Egységes, összehangolt állami statisztikai rendszer felé

(1)

EGYSÉGES, ÓSSZEHANGOLT

ÁLLAMI STATISZTIKAI RENDSZER FELÉ

* DR. KISS ALBERT

A szocialista tervgazdálkodás mai követelményeihez alkalmazkodó —- alapve- tően elektronikus gépi feldolgozással megvalósuló —- modern állami statisztikát egy- séges, szabályozott rendszerként kell felfogni és működtetni. Egyfelől mint a statisztikai tevékenység szakmai folyamatait egységbe foglaló, ezek mindegyikének a kö- vetelményekhez mért arányos fejlődését és zavartalan működését biztosító állami feladatot, szolgálatot, másfelől mint az egyéb rendszerekkel együttműködő, azokkal

kölcsönhatásban élő információs bázist.

Az egységes, összehangolt állami statisztikai rendszer megvalósítása a vezér- eszméje a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvénynek, amelyben -— a ma és a közel- jövő követelményeit szem előtt tartva — megfogalmazódtak egy ilyen igényű rendszer célkitűzései és a célok elérésének, valamint a rendszer működtetésének fő

módjai is.

A törvény értelmében az állami statisztika egységes rendszerén belül a statisztikai tevékenységnek két alapvető szintere, alrendszere van:

a) egyrészt a központi állami statisztika, amely a Központi Statisztikai Hivatal felelősségi körébe tartozik, s amelynek fő feladata a társadalom és a gazdaság helyzetére vonatkozó, a vezető párt- és állami szervek tájékoztatásához, valamint a népgazdasági tervek megala-

pozásához és megvalósulásának méréséhez szükséges adatok biztosítása,

b) másrészt az igazgatási (ágazati, funkcionális. területi) statisztika, amelynek körébe a minisztériumok, egyes országos hatáskörű szervek és tanácsok által végzett statisztikai te—

vékenységek tartoznak.

Meghatározza a törvény a különböző tevékenységek összehangolásának körét és az ezzel összefüggő hatásköröket is. Ennek értelmében az összehangolásnak ki kell terjednie a statisztikai munka valamennyi fázisára: az adatgyűjtésre, -feldolgo—

zásra, -tárolásra, -közlésre és tájékoztatásra egyaránt. Mindezeket alapul véve az állami statisztika egységes, összehangolt rendszerének működtetése során fő cél- kitűzésként kell tekinteni a következőket:

— a vezetés minden szintje számára, a tudományos kutatások elősegítéséhez, a közvéle- mény tájékoztatásához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez kellő időben megbízható statisztikai adatok álljanak rendelkezésre;

— a népgazdaság erőforrásainak gazdaságos felhasználása, az adatszolgáltatók fölös—

leges terhelésének elkerülése érdekében a szükséges ésszerű körre kell korlátozni az adat- gyűjtéseket, ki kell küszöbölni a párhuzamos, felesleges, szakszerűtlen statisztikai tevékeny—

séget;

— a statisztika hatékony működése érdekében egységes fogalmi rendszer, módszerek.

nómenklatúrák alkalmazását kell előírni;

(2)

1 102 DR. KISS ALBERT

— gondoskodni kell arról, hogy a világszerte egyre jelentősebb szerepet játszó számitás- technika kellően hasznosítva legyen a magyar statisztikában is, így válik lehetővé a szervek között a kölcsönös. korszerű adatcsere és ezzel az adatforrások sokoldalúbb, hatékonyabb kihasználása.

A statisztikai tevékenységek összehangolása a törvény értelmében az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek együttes feladata a Központi Sta-

tisztikai Hivatalnak mint a statisztikai tevékenységek szakmai irányítását ellátó köz—

ponti szervnek irányítása mellett. Ebben a tevékenységében tanácsadó. véleménye- ző szerve a Hivatalnak a Statisztikai Koordinációs Bizottság.

Az egységes, összehangolt állami statisztikai rendszer teljes kifejlesztése nyil—

vánvalóan hosszabb távú programot jelent állami statisztikánk számára. A jogsza-' bályi rendezés nyújtotta alapokon a létrehozott koordináló szervek, a statisztikai tevékenységet folytató szervezetek együttes erőfeszítései nyomán több területen már jelentős eredmények születtek. vagy fontos kérdések megoldása van folyamatban, de még sok igen nagy feladat áll előttünk az összehangolt állami statisztikai rend—

szerhez vezető úton.

Néhány év eltelte után idő—szerű összefoglaló számvetést végezni a megtett lé- pésekről és azok tanulságáról, valamint a soron levő feladatokról, mégpedig a statisztikai munka fázisait jelentő alaptevékenységek mindegyikének területén.

AZ USSZEHANGOLTSÁG ALAPKÖVETELMÉNYE: A METODlKA EGYSÉGESSÉGE

A statisztikáról szóló törvény által körvonalazott korszerű statisztikai informá- ció-rendszer megteremtésének alapvető feltétele a statisztika metodikai egysége a statisztikai munkafolyamat mindegyik fázisában (adatgyűjtés, feldolgozás, tájékoz- tatás). Metodikai egységen (: statisztikai módszerek. fogalmak. osztályozások és mu—

tatószámok olyan tartalmi konzisztenciáját értjük, amely lehetővé teszi, hogy a sta—

tisztika különböző területei — ágazati—szakmai sajátosságaikat megtartva —- össze- hangolt, logikus rendszerben illeszkedjenek egymáshoz és ellentmondásmentesen,

valósághűen tükrözzék a társadalmi—gazdasági jelenségeket.

A társadalmi haladással és a gazdasági növekedéssel, a fejlett szocialista tór—

sadalom létrehozásával egyre összetettebbé. bonyolultabbá válnak azok a folyo—

matok, amelyeket a statisztika vizsgál, fokozódik a társadalmi és gazdasági jelen- ségek egymástól való kölcsönös függősége. Ennek következtében egyre bonyolul—

tabb, de egyben szükségszerű és elkerülhetetlen feladattá válik a statisztikai infor- máció-rendszerben a módszertani egység létrehozása és annak folyamatos fenn—

tartása. *

E felismerés nyomán a fejlett statisztikával rendelkező szocialista és nem szocialista országokkal közel egyidőben nálunk is megindult, és számottevő mérték—

ben előrehaladta statisztikai módszertan korszerűsödési és integrálódási folyamata.

