Az osztrák statisztikai szervezet

' _ kező hivatal

AZ OSZTRÁK STATISZTIKAI SZERVEZET

DR. REMETEY ERVIN

[Az osztrák hivatalos statisztikai szol—

gálat kezdetének— első jelei

,F'ei'enc császár egy leiratában jelent—

—: keztek. E leiratban a császár arra uta— * '; sította a ,,General— Rechnungs—Direktion"

(Általános Számvevőségi Igazgatóság) el;

.a kormány részére min— mi nökét, hogy ,,..

den államigazgatási ágazatban gyűjtse be a tényleges adatokat és eredménye- iket, azokat megfelelő és világos rende— , rzési elvek szerint állítsa össze, évről

évre a beállott változásoknak megfelelő-—

en helyesbítse, egészítse ki és tegye (a kormány részére) használhatóvá".

1840—ben I. Ferdinánd császár felálli- totta a ,,Direktion der administratiVen Statistik" (Adminisztratív Statisztika Igazgatósága) elnevezésű szervet, amely már önálló, saját személyzettel, rendel-

volt, a

manga—Direktion" elnökének és felügyelete alatt.

1863-ban _ létrehozták a ,,K. K. Statis- tische Zentralkomission" (Császári Ki—

irányítása

rályiKözponti Statisztikai Bizottság) ne— , vű testületet, amelynek végrehajtó szer—' ve a, már említett ,,Direktion der admi—

nistrativen Statistik" maradt. A ,,K. K;

Statistische Zentralkomission" feladata az volt, hogy mint testületi szerv a külön—

böző államigazgatási szervek- által szal—

gáltatott adatokat tudományos szempontok szerint'feldolgozza, és nyilvánosságra hoz—

za. Ez a bizottság eleinte szintén a ,,Ge—

neral-Rechnungs—Direktion" alá volt ren—

delve, majd 1869-ben a Kereskedelmi Minisztérium, 1870—ben a Művelődési és Oktatási Minisztérium felügyelete alá ke—

rült. 1884—ben a ,,Direktion der admi—

nistrativen Statistik" megszűnt, és fel—

adatköre't —— a statisztikai munka kon- tistische Zentralkomission" vette át.

1920—ban, a Monarchia összeomlása után Ausztria az új szövetségi alkotmánytör—

vénnyel köztársasággá vált. 1921—ben egy 1829-ben, '

: létre. Eddig a ,,.K K. massal-lene- sena—ae * '

*,komission" égisze alatt folyt akeltettem

* 1921. évi kormányrendelet azonban már

. amt für Statistik"——

,,General—Rech— '

,éledésekor a korábban ,,Bundesamt für ,Statiatik" néven működött *tat—isztikaí hif— '—

_nem lépett a jelenleg is hatályban levő kormányrendelet megszüntette a ,,K K.,- Statistisehe Zentralkomission"—-t,, és nem * ' lyette ,,Statistisehe Komission" (Statikus- tikai Bizottság) elnevezésű szervet huzott

peni statisztikai hivatali munka is;—,;

kűlönválasztotta a ,,Statistische /

sion"—t a statisztikai hivataltól, ésaz töb—í—

,bi ,,Bundesamt für Statistik" (See,—_szab—

kai Szövetségi Hivatal) néven vált áriák , lóvá. A felügyeletet mindkét szerv ——- a ,,Statistische KomissionW'és a' ,,Bundes— '

felett a Belügy és, , * _ Oktatásügyi Minisztérium, majd 1934—től ,

kezdve a ,,Bundeskanzleram " (Szövet- ségi Kancellári Hivatal —-—- Mmiazterel

nökség) látta el. ,

1945-ben, az Osztrák Köztársaság újra,——

vatal a ma is használt ,,Österre-ichis es:

Siatistisches Zentralamt" (Osztrák K. a * penti Statisztikai Hivatal) nevet kap —_ ,

1950—ben alkották meg az új Aasz le;"

első statisztikai törvényét, amelynek, he—

1965. évi Szövetségi Statisztikai Törvény, Az osztrák hivatalos statisztikai sz rl- ' vezet kialakulásának e rövid történeti áttekintése után a jelenlegi statisztikai szervezet jobb megérthetése végett -——

ugyancsak röviden ,—'— szükségesnek lát- szik Ausztria jelenlegi állami berendez—

kedésének, alkotmányának ismertetése.

