Az anyagellátás statisztikájának feladatai* !
A Szovjetúnió népgazdaságának helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó öt—
éves terv eredményes végrehajtása során, a szocialista építés óriási lendületében az anyagellátás, valamint az anyagi források gazdaságos kihasználásának kérdése orszá—
gos fontosságúvá vált. ,,Gazdaságdnk felemelkedésének tempója sokban függ az anyag- ellátás ügyének, a szükséges anyagi tartalékok biztosításának és az állami anyagi források gazdaságos kihasználásának helyes megszervezésétől". ( V. M. Molotovnalc a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 31. évfordulóján mondott beszédéből.)
A termelési folyamatnak termelőeszközökkel, azaz felszereléssel, nyersanyaggal, egyéb anyagokkal, tüzelőanyaggal és villamosenergiával való megszakításnélküli és idejekorán történő ellátása: az anyagellátás alapvető feladata.
Az anyagellátás a termelőeszközök forgalmának —— kezdve gyártásuk pillanatá—
tól egészen a fogyasztóhoz kerülésük pillanatáig —— valamennyi folyamatát felöleli. A termelőeszközként való használatra szánt társadalmi termék forgalmának folyamata a következőkből áll:
a) a kész termék realizációja vagy értékesítése,
b) a termelésnek a szükséges termelőeszközökkel való ellátása. Az eladás és ellátás a termelőeszközök körforgási folyamatának azon kettős momentumát jelenti, amelyek egyrészről a vállalatok által termelt termék folyamatos értékesítését és más—
részről a szocialista vállalatoknak a szükséges termelőeszközökkel való szakadatlan ellátását biztosítják. A tervgazdálkodás feltételei között az értékesítés és anyagellátás kérdéseit egységesen oldják meg. Ez a különböző termékfajtáknak a kormány által jóváhagyott mérlegeiben és elosztási terveiben valósul meg, amelyek a szállító minisz—
tériumok részére értékesítési, a fogyasztó minisztériumok részére pedig ellátási tervül szolgálnak.
Az anyagellátás statisztikájának ki kell mutatnia, hogyan teljesítik a népgazda- ság felszereléssel, nyersanyaggal, egyéb anyagokkal, tüzelőanyaggal, villamosenergiá—
val való ellátásának tervét, mind mennyiség, mind a termékek előirt megoszlási köre és minősége tekintetében.
Jelenleg az anyagellátás statisztikája még nem oldotta meg az előtte álló összes feladatokat. A Szovjetúnió Állami Tervgazdasági Bizottsága Központi Statisztikai Hivatalának a Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatallá való átszervezéséről szóló kormányrendelet rámutat arra, hogy az anyag—
ellátás statisztikájának szervezete nem felel meg az államigazgatás és a népgazdaság tervszerű irányítása növekvő követelményeinek.
A kormány kötelezte a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalát, hogy alapo- san javítsa meg és bővítse ki az anyagellátás statisztikáját a népgazdaság valamennyi ágazatában. Abból a célból, hogy afontosabb termelőeszközök népgazdaság részére tör—
ténő szállítási tervének teljesítését ellenőrizhessék, napi, 15 napos és havi beszámoló- jelentéseket rendszeresítettek. Az állami statisztikai szerveknek küldendő egyéb, az- , anyagi és műszaki ellátásra vonatkozó beszámolójelentések határidejét és rendjét is
jóváhagyták.
Ezzel kapcsolatban az anyagellátás állami statisztikája előtt a következő kon—
krét feladatok állanak:
1. rendezni kell az anyagi és műszaki ellátási terv teljesitésének folyó számba- vételét a népgazdaság minden ágában,
2. rendezni kell a nyersanyag— és egyéb anyag, a tüzelőanyag és villamosenerg a fogyasztási normák teljesitésének számbavételét,
3. meg kell szervezni a nyersanyagok, egyéb anyagok és tüzelőanyagok készlet—
statisztikáját,
4. ki kell bővíteni a különféle termelőeszközök beszámolási anyagmérleg össze—
állítási munkálatait,
5. megfelelő színvonalra kell emelni az anyagellátásra vonatkozó statisztikai adatok közgazdasági elemzését.
