A statisztikai szervek új feladatai

.A STATISZTIKAI SZERVEK 'ÚJ FELADATAI'

DR. A. DONDA

A matematika. 0 kibernetika. a számítástechnika és a statisztika, melyek gaz—

dasági és társadalmi alkalmazásuk esetén egymást kölcsönösen feltételezik, a szo- cialista gazdaságban és általában a szocialista államokban a vezetésnek és a ter-

vezésnek az irányítás minden szintjén nélkülözhetetlen eszközei. Minél magasabb

irányítási szintről van szó. annál elengedhetetlenebbül és annál átfogóbban jelent—

kezik a felsorolt eszközök alkalmazásának szükségessége.

E követelmény megsértése jelentősen csökkenti az irányító munka hatékonysá-

gát, mivel az említett eszközök alkalmazása nélkül nem lehet felismerni és figye—

lembe venni a konkrét kiindulási feltételeket és összefüggéseket a maguk valósá—

gában, sem a döntésekhez biztonsággal megtalálni az optimális variánsokat. Szem- tanúi vagyunk annak, hogy ezeket az eszközöket egyre inkább közvetlenül haszno—

sítják a termelési folyamatokban. és ott egyre fontosabb szerepet játszanak. A kér- désnek ezzel az oldalával a következőkben nem foglalkozunk, ez ugyanis külön vizs—

gálatot igényelne.

A vezetési és tervezési tevékenység ma már világszerte igényli az említett esz- közök alkalmazását, mivel enélkül (: termelőerők elért fejlődési szintje. a gazdasági és más társadalmi folyamatok hatalmas dimenziói, egyre fokozódó összefonódásuk.

a változatos összefüggések és kölcsönhatások nem tekinthetők át, nem irányíthatók és tervezhetők.

Az említett eszközök konkrét. gyakorlati alkalmazásában azonban ismeretesek olyan társadalmi rendszerből fakadó különbségek, amelyek különösen kifejezően és

szembetűnően érvényesülnek népgazdasági méretekben. Ezeket a különbségeket

elsődlegesen azok a követelmények és lehetőségek határozzák meg, amelyeket az uralkodó termelési viszonyoknak a vezetésben és tervezésben mutatkozó sajátossá-

gai fejeznek ki. Itt meg kell jegyezni, hogy bár a matematikai, kibernetikai. számí-

tástechnikai és statisztikai módszerek, eljárások. mutatószámok és technikai eszkö- zök nem elhanyagolható hányadát a kapitalista országokban fejlesztették ki, alkal—

mazásuk -—— különösen népgazdasági szinten — éppen ezekben az országokban hát—

ramaradott, mivel itt alkalmazásuknak elvi korlátai vannak. Ezen állításom alátá-

masztására az utóbbi évek egy sor nemzetközi kongresszusára hivatkozom. többek

között a Nemzetközi Statisztikai lntézetére (lSl) is, amelyeken mind a polgári teore- tikusok, mind a gyakorlati szakemberek arról panaszkodtak, hogy a matematika. 0

kibernetika, a számítástechnika és a statisztika területén mutatkozó általános elmé-

leti fejlődés és ezek gyakorlati hasznosítása között a rés egyre nő. A kritikus megnyi—

latkozások során olyan megállapítás is elhangzott, hogy az elméleti és gyakorlati

' A cikk eredeti címe: Neue Aufgaben für die statistischen Organa.

DR. DONDA: A STATISZTIKAI SZERVEK ÚJ FELADATAI 623

szakemberek más nyelven beszélnek, ugyanis az elméleti szakemberek állitólag olyan mutatókat, módszereket és eljárásokat fogalmaznak meg. amelyek általában logikusak és matematikai értelemben ellentmondásmentesek. sőt meghatározott fel- tételek esetén célszerűek is lennének. de alig vagy egyáltalán nem veszik figyelembe azokat a konkrét lehetőségeket és feltételeket. amelyek keretében ezeket alkalmazni kell, továbbá azt sem, hogy a kiinduló adatokat és együtthatókat mi módon lehetne

biztosítani. Ennek okai különbözők, mégpedig:

— a kidolgozott mutatók, módszerek és eljárások az uralkodó termelési viszonyok között nem alkalmazhatók.

— a vezetés és tervezés emlitett eszközei a valóságtól elszakadtan fejlődnek.

A szocialista országokban általában más a helyzet, mivel az elméleti és gya- korlati szakemberek között szorosabb az együttműködés. Ugyanakkor vannak még felelős gyakorlati vezetők. akik a matematika, a kibernetika, a számítástechnika és a statisztika lehetőségeit szavakban nem tagadják, de konkrét esetekben többé-ke—

vésbé figyelmen kívül hagyják, és a szükséges mértékben nem hasznosítják. Azt sem lehet tagadni, hogy a felsőoktatásban még vannak olyan oktatók. akik mate- matikailag egzakt modelleket. számitástechnikai rendszereket. statisztikai mutató- számokat és elemzési módszereket dolgoznak ki, de anélkül. hogy kellő mértékben törődnének az általuk hétköznapinak és mellékesnek tekintett olyan kérdésekkel.

mint az alapadatok biztosítása, a szükséges együtthatók kidolgozása és dinamikájuk figyelemmel kísérése, tehát az ilyen számítások lehetőségeit és konkrét ráfordítá—

sait nem mérik fel helyesen.

Ám a ráfordítás és az eredmény arányát ezen eszközök alkalmazásánál is ál- landóan szem előtt kell tartani, ami alapvetően fontos. ha értelmes alkalmazásuk a cél. Mindkét szempontnak érvényesülnie kell az élethez közel álló. a társadalmi fej- lődés számára hasznos tudományos munkában, az elméletben és a gyakorlatban egyaránt. Ezt a szempontot kell érvényesíteni az egyetemi és főiskolai hallgatók kép- zésénél függetlenül attól, hogy a pályakezdők elméleti és gyakorlati munkahelyeken

kezdik majd meg tevékenységüket.

