66
SZEMLE."
;
A, e) csoport cikkeinél elért devizanye—
reség teljes egészében magyar munka ex-
portját jelenti.
A b) és c) csoport cikkeinek eladásánál a megfelelő devizanyereség elérésén kI—
vül arra is ügyelni kell, hogy az eladás
során kapott deviza legalább olyan érte—kes' legyen számunkra, mint a kérdéses cikk gyártásához felhasznált alapanyago—
kért adott devizák.
A vállalati 'adatok alapján elkészíthető
az exportcikkek devizanyereségi listája,
a legnagyobb devizanyereséget biztosítócikkekből kiindulva; Ilyen listát felhasz—
nálhat ,munkájában az Országos Tervhi- vatal a gazdaságos devizakitermelés szem—
pontjainak az export megtervezésében
való érvényesítése, továbbá a Bel— és Külkereskedelmi Minisztérium hasonló szempontoknak a bonyolításban való ér—vényesítése céljából.
_ Az említett listán az árúk feltüntethe—
tők a devizanyereségi százalékok csök—
kenésének sorrendjében, de 'az export de—
vizaszerző szerepéből kiindulva, alapul
szolgálhat az a meggondolás is, hogy egy—egy cikk eladása során pl. 100 deviza—
forint értékű deviza megszerzéséhez mi—
lyen összegű devizaráfordításra van szük—
ség;
Az előbbi kérdőívben szereplő pamut-
szövet eladásánál 100 dft értékű clearlng rubel megszerzése 35 dft, 100 dft értékűkapitalista deviza megszerzése pedig 58 dft értékű devizaráfordítást követel még.
A clearing rubel megszerzése '*tehát de—
vizában kisebb ráfordítást követel, ami
' A belkereskedelem 1954.
egyébként kitűnik abból is, hogy term—'—
szonylatban magasabb a devizanyereseg;
százaléka.
A felmerülő devizaráfordítás szerinti;
csoportosításban a devizanyereségi szá-
zalék csökkenésének megfelelő csoportosi-tással ellentétben, a devizaráfordítások
növekedésének sorrendjében követik egy-—mást ,az árúk. .
Bármelyik csoportosítást alkalmazzuka, lista összeállításánál, a világpiaci árak
változása miatt az áriák devizanyeresége—
és így a listán elfoglalt helye állandóan változik. Az exportáló vállalatok, a Bel—
és Külkereskedelmi Minisztérium állan—
dóan figyelik az árak változását, ezért aránylag könnyen megállapíthatják az
exportcikkek egyszer már kiszámított de—
vizanyereségének változását. Az Orszagos—
Tervhivatal minden újabb éves, vagy időszaki exportterv elkészítéséhez olyan javított listát használhatna, amely már tartalmazná az árúeltolódások miatt be—
következett változásokat.
Az exportból származó devizanyereség4 nek és változásának megfigyelése és ezen keresztül a devizakitermelés rentabilitá- sának növelése ma, az új kormányproe gramm megvalósításának időszakában,
különösen fontos kérdés. Megoldása Jee
_,lentős mértékben hozzájárulna deviza—mérlegünk egyensúlyának biztosításához, államunk anyagi eszközeinek takaréko—
sabb felhasználásához. Ez végső fokon a dolgozók életszínvonalának további eme-w
lését eredményezné. *,
Fáy József
évi statisztikai beszámolási
rendszeréről
I.
A Központi Statisztikai Hivatal és a
Belkereskedelmi Minisztérium az 1954. évi belkereskedelmi statisztikai beszámolási rendszert a vállalatok és ágbelkereskef-
delmi irányítószervek bevonásával széles,—
körű megvitatás alapján alakította ki. ,
' A, Kö'zpönti Statisztikai Hivatal (Forga—
lomstatisztikaiw főosztálya 1954. folyamán,!
az eddigiektől , eltérően, minden '; lényeges évközi változtatást el fog kerülni. Ez
figyelmeztetést jelent arra vonatkozóan,, hogy az 1954. évi beszámolási rendszert
úgy alakítsuk ki, hogy az esetleges hiá-
nyosságok kiküszöbölésére menetközben—nem kerülhet sor, csak az 1955. évi- be—
számoláái rendszerben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogyaz egyes rendelke—f zésekbe, előírásokba mégis becsú'szó, pon—' tatlan, vagy—homályos kérdéseket; egyesí
szűkszavú utasításokat szükség esetén ne'- vitassunk *meg, is részleteiben- ne'"fej-t—
sük ki. aei' v
!
