MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
A MAGYAR STATjSZTlKAl RENDSZER lDÓSZERU KERDÉSEP'
DR. HORVÁTH GYULA
A statisztikáról szóló új, 1973. évi V. törvény jelentős mérföldköve a magyar statisztikai rendszer fejlődésének.
A korábbi - az 1952. évi VI. — statisztikai törvényt a hatáskörök túlzott közpon- tosítása jellemezte. A gyakorlati életben túl merevnek bizonyult szabályozás azon—
ban hamarosan fellazult. és az 1960-as éveket már egyre inkább az országban különféle szerveknél folyó statisztikai munka összehangolatlansága. az indokolat—
lan. szakszerűtlen. párhuzamos adatgyűjtések számának növekedése, az egységes statisztikai fogalmak, módszerek, csoportosítások hiánya jellemezte. Ez a helyzet ter—
mészetesen kihatott a statisztikai tevékenység minőségére, de emellett feleslegesen terhelte az ad—atszolgáltatówkat, és országos viszonylatban jelentős többletköltsége—
ket okozott a népgazdaságnak.
E hibák és hiányosságok kiküszöbölésére ugyan már az 1960-as évek végén tör—
téntek részintézkedések. de egyre inkább felmerült a statisztika átfogó, új szabályo- zásának. az országban különböző szerveknél és helyeken folyó statisztikai tevékeny—
ségek összehangolásának igénye.
A most vázolt -— erre az időszakra jellemző -— különböző hibák és hiányossá—
gok gátolták ugyan. de nem tették lehetetlenné a magyar statisztika minőségi fej-
lődéisét.
A kedvezőtlen szervezettségi körülmények ellenére a magyar statisztika ebben az időszakban is fejlődött, követte a szocialista társadalmi—gazdasági fejlődést, és eleget tudott tenni alapvető feladatainak: a vezető párt- és állami szervek részére a döntések előkészítéséhez és meghozatalához, a népgazdasági tervek megalapo- zásához. megvalósításának méréséhez. a funkcionális, az ágazati és a területi irá- nyításhoz. a felügyelet ellátásához szükséges adatokat és elemzéseket folyama- tosan, hatékonyan felhasználható módon és tartalommal szolgáltatta, és gondos-
kodott a közvélemény tájékoztatásáról is.
A felsorolt feladatok jobb, korszerűbb teljesíthetőségének azonban nélkülözhe- tetlen előfeltételévé vált a magyar statisztikai rendszer átfogó újraszabályozása.
mert e nélkül a magyar statisztika nem lett volna képes a társadalmi—gazdasági fejlődés mennyiségileg és minőségileg megnövekedett követelményeinek eleget ten- ni, a statisztikai tevékenységet ennek érdekében korszerűsíteni. tervszerűen és tu—
datosan továbbfejleszteni.
, ' ,,Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése — a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" címmel 1977. április 19. és 22. között Budapesten rendezett KGST tudományos sze- mináriumon megvitatott előadás.
Az 1970—es évek elején megindult az új statisztikai törvény előkészítésének mun- kája, amelynek nagy részét a Központi Statisztikai Hivatal végezte, természetesen az érdekelt szervek bevonásával. Mintegy két évig tartó előkészítés után 1973 őszén került a törvényjavaslat a magyar országgyűlés elé, amely azt elfogadta és törvény-
erőre emelte.1
Az új statisztikai törvény lényege az, hogy megalkotta az állami statisztika egye séges rendszerét, amely egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal felelősségi körébe tartozó ún. központi állami statisztikából, másrészt a minisztériumok. egyes országos hatáskörű szervek és a tanácsok által végzett statisztikai tevékenységeket össze- fogó ún. igazgatási statisztikából tevődik össze.
A központi állami statisztika fő feladata a társadalom és a gazdaság helyze—
tére és fejlődésére vonatkozó, a vezető párt- és állami szervek tájékoztatásához. va- lamint a népgazdasági tervek megalapozásához és megvalósításuk méréséhez szük—
séges adatok biztosítása. Az igazgatási statisztika a minisztériumok. országos ha- táskörű szervek és tanácsok feladatainak ellátásához szükséges és a központi ál- lami statisztikából rendelkezésre nem álló adatok begyűjtésére, feldolgozására és publikálására terjed ki.
A törvény az állami statisztika egységes rendszerének megalkotása mellett — annak megvalósítása érdekében -— meghatározza a különböző statisztikai tevékeny- ségek összehangolásának körét és az ezzel összefüggő hatásköröket. Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a törvény a statisztikai tevékenység fogalma alá vonta a statisztikai munka minden fázisát: az adatgyűjtést. az adatszolgáltatást, az adat- feldolgozást, az elemzést, a közzétételt és az adatok tárolását is. Ebből következően az összehangolásnak is mindezekre (: munkafázisokra ki kell terjednie.
A statisztikai tevékenységek összehangolása ugyan az állami statisztika egy- séges rendszerébe tartozó szervek együttes feladata, de e feladat teljesítésében a törvény a Központi Statisztikai Hivatalnak, illetőleg a Hivatal elnökének különleges
hatáskört biztosit.
A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis a törvény értelmében a statisztikai te- vékenységek szakmai irányítását ellátó országos hatáskörű központi szerv. Ennek megfelelően a statisztikai tevékenységek összehangolásának. fejlesztésének és el- lenőrzésének irányítása a Központi Statisztikai Hivatal feladata. A Hivatal ezt a feladatát a' melléje rendelt — az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek együttműködésének elősegítésére hivatott és azok képviselőiből álló — Sta—
tisztikai Koordinációs Bizottság mint tanácsadó és véleményező szerv bevonásával látja el.