Általánosságban azonban meg kell állapítani, hogy ez idő szerint még nem beszélhetünk a matematika, a kibernetika, a számítástechnika és a statisztika átfogó és célszerű alkalmazásáról a gazdasági élet területén. Ezen eszközök rendszerszem- léletű jobb hasznositása terén még jelentős tartalékok találhatók a népgazdaság teljesítményének növelése és hatékonyságának fokozása számára.

A számítástechnika napjainkban meghatározó jelentőséghez jut a szocialista társadalomban a vezetés és tervezés továbbfejlesztése és tökéletesítése. továbbá az igazgatási munkák racionalizálása során. A számítástechnikai berendezések gyors fejlődése és tökéletesedése, gyártási költségeinek viszonylagos csökkenése lehetővé tette, hogy a gazdasági és társadalmi élet minden területén. egyre szélesebb kör- ben, gazdaságosan és célszerűen alkalmazzák őket. Az is vitathatatlan azonban.

hogy ez a folyamat minőségileg új formában fejlődik tovább, és hogy sok esetben

még a kezdet kezdetén vagyunk. -

A számítástechnika alkalmazásának közvetlen célkitűzései nagyon változatosak.

Ezeket különféleképpen lehet rendszerezni, csoportositani. Például:

—- a termelési folyamatok közvetlen irányítása;

— műszaki tervezési és hasonló feladatok megoldása. beleértve (: tudományos—műszaki fejlesztést;

— a vezetés és tervezés minőségének növelése különféle szinteken, továbbá az igazga- tási tevékenység racionalizálása.

A továbbiakban csak az utóbbi alkalmazási lehetőségekkel és ennek célkitűzé- seivel kívánok foglalkozni.

A számítástechnikának a vezetés és tervezés tökéletesítése érdekében történő alkalmazása mindeddig elsősorban olyan feladatok ésszerűbb megoldását jelen- tette, amelyeket eddig is elvégeztek, például kézi úton vagy a hagyományos lyuk—

kártyatechnikával. Az elektronikus számítógépek alkalmazása már ennek során is sok esetben jelentős népgazdasági haszonnal járt. így a feladatok elvégzése jelen- tős relatív, sőt abszolút munkaerő—megtakarítást tett lehetővé, s emellett az eredmé—

nyek aktualitása jelentősen javult a feldolgozási munkák átfutási idejének csök- kenése következtében. A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg a számvitel és a statisztika érdekében végzett összes munkának jóval több mint felét elektro—

nikus számítógépekkel végzik. Sőt, az ipari üzemekben ez az arány még nagyob is.

Ez az egyik oka annak, hogy a legutolsó 12—15 évben a számvitel és GM'S'tGlZlSZtlkG terén foglalkoztatottak száma a jelentősen megnőtt gazdasági méretek ellenére nem emelkedett, sőt sok területen szembetűnően csökkenthető volt. Eredménynek tekint—

jük, bár ez bizonyára még nem a végleges nagyságrend, hogy jelenleg az iparban és az építőiparban foglalkoztatottaknak alig 2 százaléka tevékenykedik a számvitel és a statisztika területén.

A számítástechnika széles körű alkalmazásának a vállalatoknál és a vállalatok feletti felügyelet szintjén döntő része van abban, hogy jelenleg az ipari termelésre.

a szerződések teljesítésére, a lakosság ellátását szolgáló termékkibocsátásra és az exportra vonatkozó információk — irányító szervek szerinti és területi részletezésben - már a beszámolási időszak utáni harmadik munkanap délutánján rendelkezésre állnak.

A számvitel és a statisztika egy sor feladatát hatalmas adattömegek ésszerű feldolgozásával és az összesítési munkák időszükségletének nagymértékű lerövidíté—

sével a gyakorlatban csak a modern számítástechnikára támaszkodva lehetett meg- oldani. Ezt elsősorban a nagy adattömegek megnövekedett tárolási és gyors hoz- záférési lehetősége, továbbá a fokozódó feldolgozási sebesség biztosította.

A számítástechnika alkalmazásának ez az új minősége különösen a korszerű teljesítményű számítógépeken alapuló adatbázisok és adatbázis—rendszerek beve—

zetésében nyilvánul meg, amit számunkra például a KGST-országokkal közösen kifej- lesztett és gyártott ESZR—berendezések második generációja biztosít. A számítás- technika alkalmazása csak ebben a formában teszi lehetővé a vezetés és a tervezés minőségének növelésével kapcsolatos sok olyan feladat elvégzését, amelyeket ko—

rábban a hagyományos technikai eszközökkel elvileg vagy gyakorlatilag nem lehe- tett megoldani.

A számítástechnikának a gazdasági élet területén történő alkalmazása majd—

nem mindig kapcsolódik matematikai, kibernetikai és különösen statisztikai (ponto- sabban számviteli és statisztikai) feladatokhoz. Ezek úgyszólván komplex módon jutnak érvényre, ami véleményem szerint, különösen áll az adatbázisok fejlesztésére és működtetésére. A számítástechnika a vezetés és tervezés különféle eszközeit ko- ordinált működésre készteti. Ez a tudományos elméleti munka fokozott integrációját követeli meg. amelyet az oktatás során is figyelembe kell venni. Különösen kívána-

tos, hogy a statisztika igazodjék ehhez a feladathoz, továbbá következetesen érvé-

nyesüljenek a statisztika lehetőségei és követelményei.

A Német Demokratikus Köztársaságban most már rendelkezésre állnak az adat- bázisok és az adatbázis-rendszerek kialakításának és üzemeltetésének több éves tapasztalatai. Mégis meg kell állapítani, hogy e tekintetben még csak a fejlődés

kezdetén tartunk.