Az anyagellátás statisztikájának szisztematikusan ellenőriznie kell a vállalatok termelőeszközökkel való megszakításnélküli és teljes ellátását. Az egyes vállalatoknak
*Vesztnik sztatisztiki, Moszkva, 1949, 1. sz., 52—60. old.
les
a szükséges anyagokkal és felszerelésekkel való késedelmes és hiányos ellátása gyak—e *
ran a termelés menetének megzavarásához, illetve megszakításához vezet. A'statiSztika ' ;— feladata, hogy idejekorán jelezze a leszállítandó termék szállítási határidejében, az , előirt termékek megoszlási körében és teljességében mutatkozó összes zavarokat.
' Nem kisebb jelentőségű a szállítandó termékek tekintetében a megrendelések.
földrajzi elhelyezkedése és a termékek leszállítása rendszerességének megfigyelése. A statisztikai adatoknak ki kell deriteniök az ellenirányú és a túlságosan távoli szállításo—
kat, ki kell mutatniok, hogy mennyire szervezték meg helyesen és gazdaságilag célsze—
rűen a népgazdaság különböző ágazatainak anyagellátását. :
Az anyagellátás statisztikája a népgazdaság termelőeszközökkel való ellátásának jellemzésére az anyagellátási tervek teljesítésének ellenőrzése céljából meghatározotk mutatószám rendszerrel dolgozik. Ilyenek a szállítás, a beérkezés, a kiadás, a kész- letek és a vállalatok anyagi eszközökkel való ellátottságának mutatószámai, az anyagi—
alapok forgási sebességének mutatószámai, stb. ..
Az anyagellátási statisztika egyik legfontosabb mutatószáma a terméknek az fogyasztóhoz való leszállítását kifejező mutatószám. A szállítás felöleli mindazokat a—
termékeket, amelyeket a vasúti, vizi vagy más szállítási eszközökkel a fogyasztóhoz ténylegesen eljuttattak, továbbá azokat a termékeket, amelyeket a fogyasztónak
helyben adtak át. A termelés és eladás helyén a felhasználás szempontjából még ren—
delkezésre álló mennyiségek és a tartalékok a szállításba nem számítanak bele.
Az áruszállítás számbavételének meg kell határoznia az áruszállítás időpontját
A szállítások általános feltételeinek megfelelően az árunak a fogyasztóhoz való szállie tása napjaként tekintik :a) a vasúti vagy vízi szállításnál a vagonba vagy hajóba való berakás napját,, amelyet a lebélyegzés keltének segitségével állapítunk meg,
b) a terméknek a fogyasztó részére való helybeni átadása esetében azt a napot, amelyen a számlát és ezzel együtt az árukiadási utalványt átadják a fogyasztónak, amikor is a szállítási napot a számlakivonat és az utalvány kelte határozza meg..
Csak ezen okmányok kiállítása alapján jogosult a szállító a termékeknek a fogyasztó—
hoz való leszállítását a felsőbb szerveknek jelenteni.
Az áruknak a fogyasztó részére való leszállítását az értékesítési szervek eszközlik abban a mennyiségben s az áruk olyan megoszlása szerint, ahogyan azt a jóváhagyott elosztási tervekben megállapították. Az állami statisztikának elsősorban azt kell meg- szerveznie, hogy az összes szállító minisztériumoktól idejekorán megkapja az árunak a, fogyasztóhoz való leszállítására vonatkozó adatokat, állandóan ellenőriznie kell a szállítási tervek végrehajtását, valamint a szállítandó áruk minőségét és fajta sze—
rinti megoszlását. .
Az anyagellátás fontos mutatója az áru beérkezésének mutatószáma. Az áru beérkezési mutatószám a vállalat raktárába ténylegesen beérkezett mindennemű nyersanyagot, egyéb anyagot, tüzelőanyagot és felszerelési: felöleli, függetlenül a be—
szerzési forrástól (a termelési alapból, decentralizált beszerzés, saját beszerzés, stb.).