Az állami statisztika egységes rendszerének megalkotásával, az e rendszerbe tartozó központi állami statisztika és igazgatási statisztika feladatainak meghatá—
rozásával az új statisztikai törvény megteremtette a magyar statisztikai rendszer tudatos, tervszerű fejlesztésének alapjait.
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztika fejlesztése keretében kétirányú, de egymással összefüggő tevékenységet folytat: egyrészt országos feladatot teljesít az állami statisztikai rendszer összehangolása érdekében, másrészt javítja, fejleszti.
korszerűsíti saját munkáját, szervezetét.
Mivel az országos feladatok teljesítésének nélkülözhetetlen előfeltétele a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal munkájának. a központi állami statisztikának a fejlesztése, először a Hivatal munkájának fejlesztésével, annak eddigi eredményeivel és to- vábbi irányaival foglalkozunk.
1 Lásd: Statisztikai Szemle. 1973. évi 11. sz. 1055—1094. old.
A STATISZTIKAI RENDSZER 797
I. A KÖZPONTI STATISZTIKA! HIVATAL TEVÉKENYSÉGE FEJLESZTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS IRÁNYAI
1. Politikai tudatosság. A Központi Statisztikai Hivatal munkáját egyre növekvő politikai tudatosság jellemzi. amely elsősorban abban nyilvánul meg. hogy a Hivatal fő feladatait a párt- és állami határozatok szabják meg. A Hivatal a párt- és állami határozatok és döntések előkészítéséhez adatösszeállításokkal. elemzésekkel járul hozzá, statisztikai módszerekkel figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását.
elemzi a végrehajtás eredményeit és hiányosságait. A megfigyelés, illetőleg elemzés eredményeiről a Hivatal tájékoztatást ad az illetékes párt- és állami szerveknek.
A Hivatal a társadalmi és gazdasági jelenségek rendszeres statisztikai megfi- gyelése során észlelt hibákról, hiányosságokról. különleges jelenségekről operatív jelzést ad az illetékes párt- és állami szervek részére, hogy azok kellő időben meg- felelő intézkedéseket tehessenek.
A jelen és közeljövő időszak egyik legfontosabb feladatának tekinti a Hivatal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Xll. kongresszusára való felkészüléshez. va—
lamint az 1981—1985. évi (hatodik) ötéves népgazdaságfejlesztési terv előkészítésé—
hez megfelelő adatösszeállításokkal és elemzésekkel járuljon hozzá.
2. A Központi Statisztikai Hivatal tevékenységének iránya. Az 1950—1960—as években a statisztikai tevékenységben a gazdaságstatisztika elsődleges helyet fog—
lalt el. Az 1970-es években azonban — a gazdaságstatisztika súlyának csökkentése
nélkül — a társadalomstatisztika fokozatosan felzárkózott a gazdaságstatisztikához.Ezt a folyamatot az a felismerés indította meg. hogy a társadalmi tervezés kialaku- lásával szükségessé vált a társadalmi élet azon vonatkozásainak a megfigyelése is.
amelyek nem függnek közvetlenül össze a termeléssel, a beruházással, az elosztás—
sal, a fogyasztással stb.. tehát a gazdaságstatisztika hagyományos és új megfigye- lési területeivel. A megfigyelések ilyen irányú kiterjesztése nélkül nem lehet az élet- színvonal alakulását minden részletében figyelemmel kísérni. A törekvés olyan tár- sadalomstatisztikai rendszer kialakítására irányul, amely a különböző társadalmi je- lenségek és folyamatok közötti sokoldalú összefüggések feltárására is alkalmas.
Ez a társadalomstatisztikai rendszer többek között kiterjed a jövedelemelosztás, az oktatás, a munkaerőképzés, a népesség egészségi állapota, a társadalmi mobilitás, az életmód. a környezet stb. vizsgálatára.
A Hivatal e törekvés jegyében többek között kialakította a társadalom réteg- ződésének és a munkásosztály helyzetének vizsgálatát segitő statisztikai rendszert, és a munkaügyi statisztika komplex felülvizsgálatának alapján jelenleg folyik az
egységes munkaügyi statisztikai rendszer szervezése. _
3. Tervszerűség. Egyre erősebben fejlesztjük, javítjuk a hivatali munka tervsze—
rűségét. A tervezésre és a tervek teljesítésének figyelemmel kísérésére rendszer alakult ki.
Jelenleg érvényben van a Központi Statisztikai Hivatal alaptevékenységeinek ötéves fejlesztési terve, amely az 1976—1980. évi időszakra (az ötödik ötéves népgaz—
daságfejlesztési terv időszakára) terjed ki. Ez a Központi Statisztikai Hivatal első ilyen jellegű középtávú terve, mert korábban csak éves tervek készültek. Természe- tesen éves tervek -— az ötéves terven belül —— továbbra is készülnek.
Mind az ötéves, mind az éves tervek az alaptevékenységek (adatgyűjtés, adat- feldolgozás. tájékoztatás) konkrét időszakra meghatározott feladatai mellett foglal- koznak (: statisztikai információs rendszer fejlesztésének általános feladataival, va- lamint az ellenőrzési feladatokkal is. A szokásos módon a tervek megjelölik az egyes feladatok teljesítésének határidejét és a teljesítésért felelős vezetőt.
