A központi statisztikai hivatalok feladatai, szervezeti felépítésük és munkájuk szervezése

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HlVATALOK FELADATAI, SZERVEZETI FELEPlTESUK ES MUNKÁJUK SZERVEZESÉ

A. NEVZOROV —— L. UMANSZKU

A szovjet állami statisztika, a Nagy Október szülötte -— amelynek 60. év-

fordulójáról ebben az évben fog az ország és az egész haladó emberiség meg—

emlékezni — fejlődése minden szakaszában fő rendeltetését a párt és a kormány által eléje állított feladatok teljesítésében látta

A szovjet állami statisztika Lenin közvetlen irányításával mint egységes közpon- tosított rendszer jött létre és alakult ki.

A jövő évben lesz 60 éve annak, hogy Lenin a Központi Statisztikai Hivatal megszervezéséről szóló dekrétumot aláírta. Az azóta eltelt időszakban a szovjet statisztika szervezete, fejlődése és továbbfejlesztése a Szovjetunió Kommunista Pártja és Központi Bizottsága, valamint a szovjet kormány állandó gondoskodásá—

nak tárgya volt.

A lenini elveken alapuló statisztika a szovjet állam gazdasági és társadalmi ha—

ladásával együtt fejlődik. A jelenlegi szakaszban, a társadalmi termelés méretei növekedésének, (: népgazdasági összefüggések bonyolultabbá válásának, a gaz- daság dinamikus fejlődésének feltételei között, amikor a termelés hatékonysága emelésének és a munka minősége növelésének feladata a népgazdaság minden láncszemében előtérbe került,.a statisztikának mind bonyolultabb problémákat kell megoldania. Ez a szervezeti felépítés és a munkaszer'vezés állandó továbbfejlesz—

tését követeli meg.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa a szovjet statisztikusok elé feladatul állította a számviteli és beszámolási rendszer. a statisztikai információ javítását, az irányítás és a tervezés növekvő követelményeinek meg- felelően. Ennek megoldására irányul az állami statisztikai szervek egész mun- kája.

A legfontosabb feladat annak a statisztikai információnak a tökéletesítése,

amely a szovjet népgazdaság 1976—1980. évi tizedik ötéves fejlesztési terve és az éves tervek feladatai teljesítésének menetét jellemzi. Az állami statisztikai szervek szerepe növekszik a szocialista kötelezettségek és ellentervek teljesitésének meg- figyelésében. Ez a munka, amely már a kilencedik ötéves tervben elkezdődött. a

tizedik ötéves terv éveiben továbbfejlődik.

Egyidejűleg az éves és a távlati tervek összeállításához szükséges anyagok előkészítését is biztosítják. Különös figyelmet fordítanak a beszámolási adatok

,Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése — a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" címmel 1977. április 19. és 22 között Budapesten rendezett KGST tudományos szemináriumon megvitatott előadás.

(2)

NEVZOROV - UMANSZKIJ: A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALOK 999

teljesebb előkészítésével együtt a népgazdaság fejlődésében a beszámolási idő—

szak végéig várható eredmények meghatározása pontosságának növelésére. A népgazdasági fejlődés rövid távú előrejelzésénél a közgazdasági—matematikai mód- szerek alkalmazásának növelésére törekszenek.

Tovább fejlesztik a népességszám távlati meghatározására alkalmazott szá—

mításokat. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számításokat végzett a táv- lati népességszám meghatározására. az ország egészére és a szövetségi köztársa- ságokra vonatkozóan 2000-ig, valamint területenként 1990—ig. Ezeket a számításo—

kat időszakonként (2—3 évenként) pontosítják.

Feladatul tűzik ki a statisztikai szervek munkájának aktivizálását az állami tervek tervezetének megvitatásában és az ennek megfelelő következtetések és ja- vaslatok készítésében. Természetes, hogy a tervteljesités menetére vonatkozó ada—

tok elemzése, a tervek kidolgozásához szükséges anyagok előkészítése a statisztikai mutatószám-rendszer állandó továbbfejlesztését és az állami tervmutatók rend- szerével való összekapcsolását, a statisztikai mutatószám-rendszer és a tervmutatók rendszere, valamint meghatározásuk módszertana teljes egységének biztositását követeli meg.

