Módszertani értekezlet a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalában

, MÓDSZERTANI ÉRTEKEZLET * x _ ; A SZOVJETUNIO KOZPONTI STATISZTIKAI

' HIVATALÁBAN* : *

1950 február [20-án és 21—én a Szovjetúnió— Központi Statisztikai _

* Hivatalában módszertani értekezletet tartottak a statisztikak elméleti * alapjainak kérdéséről. V. N. Sztamvszkij elvtárs, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az értekezletet megnyitva rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal rendkívül nagy ttigyelmtet fordít a statisztika elméleti "

alapjainak kérdésére, minthogy ez a kérdés mind a szovjet statisztikai—

tudomá—ny további fejlődése, mind azoknak az aktuális gyakorlati fel- adatoknak megoldása szempontjából igen fontos, amelyeket a Párt és a kormány a Központi Statisztikai Hivatal elé tűzött. - ,

A szovjet statisztika, amelynek alapj-ait zsenialis munkáikban Lenin—-

*és Sztálin vetették meg, a legélenjáróvbwb statisztika a világon, amiely olyan bonyolult tudományos és gyakorlati feladatokat oldott meg, ame-r

*lye'k messze meghaladják a polgári statisztika szinvonalát és lehetőségeit.

A szovjet statisztikának a tKommunista Párt, a szovjet kormány, ' Sztálin elvtárs személyes- segítsége és irányítása megadja a tovabbi f—ejlő—V , dés és tökéletesedés összes lehetőségeit mindama feladatok megoldására, _ ,, amelyeket a szovjet gyakorlat,;a statisztikai tudomány előtt felvet. _ '

Sztarovszkij elvtárs megjegyezte, hogy a statisztikai tudomány fejlő—

dését akadályozzák azok a káros burzsoá befolyások és antimarxista félre—

magyarázások, amelyek a statisztikai tudományba és irodalomba behatol—

tak. Ide tartozik mindenekelőtt a formalista-matematikai irány, amely a ,, statisztikát univerzális, a természet és a társadalom, vizsgálatára egyaránt ., ' alkalmas tudománynak tekinti és amely végeredményben a nagy számok matematikai törvényen, nem pedig a marxi—lenini elméleten alapszik. '*

A statisztika jelentőségén—ek félnemagyarázása egyes gazdas-ágstatisztikue soknak az a törekvése is, amely tagadja a statisztika átalános alapelveit és módszereit, és megkísérli a statisztikát egyes mutatószámok vend- szerévé süllyeszteni. Sztarovszkij elvtárs úgy véli, hogy a statisztikai tudomány fejlődésén-ek legfőbb akadálya a formalista—matematik'ai irány, amely számos, a Nagy Honvédő Háború előtt, illetve után kiadott tan—

könyv—iden és segédkönyvben hatarozottan kifejezésre jut. A főiskolákon és technikumokon a statisztika oktatása olyan oktatási tervezetek és tata—, ' könyvek alapján történik, amelyek helytelen elméleti statisztikai megálla—-

*pításokból indulnak ki és elszakadtak azoktól a feladataktól, amelyeket * a Kommunista Párt (és a szovjet kormány tűzött a szovjet statisztika elé.

. ' Vesztnik sztatisztiki, Moszkva, 1950, 1. sz., 88—94. old.

; f __440

Mónszna'ram 'Éarnknzn ,

"V. A. Szobolj elvtárs, a Központi Statisztikai Hivatal kollégiumának tagja, a statisztika elméleti alapjairól tartott (előadást. Beszédének röVíő"

tartalmát az alábbiakban ismertetjük: - , _

A statisztika —— társadalomtudomány. 'A statisztika a társadalom-'*' gazdasági jelenségeket és folyamatokat, a jelenségek és folyamatok tipu—

sait és formáit vizsgálja, s azokat a kellő módon összegyűjtött és társadaé '*

lom—gazdasági viszonyok minden oldalról történő elemzése alapjámfeldol—

gozott számszerű adatok segítségével fejezi ki. * ,

Lenin és Sztálin műveíkloefn meghatározták a statisztika feladatait — _ és a statisztikai módszerek elméleti alapjait. A statisztika elméleti alapja-' '

Lenin és Sztálin tanításain nyugszik. * ;

,,A statisztikának az a feladata —— tanítja Lenin —, hogy a minden körülményre kiterjedő elemzéssel megállapított társadalmi—gazdasági viszonyokat illusztrálja, szemléltesse s nem szabad öncéllá válnia, mint _eználunk nagyon gyakran előfordul. ,.."1 , , _, ,

. A statisztikának a szocialista társadalmbsan a gazdaság terv—szerű ' irányítását kell szolgálnia a kommunista társadalom építése érdekében. , Lent-n írta: ,,A statisztika a kapitalista társadalomban kizárólag ,hivatalos Személyek" vagy szakemberek szűk körének volt a dolga, nekünk be kell vinnünk a statisztikát a tömegek közé, népsz—erűzsitenü—nk kell, hogy 'a dol- gozók fokozatosan megtanulják, hogy maguk értsék meg és lássák, hogyan

és mennyit kell dolgozníok, hogyan ésménnyit lehet pihenniök, hogyaz egyes közösségek gazdálkodása, üzleti eredményeinek összehasonlítása az

általános érdeklődés és tanulmányozás tárgyává váljék. . ."2, Sztálin elvtárs raz OK(b)P XIII. kongresszusán rámutatott:

,, . . .Sernmiféle épitőmunka, semmiféle állami munka, semmiféle tervgazdasági munka nem képzelhető el hielyes számvitel nélkül. A szám—- vitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül. A számvitel statisztika nélkül egy lépéssel sem juthat előre"?