Ausztria szövetségi állam (Band) amely kilenc szövetségi tartományból (Land) áll. Ezek: Burgenland, Alsó- Ausztría, Felső—Ausztria, Karintia, Salz—' burg, Stájerország, Tirol, Voralberg és Bécs. Az egyes szövetségi tartományok tartománygyűléseket s ezek tartományi kormányokat választanak, amelyek azon——

ban tevékenységükben nagymértékben függnek a szövetségi kormány és a köz—

* annak '

pont! igazgatás szerveitől. Bécsben a köz- ségi tanács egyben tartománygyűlés, a polgármester pedig egyszersmind tarto—

mányfőnök (Landeshauptmann) is. A ,,Bundestag" (Szövetségi Gyűlés —— par- lament) két házból áll: a ,,Nationalrat"—

ból (Nemzeti Tanács) és a ',,Bundesrat"—

ból (Szövetségi Tanács). A ,,Nationalrat"

165 közvetlenül választott képviselőből, a

* ,,Bundesrat" 50, a tartományi gyűlések által delegált tagból áll. Az állam elnöke fa ,,Bundesprasident" (szövetségi elnök), a szövetségi kormány elnöke a ,,Bundes—

kanzler" (szövetségi kancellár), helyettese az alkancellár. A, kormány tagjai a 12

minisztériumot vezető miniszterek.

I.

Az osztrák hivatalos statisztika jelen—

leg érvényben levő alaptörvénye az 1965.

, évi Szövetségi Statisztikai Törvény. En—

* nek. a törvénynek a hatályossága az ún.

szövetségi statisztikára terjed ki, tehát azokra 'az adatgyűjtésekre és más sta—

tisztikai munkákra, amelyek meghaladják az egyes tartományok érdekeltségét, és amelyeknek a szövetségi kormányzat szá— ' mára van jelentőségük. Ennek megfe—

lelően a továbbiakban statisztikán szö—

vetségi statisztika értendő, az ezen a kö—

*rön kívül eső statisztikáról a későbbiek—

Lben külön lesz szó. :1 , , Olyan statisztikai adatgyűjtéstgamely a lakosság közreműködését (adatszolgál- tatását) igényli, csak szövetségi törvény—

nyel vagy annak felhatalmazása alapján miniszteri rendelettel lehet elrendelni.

Lakosságon e vonatkozásban az állam——

apparátuson kívül eső minden természe- tes és jogi személyét—tendő, így —- figye- lemmel Ausztria társadalmi és gazdasági rendszerére — az adatgyűjtések elrende—

lésének ez a megkötöttsége voltaképpen majdnem valamennyi adatgyűjtésre vo—

natkozik, és ez alól csak az államappará—

tus működése —— rendes ügymenete — során keletkező adatok kivételek.

A törvény függeléke sorolja fel azokat az adatgyűjtéseket, amelyeknek elrende- lése —— a törvény felhatalmazása alap- ján -—— miniszteri rendelettel is történhe—

tik. E függelék szerint például vala—

mennyi népgazdasági ágazatban minisz—

teri rendelettel lehet adatgyűjtést elren—

delni a munkaerőhelyzetre, a bérekre, a fizetésekre, a jövedelmekre, az árakra és a népgazdasági mérleghez szükséges

egyéb —- adatokra, - egyes , népgazdasági

ágakban pedig például a mező— és erdő-

' — gazdasági termelésre, _az energia- és víz,—

,gazdálkodásra, azvipari árutermelésre, *a kereskedelemre, az idegenforgalomra nstb.

Gyakorlatilag tehát a törvényi felhata—__

' 1271

mazás alapján! majdnem minden adata gyűjtés elrendelése miniszteri rendelet*!

tel történhet. Az 1965. évi statisztikai törf ' vény hatálybalépése óta nem is fordult elő adatgyűjtésnek törvénnyel való- ele rendelése, 1945—1965 között pedig csak három esetben, "mégpedig a népszámlá—

lás, a külkereskedelmi statisztika és az_

ún. üzemszámlálás venatkozásában. Ezek a törvények egyébként —— az 1950. és

1960. évi népszámlálási törvények kivé— :

telével -— az 1965. évi statisztikai tör—;

vény után is hatályban maradtak.