SZEMLE
1954. évben fokozott figyelmet kell for—
dítani és lényegesen többet kell foglal-
kozni a belkereskedelmi statisztika ,elvi problémáinak megvitatásával, mint a múlt években. A belkereskedelmi statisztikai vitairodalom kialakítása és ankétok meg—
rendezése fontos feladata lesz a Központi Statisztikai Hivatal Forgalomstatisztikai
főosztályának.
Az 1954. évi beszámolási rendszer ki—
alakításakor az alábbi szempontokat az főosztályának.
1. Az adatszolgáltatásnak megfelelő bi—
zonylati (könyvelési) alapokon kell fel—
épülnie.
2. Fokozni kell a tájékoztatás — így az adatszolgáltatás és az adatgyűjtés, továbbá a feldolgozás — gyorsaságát.
3. A Központi Statisztikai Hivatal által rendszeresített és kiadott űrlapokat, adat—
jelentő táblázatokat úgy kell megtervezni, hogy, ezek a jelentések ne csak a legfel—
sőbb szervek tájékoztatásához és ellen- őrző munkájához adjanak adatanyagot, hanem a vállalatok és az irányító szervek számára is közvetlenül felhasználhatók legyenek.
n4. Az 1954. évi beszámolási rendszernek lényegesen kevesebb adattal, jelentősen többet kell mondania, mint az előző évi belkereskedelmi statisztikának. Az adat—
gyűjtés rendszerének tehát egyrészt egy-
szerűbbnek kell lennie, másrészt rá kell?
világítania a fogyasztók ellátottságára is.
5. Biztosítani kell a statisztikai adatok összehasonlítási lehetőségét. (Ez a szem- pont természetesen viszonylagos s nem
jelentheti a továbbfejlődés akadályát.) 6. Követnie kell a tervezés —— a terv-
metodika — változásait, fejlődését.
A felsorolt szempontokat lényegében a szocialista statisztikával szemben támasz- tott általános követelményeknek megfele—
lően állították össze.
Az alábbiakban azokkal a változásokkal foglalkozunk, amelyekben, a fenti szem- pontok fokozottabb érvényesítése alapján, az 1954. évi belkereskedelmi statisztikai beszámolási rendszer eltér a tavalyitól.
II.
A) A legnagyobb különbség a két év
belkereskedelmi statisztikai adatgyűjtése
67
között a kiskereskedelmi áruforgalmi sta- ;
tisztika terén van.
A kiskereskedelem áruforgalmáról ,,A
Központi Statisztikai Hivatal Elnökének52/1100/1953. sz. utasítása a belkereskede—
lem statisztikai beszámolási rendszeréről
1953. II. félévre" c. rendelet előírásai sze——rint ,,Kískereskedelmi árucsoportos áru—
forgalmi jelentés" és ,,Jelentés a kiemelt élelmiszercikkek kiskereskedelmi forgald
máról" c. havonként kitöltendő kérdő—ívek voltak rendszeresítve.
Az állami és a szövetkezeti kiskereske- delem az előbbi kérdőíven 49 árucsoportra bontva közölte adatait teljes mérlegsor—
ban, míg az utóbbin 15 legfontosabb élel—
miszercikkről (cikkcsoportról) küldött mennyiségi adatokat, ugyancsak mérleg- sorban.
Az 1953. évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a havi árucsoportos statisztika nem vált be, nem felelt meg maradéktalanul azoknak az alapvetően fontos szempontok—
nak, amelyeket bevezetőnkben említet—
tünk.
