Az elméleti statisztika oktatási tervezete a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának statisztikai technikumai számára

V. D. CSERMENSZKI] :

AZ ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI TERVEZETE A SZOVJETÚNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK STATISZTIKAI

TECHNIKUMAI SZÁMÁRA*

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisz—

tikai Hivatal technikumai számára kidolgozott elméleti statisztikai tan—

folyam új tervezete a következő három fejezetből áll:

I. A statisztika általános alapelvei és módszerei (a statisztika! tárgya

és módszere, a szovjet statisztika szervezete, a statisztikai adatok elem-—

zésének fontosabb módszerei).

II. A szocialista népgazdaság mutatószámrendszeI—e és a Szovjetúnió gazdasági és kulturális életének fejlesztésére vonatkozó terv teljesítésé-

nek elemzése.

III. A szovjet statisztika története.

Mielőtt a tervezet alapvető elméleti tételeinek kifejtésére rátérnénk, álljunk meg annál a kérdésnél: mi tette szükségessé az elméleti statisz—

tikai oktatás új tervezetének kidolgozását. ' '

MIÉRT VÁLT SZÚKSÉGESSÉ AZ ELMÉLETI STATISZTIKAI OKTATÁS ÚJ TERVEZETÉNEK KIDOLGOZÁSA

Egyes statisztikusok véleménye szerint a főiskolák és technikumok elméleti statisztikai tanfolyamainak alapjául a valószínűségi elméletnek kell szolgálnia és nem a társadalom fejlődésének törvényeir'ől a törté—

nelmi materializmusban és a marxi—lenini politikai g'azdeságtanIb—an meg—

adott marxi—lenini tanításoknak.

A statisztikára vonatkozó eme mélységesen téves nézetnek az lett a gyakorlati következménye, hogy a főiskolákon a statisztika elméletét egységesen tárgyaló tanfolyam helyett mindezideig két hibás és egymás—

tól különválasztott statisztikai tanfolyam van: elméleti statisztikai és gaz—

' Vesztnik sztatisztiki, Goszsztatizdad, Moszkva, 1950, 1. sz., 17—29. old. -— A cikk az elmé- leti statisztika oktatási tervezete alapján készült, amelyet a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának bizottsága dolgozott ki és amelyet a Hivatal kollégiuma —— A. M. Vosztrikov, V. F. Danilov, A. D. Dimitriev, N. G. Mihajlov, I. V. Rjabuskin, V. A. Szobolj és V. D. Cser- menszkij -—— hagyott jóvá.

314 , OSERMENSZKIJ

daságstatisztikaí tanfolyam. A társadalomgazdaság-statisztika elméletét tárgyaló egységes tanfolyam két tanfolyamra való hibás felosztásának

Véget kell vetni. ' ;

A Központi Statisztikai Hivatal kollégiumának véleménye szerint a statisztika elméletét a statisztikai technikumokban egységes tanfolyam keretében kell előadni. Ebből a célból a statisztika elméletének oktatá—

sára vonatkozóan új tervezetet kell összeállítani.

A statisztika oktatását teljes egészében annak a fontos célnak kell alárendelni, hogy olyan szovjet statisztikuskádereket képezzenek, akik a Párt és a kormány által a Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal és annak helyi szervei elé tűzött feladatok végrehajtását biztosítják. Ezért a technikumokon tanuló statisztikusoknak mélyrehatóan kell tanulmányozniok Lenin és Sztálin műveit és min—

denekelőtt kiváló közgazdászoknak kell lenniök.

A burzsoá ideológia és a burzsoá ,,elmélete " számos statisztikai tankönyvbe behatoltak. Ilyen például Bojarszkij és Jaszt'remszkij elv- társaknak és szerzőtársaiknak a statisztika elméletét tárgyaló tankönyve, amely még 1938—ban a ,,Bolsefvik" című folyóiratban (1938, 23—24. sz.) szigorú kritikában részesült, Jezsov, Kaganszkij, Nyecsetnij, Rjabuskin, Suljgin elvtársaknak a technikumok reszere kiadott statisztikai tan- könyve, V. Sz. Nyemcstnov akadémikus tankönyve. E szerzők gyökeresen téves tételeit ismételten éles kritikának vetették alá. J ezsovnak és szerző—

társainak ,,A statisztika tankönyve" című művéről a Szovjetúnió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalában lefolyt vita főbb eredményeit ,,A marxi—

lenini elmélet tisztaságáért folyó harc a statisztikai irodalomban" cimen tették közzé (,,Vesztm'k sztattsztiki", 1949,.2. sz.).

A Központi Statisztikai Hivatal kollégiuma megállapította, hogy Jezsovnak, Kaganszkijnak és szerzőtársaiknak a statisztikai technikumo- kon használt ,,A statisztka tankönyve" című műve nem megíelelő s ezért az ajánlott irodalom jegyzékéből törölte.

A mezőgazdasági tudományok V. I. Lenim'ől elnevezett össz-szövet- ségi akadémiájának ülésén (1948 július 31—augusztus 7.) leleplezték és élesen elítélték V. Sz. Nyemcsinov akadémikus hibás nézeteit, leszögezve, hogy a **Weismannizmus—Jmorgamizmus a biológia területén burzsoá reak- ciós elmélet.

Élesen megbirálták ezen az ülésen V. Sz. Nyemcsinov akadémikus kísérletét, amellyel a weismannizmus—morganizmus elméletének helyes- ségét a polgári statisztika módszereinek segitségével akarta bizonyítani.

Igen nagy jelentőségük volt az. ülés döntéseinek az egyes statisztikai tan- könyvekben megnyilvánuló burzsoá befolyás, különösen a burzsoá forma- lista—matematikai statisztikai irány leleplezésében. A közgazdasági főiskolák statisztikai katedrái vezetőinek és előadóinak 1949 júliusában

tartott értekezlete a következőket állapította meg: ,,A statisztika terü—

letén végzett elméleti munka sikerének legfőbb akadályait az egyes statisztikusok utóbbi években megjelent munkáiban fellelhető durva anti—

marxista félremagyarázások jelentik. A helyett, hogy Marx—Engels—

'Lenin——Sztálin tanításai alapján a statisztika igazi marxista elméletét dolgozták volna ki, egyes statisztikusok lényegében a statisztika burzsoá?

elméleteinek szocialista viszonyainkra való alkalmazásával foglalkoztak, mások pedig egyszerűen a marxista frazeológia fedezete alatt burzsoá

elméleteket propagáltak. Ennek következtében a szovjet statisztikai

AZ ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI TERVEZETE 315

irodalmat és elsősorban a főiskolai tankönyveket a burzsoá objektivizmus, apologetikusság, formalizmus és kozmopolitizmus ellenséges eszméivel töl—

tötték meg és ezeket az eszméket terjesztették. f Az értekezlet elítélte az egyes szovjet statisztikusok munkáiban elő- forduló antimarxista félremagyarázásokat és hibákat, harcra hívta a sta- tisztikai tanszékek dolgozóit a burzsoá elméletek és azoknak a statisztika tudományára gyakorolt befolyása ellen. Az értekezlet egyidejűleg rámuta—

tott arra is, hogy harcolni kell a statisztikának, mint tudománynak aláértékelése ellen. A leghatározottabban elutasított minden olyan kísér- letet, amely a statisztika elméletének felszámolására irányulf

Fentiek következtében először is a statisztikának Marx—Engels—

Lem'n—Sztáli'n szellemében való Világos és pontos megfogalmazására van szükség. Másodszor bírálni kell a polgári, különösen az Amerikai Egyesült Államok statisztikáját, le kell leplezni a polgári statisztika hibás mód—

szereit, hamisító, apologetikus jellegét.