Emellett azonban figyelembe kell venni. hogy a statisztikai mutatószám—rendszer szélesebb, mint a tervezésé. Ki kell dolgozni olyan új mutatókat, amelyek a terme- lés műszaki színvonalát és a termelés minőségét, a munkaerő—, az anyagi és a pénz- ügyi tartalékok felhasználását, a társadalmi munka termelékenységet jellemzik.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és az állami statisztikai szervek munkájukat a jövőben, mint eddig is, az összállami statisztika egységes módszer- tana és szervezete általános elvei alapján végzik, abból kiindulva, hogy a Szov- jetunióban a centralizált számviteli és statisztikai rendszer az államirányításnak és a népgazdaság tervszerű vezetésének egyik legfontosabb emelője.

A számvitel és a statisztika centralizált irányítását és továbbfejlesztésüket az biztosítja, hogy a Szovjetunióban az állami statisztikai beszámolórendszer mutató- számainak jóváhagyása népgazdasági vonatkozásban a Központi Statisztikai Hi- vatal kizárólagos joga és hatásköre. Semmilyen más irányító vagy gazdasági szerv ilyen joggal nincs felruházva, sőt a minisztériumoknak és főhatóságoknak nincs joguk alárendelt vállalataiktól és szervezeteiktől olyan beszámolókat vagy mutató- számokat követelni, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal vagy az illetékes szö- vetségi köztársasági központi statisztikai hivatal nem hagyott jóvá, ugyanakkor a vállalatoknak és szervezeteknek meg van tiltva, hogy ilyen beszámolót szolgáltas- sanaik.

A szövetségi köztársaság gazdasága konkrét sajátosságainak a statisztikai be- számolójelentésben való visszatükrözése céljából a köztársaságok központi sta—

tisztikai hivatalai felvehetnek abba kiegészítő. a gazdaság és a terv sajátosságait visszatükröző statisztikai mutatószámokat, valamint végezhetnek különböző pótló- lagos statisztikai munkákat. amelyek nem sértik meg a statisztikai módszertan egy- ségét és a szovjet állami statisztika egységes alapelveit.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a párt-. a tanácsi es a tervező szervek munká- jukban felhasználják azokat az adatokat, amelyeket az állami statisztikai szervek biztosítanak részükre. lóvá nem hagyott beszámolójelelntés felbukkanása esetén a Központi Statisztikai Hivatal szerveinek joguk van annak megszüntetésére, s az erre vonatkozó utasításukat minden minisztériumnak és főhatóságnak kötelezően végre kell hajtania.

A számvitel és a statisztika centralizált vezetését és továbbfejlesztését az is biztosítja, hogy a legfontosabb ágazatokra (az iparra. a mezőgazdaságra, a be-

(3)

1000 A. NEVZOROV — L. UMANSZKU

ruházásokra és néhány más ágazatra) vonatkozó beszámolás a Szovjetunióban az állami statisztikai szervekben van központosítva. Ezen ágazatok vállalataitól és szer—

vezeteitől minden beszámolót az állami statisztikai szervek kapnak meg. ott dolgoz-

zák fel őket. és onnan küldik meg az adatokat az irányító szerveknek, az illetékes minisztériumoknak és főhatóságoknak. A minisztériumokba és főhatóságokhoz a

központosított beszámolás esetében az alárendelt vállalatok és szervezetek be- számolóinak csak a másolata kerül, de nem a statisztikai szervekkel való párhuza- mos feldolgozásuk végett, hanem csak az operatív irányítás céljára. A vállalatok.