A STATISZTIKAI SZERVEK ÚJ FELADATAI ; 625

A Német Demokratikus Köztársaság egyik legrégibb adatbázisa, az ún. ,,Köz- ponti Statisztikai Adatbázis" tíz éve áll fenn, és sok tekintetben jónak bizonyult.

Nélküle a Központi Statisztikai Hivatal a pártvezetéssel és a kormánnyal szemben fennálló kötelezettségeit már egyáltalán nem tudná teljesiteni, de nem lenne képes arra sem, hogy más szervek, mint az Állami Tervbizottság. a Pénzügyminisztérium.

valamint az egyéb állami és gazdaságirányító szervek munkájához nélkülözhetetlen információkat a kívánt minőségben, mennyiségben, részletezettségben és a meg—

felelő feldolgozási fokon rendelkezésre bocsássa.

A Központi Statisztikai Adatbázis a Német Demokratikus Köztársaság vala- mennyi iparvállalatának adatait tartalmazza, mégpedig olyan általános jellemzők, mint a felügyelet, a tevékenység súlypontja szerinti besorolás. tulajdonforma stb.

mellett, havonta. negyedévenként és évenként a vállalat több száz különféle mu- tatószámát, amelyek a vállalatok teljes termelési és újratermelési folyamatát jellem- zik, beleértve a tervadatokat. a szerződésekre vonatkozó adatokat és a termékválasz- ték részletezett adatait is. Az adatbázisban tárolt adatok tíz évig hozzáférhetők.

Az adatbázis révén lehetségessé vált, hogy bármely vállalatra vagy a vállalatok tetszőleges csoportjaira vonatkozó részletes adatok, beleértve a tervteljesítésre és a fejlődésre vonatkozó mutatókat is. a legrövidebb időn belül rendelkezésre állja—

nak. Ez a körülmény az ellenőrzés, a tervteljesítés mérése, az elemzés és a döntés- hozatal szempontjából igen nagy jelentőségű. ami különösen akkor igaz. ha a szűk—

séges adatokat valamely minisztérium, az Állami Tervbizottság vagy a Központi Sta- tisztikai Hivatal illetékes munkatársa munkahelyéről közvetlenül lehivhatja. a ki- vánt adatok a képernyőn megjelenhetnek. és szükség esetén ugyanott nyomtatott táblázat is készülhet az igényelt adatsorról. Ennek az ésszerű információs techniká- nak átfogó bevezetésére irányuló munkálatok eredményesen folynak. azaz máris vannak működőképes kisérleti megoldások.

Az adatbázis vázolt alkalmazási módjának széles körű bevezetéséhez még bi—

zonyára sok év munkája szükséges, de az e területen tevékenykedő munkatársakat erre a minőségében újszerű munkamódszerre már ma elő kell késziteni. Ez különö—

sen érvényes követelmény az egyetemeinken. főiskoláinkon folyó képzéssel szemben.

Magától értetődő, hogy e terv megvalósítása jelentős munka- és papirmegtakarítást tesz lehetővé; így már nem indokolt nagy tömegű tábla ,,raktárra termelése" csak azért. mert számítani kell arra, hogy meghatározott adatokra egyszer szükség lehet.

Az adatbázis hatékonysága tehát elsősorban abban mutatkozik meg. hogy gyor—

san hozzáférhetők és rendelkezésre állnak a gazdasági jelenségekre és folyama—

tokra vonatkozó speciális információk. amelyekhez egyébként a számanyag nagy—

sága és terjedelme miatt vagy egyáltalán nem lehetne hozzájutni, vagy csak jelen- tős munkaráforditás és papirfelhasználás órán. Ez az eredmény az adatbázisok- nak nem egyedüli. sőt nem is legfőbb és tipikus haszna. A döntő — véleményem sze- rint — az, hogy az adatbázisok alkalmazásával fokozatosan, bizonyos automatizálás valósítható meg a számanyagnak a döntéshozatal előtti mélyreható elemzésében, beleértve az optimalizálást is. és a gyakorlatban ez lépésről lépésre meg is valósul.

A rendelkezésünkre álló hatalmas számanyag alapjában véve csak ezáltal lesz hasz- nosítható és megalapozott döntések céljára feltárható.

Az adatbázis alkalmazása során elsősorban fontos egyedi jelenségek és folyo- matok kiválogatásáról van szó, amelyeket adott ismérvek szerint el kell különíteni, és be kell mutatni. llyen ismérvek például a tervteljesítési eltérések tűrési határai, jelentős változások a fejlődés ütemében, más jelenségekhez viszonyított nagyobb arányeltérések. a jelenség gyakoriságának változásai. Ezen ismérvek gondos kidol—

gozása alapvető jelentőségű az illető adatbázisok minősége és hatékonysága szem—

5 Statisztikai Szemle

pontjából. Különösen a jelenségek és folyamatok különféle arányait és kapcsola- tait kell pontosan megállapítani, dinamikájuk és viszonyuk figyelembevételével ma—

tematikailag megfogalmazni és rögzíteni.

Egyértelműen megállapítható, hogy egy adatbázis üzemelésének tervét csak hosszabb idő alatt lehet kialakítani és tökéletesíteni. Ezért különösen fontos, hogy a tervezés során általánosan használható és újrafelhasználható adatbázis-szerve—

zési megoldásokra törekedjünk, és lemondjunk a túlzottan egyedi megoldásokról.

A KGST-országok közötti tapasztalatcsere és a kétoldalú együttműködés elsősorban ezen a területen képes a fejlődést jelentősen meggyorsítani. Az automatikus kiválo- gatás a számítástechnika új alkalmazási módját képviseli, amit az adatbázisok teljes mértékben biztosítanak. A modern elektronikus feldolgozó berendezésekre épülő

adatbázisok mélyre ható elemző tevékenység automatizálását is lehetővé teszik.

