Osztroumov, Sz. Sz.: Szovjet bírósági statisztika

STATISZTIKAI IRODALIVH FIGYELÖ

105

A fent leírt módszerekkel a termelé—

kenység (a költségszínvonal) befolyásoló tényezőinek s vállalatok—közötti különb—

ségeinek csak egy része elemezhető, a többi különbség mint ,,egyéb tényezők—

nek", a vállalatok szervezettségének,

,,üzemi légkörének" hatása jelenik meg.

Ha e fennmaradó különbségek valóban ennek tulajdoníthatók, ezeknek azonos vállalatok különböző üzemrészeinél kb.

azonos arányúaknak kell lenni. (Ennek megállapításához a termelékenységi szín—

vonal arányait a vizsgált tényezők szám—

szerűsített hatásának kiküszöbölése mel—

lett is összehasonlították.) Az emlitett fel—

tételezést a vizsgálatok nagyjából iga- zolták.

Vizsgálták végül a termelés egységére jutó munkaóra- és gépóra—ráfordítások, valamint a munkaóra—ráfordítások és a

munkabérköltségek korrelációját is. A munkaóra- és gépóra ráfordítások között pozitív korrelációt találtak, amiből azt szűrték le, hogy e két ráfordítás—elem

között nincs lényeges helyettesítés (a ge—

pekhez a vizsgált ágazatok többségében eléggé ,,fix" létszám szükséges).

A kiadványt nagyszámú táblázat, dia—

gram és egy matematikai függelék egé—

szíti ki. Ezek jó betekintést nyújtanak mind e vizsgálatok módszerébe, mind főbbw számszerű eredményeibe is

(Ism.: Román Zoltán)

BI RÓSÁGI STATISZTIKA

OSZTROUMOV, SZ. sz.:

SZOVJET BiRÓSÁGI STATISZTIKA (Szovetszkaja szudebnaja sztatisztikaJ a., át- dolg. és kieg. kiadás. Moszkva. 1962. Izda- tel'sztvo Moszkovszkogo Universziteta. 340 1).

Az SZKP XX. és XXI. kongresszusának határozatai értelmében — mint ismeretes

——- a kommunista párt és a szovjet kor—

mány hatalmas munkát végzett a szocia- lista törvényesség megerősítése érdekében.

A XXII. kongresszus határozatai pedig eb—

ben a vonatkozásban a szocialista törvé—

nyesség szigorú megtartásának biztosítá—

sán kivül feladatul tűzik a jogrend min—

dennemű megszegésének kiirtását, a bű—

nözés megszüntetését, a bűnözés okainak maradéktalan kiküszöbölését. A feladatok megoldása szempontjából nagyjelentőségű kérdéssé vált az igazságügyi szervek, az igazságügyi szervekben dolgozók munká—

jának megjavítása, a bírósági statisztika helyes megszervezése. Éppen ehhez nyújt—

hat nagy segitséget Osztroumov műve, amelyet a szerző egyrészt az 1949. évi

első,1 illetve az 1954. évi második kiadás

óta eltelt időszakban szerzett tudományos tapasztalatok, másrészt pedig az emlitett kongresszusok célkitűzéseinek megvalósí—

tása érdekében általában a statisztikával és különösen a bírósági statisztikával szemben támasztott követelmények figye—

lembevételével dolgozott át.

A szovjet bírósági statisztika nemcsak a bíróságok munkáját figyeli meg és veszi

számba, amint erre elnevezéséből követ—

keztetni lehetne, hanem a polgárok, vál—V

* Az első kiadás egyes részleteit lásd például Statisztikai Szemle. 1950. évi 5. sz 237—244. old.

és 11. sz. 734—745. old.

lalatok és intézmények jogainak és érde-—

keinek büntetőjogi és polgári jogi védel—

mét szolgáló valamennyi állami szerv,, azaz az ügyészségek, a rendőrség (milícia), a javító—munkáltató intézetek, a döntőbi—

zottságok, a közjegyzői irodák stb tevé—

kenységét is Konkréten a szovjet bírósági statisztika feladatkörébe tartozik a bűn- tetőperek és a bűncselekmények elköveté—

sében vétkes személyekkel szemben a tör- vény értelmében alkalmazott intézkedések, valamint a polgárok, az állami Vállalatok intézmények stb. jogait és érdekeit érintő vitákkal kapcsolatos polgári perek szám—

bavétele. Következésképpen a bírósági

statisztika lehetővé teszi annak megálla—

pítását, hogy miként dolgoznak az igaz—

ságügyi szervek, lehetővé teszi munkájuk ellenőrzését, elősegíti az új törvények be—

vezetésének és az elavultak kicserélésé—

nek megindokolását, s nagy szerepe van a

bűnözés vizsgálatában, a bűnüldözés gya-

korlati módszereinek kidolgozásában.

Osztroumov munkája az általános és a

különös rész, azaz a statisztika elmélete és '

a bírósági statisztika témáit kölcsönös ösz—

szefüggésükben, gazdag példaanyaggal alátámasztva és illusztrálva tárgyalja. A mű 15 fejezetből áll, amelyek közül a IV.

———VI. és a XIII. fejezet foglalkozik a bíró——

sági statisztika elméleti és módszertani kérdéseivel: a fogalmi meghatározásokkal, a statisztikai megfigyelés és számbavétel

kérdéskörével, a bűnözés statisztikai vizs-- gálatával, az igazságügyi szervek tevé- kenységére vonatkozó mutatószámok

elemzési problémáival.