A polgári közgazdászok és statisztikusok a világot a tárgyak és jelen—

ségek véletlen összességének tekintik és a gazdasági jelenségeket ,,remény—

teleniil" bonyolultaknak tartják, azt gondolják, hogy azokat csupán töme—

gli—kben lehet vizsgálni, közös (általános) átlagokat alkalmaznak és a való—

színűségi elméletre támaszkodnak. A polgári statisztikusok véleménye szerint a statisztika tárgya a természet és a társadalom tömegjelenségei;

módszere a valószínűség elmélete, a nagy számok matematikai törvénye, és így a statisztikát univerzális tudománnyá, illetve az összes tudomá—

nyokban alkalmazott univerzális módszerré alakítják át.

A polgári statisztikusok az általános, megkülönböztetés nélküli átla- gok segítségével s a valószínűségi elméletre támaszkodva, a "gazdasági helyzet" prognózisaival foglalkoznak, a statisztikát a mennyiségi elemzés ,,elméletének" tekintik, elpalástolják a kapitalista társadalom ellenmon—

dásait, figyelmen kívül hagyják az osztályharcot. A formalista—matema- tikai irányt különösen abban az állításukban nyilatkozik meg, amely sze—

rint a statisztika legfőbb tétele a nagy számok matematikai törvénye.

A polgári statisztika a jelenségek tényleges társadalomgazdaság'i típusait és a társadalomgiazdasági folyamatokat figyelmen kívül hagyja.

A csoportosítások tudományos módszerét a mennyiségi elemzés, a gyako- risági sorok módszereivel cserélik fel.

lme, így értékelte Lenin a polgári statisztikát, kapcsolatba állítva

,,A kisbirtokosok kisajátítására vonatkozó kérdés roppant fontos abból a szempontból, hogy általában megérthessük és kiértékelhessük a kapi- talizmus érvényesülését a földművelés terén. És a burzsoá szemlélettel és előítéletekkel keresztül-kasul átitatott modern politikai gazdaságtanra és statisztikára rendkívül jellemző, hogy éppen ez a kérdés vagy egy—

általán nincs vagy a legkevésbbé alaposan van kidolgozva."1

A polgári statisztika kritikáját nem szabad csupán általános mód- szereinek kritikájára korlátozni. Le kell leplezni a statisztikai adatok meghamisításában alkalmazott konkrét módszereiket.

Ennek szükségességére Sztálin már a Párt XVI. kongresszusán

rámutatott a következő szavakban: *

1 V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 22. kötet, 72. old., oroszul. '

ik

316 , osnnnnnszms *:

,,A' nemzeti jövedelem osztályok szerinti megoszlásának kérdése a

vető kérdés. Németország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok pol—- gári közgazdászai nem hiába igyekeznek ezt a kérdést a burzsoázia érde- kében összezavarni, ,tök'e'letesen objektív' kutatásaik eredményeinek

gyakori közzétételével. -

. . .Érthető, hogy e kutatások eredményeit nem szabad igazaknak elfogadni. Nem szabad, minthogy e kutatásokban a tisztán gazdasági jel- legű hibákon kívül számos más hiba is található. Ezeknek célja, hogy egyrészt a kapitalisták jövedelmeit eltitkolják, csökkentsék, másrészt pedig a munkásosztály jövedelmét felduzzasszák, növeljék azáltal, hogy a hatalmas fizetésekkel rendelkező tisztviselők—et is a munkásokhoz sorol—

ják. Arról már nem is beszélek, hogy ezekben a kutatásokban a farmerek és általában a mezőgazdasági kapitalisták jövedelmeit gyakran nem veszik számításba."1 _

, A statisztika oktatása során külön is ki kell hangsúlyozni a marxista—

leninista tudományért a honi, a szovjet statisztika elsőbb—ségéért vivott harc kérdését.

Először is a burzsoá formalizmus ellen kell harcolni, a kísérletek ellen, amelyek a statisztikát matematikai skolasztikává akarják süllyesz—

teni és el akarják szakítani a szocializmus építésének gyakorlatától.

Másodszor, le kell leplezni mindazokat a kísérleteket, amelyek mellőzni akarják a statisztika marxi—lenini elméletének alapvető elveit és mód—

szereit, amelyek a statisztikát egyes mutatószámok vizsgálatává akarják tenni, s amelyek a statisztika elméleti alapjaira'vonatkozó lenini—sztálini tanításokat figyelmen kívül hagyják.

Harcolni kell a kísérletek ellen, amelyek a népgazdasági tervek tel- jesitésének ellenőrzésére, a Szovjetúnió, az egyes köztársaságok, terü- letek, kerületek gazdasági és kulturális fejlődésének a statisztika segít—

ségével történő vizsgálatára, a tartalékoknak a tervtúlteljesítés érdeké—

ben való feltárására fordított figyelmet csökkenteni akarják.

A marxista—leninista társadalomgazdaság-statisztika, mint élenjáró—

tudomány, csak a statisztika polgári ,,elméletei" elleni könyörtelen harc—

ban, csak a mindenféle polgári elferdítések ellen folytatott kérlelhetetlen küzdelemben erősödhet és fejlődhet.

A STATISZTIKA TÁRGYA ÉS MÓDSZERE

Az előző programmal szemben az új tervezet mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a statisztika társadalom—, osztály-, párttudomány. Ezáltal kiküszöböli a rédi terv—ezet polgári nézeteit, amely szerint a statisztika univerzális, történelemfeletti tudomány; tárgya a természet és a társa—

dalom tömegjelenségei, Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra az alap—

vetően hibás állításra, hogy a nagy számok matematikai törvénye a sta—

tisztika tudományában központi helyet foglal el és a statisztika alapvető módszere.

Az új tervezet hangsúlyozza, hogy a statisztika tudományos alapja a történelmi materializmus és a marxi—lenini politikai gazdaságtan.