Az az alapkövetelmény, hogy a la—

kosságot csak törvénnyel lehet statiszti—

kai adatszolgáltatásra kötelezni, elméleti

jelentőségű csupán, és nyilván abból az' '

alkotmányjogi elvből ered, hogy minisz—- teri rendelettel —- törvényi felhatalmazás ' nélkül —- nem lehet az állampolgárna—

kat, kötelezni. * * _

Az adatgyűjtés elrendeléséhez szük—

séges törvény vagy miniszteri

let előkészítéSe az adatgyűjtés tárgya

szerint illetékes szövetségi minisztérium; , ,,

kötelessége. Ez azt jelenti, hogy ha bár- mely szerv — beleértve az Osztrák Köz—_

penti Statisztikai Hivatalt is — Statisz?

tikai adatgyűjtést kíván végrehajtani,——

ezzel az igényével elsősorban az adat—1 _ gyűjtés tárgya szerint illetékes szövet—

ségi minisztériumhoz kell fordulnia. Ez ;

a minisztérium köteles a kezdeménye—- zett adatgyűjtés tekintetében az Osztrák"

Központi Statisztikai Hivatal szakvéle—

ményét kikérni. (Ha a kezdeményező az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal, ilyen szakvélemény kérésére nem kerül sor, azt pótolja az előterjesztés és in- dokolása.) Az Osztrák Központi Statisz- tikai Hivatal _szakVéleménye nem köte- lező' a minisztériumra, de ha azt a mi—

nisztérium nem veszi figyelembe, ezta tényt az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal köteles a Szövetségi Kancellári Hivatalnak jelenteni, amely megkísérel—

heti az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal és a minisztérium között az * egyeztetést —- ha ezt szükségesnek tartja

—, de végső soron a minisztérium —— az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal szakvéleményével szemben és a Szövet—

ségi Kancellári Hivatal esetleges siker—

telen egyeztetése ellenére — jogosult az adatgyűjtést rendeleti úton elrendelni vagy arra törvényjavaslatot. előterjeszte—

ni. Ugyanigy elutasíthatja az Osztrák

Központi. Statisztikai Hivatal általa kéth ,

_ deményeZett adatgyűjtés rendeleti fú

Való elrendelését, illetve az erre-film

kozó törvényjavaslat előterjesZtését. ** /

A törvény értelmében tehát 'az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal statisztikai;

rende- ; , 7

[3273

adatgyűjtést önmaga el nem rendelhet,

"és így természetesen végre sem hajthat.

;A törvény szerint az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal feladata a szövetségi statisztika ellátása, tehát a törvényben vagy miniszteri rendeletben elrendelt _a adatgyűjtés megszervezése, végrehajtása, _az adatok feldolgozása. Ebben a hatás- ' körben joga van az Osztrák Központi _ Statisztikai Hivatalnak az adatgyűjtés , végrehajtásához szükséges —- a végrehaj-

"tá—sban közreműködő állami szerveket kö—

telező — utasításokat kiadni. (Az Oszt—

_ ' rák Központi Statisztikai Hivatalnak , ugyanis nincs területi apparátusa, így az adatgyűjtés végrehajtásába más állami és községi szerveket kell bevonnia.) Ezek- kel a szervekkel egyébként az Osztrák (Központi Statisztikai Hivatal az adat—

gyűjtés keretében — az egyébként köte—

lező szolgálati út betartása nélkül — köz—

vetlenül érintkezhet

Azoknál a statisztikai munkáknál, amelyek kizárólag egy szövetségi minisz- térium céljaira szolgálnak, és amelyeknél 'az adatok az illető minisztérium rendes ügymenete keretében adódnak, minden statisztikai módszertani kérdés megoldá- sát, az illető minisztéiiumnak az Osztrák Központi Statisztikai Hivatallal kell ko- ordinálnia.

