A statisztikai adatgyűjtési tevékenység szervezése, fejlesztése és koordinálása

(1)

A STATISZTIKAI ADATGYÚJTESI TEVÉKENYSÉG SZERVEZESE, FEJLESZTÉSE ÉS KOORDINÁLÁSN

DEÁK FERENC

Hazánkban jelenleg azoknak a társadalmi és, gazdasági céloknak a megvaló—

sítása folyik, amelyeket az ország társadalmi és állami vezető szervei - így 1975—

ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Xl. kongresszusa — határoztak meg az 1980—

ig terjedő ötéves tervperiódusra vonatkozólag. E célok megvalósulásának kérdései képezik a statisztikai tájékoztatás súlypontjait, és e tájékoztatási feladatok adnak kereteket a statisztikai adatgyűjtési tevékenységnek. alakítják az adatgyűjtési rend-

szer terjedelmét és struktúráját. '

A társadalmi termelés hatékonyságának intenzív növelésére irányuló társa—

dalmi célok és törekvések nemcsak így — közvetve - vannak hatással a statisztikai tevékenységre, hanem egyben az egész statisztikai rendszertől is a belső tartalé—

kok feltárását és jobb kihasználását, a statisztikai szolgálat korszerűsítését és a rendelkezésre álló erőforrások takarékosabb felhasználását igénylik.

A felsorolt társadalmi igények összhangban vannak azokkal a köVetelményekf kel, amelyeket a statisztikáról szóló, 1973-ban hatályba lépett törvény fogalmazott meg. s amelyek kielégítése hosszabb távú programot jelent a magyar statisztikw sok számára.

l. A KORSZERÚ STATlSZTlKAl MUNKA FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény az összehangolt, egységes állami statisztikai rendszer megvalósítása érdekében minden olyan szervre és személyre kiterjeszti hatályát, amely, illetve aki statisztikai tevékenységet folytat. Mivel -— a

statisztika céljának és feladatainak köréből adódóan -— a statisztikai tevékenység.

Magyarországon alapvetően állami feladat, a törvény rendelkezése szerint állam- polgárokra. valamint állami és egyéb szervekre, szervezetekre adatszolgáltatási kö- telezettséggel járó statisztikai adatgyűjtést csak az állami statisztika egységes rend—

szerébe tartozó állami szervek hajthatnak végre. Ilyen szervek: a Központi Statiszti-.

kai Hivatal, a minisztériumok, egyes országos hatáskörű szervek és a megyei ta—

nácsok. Az egyéb, az állami statisztika egységes rendszerébe nem tartozó szervek csak önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtéseket végezhetnek. _

Az állami statisztika rendszerét a jogszabály két alrendszer're, a központi ál—

lami statisztikára é—s az igazgatási statisztikára bontja.

' ..Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése —— a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" címmel 1977. április 19. és 22. között Budapesten rendezett KGST tudományos szemináriumon megvitatott előadás.

(2)

DEÁK: A STATISZTIKAI ADATGYÚJTES 807

A központi állami statisztika rendszerét a Központi Statisztikai Hivatal alakítja ki, s részben saját szervei. részben más állami szervek útján gondoskodik az e rendszerbe tartozó adatok gyűjtéséről. feldolgozásáról. A központi állami statisztika fő feladata a vezető párt— és állami szervek népgazdasági szintű tájékoztatása, dönté—

seinek megalapozása. Adatainak nagy részét azonban az állami statisztika egysé- ges rendszerébe tartozó más szervek, egyéb állami szervek. valamint a társadalmi és politikai szervek is felhasználják. A központi állami statisztika adatai képezik alap- ját a lakosság tájékoztatásának is. '

Az igazgatási statisztika csoportjába tartozik a minisztériumok, egyes országos hatáskörű szervek és a megyei tanácsok statisztikai tevékenysége. amely elsősor—

ban a saját feladataik elvégzéséhez szükséges ágazati, funkcionális és területi adatok. információk biztosítására irányul. Az igazgatási statisztikai alrendszer lé- tét az indokolja, hogy a minisztériumok. az országos hatáskörű szervek és a me—

gyei tanácsok feladataik ellátásához gyakran olyan részletes vagy speciális adatokat is igényelnek. amelyeket a központi rendszerben nem lenne célszerű begyűj—

teni.

A központi állami statisztikai és az igazgatási statisztikai alrendszernek termé- szetesen szoros összhangban kell működnie. A két alrendszer közötti munkameg- osztás kialakításában a fent vázolt alapelvek mellett az ésszerűség. a már kialakult szervezési megoldások, a rendelkezésre álló erőforrások, az adatgyűjtő és -feldol- gozó kapacitás optimális kihasználásának követelményei is szerepet játszanak. Az adatgyűjtési és a további statisztikai munkafolyamatok megtervezésének, a munka—

megosztás kialakításának folyamatában alapvető a kettősségek kiszűrése, a pár—

huzamosságok megszüntetése.

Az egyes részterületek aprólékos megfigyelése nem történhet meg az állami statisztika egységes rendszerében, vagy gazdasági szempontok miatt, vagy pedig egyszerűen azért, mert ezek a megfigyelések jellegüknél fogva nem illeszt- hetők be az egységes statisztikai rendszerbe. Létezik tehát egy olyan szféra (ope- rativ és regionális közép- és alsóbb szintű irányítás, kutatás stb.), melynek infor-, mációigénye nem elégíthető ki az állami statisztika egységes rendszerében. E szfé- ra a törvény megjelenése előtt is ,,rákényszerült" arra, hogy megszerezze a létéhez,

működéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat, információkat. Ez a statisz-

tikai tevékenység azonban koordinálatlan volt. és gyakorlatilag kicsúszott az egy—

séges szabályozás, irányítás és ellenőrzés hatásköréből. Az adatszolgáltatói terhek növekedése, az összehangolt, szakszerű statisztikai munka iránti társadalmi igény új intézkedést sürgetett.

Az 1973. évi V. törvény az adatszolgáltatók védelmében úgy rendelkezett, hogy azok a szervek. amelyek nem tartoznak az állami statisztika egységes rendszerébe, önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtések útján szerezhetik be a szá- mukra szükséges és más módon rendelkezésre nem álló információkat, de az álla—

mi statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek is gyűjthetnek ily módon ada—

tokat a törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések előírásainak betartásá—

val.

