A STATISZTIKALÉS - KÖZGAZDASÁGI MUNKA SZíNVONALÁNAK EMELÉSÉÉRTti
A hatalmas Szovjetunió biztosan halad előre a kommunizmus épí—
tésének útján. A szovjet nép a Kommunista Párt vezetésével önfeláldo—
zóan harcol az ötödik ötéves terv megvalósításáért, egyre újabb sikerek el- érésére törekszik a népgazdaság fejlesztésében, a nép anyagi jólétének és kulturális életének fellendíitlésében.
Az elért sikerek, a szovjet gazdaság hatjalmas fellendülése és minden szovjet ember életkörülményeinek megjavulása —— a munkásosztály és a parasztság tartós szövetségének, la soknemzetiségű Szovjetállam valameny- nyi népe megingathatatlan barátságának, a szovjet társadalom szüntelenül , erősödő erkölcsi és politikai egységének és a kommunista párt által kidol- gozott politika következetes megvalósításának eredménye.
' G. M. Mlalenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ötödik ülésszakán elmondott beszédé- ben minden oldlalra kiterjedően megindokolta azokat la feladatokat, amelyeket a SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány tűzött ki a szovjet szo- ' cialista álltam be'l- és külpolitikája terén. _
E politika ragyogó kifejeződése a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által az állami költségvetésről és a mezőgazdasági adóról elfogadott törvény.
A szovjet szocialista gazdaság a kommunista párt által kidolgozott politika valónaváltása eredményeképpen, a bővített szocialista újratermelés elveinek megfelelően, szüntelenül előre halad és fejlődik. Ennek ragyogó _ bizonyítéka a Szovjetunió termelésének 1953. évi emelkedése is.
A szovjet szocialista gazdaság alapjzainak alapja a nehézipar. A nehéz—
ipar fejlesztése nélkül nem lehet biztosítani a könnyűipar továbbfejlődését, a mezőgazdaság termelőerőinek fejlődését, nem lehet erősíteni .az ország védelmi képességét. Ezért a kommunista párt és a szovjet kormány politi—
kája— a nehézipar—, a fémlkohászat, a tüzelőanyagipar, az energiatermelés, a vegyipar, la faizpar, a gépgyártás és az építőipar minden eszközzel való továbbfejlesztésére, a közlekedés fejlesztésére és tökéletesítésére irányul.
Most a nehézipar fejlesztése terén elért sikerek alapján —— amint ezt G. M. Malenkov elvtárs a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsánzak ülésén mon- dott beszédében kijelentette —— nálunk minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy a közszükségleti cikkek termel—ésének rohamos fellendülését megszer- vezzük. Mindeddig nem volt lehetőségünk arra, hogy a könnyű— és az élelmi- szeripart ugyanolyan ütemben fejl—esszük,'mint a nehézipart. Most meg-
tehetjük, tehát kötelességünk, hogy a nép anyagi és kulturális életszínvona—
lának gyorsabb emelése érdekében minden módon gyorsítsuk a könnyű- és az élelmiszeripar fejlődését. Halaszthatatlan feladat —— mondotta továbbá beszédében G. M. Malenkov elvtárs, hogy két—három esztendő alatt erősen
* Vesztnik Sztatisztiki, l953, 4. sz. 10—28. oldalán közölt szerkesztőségi cikk. — Rövidítve.
112 A STATISZTIKAI MUNKA SZINVONALÁNAK mamm—
fokozzuk fá lakosságnak élelmiszerekkel és iparcikkekkel —— hússal és hús—
termékekkel, hallal és haltermékekkel, vajjal, cukorral, éde—sipari készítmé—
nyekkel, szövetekk—el, ruházattal, lábbelível, edénnyel, bútorral és egyéb kultu- rális-életszükségleti,valamint háztartási cikkekkel való elláto—ttságát— jelen- tősen emeljük a lakosságnak valamennyi közszükségleti cikkel való ellátottn ságátxAz ötödik ötéves terv l955—re l950—hez képest a közszükségleti cikkek termelésének mintegy 65 százalékos emelkedését írja elő. Országunkban minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az ötéves tervnek ezt :a feladatát jóval
korábban teljesíthessük. ' '
Ahhoz, hogy biztosítliassuk a közszükségleti cikkek termelésének roha—
mos fellendülését, mindenekelőtt a lakosságot élelmiszerrel, a könnyűipart pedig nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság továbbfejlesztéseről és fellen—
dülésérői kell gondoskodnunk. '
E feladat sikeres megoldása végett a SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szükségesnek találta, hogy számos nagyszabású intézke—
dést tegyen a mezőgazdaság további gyorsütemű fellendítésének biztosítása érdekében.
A mezőgazdaság továbbfejlesztése szempontjából igen nagy jelentő- ségű a mezőgazdasági adóról szóló, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ötö—
dik ülésszakán elfogadott törvény, a kolhozpianasztok egyéni gazdaságainak kötelezö beadására vonatkozó normák jelentős csökkentése és az állati ter—
mékek, burgonya és főzelékfélék begyűjtési árának felemelése. A kolhozok és kolhozparasztok gazdasági ösztönzésével összefüggő intézkedések életbe—
léptetése, valamint az adópolitika terén foganatosított intézkedéseik követ- keztében a
kolhozok és kolhozparasztok jövedelmei már 1953—ban több mint 13 millió rubellel, egy teljes évre átszámítva pedig több mint 20 milliárd rnbellel emelkednek.
A közszükségleti cikkeket gyártó ipar tová—bbfejlesztése és a mezőgazda- ság fellendítése lehetővé teszi az áruforgalom minden módon való fejlesz- tését, az állami, szövetkezeti és kolhozke-reskedelem szervezetének megjiaví—
tását. A párt és 18 kormány szüntelenül foglalkoznak az áruforgalom fej-.
lesztésének kérdéseivel. A megtett intézkedések következtében még 1953.