A szovjet statisztika fegyver a kommunista társadalom építéséért folytatott harcban. A statisztika a kommunista társadalom építésének _ vmeggyorsításáért folytatott harcban a ki neanhaasznált tartalékok feltárá— * *

sával, a népgazdasági terv teljesítésének statisztikai ellenőrzése'avel, a Párt

"és a kormány részére szükséges statisztikai anyag feldolgozásával

vesz részt. * , V

A statisztika a társadalom fejlődéSét kifejező statisztikai mutató- számok meghatározásának konkrét területén a marxizmus-leninizmus ' tételeit alkalmazza, és kidolgozza a maga sajátos tudományos szabályait

és elméleti tételeit. , _

É A statisztika, a társadalom fejlődésének marxi—lenini *_ tételeire ,

támaszkodva, a számbavétel alá eső társadalmi jelenségek és folyamatók természetéből(kiindulva állapítja meg tudományos alaptételeit: 1. a sta—

tisztikai mutatószámok tervezetének kidolgozását," 2. a társadalmi jelen—

ségek megfigyelését és nyilvántartását (számbavételét), -—— többek között ,a repnezentatív (képviseleti) megfigyelés tudomá-nyos módszereinek kidol-J ' lgozását, 3. a számbavétel és beszámolás adatainak ellenőrzését és üelül—

1 V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, III. kötet, 443. old., oroszul és ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban", Szikra, Budapest, 1949, 501—502. old. '

! V. I. Lenin: Összes művei, 3. kiadás, XXII. kötet, 456. old., oroszul és Lenin: Válogatott művek, II. kötet, Szikra, Budapest, 1949 381—382. old.

: J. v. Sztálin Művei, a. kötet, tm. old., oroszul.

' ' mánynak tekintik, amely egyenlő mértékben felöleli mind a természetet, *

imónsznnram ÉRTEKEÉLET ' _ _ _ " i _ , 44

vizsgálását, 4. a statisztikaiadatok elemzését és azoknak a tervfeladatok—

kal való összehasonlítását. *

A statisztika csak akkor nevezhető tudományos statisztikának, ha a történelmi materializmusra és a politikai gazdaságtanra támaszkodik.

A polgári közgazdászok és ;statisztikusok a valószínűségi elméletet tekintik a társadalom-gazdaságstatisztika elméleti alapjának minthogy véleményük szerint a társadalmi élet,.jielenségei egyedi jelenségek, ame—

lyek Véletlenszerű okoktól függenek, s amelyeket éppen e természetük miatt csak a valószínűségi elmélet segítségével lehet tanulmányozni.

A polgári tudósok a statisztikát univerzális történelemteletti tudo- ;

mind a társadalmat Ezt az elméletet hirdették a szovjet irodalomban ata-' * tisztikaí tankönyveikben Boja'rszkij, Jasztremszkij és mások. Ebből az elméletből származik ,,a statisztika ielhalásának elmélete" a szocialista társadalomban. Minthogy a szocialista társad—alom tervszerűen s nem a , kapitalista társadalom tagjainak egyéni törekvései között fellépő véletlen összeütközések törvényei alapján fejlődik, ezért az említett ,,teoretikusok"

véleménye szerint a szocialista tárSadalombian eltűnik a statisztika tár—

gya, s következésképpen megszűnik maga a statisztika is

A statisztika tárgyára és módszerére vonatkozó helytelen nézeteket az utóbbi időben legélesebben V. Sz. Nyemcsinov akadémikus hangoz—L tatta Nyemcsinov akadémikus ezt írja: ,,A statisztika a tömeg-(Változó) jelenségek mennyiségi (számszerű) vizsgálatának tudománya, a célja azok _ ' _minőségi sajátságainak kiderítése, valamint azon objektív körülmények.

befolyásának megállapítása, amelyek a vizsgált ismérvek értékének és nagyságának változását előidézik". A statisztika elméleti alapjának ';

_ Nyemcsinov a nagy számok törvényét tekinti, amelynek véleménye sze- rint ,,. .a statisztika szempontjából ugyanolyan jelentősége van, mint ' a tömegvonzás törvényének az égitestek mechanikájában, tehát annak pontos matematikai megfogalmazása nélkül a statisztika elméletét felépí—

teni nem lehet"

Nyemcsinov akadémikus szerint a statisztika tángyát a Mtermészet és a társadalmi élet bármely területéről vett, az ismérv értéke és nagysága , tekintetében változó tömegjelenségek képeznk. Ez a megállaapltás teljesen

ellentétben áll a marxizmussal. Marx, Engels Lenin, Sztálin állandóan hangsúlyozták a társadalmi jelenségek sajátosságát és azt, hogy azok;

mélységesen különböznek a természeti jelenségektől Nyemcsinov aka- demikus a természet és a társadalom ,,tömeg" jelenségeit egyesíti és egyu és ugyanazon tudomány _ a statisztika —— tárgyává teszi. Tehát a statisz— ' _ tika Nyemcsinov akadémikus véleménye szerint univerzális tudomány,

amely a természet és a társadalom jelenségeit vizsgálja. A polgári felfogás , eme tolmácsolásának nincs semmi kapcsolata a marxizmussal. Nyemcsinov _, akadémikus azt állítja továbbá, hogy a statisztika elméletének alapja a

nagy számok törvénye.

