Sztálin elvtárs "A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve utat mutat a statisztikusoknak

DR. ZALA ]ÚLIA .-

SZTÁUN ELVTÁRS ,.A SZOCIALIZMUS KÖZGAZDASÁGI' PROBLÉMÁI A SZOVJETUNIÓBAN" cíMÚ MÚVE UTAT'

MUTAT A STATISZTIKUSOKNAK*

I.

A statisztika a társadalmi élet jelenségeit és folyamatait vizsgálja számadatok révén. A társadalmi élet jelenségeinek és folyamatainak bár-e- minő vizs—gálata csakis a társadalom létének törvényszerűségeit feltáró tudo—

mányok, elsősorban a történelmi materializmus és a politikai gazdaságtan

tételeinek alkalmazásával történhet. A statisztika is csak abban az esetben

alkalmas a társadalmi élet tényeinek e's összefüggéseinek valóságos feltárá-

sára. ha a történelmi materializmus és a marxi politikai gazdaságtan tudomá——

nyának szilárd talaján áll.

_Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet—- unióban" című munkája a termelési viszonyok törvényszerűségeit feltáró tudomány, a poiitikai gazdaságtan mérhetetlen becsű gazdagítása. A politikai gazdaságtan tudományának Sztálin elvtárs által megállapított új tételei a szocializmusban ható gazdasági törvények jellegéről és hatásáról, a szocia—

lizmus gazdasági alaptörvényének lényegéről, az'anyagi javak társadalmi-- termelésének és elosztásának rendjéről a szocializmusban, a kommunizmus, megvalósításának előielte'teleiről, hatalmas távlatokat nyitnak meg a noliti—w

kai gazdaságtan tudományának alapján álló szocialista statisztika előtt.

Előttünk statisztikusok előtt az .a szép és megtisztelő feladat áll, hogy a statisztikai gyakorlatban alkalmazzuk a sztálini tanítások—at, és ilymédoni nyújtsunk gyors és hathatós segítséget a párt- és az ál'ami vezetőszervek—

nek a jó tervek készítéséhez. helyes gazdaságpolitikai intézke-dések megtéte—

léhez. a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséhez. A statisztikai oktatás.

közvetlen s iő'efadata, hogy e sztálini tanitások szellem-ében ismertesse a statisztikai munka elvi és gyakorlati kérdéseit. A következőkben tekintsük át a sztálini mű egyes főbb tételei alapján és csak néhány kérdésre szorit-u

kozva, az előttünk álló statisztikai feladatokat.

II.

Sztálin elvtárs a szocializmusban ható gazdasági törvények jellegéről?

azt tanitja, hogy a gazdasági törvények. akárcsak a természet törvényeiw objektiv létező törvények. ,,Az emberek ielfedezhetik, megismerhetik ezeket,

' A Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztikai Tanszékének értekezletén tartott előadás alapján.,

e

ZALA: SZTALIN ELVTARS move UTAT MUTAT A srArtszriKusokNAK 107

a törvényeket, támaszkodhatnak rájuk, felhasználhatják őket a társadalom javára; más irányt szabhatnak egyes törvények romboló hatásának, korlá- ozhatják hatókörüket, teret adhatnak más törvényeknek, amelyek utat igye—

keznek törni maguknak, de nem szüntethetik meg őket, és új gazdasági tör- vényeket sem teremthetnek."l

A gazdasági törvények iel'edezése, megismerése, lehetőséget ad azok tudatos alkalmazására a társadalom javára. A szocializmus gazdasági tör- vényei működésének megismerése lehetőséget ad a szocializmus gazdasági törvényeit tükröző tervek készítéséhez. helyes gazdaságpolitikai intézkedések megtételéhez. Sztálin elvtárs ugyanakkor arra tanit bennünket, hogy a lehe- tőség nem téveszthető össze a valósággal. A gazdasági törvények érvénye—

sülése helytelen tervezéssel, meg nem felelő gazdasági intézkedésekkel meggátolható és ez esetben a valóság ellentétbe kerül a lehetőséggel: a hely—

telen terv, vagy intézkedés nem a társadalom javát szolgálja, hanem kárt okoz. A statisztikusok :feladata, hogy minél alaposabban megismerjék a szocializmusban ható gazdasági törvényeket, vizsgálják állandóan biráló módon. hogy az állami tervek tükrözik-e ezeket a törvényeket vagy a tervek végrehajtása során nem keletkeznek—e olyan aránytalanságok, amelyek e

törvények érvényesülését gátolják.

A szocializmus gazdasági törvényei közül legfontosabb a szocializmus

gazdasági alaptörvénye, az ezen alapuló tervszerű, arányos fejlődés tör—

vényei Jelentős szerepe van a szocializmusban az értéktörvénynek is, amely

a szocializmusnál sokkal régebbi keletű, létezése az árutermeléssel kapcso—

latos és amely korlátozott hatókörrel bár. de érvényét a szocializmusban is megtartia. Vizsgáljuk meg, hogy a szocializmusban ható e három jelentős gazdasági törvény tudatos alkalmazásából milyen feladatok hárulnak a statisztikára.

A szorialfzmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásait és köve- telményeit Sztálin elvtárs a következőkben határozta meg: ,.az egész társa- dalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielé—

gítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alap-

ján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján."?