1 J. V. Sztálin Művei, 12. kötet, 292—294. old., oroszul.

!

az ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI TERVEZETE 317

Ez a vitathatatlan tétel arra kötelez, hogy a statisztika oktatásának egész tervezetét a materialista dialektika alapvető tételeinek megfelelően - építsük fel.

Ez azt jelenti, hogy a statisztikának a társadalomgazdasági tényeket egészükben, összefüggéseikben kell vizsgálnia, azaz a jelenségek alap—- okait a minden oldalról történő elemzés segítségével kell feltárnia. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy ,, . . .wegyetlen természeti jelenség sem ért-—

hető meg, ha a többitől elszigetelten vesszük, ha kikapcsoljuk a környező jelenségekből, mert a természet bármely ágának bármely jelensége érte—1—

metlenné válhat, ha a környező körülmények figyelmen kivül hagyásá—

val, tőlük elszakítva vizsgáljuk; és viszont: minden jelenség megérthető és megmagyarázható, ha a környező jelenségekkel megszakítatlan kap- csolatban, a környező jelenségektől függően vizsgáljuk."l

A dialektika e legfontosabb vonásának a statisztikában is vissza kell tükröződnie.

A statisztika a társadalomgazdasági jelenségeket és folyamatokat a kellő módon összegyűjtött és feldolgozott statisztikai adatok segítségével csak azután jellemzi, miután a jelenségek és folyamatok formáját meg-' állapította, lényegüket és megkülönböztető sajátosságaikzat feltárta.

A statisztika a társadalomgazdasági tényeket, a materialista dialek—

tika és a társadalmi fejlődés törvényei alapján, változásaikban vizsgálja, s az újat, a haladót már csírájában figyelemmel kísérve számszerű jel—

lemzést ad mind az életben már kialakult, mind a kialakulóban lévő vizs- gált jelenségekről.

A statisztika a materialista dialektika alapján vizsgálja a fejlődést, mint a jelentéktelen és rejtett mennyiségi változásoknak nyílt, minő—

ségi változásokba való átmenetét, amelyek az egyik állapotból a másik állapotba való ugrásszerű átmenet formájában jelentkeznek. A dialektika e jellemző vo—násaiból kiindulva alkalmazza a statisztika a csoportosítások módszerét, s a gazdaságokat nagyság és típus szerint csoportosítja.

A statisztika oktatása során ki kell fejteni Lenin és Sztálin arra vonatkozó útmutatásait, hogyan kell a kapitalista gazdasági rendszert a statisztika segitségével tanulmányozni.

A tervezet a statisztika következő meghatározását adja:

A statisztika társadalomtudomány. A statisztika a társadalomgazda- sági jelenségeket és folyamatokat, a jelenségek és folyamatok típusait és formáit vizsgálja, és azokat a kellő módon összegyűjtött és a társadalom- gazdasági összefüggések minden oldaláról történő elemzése alapján fel—

dolgozott számszerű adatok segitségével fejezi ki.

Amint látható, a statisztika idézett meghatározása teljesen ellentétes a régi, polgári—formalista meghatározással, amely szerint a statisztika tárgyát a természet és a társadalom tömegjelenségei alkotják.

A statisztika jel-en tanulmányunkban adott meghatároz—ásának a következő jellemzö vonásait kell kihangsúlyozni. Az első sajátosság, hogy a statisztika társadalomtudomány, amelynek megvan a maga tárgya

— a társadalom — és módszere. Ez a meghatározás Végetvet annak a fel—

fogásnak, mely szerint a statisztika a természet és a társadalom tömeg—

jelenségeinek a nagy számok matematikai törvényén felépülő univerzális ,,tudománya", végetvet a statisztikában a matematikai skolasztikának.

1 J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest, 1949, 634. old.

318 , csaan—iszms

Ebből a meghatározásból az következik, hogy a statisztikában a mate—

matikai számításoknak a Vizsgált társadalmi jelenségek fejlődésének sajá- tosságaiból, fejlődésüknek törvényszerűségeiből kell kiindulniok. Követ—

kezésképpen a matematikai módszereket (a valószínűségi elmélet sémáját

és más matematikai eszközöket) mint technikai eszközöket kell alkal— '

mazni. Határozottan el kell ítélni a statisztika felcserélését a valószínű- ségi elmélettel, azaz a matematikával.

A statisztika fenti meghatározásának második sajátossága, hogy a statisztika tárgyát a társadalomgazdasági folyamatok, és jelenségek, továbbá e jelenségek és folyamatok típusai és formái képezik. Ez a pali—

tikai gazdaságtan és a statisztika közötti szoros összefüggésre mutat rá;

A politikai gazdaságtan és a statisztika közötti szoros összefüggésről Marx ezt írta:

1. ,,Az egyetlen, amit elméleti szempontból be kell bizonyítani, az, hogy az abszolút járadék lehetősége nem sérti az érté'ktörvényt . . .

Z.,Amí az abszolút földjáradék lényegét illeti, ez olyan kérdés, amelyét mindenegyes országra külön—külön statisztikailag kell eldön- teni."1

Mars: itt arra mutat rá, hogy a politikai gazdaságtan adja meg az afbszolút járadék elméleti elemzését, a statisztika pedig a kérdést egy adott ország társadalomgazdasági jelenségeinek konkrét elemzése alap—

ján, mindenegyes országra vonatkozóan külön-külön dönti el.

Lenin ,,A munkanap és a munkaév a moszkvai kormányzóság—

ban" című munkájában K. Lanin mérnök ugyanezen címen megjelent könyvét bírálva, rámutatott, hogy a szerző nem különbözteti meg a nagy—- és kisüzemeket. ,,Világos —— mondja Lenin —, hogy tökéletesen külön—

böző társadalmi típusok állanak előttünk s hogy az olyan statisztika, amely nem tesz ezek között különbséget, egyáltalán semmit sem ér."2

Tehát a statisztika nem tekinthető csupán módszernek, matematikai eljárások vagy gazdasági mutatók kiszámítási gyűjteményének. Lenin mondotta: ,,A társadalomgazdasági statisztika, a társadalom megismerésé—

nek egyik leghatalmasabb fegyvere, ilymódon torzszülött lesz, öncélúvá válik, játékká alakulvát."3

A statisztika módszerét a statisztika (tudományos alapja és tárgya határozza meg. A statisztika tudományos alapja a történelmi materializ- mus és a marxista-leninista politikai gazdaságtan. A statisztika társa- dalomtudomány. A statisztikai módszer abban áll, hogy a társadalmi jelenségek és társadalomgazdasági folyamatok statisztikailag vizsgált tényleges típusait és formáit a kellő módon összegyűjtött s a társadalom- gazdasági viszonyok minden oldalról való elemzése alapján feldolgozott számszerű adatok segitségével tükrözi vissza. Ez jellemzi a statisztika és a politikai gazdaságtan közötti összeiüggést és kihangsúlyozza annak a statisztika szempontjából való döntő jelentőségét.