Az adatgyűjtések elrendelésének és nyilvántartásának új rendszere

Az adatgyűjtések elrendelésének új rendszere az egységesítés, ésszerűség cél—

jait szolgálja. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűjtések elrendelése a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, a minisztereknek, az elrendelési joggal

rendelkező országos hatáskörű szervek és a megyei tanácsok vezetőinek a jogkö—

(3)

808 DEÁK FERENC

rébe tartozik. Az igazgatási statisztikai tevékenységet folytató állami szervek adat—

gyűjtéseik tervezetét megküldik a Központi Statisztikai Hivatalnak, amelynek így módjában áll megtenni észrevételeit a tervezett adatgyűjtésre. Az adatgyűjtés csak ezen észrevételek ismeretében rendelhető el. A bemutatási kötelezettség és az el- rendelési eljárás hivatott (arra, hogy megakadályozza a párhuzamos, túlmérete—

z'ett. indokolatlan vagy szakszerűtlen adatgyűjtések végrehajtását.

Az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtések kérdőíveit, kitöltési uta- sításait és egyéb — az adatgyűjtéssel kapcsolatos — iratokat az adatgyűjtést végre- hajtani kívánó szerv egy erre rendszeresített űrlap felhasználásával legalább 30 nappal az adatgyűjtés megkezdése előtt bemutatja felettes szervének. A felettes szervek az adatgyűjtési tervezetet észrevételezik, megvizsgálják szakszerűségét, elbírálják indokoltságát. A hozzájuk érkezett bejelentésekről nyilvántartást vezetnek, melynek egy példányát megküldik a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az űrlapokat.

a tervezett és véglegesített kérdőíveket és egyéb iratokat megőrzik, és ezeket az

anyagokat a Központi Statisztikai Hivatal kérésére —— esetenként - felülvizsgálatra

rendelkezésre bocsátják.

Előzetesen nem kell bemutatnia önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adat-

gyűjtései tervezetét az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervnek,_

de nyilvántartási kötelezettségei ugyanazok, és éppúgy köteles az erre, rendsze- resített kérdőíven adatgyűjtéseiről a Hivatalnak félévenként beszámolni;

A jogszabályok betartásáért és végső soron az országban folyó összes statisztikai tevékenység összehangolásáért, fejlesztéséért és irányításáért a törvényben foglalt felhatalmazás alapján a Központi Statisztikai Hivatal a felelős, így a tör- vénykezés elvileg az információáramlás egészére biztosította az egységes állami felügyeletet.

Az adatgyűjtések nyilvántartása, amely a koordinációs munkának, a társszer- vek és az adatszolgáltatók tájékoztatásának csakúgy nélkülözhetetlen feltétele, mint az adatgyűjtésekkel kapcsolatos operatív feladatok megoldásának, részben közpon—

tosítva történik. A Központi Statisztikai Hivatal saját adatgyűjtéseinek kérdőíveit és elrendelési dokumentumait jól rendszerezett, könnyen hozzáférhető módon őrzi és tárolja, ezekről naprakész nyilvántartást vezet. Az igazgatási statisztikai rend—

szerbe tartozó kérdőívek egy-egy példánya szintén megtalálható a Központi Sta- tisztikai Hivatalban. Az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek (ön—

álló kötet vagy hivatalos közlemény formájában) minden évben közreadják a kö- vetkező évre elrendelt adatgyűjtéseik jegyzékét.1 Ez a jegyzék a társszervek és az adatszolgáltatók tájékoztatását szolgálja, s rendszerint tartalmazza az adatgyűjté- sek cimét, elrendelési számát, gyakoriságát, beküldési határidejét és az adatszol-

gáltatók körét.

Az utóbbi években a Központi Statisztikai Hivatal emellett megszerkeszti és kiadja adatgyűjtéseinek tartalmi katalógusát.2 A katalógus első része betűrendben tartalmazza (: gyűjtött adatok tartalmára utaló (a megfelelő szövegkörnyezetben szereplő) tárgyszavakat. A kereső rész egy—egy sora valamely adatgyűjtés bizonyos témacsoportjának tömör tartalmi összefoglalása. Mivel az egyes sorokban több tárgyszó is előfordul, a sor annyiszor jelenik meg —— más—más helyen —— ahány tárgy- szót tartalmaz. A második rész tartalmazza az adatgyűjtések tulajdonképpeni tarf talmi leírását. Ebben adatkérő főosztályok, azon belül tálgykörök szerint szerepel növekvő sorrendben az adatgyűjtés elrendelési sorszáma, címe, gyakorisága, az

1 Lásd például ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1977. évi adatgyűjtéseinek rendszere" (Budapest. 1977.) c. kiadványt.

'*'Lásd például: ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1977. évi adatgyűjtéseinek tartalmi katalógusa."

Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1976.

(4)

A STATISZTIKAI ADATGYOJTES 809

adatszolgáltatók körének meghatározása. Ezt követik a kereső sorok, vagyis az egyes tém—acsoportok sorszámának sorrendjében a szöveges ismertető.

A Központi Statisztikai Hivatal az adatgyűjtési rendszerét ismertető kiadványo- kat már a tárgyévet megelőző év szeptemberében, tehát az igazgatási statisztikai adatgyűjtési rendszerek kialakítása előtt közreadja. Ez a körülmény jó feltételeket teremt ahhoz, hogy az érdekelt szervek időben és részleteiben is megismerjék a központi adatgyűjtési programot, és végrehajthassák azokat az intézkedéseket.

amelyek a különféle információ—rendszerek jobb összehangolásához szükségesek.

A tartalmi katalógus hasznos lehet emellett az adatielhasználók számára is.

mert közvetve támpontul szolgál ahhoz, hogy a felhasználók megismerjék a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalnál -- valamilyen formában — rendelkezésre álló adatok körét.