A tervek (elsősorban az éves tervek) elkészítésének folyamatában a legjelentő- sebb szerepe a Hivatal minden év elején megtartásra kerülő kommunista aktíva ér—
tekezletének van. amely az elnöki beszámoló megvitatása alapján kialakítja egyrészt az elmúlt időszak munkájának értékelését, másrészt a következő időszak legfon- tosabb célkitűzéseit. A tervek végrehajtását figyelemmel kísérik. és erről féléves, il-
letőleg éves beszámolók készülnek a hivatalvezetés számára.
_4. A statisztikai információ—rendszer intenziv minőségi fejlesztése. A Hivatal feladata, hogy a statisztika eszközeivel mérje, vizsgálja, hogyan halad előre a tár- sadalmi—gazdasági feladatokat meghatározó párt- és állami határozatok, a vonat—
kozó jogszabályok végrehajtása, megvalósitása.
Ahhoz, hogy a Hivatal e feladatát megfelelő szinten teljesíthesse, a statisztika
hagyományos vonásainak -— a megbízhatóságnak és szakszerűségnek, a valósághoz
való szigorú ragaszkodásnak — megtartása mellett arra kell törekednie, hogy:-— a statisztikai munka legyen operatívabb, -— jelzései legyenek gyorsabbak,
-— elemzései legyenek célra'törőbbek, továbbá
— legyen bátrabb a kérdések felvetésében és megválaszolásában, a problémák és el—
lentmondások kimutatásában, az okok és következmények kutatásában.
5. A kiemelt feladatok meghatározása. A statisztikának rugalmasan alkalmaz- kodnia kell a társadalmi—gazdasági fejlődés mindenkori helyzetéhez, hogy haté- konyan segíthesse az időszerű, kiemelt —- specifikus — feladatok megoldását. Ezért szükséges. hogy időszakonként meghatározásra kerüljenek azok a témák, amelyek- kel a Hivatalnak -—- a társadalmi—gazdasági alapfolyamatok megfigyelésén túlme—
nően -— az elkövetkező időszakban kiemelten kell foglalkoznia. A jelen időszak —- és előreláthatóan (: következő évek — ilyen kiemelt feladatai a következők.
a) Magyarország jelenlegi gazdasági körülményei között döntő fontosságú kér—
dés a gazdasági egyensúly javítása. Egyensúlynak kell lennie a lakossági jövedei- mek és a fogyasztási alap, az állami költségvetés kiadási és bevételi oldala, az elindított beruházások és a megvalósítási lehetőségek, valamint a nemzetközi fize- tési mérleg bevételi és kiadási oldala között.
b) A hatékonyság kérdése a gazdaságfejlődés jelenlegi, az eddiginél inten-
zívebb jellegű szakaszában döntő jelentőségű. A Hivatalnak ebben a kérdésben az eddiginél is nagyobb segítséget kell nyújtania a politikai és gazdasági vezetésnekabban. hogy vizsgálatai, elemzései addig a mélységig és részletességig (gyártási
ági, vállalati, nemegyszer termékszintig) terjedjenek, amelyet a népgazdasági ter- vezés alkalmaz, és amely szinten a politikai és gazdasági vezetésnek döntéseit meg kell hoznia.A hatékonysági elemzések között elsősorban a munkaerő—gazdálkodás. az anyagráfordítás, az állóeszköz—kihasználás, a gazdaságtalan termelés, a beruhá—
zások—készletek vizsgálatára és alapos elemzésére van szükség.
c) E témakörön belül a Hivatalnak vizsgálnia kell az egy főre jutó jövedelem egyenlőtlenségének alakulását és annak okait, elemeznie kell a munkásság és a parasztság jövedelmi viszonyainak arányait, a többletmunka szerepét a kereseti
viszonyok alakulásában stb.
cl) A gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése keretében új ösztönzők kerültek bevezetésre. A Hivatalnak elemeznie kell ezeknek az új ösztönzőknek tény- leges hatásait, ki kell mutatnia mind a pozitív. mind a negatív hatásokat.
e) A Hivatalnak figyelemmel kell kísérnie mind a KGST-országok gazdasági integrációs folyamatát, mind a nem szocialista országokkal fennálló kereskedelmi és
A STATISZTIKAI RENDSZER
'799 pénzügyi kapcsolatokat, a tartós termelési kooperációk alakulását és hatékonysá—
gát, a kapitalista országokkal folytatott külkereskedelemben tapasztalható árvál- tozások hatását.
6. A statisztikai törvény végrehajtása. A statisztikai törvény végrehajtására a Minisztertanács rendeletet adott ki, azonban az állami statisztika egységes rend-
szerének a törvény és a minisztertanácsi rendelet által megállapított alapelvek
szerinti részletes szabályozásához különféle, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott, illetőleg még kiadandó jogszabályok szükségesek. Az adatgyűjtés mint egyik legfontosabb statisztikai alaptevékenység vonatkozásában a szükséges részletes szabályozás már megtörtént, elkészült az elektronikus adatfeldolgozásra és adattárolásra vonatkozó jogszabály, és előkészület alatt van a tájékoztatási te- vékenységet szabályozó jogszabály.A már kiadott és a még kiadásra kerülő jogszabályok kidolgozásán túlmenően fontos feladat a jogszabályok következetes végrehajtása, illetőleg az érdekelt szer—
vekkel való végrehajtatása, tehát az, hogy a jogszabályoknak a gyakorlati életben ténylegesen érvényt szerezzünk. az azokban előírtakat megvalósítsuk. A törvény megalkotása óta eltelt három és fél év alatt eredményeket értünk el az állami sta—
tisztika egységes adatgyűjtési rendszerének kialakítása, az állami statisztika egy- séges rendszerének összehangolása terén. Meg kell említeni a törvény által létre—
hozott Statisztikai Koordinációs Bizottság működését.