Nyemcsinov akadémikus tehát a marxizmussal ellentétben azt állítja, — hogy a társadalmi jelenségeket vizsgáló tudomány elmélete tisztán a nagy

számok matematikai törvényén alapszik. Ez azt mat.,atja hogy az adott ' kérdésben a polgári áltudomány következtetéseit ismétli meg. _4 4

V Sz. Nyemcsinovnak a statisztikát univerzális tudománnyá átváltoz—

óhibás felfogása Világosan megmutatkozott a mezőgazdasági tudomá-

MÖDSZEB'I'ANI mi aims

nyek V. I . Leninről elnevezett össz-vszövetségí akad—énnáján 1948 augu ,

öaán Ltszenko akadémiku—snak a biológia kérdéseiről tartott előadása—va, kapcsolatos felszólalásában. Ebben a felézólalásban azt állította, hogy Inint statisztikusnak az a véleményei ,, . . . az átöröklés kromo'Szóma elmé— *' ' lete az emberiség tudásának aranyalapjálioz tartozik . . ."4 Liszenko aka—,

démilkus zárószavaibwan a statisztika kérdéseivel *közvetlen kapcsolatban (lévő köv-etkező igen helyes és fontos megjegyzést tette: ,,A "morganisták _ számára az élő természet egymástól elszakadt, véletlenszerű jelenségek _ ,

káosza, minden szükségszerű összefüggés és törvényszerűség nélkül. f -

Köröskörül a véletlen uralkodik." ; _ ,

A morganisták nem lévén abban a helyzetben, hogy az élő természet tör Jényszerűségeit feltárják, kénytelenek a valószínűségi elmélethez folyamodni, s nem értve 'a biológiai folyamatok konkrét tartalmát, a. bío— ' , lógia tudományát puszta statisztikává .aílakítják át. Galton, Pearson és

újabban Fischer és Wright külföldi Statisztikusokat nem hiába tekintik _— ,

,a , mendelizmus—morganizmus megalapítóinak, Valószínűleg ugyanezen ' * okból ldfolyólag mondotta itt Nyemcsinov akadémikus, hogy ,,az ;átöröklés __

kromoszóma elmélete neki, mint statisztikusnak könnyen érthető".5—Ebsből , is nyilvánvaló, hogy képtelenség a statisztika univerzális tu—dománnyá --

Való átalakítása. " " ,, *— _

Pisza'rev elvtárs a Nagy Szovjet Enciklopédia ,,Statisztika" című cik— * , kében (1947, 52. kötet, 743—744. old., oroszul) a statisztikának Nyemcsí-f

novhoz igen közelálló meghatározását adta. Piszarev elvtárs szerint:

' ,,A statisztika önálló tudomany, amelynek megvan a maga tárgya (a tömegjelenségek) és a maga módszere." . .. ,,A- statisztika segítségével

a teamészet és a társadalom tömegjelenség—eit tanulmányozzuk."

A_ statisztikában megnyilvánuló formalista-matematikai irány a pol—' gari, twdományellenes ideológia maradványa, amely a szovjet elméleti és , gyakorlati statisztikának kárt okoz. Az a polgári elméleti tét—el, amely , szerint a statisztika alapja a valószínűségi elmélet matematikai sémzája:

a nagy számok törvénye, eltéríti a gyakorlati statisztikusokat 'a statisz- tikai mutatószámok közgazdasági elemzésétől s azok tartalmának helyes _Fmegállapításától. Más oldalról, a statisztika tudományos módszereinek a

marxizmus-leninízmus alapján való kidolgozása nélkül, a számszerű elemr—

zés feladatainak meghatározása nélkül, lehetetlen a matematikai eljáráso—

1 kat a gyakorlati statisztikai feladatok megoldásában sikeresen alkalmazni.

' A társadalomra vonatkozó marxi—lenini tanításokra épült társadalom—

gazdaságstatisztika számos, a statisztikai mutatószámok kiszámításával kapcsolatos specifikus feladatot old meg. E feladatok közül nem egynek a megoldásánál a valószínűségi elméletet és más matematikai számítások-'

"kat is alkalmaznak. A matematika alkalmazása a statisztikailag meg- oldandó feladatokloól következik és teljes egészében a társadelomgazdaságí eletmzéstől függ.

A közgazdasági főiskolákon 'vs technikumokon a matematika oktatá—

sát úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók a matematika azon ágait

,sajátítsák el, amelyeknek alkalmazása .a statisztikában legjobban elterjedt. ; , , _ A statisztika oktatásán a jelenlegi időkig a statisztika 121. 11. "általános ' __ ,

elméleténe " oktatását értették, ami a valószínűségi elméletből és a ' társadalom—gazdaságstatisztika egyes tételeiből összeállított eklektikus

4 A biológia tudományának helyzete, Szeljhozgiz, 1948, 472. old., oroszul.

5 U. o., 520. old.

(

; , , Hónaznnmkm ÉRTEKEZLETn ] f ,f , " " _ * ', f 4453

_ keverék volt. A statisztika oktatását olymódon—kell átszervezni, hogy a'

társadalmn-gazdaságstatisztika elmélete szolgáljon az, egyes népgazdasági , ágakna" vonatkozó statásZtikák és a kúltúrstatisztíka alapjául. "' - * : ' "

Ki kell dolgozni a társadalmi fejlődés marXi—leníni elméletén alapuló ,-

társ-adalongazdaságstatisztíka oktatási tervezetét és meg kell szervezni _ tankönyvének megírását. A tervezetben és *a tankönyvben a tá—rsadalom— ,.

gazdaságstatísztikát mint egységes tudományt kell tárgyalni, figyelmet fordítva .a statisztika általános alapelveire és módszereire, a szocialista .—

népgazdaság és kultúra mutatószám—rendszerére és a statisztika történetére.

