését és kutató eljárásunkat a folyamat különböző formáihoz kell
alakítanunk."
Lenin állandóan kitart azon véleménye mellett, hogy egy kérdés vizsgálatánál _ a tények összességét kell venni, teljességükben és összefüggésekben, mert. a dialek—
k tikus logika azt tanítja: ,,A jelenségek, a valóságok minden irányú összessége és azok (kölcsönös) viszonya, ime ez az, amiből az igazság ki—alakul."*20
A tények összességének teljes összefüggésükben való vizsgálata ldfejezésre x, _ jut Sztálin elvtárs munkáiban is.
Minden esetben, amikor Sztálin elvtárs a népgazdaságra vonatkozó számokat és tényeket elemzi, azokat a maguk teljességében és összefüggésean vizsgálja.
E mellett figyelmet fordít az összességen belüli különbözőségekre is, különválasztja , a népgazdaság legfontosabb ágait: az ipart, a mezőgazdaságot és a többieket.
A számok segítségével bemutatva a népgazdaság fejlődését, Sztálin elvtárs a tarsadalomgazdasági jelenségeket azok bonyolultságában és sokféle irányzatában minden oldalról elemzi és meghatározza atársadalomgazdasági folyamat lényegét és formáját. Sztálin elvtársnál a statisztikai adatok elemzése a marxi-lenini politikai—
gazdaságtan szilárd alapjára van felépítve
A marxi-lenini elmélet volt az az alap, amelyen egyesegyedül vált csak lehetővé a statisztika teljesen tudományos elméletének megszületése és kifejlődés-et
18 V. !. Lenin, Művei, 4. kiadás. 3. kötet, oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Orosz.—
országban", Szikra, Budapest, 1949, 450. oldal.
19 v. I. Lenin, Művei, 4. kiadás, 22. kötet, 46—47. old. és ,,Szovjet statisztikusok a szo- ciansta statisztikáról". Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 115. oldal.
20 v. 1. Lenin: Filozófiai füzetek, 1947, 109. old., oroszul.
STATISZTIKA TÁRGYA És MÓDSZERE 757
A marxi—lenini elmélet útmutatásaiból kiindulva a statisztikának mint tudo- mánynak ezt a meghatározását adhatjuk: ,,A statisztika társadalomtudomány. A statisztika a társadalomgazdaságti jelenségeket és folyamatokat, a jelenségek és folya—
matok típusait és formáit vizsgálja, és azokat a kellő módon összegyüjth és a tár- sadalomgazdasági jelenségek minden oldaláról történő elemzése alapján feldolgozott
számszerű adatok segítségével fejezi ki."21 _
A statisztikának mint tudománynak idézett meghatározása először rámutat a statisztika tárgyára és módszerére, azok elválaszthatatlan kapcsolatára és arra, hogy a statisztika társadalomtudomány, amelynek tárgyát a társadalomgazdasági jelen—
, ségek és folyamatok alkotják. Másodszor a meghatározás kimondja, hogy a statisz—
tika a társadalomgazdasági jelenségeket és folyamatokat a társadalomgazdasági viszonyok minden körülményre kiterjedő elemzése alapján, vizsgálja. Ezenkívül a társadalomgazdasági jelenségeknek és folyamatoknak nem általános vizsgálatára van szükség, hanem fel kell deríteni a _ jelenségek típusait, a vizsgált folyamatok fejlődésének formáit és szakaszait, meg kell világítani azok lényegét és megkülön- böztető sajátosságait, vizsgálni kell és fel kell deríteni a jelenségek új, kialakulóban lévő típusait, érvényesíteni kell a jelenségek vizsgálatában a történelmi szempon- tokat, amelyek nélkül a statisztika nem jelent egyebet, mint ,,statisztikai gyakorla- tozást". Harmadszor a meghatározás megállapítja, hogy a statisztika csakis a tár—
sadalomgazdasági jelenségeknek és folyamatoknak lényegét, típusait és formáját megállapító gazdasági elemzés alapján lesz alkalmassá arra, hogy azokat a kellő módon összegyűjtött és feldolgozott számszerű adatok segitségével kifejezze.