építkezések, kolhozok és szervezetek beszámolói megküldésének határidejét a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában állapítják meg. és azt a beszámolási

nyomtatványokon feltüntetik. A vállalatok és szervezetek számára az előírt határ- idők betartása ugyanúgy kötelező. mint a beszámolási adatok megbízhatósága.

A tervek tudományos megalapozottságának növelése kiegyensúlyozottságuk javítása és a társadalmi—gazdasági feladatok elmélyültebb kidolgozása útján a bővített szocialista újratermelés alapvető eredményeit és arányait visszatükröző ( népgazdasági mérleg kidolgozásának továbbfejlesztését követeli meg. A mérleg—

munkák területén a Szovjetunióban már hatalmas tapasztalat halmozódott fel. A múlt évben volt 50 éve annak, hogy a sajtóban megjelent a Szovjetunió 1923/1924.

(gazdasági) évre vonatkozó első népgazdasági mérlege. A Szovjetunió Tudomá- nyos Akadémiája. a Szovjetunió Tervhivatala és a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala ezzel az évfordulóval kapcsolatban jubileumi konferenciát rendezett a nép- gazdasági mérlegről, amely konferencia összegezte a mérlegmunkák szervezése te- rén a Szovjetunióban kifejtett jelentős tudományos és gyakorlati tevékenység ered—

ményeit.

A jelen időszakban a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala sokoldalúan

fogja fejleszteni és tökéletesíteni a népgazdasági mérlegek és az ágazati kapcsola—

tok mérlege kidolgozásának és elemzésének módszertanát, melyek a fejlett szocialis—

ta társadalom feltételei között, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlő- désének körülményei között mind nagyobb és nagyobb jelentőséggel bírnak. Szév les körben elterjedt a szovjet statisztikában az ágazati kapcsolatok beszámolási mérlegének kidolgozása. llyen mérlegeket a Szovjetunió egészére és minden szö—

vetségi köztársaságra vonatkozóan kidolgoznak. Mostanáig a mérlegeket ötéven- ként egyszer állították össze (1959, 1966, 1972), az 1975. beszámolási évtől kezdő—

dően — rövid program alapján - évenként fognak készülni. míg a szélesebb program szerint, ahogy azelőtt is, öt évben egyszer.

Az állami statisztika egyik legfontosabb feladata a társadalmi termelés haté—

konysági mutatói kiszámításának továbbfejlesztése.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és tudományos kutatówinte'zetei intenzíven dolgoznak jelenleg e probléma megoldásán. Emellett kitartunk ama nézet mellett, hogy a társadalmi termelés hatékonyságát nemcsak egészében véve az összevont mutatók alapján. hanem egyes tényezőnwként, egyes ágazatok, minisz-

tériumok, főhatóságok szerint is tanulmányozni kell.

E probléma vonatkozásában egy sor vizsgálat elvégzése áll a Hivatal előtt.

Ezek közé tartoznak: egyes nehézipari ágazatokban a berendezések állományá- nak, mozgásának és kihasználásának vizsgálata; néhány textilipari ágazatban a fonó— és szövőberendezések felújításának és kihasználásának vizsgálata, a mező—

gazdasági géppark élettartamának megfigyelése a kolhozokban és a szovhozok—

ban, a beruházások hatékonyságának vizsgálata az új építkezéseknél, vállalatok

és objektumok rekonstrukciójánál az iparágakban, a mezőgazdasági beruházások

hatékonyságának vizsgálata stb, x

(4)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALOK 1001

A társadalmi termelés hatékonyságának tanulmányozásánál a jelenlegi szakaszban nagy jelentőségük van a népességi statisztikának és a munkaerő—tartalé- kok statisztikájának.

Különleges figyelem tárgya jelenleg az előttünk álló 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás előkészitése.