Ez a jelenleg is tartó folyamat egy irányban, de három területen zajlik. illetve folyt le:

, -- kidolgoztuk, bevezettük és a gyakorlat követelményei alapján, szükség szerint folya—

matosan fejlesztjük a népgazdasági mérlegrendszert;

— a KGST—országokkal együttműködve megkezdtük egy konzisztens tórsadalomstatisztikai jelzőszámrendszer kidolgozását (ez a munka az egységes társadalomstatisztikai rendszer lét-

rehozásának egyik kezdő lépése);

— az előbbiekkel kölcsönös összefüggésben megkezdtük a statisztikában használt fogalmak és osztályozások szisztematikus felülvizsgálatát; a felülvizsgálat célja a fogalmak és osz- tályozások rendszerezése, a köztük levő esetleges ellentmondások feltárása és megszüntetése. ' összehangolt fogalmi rendszer létrehozása és fenntartása.

(3)

AZ ÁLLAMI STATISZTlKAi RENDSZER 1103

A három tevékenység, amely azonos célokat különböző oldalról közelít meg, nélkülözhetetlen koordinációs szerepet tölt be

— a központi állami statisztikán belül, ahol a különböző szakstatisztikák módszerét és gyakorlatát hangolja össze;

— az egész állami statisztikán belül. ahol a központi állami statisztikának és a statisztikai tevékenységre jogosult minisztériumok és országos hatáskörű szervek igazgatási statisztikai rendszereinek tartalmi—módszertani összehangolása a feladat.

Korszerű statisztika s ezen belül koordinált adatgyűjtési tevékenység nem kép- zelhető el szorosan összehangolt, egységes fogalmi rendszer, következetesen és ál—

talánosan használt ,,közös nyelv" nélkül. A statisztikában még fellelhető tartalmi ellenmondások eredete rendszerint az. hogy a különböző ágazati statisztikák ko- rábban egymástól többé—kevésbé függetlenül alakultak ki, fogalmi rendszerük is ennek megfelelően fejlődött. A fogalmak közötti ellentmondások feltárása és meg- szüntetése természetesen elengedhetetlen. Mivel a statisztika egyik fontos feladata a népgazdasági tervek teljesülésének mérése, szükségszerű, hogy a statisztikai fo—

galmak legyenek összehangolták a népgazdasági tervezés rendszerével és a kap- csolódások miatt a pénzügyi—számviteli rendszerrel is. Egyidejűleg törekszünk (:

magyar statisztikában használt fogalmaknak a KGST Statisztikai Állandó Bizottsá—

gának ajánlásaival való egyeztetésére, s figyelemmel vagyunk az ENSZ statisztikai szerveinek ajánlásaira is.

A fogalmak tartalmának összehangolására és rögzítésére a Központi Statisz- tikai Hivatal többéves programot dolgozott ki. Ennek keretében a statisztikai fogol- mak rendszerét olyan tárgykörökre tagoltuk, amelyek átfogjá'k az egész statisztikát (termelési statisztika, beruházási statisztika, álláeszköz- és készletstatisztika, pénz—

ügyi statisztika, munkaügyi statisztika stb.), Nagyobbrészt az eddigi gyakorlatra (ki—

töltési utasításokra, módszertani előírásokra, a népgazdasági mérlegrendszer mód- szertanára stb.) támaszkodva kjdolgozzuk az e tárgykörökhöz tartozó fogalmak de- finícióit, s azokat a Hivatalon belüli egyeztetés után szakértők széles körével — a Statisztikai Koordinációs Bizottság egyik albizottságában — megvitatjuk, és az ér—

dekelt minisztériumokkal. országos hatáskörű szervekkel elfogadtatjuk. Az így kidolgozott definíciókat tárgykörönként definíciókatalógusokban közzétesszük. s ezek használata ezzel minden statisztikai tevékenységet folytató szerv számára kötelező.

Összesen 30 ilyen tárgykör fogalmainak feldolgozását vettük tervbe. Az elmúlt évben az állóeszköz— és ké'szletstatiszt'ika. a beruházásstatisztika. a munkaügyi sta—

tisztika és a népesedésstatiszti'ka fogalmainak definícióit dolgoztuk ki. Ebben az évben további 12 definíciókatalógus kiadását tervezzük. Ez a munka terveink sze—

rint 1980—ban zárul.

A társadalmi—gazdasági környezet változása, új jogszabályok megjelenése, a tudományok fejlődése szükségessé tehetik a statisztikában használt fogalmak tar- talmának megváltoztatását is. Bár e tekintetben szintén stabilitásra törekszünk, kidolgoztuk a definíciók módosításának ügyrendjét és közzétételének szabályait.

A statisztikai fogalmi rendszer fejlesztésének másik, az előbbivel összefüggő te—

rülete a statisztikai osztályozások rendszerének felülvizsgálata.

Magyarországon a legfontosabb statisztikai osztályozások kötelező használatát megfelelő jogszabályok írják elő. (A Központi Statisztikai Hivatal életbe léptette a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét (FEOR). a minden ágazatban egy- séges, azonos tartalmú állománycsoportosítást; az ágazati osztályozási rendszert;

az ipari és mezőgazdasági termékjegyzéket stb.) Ezeket az osztályozásokat nemcsak a statisztikában, hanem a népgazdasági tervezésben. a gazdasági szabályozásban

és a vállalati nyilvántartásokban is használják.