A községeket (városokat) a törvény kö- teleziarra, hogy az adatgyűjtésekben köz—

reműködjenek. Ez a közreműködés az

adatszolgáltatásra kötelezettek kikérdezé—

' séből, az adatok begyűjtéséből, ellenőr—- zéséből, összesítéséből és továbbításából állhat. Az adatok elemzését és értékelé—

sét nem lehet a községekre (városokra) hárítani. A községek (városok) az adat—

gyűjtésre vonatkozó feladataikat a lakos- ság bevonásával teljesítik A törvény kö—

telez minden állampolgárt (kiskorúak, betegek, katonák stb. kivételével), hogy számlálóbiztosi vagy ellenőri minőségben az adatgyűjtésekben ——- polgármesteri be.—

hívás esetén ,— közreműködjék. — A törvény minden természetes és jogi személyt kötelez arra, hogy statisztikai adatokat kellő időben és a valóságnak megfelelően szolgáltasson.

A begyűjtött statisztikai adatokat csak statisztikai célra szabad felhasználni, az adatgyűjtésben és feldolgozásban részt—

vevőket titoktartási kötelezettség terheli.

A törvény büntető rendelkezései ér—

telmében az adatszolgáltatást megtaga—

dókkal, a nem teljes vagy nem a valóság—

nak megfelelő adatokat szolgáltatókkal, a titoktartási kötelezettséget megszegők-

kel és a számlálóbiztosi vagy ellenőri kötelezettséget megszegőkkel szemben

30 000 schillingig terjedhető szabálysér—'

_ ipargazdasági és mezőgazdasági kamara * '

tési pénzbüntetés vagy 6 hétig ter fogházbünteté§ kiszabásának van

Minden adatgyűjtés * eredményét

vánosságra kell hozni. A szövetségi kor-;— — many a nyilvánosságra hozatal tekinteté— ' ben kivételeket rendelhet el, amennyiben ez állambiztonsági okokból szükséges.

II. '

Az Osztrák Központi Statisztikai Hia—

vatal felügyeletét a Szövetségi Kancellárif ' Hivatal látja el.

Az osztrák statisztikai szervezet , lényegesebb — az Osztrák Központi S' ' tisztikai Hivatal, a minisztériumok és ma., szervek statisztikai munkáját irányítóés

koordináló —— szerve a ,,Statistische Zen-;— "

ralkomission" (a Statisztikai Központi—*

Bizottság), annak szaktanácsai íFachbel- rat) és azok munkacsoportjai — ,

A Statisztikai Központi BiZotts᧠reng—e des és rendkívüli tagokbólálla Rendes tagjai a szövetségi minisztériumok, a Számvevőszék, a tartományi karmait * vatalok, az Osztrák Nemzeti Ban

a munkás— és mezőgazdasági munkása kamarák, az osztrák városok és ,közse—x gek szövetségeinek képviselői. '

vüli tagként a tudományos, gazdasá kulturális élet nevesebb * hívhatók meg az Osztrák Központi Sta— "

tisztikai Hivatal elnökének javaslata alapján. Mind a rendes tagok kijelölé ' és a rendkívüli tagok meghívása; : azok visszahívása a Szövetségi Kattegat—s lári Hivatal hatáskörébe tartozik; _A'Sta—a

tisztikai— Központi Bizottság elnökef% az

Osztrák —Központi Statisztikai Hiv tal elnöke, illetve —— helyettese. *' a

A , Statisztikai; Központi Bizottság _,

ként egyszer —— az év első negyedéber __.

tartja évi rendes ülését. Rendkívüli? é- sekre -—- a szükséghez képest — az Barit-'—

rák Központi Statisztikai Hivatal elnöke * hívhatja öSSze a bizottságot. A* bizett—

ság rendkívüli ülésének összehívását bár- mely rendes tag is kezdeményezheti

A Statisztikai KözpontiBizottság ren—

des—; évi ülésének hatáskörébe elsősorban , az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal elmúltxévi tevékenységére vonatkoZó éves jelentés és a következő évre vonatkozó munkaprogram megvitatása tartozik.

Ezenkívül mind a rendes, mind a rend—

kívüli ülések napirendjére általános ér—

vényű, elvi jelentőségű statisztikai kérdé—

sek kerülhetnek, továbbá a bizottság szaktanácsainak jelentései.

A bizottság a megvitatott kérdésekben egyszerű szavazattöbbséggel határoz.