' A szovjet statisztikusoknak elsőosztályú közgazdászoknak, a kom- : munista társadalom épitése aktiv részeseinek és nem a jelenségek közö— -

nyös regisztrálóinak kell lenniök A szovjet statisztikusok feladata úgy végezni minden munkájukat, hogy azzal a szovjet népnek a kommunista — társadalom építéséért folytatott nagyszerű harcában aktívan résztvegyei- ,

nek. A szovjet statisztikusokat a Párt és az annak élén álló nagyASZtálin, ' __

a szovjet hazafiság és a szovjet haza irá—nti határtalan odaadás szellemé— *

ben kell nevelni. _ ' , ,

4 E feladat akkor teljesíthető, ha a szovjet statisztikusok: a) a statisz- tika elméletéből gyökeresen lúirtják a polgári ideológia maradványait, *—

b) Marx—Engels—Lenín—Sztálin tanitása alapján fejlesztik ki a _statisz— _ , tika elméletét és gyakorlatát, c) megjavítják és tökéletesítik a szovjet, statisztika gyakorlatát a Párt és a kormány által adott fel-adatoknak meg'?- - ,: _

felelően. '

Szobolj elvtárs beszéde élénk vittá váltott ki. N. G. Mihajlov elv—_

' társ felszólalásában megjegyezte, hogy a statisztikában a polgári elméle—

teket a nép azon ellenségei védelmezik és hírdetik, akik még a terv— és * statisztikai szerv-ekben tevékenykednek. A statisztika polgári szemléletét

egyes statisztikusok — úgy gondolja MihajIOv elvtárs —— jelenleg főként

;; matematikának, a nagy számok törvényének a statisztikában való védel- mezése címén próbálják becsempészni. A polgári elméletnek e hirdetői _ matematikát csinálnak a statisztikából, megfosztják tudományos értékétől,

a politikai gazdaságtan és a statisztika közötti kapcsolatot polgári ért—e— — lemben magyarázzák. Ilyen félremagyarázások találhatók —— *Mz'hajlov elvtárs véleménye szerint —— Nyemcsinov, Bojarszkij, Jasztremszkiy',

Piszarev, Osztroumov, Livsic, Druzsinyin, Kertm'n, Rjabuskm és más elv—r

társak tanulmányaiban és könyveiben. ' , (

, Azokat a statisztikusokat is fbirálta Mihajlov elvtárs, akik tagadják ,?

az egyes jelenségek Vizsgálatának szükségességét és (azt állítják. hogy a törvényszerűségek csak a tömegből, csak a nagy számokból állapíthatók * meg. Helytelen és káros Mihajlov xelvtáns véleménye szerint az az állítás ; is, hogy különleges statisztikai törvényszerűségek léteznek. §

A. I. Ivanov elvtárs (Oroszországi Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság Statisztikai Hivatala) felszólalásában megpróbálta meghatá— ,- rozni a statisztikát. Véleménye szerint a statisztikán-ak a tömeges adatok—

_ számbavételén alapüló, pontos, objektiv választ kell adnia az elemzés- során— nyert összes kérdésekre. A statisztika a nagy számban előforduló, _ —- bonyolult, aránylag gyorsan változó jelenségeket vizsgálja. Ezek vizs- f gálata csak a statisztikus-kutatók szervezett kollektivájával, lehetséges. ' Csak (a statisztika adhat megbízható, helyuesés teljes ' képet ezekről a

* [jelensegekről és folyamatokról. A statisztika főként a társadalmi élet

_ 444 ménem—amim namsxmznnm'f

jelenségeit és folyamatait vizsgálja. Véleménye szerint— 'a statisztikái—"

nak megvannak a maga alapelvei, alaptételei, amelyekre támaszkodik;

e bázis a statisztikai megfigyelés elmélete, a számszerű ábrázolás, a sta—

tisztikai csoportosítások és a statisztikai elemzés elmélete. A jelenségek és folyamatok statisztikai elemzése és jellemzése eredményeképp-enálla—

pítják meg azokat a törvényszerűség—eket és összefüggéseket, amelyeket másképpen, mint statisztikai úton feltárni nem lehet.

T. A. Gorja'nov elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala) úgy véli, hogy a statisztika elméleti kérdéseinek vitája során már meg;

határozták, hogy a statisztika társadalom—, osztály— és párttudmnány, s , hogy a statisztikának mint társ-adalomtudzománynak elméleti alapja a dialektikus és történelmi materializmus és a marxi—lenini politikai gazd-a—

ságtan. Ezt a tételt valamennyi, vagy majdnem valamennyi szovjet sta—

tisztikus elismerte. A vita során azonban Gorjanov elvtárs véleménye Szerint nyilvánvalóvá vált, hogy még számos elméleti kérdés maradt, ame——

lyek megoldása szempontjából a szovjíet statisztikusok két, egymással ellentétes irányzathoz tartoznak: a statisztika elmélete terén a marxi-

lenini tételek mellett következetesen kitartó statisztikusok táborához és, azoknak a statisztikusoknak táborához, akiknek élén Nyemcsinov aka-r

démikus és Piszare'u elvtárs. áll, akik mindezideig kitartottak a polgári-—

' formalista tételek mellett és a statisztika polgári elméletének befolyása alatt vannak. Ez a statisztikai irányzat —— véleménye szerint —— közel áll a statisztikai—empirizmushoz. Gorjanov elvtárs úgy véli, hogy a statisz- tika ama meghatározása, amelyet Szobolj elvtárs adott beszédében, tel—- jesen helyes, mig Nyemcsinov akadémikus mezőgazdasági tankönyvéb-en adott meghatározás helytelen. Nyemcsinov lés Piszarev utóbbi időben kiadott műveikben nem tárták fel. teljesen az adott kérdésre vonatkozó

hibás tétele-iket s hibáik elismerése [is csupán formális jellegű volt.

Gm'janov elvtárs úgy véli, 'hogy Ivanov elvtársnak az értekezleten elhang- zott elöbbi felszólalása helytelen s célja a statisztikában előforduló formalista—matematikai félremagyarázások védelmezése.