A népszámlálás programja a demográfiai és társadalmi folyamatok elemzésé- hez szükséges különböző adatok gyűjtését irányozza elő. Többek között nagy figyelmet szentelnek annak, hogy adatokat kapjanak a munkaerőforrások állomá- nyáról és területi elhelyezkedéséről, a foglalkoztatott népesség társadalmi—gaz- dasági összetételéről, a családok nagyságáról és összetételéről. a népesség repro—

dukciójáról. A népszámlálást speciálisan felkészített számlálóbiztosokkal tervezik elvégezni, emellett a számlálólap új formájának alkalmazását tervezik. amely egy- idejűleg technikai hordozó is az elsődleges információk elektronikus számítógépen történő számbavételéhez. Ennek az újfajta kérdőívnek alkalmazásával már a lakos- ság kikérdezésekor sor fog kerülni a kérdések egy részére adott válaszok kódolá—

sára, a grafikus jeleknek közvetlenül a számlálóbiztos által való bejegyzése útján.

A megfigyelési program bonyolultabb kérdéseire adott válaszok kódolása a helyi statisztikai szervekben történik. Az 1979. évi össz-szövetségi népszámlálás mód- szertani és szervezési utasításainak tervezeteit próbaösszeírás útján ellenőrizték, amelyet a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala folytatott le 1976 novemberé—

ben az ország kilenc kerületében, mintegy—800 000 főre vonatkozóan. A próbaössze—

írás eredményei lehetővé teszik a népszámlálási dokumentáció tervezeteinek pon- tosítását.

Egyik legaktuálisabb probléma, amelyet a közeljövőben meg kell oldani. a mi—

nőségi mutatószámok tudományosan megalapozott rendszerének kidolgozása: a termelés minőségi mutatószámától a népgazdaság valamennyi láncszeme'ben vég—

zett munka minősége számbavételének mutatójáig. Nagy tudományos és gyakorlati jelentősége volt az 1977 januárjában a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala Tudományos Kutató Intézete, a moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet. az Össz—

szövetségi Szabványügyi Tudományos Kutató Intézet és a Tudományos-technikai társaságok Össz—szövetségi Tanácsa által ,.A termelés és a munka minősége sta—

tisztikájának helyzete és a továbbfejlesztés útjai" témában együttesen rendezett tudományos tanácskozásnak.

A Szovjetunióban a társadalmi fejlődés és az életszínvonal—emelés széles körű programja valósul meg. Ez a szovjet statisztikusok elé számos aktuális problémát állít a szocialista életmód komplex tanulmányozása vonatkozásában.

A szovjet statisztikai gyakorlatban a szóban forgó probléma jellemzésére szá- mos mutatót dolgoztak ki. Megérett azonban egy olyan mutatószám—rendszer ki—

dolgozásának szükségessége, amely lehetővé tenné a társadalmi életkörülmények komplex. integrált jellemzését a fejlett szocialista társadalom feltételei között.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában és a Központi Statisztikai Hi- vatal Tudományos Kutató Intézetében nemrégen megfelelő osztályokat hoztak létre, amelyek speciálisan a társadalomstatisztika szervezési problémáinak kidol- gozásával foglalkoznak.

A társadalmi kérdések tanulmányozásában a meghatározott állami beszámo-

lási rendszer mellett még kiterjedtebben fogják alkalmazni az egy időpontra vo-

natkozó és reprezentatív statisztikai megfigyelések módszereit, éppúgy, mint a köz- vélemény—kutatást.

Kiemelkedő jelentősége van a háztartásstatisztikai felvételeknewk. 1977—ben a

háztartásstatisztikában egy időpontra vonatkozó felvételt hajtanak végre a háztar—

(5)

1002 A. NEVZOROV -— l.. UMANSZKU

tásvezetés időráfordításának. a lakosság közfogyasztási cikkek iránti keresletének.

ruha- és cipőellátottságának megállapítása végett.

A társadalomstatisztikai felvételek egész sorát kívánják a háztartás-statisztikai hálózat segitségével végrehajtani a következő években is.