évben, a lakosságnak 1953. áprilistól decemberig való eladásra eredetileg kijelölt 312 milliárd rubel összegű árun felül, újabb ,32 milliárd rubel értékű áru került forgalomba. Ezenkívül növelték azoknak az áruknak a készleteit, amelyekben nagy a kereslet a lakosság körében. A Szovjetunióban töretle—
nül és gyors ütemben emelkedik a nép anyagi jóléte, növekszik a dolgozók fogyasztása. Ezért nem elégíthet ki bennünket az áruforgalom jelenlegi ter—
jedelme. A párt és a kormány azt a feladatot tűzte ki, hogy a következő két- három év folyamán elegendő mennyiségű élelmiszer és iparcikk legyen az országban, hogy minden városban, minden falusi kerületben meg lehessen vásárolni minden szükséges árut. Ismeretes, hogy az ötödik ötéves terv sze-
rint l9öö-re 1950-bez képest, mintegy 70 százalékkal kell növelni a kis—
kereskedelmi áruforgalmat iaz állami és szövetkezeti kereskedelemben. Min- den lehetőség megvan arra, hogy ezt a feladatot már 1954. évben teljesítsük.
A kommunista párt és a szovjet kormány igen nagy jelentőséget tulaj—
donít a lakásviszonyok és 'azwegészségü'gyi szolgálat további javításának, az iSkola és gyermekintézményhálózatf kiszélesítésének. Ezekre a célokra az állami költségvetésben nagy összegeket irányoztak elő.
A szocialista ipar továbbfejlesztése és tökéletesítése, a mezőgazdaság fellendítése, a nép anyagi és kulturális e'letszínvonalának emelése megköve-
A STATISZTIKAI MUNÉVA SZYNVONALÁNAK EMELÉSEÉRT 113
teli, hogy új, lényegesen magasabb szinvonalra emeljük egész gazdasági és
szervezési munkánkat. , *
Az állami és gazdasági szervek munkájában még elég sok hiányosság mutatkozik. Az egyik ilyen hiányosság, hogy a gazdasági pénzügyi és ter—
vező szervek nem fordítanak kellő figyelmet a termelés önköltségének csök—
kentésére, minden gazdasági ág, minden vállalat rentábilis munkájáért vívott harc feladataira. Még számos olyan vállalat van, amely nem teljesíti az önköltség csökkentésével kapcsolatban kitűzött feladatokat, veszteséggel dolgozik, termékeinek önköltsége meghaladja a megállapított árukat. A vesz- teséges vállalatok az élenjárók terhére tiar'tjálk'fenn magukat, aláássák a gazdaságosság alapjait az iparban. Egyes vállalatok a munkfatermelékeny—
ség emelésével kapcsolatos feladatokat sent teljesitik. A szénbányászatban és a fiaiparban, például, számos vállalat évek óta nem teljesíti az önköltség csökkentésének ésa munkatermelékenység emelésének tervét. Ennek követ—
keztében ezekben az iparágakban a termelés önköltsége még mindig magas és ez késlelteti nemesa az illető termékek, hanem sok más iparcikk árának leszállítását is. Ugyanakkor minden vállalatunknlak a népgazdaság összes ágaiban megvan a teljes lehetősége, hogy sikeresen teljesíthesse a termelés önköltségének csökkentésével és a munkatermelékenység fokozásával kap-
csolatos feladatokat. Evégből jobban ki kell használniok azt a korszerű
technikát, amellyel fel'vannak szerelve. ,
A társadalmi munka termelékenységének emelése és a termékek önkölt- ségének csökkentése szempontjából hatalmas jelentőségű a termelés helyes és korszerű megszervezése és a fő termelési folyamatokban közvetlenül fog- lalkoztatott dolgozók arányának növelése a segédmunkákat végző kezelő és kisegítő személyzet létszámának terhére.
A párt és la kormány által kitűzött nagyszerű feladatok sikeres meg- oldása céljából fokozni kell a felelősséget az állami és gazdasági igazgatás minden láncszeme'nelk munkájában és emelni kell a munka színvonalát.
Minden egyes vállalat, intézményés szervezet munkájának megjavítása, a különböző szervezetek tevékenységében még mindig fellelhető hiányos—
ságok felszámolása elengedhetetlen feltétele ;a még nagyobb sikerek elérésé—
nek a gazdasági és kulturális épités területén.
*
A Központi Statisztikai Hivatal és helyi szerveinek munkájátila jellen- legi viszonyok között szintén új, jelentősen magasabb szinvonalra kell
emelnünk. * W
A statisztikának nagy szerepe van az álltamigazgatásbian és a nép- gazdaság tervszerű irányitásában. Statisztikai adatokra azért van szükség, hogy ellenőrizhessűk 'az állami tervek teljesitésének menetét, feltárhassuk a nélpgiazdaságban rejlő belső tartalékokat, hogy a szovjet gazdaság leg- gyorsabb ütemű növekedésének bizto—sítása ésa nép anyagi jólétének és kulturális életszínvonalánlak fellendítése céljából tanulmányozhassuk a nép—
gazdaság egyes ágainak fejlődésében mutatkozó arányokat.
_A szovjet statisztika legfontosabb feladata hiteles, tudományosan mega
alapozott statisztikai adatok feldolgozása, elemzése és idejében rendelke- zésre bocsátása. A statisztikai szerveknek meg kell javitaniok a statisztikai és közgazdasági munkát és azoknak az új, nagyobb követelményeknek a Színvonnalára kell emelnziök, amelyeket a párt és a kormány támaszt a staé tisztikával szemben.A STATISZTIKAI MUNKAÉZINVONALANAK EMELÉSÉÉ'RT
_,1114
A statisztikai szervek dolgozóinak minden erejükkel arra kell töreked- niöik, hogy la gazdasági és kulturális építés halaszthatatlan kérdéseinek meg'—
eldása céljából idejében, hiteles és tudomáyonsan_megalapozott adatokat bocsássanak a kormány rendelkezésére. A Központi Statisztikai Hivatal és 'helyi szerveinek egész munkáját operatívabbá és szakszerűbbé kell tennünk.
, A statisztikai szervek dolgozóinak világosan meg kell érteniök a párt és a kormány által kitűzött új feladatokat, hozzáértéssel kell kiválasztaniok
azokat a fő kérdéseket, amelyekre a főfigyelmet kell összpontosítaniok.