1. A havi árucsoportos statisztikai adat- szolgáltatás olyan nagyfokú hibalehető—
ségeket tartalmaz, hogy annak adatai ——
miként az egyik kiskereskedelmi irányító
szerv írta —— ,,egyes esetekben nem meg- felelő tájékoztatást, hanem szinte félre—- vezetést jelentenek".A havi árucsoportos statisztika például a boltok becslésszerű árucsoportonkénti' készletfelvételezésén alapul. (A nyitókész—
let és a zárókészlet különbsége egybevetve a beszerzéssel, adja az értékesítést.)
A Bel- és Külkereskedelmi Miniszter
550/1953. sz. utasításában elrendelte, hogy ,
a vállalatok havonként két—két boltjuk-ban tartsanak szúrópróbaszerű ellenőr- zést, közvetlenül a boltok leltárjelentésé—
nek elkészülte után és tapasztalataikról küldjenek jelentést. Az ellenőrzésekről
_ küldött jelentések sokszor többszáz száza- léko's eltérésekről! adtak számot. Még a legjobb jelertéseknél is 20—30%—os el—
téréseket állapítottak meg az ellenőrzések során. Például a Fejér megyei Tanács Kereskedelmi osztályának 1953. október 19-i jelentése szerint: a 10. sz. ,;boltban a textil és ruházati cikkek csoportjában
33,3%—ka1 többet, a vegyesiparcikkek cso—
portjában 20%-kal többet állapított meg,:
mint amennyit a bolti jelentés mutatott;
:
68
SZEMLEN
a 75. sz. boltban a textil és ruházati cik—
kek csoportjában 49%—kal többet, a vegyes iparcikkek csoportjában 22%—ka1
többet mutatott a készlet, mint amennyita bolt jelentett. -
Természetesen ezek a hibás adatok nem
kerültek a statisztikai kimutatásokba,
mert a vállalati statisztikusok a hibákat észrevették és az ilyen boltokat újabb je—lentés beküldésére utasították; Mégis egyes vélemények szerint az árucsoporton- kénti statisztikában megyei szinten álta—
lában 20—25%—os, de egyes cikkeknél
lényegesen nagyobb mértékű hibák, elté- rések is előfordulnak, ami a szocialista statisztikával szemben támasztott köve—
telmények alapján már önmagában is ki—
zárja, hogy ezt a statisztikát továbbra is
fenntartsuk.
2. A kiskereskedelmi havi árucsoportos statisztika megszüntetését indokolja az is, hogy a bolti dolgozók számára nagy ter- het jelent az adatszolgáltatás alapját ké—
pező havi árucsoportonkénti leltározási
munka elvégzése, amit joggal vetettek fel az irányító szervek és a vállalatok.
3. Mindezek mellett az árucsoportos adatjelentés rendkívül későn kerülhetett csak feldolgozásra, éppen a benne lévő
nagy adattömegek miatt, s így a ráfordí—
tott rengeteg munka eredményeként sem mindig világított rá kellőképpen:
a) a gazdasági élet irányítói számára
fontos kérdésekre,
b) az operatív vezetéshez szükséges ala—
pokra.
Ad. a) Gazdasági életünk vezetői szá- mára ezek az adatok — a mezőgazdasági
. ,. . 3 .
vidékek, egyéb vidékek csoportosításában
—— nem mutatták meg a kiskereskedelem eladási forgalmát, s ezzel összefüggően a
fogyasztás alakulását.
Ad. b) Hasonlóképpen nem jelentettek támaszt ezek az adatok a vállalati irányi—
tás és a középfokú irányítószervek szá—
mára sem.
A vállalat vezetése és a középfokú irá—
nyítószervek számára azért nem' nyújtot—
tak operatív intézkedéseikhez megfelelő bázist, mert az áruforgalmat közvetlenül szervező és lebonyolító szerveknél az áru- csoport túlságosan általános, túl széles területet fog össze.