A rendszeres háztartásstatisztikai felvételeken kívül a Szovjetunió Központi Sta- tisztikai Hivatala háromévenként különböző népgazdasági ágakba tartozó 310000 munkás-, alkalmazotti és kolhozcsaládra kiterjedő reprezentatív felvétel segítségé—

vel vizsgálja a családok összetételét és jövedelmét. A legutóbbi ilyen felvétel 1975 szeptemberére vonatkozott, míg a következőt 1978-ban tervezik lebonyolítani.

E reprezentativ felvétel alapvető feladata az. hogy adatokat gyűjtsenek a családok egy főre jutó átlagos jövedelem szerinti megoszlásáról. a családok jö—

vedelmeinek megoszlásáról fórrások szerint, a családok nemek és a családtagok életkora szerinti összetételéről, a munkaképes személyek foglalkoztatottságáról. :!

családok lakáskörülményeiről és az elfoglalt lakóterület kétnyeliméről. a szabadsá—

gok felhasználásáról, a kulturális és háztartási eszközökkel való ellátottságról stb.

A következő években jelentősen növekedni fog azoknak a munkáknak a vo-

lumene. amelyek a környezet gazdaságstatisztikai megfigyelésével kapcsolatosak.

A szovjet kormány több határozatot fogadott el, amelyek a környezetvédelemmel, a természeti erőforrások ésszerű felhasználásával és újratermeléwsével kapcsolatos

kérdések megoldására irányulnak.

Az emberi környezet védelme az állami tevékenység fontos szférája. amely a népgazdaságfejlesztő állami tervekben visszatükröződik. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala kidolgozta a környezet állapotának (az ásványkincsek komp—

lex felhasználása és a veszteségek, a légtér védelme, a vizek hasznositása stb.) vizs—

gálatához szükséges mutatószám—rendszert és beszámolókat.

A környezetstatisztik'a fejlesztésének hatalmas jelentősége van.

A számvitel és a statisztika továbbfejlesztése a Szovjetunióban a modern szá—

mítástechnirka széles körű alkalmazása útján történik. 1975—ben elfogadták az ál- lami statisztika automatizált rendszerének (ASZGSZ) első lépcsőjét. 1976—1980—ban nagyszabású munkálatokra kerül sor a számvitel és a statisztika további gépesítése, azaz az ASZGSZ második lépcsőjének megteremtése érdekében. Az ASZGSZ al- kotórésze lesz a számvitel, a tervezés és a népgazdaság irányítása céljait szol- gáló összállami automatizált információgyűjtési és -feldolgozási rendszernek.

Az ASZGSZ műszaki bázisát a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának, a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalainak, az autonóm köztársa—

ságok, a határterületi és területi statisztikai hivataloknak már meglevő és újon- nan létrehozandó számítástechnikai központjai alkotják, valamint a körzeti és vá- rosi információs számítóközpontok, amelyek ESZR és más számítógépekkel vannak ellátva.

Az ASZGSZ lehetővé teszi a statisztikai információgyűjtés és -feldolgozás in- tegrált rendszerének megszervezését a Szovjetunióban. ami biztosítja az infor- máció komplex felhasználását. Tervezik a komplex közgazdasági elemzés szélesí- tését közgazdasági—matematikai módszerek és modellek alkalmazásával. az infor—

mációfeldolgozás összes alapvető folyamatának (átadás, tárolás, visszakeresés és

kiadás) automatizálását. Az ASZGSZ lesz az állami statisztikai szervezetben a be—

számolási rendszer további centralizálásánvak, valamint a minisztériumok és fő—

hatóságok automatizált rendszereivel való kölcsönös együttműködés elmélyítésé- nek alapja.

A statisztikai információ elektronikus feldolgozása fejlesztésének alapvető irá—

nya az elektronikus információfeldolgozás komplexumairól való áttérés a funkcio—

(6)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HlVATALOK 1003

nális alrendszerek továbbfejlesztésére és a különböző alrendszerek részére közös ágazati mutatókat tartalmazó adatbázisok létrehozására.