V. D. Csermenszkij elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Híve—"

tala) Véleménye szerint a statisztika elméletének kérdéseit három fő kér—

dés körül kell csoportosítani: mi a statisztika tudományának alapja, mi a statisztika tárgya, mi a statisztika módszere? A statisZtika társadalom,—, párt—, osztálytudomány. Ez tehát azt jelenti,, hogya statisztika tudományos alapja nem lehet a nagy számok törvénye, hanem csakis a dialektikus, és történelmi materializmus, valamint a marxista politikai gazdaságtan.

_Csermenszkij elvtárs úgy gondolja, hogy számos statisztikai tankönyv——

Szerző hibája abban áll, hogy a valószínűségi elméletet tekinti a statisz- tika alapjának, pedig ez matematika-és nem statisztikai Véleménye szerint helytelen, hogy a statisztika oktatása két önálló, egymástól különálló:

az ú. n. elméleti és gazdaságstatisztikai tanfolyamon történik. Legfőbb ideje létrehozni az elméleti statisztikának — mint társadalomtudomány- nak — egységes tervezetét és egységes tanfolyamát. Minthogy a statisz—

tika társadalomtudomány, helytelen az a felfogás, hogy vizsgálatának tárgya a természet és a társadalom tömegjelenségei, amint azt a polgári statisztikusok állitják, s ahogy azt egyes szovjet statisztikusok is hibásan, gondolják. A statisztika sajátossága a politikai gazdaságtantól eltérőleg az,.

hogy a politikai gazdaságtan a társadalmi jelenségek elméleti, a statisztika

, V ; § _ f ' ; , ' n _, ' ; ' ; mi";

Mónsznn'mm ÉRTEKEZLET ' ' _' * _ * , 445

; pedig 'a gazdasági viszonyok 'minden oldalról Való konkrét elemzésével fog-?

lalkozik, beleértve az egyes (tények, _az egyes országok társadalom-gazda:

sági jelenségei típus—ainak vizsöálatát. A statisztikai módszer alapja a tár-;

Sadalom—giazdasági jelenségek minden oldalról való elemzése. a statisztikai megfigyelést megelőző elemzés Ez az elemzés szolgál a csoportosítások

alapjául s adja az egyes kérdések statisztikai vingálatána'k lényegét. ' A. M. Brjanszkij elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Him—' tala) (felszólalását a statisztika kérdéseire vonatkozó vita rövid összefog-* *

** : lalásával kezdte. Véleménye szerint jellemző és tanulságos tény, hogya

formalista—matematikai irány főképpen a főiskolákon és technikumokon

alakult ki, s hogy ennek az iránynak képviselői olyan emberek, akik a gyakorlati statisztikai munkától elszakadtak. Brjanszkij elvtárs egyetért a

Szobolj 'elvtársvysbleszédében kifejtett alapvető tételekkel, azonban véle—, ménye szerint azokat bizonyos mértékbenxki kell egészíteni, Pontosabban:

x, meg keli határozni azoknak a jelenségeknek a körét, amelyek-ota stat—isz—

tiika vizsgál. Az ipari termelés minőségének képviseleti (reprezentativ) ellenőrzését nem lehet statisztikai módszernek tekinteni. Ez matematikai módszer, amely a valószínűségi elmélet felhasználásán alapszik. Tieijesen R tisztázni kell _ mondotta továbbá Brjanszkij elvtárs, —— a statisztika és _ a számvitel közötti kölcsönös összefüggés kérdését. A statisztika nerm tekinthető a számvitel egyik __fajtájának, bár az operatív—technikai szám-,—

viteire és, kisebb mértékben, a könyvelésre is befolyása van.

Brjanszkij elvtárs véleménye szerint a számvitel feladata a társaxdai glomgazdasági jelenségek és folyamatok —— többek között a gazdasági érté— ' * ' kek mozgásának —— rögzítése, ezzel szemben a statisztika feladata a szám— ,

! vitel adatainak --— megfelelő feldolgozásuk után —-— a társadalmi életben — 'íb—ekövetkezett folyamatok minden oldalról történő elemzése céljából való

felhasználása. A számvitel rögzíti, a-statisztika feldolgozza és kiértékel- hetővé teszi az adatokat. Brjanszkij elmárs javasolja, hogy a ,,statiszti- kai megfigyelés" fogalmát cseréljék fel a ,,statisztikai számvitel'kfogalmá— * val. Véleménye szerint még jobban ki kell hangsúlyozni azt, hogy a sta—

tisztikai megismerés alapja a marxista dialektikus módszer. , G. A. Podvarkov elvtárs (Moszkvai Gazdxaságstatisztikai Intézet) véle— : ménye szerint veszélyes a természetet és annak törvényeit a szijeiz _ _ —4 , statisztikai vizsgálódás tárgyai közül kirekeszteni. A termelőerők fejlődé-é !

. ; sének törvényei —— Podvarkov elvtárs véleménye szerint —— éppen feltéte——

lezik, nem pedig kizárják a természet törvényeinek vizsgálatát és azoknak a statisztikával, az ismeretszerzés e hataknas fegyverének segitségével való irányítását. A statisztikai tudomány matematikai-technikai eszközeinek tökéletesitéséért folytatott harc igen nagy ellenállás'sal találkozik. Ez azért — veszélyes, mert 'a matematikai forrnalizmus (elleni ,,harc" zászlaja alatt teljesen figyelmen kívülhagyjáék a statisztika (haladó technikáját, mintha az _a polgári statisztika sajátja és a szovjet viszonyok között alkalmazhatat—

lan volna. A statisztika alapvető alkalmazási területe: a társadalmi—terme—

lési viszonyok. A szovjet Statisztikai tudományt —— a megismerés hatalmas fegyverét 4— a tevékenység legkülönbözőbb területein s a gazdaság-i, bio—ló-f giai, fizikai, kémiai, technikai és mindenféle más lehetséges jelenség,, és

folyamat vizsgálatánál mind szélesebb körben és mind behatóbban alkal—

mazzák; azokat a törvényszerűségeket, amelyek ezekre a jelenségekre- és folyamatokra jellemzőek, a statisztika segítségével megfigyelik, ieltárják,