A Bizottság munkáját különféle témákban alakított munkabizottságok segítik.
Ezekben kb. ZOO—250 szakértő működik. A Bizottság eddig főleg metodológiai kér- désekkel, fogalmi—módszertani egyeztetéssel foglalkozott, de a jövőben segítséget kell nyújtania a statisztikai törvény következetes végrehajtásában, a statisztikai fe—
gyelem megszilárdításában is.
7. Tudományos tevékenység. A Hivatal feladata. hogy a statisztika területén tudományos kutatómunkát is folytasson. E feladat teljesítése érdekében a Hivatal elnöke meghatározta azokat a hagyományos és aktuális témaköröket. amelyekben az elkövetkező időszakban tudományos kutatómunkára van szükség. Ezek:
— a statisztika elmélete és módszertana. beleértve az ökonometriát,
— társadalmunk rétegződése és az életmód változása,
— a gazdasági hatékonyság elemzése, a népesedési folyamatok kutatása,
a rövid távú gazdasági prognózisok készítése.
a számítástechnika alkalmazása,
a statisztika története és a történeti statisztika.
llll
E téren további feladat a Hivatalban végzett tudományos kutatótevékenység szervezésének és tervszerűségének továbbfejlesztése, valamint az országos távlati tudományos kutatási tervbe való jobb beillesztése.
8. Ésszerűsítés, takarékosság. A növekvő statisztikai igényeket csak a Hivatal szellemi erőinek és anyagi—technikai bázisának hatékonyabb kihasználásával lehet kielégíteni. A statisztikai munka hatékonysága fokozásának egyik módja az elavult, nem igényelt, esetleg párhuzamos adatgyűjtések megszüntetése. ezzel szellemi és anyagi kapacitások felszabadítása, s a valóban igényelt, indokolt feladatokra kon- centrálása.
A hatékonyság növelése és a takarékosság megvalósítása érdekében a követ- kező intézkedések történtek.
a) Az adatgyűjtések. illetőleg adathelyek ésszerű csökkentése. A felesleges.
már időszerűtlen adatgyűjtések kiszűrése érdekében a Hivatal felülvizsgálta a köz—
ponti állami statisztika adatgyűjtési rendszerét. Ennek során a központi adatgyűj-
tések száma és egyúttal az adathelyek száma csökkent. Az adatgyűjtések (és az adathelyek) számának csökkentése az adatgyűjtési feladatok sérelme nélkül tör—
tént, azaz a Hivatal minden adatot gyűjt. amelyre információs kötelezettségeinek
teljesítéséhez szüksége van.2 *
b) A Hivatal a kiadványok vonatkozásában is törekszik az ésszerűsítésre, a takarékosságra. Egyes kiadványok megjelenése megszűnt, illetőleg szünetel. Ez el- sősorban olyan kiadványaknál történt meg, amelyek rövid időn belül ismételve közöltek azonos típusú adatokat. Ezzel szemben a Hivatal a politikai és állami ve-
zetés részére több rövid és közérthető anyagot kíván adni.
9. A statisztika megbízhatósága. Bár a magyar statisztika megbízhatósági foka általában jónak mondható, az adatszolgáltatásokban előfordulnak szakszerűtlen—
ségből. vagy figyelmetlenségből adódó hibák, egészen ritkán tudatos manipulációk
is. Ezek kiküszöbölésére a Hivatal a jövőben nagyobb gondot kíván fordítani. illető—
leg adott és indokolt esetekben a fegyelemsértőkkel szemben élni kíván a jogszabá-
lyokban biztosított szankciók alkalmazásával.Az adatok megbízhatóságának biztositása érdekében a Hivatal növelni kívánja az ellenőrzések intenzitását, és élni kiván a megelőzés lehetőségeivel is az adatszol-
gáltató statisztikusok szakmai felkészültségének növelése, a velük való törődésútján. Ugyancsak az adatok megbízhatóságának növelése érdekében a Hivatal
foglalkozni kíván a statisztikai adatszolgáltatás bizonylati alapjainak felülvizsgá-latával és korszerűsítésével is.
ll. A STATISZTlKAl ALAPTEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSE
1. Az adatgyűjtési tevékenység. A Hivatal adatgyűjtési tevékenységét a követ- kező feladatok teljesítésével kívánja fejleszteni:
a) az eddigi éves adagyűjtési terven kívül ötéves adatgyűjtési terv kidolgozása: e kö- zéptávú terv az adatgyűjtések java részének standardizálásóval az adatgyűjtési és adat—
szolgáltatási munka egyszerűsítését. az adatok megbizhatóságának növelését szolgálja;
b) a fogalmak és osztályozások egységesítése, definíció-katalógusok készítése, kata—
lógusok és jegyzékek kiadása;
c) az adatgyűjtések nyilvántartási rendszerének fejlesztése;
d) a beszámolójelentések (kérdőívek) egységesítése: a beszámolójelentések egységes szerkesztésének az adatrevízió, az előkészítés, a számítógépes feldolgozás és (: papírtaka- rékosság követelményeire figyelemmel kell történnie:
e) a beszámolórendszeren kívüli, nagy volumenű összeírások komplex tervezése és en—
gedélyeztetési rendszerének korszerűsítése;
f) az alapnyilvántartásokon (adatregisztereken) alapuló statisztikai adatgyűjtések to- vábbi területekre való kiterjesztése;3
g) az optikai bizonylatolvasóval olvasható, az adatszolgáltató által kódolt kérdőívek alkalmazásának kiterjesztése.