Országunkban a szocializmus felépítése még nem fejeződött be. Nem szűnt még meg minden területen a kizsákmányolás. Főként a mezőgazda- ságban még jelentős szerepe van a kisárut'ermelésnek is. A mi gazdasági rendünk azonban alapvetően szocialista. nálunk is érvényesül a szorcializ- mus gazdasági alaptörvénye. A statisztika feladata, hogy feltárja, hogyan érvényesülnek terveinkben és a tervek végrehajtása során a szocializmus gazdasági alaptörvényének lényeges vonásai és követelményei.

A szocializmus gazdasági alaptörvénye a termelés szakadatlan növeke-

—r-dését és tökéletesedését követeli meg. A statisztikának vizsgálnia kell, ho—

gyan biztosítja a terv, már a tervek elkészítésének idején e követelmény érvé- nyesülését. A termelés szakadatlan növekedése azt jelenti, hogy minden idő- szakban többet kell termelni, mint amennyit az előzőben termeltek. E követel—

ménynek már a tervezés során érvényesülnie kell. Az éves tervek készíté- sének idő;ontjában, néhány hónappal a téÉFvidőszak megkezdése előtt. a ter—

vező szervek még nem ismerhetik a tervévet megelőző utolsó időszak, a

! Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémá! : Szovjetunióban, Szikra. Budapest. 1952, 7—8.

' U. o. él. aid.

old.

218

108 — ' , ' zALA Jom

negyedik negyedév és még kevésbbé december hónap termelési adatait; Az év utolsó időszakában az éves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyta—

tott harcban a vállalatok egész sora kimagasló termelési eredményeket ér el;

Ha a tervező szervek a tervek készítése során az év utolsó hónapjainak vár- ható magasabb színvonalú teljesítését figyelmen kívül hagyják, előfordulhat;

hogy a tervév első időszakának termelési feladatai kisebbek leSznek; mint az

azt megelőző év végén már elért teljesítmények, Az ilyen tervek nem veszik

figyelembe a szocializmus gazdasági alaptörvényéneik azt a követelményét,

hogy a termelésnek szakadatlanul növekednie kell, A statisztikusok feladata,

hogy a tervév megkezdése előtti hónapokban, az elért teljesítmények ismere—

tében folyamatosan végezzen-ek számításokat az évvégi várható termelési szinvonalra vonatkozóan és kísérjékfigyelemmel azt, hogy a várható emel—

k—edést a tervező szervek megfelelően számításba veszik—e.

A termelés szakadatlan növelésének követelményét nemcsak a tervezés, hanem e követelménynek megfelelő helyes terv—ek végrehajtása során is meg- sérthetik. Még előfordul néngazdaságunkban, hogy a vállalatok egész sora;

megsértve a termelés szakadatlan és egyenletes növelésének követelményét, hóvégi vagy hétvégi ro—hammunkával biztosítja a tervek teljesítését és a következő hónap vagy hét elején a termelés nem egyszer jelentő—sen vissza—

esik. Rákosi Mátyás elvtárs az országgyűlés 1952. december 15—i ülésén rámu—

tatott arra, hogy ,,a mi iparunknak általános hibája még mindig, hogy nem tud egyenletesen, ritmikusan termelni. A hónap első dekádjában nagy a lema—

radás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonló ismétlődik a negyedévi terveknél. Jelentkezik ez az egésiz ' esztendő termelésében, ahol az év elején történt lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túló'rá'zással igyekeznek pótolni."3 A statisztikus-oknak e

hibák feltárásával szüntelenül harcolniok kell a termelés szakadatlan növeke—

dése követelményének érvényesüléséért.

Aszocializmus gazdasági alaptörvénye azt a követelményt tartalmazza, hogy a szocialista termelést ,,a legfejlettebb technika alapján" kell növelni.

A szocializmusban tehát a termelésnek nem akár—miyen, nem a munkaintenzi- tás fokozása révén elérhető növeléséről van szó, hanem a növelés alapja a technika lehető legmagasabb színvonala. A statisztika feladata, hogy állan- dóan figyelemmel kísérje a már elért technikai színvonalat és vizsgálja azt, hogyan biztosítja a tervezés, a szakképzés, az újítómozgalom, a technika egyre magasabb fokra való emelését. Az eddigi statisztikai gyakorlatban viszonylag elmaradott volt az új technika alkalmazásának megfigyelése, az ü. n. műszaki statisztika. Fontos soronkiövetk—ező feladatunk az új technika bevezetésének és széleskörű alkalmazásának gondosabb megfigyelése, külö—

nösen annak a vizsgálata, hogy milyen mértékben gépesítik a nehéz és

munkaigényes munkaiolyamatokat, alkalmazzák—e és milyen eredménnyel

az új technológiai eljárásokat,'milyen mértékben állítanak elő a technika

fejlődését jellemző új gyártmányokat.

A szocializmus gazdasági alaptörvénye :a szocialista termelés növelését ,,az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása" érdekében követeli meg. Szemben a kapitalista termeléssel, ahol a termelés Célia a profitszerzés, a szocialista ter—

melés célja a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek lehető legmaga—

sabb fokú kielégítése. A statisztika feladata annak a vizsgálata, hogyan érvé—

a Rákosi Mátyás: Beszéd az országgyűlés 1952'. december lSAi ülésén, Társadalmi Szemle, 1952.

december. A '

SZTALIN ELVTARS MOVE UTAT MUTAT A smrrszrrxusoxmk 109

nyesül atársadalmi szükségletek kielégítésének biztosítása a tervezésben és még inkább a tervek végrehajtása során. A tervezés során alkalmazott

mérlegmódszer —— a szükségletek, az igények és e szükségletek kielégítésének biztosítására szolgáló forrásokkal, elsősorban a termeléssel való szembe—

állítása —— van hivatva biztosítani azt, hogy a tervezett termelés ténylege—

sen fennálló szükségleteket elégítsen ki. A tervezés során készült mérlegek azonban szükségképpen többé-kevésbbé összevont tételeket tartalmaznak.