(4)

1 104 DR. KISS ALBERT

Az osztályozások rendszerének fejlesztése — a statisztika valamennyi területén használt osztályozások és csoportosítások teljes körű regisztrálásával és rendszerbe foglalásával — két irányban folyik. Egyfelől feltárjuk azokat a területeket, ahol nin- csenek korszerű követelményeket kielégítő statisztikai osztályozások. s gondosko- dunk arról, hogy ilyenek kidolgozásra kerüljenek. Másfelől feltárjuk a használt osz—

tályozások közötti esetleges ellentmondásokat (előfordult például. hogy ugyanannak a jelenségnek a vizsgálata során a különböző szakstatisztikák'ban eltérő struktúrájú osztályozások—at használtak). Törekszünk arra, hogy az újratermelés egymást követő fázisaira vonatkozó osztályozások között megfelelő kapcsolatok legyenek (például az ipari és a mezőgazdasági termékosztályozások. a bel- és a külkereskedelmi ter- mékjegyzékek. a fogyasztás területére vonatkozó osztályozások egymásból levezet—

hetők legyenek). A cél ez esetben is az osztályozások rendszerének egy nómenkla—

túra—katalógusban történő hivatalos közzététele, számítástechnikai bázisra való ala- pozása.

A statisztikai információ-rendszer célul tűzött és megvalósulóban levő módszer—

tani egységessége természetesen csak eszköz: ez a feltétele az informálás, a sta—

tisztikai tájékoztatás egzaktságának, objektivitásának. a tervmérés pontosságának.

Mivel azonban a társadalmi—gazdasági vezetés tájékoztatása nem csupán a statisztikai szolgálat feladata. hanem azt más szervekkel, információ—rendszerekkel együtt végzi, a vezetés ellentmondásmentes tájékoztatása megköveteli a statisztikai mód—

szertan összehangolását más rendszerekkel. elsősorban a népgazdasági tervezés- sel és a pénzügyi információ—rendszer közös területeivel. A statisztikai módszertan ennélfogva sohasem lehet — nem is volt — a statisztikai szolgálat belső ügye. A vá—

zolt célok csak az érdekelt szervezetek — elsősorban a funkcionális szervek, valamint más minisztériumok, országos hatáskörű szervek. szövetkezeti érdekképviseleti szervek stb. — széles körű és szervezett együttműködésével valósíthatók meg.

A statisztika más informác'ió—rendszerekkel együtt része az államigazgatás ad—

minisztrációs apparátusának is, ezért nem maradhat kívül azokon a széles körben megnyilvánuló társadalmi törekvéseken, amelyeknek célja a felesleges, túlzott ad- minisztráció visszaszorítása, az adminisztrációs munka egyszerűsítése.

A Minisztertanács az elmúlt évben hozott határozatot (2021/1976. (VIII. 23.) Mt. h. sz.) az adminisztrációs munka csökkentéséről és egyszerűsítéséről. A határozat egyik pontja szerint folytatni kell a tervezési, pénzügyi és statisztikai adatgyűjtési

rendszerek további összehangolását, egységesítését és egyszerűsítését. korszerű- síteni kell az információ-rendszereket, azaz az informálás folyamatát mind az adat—

szolgáltatók. mind az adatfelhasználók számára.

A kormányhatározat egyfelől nagy nyomatékot adott a módszertani egység biz- tosítására irányuló célkitűzéseinknek. a statisztikai adatgyűjtési rendszer terjedel—

mének csökkentését és egyszerűsítését célzó korábbi döntéseinknek, másfelől a

tervezés. a pénzügy és a statisztika fejlesztésében érdekelt szerveknek adott hosz—

szabb távra szóló feladatot az(információs folyamatok összehangolásában és kor- szerűsítésé'ben. '

A határozat szóban forgó követelményeinek megvalósítására — a Központi

Statisztikai Hivatal felelőssége mellett — tárcaközi munkabizottság alakult. Meg—

kezdődött és folyamatban van az intézkedési terv kidolgozása. A feladatok megha- tározásának első fázisában, még ez év elején széles körű helyzetfelmérésre került sor. Az erre épülő, számos szakember közreműködésével kidolgozott intézkedési terv a feltárt ellentmondások felszámolására. a szükséges összehangolás és egy- ségesítés eszközrendszer—ének kidolgozására és bevezetésére vonatkozó programot tartalmazza.

(5)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKAI RENDSZER

1105

Ez a munka

— a módszertan, a fogalmi rendszer, az osztályozások, a számjelrendszerek és a nyilván—

tartósak,

—- az adatfeldolgozás, a számítástechnika alkalmazása,

— a tájékoztatási tevékenység.

— a jogi szabályozás területén folyt, illetve folyik.

A munkaprogram módszertani kérdéseket felölelő része a problémák megoldá- sának időigénye szempontjából tartalmazza: egyrészt a közvetlen tárgyalások útján viszonylag gyorsan megoldható feladatokat; másrészt olyan feladatokat, amelyek megoldására megvannak a feltételek, de a megoldás bevezetését célszerű a jelen

tervperiódus végére időzíteni, illetve a szükséges módszertani előkészítés hosszabb

időt igényel.

A program gerincét az a megállapodás hképezi; amelyet az Országos Tervhi—

vatal és a Központi Statisztikai Hivatal kötött a tervezés és a statisztika módszer- tanában még meglevő eltérések felszámolása érdekében. A több mint 20 feladatot tartalmazó terv megvalósítását célzó tárgyalásokba szükség szerint az érdekelt egyéb

tárcák is bekapcsolódnak. A két főhatóság közötti megállapodás számol a tervező-

munka fejlesztésével is: külön tárgyalásokat irányoz elő a tervezési módszertan fej- lesztésének statisztikai konzekvenciái tárgyában.

Az említett megállapodÓSOn túl a munkaprogram további olyan feladatokat rögzít, amelyeket több tárca együttes erőfeszítéseivel kell megoldani, a kérdések—

ben rendszerint funkcionális tárcák és egy vagy néhány szaktárca érdekelt.

A módszertani kérdések, fogalmak, osztályozások, számjelrendszerek kérdései—

nek vizsgálata sok más mellett azzal a tanulsággal járt, hogy az állami statisztikán belüli, illetve a tervezés, a számvitel és a statisztika közötti módszertani egység meg—

teremtése csak akkor éri el célját. ha megfelelő intézkedéseket hozunk az egység folyamatos fenntartására. A munkaprogram ezért tartalmaz olyan feladatot is, amelynek célja az érdekelt tárcák közötti együttműködési mechanizmus és módszertani koordináció erősítése, újabb eltérések keletkezésének megakadályozása érdekében.