A legjelentősebb időszerű feladatok: a számvitel megszervezésének meg—
javítása, a közszükségleti cikkek termelésének, idejében való leszállításuk—
nak, minőségük .megjavitásának, a szovjet kereskedelem fejlődésének, vala- mint a lakás-, iskola- gyermekintézmény— és kórházépítés—i tervek teljesité—
sének fokozottabb ellenőrzése.
Rá kell mutatnunk arra, hogy a statisztikai szervek mindezideig — különösen a gyártott termékek választéka tekintetében —— nem foglalkoztak
eléggé a termelési terv teljesítésének ellenőrzésével a könnyű- és az élelmi-
szeriparban. Az állami terv teljesítése nemcsak a teljes termelés terjedelme, hanem ,a tervben előírt összes cikkek gyártása tekintetében is tigrvény azipar számára. Jelenleg, amikor a könnyű- és élelmiszeripar által előállított _ termékek választéka jelentősen bővül, amikor az említett jpará—gakkal szem- ben a termelés választéka és minősége tekintetében támasztott követelmé—
nyek egyre növekednek, a statisztikai szerveknek különös figyelmet kell fordítlaniok az állami tervek teljesitésének ellenőrzésére. Ez nemcsak a könnyű— és élelmiszeripari termelésre, hanem —— ami rendkívül fontos —— a gépgyártás és az egyéb nehézipari vállalatok által előállított közszükségleti cikkek termelésére is vonatkozik,
Nem kielégítő avtermelés minőségére vonatkozó beszámolójelentés sem, amelynek jelentősége jelenleg különösen nagy. A termelés minőségére vonatkozó azok az adatok, amelyeket a statisztikai szervek jelenleg kapnak és feldolgoznak, nem adhatnak tiszta képet arról, hogy az ipar milyen mér—
tékben teljesíti a valóban—kiváló, jól kidolgozott, kitűnő minőségű áruk gyár- tására vonatkozóan a párt és a kormány által kitűzött feladatokat. Ugyszin—
tén fokozottabb figyelmet kell fordítani a kö—nnyű— és élelmiszeripar műszaki és gazdasági mutatószámainak megállxaepításána, amelyek alapján megítél- hetjiik, hogy helyesen és teljes mértékben használják-e ki a vállalatok a nyers- és egyéb anyagokat.
A Központi Statisztikai Hivatalnak és helyi szerveinek fő figyelmüket a _ szocialista mezőgazdaság fejlesztési kérdéseire kell forditaniok.
A mezőgazdaság kérdéseinek tanulmányozása azt mutatja, hogy még mindig előfordul az az általánosító, megkülönböztetés nélküli eljárás, amely mellett az egyes kolhozok, szovhozok és egész körzetek mezőgazdaságának állapotát általános, végösszegeket feltüntető adatokkal eltakarják. A stlatisz—
tikai szerveknek a mezőgazdaság kérdéseit differenciáltan kell vizsgálniolk,
minden oldalról meg kell világítanviok a mezőgazdaság helyzetét az egyes kerületekben, ki kell mutatniok :az élenjáró és lemaradó kerületeket, kolho- zokat és szovhozokat.
Ernyedetlen figyelmet követel a statisztikai szervektől'az állattenyész- tés fejlődését, a burgonya és főzelékfélék termelését, a mezőgazdaság gépe- sítésének és villamosításának megjavítására vonatkozó új, pótlólagos intéz;
kedések megvalósítását, a műtrágyatermelés növelését, a kolhozokna—k nyúj— ' tott agronómiai és zooteohnikai segítség fokozását jellemző statisztikai ada—
A STATISZTIKAI MUNKA SZINVONALANAK EMELÉSÉÉRT 115
tok gyűjtése és feldolgozása Szélesebb körben kell felhasználni a statiszti- kai anyagot ia mezőgazdaság fejlesztése időszerű kérdéseinek felvetésénél, a koll 102- és szovhoztermelés további fellendülését meggyorsitó rejtettitiartalé-
kok feltárásánál. ,
A statisztikai szervek munkájában fontos helyet foglalnak el az árufor-
galom fejlesztésének vizsgálatával ösSzefüiggő kérdések Most különösen fontos az áruforgalmi terv teljesítését, valamint az egyes áruknak a lakos- ság részére való eladása mértékét feltüntető statisztikai adatok idejébenvlóa gyűjtése. Statisztikai adatok alapján kell jellemeznünk az áruforgalom növe— ' lésének meglévő tartalékiait, a lakosság részéről az egyes árucikkek iránti mutatkozó növekvő kereslet kielégítését.Új, felemelt követelmények merültek fel jelenleg a beruházási a lakás—
_ egészségügyi ellátási népművelési statisztikával szemben.
A statisztikai szervek nem foglalkoznak kielégítő módon az általános közgazdasági kérdések vizsgálatával. A közgazdasági elemzéssel kapcsola—
tos munkájukban még nem foglaltak el kellő helyet a termelés önköltségére a munkatermelékenyse'gre, a vállalatok és minisztériumok pénzügyi gazdál- kodásának állapotára, a munka megszervezésére, a munkaerőforrások fel- használására vonatkozó kérdések és más fontos problémák. ,
Az önköltség a vállalat egész munkájának minőséget jellemző aliap'v ető mutatószám. A termékek önköltségének összesítése és egyes elemek szerint történő számbavétele még sok vállalatban rosszul van megszerv ezve. A sta- tisztíkai szervek nem foglalkoznak eléggé e számvitel megszervezésével, fellületesen elemzik az önköltségre és a válla latok rentabil ítására vonatkozó beszámolási adatokat. Nem fordítanak kelő figyelmet a munkatermelé- kenységre vonatkozó statisztikai adatok feldolgozásána és elemzésére. Az ön- költség és a munkatenmetlékenység számbavételének kérdései azokhoz a rendkívül fontos kérdésekhez tartoznak, amelyekre a statisztikai szervek- nek figyelmüket állandóan összpontösitianiok kell. Ezeket a kérdéseket az ipari, az építkezési és a közlekedési tevékenység egyéb oldalaival szoros kapcsolatban minden oldalra kiterjedően vizsgálni kell. Nem szabad, pél- dául, az önköltségre és a munkatermelékenységre vonatkozó statisztikai ada—V tokat elemeznünk anélkül hogy egyidejűleg ne vizsgálnánk azt a kérdést,
mennyire dolgoznak ütemesen a vállalatok egyenletes--e termelésük, vagy , az ütemes munkát időnként rohammunka váltja fel Ismeretes hogy éppen a válltalatok egyenlőtlen termelése a hónap folyamán az egyik legfőbb oka az állami tervek nem teljesitésének, ez okozza a termelőkapacitások elégte- len kihasználását, ia túlórázást, a selejt növekedését és a kooperáló vállala—
tok munkájának megszakadását.