A minisztertanács által jóváhagyott globálisjellegü feladatokon belül az egyes minisztériumoknak és vállalatoknak _saját terveiket úgy kell részle- tezni, gyártási programmjukat úgy kell elkészíteni, hogy az általuk gyártott termékeket más vállalatok ténylegesen fel is használhassák. A termelési tere

vet ezért konkrét szállítási szerződésekkel kell alátámasztani, A statisztiká—

nak vizsgálnia kell azt, hogy a tervben szereplő adatok mögött milyen mér- tékben vannak szállítási szerződések, azaz a vállalatok valóban azt gyárta- nak-e amire más vállalatoknak, vagy fogyasztóknak szükségük van. Egyes vállalatoknál még gyakran előforduló hiba az, hogy a részükre megadott összefoglaló terv feladatait a maga egészében forint értékben teljesítik, sőt túlteljesítik, ugyanakkor az előállított gyártmányok egy része semmiféle szükségletet nem elégít ki. Az ilyen fajta termelés a késztermékek felhalmo- zásához, esetleg romlásához vezet, feleslegesen köt le forgóeszközöket és ugyanakkor kielégítetlenül hagyja a társadaIOm fontos szükségleteinek egy részét. A társadalmi szükségletek figyelmenkívülhagyásával, csak ,,tervtelje—

sítésre" történő termelés a szocializmus gazdasági alaptörvényének nyilt

megsértése. Az ilyen jelenségekkel szemben a statisztikának fel kell vennie a

harcot. .

A szocializmusban alkalmazott gazdasági törvények közül hatalmas jelentősége van a szocializmus gazdasági alaptörvényén alapuló tervszerű, arányos fejlődés törvényének. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a terme—

lési eszközök társadalmi tulajdonba vetele alapján, a konkurrencia és a ter—

melési anarchia kapitalista törvényének ellentéteként, a szocializmusban lét—

rejön a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye, A népgazda—

ság tervszerű, arányos fejlődése törvényére kell támaszkodnia a tervezésnek és a gazdasá-gpolitikának. A népgazdaság tervszerű arányos fejlődésének a szocialista gazdaságra jellemző törvénye azt az objektív, az emberek akara—

tától független lehetőséget tükrözi, hogy a szocialista gazdaság arányosan fejlődíék és hogy a népgazdaság fejlődése során mutatkozó aránytalanságok megakadályozhatók. A statisztikusoknak alaposan el kell sajátítaniok e tör- vény lényegét. Állandóan figyelemmel kell kísérniök, hogy terveinkben tük—

röződnek-e az arányos fejlődés objektív lehetőségei, valamint azt, hogy a tervek végrehajtása során nem keletkeznek-e olyan aránytalanságok, amelyek

a törvény érvényesülését gátolnák.

A statisztikának vizsgálnia kell azt, hogy a tervek készítése és még inkább a tervek végrehajtása során érvényesül-e az a legfontosabb arány, hogy a termelési eszközök termelésének növekedése meghaladja a fogyasz-

tási cikkek termelésének növekedését. Amikor a termelési eszközök gyorsabb

ütemű növeléséről van szó, nem akármilyen termelési eszközök termelésére gondolunk. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy amikor ,,a marxisták termelési eszközök termeléséről beszélnek, mindenekelőtt a munkaeszközök termelésére gondolnak." A statisztikusoknak tehát ügyvelniök kell arra, hogy a termelési eszközök termelése, a gépgyártás növekedjék.

110 _ ZÁLA JÚLIA

Igen fontos arány, amelynek érvényesülését figyelemmel kell kísérni az

ü. n. alapanyagok: a szén, .a villamosenergia és az acéltermelés, valamint az

ipar, vagy a gépgyártás termelésének növekedés-e közötti megfelelő arány.

Gerő Ernő elvtárs a MDP Központi Vezetősége november 29-i ülésénrámu—

tatott arra, hogy ,,egész tovabbi fejlődésünk szempontjából változatlanul a

döntő alapvető kérdés: az alapanyagipar gyorsított —— az eddiginél is gyer-' sabb —— fejlesztése." Hasonló fontosságú az építőipari termelés és a legfon—

tosabb építőanyagok, főként a cement termelésnövekedésének helyes aránya.

Gerő Ernő elvtárs statisztikai adatok révén mutatott rá a Központi Vezető- ség ülésén arra, hogy bár cem—enttermelésünk 1952 első tíz hónapjában 10,9%-kal volt több, mint 1951 azonos időszakában, a ,,cementtermelésünk üteme nyilvánvalóan elmarad nemcsak iparunk fejlődésének üteme, hanem

építkezéseink szükségletei mögött is.