A statisztikai tevékenység összehangolásónak szervezeti keretei

A statisztikai törvény értelmében ,,A statisztikai tevékenységek összehangolása, fejlesztése és ellenőrzése — a Minisztertanács által meghatározott módon — az ál—

lami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek együttes feladata". (Tv. 8. §.) A Minisztertanács e törvényi rendelkezés végrehajtása érdekében — az együtt- működés elősegítésére tanácsadó és véleményező szervként — a Központi Statisz- tika Hivatal mellett működő Statisztikai Koordinációs Bizottság létrehozását ren- delte el. A Bizottság elnöke a Hivatal elnöke, tagjai a Központi Statisztikai Hiva—

tal elnökhelyettesei, valamint a leginkább érdekelt állami szervek, minisztériumok.

főhatóságok képviselői. Az érdekelt állami szervek körét a Központi Statisztikai Hi—

vatal elnöke jelöli ki. a képviselőket a miniszter (főhatóság vezetője) nevezi ki.

menti fel. A Bizottság munkájában az érdekelt társadalmi szervek is részt vesznek, esetenként — a Bizottságban nem képviselt állami szerveket, illetve szövetkezeteket érintő kérdések megvitatása esetén — az országos érdekképviseleti szervek vezetői

is meghívást kaphatnak.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság

-— kialakítja az állami statisztika egységes rendszerét alapvetően érintő irányelveket és elvi álrlásioglalásakat;

— állást foglal az olyan ellentétes vélemények kérdésében, amelyek az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó szervek között a statisztikai tevékenység körében merültek fel;

—- az állami statisztika egységes rendszerébe tartozó állami szervek vezetőinek fel- kérésére statisztikai kérdésekben eseti állásfoglalást alakit ki.3

A Statisztikai Koordinációs Bizottság az 1974—1976. években 22 témakörben

folytatta tárgyalásait. Az ülések napirendjén több fontos -—— a statisztikai tevékeny- séget alapvetően meghatározó -— kérdés került megvitatásra. Évente rendszeresen tárgyalta a következő évre szóló állami statisztikai adatgyűjtés rendszeréről szóló előterjesztéseket. Megvitatta az 1976. január 1-ével bevezetésre került egységes ága-

zati osztályozásí rendszert. a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét. az

ezzel kapcsolatos új állománycsoportosítás rendjét. Foglalkozott az újonnan beve—

zetett, a munkásosztály és a társadalom különböző rétegei társadalmi és anyagi helyzetének statisztikai megfigyelési módszerével. Jóváhagyta a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékét. Meghallgatta és megvitatta a minőségstatisztikával kapcsolatos minisztertanácsi határozatból adódó feladatok teljesítését, a statisz—

tikaiadatok számítógépes feldolgozásáról készülő rendelkezéstervezetet, foglalko-

3 A Minisztertanács 27/1973. (X. 12.) sz. rendelete 10. §.

(5)

810 DEÁK FERENC

zott a nemzeti vagyon, az állóeszközök és készletek statisztikájával kapcsolatos fogalmak kérdéseivel, a népgazdasági mérlegszámitások néhány módszertani prob—

lémájával. Tájékoztatót hallgatott meg a statisztikai munka körülményeiről az adat- szolgáltatóknál. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének felkérésére rendkívüli ülésen vitatta meg a statisztikai adatgyűjtési tevékenység helyzetéről, a jogszabá- lyok fokozott érvényre juttatásával kapcsolatos feladatokról készült minisztertanácsi előterjesztést, majd egy későbbi ülésen határozatot fogadott el —-— az állami statisztikai adatgyűjtési rendszer továbbfejlesztése érdekében — a minisztériumoknál

folyó statisztikai tevékenység feltérképezéséről.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság funkcionális és szakmai munkabizottságai

— elsősorban a Bizottság tárgyalásainak előkészítéseként —— az éves adatgyűjtési rendszerek részterületeit, egyes fogalmak kérdéseit széles körben vitatták meg. Kü-

lön említést érdemel a munkaügyi statisztika országos egységesítésének előkészí-

tésére létrehozott munkacsoport (team), amely több mint tíz ülésen -— több száz szakértő bevonásával — részleteiben vitatta meg az azóta már jóváhagyott és be- vezetett egységes munkaügyi beszámolási rendszert.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság és munkabizottságai azzal, hogy a statisztikai tevékenység szervezésébe, koordinálásába, tervszerű továbbfejlesztésébe (:

magyar statisztikai hálózat irányítóit, elméleti szakértőit ilyen széles körben bevon—

ták, a statisztikai munka demokratikus irányításának feltételeit teremtették meg.

A Közponi Statisztikai Hivatal elnöke annak érdekében. hogy a statisztikai tör- vény, illetve a végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendelet követelményeinek

maradéktalanul eleget tudjon tenni, már 1974. l. negyedévében rendelkezett az Adat-

gyűjtés—koordináló főosztály létrehozásáról, amely egyben a Statisztikai Koordiná- ciós Bizottság Titkárságának teendőit is ellátja. Vezető munkatársai a Bizottság megalakulása után szervezett funkcionális és szakmai munkabizottságokban (Fo—

galmi. Koordinációs stb.) — a bizottságok elnökeivel egyetértésben — a helyettesi (szervező) feladato—kra kaptak megbízást. Az említettek személyén keresztül a főosz—

tály feladata a munkabizottságok programjának kidolgozásában, () munkabizott—

ságok elé kerülő anyagok előkészítésében való aktív közreműködés (esetenként — mint fő felelős — az anyagok kidolgozása), az elképzelések. ajánlások. illetve ki- dolgozott témák előzetes belső és külső koordinációja. a szakértői csoportok mun- kájának irányítása és összehangolása. A főosztály tárgyalásra előkészíti a munka—

anyagokat, szervezi a munkaüléseket, azokról jegyzőkönyveket, emlékeztetőket ké- szít, bizonyos koordinációs feladatokat levelezéssel old meg stb.

Mindezeken túlmenően elnöki határozatokra, elnökségi döntésekre és a Hi- vatal éves munkatervére alapozva az Adatgyűjtés-koordináló főosztály —— feladat—

köréből adódóan — az állami statisztika egységes rendszerének megteremtésén és folyamatos továbbfejlesztésé'n munkálkodik. Ennek keretében —- a Hivatal más szer—

vezeti egységeivel és területi apparátusával szorosan együttműködve - a következő fontosabb feladatok megoldásában vesz részt:

-— a központi állami statisztika éves és ötéves adatgyűjtési rendszerének kialakítása, ." az adatgyűjtések egységes nyilvántartási, elrendelési, közzétételi rendjének kialakí- tása. az adatgyűjtések tartalm—i nyilvántartása,

-— a statisztikában használatos fogalmak, definíciók, osztályozások, nómenklatúrák rendszerbe foglalása,

— az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtések véleményezése, nyilvántartása és ellenőrzése,

—— a statisztika főbb területein a statisztikai módszerek komplex felülvizsgálata,

— a vállalati beszámoltatási rendszer legfontosabb alapbizonylatónak, a mérlegbeszá- molóknak a Pénzügyminisztériummal közösen történő folyamatos gondozása, a beszámoló- tervezetek Hivatalon belüli koordinálása,

(6)

A STATiSZTlKAI ADATGYÚJTES 81 1

—— a szakfőosztályok és a területi apparátus által az adatszolgáltatóknál végzett statisztikai ellenőrzések koordinálása, a statisztikai jogszabályok betartásának ellenőrzése a fő—

hatóságoknál,

—- a statisztikai tevékenységre vonatkozó eljárási kérdések szabályozására vonatkozó tervezetek véleményezése,

— a statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos panaszok és bejelentések rendszeres ki- vizsgálása.

ll. AZ ADATGYÚJTÉSI RENDSZEREK.