2. Az adatfeldolgozási tevékenység. A Hivatal a jelenlegi adatfeldolgozási rendszer felmérése, felülvizsgálata és az annak eredményeként nyert információk
elemzése és összefoglaló értékelése útján a rendszer módosítását, ésszerűsítését tűzte ki célul. Az elemzések és azok eredményeként a módosítások és ésszerűsítéseka következő főbb témakörökre terjednek ki:
—— az adatrögzítés munkafolyamatai.
—— az adat- és a teljességellenőrzés.
" Részletesebben lásd Deák Ferencnek ..A statisztikai adatgyűjtési tevékenység szervezése. fejlesztése és koordinálása" c.. a Statisztikai Szemle jelen számában közölt előadásában.
3 A b)—f) pontok vonatkozásában részletesebben lásd a 2. jegyzetben idézett előadást.
A STATISZTIKAI RENDSZER 801
-— az adatbázisok szerepe és hatása.
— az optikai bizonylatolvasás.
- az automatikus adatjavítás.
Az adatfeldolgozási tevékenység fejlesztése körében az évkönyv típusú rend—
szeres publikációk számára egységes, az országos évkönyvbe is megfelelő, nyom- dakész statisztikai táblákat kívánnak előállítani.
Az adatfeldolgozási tevékenység fejlesztésének egyik legfontosabb feladat—
köre a Hivatal adatbázis—rendszerének fejlesztése. Eddig az iparstatisztikai adat—
bázis valósult meg, ezt követik a közeljövőben a mezőgazdasági. a beruházási és a külkereskedelmi statisztikai adatbázisok.
A gyors tájékoztatás lehetőségének fokozása érdekében a Hivatal előzetes.
gyors összesítések készítését tűzte ki célul. Ezt a célt többlépcsős adatfeldolgozási rendszer kialakításával kívánja elérni.
Fejleszteni kívánja a Hivatal a területi szervek adatfeldolgozási rendszerét is.
A kidolgozott koncepció gyakorlati végrehajtása folyamatban van.
3. Tájékoztatási tevékenység. A Hivatal a statisztikai tevékenység hatékonysá—
gát —- az adatgyűjtési, az adatfeldolgozási és a tájékoztatási feladatok szorosabb összehangolása érdekében -— a statisztikai tájékoztatási munka ún. előtervezésével is növelni kívánja. A tájékoztatási előtervet a tárgyévet megelőző év szeptemberéig kell öszeállítani, és annak figyelembevételével ugyanazon év decemberében kell a tájékoztatási éves tervet véglegesíteni.
A tájékoztatási munkában a Iegmesszebbmenően figyelembe kell venni a ki- emelt feladatok—at. és a tájékoztatási tevékenységet úgy kell megszervezni. hogy a Hivatal kiadványai ezekkel a kiemelt feladatokkal, illetve a feladatokban megha- tározott témák elemzésével fokozottan foglalkozzanak.
A tájékoztatási tevékenység fejlesztése érdekében az elemzések, tanulmányok bizonyos körben csak előzetesen jóváhagyott vázlat alapján készülhetnek. és meg- jelentetésük a szükséges véleményezés után és annak alapján történhet.
Napirenden van a rendszeres kiadványok tipizálása, azok ötéves érvényű sta- bil táblatervekből és változó részekből való kialakítása is.
A tájékoztatási tevékenységet érintő kérdés a tájékoztatási adatkatalógus ki—
dolgozása. Az első adatkatalógus megjelentetése az 1978. évre van tervbe véve.
III. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZERVEZETÉNEK FEJLESZTÉSE
Az eddigiekben vázolt fejlesztési feladatok végrehajtása a Hivatal szervezeté- ben bizonyos változások végrehajtását tette szükségessé.
Az utóbbi években végrehajtott lényegesebb szervezeti változások a következők.
1. A hivatali munka'tervszerűségének fokozása, a tervezési rendszer fejlesz- tése szükségessé tette, hogy a különböző szervezeti egységek által készített elő- tervek egyeztetését, a Hivatal időszerű főfeladatainak megfelelő terv kialakítását egy olyan testület segítse elő, amelyben a Hivatal legfőképpen érdekelt szerveinek vezetői vesznek részt. Ez a Hivatal Tervezési Bizottsága, amely munkáját az egyik elnökhelyettes irányítása mellett végzi.
2. A társadalomstatisztika fejlesztése célszerűvé tette olyan szervezeti egység létrehozását, amely a Hivatal többi szervezeti egységénél folyó társadalom- statisztikai tevékenységet összefogja, és részben más szervezeti egységek, részben saját maga által begyűjtött adatok alapján maga is végez társadalomsta- tisztikai elemzéseket, és készít ilyen tárgyú publikációkat. Ez a Hivatal Társadalom-
statisztikai főosztálya.