Szocialista épitésünk egyik legfontosabb feladata az ipar és a mezőgaz-

daság közötti helyes arány érvényesítése. ,,A szociaista társadalom az ipari és mezőgazdasági dolgozók termelési és fogyasztási társulása. Ha ebben a

társulásban az ipar nincsen összeegyeztetve a mezőgazdasággal, amely a nyersanyagot és az élelmiszert adja és az ipar készítményeit felszívja, ha tehát az ipar és a mezőgazdaság nem alkot egységes népgazdasági egészet, akkor ebből nem lesz semmiféle szocializmus". * Az ipar gyorsütemű fejlődése megköveteli a mezőgazdaság gyorsütemű fej ődését is A mi mezőgazdasá- gunkban, bár erőteljesen fejlődik a szocialista szektor, még mindig na súlya van a kisárutermelésnek, amely fejletlen termelési módszereinél, kise b anyagi erejénél fogva a termelés bővítésére egyáltalán nem, vagy alig ké- pes. A mezőgazdasági kisárutermelés, sőt a tőkés termelés létezése állandó

aránytalanságot jelent népgazda'ságunkban. A statisztika feladata hogy

figyelemmel kísérje a tőkés elemek kiszorításának ütemét és a kisáruterme-

lők szocialista nagyüzemi gazdaságokba való egyesülésének mértékét.

A statisztikának fel kell tárnia a mezőgazdaság szocialista átalakítását gátló (),kokat az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek munkájában lévő hiányosságokat a kulákok különböző formájú támadásait a mezőgazdaság szocialista átalakítása ellen.

A tervszerű, arányos fejlődés törvényének érvényesülését igen sok oldal- ról kell figyelni. A statisztikának vizsgálnia kell a helyes arányok kialakulá—

sát a termelés és fogyasztás a fogyaszztás és a felhalmozás az áll ó- és a

forgóalapok növekedésének üteme a munkaerő megoszlása a bérailap és a

vele szembenálló árualap, az árak és bérek a munkások és allkalmazottak valamint a parasztság közötti jövedelemelosztás, a nagyobb szakképzettséget igénylő bonyolultabb munka és az egyszerü munka diiazása a beruházások megoszlása az ország egyes területeinek arányos fejlődése és még sok más arány tekintetében. A statisztika e feladatok teljesítése révén hozzájárul

ahhoz, hogy a népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye minél tudatosab- ban és minél teljesebben alkalmazható legyen a szocialista gazdasági rend

teljes kialakitására és megerősítésére,

A szocializmusban ható gazdasági törvények között nagy ielentősége van az ért'ékíörvénynek is. Az ért—éktörvény működése az árutermeléssel függ össze. Sztálin elvtárs arra tanit bennünket, hogy az árutermelés a kommu- nizmus első szakaszában is szükségszerűen fennmarad és ezért az értéktör- vény, bár korlátozott hatókörrel megtartja érvényét. A tervezőknek és álta- lábam a gazdasági funkcionáriusoknak alaposan meg kell ismerniök az

! Sztálin Művei. 7. kötet, Szikra, Budapest, 1951, N'). old.

(

?SZTALIN ELVTARS MUVE UTAT MUTAT A STATISZTIKUSOKNAK 111

értéktörvény működését, hogy gazdaságpolitikájukban tudatosan alkalmaz-

hassák az egész társadalom javára. A statisztikusoknak munkájuk során

meg kell tigyelniök, hogy terveinkben és a tervek végrehajtása során az objektív szülkségszerűségnek megfelelően érvényesül-e az értéktörvény.

A statisztikus-oknak továbbá meg kell figyelniök azt, hogy az áruforgalom-

nak azon a területén, ahol az értéktörvény hatóköre szélesebb, ott ahol a 'kis'árutermelők hozzák piacra termékeiket, nem okoz-e az értéktörvény érvé- nyesülése olyan zavarokat, amelyek a tervszerű, arányos fejlődés törvényé-

nek érvényesülését kedvezőtlenül befolyásolnák.

Az értéktörvény érvényesüléséről a szocialista gazdasági rendben két

;körben beszélhetünk:

l. a termelés körében

2. az áru'orgalozm körében.

Ennek megfelelően a statisztikusok feladatai az értéktörvény érvénye—

sülésének feltárása terén szintén kettős irányúak.

l. A termelés körében az értéktörvénynek nincs ugyan szabályozó jellege, de mégis hatással van a termelésre. Az értéktörvény hatását a termelésre Sztálin elvtárs a következőkkel indokolja: ,,azokat a fogyasztási cikkeket ugyanis, amelyek a termelési folyamatban elhasznált munkaerő pótlására szükségesek, nálunk az értéktörvénly hatásának alávetett árukként termelik és értékesítik. Ezért időszerűek vállalatainkban az olyan kérdések, mint az önálló gazdaságos elszámolás és a jövedelmezőség kérdése, az önköltség kérdése, az árak kérdése stb Ezért vállalatainknak nem lehet és nem szabad mellőzniök az értéktörvény számbavételét."5 A statisztikusok feladata, hogy lehetővé tegyék gazdasági vezetőink számára azt, hogy ,,számbavegyék a.

mennyiségeket a termelésben, pontosan számbavegyék ezeket és ugyanolyan pontosan számbavegyék a reális dolgokat a termelésben, ne pedig légből—

kapott ,tájékoztató a-datokrólt fecsegjenek."6

A statisztikusoknak fel kell tárniok a termelés rejtett tartalékait, vizs—

gálniok kell a termelés önkötségének rendszeres csökkentését, a vállalatok jövedelmezőségének növekedését. Fel kell tárniok azokat az okokat, amelyek az önköltség csökkentését gátolják és a vállalatok jövedemezőségét kedvezőt—

lenül befolyásolják. Különösen rá kell mutatniok az egyes ipari, építőipari vállalatoknál, állami gazdaságoknál meglévő olyan hiányosságokra, mint a munkaerővel, az anyaggal való pazarlás, a gépek rossz kihasználása, a taka- rékosság hiánya, az igazgatási költségek terén. Rákosi Mátyás elvtárs az országgyűlés előtt tartott [beszédében és Gerő Ernő elvtárs a Központi Veze—

tőség ülésén különös nyomatékkal hívták fel a figyelmet a takarékosság kér- désére a gazdasági vezetésben és ezzel útat mutattak a statisztikusok szá- mára is, hogy milyen hibákra kell irányítani a statisztika fényszóróját. A taka—

rékosság hiányának feltárása harci eszközt ad a vezetők kezébe .az értéktör—

vény érvényesítésére, az önköltség rendszeres csökkentésére.