A statisztikának, mint tudománynak mondott meghatározásából következik, hogy a statisztikusnak mindenekelőtt elsőrangú közgazdásznak kell4 lennie, azaz tudnia kell a társadaloungazdasági viszonyokat minden körülményre kiterjedően elemezni, ismernie kell a statisztikai adatok összegyűjtésének és összesítésének mód—
szereit és eljárásait, amelyeket a társadalomgazdasági statisztikai elmélete feldolgoz.
A számszerű adatok megfelelö feldolgozása megköveteli a matematikai isme—
reteket. A matematikai ismeretekre szükség van különösen az átlagszámok, az index—
es viszonyszámok módszerének alkalmazásában és a számszerű adatok egyéb fel—
dolgozási módszereiben, amelyeket a statisztika a statisztikai adatok megbízható-—
ságának, tudományos megalapozottságanak és pontosságának biztosítása céljából felhasznál.
A tá—rsadalomgazdasági jelenségeket és folyamatokat a megfelelő módon össze—
gyűjtött és feldolgozott számszerű adatok segítségével jellemezve, ,,a: statisztikának
—— mint ahogy Lenin tanítja —— nem önkényes számoszlopokat kell adnia, hanem a vizsgált jelenség különféle társadalmi egyedeinek olyan számszerű megvilágítását, amely teljes mértékben megfelel és megfelelt az életnek."22
Lenin kiejtette munkáiban a statisztikai adatok gyűjtésének és feldolgozásának alapvető elveit és módszereit.
A paraszti gazdaságokról gazdaságonként felvett zemsztvostatisztikai adatok összesítésével alkalmazott eljárásokat bírálva, Lenin magasra értékelte azok begyűjtésének technikáját: ,,Az egyes gazdaságokra vonatkozó adatok teljessége és az adatgyűjtés technikája nagy tökélyre emelkedett . . ."23 Lenin kiemelte az adat- gyüjtés helyes programjának igen nagy, jelentőségét s egyben hangsúlyozta az ellenőrzés biztosításának szükségességét: ,,Az eredményes statisztika két leg- fontosabb feltétele: a helyes programm és az adatok ellenőrzésének biztositása?"
A nyugateurópai összeírásokkal szemben a zemsztvostatisztika gazdaságonkénti adatgyűjtési módszerének fölényét, elsőbbségét kiemelve, rámutatott Lenin arra,
21 A statisztikai technikumok részére a Központi Statisztikai Hivatal kollégiuma által jóváhagyott statisztikai tanfolyam tantervéből. (Lásd: Statisztikai Szemle, 1950, 6—7. sz.
317. oldal.
22 v. 1. Lenin, Művei, 4. kiadás, 19. kötet, 240. old., oroszul és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról". Statisztikai Kiadó Vállalat. 1950, 118. oldal.
23 v. !. Lenin, Művei, 4. kiadás, 3. kötet, 78—79. old., oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 88. oldal.
24 V. !. Lenin, Művei, 4. kiadás, 4. kötet, 3. old., oroszul és "Szovjet statisztikusok a .szo- cialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 144. oldal.
%
DMI'IMEV ,
_ 758
hogy ,,...ennek a programmnak végrehajtása esetében a penzel kormányzóság parasztgazdasága összehasonlithatatlanul jobban lett volna vizsgálható, mint a nyugateurópai szokásos összeírások alapján (amelyek -— igaz -——- nem egy konnányzó—
ságot ölelnek fel, hanem az egész országot?" Közvetlen ezután rögtön hozzáteszi:
.,Minden csak ezeknek a kitűnő adatoknak feldolgozásától függ. Ebben van a fő nehézség."36 A gazdaságonként begyűjtött adatok helyes'feldolgozásának legfon—
tosabb feltétele, Lenin szerint, a mezőgazdaság rendkívül bonyolult és sokágú fejlődési folyamatának minden körülményre kiterjedő tanulmányozása.