A statisztika feladata a beérkezések naptári határidejének, a beérkező áruk minősé—
gének és fajtáinak (megoszlási körének) rendszeres ellenőrzése. Ha a vállalatnak a hónap elején kellett volna anyagot kapnia, valójában azonban csak a hónap végén kapta meg, akkor a kellő készletek hiányában a termelési programmot végrehajtani nem lehetett, jóllehet az ellátás havi tervét mennyiségileg teljesítették.
A termelőeszközöknek a vállalathoz való beérkezésére vonatkozó ellenőrzésen, kívül a statisztika feladata az anyagi alapok felhasználásának számbavétele is.
A termelőeszközöket a felhasználás rendeltetése szerint fel kell osztanunk termelésre fordított kiadásokra, azaz olyan kiadásokra, amelyek a teremlési terv teljesítésével, közvetlen kapcsolatban vannak és tervberuházási kiadásokra. Ezenkívül az anyagellá—
tás során kapott javakat felhasználják a felszerelések, az épületek és felépítmények folyó- és generáljavitására, a vállalatok, különféle segéd—, kulturális és szociális—
szükségleteire, stb. A statisztikai számbavételben az anyagi alapok mindezen fel- használási formáinak kifejezésre kell jutniok.
A statisztikai szervek feladata, hogy rendezzék a vállalatoknál a beérkezésekre, kiadásokra, a nyersanyag-, egyéb anyag- és tüzelőanyagfelhasználás szempontjából még rendelkezésre álló mennyiségeire vonatkozó beszámolási rendszert s összesítő be- számolókat állítsanak össze az anyagi alapoknak a népgazdaság különböző ágaibana lefolyt mozgásáról.
A statisztika legfontosabb feladata a nyersanyag, egyéb anyagok, tüzelőanyag és villamosenergia helyes és gazdaságos felhasználásának ellenőrzése.
A szocialista építés nagyszerű lendülete s a népgazdaság háborúutáni hatalmas fellendülése minden nap óriási tömegű nyersanyagot, egyéb anyagot, tüzelőanyagot, energiát és felszerelést követel. Az anyagi tartalékok gazdaságos kihasználásának a népgazdaság szempontjából óriási jelentősége van.
A nyersanyagok, egyéb anyagok, tüzelőanyag és villamosenergia gazdaságos kihasználásáért folytatott harc nem ideiglenes kampány, hanem a szocialista gazda—
ság fejlesztésének állandó tényezője, szükségessége magának a szocialista népgazda—
ságnak természetéből következik.
Az anyagi tartalékokkal való gazdálkodás kérdésében a népgazdaság szempont- jából a nyersanyag—, egyéb anyag-, tüzelőanyag— és villam osenergiafelhasználás pro—
gresszív átlagos normája bevezetésének döntő jelentősége van. '
Az anyagellátás statisztikájának feladata, hogy az anyagi források felhaszná— ' tására megállapított normák végrehajtásának folyó számbavételét és ellenőrzését megszervezze. A statisztikának ki kell mutatnia az anyagi források gazdaságos kihasz- nálásában legmagasabb mutatószámokat elért élenjáró iparágakat és vállalatokat, és egyben feladata közreműködni a tapasztalatok kicserélésében is. Ugyanakkor fel kell tárnia a nyersanyag—, egyéb anyag-, tüzelő anyagfelhasználási norma túl—
lépésének okait a különböző üzemeknél.
Az anyagi források felhasználási normái teljesítésének elemzése és a megtaka- rítási lehetőségek feltárása céljából az anyagellátás statisztikájának —— az abszolút számadatok mellett —— széles körben kell alkalmaznia az index—módszert, többek között ki kell számítania a fajlagos anyagfelhasználás indexelt.
Ha egy adott fajta nyersanyagot, egyéb anyagot, tüzelőanyagot vagy energiát azonos fajtájú termékek gyártására vagy egy termék előállítására fordítottak, a faj—
lagos anyagfelhasználás indexét a beszámolási időszak alatti fajlagos anyagfelhaszná—
lási adatoknak (a termelés egységére eső átlagos felhasználá s) a bázisidőszak (megelőző időszak vagy terv—időszak) alatti fajlagos felhasználásra vonatkozó adatokkal való osztása útján számítjuk ki.