A válla liatok iitemes, egyenletes munkáját biztosítani annyit jelent mint mozgósítani a termelés egyik legnagyobb tartalékát. A statisztikai szervek nem érhetik be és nem szabad beérniök csupán annak megállapításával hogy mennyire teljesítették az onkoltsegcsokkentesi tervet, nagy 1 munkatermelé- kenység emelésének terv ét E szervek kozvetlen kötelessége hogy feltárják az ipar az építés és a szállítás munkája megjavításának meglévő tartalé-
kait, hogy ezek a legjobb gazdasági mutatószámokat érhesse—k el.
A statisztikai szervel közgazdasági munkájának legnagyobb hiányos- sága, liOgy eddig nem fordítottak kell 6 figyelmet a válla latok és miniszté- , riumok pénziigvi gazdálkodásának kérdéseire. A vállalatok és minisztériu—
mok pénzügyi gazdálkodásának vizsgálata igen nagy jelentőségű Szünte- , lenül tanuimányozni kell a felhalmozási terv teljesítésével összefüggő kér—
W
116 ' A STATlSZTIKAI MUNKA SZINVONALANAK EMELESEE—t—ar
déseket, fel kell tárni az egyes vállalatokban előforduló veszteségek és improduktív kiadások okait, elemezni kell az önálló elszámolás bevezetésé—nek eredményeit.
A statisztikai szervek nem _szoritkozhatnak pusztán az egyes gazdasági ágakban, illetve vállalatokban dolgozó munkások és más kategóriákhoz tar—
tozó dolgozók tényleges létszámára vonatkozó adatok kiszámítására. Ahhoz, hogy közremu'ködhessenek a munka megszervezésének megjavításában és a
munkaerőtartalékok felhasználásában, behatóan elemezniök kell a termelés,
_ illetve a munka megszervezését, a rendelkezésre álló káderek felhasználá—
sának és elosztásának l'ielyességét, el-emezniök kell a munka progresszív iérezésének alkalmazását, a meglévő munkaerőtartalékoknak a termelésbe való bevonása lehetőségét.
Rendkívül nagy jelentőségű a Szovjetunio Központi Statisztikai Hiva- tala eló tűzött az a feladat, amely szerint fokozni kell azoknak a kormány rendelkezésére bocsátandó beszámolási adatoknak ellenőrzését, amelyek azt mutatják, hogy a minisztériumok és főhatóságok, valamint a szövetségi köz—
társaságok minisztertanácsai hogyan teljesítik az állami tervetE feladat megoldása a helyenként még előforduló szűk praktieizmus, az anyagi és pénzeszközök pazarlása és más megengedhetetlen tények elleni harc cél- jait szolgalja.
Ismeretes, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala a minisz- tériumok, főhatóságok beszámolój—elaentései, valamint a helyi szerveitől —— a köztársasági, vidéki és területi statisztikai hivataloktól —— kapott, megfelelő módon feldolgozott, statisztikai beszá—molójelentések alaapián dolgoZza fel, elemzi és terjeszti fel a kormányhoz a szükséges statisztikai adatokat, A Központi Statisztikai Hivatal helyi szervei a vállalatoktól, a köztársasági minisztériumoktólj főhatóságoktól és helyi szervezetektől kapott beszámo- lókkal párhuzamosan statisztikai be'számolójelentéseket kapnak a kerületi és városi felügyelőktől is. Ahhoz, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala megbízható statisztikai adatokat boesáthasson a kormány rendel- kezésére, meg kell javítani az összes statisztikai szerveknek a vállalatok, szervezetek, minisztériumok és főhatóságok részéről benyújtott beszámolási adatok ellenőrzésével kapcsolatos munkáját.
A beszámolási adatok helyességének ellenőrzése során nem szabad pusz—
tán egyes vállalatok és szervezetek ellenőrzésére szorítkoznunk, minthogy az ilyen ellenőrzések_—— minden jelentőségük ellenére —— mégsem teszik lehe- tővé annak megállapítását, hogy az egyes mutatószámok a minisztériumok, vagy főhatóságok viszonylatában megbízhatók-e. Ugyanakkor az adatok hitelessége alapvetően fontos. Ezért a statisztikai szerveknek az egyes vál—
lalatok számvitelének és beszámolásának ellenőrzése mellett figyelmüket azoknak az általános statisztikai adatoknak a hitelességére kell összpontosí—
taniok, amelyek az egész minisztérium munkáját, vagy az egész gazdasági ágat jellemzik. Feltétlenül rendszeresen össze kell- hasonlítani a miniszté—
riumok és főhatóságok beszámolási adatait a Szovjetunió Központi Statisz-
tikai Hivatala statisztikai hivatalainak, kerületi és városi feliiagye-lőségeinek
adataival, ellenőrizni kell a minisztériumok és főhatóságok elsőleges okmá- nyait. A statisztikai szerveknek a főhatósági beszámolók ellenőrzésével összefüggő munkájában az eddiginél lényegesen nagyobb helyet kell elfog- lalniok az úgynevezett komplex ellenőrzéseknek. Az egyes mutatószámok hitelességét a vállalatokban, trösztőkben, a főigazgatóságokban és minisz- tériumokban vagy főhatóságok központi apparátusában egyszerrre, egyidő—
e:
A STATISZTIKAI MUNKA SZI'NVONALÁNAK EMElLÉSÉÉRT 117 '
ben kell ellenőrizni. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen ellenőrzés jár a legjobb eredménnyel.