Az ágazati mutatók meghatározása az egyes funkcionális alrendszerek kere- tében lehetővé teszi az ASZGSZ információs alapja integrációjának jelentős foko- zását. lehetővé teszi az áttérést az adatbázisokkal való munkára, elősegíti a statisztikai információ közgazdasági elemzése komplexitásának fokozását. Az ASZGSZ automatizált adatbankjának létrehozása a komplex elemzés tökéletesítésének és a közgazdasági—matematikai módszerek széles körű alkalmazásának szükséges elő- feltétele. Az adatbank működtetése, az egységes informatikai alapok megterem—

tése. (: központosított katalógusok, szótárak és egységes szabványnormatívák alap- ján készült osztályozók alkalmazása alapján történik.

Az állami statisztika automatizált rendszerének (ASZGSZ) a Szovjetunió statisztikai szervei által történő létrehozásával egyidejűleg az országban megszerve- zik az automatizált irányítási rendszereket (ASZU) a népgazdasági ágazatokban és a tervszámítások automatizált rendszerét (ASZPR) is. Ezzel kapcsolatban a közeli években nagy munkát fog jelenteni az említett rendszerek tevékenységének a mód-

szertani, információs és technikai összeegyeztethetősége alapján történő koordi-

nálása.

Az automatizált statisztikai adatgyűjtési és -feldolgozási rendszerek létreho—

zása további követelményeket támasztott az információnak a mutatószámok. a struk- túra. a tartalom és a feldolgozási módszerek vonatkozásában történő egységesí- tése iránt.

A Szovjetunióban valamennyi automatizált rendszer informatikai alapjait szab- ványosítják és egységesítik, amit a szovjet irányítási rendszer teljes mértékben biz- tosít. és ez az általános progresszív tendencia megnyilvánulása az irányítási rend-

szer fejlődésében, és segíti e rendszer hatékonyságának fokozását.

Ebben a problémakörben egyik irány az osztályozások és jelzőszámok egysé- ges rendszerének létrehozása. Ez ideig 18 össz-szövetségi osztályozót dolgoztak ki.

Az ország irányítási rendszere számára nagy jelentőségű a népgazdaság struk- túráját, fejlődésének arányosságát, a közgazdasági csoportosításokat, a területi tagolást visszatükröző össz-szövetségi osztályozások létrehozása.

Ezen alapvető kérdések megoldásánál a következő össz—szövetségi osztályozó- kat használják fel:

— a népgazdaság ágazati osztályozása, -— az államirányítási szervek osztályozása.

—- az adminisztratív területi egységek osztályozása,

— a vállalatok és szervezetek osztályozása.

Ezek az osztályozók a számbavételre kerülő szervezetek területi. hatósági, ága- zati hovatartozásának jellemzésére szolgálnak. és az információfeldolgozásnál a megfelelő bontásokban csoportképző iSmén/ekként kerülnek felhasználásra.

A vállalatok és szervezetek össz—szövetségi osztályozója a vállalatok és szerve—

zetek pénzügyi és gazdasági tevékenységének számbavételét és elemzését bizto- sítja a különböző irányítási szinteken.

Kidolgozták a termékek. a munkák és szolgáltatások össz-szövetségi osztályo- zóit, amelyek elősegítik az ágazati mérlegkapcsolatok elemzésének továbbfejlesz-

tését. *

A műszaki—gazdasági mutatószámok jelenleg létrehozott össz-szövetségi osz- tólyozójának az egységes osztályozási és számjelrendszer központi láncszemévé, a összes gazdasági információ legfontosabb szervezési eszközévé kell válnia. Ez az

(7)

1004 A. NEVZOROV — L. UMANSZKIJ

osztályozó a műszaki—gazdasági mutatószámok csoportosításainak rendezett jegy- zéke, melyben a mutatók osztályozása a terv— és a statisztikai feladatok szempont—

jából lényeges ismérvek szerint történt, egységes a mutatók megnevezése, egyér—

telműen kódolásra kerültek az osztályozó csoportok a gépi információfeldolgozás követelményei—nek figyelembe-vételével.