2 Statisztikai Szemle
3. A statisztikai törvény értelmében a Hivatal felelős az állami statisztika egy- séges rendszerébe tartozó adatgyűjtések koordinálásáért és nyilvántartásáért. Az ezzel kapcsolatos irányítási és technikai feladatok ellátására alakult a Hivatal Adatgyűjtés-koordináló főosztálya.
4. A pénzügyi statisztika súlya, fontossága az utóbbi években erősen megnö—
vekedett. A pénzügyi. jövedelmi folyamatok. a nemzeti vagyon alkotóelemeit képező követelések és tartozások vizsgálata mellett szükségessé vált a szabályozó rendszer általános áttekintése és ezen belül a pénzügyi szabályozó rendszer hatásainak ér- tékelése, a felhalmozás, ezen belül a beruházások finanszírozásának elemzése a belföldi és külföldi árakhoz kapcsolódó pénzügyi elemek (elvonások és támogató-
sok) értékelése és általában a pénzügyi statisztika módszereinek tanulmányozása.
fejlesztése. A pénzügyi statisztikára háruló megnövekedett feladatok ellátására a
Hivatal elnöke a Közgazdasági főosztály keretében Pénzügyi Statisztikai osztályt
létesített.5. A társadalomstatisztika jórészt a lakossági adatszolgáltatásokra támasz-
kodik. A társadalomstatisztikai tevékenység fokozódása megnövelte a lakossági adatfelvételek számát, gyakoriságát. Ha ehhez a körhöz hozzávesszük még a ház-
tartásstatisztikát is. akkor elég tekintélyessé válik a nagyrészt reprezentativ mód—szerrel végrehajtott lakossági adatfelvételek száma. Célszerűnek látszott — egyrészt a több szervezeti egység által kezdeményezett adatfelvételek összehangoltságának biztositása, másrészt az adatfelvételek szakszerűségének és megbízhatóságának
fokozása érdekében — Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) kiala-
kítása.Az ELAR adatbázist teremt olyan társadalmi folyamatok és jelenségek elem- zéséhez, amelyeket ilyen mélységben eddig statisztikai eszközökkel nem sikerült megközelíteni. Nagy fontossága van a munkásosztály helyzetének folyamatos meg- figyelésében, általában a társadalmi rétegződés és életmód kutatásában. Ez a rend- szer stabil ös—szeírói apparátussal dolgozik, amely a Hivatal területi szerveinél van állományban. Az adatfelvételek két nagy részre tagozódnak: a munkaügyi fel-
vételekre és a hozzákapcsolódó összes egyéb társadalomstatisztikai felvételre (nyug- dijasok, *időmérleg stb. -- ELAR l.), valamint a háztartásstatisztikai felvételire
(ELAR II.). '
Az ELAR keretében végzett adatfelvételek egy 10 százalékos alapmintából vett (és időnként kicserélt) mintákon alapulnak. Az ELAR !. keretében negyedévenként a lakosság 0.5 százalékát, havonta a lakosság 0.2 százalékát kérdezik meg (akiket az említett 10 százalékos mintából választottak). Az ELAR Il. felvételek az említett 10 százalékos mintának egy másik részére terjednek ki. amely az összes háztartás- nak O,25 százalékát teszi ki. A korábban az egyes ad'atfelvételeknél esetenként al- kalmazott — ennek következtében összetételében változó — összeirók helyett állandó összeirók foglalkoztatása nagymértékben hozzájárul az összeirók szakmai képzett—
ségének, hozzáértésének növeléséhez és ezzel a adatfelvételek minőségének javí—
tásához.
Az ELAR adatbázisszerű kezelésének kialakítása folyamatban van.
IV. A KÖZPONTI STATISZTlKAI HIVATAL ORSZÁGOS FELADATAI VÉGREHAJTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE
Az országos feladatok az állami statisztika egységes rendszerének összehan—
golá'sával, a különböző információ-rendszerek egységesítésével, korszerűsítésével és a számítástechnika országos alkalmazásával kapcsolatosak.
A STATISZTIKAI RENDSZER
803 1. Az állami statisztika egységes rendszerének összehangolása
Mint már a bevezetőben említettük, az állami statisztika egységes rendszerének fő felelőse a Központi Statisztikai Hivatal. E felelősség keretében -- amely egyébként ezzel összefüggő hatásköröket is biztosít -— a Hivatalnak kell a Statisztikai Koor—
dinációs Bizottság bevonásával az állami statisztikai rendszer egységességéről.
a központi állami statisztika és az igazgatási statisztika összehangoltságáról gon- doskodni. E téren már jelentős az előrehaladás, de a teljes egységesség megte- remtése még hosszabb időre terjedő, fokozatosan megvalósítható feladat.
Jelenleg az ez irányú munkában a következő súlyponti teendők vannak:
1. a Központi Statisztikai Hivatal által végzett statisztikai tevékenységeket magában foglaló központi állami statisztika és a minisztériumok és országOs hatáskörű szervek sta—
tisztikai tevékenységét jelentő igazgatási statisztika feladat- és hatáskörét pontosítani kell a jobb elhatárolás bizosítása érdekében; ezzel összefüggően ki kell alakítani egyrészről a Központi Statisztikai Hivatal, másrészről a minisztériumok és országos hatáskörű szervek kö- zötti munkamegosztás — az eddiginél világosabb és ésszerűbb, a követelményekhez és erő- forrásokhoz jobban igazodó —- rendjét;
2. az eddiginél gyorsabb ütemben kell folytatni az állami statisztika egységes rendsze- rének egészére kiterjedő egységes statisztikai fogalmak kialakítását, és ennek eredményeként új szótárakat kell kiadni;
3. meg kell valósítani az állami statisztika egységes rendszerének egészére kiterjedően az adatgyűjtési nyilvántartást, és ennek eredményeként adatkatalógusokat kell kiadni;
4. fokozni kell az állami statisztika egységes rendszerének egészére kiterjedő ellenőr- zéseket és elsősorban azok intenzitását.