2.4A termelésnél sokkal szélesebb hatókörben és részben szabályozó jel-

leggel érvényesül az értéktörvény azon a területen, amellyel léte összefügg:

az áruforgalom és az árutermelés területén. Az áruforgalom hatóköre Szovjetunióhoz hasonlóan nálunk is főképp a személyes fogyasztási cikkek

forgalmára korlátozódik. Az árutermelés területén, bár korlátozott hatókörrel, de az értéktörvénynek a temelést szabályozó hatása is érvényesül. Az árufor- galomban ható értéktörvény vizsgálatánál figyelembe kell vennünk azt a

6 Sztálin: A szocializmus közgazdasági problémát a Szovjetunióban, Szikra, Budapest, 1952, 22_ old.

** U. o.

112 . ' _ .. ZALA mun

különbséget, amely a szocializmus és a mi átmeneti gazdaságunk között van.

A mi árutermelésünk körében, bár mind kisebb súllyal, de még megvan a tőkés

árutermelés. Ezen kívül a mi árutermelésünknek nemcsak ,,az egyesült szo—- _ cialista termelők (az állami gazdaságok, a kolhozok, a szövetkezetek) áruival

van dolga", hanem a mezőgazdaságban elég jelentős helyet foglal el még a ,

kisárutermelői tula jdonon alapuló árutermelés. Ebből következik, hogy átme-

neti gazdaságunkban az értéktörvénynzek és az áruforgalom más törvényeinek

hatóköre jóval szélesebb, mint a szocializmusban.

A statisztikának vizsgálnia kell azt, hogy a forgalomba kerülő áruk, elsősorban a fogyasztási cikkek árának megállapítása az értéktörvény szem—V

előtt tartásával történt-e, nem érvényesül-e a helytelen ármegállapítások miatt az értéktörvény romboló hatása. Friss Isván elvtárs a Központi Előadói

Iroda előadásai keretében 1953. január 6—án megtartott előadásában rámu—

tatott arra, hogy 1951-ben, amikor a fogyasztási cikkek terén árrendszerünk ellentétbe került az áruforgalom, az értéktörvény, a kereslet és a kínálat köve—

telményeivel, megmutatkozott az, hogy milyen hatás'oka van még gazda—

ságunkban az áruforgalomnak és törvényeinek. ,,A dolog úgy állt, hogy az állam lényegében változatlanul azokon az árakon hozta forgalomba *a

fogyasztási cikkeket, melyeket még az 1946—es stabilizációkor, tehát a for—

dulat előtt, alapvetően kapitalista viszonyok közt állapított meg. Az ország hatalmas méretű szocialista iparosítása viszont, az értéktörvény viszonyt lag igen széleskörű érvényesülése mellett, lehetővé tette a parasztság szá- mára, hogy termékeit az 1946-es áraknál lényegesen drágábban árusitsa.

Aránytalanság keletkezett az állami és paraszti árak közt."7 Az értéktör—

Nény hatásának figyelmen kívül hagyása a fogyasztási cikkek állami árá—

nak megállapításánál gátolta a tervszerű, arányos fejlődés törvényének

érvényesülését, károsan befolyásolta a jövedelmek megoszlását és a munkás—

paraszt szövetséget. A párt és a kormány december l—i határozata messze—

menően figyelembe vette az értéktörv'ény követelményeit a mi viszonyaink között a fogyasztási cikkek helyes árainak megállapításával és a paraszti

áruforgalom felszabadításával. A statisztikusok feladata, hogy nyomonkö-

vessék a december l—í párt— és kormányhatározat végrehajtását, rámutas—

,sanak azokra a hibákra és hiányosságokra, vagy esetleges aránytalansá—

gokra, amelyek a határozat végrehajtása során mutatkoznak. A határozat nyomán meg kell szervezni a parasztság piaci forgalmának, a falusi felho—

zatalnak a jelenleginél megalapozottabb statisztikai megfigyelését .és a piaci árak alakulásának vizsgálatát, Az értéktörvény tudatos alkalmazásának ragyogó példáit mutatják a Szovjetunióbn a fogyasztói árak tekintetében végrehajtott árcsökkentések. A munka termelékenységének növelése végső soron csökkenti az értéket, köztük a fogyasztási cikkek értékét is. A munka

termelékenységének növekedése terén jelentkező önköltségcsökkentés a fogyasztási cikkek árának állandó csökkentésében is jelentkezik. Rákosi

elvtárs 1951. november 30-án ,,A jegyrendszer megszüntetéséről" tartott beszédében a Központi Vezetőség ülésén rámutatott arra, hogy ha az 1951.

december l—i rendszabályok eredménnyel jánnak, akkor ,,mi e téren is követ—

hetjük nagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan csökkentsük és ezzel tovább emelhetjük egész

? Friss istván: Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szövjetunióban" c.

műve a marxista—lenlnista elmélet kimagasló alkotása, Társadalmi Szemle, 1953 január, 30. old.