A mutatók egységesítésének egyik momentuma a mutatók formalizált leírása.

ami biztosítja a mutató ábrázolását és alapvető módszertani sajátosságai elemzé—

sének lehetőségét, a mutatók formális átalakításának lehetőségét abból a célból.

hogy ezeknek olyan különböző interpretációit kapjuk, amelyek sok szempontú; fel- használásukat biztosítják.

A mutatók formalizált leírásánál a műszaki—gazdasági információ össz—szö—

vetségi osztályozóit használják, a formalizált leírás eszközeinek alapjául a mű—

szaki—gazdasági mutatóik össz—szövetségi osztályozója szolgál.

A statisztikai mutatószám-rendszer egységesítése a statisztikai beszámolási

dokumentumok (kérdőívek stb.) egységes rendszerének kidolgozása útján történik.

A statisztikai beszámolási rendszer kérdőíveit stb. az adatok tartalma és el-

helyezkedésük struktúrája szerint egységesíti—k.

E kérdőívek fejlécében az előírt szükséges szövegrészek összetételét és elhelye—

zésének rendjét szabályozták, és összekapcsolták az össz-szövetségi osztályozákkal.

A mutatóknak a feldolgozás folyamatában való ellenőrzése céljából a táblázatos részben speciális sorokat és rovatokat létesítettek az ellenőrző összegek bejegy- zésére. A gépi feldolgozásra kerülő mutatók megnevezését megfelelő módon kó- dolják a bizonylat e célra meghatározott helyén.

A bizonylatok tartalmának tökéletesítése abból a célból történik, hogy bizto-

sítsák a feltételeket az egyszeri bemenet elvének realizálására, a bemenő mutatók

mennyiségének minimalizálására, hogy kiküszöböljék az adatkettősségeket és a

helytelen értékeket, amelyek az alapadatok feldolgozásánál előfordulhatnak, és

biztosítsák az egymással logikailag kapcsolatos mutatókat és ezek szintek és rendszerek közti összehasonlíthatósága't.

A statisztikai beszámolási bizonylatokra állami szabványokat dolgoztak ki.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nagy jelentőséget tulajdonít a statisztikai módszertani problémák kidolgozásának a KGST Statisztikai Állandó Bi-

zottságában. Ez a munka lehetővé teszi a baráti országok felhalmozott tapasztala—

tainak általánosítását a statisztika területén. lehetővé teszi a mutatók összehasonlít—

hatóságának biztosítását és ezzel együtt a statisztikai információcsere szélesítését és hatékonyságának fokozását.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának véleménye szerint a legfonto—

sabb feladatok között van a KGST XXIV. ülésszakán jóváhagyott, az 1976—1980.

évekre vonatkozó sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve teljesítése statisztikai megfigyelésének megszervezése. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatala a minisztériumok-kal és a főwhatóságokkal együtt határozza meg az egyeztetett terv valamennyi fejezetének megfigyelését. Sok tennivaló van az ülésszak által a hosszú távú komplex programok kidolgozására hozott határozat vonatkozásában.

Mint ismeretes, ezek a programok a legnagyobb fűtőanyag-energetikai és nyers—

anyag problémók, a gépipari fejlesztési problémák, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari problémák megoldására irányulnak.

A gazdasági és a tudományos—műszaki együttműködés elmélyítésének és fej—

lesztésének folyamata, valamint a népgazdaság irányítási módszereinek és struk—

túrájának változása szükségessé teszi az osztályozások és nómenklatúrák további tökéletesítését, a KGST Statisztikai Állandó Bizottságában a módszertan és a mu-

(8)

A KÖZPONTI STATISZTlKAi HIVATALOK 1005

tatók egységesítése területén. A gyakorlat megköveteli e mutatóik rendszerének bő- vítését, többek között a népgazdasági mérleg mutatói. (: lakossági jövedelmek sta—

tisztikója vonatkozásában.