A bizottságon belül az egyes szakterü—

letekre létrehozott szaktanácsok működ—

Számuk, 127sJ§

, nek; Ezeknek a szaktanácsoknak a fel-

— adata minden, nem a bizottság közvet—

-- len hatáskörébe: tartozó kérdés megvi—

tatása és a bizottság elé kerülő témák

előkészitése. A szaktanácsok tagjai a Sta- tisztikai; Központi Bizottság szakmailag érdekelt tagjai, az OsztrákKÖZponti Sta—

' tisZtikai—Hivatal elnökének javaslatára a Szövetségi Kancellári Hivatal által ki—

jelölt más szakemberek és a Központi Statisztikai Hivatal :illet'kes szakmai osztályainak vezetői. A sz ktanácsokgel- 'nöke ; az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy a Hivatal általa ki—

_ jelölt egyik munkatársa, A szaktanácsok

;üléseit az elnök hívja össze, esetleg _a bizottság egyik tagja javaslatára.

A statisztikai munka irányítása és a statisztikai, munkában, érdekelt és részt vevő szervek munkájának koordinálása, módszertani kérdésekeldöntése a gya-

korlatban elsősorban a szaktanácsok fel-:-

adata. Mind az Osztrák Központi Sta—

tisztikai Hivatal, mind, az egyéb szervek , , statisztikai munkaterveikről, végzett mun—

kájukról, alkalmazott, módszereikről, munkájuk :során felmerült problémáik—

5 ról és eredményeikről'elsősorban a szakr mailag illetékes szaktanácsot tájékoztat—

ják. A ,szaktanácsok ülésein mindezeket a

kérdéseket részletesen megvitatják, és ' igyekeznek azokban egységes álláspontot

kialakítani. ;

Jelenleg 14 szaktanács működik, töb- bek között: a népesedési, az egészség- ügyi, a mezőgazdasági, (az ipari, a köz- lekedési, az idegenforgalmi, a szociális, az igazságügyi, az oktatási és kulturális statisztika szaktanácsai, a népgazdasági mérleg kérdéseivel, a szervezeti kérdé—

sekkel foglalkozó szaktanácsok stb. A

szaktanácsok tanácskozásaikról a Statisz—

tikai Központi, Bizottság legközelebbi ülé—

sén beszámolni tartoznak.

Az a látszólagos nehézkesség és meg—

kötöttség, amely az adatgyűjtések elren—

delése tekintetében a törvény előírásai—

a ban található, a szaktanácsok és a Sta—

tisztikai Központi Bizottság munkájában oldódik fel. Minden, bármely szerv ál—

tal kezdeményezett adatgyűjtés elsősorban az illetékes szaktanács elé kerül megvi—

tatásra, és lényegében ott dől el sorsa.

Amikor a szaktanács keretében a Végle—

ges álláspont kialakul, akkor már gya-

korlatilag sem az elrendelésre jogosult '*minisztériumnál, sem az Osztrák- Köz-—

ponti , Statisztikai Hivatalban; sem-' a kez-

" eményező; szervnél nemigen merül "fel fprObléma, hiszen e szervekneka képvi—

selői'a szaktanács tagjai, ott a kérdésben már képviselték a szerv álláspontját, és

annak figyelembevételével jött létre a' szaktanácssállásfoglalása. , "

Ennek a gyakorlati rendszernek tu- lajdonítható, hogy ,a törvény immár több Amint két évi hatályossági ideje alatt egyetlen esetben sem került sor vitás kérdésnek a Szövetségi Kancellári Hiva—

tal felé való terjesztésére az okból, hogy az Osztrák Központi Statisztikai Hiva—

tal szakvéleményét,— álláspontját nem vették volna figyelembe. Az Osztrák Köz- ponti Statisztikai Hivatal álláspontjának szakkérdésekben a szaktanácsokon belül való érvényre; juttatását az elnökségi jog és a tagok egy részének kijelölési joga a szükséghez képest általában biztositja. ,

A felesleges vagy szakszerűtlen adat—' gyűjtések elé gátat emel egyébként az adatgyűjtések eredményeinek nyilvános-_—

ságra hozatalára vonatkozó törvényes kö- telezettség, is. A nyilvánosságra hozott eredménye/k**ugyanis. alapot adnak arra, hogy a végrehajtott adatgyűjtés bírálat tárgya legyen., Ha ,a végrehajtott adat,—

gyűjtés—felesleges vagy szakszerűtlen volt, "

eredményei semmi gyakorlati jelentő—

seggel, nem bírnak. , Ebben azesetben az a azerv, amelyik az adatgyűjtést kezde—

ményezte _és végrehajttatta, támadások—

kal számolhat, különösen akkor, ha az

Osztrák Központi Statisztikai Hivatal szakvéleményében a tervezett adatgyűj—

tés felesleges vagy szakszerűtlen voltát már előre leszögezte.