' Ezek a statisztika fent idézett meghatározásának sajátosSágai.

Azonban Lenin rámutatott arra, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy ,, . . . általában minden meghatározás csak feltét—eles és viszony- lagos jelentőségű . . ."4

1 K. Marx és F. Engels: Összes művei, XXIII. kötet, 1931, 100. old., oroszul.

? V. !. Lenin: Összes művei. 4. kiadás, 18. kötet. kötet, 240—241. old., oroszul.

3 V. 1. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 16. kötet, 400. och, oroszul.

4 Lenin: Válogatott művek, I. kötet, Szikra, Budapest, 1948, 989. old.

az ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI TEBVEZETE 319

Vizsgáljuk meg most a statisztika módszerét'részletesebben. A jelen—

ségek és folyamatok statisztikai kifejezése a minden oldalra kiterjedő köz.—

gazdasági elemzés alapján végrehajtott statisztikai megfigyel-és, feldol—

gozás, csoportosítás útján történik.

Miben áll a társadalomgazdasági összefüggések minden oldalra kiter—

jedő elemzése?

A vizsgált folyamatokról, illetve jelenségekről számszerű jellemzést csak a társadalomgazdasági viszonyok minden oldalra kiterjedő, előzetes elemzése esetében lehet adni. A statisztika eme jellemző sajátosságát Marx a következő szavakkal fejezte ki: ,, . . .Végső fokon ostobaság a nyereség mértékének csökkenését a munkabér mértékének emelkedé—

sével magyarázni, bár kivételképpen előfordulhat. Csak a statisztika képes a nyereség mértékének kialakulásánál működő viszony—ok ismereté—

ben a munkabér mértékét a különböző korokban és különböző országok—

ban valóban elemezni."1

Marx rámutatott arra, hogy az igazi elemzés számításba veszi az adott ország és az adott történelmi időszak sajátosságait. Az elemzésnek ezt a formáját akkor alkalmazhatja a statisztika, ha az adott gazdasági jelen- ség lényegét (elméleti analízis segítségével) már feltárta.

Lenin Marx eme tanítását továbbfejlesztette. A statisztikát öncéllá _ tevő narodnyikoknak a statisztikai adatok elemzésében alkalmazott pol—

gári módszereit leleplezve, Lenin rámutatott: ,,A statisztikának az a fel—

adata, hogy a minden körülményre kiterjedő elemzéssel megállapított társadalomgazdasági viszonyokat illusztrálja, szemléltesse s nem szabad öncéllá válnia, mint az nálunk nagyon gyakran előfordul."2

A társadalomgazdasági viszonyok minden oldalról való elemzése meg- köve-teli, hogy a tényeket a maguk egészében, összefüggéseikben vegyük, a vizsgált kérdésre vonatkozó összes tényeket egyetlen kivétel nélkül.

A társada-lomgazdasági viszonyok elemzésének alapvető fontosságú követelményét Lenin a következő szavakkal jellemezte:

,,De hogyan gyűjtsük össze a tényeket, hogyan állapítsuk meg össze— . iüggésiiket és kölcsönös kapcsolataikat? . .. A tények, ha egészükben és összefüggéseikben vesszük őket, nemcsak "makacsok", hanem kétség—

telenül bizonyító erejűek is. Ha az egyes tény-eket az egészből, összefüggé—

sükből kiragadjuk, ha azok,, nem teljesek vagy önkényesek, akkor nem tekinthetők többnek, mint puszta játéknak vagy még annál is rosszabb- nak .

Ebből Világosan következik: meg kell kísérelni olyan alap meghatá—

rozását, amelyre támaszkodni lehetne és amellyel össze lehetne hasonlí—

tani azokat az ,,általános", "példaként" kiragadott tételeket, amelyekkel napjainkban bizonyos országokban oly mértéktelenül visszaélnek. Hogy ez tényleges alap legyen, nem az egyes tény—eket kell venni, hanem a tényeknek a szemlélendő kérdéshez tartozó teljes összeségét, egyetlen kivétel nélkül, mert másként elkerülhetetlenü—l felmerül az a gyanú —— és teljesen jogosan —, hogy a tényeket önkényesen választották ki vagy szedték össze, hogy a történeti jelenségek egészükben való objektív kep- csolata és kölcsönös függősége helyett ,,szubjektív" kotyvalékot hoztak létre, egy — meglehet —— gyanús dolog igazolására. Bizony ez előfordul . . .

gyakrabban, mint gondolnánk. ,

1 K. Marx és F. Engels: Összes művei, XIX. kötet, 1. rész, 1939, 258. old., oroszul.

2 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban, Szikra, Budapest, 1949, 501—502. old.

320 ' ' osznnnnszxm, *

Ezekből a megfontolásokból kiindulva határoztuk el, hogy foglal- XkOZunk a statisztikával, noha teljes tudatában vagyunk annak, hogy milyen mély ellenszenvet vált ki a statisztika egyes olvasókban, akik az

,alávaló igazságok—nál több-ne tartják a ,bennünket felemelő csalás'-t, és egyes írókban, akik az internacionalizmusna, a .kozahopolitizmusra, a nacionalizmusra, a patriotizmusra, stb. vonatkozó ,általános' elmélkedé—

sek zászlaja alatt politikai csempészárut terjesztenek."1 ) _ Tehát a tények csak abban az esetben bizonyító erejűek, ha teljes egészükben, összefüggéseikben vesszük, ha az adott kérdésre vonatkozó összes tényeket figyelembevesszük, egyetlen kivétel nélkül. Másképpen a vizsgálat teljes mértékben szubjektívvé válik, egy szwbjektív kotyvalék lesz valamilyen gyanús dolog igazolására. Lenin éppen ilyen szubjektiv kotyvalékok elleni harc céljából használja a statisztikai adatokat.

A tények összességének egészükben és összefüggéseikben vett Vízs- gálata szükségességét Sztálin elvtárs is hangoztatta számos munkájában.

Sztálin elvtárs minden esetben, amikor a népgazdaságra vonatkozó adatokat elemzi, azokat egészükben, összefüggéseikben vizsgálja, figyel- mét az egészen belül mutatkozó külömbözőségekre fordítja, s külön kimutatja a népgazdaság legfontosabb vezető ágait —— az ipart, mezőgazda—

ságot és másokat.