Lenin munkáiban megtaláljuk a. csoportosítások tudományos módszerének mélyenjáró és minden szempontra kiterjedő feldolgozását E módszernek legfon- tosabb alapelve a gazdaságok méret és típus szerint való csoportosítása. ,,A gaz- dasági statisztikában a csoportosítás alapjául feltétlenül a gazdaság méreteit és tipusát kell megtenni. E tipusok megkülönböztető ismertetőjeleit a mezőgazdaság helyi feltételeinek és formáinak megfelean kell iisszeválogatni.. ." A csopor- tosítások tudományos módszerének kidolgozása Leninnek hatalmas érdeme. A cso—
portosítások módszerének igen fontos elvi jelentőségét ismerve, Lenin kiemelte az orosz zemsztvostatisztikusok elsőbbségét a csoportosítások tudományos alkalmazása terén, minthogy a földművelésben nemcsak a birtokxteriilet nagyságát, hanem a gazdaság típusát meghatározó egyéb ismérveket is számbavettek: ,,Az orosz zem—
sztvo—statisztikusok különösen a ,régi jó*, forradalomelőtti idők statisztikusai, meg—
becsülést szereztek maguknak azzal, hogy nem a kitaposott utakon, nem csupán kincs—
tári vagy közigazgatási, hanem bizonyos tudományos érdeklődéssel kezelték kuta- tás-uk tárgyát. Ezek alighanem valamennyi többi statisztikusnál előb-b vették észre, hogy elégtelen a gazdaságokat csupán földterületek nagysága szerint csoportosítani.
és vezették be a csoportosítás más módszereit: a vetésterület, az igásjószágállomány, a bérmunka alkalmazása, stb. szerinti csoportosítást."'*'s
' Az iparvállalatok nagyság és típus szerinti csoportosítására is találunk útmu—
tatást Lenin munkáiban.
A csoportosítások módszerére nagy figyelmet fordított a Nagy Októberi Forra- dalom után is.
A marxi—lenini elmélet megköveteli, hogy a valóságot ,, . .. az adott társadalmi jelenséget a maga fejlődésében a minden oldalra kiterjedő vizsgálat és a külső látszólagos mozgató erők összefoglalása" útján ismerjük meg.29 Ennek a követel—
ménynek —— tanítja Lenin — a legtökéletesebben a csoportosítási módszer, az ész—
szerű csoportositó és kombinációs táblázatok összeállításának módszere felel meg, amelynek segítségével a jelenségek gazdasági típusait és a folyamatok formáit minden oldalról meg kell világitanunk. Ezért a statisztikában a legfőbb módszer a lenini csoportosítási módszer.
A csoportosítások módszerének, mint a statisztika legfontosabb módszerének lenini kidolgozása a statisztika marxi—lenini elméletének legfontosabb eredménye, amely elvi ellentétben áll a, polgári statisztikával, merta polgári statisztika a valószínűségi elméletre támaszkodva a statisztika legfőbb módszerének az átlag—
számok módszerét tekinti.
A társadalomgazdasági jelenségek minden körülményre kiterjedő elemzésére vonatkozó marxi—lenini tanításokat a statisztika univerzális elméletének hivei félre——
magyarázzák. _
Ez történt V. Sz. Nyemcsinov akadémikusnak ,,A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Értesítője. Gazdasági és jogi osztály." c. folyóirat 1949. évi 5. szá—
mában: ,,A statisztikai tudomány kérdései Lenin műveiben" közölt tanulmányában Lenin arra a megállapítására hivatkozva, hogy a kapitalizmusnxak a földmű—
velés terén való kialakulását megértsük, kiértékeljük, statisztikailag kifejezzük,
5 V. !. Lenin, Művei, Ali kiadás, 20. kötet, 66. old., oroszul.
** I. m.. 67. oldal.
-7 V. I. Lenin, Művei, 4. kiadás. 3. kötet, 78. old., oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 88. oldal.