III.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hi- vatalnak a Statisztikai Központi Bizott——

ság évi rendes ülése elé kerülő jelentése részletes beszámolót tartalmaz a hivatal egyéves munkájáról. Az 1966. éVre (Vo—

natkozó jelentés például 116 oldalas kö- tetben jelent meg, amely egy rövidebb általános rész után szakosztályi tagozó—

dásban ismerteti az egyes szakosztályok, azok területén működő szaktanács és an—

nak munkacsoportjai munkáját, azok ülé—

seinek tárgysorozatát, a szakterületen megjelent publikációkat stb; A szakosztá- lyok munkájának ismertetése során a jelentés általában elsősorban a folya—

matos adatszolgáltatások, illetve adat—

gyűjtések eredményeit, az azokkal kap—

csolatban felmerült problémákat ismer—

teti, majd módszertani és a következő időszakra vonatkozó előkészítő munkák—

kal [foglalkozik, ismerteti a végrehajtott

ésszerűsítéseket, a sZakosZtály atta-15? , * szített jelentéseket, publikációkat. Vég—' a szakosztályoknbeszámolnak' arréb—is; . hogy az év során milyen értekezleteken;

konferenciákon vettek részt, azoknak, mi , , volt a tárgya és eredménye. * ——

.na

Az éves munkatervek az éves jelentéw szintén nyomtatásban jelennek meg., Az 1967. évi munkaterv például szakoSztá—

lyi'sbontásban, összesen 102 pontban rész- letezve tartalmazza az 1967. évre tervbe vett adatgyűjtéseket, feldolgozásokat és publikációkat, feltüntetve a tárgyat és a határidőt. Az" éves munkaterv is a bi—

zottság elé kerül megvitatásra.

IV.

tal hatáskörébe tartozó hivatalos szö—

vetségi statisztika az egyetlen statisztika, amelyet törvény szabályoz és véd. Csak az OsZtrák Központi Statisztikai Hiva—

tal által végrehajtott adatgyűjtéseknél érvényesülnek a törvénynek az adatszol—

gáltatási kötelezettségre, a határidők be—

tartására, a teljes és valóságnak meg- felelő adatszolgáltatásra vonatkozó elő—

írásai és *mindezek büntetőjogi szank—

e kereten kívüli statisztikai adatgyűjtést, ami azonban már csak az önkéntesség alapján lehetséges, tehát az adatszolgál- tatásra felkért természetes vagy jogi személy tetszésétől függ az adatok szol—

gáltatása, és az adatszolgáltatás megtaga—

dása, a késedelem vagy valótlan adatok szolgáltatása hátránnyal nem jár.

V.

Mint említettük, az Osztrák Központi Statisztikai Hivatalnak területi szervei nincsenek. A tartományi kormányhivata- lok mellett működnek statisztikai rész—

legek, ezeknek azonban önálló adatgyűj—

tési joguk nincs, csupán az Osztrák Köz- ponti Statisztikai Hivatal által begyűj—

tött és területi bontásban rendelkezé—

sükre bocsátott adatok alapján végzik munkájukat, amely főleg területi célú elemzésből áll. A tartományi kormány—

sZervek esetleges különleges adatigénye beépül az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott adatgyűjtések—

be. Ennek lehetőségét a szakmailag ille—

tékes szövetségi minisztérium, vagy az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal, il—

letve a Statisztikai Központi Bizottság és szaktanácsai révén tudja a tartományi

kormányzat biztosítani.