* - megváltoztatják és tudatosan befolyásolják és irányítják. Podvarkovelv

446 * MÓDSZERTANI ÉRTEKEZLET *

társ úgy gondolja, hogy a megismerés sokrétű, konkrét ágai a statisztikára, mint az ismeretszerzés tudományos eszk—özére támaszodnak, s a statisztikai módszereket a megismerés eme ágai által visszatükrözött :myagi (male;

riális) folyamatok és e folyamatokban megnyilvánuló törvényszerűségek kutatására használják fel. A szovjet statisztika, mint a materiális jelensé— _"

gek és, folyamatok közötti kölcsönös összefüggések és bonyolult kapcsola—

tok kutatási és mérési módszereinek tudománya alakult ki, a természet objektiv törvényeinek és a társadalmi fejlődés—nek megismerése, s azoknak

a kommunizmus építése érdekében való irányítása céljából.

— N. Ja. Vombjev (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala) szerint Podvarkov elvtárs felszólalása helytelen, mert a statisztika fomnalista—

matematikai, polgári irányának védelmét szolgálja. Ez az irány lebecsüli aszovjet statisztikai gyakorlat gazdag tapasztalatait, lebecsüli a szovjet statisztika teljesítményeit és azokat az eredményeket, aminőket a hamisi- ; tásra épült polgári statisztikában eddig nem értek el és soha sem érnek el.

Szobolj elvtárs beszédében összegezte a statisztika elméletével kapcsola—

tos összes vitás kérdéseket, s előadásának alapvető tételei helyesek is vol—

tak. Vorobjev elvtárs véleménye szerint a statisztikusok még nem tanul- mányozták eléggé Lenin és Sztálin műveit, amelyek a statisztika kérdé—

seivel kapcsolatban mély elméleti tételeket és gyakorlati útmutatásokat tartalmaznak. Vorobjev elvtárs egyetért Brjanszkij elvtársnak a számvitel és a statisztika összefüggéséről mondott szavaival. A statisztika azzal, hogy a számvitel adatait felhasználja és azokat kellő módon feldolgozza, előse—

gíti a számvitel össze-s fajtáinak tökézletesitésiét és megjavítását. Azon—ban?—

_ úgy véli, hogy helytelen Brjanszkij elvtárs ama nézete, hogy az Összeirá—

sok és az egy időpontra vonatkozóan végrehajtott számbavétel szerepe és jelentősége a jövőben csökkenni fog, s hogy az egy időpontra vonatkozó felvételeket mindinkább felváltja a, szisztematikus beszámolási rendszer.

Mind az összeírás, mind az egy időpontra vonatkozó számbavétel jelentő—

sége a jövőben még nőni fog. ,

L, D. Jatosenko elvtárs (Moszkvai kerületi Statisztikai Hivatal) véle— ' ménye szerint a felszólalásokban nem a statisztikáról általában, hanem a szovjet statisztika alapvető elméleti kérdéseinek megoldásáról kell beszélni. A statisztika ugyanis nemcsak a megismerés, hanem a társa-—

dalom átalakításának fegyvere is, s a statisztika meghatározásában ez az utóbbi a fontos, a lényeges momentum. A statisztika és a politikai gazda—

4 ságtan közötti összefüggés kérdésében Jarosenko elvtárs azt tartja, hogy a statisztika politikai gazdaságtan nélkül ,,játék a számokkal".

Jarosenko elvtárs megjegyzi, hogy a szovjet "közgazdászok mindezideig nem tárták fel a társadalmi újratermelés alapjai közötti Összefüggéseknek a szocialista viszonyokban megnyilvánuló gazdasági törvényeit, azaz a fel—

halmozás és a fogyasztás, a tenm—előeszközök és a fogyasztási javak terme-—

lésének fejlesztésére felhasznált alapok közötti összefüggést. E kérdések helyes elméleti megoldásához szükséges anyagot csak a statisztika adhatja

meg és meg is kell adnia. _

Sz. P. Pav'tigul elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala) úgy tartja, hogy Podvarkov elvtárs tárgyilagosan védelmezte a polgári sta—

tisztika tételeit.

A statisztika elmélete terén a polgári irányzat képviselői jelenleg kész- ségesen elismerik szavaikban, hogy a statisztikáralapja a marxista dialek—

tika és politikai gazdaságtan. Lényegében azonban — amint az utóbbi idő—

Mónsznnmkm Énrnknznn'r ' ' ' * j . ; 447; _

.f'loen megjelent tankönwekből kitunik s amint ezt különösen Podvarkovf

elvtárs felszólalása mutatta, — a formalísták nem'monda-nak le ara—ól; az álláspontjukról, hogy .a statisztika univerzális tudomány, amelyneksalapjaf a nagy számok törvénye, s amely matematikai módszerekkel vizsgálja a társadalom és a természet törvényszerűségeit. Podvarkov elvtárs —— mint

ennek az iránynak többi képviselője is —— tagadja azt a tételt, hogy ,a statisztika társadalomtudomány. A formalista elmélet alapja, hogy, Van—*

nak különleges statisztikai törvényszerűségek, amelyek az összes tömeg- jelenségekben egyformán érvényesül—nek. Ez .a tipikusan polgári felfogás a matematikai törvényeket szembehelyezi a társadalmi törvényekkel és a közgazdasági elemzést matematikai eljárásokkal cseréli fel.