AZ ADATGYÚJTÉSI TEVÉKENYSÉG KOORDINÁLÁSA

Az állami statisztika központi és igazgatási statisztikai alrendszerének termé-

szetesen szoros összhangban kell működnie. A két alrendszer közötti munkamegosz- tás kialakításában a fent vázolt alapelvek mellett az ésszerűség, a már kialakult szervezési megoldások, a rendelkezésre álló erőforrások, az adatgyűjtő és —feldol- gozó kapacitás optimális kihasználásának követelményei is szerepet játszanak. Az adatgyűjtési és a további statisztikai munkafolyamatok megtervezésének, a munka—

megosztás 'kialakí'tásának folyamatában alapvető a kettősségek kiszűrése, a párhu- zamosságok megszüntetése.

Az 1973. évi V. törvény végrehajtására kiadott 27/1973. (IX. 12.) MT rendelet és az 1/1974. (VIII. 10.) sz. KSH rendelkezéssel életbe léptetett szabályzat kialakí—

totta az adatgyűjtések elrendelésének új rendszerét, amely az egységesítés, össze- hangolás, ésszerűsítés céljait szolgálja. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtések elrendelése a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, a miniszterek—

nek. az elrendelést joggal rendelkező országos hatáskörű szervek és a megyei ta—

nácsok vezetőinek a jogkörébe tartozik.

Az igazgatási statisztikai tevékenységet folytató állami szervek még adatgyűj- tési rendszerük kialakítása előtt megkapják a Központi Statisztikai Hivatal adat-

4 Statisztikai Szemle

(6)

1106

DR. KlSS ALBERT

gyűjtési tervét ismertető kiadványokat. Ez a körülmény jó feltételeket teremt ahhoz.

hogy az érdekelt szervek időben és részleteiben is megismerjék a központi adat- gyűjtési programot. és végrehajthassák azokat az intézkedéseket. amelyek a külön- féle információs rendszerek jobb összehangolásához szükségesek. Az így kialakí- tott adatgyűjtések tervezetét megküldik a Központi Statisztikai Hivatalnak. amelynek így módjában áll megtenni észrevételeit a tervezett adatgyűjtésekkel kapcsolatban.

Az adatgyűjtés csak ezen észrevételek ismeretében rendelhető el. Az elrendelési el- járás van hivatva arra, hogy megakadályozza a párhuzamos, túlméretezett, indoko—

latlan vagy szakszerűtlen adatgyűjtések végrehajtását. Az önkéntes adatszolgáltatá- son alapuló adatgyűjtések esetében ezt a szerepet a felettes szervnek történő bemutatási kötelezettség tölti be.

A jogszabályok betartásáért és végső soron az országban folyó összes statisz—

tikai tevékenység összehangolásáért, fejlesztéséért és irányításáért a törvényben foglalt felhatalmazás alapján a Központi Statisztikai Hivatal a felelős, így a törvény—

kezés elvileg az információáramlás egészére biztosította az egységes állami felü- gyeletet.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke időről időre beszámol a Miniszterta—

nácsnak a statisztikai törvény végrehajtásának állásáról. a statisztikai tevékeny- ség helyzetéről. A Minisztertanács múlt év júni usában — a Központi Statisztikai Hi—

vatal előterjesztése alapján — a statisztikai törvény végrehajtása érdekében hatá- rozatot hozott a statisztikai adatgyűjtési tevékenység javításáról. A 2017/1976. Mt.

h. sz. határozat kötelezte a statisztikai adatgyűjtési tevékenységet végző szervek ve—

zetőit adatgyűjtési rendszereik felülvizsgálatára. Kimondta ugyanakkor, hogy ezt a tevékenységet - figyelemmel a valóban indokolt új adatigénye'k kielégítésére is - össze kell hangolni a statisztikai adatgyűjtési rendszer tartalmi fejlesztésével. össze- hangoltságának fokozásával. Felhívta az adatgyűjté's-elrendelési joggal rendelkező szervek vezetőinek figyelmét. hogy következetesen éljenek az igények felülbírálására

vonatkozó jogaikkal, utasítsák el az indokolatlan adatgyűjtési kérelmeket. gondos-

kodjanak a statisztikai jogszabályok megtartásáról. a jogszabályok megsértőinek felelősségre vonásáról. Állást foglalt ugyanakkor a statisztikai és egyéb célú infor—

mációkérések összehangolásának kérdésében, leszögezte. hogy a statisztikai adat—

gyűjtésekre vonatkozó elrendelési szabályokat kell alkalmazni mindazokra az adat-

gyűjtésekre. információkérésekre is. amelyeket nem statisztikai adatgyűjtés címén

kezdeményeznek, de teljesítésük valójában jelentős mértékű statisztikai adatszol—

gáltatással jár együtt.

A határozat végrehajtásának eredményeit összegezve megállapítható, hogy

néhány vonatkozásban — az egyes tárcák és főhatóságok területén más-más mér—

tékben — határozott előrelépés történt ugyan. de több területen nem kielégítő az előrehaladás. a határozat végrehajtása egyelőre korántsem tekinthető befejezettnek. Jelentősen gyorsítani kell ezért az adatgyűjtési rendszerek összehangolására.

egyszerűsítésére, az adatszolgáltatók terhelésének csökkentésére irányuló munkát.

Zavaró jelenségek tapasztalhatók még az adatigények kritikus felülvizsgálata, az

indokolatlan adatkérések elutasítása, az adatgyűjtési tervezetek szervezeten belüli és a Központi Statisztikai Hivatallal történő egyeztetése, véleményeztetése. az ezzel

kapcsolatos határidők betartása terén. s szinte alig történt haladás az ellenőrzési

tevékenységben. még kevésbé az ún. önkéntes adatgyűjtések rendjének szabály- szerű érvényrejuttatásában. '

Erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatalnak az adatszolgáltatáknál folyta- tott helyszíni vizsgálatai. amelyekből kitűnik, hogy a vállalatokhoz és szövetkeze- tekhez változatlanul jelentős számban érkeznek a jogszabályi előírások megkerü-

(7)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKAI RENDSZER ) 1107

lésével kibocsátott adatgyűjtések, információkérések. Ezek nagy része párhuzamos és szakszerűtlen adatgyűjtés, mivel az adatgyűjtésekre kötelezően előírt egyezteté- se'kből, koordinációból kimaradnak.