1 Azokban az esetekben, amikor az adott nyersanyagot, egyéb anyagot, tüzelőanya—
got vagy energiát többféle termék termelésére használják fel, a fajlagos anyagfogyasztás indexét úgy kapjuk meg, hogy a beszámolási időszakban valamennyi termék gyártá—
sára felhasznált nyersanyag—, egyéb anyag—, tüzelőanyag— és energiamennyiségeket osztjuk ugyanezen anyagoknak azon mennyiségével, amit azonos termékek gyártása esetében norma szerint a bázisidőszakban kellett volna felhasználni.
Az egyes termékek gyártásánál rendszerint nem egyféle, hanem többféle nyers—
anyagot, egyéb anyagot, stb. használnak fel. Minthogy a termelésre felhasznált anyagi eszközök fizikai mértékegységekben nem mérhetők össze, a termelés egységére eső nyersanyagfogyasztás változásainak indexét csak úgy számíthatjuk ki, ha azőanyag—
fogyasztást értékben (pénzben) fejezzük ki. -
Az alábbiakban bemutatjuk egy példán, hogyan számítjuk ki egy fémvágőgép gyártására felhasznált legfontosabb anyagok anyagfogya sztási indexét.
Egy gépre eső fel—
Egy gépre eső anyag— Egy kg használt anyag értéke Mérték- kiadás anyagnak az a bázis—év árai szerint
Az anyag megnevezése e sé ára a bázis.. rubelben
gy g a bázis-. abeszámolásx. évben a bázxs—. abeszámo—lási évben évben rubelben évben évben
Nyersvas öntvény ... kg 3.410 3.339 1.70 5.797.0 5.676.3
Különféle acél ... ,, 1.300 1.270 0.85 1.105.0 1.079.5
Acelöntvény ... ,, 63 61 0.64 40.3 39.0
Bronz ... ,, 24 22 8.14 195.4 179.1
Kovácsvas ... ,, 202 201 1.85 373.7 3713
Alapanyagok összesen . . . -——- _- —— ——' 7.511.4 7.345.8
Az alapanyagokból egy gépre eső aránylagos anyagfogyasztás indexe egyenlő 7345.8
_,—— . 100 : 97.80
"10114 A
Ilymódon egy vágógép legyártásánál az alapanyagokban elért megtakarítás az anyag—
167
fogyasztás aránylagos normáinak csökkentése következtében a beszámolási évben a bázis—évvel összehasonlítva 2.2 %—ot, vagyis 165.6 rubelt tett ki.
, A' nyersanyagok, egy éb anyagok, tüzelőanyag és villamosenergia aránylagos kiadásának nagyságára és —-— következésképpen -——— a megállapított anyagfogyasztási normák teljesítésére befoly ással van még számos más ok is : a nyersanyag, egyéb anya—
gok és tüzelőanyag minősé ge és fajtája, a termelés technikájának állapota, a dolgozók szakképzettsége és az anyagi források gazdaságos kihasználásában való jártassága, pótanyagok rendszeresítése, a hulladékfelhasználás foka, a termelési selejtveszteség méretei, az anyagkezelés módja, a szállítási határidők betartása és a szállítmányok teljessége, stb.
Az anyagellátás statisztikájának nemcsak az a feladata, hogy a beszámolási idő—
szak és a bázisidőszak összehasonlitása alapján egyszerűen megállapítsa az anyag—
kiadás változásainak együ tthatóit vagy más mennyiségi mutatóit, hanem közre kell működnie azon okok megállapításában is, amelyek miatt ezek a változások bekövet—
keztek. Az anyagkiadás megnövekedését előidéző valamennyi okot fel kell fedni, hogy kiküszöbölhetők legyenek s ugyanígy azokat az okokat is fel kell deríteni, amelyek következtében az anyagfelhasználás csökkent, hogy e tapasztalatok más üzemeknél
is felhasználhatók legyenek.