Az állami statisztika egységes rendszerével kapcsolatos feladatok végrehaj- tásával összefüggésben meg kell említeni. hogy a Hivatal időszakonként a Minisz- tertanács részére beszámolót készít a végrehajtás helyzetéről és az annak során megállapított hibákról. hiányosságokról. A múlt évben előterjesztett beszámoló alapján a Minisztertanács a statisztikai adatgyűjtési tevékenység javításáról ha- tározatot hozott. és többek között arra hívta fel az adatgyűjtés—elrendelési joggal rendelkező szervek vezetőit, hogy ne rendeljenek el megfelelően nem indokolt adat- gyűjtéseket, fokozzák a statisztikai jogszabályok betartásának ellenőrzését, gondos—
kodjanak a jogszabályok megsértőiwnek felelősségre vonásáról, szerezzenek érvényt az állami fegyelem követelményeinek.
2. Különböző információ-rendszerek összehangolása, korszerűsítése
A Minisztertanács az elmúlt évben foglal-kozott a tervezési, a pénzügyi és a statisztikai információk gyűjtése rendszerének összehangolásával. egységesítésével és egyszerűsítésével. Az e tárgyban hozott minisztertanácsi határozat e feladat végrehajtásának elsődleges felelőseként a Központi Statisztikai Hivatal elnökét jelölte ki. Ez a feladat voltaképpen kibővíti a Hivatal koordinációs teendőit, mert az előbbiekben vázolt, az állami statisztika egységes rendszerében folytatott sta- tisztikai tevékenységek — elsősorban a statisztikai adatgyűjtések —- összehangolása melletti célul és feladatul tűzte ki a statisztikai információ-rendszernek más népgaz- dasági — nem statisztikai — információ—rendszerekkel való összehangolását és a lehetőségek szerinti egységesítését. Ez a megbízatás a következő évekre a Hiva—
talra bizonyos mértékben újszerű munkát hárít. Természetesen ezt a feladatot -— éppen úgy, mint az állami statisztika összehangolását - a Hivatal csak az ér—
dekelt szervekkel együttműködve, közösen tudja végrehajtani.
Az állami statisztika összehangolásában — mint arról már említést tettünk — jelentős támogatást nyújt a Statisztikai Koordinációs Bizottság. A különböző nép-
2-
gazdasági információ—rendszerek összehangolásában való közreműködésre szintén tárcaközi munkabizottság és azon belül témabizottságok alakultak. Jelenleg folyik a kormányhatározatban előírt intézkedési terv összeállítása. amely meghatározza a következő évek feladatait és az érintett szervek közötti munkamegosztást.
Bár ez a munka még csak az elején tart, a cél, amelyet el kell érni vagy meg kell közelíteni, világos: a különböző információ—rendszereket úgy kell összehan—
golni. egységesíteni és egyszerűsíteni, hogy
—- lehetőleg .,egy nyelven" beszéljenek, tehát legyen meg a fogalmi, módszertani egy- ség, a csoportosítások, osztályozások, számjelrendszerek egységessége;
-— ne legyenek felesleges párhuzamosságok sem az adatfelvételekben, sem (: feldolgo—
zásokban;
—- szűnjön meg. vagy legalább lényegesen csökkenjen az adatszolgáltatók túlterhe- lése;
— korszerű számítástechnikai módszerek és eszközök kerüljenek felhasználásra;
— valósuljon meg a különböző információ—rendszerek közötti adatátadás, adatcsere:
-— végül. de nem utolsósorban, minden információ-rendszer elégítse ki felhasználóinak információigényét.
3. A számítástechnika országos alkalmazása
A számítástechnika statisztikai alkalmazásának feladatait meghaladóan a Köz- ponti Statisztikai Hivatalra a számítástechnika országos -— nem statisztikai célú -—
alkalmazása területén is jelentős feladato—k hárulnak.
A Számítástechnikai Központi Fejlesztési Programról szóló minisztertanácsi
határozat a számítástechnika hazai elterjesztése érdekében a Központi Statisztikai
Hivatal elnökét a következő feladatok ellátásával bízta meg:
1. a számítástechnikai alkalmazások országos felügyelete.
2. a számítástechnikai tájékoztatás és dokumentáció,
3. a regionális bérmunkahálózat fejlesztése, irányítása, illetve koordinálása, 4. számítógép—alkalmazási bázisintézet létrehozása.
5. a Számítástechnikai Kormányközi Bizottság keretében az Automatizált lrányítási Rendszer (AIR) magyar tagozatának, valamint ennek végrehajtási apparátusaként AlR lrodá- nak kialakítása.
Mindannak ismertetése, ami e feladatok végrehajtása terén történt, és hogy az egyes feladatok a Hivatal felügyelete alá tartozó intézetek, intézmények és vál- lalatok között hogyan vannak szétosztva. egyrészt messze meghaladná ennek az előadásnak kereteit, másrészt nem is tartoznak szorosan az előadás témájához.