VALAMINT AZ ELLENÖRZÉSI RENDSZER FELULVlZSGÁLATA

Magyarországon az utóbbi években fokozott mértékben előtérbe kerültek és a szakmai fórumok napirendjén szerepelnek a statisztika koordinálásának és terv- szerűbbé tételének kérdései. Az adminisztratív terhek csökkentésének általános igé- nye, a takarékossági program, a létszámgondok indokolttá tették az adatszolgál—

tatók és a feldolgozó apparátus terhelésének erőteljes csökkentését. Ezt a társa—

dalmi igényt érvényesítve a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1975-ben irányel—

veket adott ki a központi állami statisztika következő évi rendszerének csökkentett terjedelemben és egyszerűsített formában történő kidolgozásához. majd 1976-ban elrendelte a Központi Statisztikai Hivatal teljes adatgyűjtési rendszerének részle—

tes felülvizsgálatát.

A két lépésben végrehajtott egyszerűsítési és ésszerűsítési munka kiindulópont- ja az volt, hogy a felülvizsgálat során végrehajtott változtatások nem veszélyeztet- hetik a vezető szervek információigényének kielégítését, sőt lehetővé kell tenniük a tájékoztatás színvonalának emelését, gyorsaságának fokozását, a társadalmi——

gazdasági folyamatok, jelenségek sokoldalúbb elemzését. Módszerét tekintve ez ::

nélkülözhető adatgyűjtések, táblák, részletezések megszüntetését, az adatszolgál—

tatók körének és az adatgyűjtések gyakoriságának csökkentését, az adatfeldolgo-

zás ésszerűsítését kívánta meg. *

Az adatgyűjtési rendszer felülvizsgálatát a Központi Statisztikai Hivatal a társ—

szervekikel egyetértésben és velük együttműködve hajtotta végre. A sokoldalú egyez—

tető munka eredményeképpen praktikusabbá vált a központi és az igazgatási sta—

tisztika közötti munkamegosztás. csökkent a párhuzamos adatgyűjtések száma, mó—

dosult az adatáramlás útja. L'

Az elmúlt két évben végrehajtott egyszerűsítési munka eredményeképpen a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési rendszere az 1974—1975. évi helyzethez képest jelentős mértékben átalakult. A változások részben mennyiségiek (csökkent az adatgyűjtések száma és terjedelme). részben strukturálisak (változott az adat- gyűjtések tárgykörök, bekérési gyakoriság és az adatszolgáltatók száma szerinti

összetétele).

A Központi Statisztikai Hivatal kötelező jelleggel elrendelt adatgyűjtéseinek száma 1977—ben az 1974—1975. évi helyzethez képest közel 40 százalékkal lett ke—

vesebb: 1974—ben 800, 1975-ben 802, 1976-ban 677. 1977—ben 505 volt.

Az adatgyűjtések terjedelmében bekövetkezett változások mérésére az adat- helyek (a kérdőívek rovatainak) számában tapasztalt változás szolgált. Ez a mutató

1976-ról 1977-re 18 százalékos csökkenést jelez.

Ezek a mennyiségi változások — ahol ez indokolt volt -— együtt jártak az adat—

szolgáltatók körének csökkentésével, teljes körű adatgyűjtések reprezentatívvá té—

telével. néhány esetben a reprezentáció mértékének csökkentésével. Az adatszol-

gáltatók terheit jelentősen mérsékli a folyamatos megfigyelést nem igénylő, időponti

adatokat tartalmazó táblák. kérdőívek gyakoriságának csökkentése, a nómenkla—

túrák egyszerűsítése, szűkítése is. A feldolgozás rendszerében végrehajtott változ—

(7)

812 DEAKGFERENC

tatások a feldolgozó apparátus munkájának egyszerűsítését, a feldolgozás időtar—

tamának és költségeinek csökkentését célozzák.

Az adatgyűjtési rendszer általános felülvizsgálatának egyik legfontosabb sza—

kasza a munkaügyi statisztika teljes rendszerének komplex felülvizsgálata volt. A munkát az tette szükségessé, hogy az ország társadalmi—gazdasági fejlődése fe—

szültségeket hozott létre a munkaerő-gazdálkodásban, számos területen munka-

erőhiány mutatkozott. a munkaerő igen szűkösen rendelkezésre álló termelési té—

nyezővé lett. Az ezzel kapcsolatos információigények rendkívül terjedelmessé tették a munkaügyi statisztikát. ennek ellenére az ágazati statisztikák keretei között fej- lődő munkaügyi statisztika nem tudott mindenben megfelelni az országos méretű munkaerő-gazdálkodás információs igényeinek.

A munkaügyi statisztika komplex felülvizsgálatának több szakasza és több cél-

ja volt. Az első lépés az ágazatonként egymástól többé—kevésbé eltérő állomány—

csoportosítás megszüntetése és az egész népgazdaságban egységes állománycso—

portosítás bevezetése volt. Az új állománycsoportosítás alapja egy ugyancsak új.

országosan egységes foglalkozási jegyzék (foglalkozási osztályozás). Ezt követően szisztematikusan, kb. másfél éves munkával felülvizsgálták az ágazati munkaügyi statisztikák fogalmait. számbavételi előírásait, teljes módszertanát s az indokolatlan eltéréseket megszüntették. Kialakult a fogalmak egységes rendszere. Kidolgoz- ták s az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel egyeztették a munkaügyi statisztika hosszú távú adatgyűjtési programját, melynek gerincét a rend—

szeres (havi. negyedéves és éves gyakoriságú) adatgyűjtések alkotják. Ezek tartalmilag minden ágazatban egységesek, bár a gyakoriságban ésa terjedelemben az ágazati megfigyelések között bizonyos eltérések vannak. A rendszeres adatgyűjté—

seket 5 évenként kétszeri alkalommal (az ötéves tervperiódus harmadik és ötödik évében) további, periodikusan ismétlődő adatgyűjtések egészítik 'ki. Az előre nem látott információs igények kielégítését ez a rendszer ugyancsak ötévenként két- szeri alkalommal viszonylag kis mintán alapuló reprezentativ felvételek végrehaj- tásával teszi lehetővé.