Anyersanyag-, egyéb anyag-, tüzelőanyag— és villamosenergiafelhasználás mutató—
számai a szovjet népgaz daságban évről—évre, negyedévről-negyedévre javulnak ———
a népgazdasági megtakarítások nagysága nöivekszik.
A termelés egységére e ső tüzelőanyagkiadás csökkenése 1948-ban 1947-hez visza—Á nyitva a negyedévenkint következőképpen alakult:
A ! termelés egységére eső normál tüzelőanyagfogyasztás 1948 I. ne- 1948 11. ne- 1948 III. ne— 1948 IV. ne-
M e g n e V e z é s gyedében gyedében gyedében gyedében
1947 I. ne- 1947 II. ne- 1947 III. ne- 1947 IV. ne—
gyedéhez gyedéhez gyedéhez gyedéhez viszonyitva viszonyitva viszonyítva viszonyítva
%-ban %-ban %—ban %—ban
Ill tonna Martin-acél öntéséhez ... 88 E 92 93 91
1 tonna feketefémöntvény termeléséhez . . 95 § 99 94 96
1 tonna cső termeléséhez ... 85 E 85 89 86
1 tonna koksz kiégetéséhez szükséges szén— ,
fogyasztás a délvidéki gyáraknál ... 96 ? § 96 94 93
1 tonna nyersréz gyártásához ... 96 ! 96 92 94
1.000 kilowatt villamosenergia termeléséhez 99 ," ig 99 98 98 1 méter-gramm—kalória meleg termelésé- *
hez ... 99 99 98 99
1 tonnifikalciumszóda termeléséhez ... 97 95 "_ 94 94
1 tonna normál finomságú fonal fonásához
( szükséges tüzelőanyag ... 96 95 91 95
1948-ban az ipar számos ágazata a nyersanyag—, egyéb anyag— és tüzelőanyag—
fogyasztás progressziv átlagos normáit teljesitette, sőt túlteljesítette. Például a villany- telepek minisztériumának járási villanytelepein az 1 kilowattóra kitermelt villamos—
energiára eső tüzelőanyagfogyasztás 1948-ban 1940-hez viszonyítva 5%—kal csök- kent. Nagy és eredményes munka folyik a villamosenergiamegtakaritás érdekében.
A szovjet energiagazdálkodási szakemberek a termelésben résztvevő dolgozókkal együtt 1945—ben 516 millió kilowattórát, 1946—ban 624 millió, 1947—ben 776 millió és 1948 első 9 hónapjában 1 milliárd kilowattórát takarítottak meg.
Az anyagellátás statis ztikájának feladata az is, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse az anyagi alapok kihasználási mutatószámainak további meg—
javítását.
Az anyagellá'tás statisztikájának egyik legfontosabb fejezete a készletstatisztika.
A termelőfolyamat állandóságának biztosítása érdekében feltétlenül rendelkezni kell bizonyos mennyiségű nyersanyag—, egyéb anyag—, tüzelőanyag— és telszereléstartalék—
kal, amelyet bármely pillanatban fel lehet használni a termelésre. A szocialista terme—
lésben a termelőeszköztartalékok és készletek a fejlődés elengedhetetlen előfeltételei a népgazdaság valamennyi ágában.
l68
Az anyagellátás statisztikájának feladata, hogy a népgazdaságban fellelhető értékesítésre szánt, illetve termelési rendeltetésű készleteket teljes mértékben szám—
bavegye, ellenőrizze a minisztériumok által az egyes vállalatok és építkezések számára megállapított készletnormák helyességét, megállapítsa, mennyire vannak az egyes vállalatok nyersanyaggal, egyéb anyaggal, tüZelőanyaggal ellátva, s hogy kimutassa a normánfelüli és felesleges anyagi alapokat.
A készletstatisztika a felhasználás szempontjából még rendelkezésre álló mennyi—
ségekre, a beérkezésekre, a nyersanyag—, egyéb anyag- és tüzelőanyagfogyasztásra vonat—
kozó beszámolójelentés adataira, valamint a fém — és tüzelőanyagmaradványok egy- idejű összeírásainak adataira támaszkodik. A nyersany ag, egyéb anyag és tüzelőanyag árumaradványaira vonatkozóan különleges beszámolójelentést létesítettek, amelyet a vállalatok kötelesek a felsőbb hatóságoknak rend szeresen bemutatni.