VI.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hi—

vatal elsőrendű feladata az adatgyűjtések megszervezése, végrehajtása és feldolgo—

zása. Ennek következtében a Hivatal a múltban aránylag kevés elemző munkát végzett. Ezt a feladatot legnagyobbrészt

szervek,

egyéb például a Gazdaságku—

— , _ tató Intézet,

W—s'ekhez hasonló tagolásban készülnek, és "

Az Osztrák Központi Statisztikai Hiva— ,

* ponti Statisztikai Hivatal jelenlegiveze——

'ciói. A törvény kifejezetten nem tiltja az **

nek érdekében növelik az elemi:

* ling esik Ez utóbbi

a különféle 'k szakszervezetek és nem ate—, ' szövetségi minisztériumok látták

Hivatal inkább az elemző munka elöl—_

készítésére volt hivatva, arra, hágy elem— ? zésre alkalmas, ilyen célra—szerke'súett táblákat biztosítson az elemző szervek,) részére azok kívánságainak megfelelően.

Ennek az állapotnak a hivatal elsőd—

leges feladatmeghatározásán kivül külön—_

féle tárgyi ésszemélyi okai is Voltak. Az utóbbi években (kb. 3 éve) azonban az _ Osztrák Központi Statisztikai HivatálgsZe—JA mélyi állományának szakmai megerősö— ' _ dése lehetővé tette, hogy az eddigi re * '*

tive csekély elemző munkát *fokozatskam emeljék Ezt a tendenciát mutatja a bubi——

likáeiók számának állandó emelkedése is. Míg, 1965—ben a hivatalnak 61 kiad-r iránya jelent meg 61 000 példányban; szá- muk 1966—ban 82 kiadványra és 139 000 példányra növekedett. Az OsZtrák Kitz;—

tésének célkitűzése, hogy -— főleg öz—

gaZdasági vonatkozásban —- a köves; 26 ; években az elemző munkát fokozza. En—

kára alkalmas képzettségű munka

számát. Míg néhány éVVel ezelőtt aHiva—

tal ösSzlétszámának mintegy 2 százaléka, rendelkezett csak egyetemi végzettség— _ - gel, ez az arány ez évre mintegy %?szára—* *_ , ' lékra növekedett, ami természetesen még mindig nem kielégítő.

, , vn. _

——Az Osztrák Központi StatiSztikai—Hi—r vatal állandó alkalmazottainak száma

1961— ben 466 fő,1967—ben 896 fő volt. ,

Érdemi munkakörökben 229fő dolgozik. ' A Hivatal 1967. évi költségvetése mint;

egy 83 millió schilling, amelyből a sse—

mélyi kiadásokra mintegy 52 millió schil- , összegben benneer időszaki alkalmazottak

foglaltatik az munkabére is.

A Hivatalnak jelentős géppark áll ren—

delkezésére az adatfeldolgozási ieladatzk teljesítésére: 88 lyukasztó és ellenőrzi _a táblázó, 9 rendező, 2 kártyamáseló gep (valamennyi IBM gyártmány), továbbá- 4 IBM 101,1 IBM 108 és 1_IBM 1401 elektronikus adatfeldolgozó rendszer; (Ez utóbbi három egységből áll: 1401,1402 és 1403.)

x VIII.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hi—

vatal kiadványai —— a Statístische Nach—

richten c. havi folyóiraton, az évköny—

vön és zsebkönyvön kívül —— részben a ,,Beitráge zur österreichischen Statistik"

(Adalékok az osztrák statisztikához) című

SZEMLE

1281

sorozatban, részben -- periodikusan -—- azon kívül jelennek meg. A sorozatban témajelentések jelennek meg, 1966-ban összesen 22. A sorozatban megjelent ki- adványok közül megemlíthetők:

A halálozás Ausztriában (1953—1964);

A pedagógusképzés Ausztriában az 1965/66.

iskolaévben ;

Az 1965. évi idegenforgalom;

A mezőgazdasági statisztika 1965. évi ered- ményei:

Az 1965. évi polgári légiforgalom Ausztriá- ban;

A természetes népmozgalom 1965. évben;

Közlekedési balesetek az 1964—1965. évek- ben;

A kiválasztott nagyipari üzemek termelése és felhasználása 1965-ben;

Az osztrák ipar az 1964—1965. években

A sorozaton kívül periodikusan meg—

jelent kiadványok — például a nemzeti jövedelemre, a külkereskedelemre, az egészségügyre stb. vonatkozó -— havi, negyedéves, féléves vagy éves jelentések.