SZTALIN ELVTARS MOVE UTAT MUTAT A STATISZTlKUSOKNAK ) 113

dolgozó népünk életszínvonalát."s Fontos statisztikai feladat olyan módsze-

rek kidolgozása, amelyek segítségével számbavehetők a lakosság azon meg- takarításai, amelyek az értéktörvény tudatos érvénywítévseként végrehajtott

árleszállításokból adódnak. Az árleszállításból adódó megtakarítások ösz—

szegei az életszínvonal növekedésének fontos mutatószámai.

III. ' '

Sztálin elvtárs műve nyomán jelentkező statisztikai feladatok nem kor—

látozódnak a szocializmusban ható gazdasági törvények érvényesülésének, illetőleg az érvényesülésüket gátló körülmény-ek megfigyelésére. Sztálin elv—

társ ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" c. munká—

jában a gazdasági törvények jellegéről szóló tanításokon kívül, gazdag tár—

házát találhatjuk az olyan megállapításoknak, melyek új feladatokat jelen-

tenek a statisztika területén. '

Sztálin elvtárs. tisztázta az árutermelés körét, —— elsősorban azt, hogy a termelési eszközöket a szocializmusban nem áruként termelik, nem adják

el, hanem azokat az állam szétosztja a maga vállalatai között. A vállalatok

igazgatói nem válnak a termelési eszközök tulajdonosaivá, hanem mint az állam és a társadalom megbizottai a tervnek megfelelően kötelesek azokat felhasználni. Sztálin elvtárs tanításai felvetették azta kérdést, hogy meg kell szüntetnünk azt a diszharmóniát, amely az egyes elnevezések, fogalmak és a mögöttük rejlő tartalom között fennáll. Ilyen diszharmónia volt a mi ipari tervezési és statisztikai gyakorlatunkban alkalmazott ,,árutermelés" kifeje- zés. ,,Árutermelés"—en értettük az iparvállalatok késztermék-, értékesített fél- készfierme'k—termelését, valamint a más vállalatoknak teljesített ipari szol- gáltatásokat. Az ,,árutermelés" elnevezés tartalma nem az volt, hogy az ipar—

vállalatok termékeit a piacra termelik adás—vétel céljából, hanem az elneve—

zés mögött a vállalat termelő tevékenységének befejezett része rejlett, Aru—

termelésen tehát olyan termékeket értettünk, amelveket a vállalaton belül további 'munkafolyamatnak már nem vetnek alá. Sztálin elvtárs tanításainak nyomán az ,,árutermelés" kifejezést az iparban fel kellett cserélnünk ,,a befe- jezett termelés" elnevezéssel. aimelv nemcsak a formát, hanem a mögötte megi- ' húzódó tartalmat is tükrözi. Hasonlóképpen el kellett vetni a ,,hengerelt áru"

elnevezést és helyette ,,hengerelt gyártmányok" vagy ,,hengerelt termék"

elnevezést kell alkalmazni, mert a kohászat termé—keiként jelentkező henge-

relt gyártmányok nem áruk, hanem a gépgyártás, vagy az építkezések anya- gai, tehát mint a termelési eszközök egyikét nem adják el más tulajdonosnak, hanem az egyes állami vállalatok között szétosztják további megmunkálásra.

A közlekedés—statísztikában hasonlóképpen fel kellett cserélni az "áruszállí- tás" elnevezést ,,teherszállítás" elnevezéssel, mert a vasúton, hajón, vagy tehergépkocsin forgalomba kerülő termékek jelentős része nem áru, nem is válik áruvá, hanem mint nyersanyag vagy gép, termelési eszközként kerül

elosztásra. .

Sztálin elvtárs tanítása az áruforgalomról nemcsak a terminológia terén vet fel statisztikai problémákat. Az áruforgalom köre, méretei, összetétele és iránya a statisztikai megfigyelés tárgya. Az áruforgalom teriedelmének megállapításánál korábban egy kalap alá vettük a csak fogyasztási cikke—

ket forgalomba hozó kiskereskedelmi forgalmat, a nagykereskedelmi forga-

w 8 Rákosi Mátyás: Beszámoló a Központi Vezetőség 1951. november 30—i ülésén, Társadalmi Szemle.

195! december, 869. old. ,

_1 14 ZALA mun

lommal. Ez azt jelentette, az áruforgalom terjedelmének megállapításánál fi-

gyelembe vettük a teljes nagykereskedelmi forgalmat, tehát a forgalomnak

nemcsak azt a részét, amely az ipar és a kiskereskedelem között a fogyasz- tási cikkek közvetítéséből adódott, hanem az állami iparvállalatok anyag—

beszerzési és értékesítési forgalmának azt a részét is, amely a nagykeres—

kedelmen ment keresztül. A tulajdonképpeni áruforgalom köre és terjedelme ilymódon nem volt megállapítható. Fontos statisztikai feladat, hogy a sztálini tanítások alapján a kereskedelmi statisztikában az áruforgalom körét elhatároljuk, kikapcsolva az állami vállalatok közötti termelési eszkö—

*zök forgalmát, ugyanakkor beleszámítva az egyénileg gazdálkodó paraszt- ság, a termelőszövetkezetek felé értékesített nyers— és segédanyagok (pl. mű—

trágya, növényvédő—szerek) és kisebb munkaeszközök (ásó, kapa, eke stb.)