A készletek folyó számbavételén kívül a legfontosa bb anyag- és tüzelőanyag- fajták felhasználás szempontjából még rendelkezésre álló mennyiségei, illetve a fel- szerelések megállapítása céljából időszakonkint gyorsított összeírásokat tartanak.
A Nagy Honvédő Háború idején száznál több gyorsított felszerelés— és anyagösszeírást tartottak. Sok tízezer tonna fémtartalékot és más anyagokat, a használatonkívüli felszerelések ezreit fedezték fel az összeírások során és használták fel a háborús ter—
melés fokozására. '
A gyorsított összeírások jelentősége a háborúutáni időszakban sem csökkent. Az anyagok és felszerelések rejtett tartalékainak a szoci alista építés ütemének meggyorsí—
tásában, valamint a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó ötéves terv minél gyorsabb teljesítésében továbbra is óriási sz erepe van.
A feladat itt abban áll, hogy tovább kell folytatni az összeírások végrehaj—
tásának tökéletes megszervezését és a kapott, igen értékes anyagnak teljes fel- használását.
Az anyagi alapok helyes és célszerű felhasználása az egyik legfőbb feltétele annak, hogy a terven felüli akkumulációt fokozzuk és a szocialista gazdasági rendszer fejlődésének ütemét meggyorsítsuk. Az anyagi alapok forgási sebességének meg— , gyorsítása útján a rubelek százmillióit és sokezer tonna különféle nyersanyagot, egyéb anyagot és tüzelőanyagot szabadíthatunk és használhatunk fel népgazdaságunktovábbi.
fejlesztésére.Aforgási sebességének egy nappal való meggyorsítása csak egy iparágban kb. 1 milliárd rubel forgóalapot szabadít fel. Moszkva város és a moszkvai kerület dol—
gozóinak kezdeményezése, mely szerint kötelezik magukat arra, hogy a forgóalapok forgási sebességének meggyorsítása útján 1 milliárd 300 millió rubelt fognak az állam részére felszabadítani, ezért talált oly meleg támogatásra országunk ipari központ—- jainak dolgozóinál.
A forgóalapok forgási sebessége meggyorsításának egyik legjelentősebb tényezője az anyagi és műszaki ellátás helyes megszervezése. :
Az üzemek anyagellátásának szigorú rend szerint való megszervezésével és terv- szerűsítésével, a normánfeliili és felesleges nyersanyag—, egyéb anyag— éstüzelőanyag' készletek megszüntetésével, az anyagi források gazdaságos kihasználásávalés a kéSZ—
termékek idejében való értékesítésével az állam számára óriási anyagi és pénzbeli * , eszközöket lehet felszabadítani.
Az anyagellátás statisztikájának feladata, hogy az anyagi alapok forgási sebes—
ségének meggyorsítása érdekében feltárja a népgazdaságban fellelhető rejtett tartalé- kokat. Az anyagellátási statisztika adataiban kell bemutatni, hogyan lehet a népgazda- ságnak a szükséges termelőeszközökkel való ellátását a legkisebb forgalmi kiadások mellett a legelőnyösebben megszervezni.
Feltétlenül meg kell szervezni az anyagi alapok forgási sebességének statisztikai számbavételét, mind ezek különböző fajtái, mind az anyagi alapok összessége tekin- tetében. Ebből a célból a felhasználás szempontjából még rendelkezésre álló mennyi- ségek és az értékesítés statisztikáját nemcsak természetes mértékegységben, hanem értékben is el kell készíteni. Az anyagi alapok forgási sebességének mutatószámai,
lln
,_ azaz a vállalatok és minisztériumok ellátási és értékesítési tevékenységét-jellemzö — *_ : ,
' mutatók a legfontosabb mutatószámok. , v , _ * ' '
Az anyagellátás statisztikájában a forgási sebesség kiszámítására a következö mutatószámokat alkalmazzák: a forgási sebesség "együtthatója és a forgás ideje.