Ténylegesen tehát az a kedvezőtlen helyzet alakult ki, hogy amíg az állami

statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek és a Statisztikai Koordinációs Bi-

zottság — különösen az utóbbi két évben — jelentős erőfeszítéseket tettek, illetve

tesznek a kötelező jellegű adatgyűjtések csökkentése és ésszerűsítése érdekében, addig ezzel egyidőben különböző szervek és intézmények a jogszabályok teljes mel—

lőzésével még mindig olyan adatszolgáltatásokat igényelnek a vállalatoktól és a

lakosságtól. amelyek tipikusan ,,vadstatisztikáknak" tekinthetők. Az ilyen jogellenes adatkérések az állami statisztika keretében egyre jobban érvényesülő összehango—

lási folyamat ellen hatnak, s nem kis mértékben okozói annak, hogy az adatszol- gáltatóknál a terhek csökkentése általában nem érzékelhető. Nem kétséges. hogy ezen a helyzeten az ellenőrzés fokozásával és a felelősségre vonás következetes.

szigorú alkalmazásával változtatni kell, s ehhez az összes érintett szervnek hatékony intézked—ésére van szükség.

Minden téren. a jogszabályok betartásának és a jogszerűen elrendelt adat-

szolgáltatások minőségének ellenőrzésében egyaránt sok még a tennivaló az állami statisztika egész területén.

Az állami statisztika adatgyűjtési rendszerének utóbbi években elvégzett felül-

vizsgálata és ésszerűsítése jelentős lépés volt a koordináció kibontakoztatása irá- nyába. A statisztikai adatgyűjtési tevékenység összehangolására. egyszerűsítésére, ésszerűsítésére, az adatszolgáltatók és az adatfeldolgozó apparátus terhelésének csökkentésére irányuló társadalmi igényt érvényesítve a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1975-ben irányelveket adott ki a következő év központi állami statisztikai rendszerének csökkentett terjedelemben és egyszerűsített formában történő kidolgo- zásához. majd 1976-ban elrendelte a Központi Statisztikai Hivatal teljes adatgyűj—

tési rendszerének részletes felülvizsgálatát.

A két lépésben végrehajtott egyszerűsítési és ésszerűsítési munka kiindulópontja az volt, hogy a felülvizsgálat során végrehajtott változtatások nem veszélyeztethetik a vezető szervek információigényének kielégítését. sőt lehetővé kell tenniük a tá—

jékoztatás színvonalának emelés—ét, gyorsaságának fokozását, a társadalmi-gaz- dasági folyamatok. jelenségek sokoldalúbb elemzését. Módszerét tekintve ez a nélkülözhető adatgyűjtések, táblák, részletezések megszüntetését, az adatszolgál-

tatók körének és az adatgyűjtések gyakoriságának csökkentését. az adatfeldolgo- zás ésszerűsítését kivánta meg.

Az adatgyűjtési rendszer felülvizsgálatát a Központi Statisztikai Hivatal a társ- szervekkel egyetértésben és velük együttműködve hajtotta végre. A sokoldalú egyez- tető munka eredményeképpen ésszerűbbé vált a központi és az igazgatási statisztika közötti munkamegosztás, csökkent a párhuzamOS adatgyűjtések száma, módosult

az adatáramlás útja. '

Az elmúlt két évben végrehajtott egyszerűsítési munka eredményeképpen a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési rendszere az 1974—1975. évi helyzethez képest jelentős mértékben átalakult. A változások részben mennyiségiek (csökkent az adatgyűjtések száma és terjedelme), részben strukturálisak (változott az adat- gyűjtések tárgykörök, bekérési gyakoriság és az adatszolgáltatók száma szerinti összetétele).

A végrehajtott mennyiségi változtatások — ahol ez indokolt volt — együtt jártak az adatszolgáltatók körének csökkentésével, teljes körű adatgyűjtések reprezenta-

tíwá tételével, néhány esetben a reprezentáció mértékének csökkentésével. Az adat-

4.

(8)

1108 DR. Kiss ALBERT

szolgáltatók terheit jelentősen mérsékli a folyamatos megfigyelést nem igénylő. idő—

ponti adatokat tartalmazó táblák, kérdőívek gyakoriságának csökkentése, a nómen—

klatúrák egyszerűsítése, szűkítése is. A feldolgozás rendszerében végrehajtott vál- toztatások a feldolgozó apparátus munkájának egyszerűsítését, a feldolgozás idő- tartamának és költségeinek csökkentését célozzák.

1976—ban -— részben a központi állami statisztikai adatgyűjtési rendszer felül- vizsgálatával párhuzamosan. részben azt követően — teljesen azonos céllal meg—

kezdődött a minisztériumok, főhatóságok és a megyei tanácsok statisztikai rendsze- rének felülvízsgálata. A munka jelenleg ugyan még nem tekinthető befejezettnek (különösen a megyei tanácsok adatgyűjtési rendszerével kapcsolatosan van még hátra igen sok tennivaló), de már a kezdeti eredmények alapján is jelentős meny- nyiségi és strukturális változások mutatkoznak az állami statisztika rendszerében.

A kötelező érvénnyel elrendelt statisztikai adatgyűjtések számának alakulása

adatgyűjtések száma

! Az elrendelt Az elrendelő szerv megnevezése

l

Központi Statisztikai Hivatal. . . 677 494 Központi állami statisztika összesen . 677 494

Minisztériumok . . . . . 852 748

Országos hatáskörű szervek . 101 814

igazgatási statisztika összesen* . 953 832 Állami statisztika összesen* 1 1630 ' 1326

* A megyei tanácsok által elrendelt adatgyűjtések nélkül.