Az 1961. évi népszámlálás eredményei- ről eddig 17 kiadvány jelent meg, a 17.

1966-ban ,,Ausztria lakossága jöve- delmi források és gazdasági hovátarto- zás szerint" címmel.

A tájékoztatás körébe tartozik az Oszt- rák Központi Statisztikai Hivatalban mű—

ködő ,,Altalános felvilágosító szolgálat és dokumentáció" elnevezésű részleg, amely a kiadványok, jelentések dokumentális nyilvántartása alapján akár belső, akár külső érdeklődőknek rendelkezésére áll.

IX.

Az Osztrák Központi Statisztikai Hi- vatal élén az elnök és helyettese áll. A hivatal nyolc osztályra tagozódik, ame- lyekből- hat szakmai osztály, kettő pedig adminisztratív. Az osztályok:

1. Elnöki osztály. Hatáskörébe tartoz- nak a személyi és költségvetési kérdé- sek, a nemzetközi kapcsolatok, a jogi kérdések, a tájékoztatási feladatok, a könyvtár és különféle igazgatási felada- tok, végül a Statistische Nachrichten szerkesztősége és a sajtóügyek.

2. A technikai osztály. Hatáskörébe a statisztikai tervezés és matematikai-sta- tisztikai módszerek tartoznak, továbbá a gépi adatfeldolgozás, a sokszorosítás, a nyomda és a grafikus részleg.

3. A népesedési és egészségügyi sta—

tisztikai osztály. A népesedési statisztika területén ide tartozik a népszámlálás, a természetes népmozgalom, a vándorlás, a népességelőrejelzés stb. Az egészségügyi statisztika keretében az osztály a halál-

okokkal, betegségekkel, az egészségügyi intézményekkel foglalkozik.

4. A mezőgazdasági osztály hármas ta- gozódású: az egyik részleg a mezőgazda- sági termelés alapjaival, a második a ter- melési eszközökkel, a harmadik a ter- melés eredményeivel foglalkozik. Az első részleg végzi a mező- és erdőgazdasági üzemszámlálást, a szőlő- és gyümölcsfa- összeírást, megfigyeli a földtulajdoni és használati viszonyokat stb. A második részleg végzi a mező- és erdőgazdasági munkaerő, az állatállomány és a mező- gazdasági gépek és eszközök megfigyelé—

sét. A harmadik részleg foglalkozik a ter- méseredmények, az állati termékek és a termelői árak megfigyelésével.

5. Az ipar— és népgazdaság-statisztikai osztály a népgazdasági mérleg keretében a társadalmi termék előállításával, a fel—

használással (fogyasztás és beruházás), a nemzeti jövedelem elosztásával és a nem- zeti vagyonnal foglalkozik. Ugyanez az osztály figyeli meg az ipari termelést, beruházásokat, árakat, végrehajtja a nem mezőgazdasági üzemek összeírását (ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok).

Ez az osztály foglalkozik a kereskedelem és a szolgáltatás forgalmának, beruházá- sainak, raktárkészleteinek és árainak megfigyelésével. 'Végül ehhez az osztály- hoz tartoznak a pénz- és tőkepiac meg- figyelése, a részvényindex—számítások és' a részvénytársasági mérlegek.

6. A külkereskedelmi és közlekedés- statisztikai főosztály a külkereskedelem és a közlekedés megfigyelésén kívül az idegenforgalmi statisztikával is foglalko—

zik.

7. A szociális- és lakásstatisztikai osz- tály hatáskörébe tartoznak a következők:

a munkaügyi statisztika, a szociális ellá- tás (társadalombiztositás, szegénygondo- zás stb.), az életszínvonal, az árak és a bérek (fogyasztás, fogyasztói árak, fize-—

tések és bérek, jövedelmek stb.), vala- mint a lakásügy (épület- és lakásössze—

irás, lakásépítés, lakbérek).

8. Az igazságügyi, kulturális és vá- lasztásstatisztikai osztály foglalkozik a polgári és büntetőbíróságok, a szabály- sértési hatóságok és a munkaügyi bírás- kodás tevékenységének megfigyelésével és a kriminalitás vizsgálatával. lde tar—- toznak az iskolai és az iskolán kívüli ok—

tatás, a kulturális kérdések, végül a vá—

lasztások eredményeinek megfigyelése.