A forgási sebesség együtthatója egyenlő az anyagi alapok felhasználás szempont—
jából még rendelkezésre álló átlagos mennyiségének az összforgalomhoz való giszonyá—
val ; ez az együttható az anyagi alapok egy meghatározott időszak (negyedév, év)
alatt bekövetkezett fordulatainak számát mutatja. Minél nagyobb az adott idő——
szakban elért fordulatok száma, annál gyorsabb az anyagi alapok forgási sebessége és annál kisebb forgóalapra lesz szükség a termeléshez.
A forgás idejét egy időszak napjai számának a fordulatok számával való osztása útján számítjuk ki, ami az anyagi alapok forgásának időtartamát mutatja napokban.
A különféle nyersanyagok és tüzelőanyagok forgási sebességének kiszámításához az
" egyes vállalatokban az anyagfogyasztásnak, az ellátási és értékesítési szerveknél pedig az értékesítéssel kapcsolatos forgalomnak a nagyságára van szükség.
Az anyagi alapok forgási sebességének mutatóit nemcsak az anyagi alapok teljes összege szerint kell kiszámítani, hanem részleteire bontva, a különböző anyagok szerint is. Az utóbbi esetben a forgási sebesség együtthatóit mind értékhen,111ind ter—
mészetes mértékegységekben is kiszámíthatjuk. *
Az anyagi alapok forgási sebessége évről—évre, negyedévről—negyedévre nö—
vekszik.
Az 'anyagi alapok forgási sebességének növekedését az egyes minisztériumok Ellátási Főigazgatóságai szerint az 1947—48—as évekre vonatkozóan a következő
viszonyszámok mutatják :
Az anyagi alapok fordu-
Miniízőtiériumi Ellátási 183331; %%?
gazgatóságok (
1947 ] 1948
Elektromos ipar ... 116 147
Autó- és traktoripar . . . . . . 115 140
Nehézgépipar ... 104 138 Szerszámgépgyártás ... 106 135 Mezőgazdasági gépgyártás ... 95 117 Könnyűipar ... 106 140 Textilipar ... 102 148
Az ipar és a népgazdaság egyéb ágai dolgozóinak a forgóalapok forgási sebessé- gének növeléséért folytatott harca kétségtelenül már a közeli időben a forgási sebesség mutatószámának újabb javulásához és ugyanakkor a szocialista épités számára sok millió rubel felszabadításához vezet.
A A szocialista bővített reprodukció gigantikus méreteinek és a népgazdasági ága—
zatok közöttt kapcsolatok jele ntős kiszélesítésének idején óriási jelentősége van a be—
számolási) anyagmérlegek felállításának.
A beszámolási anyagmérleg összeállítása az anyagellátási statisztika elenged-
hetetlen része.
A beszámolási anyagmérlegek a következő alapvető feladatokat hivatottak meg—
oldani:
1. az egyes különféle ter mékck termelésének, elosztásának, fogyasztásának és felhalmozásának a beszámolási időszakra vonatkozó konkrét jellemzése,
2. ki kell mutatniok, hogy a különféle termékek szétosztási tervét és mérlegét hogyan teljesítették,
3. ki kell mutatniok, miként használták ki a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi forrásokat és az állami tervek teljesítése és túlteljesítése érdekében fel kell ntárniok a rejtett tartalékok mozgósításának lehetőségeit, '
-no _.
4. fel kell fedniök azanyagi alapok szerkezeti megoszlását és ki kell deríteniök a népgazdaságban előforduló esetleges részleges aránytalanságokat,
5. jellemezniök kell a szállítók és fogyasztók körzetközi és közlekedési kapcso—
latait, ki kell mutatniok, hogy a Pártnak és a kormánynak a helyi anyagi források mindenirányú kihasználására, a felesleges távoli és az ellenirányú szállítások meg—
szüntetésére vonatkozó utasításait miként teljesítik.