A központi állami statisztikai adatgyűjtési rendszer általános felülvizsgálatá- na—k egyik legfontosabb szakasza a munkaügyi statisztika teljes rendszerének kamp—

lex felülvizsgálata volt. A munkát az tette szükségessé, hogy az ország társadalmi—

gazdasági fejlődése feszültségeket hozott létre a munkaerő—gxazdálkodásban, szá- mos területen munkaerőhiány mutatkozott. a munkaerő igen szűkösen rendelkezés- re álló termelési tényezővé vált. Az ezzel kapcsolatos információigénye'k rendkívül terjedelmessé tették a munkaügyi statisztikát. s az ágazati statisztikák keretei kö- zött fejlődő munkaügyi statisztika nem tudott mindenben megfelelni az országos

méretű munkaerő-gazdálkodás információs igényeinek.

A munkaügyi statisztika komplex felülvizsgálatának több szakasza és több célja volt. Az első lépés az ágazatonként egymástól többé—kevésbé eltérő állománycso—

portositás megszüntetése 5 az egész népgazdaságban egységes állománycsoporto- sítás bevezetése volt. Az új állománycsoportosítás alapja egy úgyszintén új, orszá- gosan egységes foglalkozási jegyzék (foglalkozási osztályozás). Ezt követően szisz- tematikusan. kb. másfél éves munkával felülvizsgáltuk az ágazati munkaügyi sta- tisztikák fogalmait, számbavételi előírásait. teljes módszertanát. s az indokolatlan eltéréseket megszüntettük. Kialakult a fogalmak egységes rendszere. Kidolgoztuk s az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel egyeztettük a mun- kaügyi statisztika hosszú távú adatgyűjtési programját, melynek gerincét a rendszeres (havi, negyedéves és éves gyakoriságú) adatgyűjtések alkotják. Ezek tartal- milag minden ágazatban egységesek. bár a gyakoriságban és a terjedelemben az ágazati megfigyelések között bizonyos eltérések vannak. A rendszeres adatgyűjté- seket 5 évenként kétszeri alkalommal (az ötéves tervperiódus harmadik és ötödik évében) további periodikusan ismétlődő adatgyűjtések egészítik ki. Az előre nem

(9)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKAI RENDSZER

1109

látott információs igények kielégítését ez a rendszer ugyancsak ötévenként két—

szeri alkalommal viszonylag kis mintán alapuló reprezentatív felvételek végrehaj—

tásával teszi lehetővé.

Az egységes program kidolgozása és elfogadása nyomán a munkaügyi adat- gyűjtések terjedelme mintegy 30—40 százalékkal csökkent.

Az ily módon egységesített munkaügyi adatgyűjtési terv a formailag is egysé—

ges kérdőívrendszer kidolgozásával vált véglegessé. Egyidejűleg a munkaügyi statisztika szervezésében is reformot vezettünk be: 1977—ben az ágazati statisztikák köréből kiemelve centrálisan szervezett funkcionális jellegű munkaügyi adatgyűj- tési rendszer lépett életbe.

ÖSSZEHANGOLÁS AZ ADATFELDOLGOZÁSBAN ÉS —TÁROLÁSBAN

A statisztikai törvény az állami statisztika egységes rendszerének megvalósítása érdekében a különböző statisztikai tevékenységeik összehangolását írja elő. Ez rész-

ben és elsősorban a módszertani, terminológiai egység megteremtése révén való—

sítható meg. Erről a korábbiakban már részletesen szó volt. Az egységes rendszert azonban — ma már a számítógépes feldolgozás korában —— tágabban is értelmez- nünk kell. lgy például a párhuzamosságok kiküszöbölése vagy az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó állami szervek egy-egy adatgyűjtésének, adatainak az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó más szervek által való másod- lagos hasznosítása szintén az összehangoltságot segítik elő, és teszik hatékonyabbá a statisztikai munkát. Ezt a célt szolgálja a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2/1977. (VII. 30.) KSH számú rendelkezése a statisztikai adatok elektronikus gépi

úton történő feldolgozásáról és tárolásáról.

Ez a rendelkezés számot vet a jelen és a közeljövő követelményeivel. Az állami statisztika egys—éges rendszerében gyűjtött és a teljesség, illetve a helyesség szem—

pontjából ellenőrzött statisztikai adatokat tartalmazó mágnesszalagot iratnak mi—

nősíti. így azok tárolása, kezelése az adatgyűjtést elrendelő állami szerv iratkezelési szabályzata szerint történik. A rendelkezés azonban a többi statisztikai irat keze-

lésétől, tárolásától eltérően a mágnesszalagokra vonatkozóan további kötelezett-

ségeket ír elő. Ezek közül igen lényeges az, hogy a mágnesszalagokat két példány—

ban kell tárolni, s gondoskodni kell azonosításukról és tartalmuk leírásáról. Az azo- nosítás módját és a tartalom leírását a rendelkezésben előírt egységes rendszerben dokumentálni kell. és a dokumentáció egy példányát meg kell küldeni a Központi Statisztikai Hivatal részére is. A Hivatal a doikumentációikról rendszerezett nyilván—

tartást készít, és azt folyamatosan aktualizálja. A nyilvántartás lehetővé teszi, hogy az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek kölcsönösen tájékozód- hassanak a gyűjtött és tárolt adatállományokról. és céljaiknak megfelelően — az átadásra és az átvételre vonatkozó rend betartásával — igénybe vehessék azokat.

A mágnesszal—agon levő adatállományok iratkezelési rend szerinti tárolási (őrzési) idejének lejárta előtt a Hivatal évente két alkalommal a Statisztikai Közlöny útján közzé teszi a törölni (selejtezni) tervezett adatállományok azonosító adatait. Igy a későbbi felhasználásban érdekelt szerveknek módjukban áll az adatállományt át- venni. Ebben az esetben természetesen a további tárolással járó kötelezettségeket is magukra kell vállalniok. Az adatállományok újrafeldolgozásánavk elősegítése ér—

dekében az adatgyűjtést végző szervek az általuk végzett vagy végeztetett feldol—

gozások dokumentációit is kötelesek másolásra alkalmas állapotban megőrizni.