Sztálin, mielőtt áttérne a számok vizsgálatára, megállapítja a kiinduló tételt, meghatározza a kérdés feltevését. ,,Mielőtt azonban rátérnék a számokra, engedjék meg, hogy kifejtsek néhány, a szocialista gazdasági rendszert épitő, munkánkat meghatározó általános tételt . . ."2

A társadalomgazdasági viszonyok minden oldalról való elemzésének második vonását Lenin a következő szavakkal fejezte ki:

,,A tőke uralma alá hajtja és a saját képére alakítja a földtulajdon összes különböző formáit. Am éppen azért, hogy ezt a folyamatot meg- értsük, értékeljük, statisztikailag kifejezzük, a kérdés feltevésének mód- ját és a kutat-ási eljárásokat a folyamat különböző formáinak megfelelően

kell módosítanunk."3 ,

Ezt Lenin 1914—1915—ben irta, azonban ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című, 1899—ben írt zseniális munkájában — amelyben véglegesen szétzúzta a narodnyiko—kat ———- már rámutatott erre. A gépi nagy-—

ipar fejlődés-ének kérdését vizsgálva, mondotta: ,,Arról nem is beszélünk, hogy ezek az írók a gyáripari statisztika kérdéseiben. .. csodálatraméltó tudatlanságot árultak el, — még nagyobb hibájuk az, hogy a marxi elmé- letet hihetetlenül mereven és szűken értelmezik. Először, nevetséges dolog a gépi nagyipar fejlődésének kérdésére egyesegyedül a gyári statisztiká—

ból vett adatokkal válaszolni. Ennél a kérdésnél nemcsak statisztikáról van szó, hanem mindama formákról és fejlődésfokokról is, amelyeken egy ország kapitalista iparfejlőd—ése átmegy. Csak miután mindezeknek a for—

máknak lényegét és megkülönböztető sajátosságait tisztáztuk, csak akkor van értelme annak, hogy egyik vagy másik forma fejlődését megfelelő módon feldolgozott statisztikai adatokkal szemléltessük. Ha azonban a hazai statisztika adataira szorítkozunk, ebből elkerülhetetlenül követ-

1 V. I. Lenin: összes művei, 4. kiadás, 23. kötet, 265—26'7. old., oroszul és ,,Statisztika és szociológia", STATISZTIKAI SZEMLE, '1949, 10—11. sz., 275—276. old.

2 J. V. Sztálin Művei, 7. kötet, 297. old. oroszul.

3 V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 22. kötet, 46—47. old., oroszul.

az ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI 'rmwnznrrz 321 ;

kezik, hogy összekeverjük a kapitalizmus legkülönbözőbb formáit, hogy a sok fától nem látjuk az erdőt."1

Lenin rámutatott arra, hogy a társadalomgazdasági folyamat külön—

böző formáinak vizsgálata céljából különböző kutatási eljárásokra, tehát különböző mutatószámokra van szükség. A statisztika alapvető feladata,, hogy a folyamatokat konkrét formáiknak sokoldalúságában, a formák lényegéből kiindulva vizsgálja. Csupán ilyen Vizsgálat esetében lehet ugyanis a megfelelő módon feldolgozott statisztikai adatokkal a folyamat fejlődését szemléltetni, azaz különböző mutatószámokkal jellemezni.

Vizsgáljuk most meg a statisztikai elemzés egyes módszereit.

A STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSI MÓDSZEREI ÉS MEGBíZHATÖSÁGUKNAK ELLENÖRZÉSE

A tervezet a statisztikai adatok feldolgozásával és elemzésével kap- csolatban a következő módszereket tárgyalja: csoportosítás, összesítés, statisztikai táblák, viszonyszámok, átlagok, indexek, idősorok, mérleg—

módszer, a statisztikai adatok grafikus álbrázolása.

A statisztikai adatok elemzésének legfontosabb módszere a csopor—

tosítás. ,,A gazdasági statisztikában —— mutatott rá Lenin —— a csopor—

tosítás alapjául feltétlenül a gazdaság méreteit és típusát kell megtenni."'"' Ezért nem szabad, hogy a csoportosítás, a Vállalatok típusait mellőző, csak nagyságszerinti csoportosítás legyen. Az ilyen csoportosítás szub—

jektív kotyvalék, a csoportok hatalmas számának közgazdasági tartalom nélküli Végtelen felhalmozása.

Éppen erre célzott Lenin, amikor az 1907. évi német polgári statisz- tikát jellemezte: ,,Ez a statisztika, amely az 5 736 082 gazdaságra vonat—

kozó gazdag anyagot a birtoknagyság szerint ily nagyszámú csoportra osztja, példaképe a hivatali rutinnak, a tudományos lo-mtárnak, a számok—

kal való esztelen játéknak. Ily nagyszámú csoport mellett ugyanis a típu—

sok felismeréséhez szükséges megfontolt, észszerű, a tudomány és az élet által igazolt alapnak még csak árnyéka sincs meg."3

A gazdasági rendszer vizsgálatánál a társadalomgazdasági típusokat csak sokoldalú és racionálisan összeállított csoportosító és kombinációs táblák segítségével lehet ábrázolni. Különös figyelmet kell fordítani a kombinációs táblákról adott lenini utasításokra. A kombinációs táblákat és szerkesztési technikájukat különleges gondossággal kell tanuhná—

nyozm.

A csoportosítások tanulmányozását az általános, megkülönböztetés—

nélküli átlagok módszerének kritikájával kell összekapcsolni. .

Az általános átlagok módszerének, a valószínűségi elméleten és a nagy számok matematikai törvényen alapuló alkalmazásánál, a gazdaság társadalmi formái figyelmen kívül maradnak, nem lehet feltárni sem a minőségi változásokat, sem a jelenségek új típusait, "sem a társadalmi fejlődésben mutatkozó ellenmondásokat. A polgári statisztika éppen az általános, fiktív átlagok alkalmazásával igyekszik bebizonyítani, hogy a kapitalista gazdasági rendszer mentes az ellenmondásoktól, Válságoktól.

! Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban, Szikra, Budapest, 1949, 450. old.

2 Lenin: I. m., 88. old.

3 V. I. Lenin: összes művei, 4. kiadás, 22. kötet, 71—72. old., oroszul.

!

322 A, csmnmnnszxm

Nyilvánvaló tehát a kérdés, milyen szerepük van az átlagoknak.

A polgári statisztikában, és egyes tankönyvekben nálunk is, a főhelyet foglalják el.