28 v. I. Lenin, Művei, 4. kiadás, 22. kötet, 47—48. old.. oroszul,
% V. I. Lenin, Művei, 4. kiadás, 21. kötet, 193—194. old., oroszul.
el:-_-
s'rznsz'rms TÁRGYA És MÓDSZERE 759
értenünk kell ahhoz, hogy a folyamat formáinak változásaihoz alkalmazkodva módosítsuk a kérdés megfogalmazását és a vizsgálati módszereket, V. Sz. Nyem- csinov ezt írja: ,,Amint látjuk ez a következmény egyformán fennáll mind a köz—
gazdászokkal szemben — a kérdés módositott megfogalmazása tekintetében —, mind a statisztikusokkal szemben —— a vizsgálati eljárások tekintetében —— olymérték- ben, ahogyan azt a gazdasági folyamatok változásai megkívánják."
Ebben az állításban figyelmen kívül maradt az a legfontosabb elvi tétel, hogy a statisztikusnak mndenekeiőtt elsőrangú közgazdásznak kell lennie. Lenin a statisz—
tikusoktól elsősorban gazdasági elemzést követelt.
A gazdasági elemzést a gazdaságstatisztikai elemzéssel szembeállítva, a dolog lényegét tekintve, Nyemcsinov akadémikus korlátozza és csökkenti a politikai gaz—
daságtan szerepét, amely a társadalomgazdasági viszonyok minden körülményre kiterjedő elemzésének alapja
Az univerzális statisztika híveinek meg kell érteni-ök, nogy a statisztika marxi—lenini elméletét a polgári statisztika tiszta vagy univerzális elméletével egye—
síteni lehetetlen. Minden hasonló fajta kisérlet, még ha marxista frazeológiába is burkolják, sikertelenség—e van ítélve.
A tárgyalt burzsoá—formalista irányzattal együtt, amely a statisztika univer—
zális elméletét védelmezi a gazdaságstatisztika elméleti kérdéseinek kidolgozásával toglalkozó egyes szovjet statisztikusok között van olyan törekvés is, hogy a statisz- tika elméletét mint a számvitel mutatószámainak "elméletét" építsék föl.
Ez az ,,elmélet" ugyanúgy, mint a statisztika univerzális elmélete figyelmen kívül hagyja a társadalomgazdasági viszonyok minden körülményre kiterjedő elem—
zését és a jelenségek gazdasági típusainak és a folyamat formáinak felderítése helyett üres sémákat dolgoz ki, amelyeknek a valóságra való alkalmazása elkerül—
hetetlenül durva empirizmushoz és formalizmushoz vezet. Hasonló "elméletekkel"
kapcsolatban írta Lenin: ,,A konkrét gazdasági kutatásnak még az árnyéka, Marx módszerének, a dialektika módszerének és a materializmus világnézetének még a nyoma sincs bennük, a definíciók egyszerű gyüjteménye, kísérlet arra, hogy a marxizmus kész következtetéseihez hozzéuilaki'tsák"'60
A statisztika univerzális elmélete és a statisztikának mint a számvitel mutató—
számaínak ,,elméiete" nem egyéb, mint a statisztika burzsoá formalista elméletének egyik válfaja. A köztük lévő aránylati különbségnek, éppen úgy, mint a köztük levő vitának nincs semmi elvi jelentősége. E két "elmélet" hivei hosszú idők óta nem véletlenül éltek és élnek egyetértésben, időnkint elvtelen harcot folytatva egymás ellen, időnkint elvtelen kompromisszumokat kötve egymással.
A szovjet gazdaságstatisztikusoknak az a feladatuk, hogy a statisztika marxi- lenini elméletének mindenféle burzsoá formalista elferdítéseit és az azokkal való megbékélési törekvéseket teljesen leleplezzék.
30 V. I. Lenin, Művei, 4. kiadás. 4. kötet, 318. old.. oroszul.