A beszámolási adatok hitelességét biztosító fontos feltételek közé tar- tozik a vállalatok és szervezetek számvitelének és beszámolásának jobb megszervezése és az elsöleges számvitel szervezési hibáinak megszüntetése.
A rosszul szervezett számvitel következtében számos vállalat és szerv—ezet késön küldi el a beszámolókat, a beszámolásba hibák csúsznak, jelentős
eltérések mutatkoznak a táviratilag és a postán küldött beszámolók adatai
között. Ilyen eltérések tapasztalhatók, például, a beruházások statisztikájá—ban, az anyagellátás stiatisztiakájában és az áruforgalom statisztikájában.
Egyes vállalatokban eddig megszegték az olyan fontos beszámolási mutató- számok meghatározásának megálllapított módszertanát, mint a teljes terme- lés, a beruházási munkálatok terjedelme, az önköltség, az áruforgalom ter—' jedelme és az állattenyésztés produkitivitásának mutatószámai. Az állami statisztika szerveinek szüntelenül és elszántan kell harcolniok az ilyen jelen—
ségek ellen. Feltétlenül el kell érni, hogy a beszámolójelentést pontosan, a megszabott határidőre küldjék be, hogy a beszámolók elkészítésének rend—
jére vonatkozó utasításokat és útmutatásokat pontostan végrehajtsák, hogy a beszámolókban feltüntetett minden számadatot mindenoldalúan ellen- őrizzenek és, hogy ezek az adatok a valóságos helyzetet tükrözzék.
A statisztikai adatok további minőségi javulásának elengedhetetlen fel- tétele az állami statisztikai szervek módszertani munkájának megjavítása.
A statisztikai munka helyes megszervezése megköveteli, hogy minden egyes beszámolási minta tudományosan kidolgozott, jóváhagyot-t utasításokat tiar—
talmazzon. Ezzel kapcsolatban okvetlenül felül kell vizsgálni az érvényben lévő utasításokat, az egyes népgazdasági ágakban bekövetkezett változá4 soknak figyelembevételével. Fontos !az olyan mutatószámok számbavételével kapcsolatos módszertani kérdések további kidolgozása, mint a termékek választxékára vonatkozó terv teljesítésének mutatószáma. a termelés minő- ségének, a beruházási munkálatok terjedelmének, a munkatermelékenység—
nek és az építési önköltségnelk mutatószámai, 'az ipari 'terrnelökapacitások nagyságára és kihasználására vontatkozó mutatószámok; az állattenyésztés- ben a lefejt tej és a 'lenyírt gyapjú mennyiségére, a kolliozok jövedelmének nagyságára és a teljes béralapra, az adminisztriatív-igazgatási személyzet lét- számára és az egyes termékek eladásának terjedelmére vonatkozó mutató- számok. A statisztikai módszertani munka megjavítása megkívánja, hogy szervezzük meg a statisztikai módszertan alapvető elvi kérdéseinek beható megvitatását a vállalatok, minisztériumok, "főhatóságok gyakorlati dolgo—
zóinak, valamint a tudományos dolgozóknak és az állami statisztikai szer- vek dolgozóinak részvételével. Szélesebb körre kell kiterjeszteni a szám—
vitel e's beszámolás módszertani kérdéseinek megvitatását sa ,,Vesztnik
Sztiatisztiki" folyóirat hasábjain.
A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nemrég csökkentette és egyszerűsítette az állami főhatósági statisztikai beszámolójelentéseket. Meg—
szüntetett ;"számos (beszámolójel—entést, amelyeknek mánincs gyakorlati jelen—
tőségük; az érvényben lévő beszámolójelentésekből kihagyták a felesleges és
fel nem használt mutatószámokat; sok esetben meghosszabbították a beszá- molójelentések beterjesztésének határidőit. A beszámolójelentések számának.csökkentése és tartalmuk egyszerűsítése lehetővé teszi a statisztikai munka minőségének további emelését, ia vállalatokban, minisztériumokban és a fő- hatóságokban dolgozókat mentesíti a gyakran felesleges munkától és lehe-
118 A STATISZTIKA! MUNKA SZfNVONALANAK EMELÉSEERT"_
tőséget nyújt számukra, hogy jobban elmélyedjenek a statisztikai adatok )
közgazdasági elemzésében. A(beszámolójelentések számának csökkentését és tartalmuk egyszerűsítését tovább kell folytatni. Ezzel a kérdéssel niapontaw.foglalkozni kell. A beszámolási adatok feldolgozása és vizsgálata során tűnik ki, hogy milyen felesleges beszámolójelemtés-mintákat ,és mutatószá—
mokat kell megszüntetni, illetve törölni, tisztázódik—, hogy a gazdasági és kulturális élet új jelenségeit és folyamatait jellemző milyen új mutatószá—
mokat kell még felvenni. Ezzel kapcsolatban a statisztikai szervek fontos feladata, hogy felderítsék és megszüntessék az egyes szervezetek által alkal—
mtazott törvénytelen beszámolójelentéseket. -—
A statisztikai adatok hatékonyságát nagymértékben az adatok határ—
időre vaió beküldése határozza meg. A'linél gyorsabban és soko'ldalúbbran dolgozzák fel a beszámolási adatokat, annál több lehetőség nyílik a gyakor—
lati munkában való felhiasználásukra. A beszámolójelentés beküld-ési határ—
idejét a vállalatok és szervezetek számára az illetékes minisztériumok és
főhatóságok beszámolójelentés-lajstroma, a kerületi felügyelők és statiszti- kai hivatalok szá—mária ia Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának statisztikai munkat-erve állapítja meg. A beszámolójelentés megállapított határidőre való beküldés—e —— az egész statisztikai munka sikerének nélkülöz—hetetlen fel—tétele. Ugyanakkor egyes vállalatok és szervezetek nem tartják be a beküldési határidőket, egyes statisztikai hivatalok pedig megalkuvó magatartást tanusitianak az ilyen tényekkel szemben, nem tesznek hatékony intézkedéseket a beszámo—lójelentések határidőre történő beküldése'nek biz—
tosításár'a. Ennek következtében a Tunkmen SZSZK, az üzbég SZSZK és más köztársaságok statisztikai hivatalai késve küldik be a statisztikai anyia—
got a Központi Statisztikai Hivatalhoz. Az egyes hiVatalok effajta gyakorla—
tának véget kell vetni.