A rendelkezés azt is előírja. hogy a központi és az igazgatási állami statisztikai adatokat tartalmazó, elektronikus gépi úton kezelt adattárak (adatbázis, adat-

(10)

1110

DR. KISS ALBERT

bank, nyilvántartás) kezelését ellátó gépi programokat is meg kell őrizni másolásra alkalmas formában. Az adattárak felhasználói részére készített kezelési utasítások,

tartalmi ,és szerkezeti leírások, adat- és egyéb katalógusok egy-egy példányát pedig nyilvántartás céljából meg kell küldeni a Központi Statisztikai Hivatalnak; llyen módon a gépi úton kezelt adattárak adatállományai is több célra lesznek haszno-

síthatók.

A statisztikai adatok gépi feldolgozására, tárolására és kölcsönös átadására vonatkozó rendelkezés, mint már előbb említettük, részben a párhuzamos adatgyűj—

tések és adatfeldolgozások elkerülését, részben az adatállományok ismételt hasz-

nosítását kívánja elősegíteni. Egyelőre azonban ezeket az előnyöket a jövőben is csak az elektronikus adatfeldolgozó gépekkel feldolgozott adatgyűjtések esetében

tudjuk hasznosítani. Ezen a körön belül is számolni kell azokkal a nehézségekkel.

amelyeket a hazai számitógép-állomány heterogenitása támaszt. A jövőt illetően

az előrelépés azonban így sem vitatható. Figyelembe kell azt is vennünk. hogy ez a szerény kezdet a számítógép—alkalmazások térhódításával egyre inkább kitelje- sedik. Az ESZR-program megvalósítása ugyanis alszámítógép—állomány homogeni—

tása irányába hat, és így fokozatosan csökkennek az eltérő rendszerek alkalma- zásából fakadó gondok is.

KOORDINÁCIÓ AZ ADATKÖZLÉS ÉS A TÁJÉKOZTATÁS TERÉN

Az állami statisztika tájékoztatási tevékenysége, hasonlóan az adatgyűjtések—

hez, a központi és a minisztériumi, főhatósági tájékoztatásból tevődik ösz-

sze. Az adatgyűjtési és a tájékoztatási tevékenység fejlődése azonban számos vo—

natkozásban különbözik egymástól. Leglényegesebb eltérés az, hogy míg az adat-

gyűjtések lebonyolításának rendjét már évtizedek óta törvényes rendelkezések sza- bályozzák, addig tájékoztatási munkájukat a különböző szervezetek saját belátásuk

szerint alakították ki.

Tagadhatatlan, hogy indokoltabb és viszonylag egyszerűbb is az adatgyűjtése—

ket szabályozni, mint a tájékoztatást. lndokoltabb azért, mert az adatok begyűjtése sokszorosan több munkahelyen jelent terhelést, mint a tájékoztatók készítése. Az adatgyűjtések elburjánzása. a bürokrácia kiszélesedése hovatovább az érdemi munka gátjává válhat. más fontosabb területektől, feladatoktól vesz el munkaerőt.

Kétségtelen az is. hogy a tájékoztatás minősége is alapvetően és elsődlegesen az adatgyűjtéseken múlik. Az adatgyűjtések szabályozásának viszonylagos egyszerűsé- ge abből adódik, hogy meghatározható. mely szerveknek van joguk adatgyűjtése-

ket elrendelni. kimondható az is. hogy egységes fogalmakat kell alkalmazni. pár-

huzamos. ismételt adatgyűjtéseket viszont nem szabad végrehajtani, elő lehet írni adatgyűjtési formákat, kérdőíveket stb. Az adatgyűjtések szervezésénél a fő problé- mát az jelenti, hogy a valóság feltárásához mikor, milyen adatokra van szükség.

milyen körre terjedjen ki az adatgyűjtés. és azt melyik szervezet a legilletékesebb végrehajtani. Ezek a kérdések mindig gondot jelentettek és jelentenek. különösen decentralizált adatgyűjtési rendszerben.

Nem nehéz belátni. hogy a tájékoztatás, az adatok interpretálása centralizált adatgyűjtési rendszer mellett sem lehet egyetlen intézmény privilégiuma. A külön-

böző intézmények a rendelkezésre álló adatmennyiségből a vizsgálat céljának meg—

felelően más és más adatokat emelnek ki, végeznek azokkal számításokat és tesz-

nek megállapításokat. Nehezen képzelhető el, hogy központilag minden vizsgálat elvégezhető, minden igény kielégíthető lenne. Bizonyos elvek egységes betartására

az összehangolt információellátás érd ekében azonban feltétlenül szükség van.

(11)

AZ ÁLLAMI STATISZTIKAI RENDSZER 11 1 1

Az egész állami statisztikai tájékoztatástól is el lehet és el kell várni, hogy egy—

séges fogalmakat, megnevezéseket alkalmazzon, és adott esetben ugyanazt az adatot közölje. Az elmúlt években is voltak példák ennek ellenkezőjére, ami nem csak bizonytalanságot támaszt a statisztikával szemben, hanem helytelen intézke- dések megtételét is eredményezheti. Úgy gondoljuk tehát, hogy szabályozni kell azt, hogy melyek azok az adatok. amelyeket hivatalosaknak kell tekinteni, és a kü-

lönböző munkák során használni kell.

A közelmúltban elvégzett vizsgálat feltárta, hogy az államapparátuson belül nagyon sok statisztikai tájékoztató készül. Rávilágított arra is, hogy a tájékoztatók- ban sok az ismétlődés, átfedés. nem ritkán olyan egyenetlenségek is tapasztalha—

tók, amelyeknek indokoltságát nehéz belátni.

Jogos igény, hogy az állami statisztika szervei tájékoztatási tevékenységüket is koordináltan végezzék, tájékoztatási terveiket, programjaikat összehangolják. A terv—

szerű. összehangolt tájékoztatási rendszer, melynek lebonyolítása az eddiginél cél- szerűbb munkamegosztást feltételez, minden bizonnyal költségmegtakarítással jár.

emellett a felhasználók adatelárasztását is kiküszöböli. vagy legalábbis mérsékli.