Az egységes program kidolgozása és elfogadása nyomán a munkaügyi adat- gyűjtések terjedelme mintegy 30—40 százalékkal csökkent. Az ily módon egysége—

sített munkaügyi adatgyűjtési terv a formailag is egységes kérdőívrendszer kidol- gozásával vált véglegessé. Egyidejűleg a munkaügyi statisztika szervezésében is reformra került sor, 1977-ben az ágazati statisztikák köréből kiemelve centrálisan szervezett funkcionális jellegű munkaügyi adatgyűjtési rendszer lépett életbe.

Jelenleg folyik, illetve záródik le a munkaügyi statisztikai kérdőívek ellenőrzé- sére és feldolgozására szolgáló egységes programok kidolgozása. A beérkező mun- kaügyi adatok adatbázisszerű tárolásának feltételei megvannak. ennek felállítására

1978-ban kerül sor.

1976—ban — részben a központi állami statisztikai adatgyűjtési rendszer felül—

vizsgálatával párhuzamosan. részben azt követően — teljesen azonos céllal meg—

kezdődött. és jelenleg is folyamatban van a minisztériumok. főhatóságok és a megyei tanácsok statisztikai rendszerének felülvizsgálata.

A Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezésére a Minisztertanács a statisz—

tikai adatgyűjtési tevékenységről szóló jogszabályok fokozottabb érvényesülése ér—

dekében határozatban felszólította az adatgyűjtés—elrendelési joggal rendelkező

szervek vezetőit. hogy következetesen éljenek az igények felülbírálására vonatkozó jogaikkal, utasítsák el az indokolatlan adatgyűjtési kérelmeket. fokozott ellenőr—

zéssel biztosítsák a statisztikai adatgyűjtések elrendelésére és végrehajtására vo- natkozó jogszabályok betartását.

(8)

A STATISZTIKAI ADATGYÚJTÉS 813

A statisztikai tevékenység ellenőrzési rendszerének fejlesztése

A statisztikai törvény végrehajtási utasítása szerint az országban folyó minden—

fajta statisztikai tevékenység összehangolásának, fejlesztésének és ellenőrzésének irányítása a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a feladata. Az ellenőrzések ha-

tékonyságának fokozása és szervezettebbé tétele érdekében a Hivatal elnöke uta-

sításban szabályozta a Központi Statisztikai Hivatal ellenőrzési tevékenységét. En- nek megfelelően az ellenőrzési tevékenység a Hivatal munkatervének önálló feje- zetévé vált.

Az ellenőrzési terv többek között a következő témákra összpontosít:

— tartalmazza azoknak a komplex ellenőrzéseknek a tervét. amelyek a míniszté—riumoknál és főhatóságoknál a statisztikai jogszabályokban elrendelt szabályok megtartására, az ellen- őrzött szerv egész adatgyűjtési, feldolgozási és tájékoztatási rendszerének vizsgálatára vo- natkoznak; szerepelnek benne a cél-, illetve tájékozódó ellenőrzések, valamint azok az ellen- őrzések, amelyek a különböző társadalmi szervezetek, intézetek statisztikai tevékenységét hivatottak segíteni (az elmúlt két év folyamán végzett komplex ellenőrzések mindkét érde- kelt fél részére tanulságokkal szolgáló tapasztalatokat hoztak; az ellenőrzésről készült jelen- tést és a javaslatokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke közvetlenül megküldte a vizsgált

minisztérium vezetőjének):

—— magában foglalja a beszámolójelentések tartalmi megbízhatóságára, a határidők megtartására, a bizonylati fegyelemre stb. vonatkozó, az adatszolgáltatóknál végrehajtott ellenőrzéseket, amely ellenőrzéseken kíséri figyelemmel a Hivatal a statisztikával foglalkozó vállalati dolgozók szakmai felkészültségét, fejlődését és anyagi megbecsülését is (a Központi Statisztikai Hivatal területi szervei évenként több ezer adatszolgáltatónál végeznek ellenőr- zést).

III. A STATISZTIKAI MUNKA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI

A statisztikai tevékenység további, távlati fejlesztésének tervezése során abból a tényből célszerű kiindulni. hogy a statisztikai szolgálat része az államigazgatás- nak. és a fejlesztésnek összhangban kell lennie az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésére és korszerűsítésére irányuló társadalmi igényekkel és tervekkel.

A statisztikai tevékenység fejlesztése során figyelembe kell venni, hogy a funkcioná—

lis adatigények egy részének kielégítését nem vagy nem kizárólag a statisztikai adat- gyűjtési rendszer biztosítja. A pénzügyi irányításban, a vállalatfelügyeleti funkciók ellátásában felhasználják (: pénzügyi—számviteli elszámolásokból, a mérlegbeszá- molókból nyert információkat is, és a népgazdasági tervezés is igényel speciális, a statisztikai adatgyűjtésben nem szereplő adatokat. A három területnek számos helyen érintkezési pontjai, azonos vagy egymásból levezethető fogalmai, osztályo- zásai, iszámjelrendszerei .stb. vannak, ezek összhangjának biztosítása a fejlesztés egyik ala pvető célkitűzése.

Az elmúlt évben a magyar kormány ebben a szemléletben foglalkozott az ál—

lamigazgatási tevékenység egyszerűsítésének és korszerűsítésének kérdéseivel, és hozott az államigazgatási szervekre — köztük a Központi Statisztikai Hivatalra is —- kötelező határozatot. Az ebből adódó feladatok a magyar statisztikai szolgálattól azoknak az eszközöknek a fejlesztését —- illetve a fejlesztés meggyorsítását -— igény- lik, amelyek lehetővé teszik az információs folyamatok jobb koordinációját.

A fentieket biztosító eszközöknek a következőket tekintjük:

— tartalmilag konzisztens (összehangolt) fogalmak és osztályozások használata,

— a tervezésben. a pénzügyi—számviteli beszámolókban és a statisztikai információ- rendszerben használt módszertani elvek és előírások további egységesítése,

— egységes, közös számjelrendszerek alkalmazása a számbavétel, a feldolgozás és a közlés folyamataiban,

(9)

814 DEÁK FERENC

— a korszerű statisztikai dokumentációs rendszer kidolgozása és alkalmazása,

—— a szamrtastecnmkai eszközök használatában megfelelő szabványok előírása és al- kalmazasa a kölcsönös adatcserék zavartalansága érdekében.