Az elemzés terén különösen az arányok, összefüggések és kölcsönhatások, va- lamint a kapcsolatok konkrét mértékének feltárásáról van szó. Extrapolációk, előre—

jelzések és hasonló műveletek végzése is lehetséges. Ennek során sok ilyen számí—

tási eljárást meghatározott időközökben rutinszerűen is lehet végezni, amikor az eredményeket csak akkor nyomtatják ki, ha azok információtartalma adott kritériu—

moknak megfelel vagy célzott lekérdezés történt. Véleményem szerint nem a külön- álló elemző számítások végzése. a különleges sajátosságokat mutató eseti jelenség egyedi vizsgálata, vagyis az önmagában vett automatikus kiválogatás a tulajdon— '

képpeni döntő előny, hanem az, hogy az átfogó számanyag. amely sok időszakra vonatkozó, sok millió egyedi adatból áll, viszonylag rövid idő alatt, sok ezer össze—

hasonlítás, kombináció, csoportosítás és számítás eredményeképpen automatikus ellenőrzésre kerül, majd automatikusan és gyorsan információs értéket képviselő ismeretanyaggá ötvöződik össze.

Úgy hiszem, hogy a statisztikai elemző munka olyan forradalmi átalakulásának

kezdetén vagyunk, amely lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a statiszti-

kussal szemben. A statisztikusnak most már jóval előre fel kell ismernie a lehetséges érvényes kapcsolatokat és törvényszerűségeket, ezeket pontos matematikai formákba kell öntenie, (: szükséges feltételeket mennyiségi és minőségi szempontból egyértel—

műen és konkrétan kell meghatároznia.

A számítógéppel való párbeszéd során, a display—technika segítségével a sta- tisztikus és általában az elemzést végző személy további számítások kezdeménye- zésére. adott esetben új feltételek beiktatására, ezek variálására, kiegészitésére és kombinálására lesz képes. Ez a módszer elsősorban a számanyag mélyreható elem- zéséhez kapcsolódó kiegészítő számításokra és az idősorok továbbvezetésére fog korlátozódni, míg az alapvető és legfőbb munkákat az előre elkészített programok alapján kell végeznünk.

A Német Demokratikus Köztársaságban az adatbázisok ilyen elemző haszno- sításában az első lépéseket már megtettük, és ennek során részint jelentős isme—

reteket, részint hasznos eredményeket nyertünk. így például lehetőség nyílt a meg- valósult beruházások — akár az elhasznált állóeszközök termelésből kivonása volu—

menének és fokának figyelembevételével is —- és az egy foglalkoztatottra jutó, vala—

mint az egy ledolgozott munkaórára jutó teljesítmény fejlődésének egyes vállalatok és vállalatcsoportok közötti összehasonlítására, szemléltetésére, figyelembe véve például technológiai rendszerüket is. Ennek során figyelembe lehet venni az alapok hatékonyságának. a gépek és berendezések kihasználásának fejlődését. valamint a költséghányad alakulását is.

Az ilyen adatbázis nemcsak központi célokat szolgálhat. Minden megyére ha- sonló adatbázist építünk ki. Jelenleg a 15 megyéből négy megyében az adatbázis

A STATISZTIKAI SZERVEK ÚJ FELADATAI 627

teljesen működőképes. és a statisztikai munka részévé vált. Ezek a megyei adatbá- zisok nemcsak valamennyi iparvállalat. hanem az építőipar. a mezőgazdaság és a kereskedelem adatait is tartalmazzák. A további megyei adatbázisok kiépítésén és a központi adatbázissal való biztonságos összeköttetés megteremtésén célratörően dolgozunk.

A központi adatbázis és a megyei adatbázisok közötti meghatározott párhuza- mosság egyrészt a bevitt adatok biztonsága érdekében szükséges, másrészt elen—

gedhetetlen az adatbázisok központi, megyei és járási szintű intenzív használata érdekében is. Illúzió lenne azt hinni, hogy belátható időn belül meg lehet teremteni a megyék és a járások. valamint a központi adatbázis közötti gyors és közvetlen kapcsolatot, tekintettel a biztonság és a gazdaságosság követelményeire, nem be- szélve a szükséges tároló kapacitásról. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázis—

rendszere mellett még egy sor adatbázis—rendszer áll kialakítás alatt. Néhányukról meghatározott szempontból említést teszek.

Kormányunk 1978. novemberi határozata alapján most alakítjuk ki a helyi ál- lami szervek népességnyilvántartását. Az év végén minden megyében legalább egy járásra vonatkozóan működőképes népességnyilvántartás áll rendelkezésre. A tervek szerint valamennyi megye, járás, város és község igényeinek kielégítésére megfelelő teljesítőképességű ESZR számitástechnikai berendezéseken alapuló népességnyil—

vántartást hoznak létre. Tartalma szerint tehát ez is adatbázis-rendszer lesz.

Az említett határozatot egy járás népességnyilvántartásának megszervezése és kipróbálása után hozták.

Ennek a próbának eredményeként az illetékes járási és megyei tanácsok meg—

állapították, hogy a népességnyilvántartás nagyon jó és használható eszköz a helyi állami szervek munkájában, az ügyintézőket mentesíti a rutinmunkák végzése alól, több időt biztosít számukra az állampolgárok ügyeinek intézésére, és lehetővé teszi

munkájuk gyorsabb. pontosabb. alaposabb végzését.

Meg kell jegyezni a következőket.