forgalmát. Az áruforgalom terjedelmének meghatározásánál a külkereske-

delmi forgalmat is számitásba kell venni. '

Az áruforgalom nemcsak az állami és szövetkezeti kereskedelem által forgalomba hozott fogyasztási cikkekből tevődik össze, hanem jelentős részét

teszik ki a kisárutermelő parasztság, a kulákok és a termelőszövetkezetek

feleslegek amelyeket akár a begyűjtés formájában az állam felé,'akár a piacon

közvetlenül a lakosság felé értékesítenek. Az árutermelés terjedelmének

számbavétele és irányának megfigyelése az átmeneti gazdaságban különösen nagy jelentőségű. Nálunk ugyanis nemcsak a szocialista termelés két for—

"mája létezik, hanem a szocialista tulajdon mellett a kisárutermelői és, bár egyre kisebb "mértékben, de még a tőkés tulajdon is fennáll. Figyelemmel kell kísérnünk azt, hogy az áruforgalom egészében milyen szerepe van az egyes .

társadalmi szektoroknak, Kereske—delmi forgalmunk ma már teljes egészében szocialista, de felvásárló kereskedelmünk nemcsak az állami gazdaságokkal és a termelőszövetk—ezetekkel áll szemben, hanem nagymértékben kisáruter—

meiők, kulákok termékeit gyűjti be. Az áruforgalom körét szélesíti a paraszti termelők felhozatala, amely a falu és város közötti gazdasági kapcsolatnak szükséges, az 1951. decemberi párt— és kormányhatározat eredményeképpen kiszélesített formája.

LIV.

A szocialista termelés célja ,,az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztositása".

_ Sztálin elvtárs e tanításából következik, hogy a termelés tervezésében az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell támaszkodni a társadalom anyagi és kulturális szükségleteire. A szükségletek felmérése, számbavétele a szocialista statisztika egyik alapvetően fontos feladata. A társadalom szük- ségleteinek felmérése részben a termeléssel kapcsolatos szükségletek, rész—

ben pedig a személyes fogyasztás szükségleteinek számbavételét jelenti.

A termelési szükségletek számbavételének szükségessége különös fon—

tosságot ad az anyagfelhasználás statisztikai vizsgálatának, A statisztikának figyelemmel kell kísérnie hogy a fontosabb anyagokból és gyártmányokból milyen mennyiséget és milyen fajtákat használtak fel a termelés céljaira, az egyes gyártmányok termeléséhez milyen és mennyi anyagra van szükség.

Az anyag'elhasználás számbavételével a statisztika nagyban elősegíti a szükségletre történő termelés tervezését. Ugyanakkor a statisztikának rá kell mutatnia arra, hogy hol vannak olyan anyagkészletek felhalmona, amelyekre a termelésben nincs szükség, nem gyártanak—e továbbra isa

termelés számára szükségtelen termékeket. Az olyan termelés, amely mögött

SZTALIN ELVTARS MOVE UTAT MUTAT A STATISZTIKUSOKNAK ,, 115

nem áll megfelelő szükséglet, káros a népgazdaságra, mert elvonja a munka—

erőt és az anyagokat a társadalom szempontjából valóban fontos szükség- letek kielégítésétől.

A társadalom anyagi és kultúrális szükségleteinek maximális biztosítása

megköveteli a személyes _,fogyasztásra szolgáló cikkek fogyasztásának, az

egészségügyi és kultúrális szolgáltatások igénybevételének számbavételét,

A személyes fogyasztás számbavétele egyik legbonyolultabb statisztikai fel—

adat. A statisztikusok feladata, hogy a fogyasztás számbavételének eddigi módszereit: a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság háztartási költségeinek vizsgálatát, a kereskedelmi forgalom összetételének vizsgálatát, a bérek és az árak színvonalának vizsgálatát az eddiginél sokkal alaposab—

ban és mélyrehatóbban dolgozzák ki. Számításokat kell végezni a fogyasztás

szerkezetére és különösen arra vonatkozóan, hogy a jövedelmek növekedése,

vagy az árak csökkenése esetén milyen fogyasztási cikkek, vagy szolgáltatá-

sok felé tolódik el a lakosság kereslete. A statisztikának vizsgálnia kell azt

is, hogyan van biztosítva a dolgozók kultúrális színvonalának, egészségügyi ellátásának emelése, a szakképzettség fokozása, a lakásviszonyok megjaví—

tása, egyszóval mindazon feltételek kialakitása, amelyek lehetővé teszik az emberek képességeinek kifejlődését, a szocialista embertipus kialakítását, amely embertípus képes lesz a kommunizmus felépítésére,

V.

Komoly feladatokat ró a statisztikusokra Sztálin elvtárs műve a közgaz—

dasági számítások terén is. A statisztika csak akkor töltheti be hivatását, ha a bővített szocialista újratermelésnek nemcsak egyes oldalait, hanem az újra- termelési folyamatot a maga egészében is vizsgálja. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy az újratermelés marxi sémái ,,az újratermelésnek számos olyan alaptételét tartalmazzák, amelyek minden társadalmi alaku—

latra érvényesek, köztük és különösen a szocialista társadalmi alakulatra is.