Lenin ,,Megjegyzések az amerikai mezőgazdasági statisztikához" című tanulmányában írta: ,,Mindamellett a közös törvények az általános átlag- ban is kifejezésre juthatnak, de csak a végösszegekben és csak akkor, ha nincsen világosan felismerhető átmenet a régi gazdasági fonnákból újak felé (és hol nincs ilyen?) "1

Lenin tehát az általános átlagolmak korlátozott jelentőséget tulaj- donit. Amennyiben általános átlagokat alkalmaznak, azok a való helyzet—

ről távolról sem teljes, sőt éppen szerfelett durva képet adnak, számos

esetben egyszerűen fiktívek. %

Sztálin, Lenin gondolatát továbbfejlesztve, rámutatott arra, hogy:

,, .az átlagszámok módszere, ha nem helyesbítik a kerületekre vonat- , kozó adatok alapján, nem tudományos módszer."2

Figyelembe kell venni, hogy a csoportosítások alkalmazásánál a gaz—

dasági rendszer sajátosságaiból kell kiindulni; a szocialista gazdaságban alkalmazott csoportosítások alapjául szolgáló ismérvek teljesen különböz- nek a kapitalista gazdasági rendszerben alkalmazott ismérvektől.

Lenin mondotta, hogy a kolhozokra vonatkozó statisztikai adatokat előzetesen három csoportra kell osztani: a jól, közepesen és rosszul dol- gozók csoportjára. A kolhozok, attól függetlenül, hogy szocialista tipusú gazdaságok, különbözőképpen dolgoznak s a statisztikának a csoportosi—

tások segitségével kell feltárnia a kolhozépítés eredményeit és hibáit és gyakorlati útmutatást adni a hibák kiküszöbölésére. Nyilvánvaló, hogy a kolhozok említett csoportosítása teljesen különbözik a kapitalista paraszt—

gazdaságok csopo-rtositásától. Lenin ezen utasításainak hatalmas jelentő—

sége van a Szovjetúnió népgazdasága összes vállalatai munkájának vizs—

gálatánál.

A csoportosítások módszerének kifejtésénél ki kell hangsúlyozni, hogy a Szovjetúnió—ban azoknak az élenjáró tapasztalatok tanulmányozása és a tervtúlteljesítést biztositó tartalékok feltárása szempontjából igen nagy jelentőségük van.

Ezzel kapcsolatban éppen a szocializmus országában van igen nagy jelentősége a vállalatok munkájuk minősége szerinti csoportosításának-

A szóbanforgó kérdésről ezt irta Lenin:

. ..7 Vizsgálat céljából ki kell választani a legjobb, példaszerű (a) közepes (B) és legrosszabb (y) tipikus vállalatok (gyárak, szovhozok) és

intézmények nem nagy számát."3

Hangsúlyozni kell, hogy a szovjet statisztika egész szervezetének a statisztikai adatok legfontosabb elemzési módszereivel kell rendelkeznie, mert ez az egyik legfőbb követelmény a beszámolási adatok helyességének ellenőrzése szempontjából.

A tervezet e fejezete a szóbanforgó kérdésre Lenin és Sztálin által adott utasításokból indul ki.

Lenin írta: ,,Több közgazdaságtant! Közgazdaságtant azonban nem ,általános' megfontolások, tudományos szemlék, intelligens tervek és más

1 Lenini gyüjtemény, XIX. kötet, 391. old., oroszul. (

2 Sztálin: A leninizmus kérdései, Szikra, Budapest, 1949, 310. old.

8 Lenini gyüjtemény. XIII. kötet, 221. old., oroszul.

az ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI TERVEZETE 323

balgaságok értelmében, ami, sajnos, igen gyakran éppen zagyvaságokhoz vezet. Nem, közgazdaságtanra nekünk az új élet valóságos építése tényei——

nek gyűjtése, gondos felülvizsgálása és tanulmányozása értelmében van szükségünk. A nagy gyáraknak, a mezőgazdasági kommunáknak, a

*szegényparasztok bizottságainak, a helyi népgazdasági tanácsoknak az új gazdasági rendszer építésében vannak-e valóban sikereik? Milyenek ezek a sikerek? Igazoltak—e azok? Nemcsak mesék, dicsekvések, szellemes ígéretek (,elrendeztetetti, ,a terv összeállíttatottz ,megmozgatjuk az.

erőket, ,nekirugaszkodunk*, ,a javulás kétségtelent és hasonló sarlatán tervek, de kire vonatkozik az a ,mi*, aki olyan nagy mester)? Mivel érték el ezeket a sikereket? Mit kell tenni, hogy ezek még szélesebbkörűek legyenek?"1 Lenin tehát a tények gondos ellenőrzését és vizsgálatát a köz—

gazdasági munka legfontosabb oldalának tekintette.

Sztálin mondotta az OK(b)P XIII. kongresszusán:

,, . . . semmiféle építő munka, semmiféle állami munka,. Semmiféle tervgazdasági munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. A szám—

vitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül. A számvitel statisztika nélkül egy lépéssel sem juthat előre." ,, . . . A statisztika munkája olyan, hogy egyes ágai egy egész lánc egyes szemeit alkotják és ha egyetlen láncszem elromlik, meghiúsítja az egész munkát."?

,,Ugyanez áll a beszámolási rendszerre. Semmiféle gazdasági munka nem lehet meg beszámolás nélkül."3

Ezzel Sztálin a népgazdasági számvitelben a statisztika vezető szere—u pét hangsúlyozza. Sztálin azt mondja, hogy a statisztikai tevékenység összes láncszemei szoros kapcsolatban vannak egymással.

Ezért a statisztikai tevékenység összes láncszemei között különösen nagy jelentősége van a statisztikai adatok megbízhatósága ellenőrzésének.

, Erre vonatkozóan mondotta Sztálin a Párt XIV. kongresszusán: ,,Azt' tartjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal számadatai nélkül egyetlen igazgatási szerv sem számíthat ki semmit és nem tervezhet semmit. Azon az állásponton vagyunk, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak objektív, minden előítélettől mentes, adatokat kell szolgáltatnia, mert az olyan kísérlet, hogy a számadatokat valamilyen eleve eltökélt nézethez igazít——

sák —— bűncselekmény."*

A statisztikai adatok megbízhatóságának ellenőrzésére vonatkozó kérdés tárgyalásánál a tervezet figyelmet fordít a meghatározott terv szerint való szisztematikus ellenőrzés szükségességére. Ki kell fejteni többek között a következő kérdéseket: a komplex (minden oldalról való) ellenőrzés, az összeírási adatok ellenőrzése, a reprezentatív (képviseleti) ellenőrzés, ellenőrző kiszállás (szemle), mérleg—módszer segítségével tör-'

ténő ellenőrzés és megismételt ellenőrzések.

Az ellenőrzés kérdéseinek tárgyalásánál különösen figyelmet kell for-- dítaní a helyi és hivatali befolyások kiküszöbölésére, a helytelen, eltor—

zított adatokért való felelősségre.

1 V. I. Lenin: Összes művei, 3. kiadás, XXIII, kötet, 212—213. old., oroszul.

2 J. V. Sztálin: Összes művei, 6. kötet, 214—215. old., oroszul.

3 U. o.. 215. old.

! Sztálin: A Szovjetúnió agrárpolitikájáról. Gyűjtemény Sztálin elvtárs műveiből, Szikra, Budapest, 1949, 127. old.