A népességnyilvántartás működtetése révén az állampolgároktól nem igényel- nek semmi többletmunkát. A rendőrségi bejelentőhivatalokkal való szoros együttmű- ködéssel az ott történt személyi bejelentéseket (születés, házasságkötés. költözés, halálozás) használják, illetve dolgozzák fel, tehát ezeket az adatokat jelenleg az ESZR—104O berendezésen működő népességnyilvántartásba táplálják be. A népes- ségnyilvántartás naprakészen tartalmazza a terület lakónépességére vonatkozó ada- tokat -— községek és még kisebb területi egységek szerinti részletezésben. a területi számjelrendszernek megfelelően —, s nemcsak a nemről és az életkorról, hanem a családi háztartások összetételéről is tájékoztat. Ezzel gyakorlatilag is mindenkor ki- mutathatók a területen végbemenő meghatározott demográfiai változások. magától értetődően biztosítva az egyedi adatok bizalmas jellegét.

A Német Demokratikus Köztársaságban a népességnyilvántartás többek között a következő munkáknál állta ki a próbát:

—— az iskolakezdőgyermekek automatikus kikeresése és az értesítő lapok megírása, bele- értve a gyermek számára kijelölt iskola közlését is:

— a kor és nem szerint meghatározott önkéntes orvosi vizsgálatra behívásra kerülő ál—

lampolgárok automatikus kikeresése és a megfelelő értesítő lapok megírása (ily módon nem- csak jelentős munkaidőt lehetett megtakarítani. hanem az érintettek teljesebb tájékoztatá- sára. ínformálására is mód nyílt, ami az önkéntes vizsgálatra megjelent állampolgárok más járásokhoz képest lényegesen magasabb arányában tükröződött);

—— a választói névjegyzéket automatizáltan, az egyébként szükséges munkaidő töredéke alatt állították elő, és a névjegyzék teljessége is lényegesen jobb volt;

— kevesebb számú javításra volt szükség.

?

A háztartások nagyságára és összetételére vonatkozó járási adatokat is szerez- hettünk, tehát olyan információkat. amelyek különben csak a népszámlálásból 10 évenként állnak rendelkezésünkre. Ezzel hozzájutottunk a legszélesebb értelemben

vett népesedéspolitikához szükséges fontos forrásokhoz is.

A népességnyilvántartási adatbázis-rendszer további és teljes kiépítése más

kérdéseket és lehetőségeket is felvet. lgy például nagyon indokolt és megfontolandó

kérdés. hogy vajon nem lehet-e a jövőben ésszerűsíteni az egész hagyományos népesedésstatisztikát. Ha megfontoljuk. hogy jelenleg minden demográfiai változás- ról (születés, házasságkötés, válás. lakóhelyváltozás, halálozás) statisztikai bizony—

latot kell kitölteni és egyenként feldolgozni, érthetővé válik. hogy milyen ésszerűsí—

tési lehetőséget jelent a munka- és papírmegtakarítás, továbbá az adatfeldolgozás meggyorsítása. Ezenkívül további információkat is nyerhetünk külön munkaráfordítás nélkül a népességnyilvántartásból. így például a családi háztartások összetételének változásáról.

1979 novemberében megkezdtük annak tanulmányozását. hogyan lehet a kü- lönböző adatbázisokban tárolt adatok ténylegeshasznosítását számottevően növelni és az adatbázisok közötti kapcsolatteremtés fejlesztésével új lehetőségeket találni a vezetés és tervezés tökéletesítésére és az igazgatási költségek csökkentésére. Ez—

zel az optimális hasznosítás problémája nemcsak az egyes adatbázisokkal, az egyes

adatbázis-rendszerekkel szemben merül fel, hanem a meglevő adatbázis—rendszerek

összességével szemben is, a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek és lehető—

ségeinek tudatos kihasználása alapján. Ez kétségtelenül csak az egyes adatbázisok kiépítését követően történhet meg. Mindenekelőtt az szükséges. hogy ezt az össz- állami érdekeltséget az egyes adatbázisok megtervezésénél, megszervezésénéi és rendszerszemléletű kialakításánál figyelembe vegyék. Az adatbázis—rendszerek ösz—

szehangolásában nagy lehetőségek rejlenek o népgazdasági hatékonyság növelé—

sére és az eddig végzett munkák ésszerűsítésére, valamint a vezetés és tervezés minőségének javítására szolgáló új módszerek feltárására.

E feladat megfogalmazását és a megoldására vonatkozó nagy lehetőséget vilá- gítsa meg a következő példa.

A Német Demokratikus Köztársaságban központi határozatok alapján a társa- dalmi munkaerőalap adatbázisát is kialakítják. Ennek során dolgozónként számba veszik és az adatbázisban tárolják a tevékenységi pályával kapcsolatos olyan ada—

tokat, mint például a szakképzettséget, különleges képesítést, jelenlegi munkakört.

a foglalkoztató vállalatot, annak székhelyét stb. A jelenleg rendelkezésre álló és a jövőben várható technikai lehetőségeknek megfelelően ezt az adatbázist nem lehet központi formában létrehozni és működtetni, hanem a szükségleteknek megfelelően csak népgazdasági áganként és ágazatonként decentralizáltan. A személyenként figyelembe vett adatmennyiség viszonylag korlátozott. így például a vállalat műkö—

dési helyére vonatkozó adatokon túlmenően jelenleg a foglalkoztatott személy la- kóhelyét nélkülözni kell. A társadalmi munkaerőalap adatbázisának tartalmi korlá—

tozása és decentralizálása a rendelkezésre álló szűk tárolókapacitás mellett a tárolt adatok naprakész nyilvántartásának technikai nehézségeivel is összefügg. Ez egyéb-

ként olyan probléma. amelyet gyakran nem csak az elmélet hanyagol el elmarasz-

talható módon, hanem a gyakorlat sem részesít kellő figyelemben.

Valamely adatbázis létrehozása, az adatok előszöri bevitele oldaláról a leg- többször nem vet fel különösebb problémákat. Egész más a helyzet természetesen az

adatbázisok naprakész vezetése szempontjából.