Ilymódon tehát a kormányhoz beterjesztett statisztikai adatok fokozott ellenőrzésével járó feladatok teljesítése megköveteli a statisztikai szervek—
től, hogy mind a beszámolási ladatok hitelességének biztosításával kapcso—
latos munkájukat, mind a szervezési és módszertani munkájukat mielőbb
javítsák meg. *
A szovjet statisztika előtt álló feladatok me'gwalósitása megköveteli az állami statisztikai szervek statisztikai és közgazdasági munkája színvonalá- nak további emelését, a statisztikai adatok közgazdasági elemzésének meg—
javítását. A szocialista gazdaság fejlődésének és az állami tervek teljesité-- sének mélyreható, mindenoldalú közgazdasági elemzése az állami statisz- tika szerveinek munkájában még nem foglalta el azt a helyet, amelyet el kell foglalnia. Számos kérdésben tapasztalható, hogy egyes dolgozók bizo- nyos tekintetben elszakadtak az élettől, nem tudják megfele-lően kidolgozni , a statisztikai ;adatok alapján a gazdasági és kulturális építés időszerű kérdé- seit. Kevés figyelmet szentelnek az általános közgazdasági problémáknak.
A rendelkezésre álló hatalmas statisztikai (anyag lehetővé teszi az
állami statisztika szervei számára, hogy állandóan figyelemmel kísérjék az állami tervek végrehajtásának menetét, hogy feltárják a terv rtemteljesité—
sének okait az egyes vállalatokban és gazdasági ágakbian, és hogy idejében jelentsék a kormánynak és a helyi vezető szervezeteknek :a dolgok állását, és előterjesszék javaslataikat. Ezt a munkát állandóan folytatni kell és idejé- ben fel kell vetni az időszerű kérdéseket. A minisztériumok, főhatóságok", vállalatok és szerveZetek munkájára vonatkozó jelentése—ket. valamint a tel- jesítésről szóló összesített adatokat a Szovjetunió Központi Statisztikai
_.M
A STATISZTlKAIA MUNKA SZINVONALÁNAK EMELÉSÉÉRT , 119
Hivatala, a statisztikai hivatalok és a kerületi felügyelőségek a legrövidebb _, időn belül kötelesek beterjeszteni, hogy a vezető szervek megtehessék a meg-' felelő Operatív intézkedéseket a lemaradások és különböző hiányosságok fel- . számolására, a vállalatok és a gazdasági és kulturális ágak munkájának megjavítására. Nem szabad megelégedni a vállalatok, minisztériumok és fő— '
hatóságok munkáját egyoldalúan jellemző beszámolási adatok feldolgozá—
sával és beterjesztésével. A tervteljeSités menetének mélyreható vizsgálata olyan adatok feldolgozását kívánja, amelyek a vállalatok, minisztériumok és főhatóságok munkájának egész komplexumát jellemzik és lehetővé teszik,
hogy egy bizonyos szervezet munkáját egészében, az állami terv összes fel-
adatainak teljesítése tekintetében megítélhessük.A statisztikai beszámolójelentés, a statisztikai szervek által végrehaj—
tott adatfelve'telek anyaga lehetővé teszi, hogy a legteljesebben jellemezv hessük a szocialista ___gazdiaság fejlődését. Mélységesen téves lenne azonban azt gondolni, hogy evégből elég kiszámítani az összesített adatokat. Ezek—
nek az adatoknak a kiszámítása csak az első —— bár igen fontos —— szakasza a statisztikai adatok feldolgoz—ásának. A gazdasági élet jelenségeinek és folyamatainak mélyreható elemzéseoéljából messzemenően ki kell használni a statisztikai csoportosítások módszerét, összehasonlításokat kell tenni a korábbi helyzettel, igen sok, néha igen bonyolult számítást kell végeznünk, A munka—termelékenység emelésével kapcsolatos kérdések vizsgálata például olyan számítások elvégzését követeli meg, amelyek. megmutatják, hogy milyen mértékben emelkedett a munkatermelékenység, milyen tényezők révén ment végbe ez az emelkedés. A termelési önköltség megváltozásának közgazdasági elemzése során fel kell deríteni azokat a tényezőket, amelyek, lehetővé tették az önköltség csökkentését, fel kell tárni, hogy a munkaterme- lékenység emelkedése milyen mértékben befolyásolta az önköltség csökken—
tését, ki kell mutatni a termékek váliasztékáb—an bekövetkezett változásokat, a nyers-tiizelő— és egyéb anyagok felhasználási normáinak teljesítését, meg kell állapítani, hogy milyen okok idézik elő a vállalatokban az azonos ter—
mékek különböző önköltségi színvonalát. Az áralakulás kérdéseinek vizs—v gáliata alkalmával olyan számításokat kell végezni, amelyekből kitűnik, hogy;
, milyen elemekből tevődnek össze az árak, és mely elemek terhére lehetsé- ges az árcsökkentés. Az áruforgalmi tervek teljesítésének árukészletekkel való biztosítására vonatkozó számítások elvégzése nemcsak a meglévő áru—
készletek meghatározását, hanem az áruforgalom növelése céljából pótló—
lagos források bevonása lehetőségének feltárását is jelenti. A statisztikai adatok elemzéséhez, a megfelelő számítások elvégzéséhez gondos előkészítő munkára van szükség az anyag összegyűjtése, a számítások pr'ogrammjá—
nak kidolgozása és e számítások módszertanának alapos megokolása terén A statisztikai hivataloknak, a kerületi és városi feliigyelőségeknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a hosszabb időszakra vonatkozó statisz—
tikai anyag biztosítására, a statisztikai adatok összehasonlíthiatóságának biztosítására, a dinamikus sorok helyes felépítésére és elemzésére.
Számos statisztikai hivatal az úgynevezett elemző feljegyzések készí—
tése utáni hajszában felületesen elemzi ezekben a beszámolási adatokat, nem hatol a vizsgált jelenségek mélyére, a legjobb esetben megelégszik a feljegy—
zések statisztikai tábláinak magyarázásával, a vizsgált statisztikai adatok- ból nem vonja le a. gyakorlati következtetéseket. Az állami statisztika szer—
veinek viszont az a feladata, hogy mélyrehatóan vizsgálják a köztársaság,
??