Az operatív szervek számára az áru-
ellátás problémája ugyanis nem árucso- portban, hanem cikkcsoportban (cikkben és ezen túlmenően cikkelemekben) jelent- kezik. Például az áruforgalmi dolgozók
számára a probléma nem úgy jelentkezik, hogy hiány van divatárukban (NI 02—08
árucsoportban), hanem úgy jelentkezik, hogy hiány van gyapjú gyermeksálban.így tehát a globális számok elkendőzik ezeket a problémákat.
Mindezek alapján a Központi Statiszti—
kai Hivatal a havonkénti árucsoportps
áruforgalmi statisztikai jelentések helyettfőárucsoportonkénti jelentést rendszeresí—
tett az 1954. évi beszámolási rendszerben.
A magyar statisztika gyakorlatában a kérdőív először tartalmazza az értékesí—
tést mezőgazdasági vidék és egyéb vidék
bontásban is.A havi eladási forgalmi jelentés az alábbi séma szerint történik:
hónapban. Eladási forgalom, ezer forintban
Mezőgazdasági területen ! Egyéb területen [ Együtt .
! I 4
k !-
n. a! _L ? m A _ ! :- É _: _.
l- 0 ,
3 § Eg § H § ;; a e; % §, ;: ;; u eg § :; ;
3 N avn—..a g 3 a gv__... §; .,. 3 ÉV?!" %
§ *5 %x 2 ?, s s 3 gi a a 3 E ** ggg: 2 ?, **
"o' § seem g 2 § .Meg; a § § fia-"353 §
u a: ? " 0 m a: p ** o m az: :) "" c
! . !
Az összes értékesítés tervteljesítését is tartalmazza a kérdőív.
Fenti számokat a vállalatok nagy része bizonylatilag alátámasztott könyvelési adatokból tudja megadni. Ugyanis jelen—
leg az állami belkereskedelmi forgalmat
több, mint wok-ban szakositott boltok
bonyolítják le, tehát a vagya áruforgalmú
kiskereskedelmi vállalatok is nagyobbrésztkülön élelmiszerre, ruházatra és egyéb
SZEMLE
iparcikkre profilírozott boltokkal rendel—
keznek.
A boltok a globális eladási forgalmu—
kat naponként jelentik vállalati központ—
juknak, úgyhogy ez külön statisztikai adatgyűjtés nélkül rendelkezésükre áll a vállalati statisztikusoknak. Ugyanakkor ezek a szakboltokból érkező globális szá—
mok egyúttal a statisztika számára kívánt árufőcsoportos bontást is adják. A statisz—
tikus feladata csak az, hogy a boltok glo-
bális eladási forgalmát a megfelelő cso—
portnál vegye tekintetbe.
Ez nem jelent a statisztikus számára különösebb nehézséget, mert csak egyszer kell nyilvántartásba vennie, hogy melyik (számú) bolt, melyik csoportba tartozik.
Az élelmiszercikket és iparcikket vegye—
sen árusító boltok globális forgalmának megosztására megfelelő módszerek más- helyen kerültek ismertetésre. ,
A kiskereskedelmi eladási forgalom áru—
főcsoportonkénti kimutatásában vállalati statisztikusainknak a dekádjelentések alapján megfelelő gyakorlatuk is van.
Az áruforgalom területi (mezőgazdasági település és egyéb település) csoportosítá—
sát ugyancsak a boltok egyszerű besoro—
lása alapján kell megadni. Természetesen alapos körültekintéssel kell meghatározni az egyes boltok megfelelő területi cso—
portját. Ezen csoportosításra nem azért van szükség, hogy teljes mennyiségben, illetve forintértékben felmérjük a mező- gazdasággal foglalkozó lakosság fogyasz—
tását —— arra más statisztikai módszerek és források (pénzforgalmi mérlegek stb.)
adnak lehetőséget, —— hanem a mező-
gazdasági kategóriába sorolt boltok össze—sített forgalmának alakulását, a fogyasz—
tás mozgását, a változás irányát, arányát és ütemét kívánjuk megkapni.
A boltokat az egyik csoportból a má—
sikba áthelyezni az év folyamán csak ala—
posan indokolt esetben lehet. Ha például döntően megváltozott az illető terület gaz— '
dasági (struktúrája.