A Német Demokratikus Köztársaságban a toglakoztatottak száma az ipari ta—

nulókkal együtt jelenleg majdnem 9 millió. A tevékenységi pályára vonatkozó összes

A STATISZTIKAI SZERVEK ÚJ FELADATAI 629

lényeges adat egyszeri felvétele világosan áttekinthető és kiszámítható feladat.

amely -— meghatározott időre elosztva -— a rendelkezésre álló tapasztalatokra. a be- vált szervezési formákra és gépi eszközökre támaszkodva, nem vet fel elvi problémá- kat, és jól kézben tartható.

Az adatbázisból azonban mindig naprakész és valóságos adatokat várnak. Ez annyit jelent. hogy a tevékenységi pálya megkezdésének és befejezésének eredmé—

nyét. évente mintegy félmillió esetet ugyanúgy folyamatosan számba kell venni és rövid időn belül rögzíteni kell. mint az egyes foglalkoztatottak munkahelyváltozását, munkakörüknek a vállalaton belüli változását, magasabb szakképzettség megszer—

zését és hasonlókat. Az ilyen események száma évenként jóval egymillió felett van.

Ha még a lakhelyváltozást is figyelembe kellene venni, ez újabb több százezer esetet jelentene akkor is, ha csak a község- és járáshatárokat átlépő belső vándorlásról lenne szó. Minden ilyen esetet elsődlegesen számba kell venni, majd biztosítani kell a teljes körű és pontos továbbítást. majd az adatrögzítést, ellenőrzést és az adatbázisba való bevitelt. Összességében tehát jelentős nagyságrendű munka ez.

amelyet ésszerűen és megbízhatóan kell megszervezni, és amely minden esetben meghatározott. nem jelentéktelen költséggel jár.

Az elmondottak azt kívánták alátámasztani, hogy a számba vett és folyamatosan nyilvántartandó ismérvek számát elsősorban az adatbázis folyamatos működése szempontjából kell pontosan és az optimum szintjén megszabni. amelynek során a naprakész nyilvántartással kapcsolatos követelmények inkább meghatározók, mint az előszöri adatbevitel feltételei.

A társadalmi munkaerőalap adatbázisainak konkrét esetében azonban egé—

szen más megoldás is kínálkozik arra, hogy a foglalkoztatottak létszámának népgaz- dasági ágak és ágazatok szerinti nagysága. összetétele, változása mellett egyidejű—

leg a dolgozók lakóhelyéről területi adatok, települések és járások szerint is ren—

delkezésre álljanak. Ez lehetővé tenné a lakóhely és a munkahely közötti kapcsolat.

azaz a munkaerő ingavándorlásának feltárását is.

E kérdés megoldását a társadalmi munkaerőalap adatbázisai és a népesség—

nyilvántartás közötti ésszerű, talán kombinációnak is nevezhető összeköttetés jelenti.

Mindkét adatbázis tartalmazza az állampolgárok személyi számát. Egyik adat- bázisban ehhez csatlakoznak a megfelelő demográfiai adatok, beleértve a lakó- helyet. A másik adatbázisban ehhez kapcsolódnak a tevékenységi pálya lényeges adatai. Ha meghatározott időn belül sikerül a személyi szám alapján az említett adatokat vagy ezek jelentős részét összekapcsolni. tárolni vagy kinyomtatni, ebből rendkívül jelentős népgazdasági előny származna. Rendelkezésre állnak például részletes adatok a foglalkoztatottak szakképzettségéről és munkaköréről lakóhelyük szerint is. Ez területi tervezési és egyéb feladatok céljára kiemelkedő jelentőségű volna. A lakásépítés területi tervezését például a családi háztartások valamennyi tagjának munkahelye szerint lehetne optimalizálni. Sőt az a kérdés is felmerül. hogy az említett feltételek mellett nem lehetne-e a népszámlálásokat, amelyek sok millió márka költséggel járnak, az eddigieknél lényegesen ritkább időközönként végrehaj—

tani vagy később teljesen elhagyni.1

Már több mint két évtizede nincs szükségünk népszámlálási adatokra abból a célból, hogy a népesség számát, kor és nem szerinti megoszlását, továbbá a foglal- koztatottak számát szakképzettségi és alkalmaztatási ismérvek szerinti tagolásban megállapítsuk. Ez különféle folyamatos adatgyűjtések alapján megbízhatóan és ki-

!Ebben az összefüggésben meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy nagyobb időközökben szükséges-e népszámlálást tartani az adatbázisokban szereplő adatok helyességének ellenőrzése céljából. Továbbá az is ésszerű lenne, hogy megfelelő időpontokban folyamatos ellenőrzésre kerüljön sor (például évenként az adat-

bázisokban szereplő adattömeg 10 százalékára vonatkozóan).

elégítő pontossággal történik. A népszámlálás célja elsősorban ezen adatok kom—

binációja, hogy számba vegyük a családi háztartások struktúráját, és hogy megis-

merjük az állampolgárok szakképzettségét és munkakörét a demográfiai jeilemzők—

kel, különösen pedig a lakóhellyel összefüggésben. Mindezeknek a jellemzőknek a meghatározása rendszeresen és nem csak 10 évenként megvalósítható lenne a tár- sadalmi munkaerőalap és a népességnyilvántartás adatbázis—rendszereinek ésszerű

kombinálásával és koordinálásával.

Elméletileg nem fér kétség ahhoz. hogy a két adatbázis említett kombinációja megvalósítható. A döntő és konkrét kérdés az, hogy ez a cél a rendelkezésre álió technikai eszközök birtokában hogyan érhető ei minimális. nem is növelhető. sőt kezdettől fogva csökkenő társadalmi munkaráforditás mellett. Ez a kérdés. vélemé—

nyem szerint, nemcsak gyakorlati természetű, hanem mélyreható elvi tartalma is van, mint minden olyan kérdésnek. amely az információk feldolgozási technológiájával

kapcsolatos ésszerűsítésre vonatkozik.