Partigul elvtárs a továbbiakban bebizonyította, hogy a statisztikai törvényszerűség elismerése milyen ' alapvetően hibássáwteszi a tanköny—

veket és az elméleti statisztikai munkálcat. így például Bojarszkij elvtárs és '

mások úgy vélik, hogy a statisztika tárgyát csak olyan jelenségek alkotják;

amelyek változhatnak. Ez a felfogás lenyegeben elvágja a kérdés feltevé— ; sét, kizárja a statisztika tárgyköréből a szocialista társadalom gazdasági

jelenségeit. *

A. D. Dimitriev elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala), felszólalását a politikai gazdaságtan es a statisztika közötti összefüggés kérdésének vizsgálatával, mint a statisztika marxi-lenini elméletének leg—

fontosabb kérdésével kezdte. Úgy gondolja, hogy Nyemcsinov akadémikus —

és Ptszarev elvtárs az utóbbi időben kiadom műveikben ezt a kérdést nem *

oldották meg helyesen. ';

A polgári elmélettel ellentétben, amely a statisztikát az ismeret-szer— ; ._zés összes ágaiban alkalmazható uniVerzális és történelemi—eletu, a nagy

számok törvényen alapuló tudománynak tekinti, a marxista—leninist—a elmé— ' let szerint a statisztika társadalom—, osztály-, párttudomány, történelmi ,, tudomány, amelynél az ismeretszerzés alapja a dialektikus és törte—

nelmi materializmus és a marxista—leninista politikai gazdaságtan. Jellemző a statisztika ,,általános" elméletének képviselőire, hogy a statisztika pol—

gári elméleti alapjának, tételeinek állandó, marxista kritikáját mellőzik.

Egyes szovjet statisztikusok a statisztikát univerzális módszernek, illetve univerzális tudománynak tekintik s a polgári elméletet kifogásolva, titok—

ban kölcsönveszik annak eljárásait; így például a jelenségek legegyszerűbb elemekre való felbontásának módszerét, amely műveikben, mint oly for-—

mális egynemű sokaság módszere szerepel, ahol a sokaság elemeit egy közös kapcsolat fűzi egybe. Dimitrieo elvtárs felszólalásában bírálta Nyem—

csinov, Livstc, Osztroumov, J ezsov :és mások műveit, amelyek vélemény-e ' szerint a társadalom-gazdaságstatisztikát a statisztika univerzális, illetve ' * történelem feletti, ,,tiszta" elméletével cserélik fel. '

I. Ju. Pisza'rev (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala), akinek __ , nyomtatásban megjelent művelt és felszólalásait a módszertani értekezle- ten szigorúan megbírálták, elismerte; hogy ez a kiritika alapvetően helyes

volt. Szobolj elvtárs előadásánaktételeit alapjában véve Piszarev elvtárs

is helyesn tartja. A statisztika általa is hirdetett vés fejlesztett út. 11. ,,imi— ( * - verzális gfeletének" sbírálata bizonyította tbe számára, hogy felfogása "

mélysége 'en hibás volt. Piszarev elvtárs felszólalásában ugyanazon kér-ír déssel fo alkozott továbbra is, amelyből kiindult, s a statisztika általános ; elméletem __ oktatását védelmezte. ígéretet tett, hogy kijavítja hibáját és * ,

a statisztika univerzális elméletét a marxizmus-leninizrnus klasszikusai—'

W.,

448 MÓD'SZERTANI ÉRTÉKEZLE'É

nak a statisztika kérdéseire vonatkozó munk—ai alapján részletesen meg— .

bírálja. . a

N. P. Titelbaum elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala) úgy tartja, hogy helyesek Szobolj elvtárs előadásának alapvető tételei..

A statisztika társadalomtudomány, amelynek alapja a dialektikus materia—

lizmus és a politikai gazdaságtana, tárgya a társadalomgazdasági jelenségek és folyamatok. Titelbaum elvtárs Véleménye szerint a statisztikában meg— , nyilvá—nuló polgári jelenségek elleni harcnak nem szabad csupán az uni— _ verzális statisztika ellen irányulnia. Vannak olyan polgári statisztikusok is, akik elutasítják az univerzális statisztika elméletét, ugyanakkor azon—- ban a gazdasági folyamatok és jelenségek konkrét megismerését—ől elszakí—

tott formalista, idealista, antimarxista statisztikai tételeket hirdetnek.

A lényegétől megfosztott, azaz formalista statisztikára, amely az emberi megismerés minden ágában kifourgatja a Vizsgált jelenséget tartalmából és formájából, egyáltalán semmi szükség nincsen, sőt káros. Titelbaum elv—

társ véleménye szerint az előadónak .a formalista-matematikai, mint pol—

gári irány elleni harc szükségességéről mondott fejtegetése a matematika tagadásának, általában a statisztikának a matematikai eljárásoktól való _megfosztásának veszélyét rejti magában. Ezért a formalisták és nem statisz—

, tikai formalista-matematikai irány elleni harcról kell beszélni. ' Szobolj elvtárs beszédében nem világította meg a szakstatisztikai oktatás helyét az elméleti statisztika általánosf egységes tanfolyamán belül. Ennek a kérdésnek különösen a tantervek felépítése és a főiskolák oktatási tervezetének összeállítása szempontjából nagy a jelentősége. Ezt

a kérdést meg kell old ani. _

I. Sz. Malisev elvtárs (a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala), felszólalásában mindenekelőtt a módszertani értekezleten elhangzott hely- telen megállapításokkal foglalkozott. JaTOSe'YLkO elvtárs teljesen tévesen állapította meg, hogy a statisztika elmélet—ének tartalmára vonatkozó Vitá- nak — minthogy .az elvonatkoztatott, absztrakt ——- a gyakorlattal nincs semmi kapcsolata. Ellenkezőleg, a statisztika fontosabb elméleti kérdései megoldásának halogatása csak akadályozhatja a statisztikai munka további megjavítását. Nem találta kielégítőnek Malisev _ elvtárs Piszarev elvtárs felszólalását sem, aki többet beszélt az ú. n. ,.univerzális" statisztika érde- meiről és előnyeiről. mint arról, hogy miben áll ennek az elméletnek polgári, helytelen felfomása