A kiskereskedelmi áruforgalmi be- számolőjelentésekben eszközölt fontos vál—
tozás az, hogy a kiemelt cikkekről szóló mennyiségi adatközlés az élelmiszeren kívül az iparcikkekre is kiterjed.
A Kereskedelmi Értesítő 51. száma
olyan értelmű közlést tartalmaz, hogy a havonkénti árucsoportos statisztikai je-6
69
lentés operatív adatgyűjtés formájában továbbra is fennmarad.
Ez a kérdés —, e cikk megírásakor ——
még nyitott, de az már eldöntött tény, hogy az élelmiszerek területén nem rendszere—
sítenek havonkénti árucsoportos beszá—
molójelentést, mert a Bel— és Külkereske—
delmi Mínisztérium Élelmiszerforgalmi
főosztálya egyetért a bolti apparátus szá—mára nagy adminisztratív munkát je—
lentő statisztikai adatgyűjtés megszünte- tésével.
A ruházati és a vegyesiparcikk—keres—
kedelem azonban nem tudja nélkülözni az áruforgalom havi árucsoportonkénti rész—
letezését.
A Minisztérium Ruházati főosztályának
és Vegyesiparcikk—forgalmi főosztályának álláspontja lényegében az, hogy ,,a semmi- nél mégis több az esetleg nem egészenpontos adat is", s ebből következően, ha
az adatgyűjtésnél vannak is hibák, azo—kat kell felszámolni és nem az adatgyűj—
tést.
A két szakfőosztály ragaszkodik ahhoz,
hogy az irányított területről minél széle—sebb körű tájékozódási lehetőséggel bír—
jon.
A feladat tehát az, hogy:
1. a szakterület részére biztosítsuk az áruforgalom alakulásáról, irányáról a ha—
vonkénti Várucsoportonkénti tájékozódást,
fehetőleg megbízhatóbb, pontosabb adatok
alapján,
2. az adatszolgáltatás úgy történjék, hogy ezzel a bolti apparátust ne terhel- jük meg az 1953. évihez hasonló mérték—
ben.
Ad. 1. Nyilvánvaló, hogy a havi áru- csoportos statisztika főértéke nem az ab- szolút számok megadásában van — annál kevésbbé, mert ezek a számok a tapaszta—
latok szerint teljesen megbízhatatlanok ——
hanem abban, hogy a forgalom, a fogyasz—
tói értékesítések mozgásának irányáról,
" ' ' Ehhez pedig
szükségtelen a belkereskedelem egész
bolti apparátusát megterhelni azzal a ha—talmas mennyiségű adminisztratív munka
végzésével, amit a havi árucsoportos sta—tisztika jelent. A következőkben ismerte—
tett javaslat számszerűen is megadja a kívánt adatokat.
_79
SZEMLB
Ad. 2. A havi árucsoportos statisztikai
jelentéssel kapcsolatos bolti adminisztra—
tív munka fokozott terhet ró a népbolt—
szerű vállalatokra és a vegyes jellegű
, boltokra.
A javaslat ennek következtében első—
sorban ezeknek a vállalatoknak, illetve
boltoknak a tehermentesítését célozza.Javaslom az alábbi statisztikai meg- figyelések megszervezését:
:
1 . Adatforrások:
a) A havi árucsoportos statisztikai
jelentéseket elsősorban a szakvállalatok teljesítsék. Tehát a ruházati— főárucsoport-ról a ruházati kiskereskedelmi vállalatok,
a vegyes iparcikkekről —— beleértve a kultúrcikkeket is —— a többi iparcikk—kereskedelmi szakvállalat szolgáltasson adatokat.
b) Az Áruházigazgatóság, illetve válla- latai adjanak havi árucsoportos statiszti—
kai jelentést iparcikkforgalmukról.
6) Azokban a megyékben, amelyekben
a fenti két forrásból nem áll adat ren—
delkezésre, a vegyes profilú kiskereske—
delmi vállalat néhány szakboltját jelöljék
"ki az adatszolgáltatás teljesítéSére.