,?

324 , csnnnnnszxu

*—

A SZOCIALISTA NÉPGAZDASÁG KÖZGAZDASÁGI MUTATÖn

SZÁMAINAK RENDSZERE ÉS A SZOVJETÚNIÖ GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS ÉLETÉNEK FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ TERV

TELJESITÉSÉNEK ELEMZÉSE '

Ez a fejezet a statisztikai elmélet oktatási tervezetében először foglal helyet.

A statisztikai elmélet régi oktatási tervezetének egyik alapvető fogyatékossága az volt, hogy ,,A szocialista népgazdaság közgazdasági mutatószámainak rendszere és a Szovjetúnió gazdasági és kulturális életé—

nek fejlesztésére vonatkozó terv teljesítésének elemzése" című fejezet hiányzott. Ez a régi tervezet szerzőinek téves szemléletéből következett, amely szerint a statisztika tudománya egy, a természet és a társadalom jelenségeinek vizsgálatára egyaránt alkalmazható, univerzális módszer.

Az új tervezet azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a statisztika elméletét a legkonkréteb—ben tárgyalja, hogy a tanfolyam anyagában tár- gyalt elméleti tételek segítségével a leendő statisztikusnak megadja a beszámolójelentés tanulmányozásához, a Szovjetúnió gazdasági és kul—- turálís életének fejlesztésére vonatkozó terv teljesítésének elemzéséhez szükséges készséget.

A tervezet nem a népgazdaság egyes mutatószámait, hanem azoknak az újratermelés marxista—leninista elméletének alapján álló egész rend—

szerét ismerteti.

A mutatószámok rendszerének magyarázata az új tervezetben a nép—' gazdasági tervek teljesítésének elemzéséhez szükséges követelményekből

indul ki. —

A mutatószámok rendszerének ismerete még nem tájékoztat arról, hogy a Szovjetúnióban a kommunizmus építése során felvetődő új társa- dalmi jelenségek jellemzésére milyen konkrét mutatószámokat kell alkal- mazni, mert az emlitett jelenségek különbözőségeinek ismérvei a konkrét viszonyok egész sorától függenek.

Példaképpen vegyük a szovjet ipari vállalatok csoportositásának kér—

dését.

A csoportosítások módszerét a tervezet els—ő fejezete tárgyalja.

A Szovjetúnió iparának a csoportosítások módszerével való konkrét vizs- gálata kérdéseit azonban nem lehet ugyanitt, a tervezet első fejezetében kifejteni, minthogy a konkrét mutatószámokat csak a második fejezet tárgyalja. Viszont az egyes közgazdasági mutatószámok kiszámításának ismerete nélkül nem lehet megmagyarázni az ipar munkájának a csopor- tosítások segítségével való elemzési módszereit. Az iparvállalatok csopor—

tositásának módszereit az egyes mutatószámok tanulmányozása során sem lehet Vizsgálni, mert a csoportosításoknál (különösen a kombinációs táb- lák—nál) a mutatószámok (például a termelés, energiagazdálkodás, álló- alapok, munkatermeléke'nység, önköltség mutatószámai, stb.) meghatá—

rozott nendszerét kell alkalmazni.

Arra vonatkozóan, hogy a gazdasági élet vizsgálatához hogyan kell hozzáfogni, például szolgál a Lenin által készített ,,A Munka és a Hon—

"Védelrem Tanácsának utasítása a helyi szovjet intézmények részére!HL Ebben az utasításban Lenin olyan beszámolók összeállítására hívja fel a helyi szervek és statisztikusok figyelmét, amelyekben a fő figyelmet

művei, 3. kiadás, XXVI. kötet, 364—381. old., oroszul. (

az ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI TERVEZETE ; 325

nem az egyes mutatószámokra, hanem e mutatószámok egész rendszerére, a fontosabb gazdasági folyamatok, a jelenségek fontosabb gazdasági típu-

sainak vizsgálatára kell fordítani. ;

Ugyan e kérdéssel foglalkozik Lenin az ,,Ekonomicseszliaja Zsizny"

szerkesztőségéh-ez (1921 szeptember 21—én) írt levelében.

Ebben a levélben Lenin ezt írta:

,,Az összes statisztikai adatokat sokkal szigorúbban, azaz figyelme—- sebben és gondosabban kell rendszerezni, mindig törekedni kell az adatok ös—szehasonlítására, mindig idézni kell a mult évre (hónapra, stb.) vonat—

kozó adatokat, össze kell gyűjteni az anyagot az elemzéshez, a siker—

telenség okainak feltárása, az egyes eredményesen dolgozó, vagy az elmaradt vállalatokat megelőző vállalatok, stb. kimutatása céljából."1

Leninnek a statisztikai adatok elemzésére vonatkozó útmutatásait Sztálin fejlesztette tovább munkáiban. Sztálinnak a Párt kongresszusain elmondott beszédei a statisztikai adatok marxista—leninista elemzésének utolérhetetlen példái.

A közgazdasági mutatószámok rendszerének tárgyalásánál rá kell mutatni arra, hogy a mutatószámok felépítési módszereinek és az egyes népgazdasági ágak specifikus sajátságainak megfelelő elemzési eljárások részletes vizsgálata a megfelelő szakstatisztikák legfontosabb feladatai közé tartozik.

Ismételten rá kell mutatni arra, [hogy a statisztikai elmélet oktatásá—

nak új tervezete a szakstatisztikai oktatás kérdését is újszerűen veti fel.

A statisztika elmélete és a szakstatisztikák a régi tervezetben el voltak egymástól szakítva. Ez érthető volt, minthogy a statisztika elméletét a;

valószínűség elméletével cserélték fel. A ,szakstatisztikák tervezetét most felülvizsgálták és a statisztika elméletével szoros kapcsolatba hozták.

A SZOVJET STATISZTIKA TÖRTÉNETE

A tervezet harmadik ,,A Szovjet statisztika története" című fejez-eté- ben mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az orosz statisztika tudomá- nyának önálló és igen gazdag története van. A statisztika történetének tárgyalása során a kozmopolita hibák feltárásánál rá kell mutatni arra, hogy az orosz statisztikusok milyen jelentős eredményeket értek el a nyugateurópai és amerikai statisztikusokhoz viszonyítva. Rá kell mutatni arra, hogy az összes régi polgári statisztikai tankönyvekben az orosz statisztika jelentőségét eltorzították és lekicsinyelték. Ezzel együtt ismer-

tetni kell a szovjet statisztika történetét, módszeresen kell leleplezni a burzsoá apologetikát. Külön kell választani a marxizmus előtti orosz statisztikát, a lenini-sztálini statisztikának a polgári statisztika elleni harcban való kialakulását Oroszországban, s a szovjet statisztika meg—

teremtését.