Piszarev elvtársnak az univerzális statisztikáról komoly, pártszerű kritikát kellett volna mondania, annál is inkább, mert az összes polgári statisztikusok éppen az ,,univerzális" elmélet nézőp-ontján állanak. *A sta—

tisztika polgári, ,,univerzális" elméletének megsemmisítése nélkülözhetet—

len s elengedhetetlen feltétele annak, hogy véget vessünk a statisztika elmélet—ében,megnyilvánuló formalizmusnak. Abból a célból, hogy a sta—

tisztika ,,univerzális" elméletének tudományos jelleget adjanak, alapjává teszik a nagy számok törvényét, amelynek lényege ezen a téren abban áll, hogy számba kell venni bizonyos fajta jelenségeket, azokból átlagot vonni és megállapítani a törvényszerűséget. Az ,,univerzális" statisztika állás—

pontja szerint a statisztika egyaránt vizsgálja a társadalmi élet, a fizika, a kémia, a biológia területén és bármely más területeken előforduló jelen——

ségeket és az összes jelenségeket egyszerűen megszámlálja és azokat matematikailagfeldolgozza. Ennek következtében a statisztika "univerzá—

lis" elméletének képviselői. szerint a statisztika alapja a valószínűségi

uónszmn'mm ÉRTEKEZLET' " ' 7 ' , _ _ _ ;; ' ' 449

elmélet, a nagy számok törvénye, (vagyis a statis ztika a'matematíkának az _

a! fejezete, amelyet az emberi tevékenység minden területén alkakriazn—ak, — A statisztika "univerzális", elmélete képviselőinek eme megállapításai—

szemben állanak a marxizmus-leninizmus megalapítói által a statisztika; "

mint társadalom—, párttudomány, tárgyáról és módszeréről adott útmuta—

tásoknak. * -

Az ,,univerzális" statisztika képviselői arra törekszenek, hogy a sta— _ ' tisztika elm-életét absztnakttá tegyék, elszakitsák a gyakorlattól, semaüzálí- ,, ják, megfosszák a pártszerííségtől, elszakítsák a statisztika tudományát a szocialista építés időszerű gyakorlati kérdéseitől, helytelenül oktassák a ' '

kádereket (a főiskolákon Úgy gondolom, mondotta Malisev elvtárs, heg y a

statisztikusoknak aktiv segítséget kell nyujtaniok a Pártnak és a kormány- nak a kommunista társadalom építésében, s tevékenyen kell harcolniok a V szovjet statisztika elméletének és gyakorlatának elferdítésére irányuló minden polgári kísérlet ellen. A Központi Statisztikai Hivatal kollégiuma—

, teljesen helyesen járt el, amikor jóváhagyta a statisztika elm-életének új oktatási tervezetét" és határozatot hozott új statisztikai elméleti tankönyv

összeállítása tárgyában. .

Szobolj elvtárs zárószavábxan összegezte a: statisztika elméletének alapr- ' vető kérdései tárgyában tartott kétna s értekezlet eredményeit.

Az első megállapítás, amely az elhangzottakból következik —— mon- dotta Szobolj elvtárs —— az, hogy egyes statisztikusok helytelen felfogás—

ban tárgyalják a statisztika elméleti kérdéseit. Ezt bizonyítja elsősorban Podvarkov elvtárs felszólalása, aki igyekezett szembehelyezk'edni ;a * : marxista—leninista elméletnek azzal az alapvető tételével, mely szerint a statisztika társa—dalommdmnány. A második megállapítás abban áll, hogy

*a formalista—matematikai irány egyes képviselői, bár nem mondanak le — saját felfogásukról, de eltérőleg Podvarkov elvtárstól, kitérnek elméleti * tételeinek nyilt vitában való megvédése elől. A harmadik megállapítás az, _

hogy a főiskolák és *techm'kumok részére új oktatási tervezetet kell kidol-' gőz—ni és a statisztika elméletének helyes, marxi—.sta-leninista megfogalma—

zásával új 'tankönwfeket kell irni. . . _ _ *

— Sztarovszkij elvtárs az értekezlet eredményeit összefoglalva meg—

jegyezte, hogy az értekezlet egyhangúan elítéli a statisztika oktatási t—er— ;, rvezetében és tankönyveiben megnyilvánuló polgári félremagyarázásokat;

elítéli a statisztika ,,univerzáli-s" elméletét és a statisztikai tudományos munkálatoknak a Szocialista építés gyakorlati feladataitól való elszakítá- '

*sxát. Sztálin elvtárs arva tanit minket, hogy a statisztikusoknak elsősorban elsőrangú köz—gazdáknak kell lenniük. Sztarovszkij elvtárs rámutatott arra, hogyfa főiskolák és teohnikumok rész—éve szükséges,, elsőrangú oktatási terve—zetek és tankönyvek elkészítésének gyakorlati munkálataihozhala— — _déktala'nul hozzá kell fogni és felhívta a statisztika dolgozóit, hogy a Párt

és a kormány által, sőt személyesen Sztálin elvtárs által az állami statisz—_

' tika elé tűzött feladatok megoldásában egymást barátilag támogatva "?

vegyenek részt. ,

' Statisztikai Szemle, 1950, 6—7. sz., 313—327. old.