Marx újratermelési elméletének olyan alaptételei, mint a társadalmi terme- lésnek termelési eszközök termelésére és fogyasztási cikkek termelésére való felosztásáról szóló tétel; az a tétel, amely szerint a bővített újratermelésnél főképpen a termelési eszközök termelésének kell növekednie; továbbá az l. és II. alosztály kölcsönös viszonyáról szóló tétel; a többlettermékről, mint a fel- halmozás egyetlen forrásáról szóló tétel; a társadalmi alapok képzéséről és rendeltetéséről szóló tétel; a felhalmozásról, mint a bővített újratermelés egyetlen forrásáról szóló tétel, —— Marx újratermelési elméletének mindezek az alaptételei olyan tételek, amelyek nemcsak a kapitalista társadalmi ala—

kulatca érvényesek. és amelyeknek az alkalmazását egyetlen szocialista tár—

sadalom sem nélkülözheti a népgazdaság tervezésénél."

A bővített újratermelés tervezése elképzelhetetlen a bővített újraterme- lés folyamatának számbavétele nélkül. A statisztikai közgazdasági számítá- sokat ezért a jeíenleginél sokkal alaposabban és mélyrehatóbban kell efvégez—

nünk, Sztálin elvtárs a szocializmus politikai gazdaságtanáro'l szóló tankönyv

tervezetéhez fűzött megjegyzéseiben külön kiemeli annak szükségességét,

hogy ,,a tankönyv tervezetébe feltétlenül fel kellene venni egy új fejezetet a nemzeti jövedelemről". Ez útmutatást jelent nekünk statisztikusoknak is, hogy fejlesszük és tökéletesítsük a nemzeti jövedelem számításának mód- szerét. Ezen túlmenően ki kell dolgozni az újratermelés folyamatát minden fő oldaláról jellemző népgazdasági mérleg szerkezetét. A népgazdaság mér—

116 ZALA JÚLIA: SZTALIN ELVTÁRS MUVF; UTAT MUTAT A STATISZTIKUSOKNAK

legének tükröznie kell a társadalmi termé—k bővített újratermelését népgazdag,

sági áganként, társadalmi szektoronként, a nemzeti jövedelem elsődleges és

újrafelosztásának folyamatát, a népesség és a munkaerő újratermelésének folyamatát, a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek termelésének: az I'.

és II. alosztály arányának alakulását és más olyan összefüggéseket, amelyek

a marxi újratermelési sémák alapján a mi átmeneti gazdaságunkra kidol—

gozhatók.

VI.

Sztálin elvtárs munkája a dialektikus módszer alkalmazásának ragyogó példája. Az emberi jólét állandó növekedését tükröző szocializmus gazdasági alaptörvényét Sztálin elvtárs szembeálítja a rothadás és pusztulás törvényé—

vel, a mai kapitalizmus gazdasági alaptörvényével, Ily módon eszmei tegy—-

vert ad az elnyomott gyarmati és függő országok népeinek kezébe, az impe—

rializmus ellen, egyben a ragyogó jövő perspektíváját nyujtja és harcra hívja a szocializmus táborának dolgozóit a szocializmus, illetve a kommuniz—

mus mielőbbi felépítésére. Statisztikai munkánkban követnünk kell a sztálini, példát. Az eddigi statisztikai gyakorlatban csak nagyon korlátozottan foglal—

koztunk a Horthy—korszak rothadtságát jellemző és a jelenlegi rohamos tej—

léle'sünket tükröző adatok szembeállításával. A jövőben sokkal rendszereseb-

ben kell összehasonlítani a kapitalizmus korszakának termelési anarchiáját és a konkurrenciát jellemző adatokat, azokkal a számokkal, amelyek nép—gaz—

daságunk tervszerű, arányos fejlődését jellemzik. Szembe kell állítanunk a jelenlegi munkaerőhiányt a munkanélküliséggel, a termelés viharos ütemű növekedését, a Horthy—korszak válságokat tükröző termelési görbéjével, a szocialista felhalmozásból végrehajtott termelő beruházásaink növekedését,

a tőkés profit élősdi felhasználásával. A dialektikus módszer tudatos és követ-

kezetes alkalmazásával válhat csak a statisztika a szocializmus építésée'rt

folyó osztályharc fegyverévé.

*

Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió—

ban" c. ragyogó munkája megvilágítja azt az utat, amelyen a társadalom—

mal és ezen belül főként a gazdasági kérdésekkel foglalkozó statisztikának haladnia kell, A statisztikának nemcsak tükröznie kell a szocializmusban ható gazdasági törvények érvényesülését, a bővített újratermelés folyama—

tát, hanem főfeladata, hogy felhívja a figyelmet a hiányosságokra, a törvé-

nyek esetleges .megsértése révén keletkező aránytalan—ságokra, hibákra.

A statisztikusok fela-data továbbá, hogy megszervezzék a tények pontos számbavételét, harcoljanak a helytelen "légbőlkapott tájékoztató adatok"

közlése ellen. Az adatok helyességének ellenőrzése a statisztikusok fontos

feladata. Erre utal Sztálin elvtársnak az a javaslata, hogy a politikai gaz—

daságtan tankönyv megírására kiküldött bizottságba vonjanak be "...egy tapasztalt statisztiki'st az adatok ellenőrzésére .. ." Ezt a kötelezettséget rója ránk az ,,állami statisztikáról" szóló 1952. VI. törvény is.

Sztálin elvtárs művében ragyogó perspektívát nyújt a statisztikai munka számára is. Következő feladatunk az, hogy a statisztikát a sztálini míí alapos elsajátításával és alkalmazásával, a szocializmus mielőbbi felépítésének harci

fegyverévé tegyük.