A konkrét esetben kedvező kiindulópontot jelent. hogy mindkét adatbázis—rend—

szer azokra az adatfeldolgozó központokra támaszkodik. amelyek az Állami Adat—

feldolgozó Kombináthoz tartoznak. Ez a kombinát az Állami Adatfeldolgozó Válla-

latok Egyesülésének bázisán 1980. január 1-i hatállyal jött létre. és a Központi Sta—

tisztikai Hivatal einökének felügyelete alatt áll.

Ennek az első látásra bizonyára nem túl tudományos igényű feladatnak racio—

nális megoldásával jelentős népgazdasági eredményt kívánunk elérni. Mellékesen szólva, sokkal nagyobb eredményt, mint amire a matematika, a matematikai statisz—

tika vagy a kibernetika egyik—másik elegáns. elméletileg ragyogó módszere képes, mivel ezek közgazdasági felhasználásra csak nagyon kevés speciális esetben ai- kalmasak.

1970 és 1978 között a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságának nem ipari ágazataiban az elektronikus adatfeldolgozás mintegy 30000 munkaerőt sza- badított fel eddigi többségében egyhangú, rutinjeliegű munkája alól. Ezt a nagy—

ságrendet az objektív feltételektől függően a jövőben túl kell szárnyainunk. Ehhez az szükséges, hogy újszerű megoldásokat találjunk, de magát a számítástechnikát is hatékonyabban alkalmazzuk. azaz kihasználását a technikailag lehetséges hatá—

rokig növeljük. Feltétele ennek az ésszerű adatfeldolgozó szervezet is, azaz az adat—

feldolgozó állomások és üzemek létrehozásában a gazdasági szervezés ésszerű for- máinak és módszereinek alkalmazása, beleértve a termékcsoportos tervezés elveinek és a konkrét adminisztrativ területekért való felelősség elvének érvényesítését. A kis teljesítőképességű. elaprózott adatfeldolgozó szervezetek ellen határozott harcot kell folytatni, mivel tények bizonyítják, hogy éppen a nagy teljesítményű számítóközpon—

tok hasznosíthatják a legjobban a ma és holnap még korlátozottan rendelkezésre álló elektronikus adatfeldolgozó technikát, ezek biztosítják leginkább a számítás—

technikai munka eredményességét. különösen az adatbázisok működtetésében.

A számítástechnika átfogó alkalmazásával, különösen az adatbázis—rendszerek hasznosításával sok területen és a népgazdaság majd minden ágazatában minő- ségileg új megoldások jönnek iétre. amelyek egyrészt a döntéshozatal szinvonalát közvetlenül emelik, másrészt az ezt megalapozó információfeldoigozási munkák.

ezen belül is főleg a számviteli és statisztikai feladatok teljes racionalizálását teszik lehetővé. Ezt is bizonyítani lehet egy konkrét példával.

Mint ismeretes. a Német Demokratikus Köztársaságban a fogyasztásicikk-keres—

kedelem részére szükséges gépi adatfeldolgozást az Állami Adatfeldolgozó Kom- binát megyei számitóközpontjai végzik. Ezek a számitóközpontok olyan szolgáltató üzemek, amelyek a népgazdaság sok ágazatát kiszolgálják. A beikereskedelem

A STATISZTlKAl SZERVEK ÚJ FELADATAI 631

számára is feldolgozzák a szükséges információkat, beleértve az áruforgalmi szer- vezés és irányítás számára szükséges adatokat. Ennek keretében feldolgozzák a kis- kereskedelemnek a nagykereskedelemhez küldött megrendeléseit, és kimunkálják nagykereskedelmi raktárak számára a kiszállítandó áruk választék szerinti összeállí—

tására vonatkozó utasításokat. elkészítik a bolthálózatba irányuló szállítások útvo- naltervét, összeállítják a számlákat és a szállítóleveleket, elvégzik a nagykereske—

delmi készletállomány továbbvezetését, s emellett ellenőrzik az áruk beérkezését és a szállítási szerződések teljesítését. A számítóközpontok segítségével tehát nagy—

részt középgépekkel és részben számítógépekkel oldják meg az áruforgalom szer—

vezésével és irányításával kapcsolatos feladatokat. Ennek eredményeként az utolsó tíz évben mintegy 10000 főt lehetett átcsoportosítani más kvalifikált munkára, miköz—

ben az árukiszerelés és az áruforgalom volumene jelentősen növekedett. Mindezek ellenére a munkák még mindig költségesek, és továbbra is szükségesek az árufor- galom folyamatát részletes árunómenklatúra alapján tükröző, hagyományos módon szerzett statisztikai információk a lakosság ellátásának tervszerű irányításához, to- vábbá az áruellátási tevékenység javítását célzó elméleti ismeretek gyarapításához.

A számítástechnika alkalmazásának fokozatos tökéletesítése és a tervezett beruházásokkal való továbbfejlesztése perspektivikusan új megoldások felé mutat.