A statisztikai munka hatékonyságát növelő további intézkedések, lehetőségek

A korszerűbb szervezési elvek alkalmazása nélkülözhetetlen feltétele az egysé—

ges állami statisztikai rendszer kialakulásának. Ennek érdekében több irányú szer- vező és egyeztető munka folyik. Az egységesítés egyik lehetséges módjaként az

ágazati statisztikák mellett kialakult néhány funkcionális irányban szervezett sta-

tisztikai rendszer (beruházásstatisztika. munkaügyi statisztika. anyagstatisztika). Az így szervezett statisztikai rendszerek nagy előnye. hogy kikényszerítik a módszertani előirások. fogalmak és osztályozások egységesítését. és a hagyományos szervezési elvek és gyakorlat újólag való átgondolására. a gépi feldolgozás racionalizálására ösztönöznek. ezért a jövőben — a szükséges feltételek megteremtése esetén - in—

dokolt számuk növelése.

Korszerű statisztika s ezen belül koordinált adatgyűjtési tevékenység nem kép- zelhető el szorosan összehangolt fogalmi rendszer nélkül. A statisztikában még fel- lelhető tartalmi ellentmondások eredete rendszerint az. hogy a különböző ágazati statisztikák korábban egymástól többé-kevésbé függetlenül alakultak ki. fogalmi rendszerük is ennek megfelelően fejlődött. A fogalmak közötti ellentmondások fel- tárása és megszüntetése természetesen elengedhetetlen. Mivel a statisztika egyik fontos feladata a népgazdasági tervek teljesülésének mérése, szükségszerű, hogy a statisztikai fogalmak legyenek összehangolták a népgazdasági tervezés rendsze- rével is. A Hivatal egyidejűleg törekszik a magyar statisztikában használt fogalmak—

nak a KGST Statisztikai Állandó Bizottságának ajánlásaival való egyeztetésére, s figyelemmel van az ENSZ statisztikai szerveinek ajánlásaira is.

A Központi Statisztikai Hivatal a fogalmak tartalmának összehangolására és rögzítésére ötéves programot dolgozott ki. Ennek keretében a statisztikai fogalmak rendszerét olyan tárgykörökre tagolták. amelyek átfogják az egész statisztikát (ter- melési statisztika, beruházási statisztika. állóeszköz— és készletstatisztilka. pénzügyi

statisztika, munkaügyi statisztika stb.). Nagyobbrészt az eddigi gyakorlatra (kitöl—

tési utasításokra, módszertani előírásokra. a népgazdasági mérlegrendszer mód- szertanára stb.) támaszkodva kidolgozzák az e tárgykörökhöz tartozó fogalmak de- finicióit. s azokat a Hivatalon belüli egyeztetés után szakértők széles köré—vel — a Statisztikai Koordinációs Bizottság egyik albizottságában —- megvitatják. majd az érdekelt minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel elfogadtatják. Az így ki—

dolgozott definíciók tárgykörönkénti definíciókatalógusokban mint a Központi Sta- tisztikai Hivatal hivatalos álláspontja. a statisztikai tevékenységet folytató szervek számára kötelező jelleggel, közzétételre kerülnek.

Összesen 30 ilyen tárgykör fogalmainak feldolgozása szerepel a tervben. Az elmúlt évben az állóeszköz- és készletstatisztika, a beruházásstatisztika. a munka- ügyi statisztika és a népesedésstatisztika fogalmainak definíciói készültek el, ebben az évben további 12 definíciókatalógus kiadását írja elő a terv. Ez a munka a terv szerint 1980- ban zárul.

A társadalmi—gazdasági környezet változása, új jogszabályok megjelenése. a tudományok fejlődése szükségessé tehetik a statisztikában használt fogalmak tar- talmának megváltoztatását is. Bár a Hivatal e tekintetben is törekszik a stabilitás—

ra. kidolgozta a definíciók módosításának ügyrendjét és közzétételének szabályait.

' A statisztikai fogalmi rendszer fejlesztésének másik, az előbbivel összefüggő területe a statisztikai osztályozások rendszerének felülvizsgálata. ,

(10)

A STATISZTIKAI ADATGYÚJTES

815 Magyarországon a legfontosabb statisztikai osztályozások kötelező használatát megfelelő jogszabályok írják elő. (A Központi Statisztikai Hivatal életbe léptette a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét. a minden ágazatban egységes, azonos tartalmú állomán—ycsoportositást: az ágazati osztályozási rendszert; az ipari és mezőgazdasági termékjegyzéket stb.) Ezeket az osztólyozásokat nemcsak a sta—

tisztikában, hanem a népgazdasági tervezésben, a gazdasági szabályozásban és a vállalati nyilvántartásokban is használják.

Az osztályozások rendszerének fejlesztése — a statisztika valamennyi területén használt osztályozások és csoportosítások teljes körű regisztrálásával és rendszerbe foglalásával - két irányban folyik. Egyfelől feltárják azokat a területeket. ahol nin—

csenek korszerű követelményeket kielégítő statisztikai osztályozások. s gondoskod- nak arról, hogy ilyenek kidolgozásra kerüljenek. Másfelől feltárják a használt osz—

tályozások közötti esetleges ellentmondásokat (előfordul például, hogy ugyanannak a jelenségnek a vizsgálata során a különböző szakstatisztikákban eltérő struktú—

rájú osztályozásokat használnak). A Hivatal törekszik arra. hogy az újratermelés egymást követő fázisaira vonatkozó osztályozások között megfelelő kapcsolatok legyenek (például az ipari és a mezőgazdasági termékosztályozások, a bel- és kül—

kereskedelmi termékjegyzékek. a fogyasztás területére vonatkozó osztályozások egy—

másból levezethetők legyen.ek)

A cél ez esetben is az osztályozások rendszerének nómenklatúrakatalógusban

történő hivatalos közzététele, számítástechnikai bázisra való alapozása.