Szerző igen nagy jelentőséget tulajdonít a statisztikai megfigyelés és a statisztikai összesítés kérdéseinek, amelyeket igen;

106

STATISZTIKAI IRODALMÉI FIGYELÖ

részletesen tárgyal. Foglalkozik a statiszf

tikai megfigyelés céljával és tárgyával, a

számbavételi és megfigyelési egység prob-

lémájával, a bírósági statisztika sajátos

mértékegységeivel, a megfigyelés prog—

ramjának felépítésével, a bírósági statisz—

tika mutatószám—rendszerével, a számba—

vételi és beszámolási okmányokkal, a cso—

portosítások kérdéseivel és a statisztikai táblákkal. A statisztikai megfigyelés anya—

gának tudományos-tájékoztató jellegét il- letően szerző arra figyelmeztet, hogy a következtetések levonásakor nem szabad az adatokat elszigetelten vizsgálni, hanem mindig tekintetbe kell—venni az egyéb kö—

rülményeket is, mint például a törvény—

hozás változásainak hatását a bűncselek—

, mények számára vagy azt a tényt, hogy a statisztika szempontjából csak a feltárt

bűncselekmények hozzáférhetők stb. és mindig figyelembe kell venni az összeha—

sonlításkor a megfelelő gazdaságstatiszti- kai és demográfiai mutatószámokat is.

A. statisztikai megfigyelés programjának

összeállításával kapcsolatban kitér a fi—

gyelembe veendő szempontokra, amelye- ket a bírósági, ügyészségi stb. statisztikai

lapok bemutatásával is illusztrál. Ami a megfigyelés körét illeti, szerző véleménye szerint a bírósági statisztika sajátosságai—

nak a teljeskörű megfigyelés felel meg, elismeri azonban, hogy bizonyos feltételek betartása esetén, kiegészítésképpen a bíró—

sági statisztika területén is alkalmazható ' a reprezentatív módszer.

Különös érdeklődésre tarthat számot az a fejezet, amely a szovjet bírósági statisz—

tikának a bűnözés vizsgálatában betöltött szerepét tárgyalja. Szerző a statisztikai

kutatás vonatkozó feladatait, amelyeket A. Gercenzon professzor álláspontjának megfelelően fejt ki a következőkben fog—

lalja össze:

1. a bűnözés terén fennálló helyzet, illet—

ve bekövetkezett változások feltárása főbb bűncselekmény-fajták szerint,

2. a bűnözés okainak vizsgálata,

3. egyes bűncselekmények és elkövetőik

személyének vizsgálata,

4. a bűnözés elleni küzdelem rendszeré—

nek tanulmányozása. .

Az említett feladatok megoldása adati:

esetben számos módszertani kérdés meg- oldását, az összes rendelkezésre álló bűn—

ügyi statisztikai adatok komplex felhasz-

nálását, speciális (esetleg reprezentatív) statisztikai adatfelvétel lebonyolítását kín

vánja meg. A kérdés jobb megvilágítása

érdekében szerző bemutat egy olyan rep—

rezentatív Vizsgálatot, amelyet a bűnözés-

okainak felderítése érdekében a Krimina-

lisztikai Intézet hajtott végre.

A vizsgálat részletes ismertetésére itt nem térhetünk ki csak megemlítjük, hogy

például az egyes bűncselekményfajták és az elkövetőik személyének részletes jel—

lemzése céljából négyféle kérdőívet állí-

tottak ki: az elítéltről (a periratok alap—

ján), a rabról (személyes beszélgetés alap- ján), a visszaeső bűnözőkről és a rab régi lakó— és munkahelyéről. Az adatok alap—

ján összeállított egyik tábla például jel-

lemzést adott az elítélt szüleiről, életkorá—

ról (az első, illetve az utolsó bűncselek—

mény elkövetésekor), családi állapotáról, lakóhelyéről és lakáskörülményeiről, fog-

lalkozásáról és anyagi helyzetéről, alko- holfogyasztásáról, a múltban elkövetett

bűncselekményekről, a bűncselekmény el—

követésének indítóokairól, az elítélt ma-

gatartásáról a bűncselekmény elkövetése—

kor és a javító—munkáltató intézetben.

A tankönyv záró fejezeteiben szerző is—

merteti a statisztika fejlődésének fő sza—

kaszait a forradalom előtti Oroszországban,

majd pedig a polgári statisztika kifejlődé—

sének rövid történeti áttekintését adja.

(Ism.: Horváth Anna)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

Annuaire du Canada 1961. Ressources, histoire, institutions et situation économiaue et sociale du Canada. Ottawa. 1961. Bureau Fédéral de la Sta—

tistioue. Duhamel. VIII, 1337 p., 4 t., ! térk.,

! mell.: 1 térk.

Kanada évkönyve, 7967.

I 71 C 2 Annuario statistico italiano 1961. Roma. 1962.

Gst. Centrale di Statistica. XXIII, 456 p., 39 t.

Olaszország statisztikai évkönyve, 7961.

I 32 C 113

Anuario estadistico de Venezuela 1-955—1956.

Caracas. 1961. Ministerio de Fomento, Direccion General de Estadistica y Census Nacionales. Graf.

Americana. LI, 944 p.

Venezuela statisztikai évkönyve, 7955—7956.

_ I 77 C 4 Anuario estadístico de! Peru 1956—1957. Lima.

1959. Direccion Nacional de Estadistica y Censos.

Dir. Nac. de Estad. y Census. [40], 983 p., 1 t.

Előbb: Extracto estadistico

Peru statisztikai évkönyve, 7956—1957.

! 84 C 1