A nagy bevásárló központok kialakulásával a jövőben a kiskereskedelemnek a nagykereskedelemhez küldött árumegrendeléseit nem írásos megrendelés formájá—

ban, hanem a kiskereskedelmi hálózat egységeibe telepített terminálok segítségével

közvetlenül az adatbázishoz továbbítják, amely elvégzi a nagykereskedelmi vállalat áruforgalmi tevékenységének irányítását. Ezzel nemcsak papírt és időt takarítanak

meg, hanem a képernyős terminálokon azonnal tájékoztatás is nyerhető, ha a meg-

rendelt áru a kívánt mennyiségben nincs raktáron. Ilyen esetben hasonló rendelte- tésű más áru. például egy másik fajta jam vagy bor kerül kínálatra, úgyhogy a meg—

rendelést (: konkrét lehetőségeknek megfelelően azonnal módosítani lehet. Az adat—

bázis ezután automatikusan irányítja az áruk választék szerinti összeállítását. ki—

szállítási útvonalak szerinti csoportosítását, a számlák kinyomtatását, és napraké- szen vezeti a raktár árukészletének adatait. Ezen felül a megadott normák, illetve a szállítóknak adott megrendelések alapján ellenőrzi a szállítási szerződések betar- tását. Mindezek eredményeként elérhető a lakosság gyorsabb és jobb ellátása, mi- közben ésszerűsíthető a költségfelhasználás, s ezen belül elsősorban az admi—

nisztrációs költségek csökkenthetők. A különféle nyomtatványokkal, megrendelések- kel és számlákkal kapcsolatos teendők jelentős része megtakarítható.

Amikor a részletes nómenklatúra szerinti pillanatnyi árukészletet csakúgy, mint a teljes áruforgalmi folyamat adatait az adatbázisban naprakészen tárolják, és ezek az adatok gyakorlatilag bármikor lekérdezhetők, akkor a terjedelmes belkereskedel- mi beszámolási rendszer szervezése szempontjából is teljesen új megoldási lehető- ségek kínálkoznak. Tartalmi, technológiai és programtechnikai szempontból orszá- gosan egységes szervezést feltételezve, meghatározott időpontokban (vagy különle—

ges igények esetén megfelelő program alapján) a távadatközlés, illetve a táv—adat- feldolgozás lehetőséget ad a megfelelő adatok területi szintű vagy országos össze- sítésére. igy a hagyományos módon szervezett statisztikai beszámolási rendszer fe—

leslegessé válik.

Sok területen nemcsak a szakmai és az igazgatási beszámolási rendszer, ha—

nem az irányítási és döntési folyamatok is összeolvadnak a közvetlen információ- áramlással, ami e folyamatok szervezésében a papírmentes formára való áttérést eredményezi. Az irányítási, döntési és információs folyamatok forradalmasítását általában együtt lehet és kell végrehajtani. Az egyes folyamatok sajátos célkitűzései

és követelményei nem szorulnak háttérbe. hanem a szómítóstechnikón nyugvó egy—

séges technológiai folyamat keretében valósulnak meg.

Műszaki szempontból ez a kérdés máris megoldható és kísérleti kialakitása lépésről lépésre történik. Átfogó megszervezése jóval meghaladja egy ötévesterv- időszak kereteit. Mégis, ma már szükséges. hogy a megfelelő célkitűzést rögzítsük, és

a jövőbeni fejlődés útjait kijelöliük, hogy lehetőleg gyorsan, nagyobb kitérők és

hibak nélkül jussunk el a célhoz. E feladatok és népgazdasági súlyuk vilagos meg- fogalmazása feltétele annak, hogy az erőket az effajta feladatokra a szükséges mér- tékben koncentráljuk. Nem utolsósorban azonban arról is szó van. hogy egyetemi és főiskolai hallgatóink ma és holnap megbarátkozzanak azokkal a lehetőségekkel, eszközökkel és technológiákkal, amelyekkel hivatásuk gyakorlása során a jövőben találkoznak, és amelyek tovóbbfeilesztésében ők maguk is hamarosan közreműköd—

nek. *

PE3lOME

Cornacuo MHeHmo aarapa Hecronmeü cnn-m, sansi'iouterocn npencenareneM I'ocynap- CTBeHHOI'O uempanhnaro crawcmuecnaro ynpaaneima I'epmchnoü AeMonpamuecrcoi—i Fec- nyőnmm, pyxoaonsman u nnal-ionos nearenbuocn HOBCeMMpHO a aoapacraiouseii mepe HymAae'rcn a npumeneuuu maTeMa'rw-recxnx, xuöepHeTi—mecxux, BBNMCNHTenbl-Iblx w mamam- uecnux Merogoa.

anMeHeHHe amx MeTOAOB "meet HHble macmraősi a crpaHax :: paanuunbm oőmecv- aeHHo-sxonoMi—mecxum choeM. B oruomemm npumeHuMocm COBpeMeHHbIX metanoa n cno- coőos MHeHMH Teopemnoa n npanmxaa nőm—mo He coananaio'r.

B couuanucmuecmx crpanax corpynuuuecmo memny TeOpeTMKaMH M npax'muecxumn paÖOTHHKaMH sansercn őonee TeCHbIM, xors " snecs HMelOTCSI npoőenbi a I'IpVIMeHeHHH coa-

peMeHl—Iblx MeTOAOB " cpeAC'ra.

Aa-rop npuaopmr Bamneümue oőnacm npumenenun asiuucnurenbuoü rexuuxu a craruc- 'mxe Booőlue " B l'epmaHCKoü AeMOKpaTl—mecxoü Pecnyőnmce. HOAHepKHBaeT suauenue "

p.aer nonpoőnoe onncaHue COSAaHHbIX mm Haxonnumxcz a craAm ctaHoeneHua : I'AP 6a3 gar—mux u cuc-rem 6a3 AaHHbIX.

SUMMARV

Management and planning reauire at an even increasing extent all over the world the use of the means and techniaues of mathematics. cybernetics, Computing science and statis- tics. as it is stated by the author. President of the State Central Statistical Office of the German Democratic Republic. *

To what extent these methods and procedures are applied is different in countries with different socio-economic systems. No agreement has generally been reached among theoret- ical and practical experts as far as the applicability of up-to—date methods and procedures is concerned. The co—operation of theoretical and practical experts seems to be closer in the socialist countries; nevertheless, the use of up-to-date techniaues and means is not always satisfactory even here.

The author points to major fields of the use of computing science in statistics in general and in the German Democratic Republic. He deals in more details with data bases and with systems of data bases, formed or being formed in the German Democratic Republic.