Az elmúlt (és az elkövetkező) néhány évben szinte állandóan napirenden vol- tak (illetve maradnak) a statisztika integrálásának, koordinálásának kérdései. A koordináció szerepének fokozódását mutatja a Statisztikai Koordinációs Bizottság létrehozása. a munka azonban természetesen nem korlátozódik ezen szervezet tevékenységére és az adatgyűjtési rendszerek -— ismertetett —- átfogó felülvizsgá- latára. A Központi Statisztikai Hivatal ágazati statisztikai főosztályai szoros munka- kapcsolatot tartanak a megfelelő ágazati minisztériumokkal, főhatóságokkal. de hasonló kapcsolat van a különböző főhatóságok között is. Ezek a munkakapcsola- tok lehetővé teszik a folyamatos koordináló munkát, az aktuális problémák rugalmas

megoldását.

A statisztikai munka hatékonysága növelésének az előzők nem kizárólagos feltételei. Feltétlenül szükséges az adatszolgáltatóknál, valamint az adatfeldolgozó apparátusban folyó munka ,,termelékenységének" emelkedése is. ami viszont nagy—

mértékben függ a begyakorlottságtól, közvetve tehát attól. hogy mennyire stabil a statisztikai adatgyűjtési rendszer.

Ez indokolja a stabilitásra való határozott törekvést, ami azonban nem ered- ményezheti az adatgyűjtési -— és ezzel a tájékoztatási — rendszer megmerevítését.

A stabilitás és az igényekhez való rugalmas alkalmazkodás követelménye ugyan ellentmondásban van egymással, mégis meg kell találni a két igény közötti opti- mális összhangot. A Központi Statisztikai Hivatal ezt azzal kívánja elérni. hogy (1976 óta) évenként elkészíti a Hivatal következő öt évre szóló adatgyűjtési tervét, amelynek nagyobb része stabil. de tartalmazza az időközben felmerülő jogos igé- nyeknek megfelelően tervezett változtatásokat (adatgyűjtések módosítása. megszün—

tetése. új megfigyelések bevezetése), feltünteti a több évenkénti adatgyűjtések pe- riodicitását is.

A statisztikai munka hatékonyságát növelheti a meglevő adatok jobb haszno-

sítása, a rendelkezésre álló adattömeg új feladatok, döntések megalapozása stb.

érdekében történő felhasználása is.A jobb hasznosítás jelentheti egyszerűen az összegyűjtött adatok gyorsabb, rugalmasabb (például gépi adathordozókon törté-

(11)

816 DEÁK FERENC

nő) cseréjét, így esetenként elkerülhető az operatív célokra szükséges adatok külön

begyűjtése. Ezek alkalmazása lehetővé tenné, hogy a rendelkezésre álló adatokból a vezető szervek több és a tervezéshez jobban felhasználható, a gazdaság és a társadalom helyzetéről, fejlődési tendenciáiról átfogóbb információkhoz jussanak.

A Központi Statisztikai Hivatalban mind az elemzési módszerek tökéletesítésének, mind a számítástechnikai alkalmazási módszerek fejlesztésének lehetőségei adot—

tak.

A takarékosság egyre erősödő követelménye ellentmondásban áll a statisztikai adatszolgáltatások két igen fontos célkitűzésével: a gyorsasággal és a pon- tossággal. A három követelmény közötti optimális arány megteremtése nem könnyű feladat. Annak eldöntése, hogy valamely adat (illetve annak pontosabb változata vagy gyorsabb kimunkálása) megéri—e a szükséges ráfordítást, az a konkrét körül- mények mérlegelését igényli. llyen megfontolás szükséges például annak eldön- téséhez, hogy a vizsgálni kívánt jelenségre vonatkozóan feltétlenül teljes körű adat- gyűjtést kell-e végezni. vagy elegendő a reprezentatív, esetleg részleges adatgyűj—

tés is. A magyar statisztikai rendszer egyik fejlesztési iránya a reprezentatív adat- gyűjtések kiterjesztése. Ennek keretében indult meg a nagy hagyományo-kkal rendel—

kező lakossági reprezentativ adatgyűjtések továbbfejlesztése. az Egységes Lakos—

sági Adatfelvételi Rendszer kiépítése.

Számos esetben költségmegtakarítás érhető el az adatok minőségének válto—

zatlansága mellett is. Ilyen lehetőséget kínál:

- az alopbizonylatokon alapuló adatgyűjtések körének bővitése.

-— az adatfeldolgozás egyszerűsítése a kérdőívek szabványosításával és a korszerű adathordozók alkalmazásával,

— az adatnyilvántartás korszerűsítése. az adatbázisok kiépítése,

—— a statisztikai és feldolgozási tevékenységet végzők szakképzettségének emelése,

—- gazdaságosabb nyomdai eljárások alkalmazása.

Az alopbizonylatokon (államigazgatási jellegű országos nyilvántartásokon) alaa puló adatgyűjtések Magyarországon nem rendelkeznek jelentős hagyományokkal.

még mindig szinte uralkodó elv, hogy az .,eseményekre". ,.állapotokra" vagy azok összességére vonatkozó adatokat külön kigyűjtve kell jelenteniök az adatszolgál- tatóknak. Kétségtelen tény, hogy az adatgyűjtések túlnyomó többségénél más el—

járás nem is lenne követhető. Vannak azonban olyan területek. ahol a korszerű

alapnyilvántartások szervezése esetén elegendő a bekövetkező, viszonylag nem nagy számú változással (azok okmánya alapján) a nyilvántartást aktualizálni, ,.napra kész" állapotba hozni, és az információigények az alapnyilvántartásokból kielégít- hetők. Ez a megoldás kétségtelenül előnyös az adatszolgáltatók, de a központi in- formációs igények jobb kielégítése szempontjából is, mert jól szervezett nyilván- tartásból olyan adatkapcsolatok is feltárhatók, amelyek a beszámolójelentések ada- taiból aligha szerezhetők meg.

A Hivatal az utóbbi években nagyobb gondot fordít annak vizsgálatára, hogy mely területeken lehet felhasználni statisztikai célra a hatósági okmányokat. illetve mely tárgykörökben lehet több célú. statisztikai adatgyűjtésként is alkalmazható alapnyilvántartásokat szervezni.