J élenleg az anyagmérlegeket és az ezekre épített elosztási terveket olyan széles—
körű gyártmányjegyzék (nomenklatura) formájában hagyják jóvá, amely több mint ezer nyersanyag, egyéb anyag, tüzelőanyag, villamosenergia, ipari és élelmezési áru- cikk megnevezését tartalmazza.
Az állami statisztika feladata, hogy a termékek jóváhagyott jegyzékének meg—
felelően az évi és negyedévi beszámolási anyagmérlegek összeállítását megszervezze.
A beszámolási anyagmérlegeket sokoldalú gazdasági elemzésnek kell alávetni, amelynek során ki kell vizsgálni az adott időszakban kialakult alapvető összefüggése—
ket és a közöttük fennálló arányokat, illetve azt, hogy azok mennyire felelnek meg a tervelőirányzatnak. Meg kell állapítani, hogy a különféle nyersanyagokat, egyéb anya—
gokat és tüzelőanyagokat vagy felszereléseket mennyire helyesen és gazdaságosan használták ki, a népgazdasági tervek teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében pedig fel kell fedni a rejtett tartalékok mozgósításának lehetőségeit.
Az anyagellátási statisztika megszervezésének területén komoly feladatok vár—
nak a helyi statisztikai szervekre. A vállalatok munkája sokban függ a nyersanyaggal, egyéb anyaggal, tüzelőanyaggal és felszerelésekkel idejében való és teljes ellátástól.
Az anyagi alapok takarékos felhasználásának, a helyi nyersanyagok és tüzelőanyag- félék minden irányú kihasználásának óriási jelentősége van a népgazdaság fejlődési ütemének fokozása szempontjából. E kérdéseknek a helyi statisztikai hivatalok anyagellátási statisztikájának adataiban kifejezésre kell jutniok.
A vidékek, területek és köztársaságok statisztikai hivatalainak meg kell szervez—
niök a vállalatok nyersanyaggal, egyéb anyaggal, tüzelőanyaggal és felszereléssel való ellátására vonatkozó tervek teljesitésének rendszeres, ellenőrzését, számba kell venniök az anyagi források felhasználási normáinak teljesítését, ki kell mutatniok az élüzemeket, amelyek az anyag és tüzelőanyag, stb. gazdaságos felhasználása tekintetében magas mutatószámokat értek el, folyó elszámolást kell vezetniök a készletekről és felül kell vizsgálniok a vállalatokban végrehajtott felszerelés— és anyagösszeirásokat, körzeten—
kint össze kell állitaniok a fontosabb termékek beszámolási mérlegeit. A helyi statisz—
tikai hivataloknak fokozniok kell a statisztikai adatok közgazdasági elemzését, min—
den tekintetben ki kell használniok az anyagellátási statisztika adatait azoknak a kér—
déseknek megoldása érdekében, amelyek az anyagi források jobb kihasználásával kapcsolatban a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala, valamint a helyi irányító szervek előtt felmerülnek.
Egy cikk keretein belül nincs mód az anyagellátási statisztika valamennyi fel—
adatának kifejtésére. Nem is érintettük itt a csoportosításoknak, az index—módszer- nek és a reprezentatív megfigyelés módszerének kérdését, valamint a statisztika egyéb azon eljárásait és módszereit sem, amelyeket a népgazdaság anyagi és műszaki ellátási folyamatainak tannlmányozásánál széles körben kell alkalmazni.
Többek között speciális vizsgálatot igényel: a vállalatoknak és minisztériumok—
nak az anyagi forrásokkal való ellátottsági foka és az anyagi alapok forgási sebessége szerinti csoportosítása ; az anyagi források gazdaságos kihasználásának kérdésében példát mutató élüzemek kiderítése ; a szállítási tervek időbeni és egyenletes teljesítésére vonatkozó mutatószámok kiszámítása; a rejtett tartalékok feltárásának módszerei és a népgazdaság fejlődési ütemének meggyorsítása érdekében való mozgósításuk. Min—
dezeket a kutatási módszereket és mutatószámokat fel kell használni a népgazdaság anyagi és műszaki ellátásának jobb megszervezése, a népgazdasági tervek teljesítése
és túlteljesítése érdekében. A
A]. Eidelman
? l7l