Ennek ellenére mégis meg kellett e feladatcsoportról emlékezni, mert a Központi Statisztikai Hivatal feladatköréhez hozzátartozik.
Talán nem érdektelen röviden utalni azokra a legfontosabb problémákra.
amelyek e feladatcsoporttal kapcsolatban jelenleg a Központi Statisztikai Hivatalt foglalkoztatják.
A számítástechnika sokirányú alkalmazása a tudományos műszaki haladás nélkülözhetetlen tartozékaként hazánkban is gyorsan terjed. E pozitív folyamatnak azonban vannak negatív jelenségei is. Nem minden esetben történik a számítás- technika alkalmazása. a számítógépek beszerzése az adott feladatokhoz legalkal-
masabb és főleg legtakarékosabb módon. El kell érni, hogy az alkalmazók felett felügyeletet gyakorló szervek képessé váljanak érdemi befolyást gyakorolni az ial-
kalmazásokra. A Központi Statisztikai Hivatalnak a közeljövőben részletesebb és határozottabb irányelveket, ajánlásokat kell kidolgoznia a felügyeleti hatóságok részére. Össze kell hangolnia a felügyeleti hatóságok ellenőrzéseit. sőt magának is ellenőrzéseket kell végeznie.
A STATISZTIKAI RENDSZER
805
A számítástechnika alkalmazása nem vonatkoztatható el az orszag munkaerő—
helyzetétől. A számítástechnika alkalmazása eddig nem érte el az ügyviteli létszám csökkentését. sőt inkább létszómnövekedést idézett elő. Ebbe nem lehet belenyu—
godni, ezen változtatni kell. A számítástechnika alkalmazasaval munkaerő—megta- karítóst is el kell érni. Ez csak az egyes folyamatok komplex gépesítésével, a ma- nuális műveletek korszerűsítésével (például optikai olvasóssal) oldható meg.
Lényegében ezek a törekvések és kezdeményezések jellemzik a magyar Köz- ponti Statisztikai Hivatal fejlesztési célkitűzéseit és a megvalósulás jelenlegi hely- zetét.
PE3l-OME
Craven cerpmur Marepuan gonna-ma, npeAcraeneHHoro Ha HayHHOM ceMMHape, coc- ronawemcn a Byganemre 19—22 anpenn 1977 ropta B paMKax CTamcwuecxoü Konccu CBB.
Aarop paccma'rpuaaer auryanwue aonpocu aenrepcnoü cvamcmuecxoű CHCTeMbl. Ye- tanasnuaaer, ufo npan'rbiü a 1973 rogy aaxou o c'ramc'mxe nemei—ca BameIM cpaxropom Hunemuero paaammi oveuecraenuoü cramcmnu.
Bo BBOAHOM pazmene ctarsu aarop ocrauasnuaaetcn Ha paaaumu CTGTHCTHKH Aa 1973 roAa, a sareM uanarae'r Bamueüume adagnak-ru Honoro cramcmuecxoro saxona. B Aanbi—ieü- weM npuaonm' oöutue Hanpasnenwx pasamnnnemensuocw Lleurpanbuoro crarncwuecxoro ynpaaneuun, ocraHaam—isae'rcn Ha nyi-six coaepmeucraoaauun ocnoBHoű cva'mcmuecxoü .ne- arensuocrn, Ha pasauruu opraHHsauuom—ioü CprKTypbl LteH'rpaanoro ctarncmuecuoro ynpeanenun " ocymecraneuuu HM ero npeAc-rosiumx oőmerocyAapcraeHi—ibix sanau.
HoApoőHo uanaraet yupemnei—imo cramcmuecnuM saxonom 1973 ropta ennuyio rocy- ABPCTBeHHYIO cramcmuecuyio cucreMy, CYLLtHoCTb oőpaaymmeű ee ueHrpansHoü rocy- AapcvaeHHoü crarucmxu u aAMuHucrparuBHoü cramcmxu, noxasbiaaet pam: nonuruuecxoi cosuarenbuocm : crarucmuecuoü paőore, a Taume paaaume 3K0H0MmeCKoü'i—1 oőueCTBeH—
Hoü cramcmku. OcraHaanuBaeTcs Ha Bonpoce nnauomepnocm " Ha ocyutecrsnxeMoü : ynpaaneHm—i Hayuuoü nenrenbuocm.
B sekmoueuue aarop paccma'rpuaaer sonpocsi npuMei—ieuun abluucnwrenbnoü Tem-mim : oónacw CTa'mc-ruku.
SUMMARY
The study was presented and discussed as a lecture on the CMEA scientific seminar held in Budapest from 19th to 22nd April, 1977.
The author discusses timely problems of the statistical system in Hungary. He states that the Sta'tistical Act of 1973 was an important factor in the present development of Hungarian statistics.
ln the introductory part of the study the author reviews the development of statistics before 1973. then discusses the most important effects of the new Statistical Act. Further he gives a picture of the general trends in developing the work of the Central Statistical Office as well as of the development of the statistical basic activities, structure of the Central Statistical Off—ice and accomplishment of its national tasks.
The author discusses in detail the uniform system of state statistics, created by the Statis- tical Act of 1973. The essential character of central state statistics and administrative statis—
tics. components of the uniform system. the role of political consciousness in statistics and the development of economic and social statistics are treated fully. He touches upon the
problem of purposefulness and the scientific activity in the Officer
Finally. the author reviews the problems of the application of computer techniaues in statistical work.