A tájékoztatási munka egyik fogyatékossága jelenleg, hogy a rendkívül nagy adattömegben rendkívül nehéz eligazodni. Nemegyszer (: statisztika művelői sem tudják. hogy valamely adat mikor, melyik kiadványban jelent meg. Ezért van az, hogy az adatfelhasználók számos esetben olyan kérdéseket tesznek fel, melyekre a ná- lu'k levő kiadványból is választ kaphatnak. A probléma megoldása az adatkataló- gusok készítése és folyamatos karbantartása. Tervek, elképzelések a kivitelezésre

vonatkozóan már vannak, a megvalósítás azonban még a következő évek feladata.

A közelmúltban a Statisztikai Koordinációs Bizottság napirendjén szerepelt az adatközlési—tájékoztatósi tevékenység összehangolása. Abban egyöntetű vélemény

alakult ki, hogy az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek között

e téren is sokkal fokozottabb koordinációra van szükség. Sok tekintetben azonban

másképp merülnek fel a párhuzamossággal. az ismétlődésekkel kapcsolatos kérdé-

sek, mint az adatgyűjtésnél. Az igazgatási statisztikát végző szervek tájékoztatási rendszere ügykörük jellegétől függően igen differenciált. Szükség van a külön- böző célú és különböző felhasználói körök számára készülő tájékoztatási anyagok alaposabb vizsgálatára, összevetésére. Az állami statisztikai rendszer tájékoztatási tevékenységének alaposabb. részletesebb és sok szempontú elemzése alapján kell kialakítani azokat az elveket és intézkedési javaslatokat, amelyek szabályozói lehet—

nek az ésszerű, a szükséges igényeket hatékonyan szolgáló, de a lehetőség szerint

koordinált tájékoztatási munkának.

Összegezésképpen elmondhatjuk. hogy több tekintetben jelentős lépéseket tet—

tünk az elmúlt években a koordináció kibontakoztatása irányába. A szükségeshez képest azonban ez még kevés és lassú az ütem is. Most arra van szükség, hogy alapozva az összehangolási munkában szerzett tapasztalatokra és az eddig elért eredményekre gyorsabb léptekkel haladjunk az egységes, összehangolt állami sta—

tisztikai rendszer felé.

PE3l-OME

Ara-rap AeMOHCTppreT npouecc coanauusr eAuHoü, cornacoaaHHoü cuc-rerum rocy—

Aapcraeunoü CTÖTMCTHKH. Ocuoaa faxot—i CHCTeMbI Gama sanomeua V. aakoHoM 1973 rona o ctamcmne, Katopbrü BHYTpH enwnoü cucreMu rocynapcraem—roü cvamcmuu paanw-raet ,aae ocnosmsre HOACHCTeMbI CTamcm—recnoü Aen'renbnocm: u.eH'rpanbl-iylo rOCYAapCTBeHHYIo cra- THCTHKY (Koropan onmn' : ccpepy otse'rcraeunonu Ltempanbuoro c'ra'rncruuecmro ynpas- nel-ma) H agmm—mc-rpamanyro cramcmky (s cocran Koropoh' exam—11- cvarucruuecxan nen-

(12)

1112 DR. KISS: AZ ÁLLAM! STATISZTIKAI RENDSZER

TeanOCTb, ocyutecranneMaa Munuctepcraamn, aegomcraaMu " cosetamu).3axou onpegens- 61 prr cornacoaanun ornensnux neatenbuocteü u csnsaunbre c enm nomnerei-iuun.

Aarop ycranaennaae'r, HTO OCHOBHHM 'rpeóoaanuem cornacoaaHHocm sannercn emma:- TBO meTvonorun. Cornacoaannocrb cramcmuecnoü metanonomu cneAyeT oőecneuurb npemne acero c HapoAHoxoaaücraeHHuM nnaunpoaauneM " co cmemubmu oónacmmn cpu- Hancoaofi nnmopmauuonuoü cucreMu.

Aarop nOAHepKHBaeT suaueuue KoopAuHauu—m nemenbuocru a oönactu cőopa gat-l—

HHX. B umepecax aroro npeAcena-renb Lteurpan'suoro cramcmuecxoro ynpaaneaua : 19-76 rogy m.nan pacnopmxeime OTHOCHTeanO nonpoőuoro nepecmorpa aceü cncreMu cőopa Aanuux a paanx anaaneumi. OAHonemei-mo c e'rnM Hanancn nepecmorp terme " cn- mc-rmecxoii CHCTeMbl MHHMCTepCTB, senomc-rs " nomuretcxux coae'roa. Cornacoaam—iocfb Heoőxonuma _aanee : oőpaőome " xpaHeuuu AaHHbIX, .: 'ramue : nyőnuxaunn nai-mux "

namopmauuounoű Aea'reanocrn.

B aakmoueuuu antop ycrai-iasnuaaer, arra a page orHoweHnü cgenanm cepbezubie warm a nurepecax cosaauus enuuoü, cornacoaaunoü cucreMbr rocynapcraeuuoü cramcrmm, Ha Ha ocnosaimn nonyuem—roro onbna cnenyet c'rpemmscn K p.acrmKer—imo Aansueüumx pe- synstaroa.

SUMMARY

The author shows the process of developing an integrated system of state statistics.

Its foundation was given by the Act V of 1973 on statistics which differentiates two basic sub-systems of the statistical activities within the integrated system of state statistics. These are the central state statistics (for which the Central Statistical Office bears the responsi- bility) and administrative statistics (covering the statistical activities carried out by ministries, national organizations and local councils). The Act defines the scope of harmonization of the various activities and in this connection also responsibilities.

The author points out that a fundamental condition of integration is the consistency of methodology. The harmonízation of statistical methodology must be ensured primarily in the fields common with planning of the economy and with financial information system.

The author stresses the importance of co—ordination in collection of data. For this rea—

son, in 1976 the president of the Central Statistical Office ordered a fuli revision of the system of collection of data in the Office. Re—examination of the system of statistics in the ministries, national authorities, and county councils has been started simultaneously. The har- manization seems necessary also in data processing and storage, publication and dissemina—

tion of data.

Finally, the author emphasizes that significant steps have been taken in several respects in order to evolve the integrated system of state statistics. However, relying on the experience obtained, it is necessary to strive for further results.