Az alopbizonylatokon alapuló adatgyűjtés eddig olyan körben alakult ki, ahol

a bizonylati rendszer ezt könnyen lehetővé tette. így a népmozgalom és a külke—

reskedelmi forgalom statisztikájában. Részben ilyen alapon fejlődött az idegenfor—

galmi statisztika is. Most tervezik az alapblizanylatok felhasználásának kiterjeszté—

sét a külkereskedelmi árstatisztikára. valamint a határon átlépő járművek forgal—

mának statisztikai megfigyelésére. Lényegét tekintve ez a törekvés jut kifejezésre

(12)

A STATISZTIKAI ADATGYÚJTÉS 817

abban is, hogy a beruházási pénzügyi folyamatok egy részének megfigyelését :!

vállalati adatgyűjtések helyett a banki ügyvitelre alapozzák.

Az adatfeldolgozás területén a számítógépek alkalmazása igen nagy változá—

sokat hozott. A gépi adatfeldolgozás azonban egyelőre még korántsem érte el maximális hatékonyságát. ami csak részben magyarázható belső problémákkal.

részben a feltételek, az ,,alapanyag" minőségének következménye. A statisztikai adatgyűjtési rendszer még nem alkalmazkodott megfelelő mértékben a számítógé- pes feldolgozás támasztotta követelményekhez. A Központi Statisztikai Hivatal ezért célul tűzte ki a statisztikai kérdőívek fokozottabb szabványosítását. Hasonló jelen—

tőségű a korszerű adathordozókon (lyukszolag, lyukkártya, mágnesszalag. gép- pel olvasható bizonylat stb.) történő adatszolgáltatás meghonosítása is. Ezek az el- járások a statisztikai munka számos fázisában élőmunka— és költségmegtakarítást eredményezhetnek. gyorsíthatják a feldolgozásokat és ezzel növelik az információk értékét is. Eddigi gyakorlatunkban ezt példázza az Általános Mezőgazdasági Ösz- szeírás. a külkereskedelmi forgalom megfigyelése stb. A Központi Statisztikai Hiva- tal évről évre vizsgálja a korszerű adathordozókon történő adatszolgáltatás kiter—

jesztésének további lehetőségét.

A Központi Statisztikai Hivatalban folyamatban van a gépi adatbázisok kiépí—

tése. Ez a munka 1971-ben kísérleti jelleggel az iparstatisztika területén indult meg.

A tervben szerepel további adatbázis-rendszerek (külkereskedelmi. beruházási, vál- lalatnyilvántartási. mezőgazdasági és munkaügyi adatbázisok) kiépítése és bőví- tése, valamint az egyes adatbázisok szoros összhangjának megteremtése.

Az adatgyűjtési tevékenység minőségi oldalát erősíti az a körülmény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közreműködik a statisztikai és számítástechnikai ok—

tatás, szakképzés és továbbképzés elvi irányításában, szervezésében és ellenőrzésé—

ben. lgy például a Statisztikai Koordinációs Bizottság a múlt évben megvitatta a statisztikusképzés helyzetét, és ajánlásokat tett a képesítési * előírások egységes szempontok szerinti rendezésére.

A vázolt eszközrendszer áttekintése és a folyó fejlesztési munkálatok meggyor- sítása mellett a statisztikai szolgálat külön is foglalkozik az információ-rendszerek működésének területi (megyei) vonatkozásaival, valamint azzal. hogy a különböző szervek adatgyűjtései milyen körülményeket teremtenek az adatszolgáltató vállala—

"toknál, szövetkezeteknél és intézményeknél. A nyert tapasztalatok az adatgyűjtések szervezésében és összehangolásában folyamatosan hasznosításra kerülnek.

*

A Központi Statisztikai Hivatalnak az adatgyűjtési tevékenység szervezésével.

fejlesztésével és koordinálásával összefüggő munkái alátámasztják és elősegítik az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó kor-

mányhatározatok végrehajtását.

PE3iOME

CTüTbíl conepxmr maTepnan nounana, npencraaneHHoro Ha HüYl-IHOM CeMHHape, coc- rosameMCsi a Bynanemre c 19 ne 22 anpens 1977 rona a paMKGX Cramcmuecxoü Komuccuu CBB.

B nepBOM pasnene caoeü CTaThH aaTop ocrauasnuaaercn Ha CO3A6HHH npennocumon coapemennoü cramcmuecxoü AeSITeanOCTH, onucusan :; pamxax aroro cucvemy uem- pam—,Hoü rocyAachBeHHoü c-ramcrmm u aAMancrpamsuoü cramcmrm. Manaraer cucremy npennucamm n yuera npoaeneuun cramcmuecxux oőcnegosar—mü, opranusauuonnbie paMKH KOOpAMHauHH cramcmuecxoü nemenbnocm.

3 Statisztikai Szemle

(13)

818 DEÁK: A STATISZTIKAl ADATGYÚJTES

Bo BTopOM paanene crarbu aaunmaercn HMeBUJHM macro B aeurepcnaM Lienrpanbuom crarucmuecxom ynpaanenun nepecmorpom CHCTeMbl c-ramcmuecmx oöcnenasannü " xan- Tponbuoü CHCTeMbI.

B aaknmunreanoM paanene aarop octanaannsaetcn Ha Hanpasnenuu .nanneíimero pas- enrma cramcruuecnoü paőorsi, paccmarpuaaet meponpunms, npecneAyioume : Kauecrae u.enn noasnueuue ammexruauocw crarucmuecxoü paőo'rbi, ormeuaer ener-reuma cornaca- aaHHoü CMCTeMbI cramcmuecxux nounmü " ee ocymectaneuun Ha npantune. Bicpame ocra- HaBnHBaeTCR Ha coananun mamunuoü Sass: Lleurpanbuoro ctatucmuecxoro ynpasneuns, a Terme Ha ponu anaeneum a npnuuunuansnom pYKOBOACTBe npenogaaanuem cramcmnn "

semmcnurensnon rexnmm.

SUMMARY

The study was presented and discussed as a lecture on the CMEA scientific seminar held in Budapest from 19th to 22nd April, 1977.

In ;the first part of the study the author shows how the conditions for up—ta-date sto-, tistical work were created, within this he discusses the systems of central state statistics and administrative statistics. The system of ordering ancl documentating data collection. the organ- izational framework of the co—ordination of statistical activity are also outlvined.

In the second part of the study the author deals with the revision of coilection of data and of the control system in the Hungarian Central Statistical Office.

The concluding part discusses the ways of further improvement at the statistical activity, it mentions the measures which increase efficiency of the statistical work as well as the importance and implementation of a co- ordinated system of the statistical concepts. lt gives a broad outline of the development of the computer data bases in the. Hungarian Central Statistical Office and the role of the Office acting as policy--making body in the training of statistics and computer techniaues.