2. Felhasználás:
a) A fenti három adatforrásnál megyén—
ként csoportosítva állandóan figyelemmel kell kísérni, hogy azok a ruházati, illetve vegyes iparcikk főárucsoportnak hány
%—át forgalmazzák. Erre a havi főáruf
csoportos statisztika ad lehetőséget.
Az/1953. évről rendelkezésre álló tapasz- talati számok, továbbá a nagykereske—
delmi kiszállítások és a negyedévi áru—
csoportos statisztikai adatjelentések alap- ján ez az arány árucsoportonként is meg-
állapítható. ' .
Ezen arányszámok alapján a fenti
három adatforrás statisztikájából kiszá-
míthatjuk az egész megyére vonatkozó értékeket, abszolút számokban is.b) Az áruforgalom árucsoportonkénti megfigyelésénél a legfontosabb feladat annak figyelemmel kísérése, hogy a fő—
árucsoporton belül hogyan alakul az egyes
árucsoportok részaránya; az egyes áru—
csoportok forgalma emelkedik—e, vagy
csökken és milyen mértékben. Erről pe-
dig a javasolt módszerrel egészen meg-*- bizható adatokat kapunk.
A kiskereskedelem áruforgalmáról, a
havonkénti árucsoportos statisztika meg- szüntetése —— és így a belkereskedelmistatisztika igen jelentős egyszerűsítése -——
ellenére az 1954. évi beszámolási rend—
szer lényegesen gazdagabb tájékoztatást
* nyújt, mint az 1953. évi. így 1954—ben töbd
bek között a nagykereskedelem a tárgy- hónapot! követően már a hetedik napra pontos adatokat közöl arról; hogy me—
gyénként, cikkenként, kiskereskedelmi
rendszerenként (áruházak, tanácsi kisker—
üzletek stb.) mennyiségben és értékben milyen árukiszállitást eszközölt. Tehát a kiskereskedelem -— és így a fogyasztók —-
*áruellátásáról 1953. évben nem képzelt gyorsasággal tájékozódhatnak és operatív
intézkedéseket foganatosíthatnak a vezető
szervek.A nagykereskedelmi áruforgalmi statisz—
tikában egyetlen fontosabb változást az előző évivel szemben a cikkenkénti adat- közlések két ütemben való teljesítése je—
lent. Az első ütemben az értékesítésről közlik adataikat a nagykereskedelmi vál—
lalatok, míg a második ütemben adják mega készlet és a beszerzési számokat.—
A két ütem meglehetősen heves vitá—
kat váltott ki —— főleg a Ruházati Keres—
kedelmi Központ Tervfőosztálya részéről.
Ez utóbbi véleménye szerint a vállalatok szempontjából nincs sok haszna annak,
hogy a beszerzési jelentést két nappal későbbre toljuk, viszont jelentős hibafor-rást jelent. '
Kétségtelen tény, hogy a két ütemnek vannak hátrányai, de véleményem szerint e nélkül a 7—i (és különösen az eredetileg tervezett korábbi) beküldési határidő,
egyes vállalatoknál túlfeszített lett volna,
s komoly nehézségeket okozhatott volna.-A két ütemnek, véleményem szerint a
következő előnyei vannak:a) A nagykereskedelmi vállalatok érté—
kesítéséről (a kiskereskedelem és így a fogyasztók áruellátásáról) a tárgyhónapot
követően rögtön adatokat kapnak a mi—
nisztériumok vezetői és az operatív szer—
vek.
ÉSZEMLE
71
b) Feleslegessé teszi —— de mindenesetre lényegesen csökkenti -—— a nagykereske-
delmi vállalatok árubeszerzésének statisz—
tikai jelentéséhez egyébként szükséges külön statisztikai kigyűjtést. (Az áru—
beszerzés adatait a második ütemben ——
tehát nem 7—re, hanem csak 9-re — kell
megadniok a nagykereskedelmi vállala- toknak. Ez lehetővé teszi, hogy az esetleg késedelmesen számlázó ipari vállalatoktól is bevárják a számlák lényegesen nagyobb részét. (Az adatok tehát sokkal nagyobbmértékben támaszkodhatnak a könyv'e—
lésre.) *
c) A két ütem lehetővé tészi, hogy a könyvelés munkájában is előbb az áru- '
értékesítést dolgozzák fel, amiben a válla—
lat teljesen saját ügyvitelére támaszkodik.