PE3fOME

Hacrosmian crarsn npegcrasnaerxoőoü aenrepcnuü aapuam' nom-tana, oőcymnen- Horo Ha HayuHoM ceMMHape cocronameMcn 19—22 anpenn 1977 roga B Byaaneune B [36me CTaTucn—mecxoü Komnccun CBB.

OCHOBblBaiOLLLaSCS Ha neHanxux npuuuunax coaercuan rocynapcmeunaa cra'rucmka a Kauecrae egunoü ueHTpannaosam—ioü CHCTeMbl BcerAa pasanaanacs napannenbuo c oőme- CTBeHHbiM u 3KOHOMHHeCKHM nporpecceM Coaercxoro Coroaa. ABTOp nanaraer aamneümue saga-m cosercunx FOCYAapCTBeHHle c-rarucrw—recxnx opraHoa. Crona omocsrcn coaepwenct- aosaime Hmpopmaunn cornacr—ro TpeöosaHmM ynpaaneuun " nnaHupoaar—mn, yuacrue a oőcymgenm npoemos rocynapcraeHHux nnanoa, Aansueüwee paaamue CHCTeMbl cramc- muecxux nokaaareneü. Mcnmouurenbuum npasom coae-rcnoro LleHrpansHoro cramcmuec- KOI'O ynpasnenm nanaerca yrsepmenne nonasareneü CHCTeMbI cvamcmuecxoü orueTHoc'm, npuueM 31-01" (pam- oőecneuuaaer uempanusoaai—moe ynpasnerme " ee passnme. Onn'rs—

ram uempanusoaannomy ynpasneHmo u coaepmeucreoaanmo cnocoőcrayer TOT rpaxr, I-ITO oruemocrs oruocurenbuo Bamneüwnx orpacneü cocpenorouena s rOCyAapCTBeHHbiX cra—

mcmuecxux opraHax.

B nanbueüwem aarop usnarae'r MéTvonormo paapaőomn u ananuaa öanchoa a coaeT—

CKOM LleHrpaanOM cramcmuecxom ynpasnem—m, a aareM ocraHaBnnBaerca Ha paőorey nposenennoü a oőnacm pacue'roa nonasareneü odamenni-room oőmecraeHHoro npona—

BOACTBa.

B saKmoueHMe npouasonm oőzop cramcmuecxnx sanau, KOTOpble npnoőpenu aKTy- aanOCTb B pesynstare oőuecraeunoro nporpecca u pocra musuem—ioro ypoann, a raxme nsnaraer opranuaauuonnyio CTYKTpr rocyAapcraeHHux cra'mcmuecmx OpraHOB " npor—

paMMy nx paőor a npencronmwü nepnon.

SUMMARY

The study is the Hungarian version of a lecture presented and discussed on the CMEA scientific seminar held at Budapest from 19th to 22nd April. 1977.

Soviet state statistics as a uniform centralized system, based on Lenín's principles. has always developed parallel with the economic and social progress of the Soviet state. The author summrarizes the main tasks of the organs of Soviet state statistics. Among these are classified the improvement of the informations in accordance with the reauirements of guidance and planning, participation in the díscussions of the state—plan projects, further improvement of the system of statistical índicators. The approbaition of the indicators of the statistical reporting system falls within the exclusive competence of the Central Statistical Office of the Soviet Union. and this fact ensures the centralized guidance and development in statistics. Reporting on the most important branches is centralized at the organs of state statistics which also serves for the centralized guidance and development.

Further the author discusses the methodology of the eloboration and analysis of balance computations being in progress in the Central Statistical Office of the Soviet Union, then deals with the work carried out in calculating the efficiency indicators of social production.

Finally, the author gives an overall picture of the statistical tasks which have become topical as a result of the social progress and the rise in living standards and touches upon the organizationol structure of the organs of state statistics and their future working program.