A statisztika történetének tárgyalásában központi helyet kell biztoé sítani annak a mély, forradalmi változásnak, amelyet Lenin és Sztálin hozott a statisztika tudományában. A statisztikát igazi tudománnyá csak a marxizmus-leninizmus tette.

A marxizmus előtti orosz statisztika történetének tárgyalásánál külön is meg kell emlékezniM. V. Lomonoszov, A. N. Radisev, D. P., Zsu—

1 V. I, Lenin: Összes művei, 3. kiadás, XXIX. kötet, 461. old., oroszul.

4 Statisztikai Szemle

326

csnsunxszzu

[rapszkij és'Ju. E. Janszon jelentőségéről. Az orosz zemsztvo—statisztika történetét is részletesen kell ismertetni.

,,A forradalomelőtti, különösen a régi jó idők orosz zemsztvo- statisztikusai —— írta Lenin -— kiérdemelték a megbecsülésünket azzal, hogy a Vizsgálat tárgyát nem rutinnal, nem kincstári, hivatali—adminisz—

tratív, hanem bizonyos tudományos érdeklődéssel nézték. Korábban, mint más statisztikusok, felismerték, hogy a gazdaságoknak egyedül a föld- terület nagysága szerinti csoportosítása nem elég és más csoportosítási eljárásokat is bevezettek: a vetésterület, az igásállatok száma, a bérmunka igénybevétele, stb. szerint való csoportositást."1 Tehát a marxizmus előtti orosz statisztika felülmúlta a külföldi marxizmus előtti polgári statisztikát. Sehol egyetlen országban nem volt annyi kiváló statisztikus, mint Oroszországban.

A marxi-lenini statisztika, annak létrejötte és kialakulása új kor—- szakot jelent a statisztika fejlődésében. Két időszakra bontható.

A marxi—lenini statisztika fejlődésének első időszaka a marxi-lenini statisztikai tudomány megalkotásának időszaka. Ez forradalmi átalakulást jelentett a statisztikában. A statisztika elmélete a dialektikus és törté—

nelmi materializmus és a marxi-lenini politikai gazdaságtan elméletén épült fel.

A statisztika története e korszakának az a jelentősége, hogy feladata volt a kapitalizmus fejlődésének folyamatát összes ellentmondásaiban, mint a dialektikus fejlődés folyamatát, feltárni. Ezt az átlagok korábbi, polgári elmélete segítségével nem lehetett volna megtenni. A gazdasági rendszernek a statisztika segítségével végrehajtott mély elemzésére volt '

szükség. Meg kellett semmisíteni a polgári statisztikát, köztük a narod—

nyík statisztikát, az átlagok polgári elméletét. Ki kellett mutatni, hogy a polgári statisztika a megkülönböztetés nélküli átlagok segitségével elkendőzi a kapitalizmus ellentmondásait, meghamisítja a számokat, hogy eltitkolja az osztályharcot. A marxi-lenini társadalomgazdasági statisz- tika, mint párt—, osztálytudomány, ezt a feladatát is teljesítette.

A marxi—lenini statisztika fejlődésében a szovjet statisztika létne—

jöttét a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól számítjuk. A szovjet statisztikának, a világ legélenjáróbb statisztikájának alapvető elméleti

tételeit Lenin és Sztálin dolgozta ki. *

A szovjet statisztika fejlődésének kezdeti időszakában Lenin ráiiiuta- tott arra, hogy a statisztikának az egész népre kiterjedőnek kell lennie, hogy be kell vinni a tömegek közé, ,, . . . hogy a dolgozók fokozatosan meg—

tanulják, hogy maguk értsék meg és lássák, hogyan és mennyit kell dolgozniok, hogyan és mennyit lehet pihenniök . . ."2

Szükséges, hogy amikor az előadók a szovjet statisztika létrejöttének e kezdeti időszakáról beszélnek, részletesen ismertessék a szovjet statisz—

tika oktatására vonatkozó, Lenin által aláírt dekrétumot.

Éppen ebben az időben a renegát Kautskyt leleplezve írta Lenin:

,, . . . A Szovjetköztársaság statisztikai intézetet létesített és bevonta ebbe a munkába Oroszország legjobb statisztikusait, de temészetesen ideális statisztikát nem lehet egyhmnar előteremteni."3

! V. I. Lenin: összes művei, 4. kiadás, 22. kötet, 47—48. old., oroszul.

? Lenin: Válogatott müvek, II. kötet, Szikra, Budapest, 1949, 381—382. old.

old. ,,

Az ELMÉLETI STATISZTIKA OKTATÁSI Tnnvnzmrn 327

Rá kell mutatni arna, hogy a szovjet statisztika tudományos szín—

vonala és szervezése tekintetében már a szovjet hatalom első éveiben, a polgárháború és a helyreállítás időszakában is felülmúlta a kapitalista

országok statisztikáját. *

A statisztika történetének tárgyalása során a szovjet statisztika fölé- _nyének kihangsúlyo—zását össze kell kapcsolni a népgazdaság tervezésének fejlődésével. Ezzel kapcsolatban idézni kell Lenin következő utasítását:

,, . . . a közgazdászok, szakírók és szakstatisztikusok a tervről ne álta—

lánosságban fecsegjenek, hanem részletesen vizsgálják terveink teljesí-—

tését, e gyakorlati kérdésben elkövetett hibáinkat, e hibák kijavításának módját. Ilyen vizsgálat nélkül vakok vagyunk."1

Rá kell mutatni arra, hogy a szovjet statisztika Sztálin tanításai alap-—

ján alakult és fejlődött ki.

A statisztika történetének vizsgálatánál nagy figyelmet kell fordí- tani a statisztikának a Nagy Honvédő Háború éveiben betöltött szere—

pére, a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala és helyi szerveinek mai feladataira, a Hivatalnak a Tervgazdasági Bizottság Statisztikai Hiva—

talából a Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisz—

tikai Hivatallá való átszervezésével kapcsolatban.

Befejezésül meg kell még mondanunk azt, hogy a statisztika elmé—

letének egész oktatásánál abból kell kiindulni, hogy a szovjet statisztika legfőbb feladata: olyan tudományosan megalapozott, megbízható adatok—

.nak feldolgozása és kellő időben a kormány rendelkezésére bocsátása, amelyek az állami tervek teljesítésének menetét, a szocialista nép—

gazdaság és kultúra fejlődését, a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi forrásokat és azok felhasználását, a népgazdaság különböző ágai fejlődé—

sének arányát és a tervtúltelj—esítés céljait szolgáló tartalékokat mutatják és tárják fel. ;

1 V. I. Lenin:Összes művei, 3. kiadás, XXVI. kötet, 172. old., oroszul.

44-