"120 * A STATISZTIKAI MUNKA SZINVONALÁNAK EMELÉSÉÉRT
határterület, vagy terület vezető gazdasági ágainak munkáját, hogy fel—derít- sék a terv nem—teljesítésének oklait az egyes gazdasági ágakban és vállala—
_ tokban, feltárják munkájuk hiányosságait, általánosítsák az élenjáró vállra—
latok tapasztalatát és a dolgok megjavítására irányuló konkrét javaslatokat dólgozzéanak ki. Ebben a tekintetben bizonyos sikereket értek el az Ukrán SZSZK és a Belorussz SZSZK statisztikai hivatlalai, amelyek rendszeresen tanulmányozzák a köztársaság vezető gazdasági ágainak fejleszt—ési kérdé- seit és részletes beszámolókat készítenek ezekben a kérdésekben. A beszá—
molókiat megküldika köztársaság vezető párt— és szovjetszerveinek, ame—
lyek munkájuk során felhasználják öket. Más a helyzet például, az Uzbég SZSZK statisztikai hivatalában, amely mostanáig nem foglalkozott megfele—
lően a közgazdasági elemzéssel, nem vizsgálta mélyrehatóan a köztársaság ' vezető gazdasági ágainak, nevezetesen a gyapottermesztésnek munkáját, nem vetette fel a helyi vezető szervek előtt a gazdasági és kulturális épités
fontos kérdéseit. ,
A statisztikai és közgazdasági munka megjavítása céljából az állami statisztikai szervek munkájában magasabb színvonalra kell törekedni. Nem szabad elfelejteni, hogy még a leggazdagabb statisztikai anyag sem hasz- nálható fel a gyakorlatban, ha nincs tudományosan feldolgozva és nem a megállapított határidőre készült el. Ezért a statisztikai anyag hasznosságá—
nak és hatékonyságának nélkülözhetetlen feltétele 'a beszámolási adatok ide- jében való és tudományos feldolgozása.
Az' eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a csoportosítások mód- szerét. A csoportosítások alkalmazásának lehetővé kell tennie az élenjáró vállalatok és gazdasági ágak tapasztalatának kimutatását és általánosítá- sát, az egyes vállalatok és gazdasági ágak lemaradása okainak feltárását, az állami tervfeladatok teljesítését s lúlteljesítését biztosító tartalékok meg- találását, aZ egyes gazdasági ágak fejlesztési aránylainak megállapítását.
A beszámolási adatok alapján összeállított statisztikai tábláknak vilá—
gosaknak, olvashatóknak és rövideknek kell lenniök. A szakértelem nélkül, helytelenül összeállított statisztikai táblák miatt néha kárblavész a statiszti—
kai adatok gyűjtésével és feldolgozásával járó hatalmas munka. A helyesen, korszerűen összeállított statisztikai táblának Választ kell adnia arra a kér- désre, hogy milyen állapotban van a gazdaság és milyen okok idézik elő a gazdasági életben bekövetkezett egyes jelenségeket. A tudományos alapon összeállított statisztikai tábla önmagában, kísérő szöveg nélkül is lehetővé teszi tanulmányozója számára, hogy bizonyos következtetéseket vonjon le.
A statisztikai és közgazdasági munka területén za színvonal emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy résztvegyen benne a statisztikai hivatal dol—
gozóinak egész kollektívája. Helytelen az olyan gyakorlat, amidőn a köz- gazdasági munkába csak a dolgozók kis kör—ét vonják be, a közgazdászok
jelentékeny része pedig nem vesz részt ebben a munkában, Az állami/sta-
tisztika szerveinek egész munkája csak úgy javítható meg, ha a közgazda- sági elemzés munkájába bevonjuk a statisztikai hivatalok közgazdászainak egész kollektíváját. Ez lehetővé teszi, nemcsak a statisztikai hivatalok által kidolgozandó kérd—ések körének bővítését, hanem a közgazdasági munka minőségének javulását, ia fontos közgazdasági kérdések behatóbb feldolgo—
zását is. A dolgozók egész kollektívájáinak bevonása a közgazdasági mun- kába biztosítja a statisztikai anyagok és a statisztikai szervek által kidolgo- zott közgazdasági feljegyzések gondosabb előkészít-ését.
A STATISZTIKAI MUNKA SZfNVONALÁNAK EMELÉSÉÉRT * 121
Igen nagy jelentőségűia statisztikai szervek részéről a káderek kiválasz- tásával, elosztásával és felhasználásával kapcsolatban végzett munkának további megjavítása. A politikai és szakmai képzettség szerint történő ki- választás elvének következetes megvalósítása a sikeres munka legfőbb fel—
tétele. A fiatal szakembereket a gyakorlati munkában állandóan nevelni kell, a munkában kitűnt dolgozókat idejében elő kell léptetni.
Az állami statisztikai szervek egész statisztikai és'közgazdasá-gi mun—
kájának megjavítása elválaszthatatluanul összefügg a dolgozók politikai isme- reteinek és szakmai képzettségének további emelésével. Ezen a téren azon—
ban még mindig komoly hiányosságok vannak. A statisztikai hivatalok és felügyelőségek dolgozóinak egy része nem fordít kellő gondot eszmei-politi—
kai színvonalának emelés—ére, a marxista-leninista elmélet tanulmányozását betűrágással, %az egyes formulák és idézetek elsajátításával cseréli fel. A dol—
gozóknak csak jelentéktelen részét vonták be a levelező oktatásba, kevés dolgozó tanul a statisztikai intézetek és a statisztikai technikumok levelező tagozatán. A statisztikai hivatalokban kevés közgazdasági kérdésekkel és statisztikai elmélettel foglalkozó előadást tartanak.