(Az árubeszerzést a vállalat a szállító
számlázási késedelme esetén önhibáján kívül nem tudja ,,napra készen" köny- velni.)
d) Az adatszolgáltatási időpontok ará—
nyosabb megoszlása feleslegessé teszi —- de minden esetre nagy mértékben csök—
kenti — a számszaki és a gépírói feladatok ' elvégzéséhez szükséges. túlórázást. __ Ez a szempont az új Munka Törvénykönyv- vel a legteljesebb mértékben igazolást
nyer.
c) Az 1953. évi belkereskedelmi statiszti- kában a maximalizmus —— Véleményem szerint —— a közétkeztetés területén érvé- nyesült a legnagyobb mértékben.
A vendéglátóipari vállalatokat a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által rendszere- sített beszámolójelentésen kivül a külön- böző irányítószervek és maga a minisz- térium főosztálya is számos olyan adat— ' szolgáltatással terhelte az év folyamán,
amelyek a vállalatok számára hatalmas munkát jelentettek. A vállalatok által el- készített jelentéseket soha senki fel nem használta, azok teljesen feleslegesek, szük—
ségtelenek voltak. (Lásd:
Szemle 1953. május 6., 373. old.)
A rendszeres havi jélentések is olyan
részletességgel mutatták be a tárgyhónapáruforgalmi eseményét, ami a gyors tájé—
koztatást, kiértékelést és áttekintést csak
megnehezítette. Az anyagfelhasználásról Statisztikai ,pl. vállalatonként közel 500 adat érkezett be, ahelyett, hogy e nagyfokú részletezés helyett néhány összefoglaló adattal Vilá—
gítottak volna rá az áruforgalom struktú—
rájának tárgyhavi alakulására.
Kétségtelen tény, hogy az 1954. évi be- számolási rendszer ebből a maximalista törekvésből és statisztikából jelentős
mennyiséget ,,lefaragott, de alapjábanvéve," minőségében" nem számolta fel ezt
a helyzetet. Elvi jelentőségű változtatás aközétkeztetési statisztikában, az előző évi-
vel szemben nincsen.III.
Az eddigiekben —— a kiskereskedelmi
havi árucsoportos statisztika problémáján kívül — kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal által elrendelt beszámolójelenté—
sekkel foglalkoztunk, s nem tértünk ki
az operatív statisztikai adatgyűjtésekre.Nyilvánvaló, hogy azok a bevezetőnk—
ben ismertetett elvi szempontok, amelyek
a Központi Statisztikai Hivatal által el—
rendelt statisztikai jelentéseknél alapul szolgáltak, az operatív jelentéseknél -— a Központi Statisztikai Hivatal által enge- délyezett jelentéseknél is érvényesítendők:
Ennek megfelelően valószínűleg felülvizs- gálatra kerül és lényegesen csökkenni fog az egyes irányító szervek folyamatos adat—
gyűjtésre vonatközó igénye.
Előreláthatólag sokkal nagyobb jelen—
tősége lesz 1954—ben a különböző repre—
zentatív statisztikák, a monografikus staa tisztikai felvételek rendszeresítésének;
Ezek bevezetése és alkalmazása lényege—
sen kisebb mértékben terheli majd meg magát a' hálózatot, és ugyanakkor egy-
egy kérdés tisztázása szempontjából sok-
kal mélyebb betekintést, a jelenségek sok-kal precízebb feltárását teszi. lehetővé.
Az operatív megfigyelés számára segít-
séget nyújt egy—egy kérdés részleteinek megfigyelésére a Központi Statisztikai.Hivatal rendszeres adatgyűjtése is. A bel—
kereskedelem munkaügyi, pénzügyi (jöve—