A szovjet statisztika minden dolgozójának állandóan emlékeznie kell arra, hogy a marxistra-leninista elmélet alapjainak igazi elsajátítáSa nélkül, a marxizmus-leninizmus igazit lényegének, lalkotó jellegének megértése nél—
kül nem tehet sikeresen megjavítani az állami statisztikai szervek közgazda—
sági és statisztikai munkáját. Arra kell törekedni, hogy a statisztikus dolgo-
zóknak jelentősen nagyobb részét vonják be a levelező oktatásba, gyakrab—ban kell közgazdasági és statisztikai szakelőiadásokat tartani. A dolgozók szakképzettségének emelése céljából tapasztalatcserét kell szervezni, —s a dolgozókat konkrét példákon keresztül kell tanítani. A statisztikus dolgozók eszmei—politikai színvonalának és szakmai képzettségének emeléséről egy*
pillanatra sem szabad megfeledkezni. '
E munka végrehajtásában a ,,Goszsztiatizdat" és a ,,Vesztnik Sztatisz-
* tiki" komoly segítséget kell, hogy nyújtson laz állami statisztikai szervek számára. Ki kell bővíteni a kiadandó statisztikai könyvek tematikáját és meg kell javítani ezek minőségét; a folyóirat hasábjain olyan cikkeket kell kö- zölni, melyek'a közgazdasági és a statisztikai munka időszerű kérdéseivel foglalkoznak, olyan cikkeket kell hozni, amelyek ismertetik a statisztikai
hivatalok és a kerületi felügyelőségek munkájának tapasztalatait.
Az állami statisztikai szervek munkája további megjavításának legfőbb feltétele a hiányosságokkal szembeni bírálat és őnbírálat kifejlesztése. Aista- tisztiktai hivatalok vezetőinek meg kell tenniök a szükséges feltételeket a bírálat es önbirálat kifejlesztéséhez, figyelmesen meg kell hiallgatnio—k a bíráló észrevételeket és hatékony intézkedéseket kell foganatosítaniok a meg—
lévő hiányosságok felszámolására, hogy minden dolgozó bizonyos legyen abban, hogy—bíráló észrevételeit az ügy érdekében kellőképpen figyelembe veszik és felhasználják. A bírálat és önbírálat kifejlesztése és hatékonysá- gánrak fokozása a munkában előforduló hibák gyors megszüntetésének leg—
főbb előfeltétele.
35 éve annak, hogy a Szovjetunióban létrejött a szovjet állami statisz- tika, Az 1918. július 25-én Lenin által aláírt állami statisztikáról szóló ren—
deletben a gyakorlatban megvalósultak azok a lenini eszmék, amelyek a Szovjetállamban olyan központi statisztikai szerv létrehozását tűzték ki célul, mely felügyel a statisztikai adatok gyűjtésének, feldolgozásának egyöntetű-
ségére és biztosítja az (adatok megbízhatóságának ellenőrzését. Azóta a
3 Statisztikai Szemle — 6—4 %
122 A STATISZTIKAI MUNKA SZINVONALÁNAK ENTELÉSÉÉRT
szovjet statisztika nagy utat tett meg. A kommunista párt és a szovjet kor—
mány szüntelen figyelme és segítsége amellett a szovjet állami statisztika lankadatlanul tökéletesítette munkamódszereit és eljárásait.
A kommunista párt és a szovjet kormány nagy bizalommal van az állami statisztikai szervek iránt, állandóan gondoskodik róluk és segíti azo- kat. A szovjet statisztika valamennyi dolgozójának becsületbeli ügye, hogy méltó legye-na kommunista párt és a Szovjet kormány bizalmára és gondos- kodására. Ahhoz, hogy a szovjet statisztika még hatékonyabban reszt vehes- sen a kommunizmus építésében, állandóan tökéletesítenie kell munkamódsze—
reit, meg kell javítania a beszámolási adatok ellenőrzését és biztosítania kell az összes statisztikai anyag kifogástalan megbízhatóságát, fel kell emelnie a statisztika és közgazdasági munka színvonalát. Az állami statisztika dol- gozói minden erejükkel azon vannak, hogy sikerrel oldják meg azokat a fel-—
adatokat, amelyeket a kommunista párt és a szovjet kormány eléjük tűzött.
A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"
e. kiadványsorozat haminenyoleadik számaként megjelent
GARAM— SZABÓ ——ZALA
KERESKEDELMI STATISZTIKA
című műve
, A tankönyv átiogó ismeretet nyújt a kereskedelmi statisztikával kapcsolatos kerdesekrol a szovjet tapasztalatok és a magyar gyakorlat alapján,
Részletesen tárgyalja a kereskedelmi statisztika elrgéletii. és gyakorlati ker- de'seit. Általános részében foglalkozik a kereskedelem fogalmával és a keres- . kedelmi statisztika szervezetével. Részletesen tárgyalja továbbá az áruforgalom számbavételét és statisztikai vizsgálatának módszereit a kereskedelem egyes ága—
zataiban, a bolti kiiskieireskedelemben, a közétkezt-etésben, azt elosztó nagykeres—
kedelem—ben és a begyűjtő-kereskedelemben. Részletes ismeretet nyújt a tankönyv az áruforgalmi statisztikával kapcsolatos általános kérdésekről, így: a kereskedelmi arak, az áirwkészlefek, a forgási sebesség statisztikájáról. Külön fejezetben ismer- teti a. piaci áruforgalom statisztikáját.
A tankönyv II. részében behatóan foglalkozik a munkaerő, a munkaidő, munkatermelékenység és a munkabér statisztikájával. A továbbiakban tárgyalja a kereskedelmi hálózat, a raktárgazdálkodárs és a szállítások statisztikáját.
' A III. részben részletesen ismerteti a kereskedelmi vállalatok forgalmi költ- segeinek, pénzügyi gazdálkodásának statisztikáját.
A tankönyv a kereskedelemstatisztikai 'közép— és felsőfokú szakvizsga köte—
lező tananyaga.
* Garam !. és szerzőtársai munkája igen nagy segítséget nyújt nemcsak a statisztika oktatói, hanem a kereskedelemistatiisztika't tanuló főiskolai és egyetemi hallgatók számára is.
Ára fűzve 36.——- Ft, kötve 4i.— Ft
KAPHATÓ VALAMENNYI ÁLLAMI KÖNYVESBOLTBAN
