STATISZTIKAI IRODALIVH FIGYELÖ
105
A fent leírt módszerekkel a termelé—
kenység (a költségszínvonal) befolyásoló tényezőinek s vállalatok—közötti különb—
ségeinek csak egy része elemezhető, a többi különbség mint ,,egyéb tényezők—
nek", a vállalatok szervezettségének,
,,üzemi légkörének" hatása jelenik meg.Ha e fennmaradó különbségek valóban ennek tulajdoníthatók, ezeknek azonos vállalatok különböző üzemrészeinél kb.
azonos arányúaknak kell lenni. (Ennek megállapításához a termelékenységi szín—
vonal arányait a vizsgált tényezők szám—
szerűsített hatásának kiküszöbölése mel—
lett is összehasonlították.) Az emlitett fel—
tételezést a vizsgálatok nagyjából iga- zolták.
Vizsgálták végül a termelés egységére jutó munkaóra- és gépóra—ráfordítások, valamint a munkaóra—ráfordítások és a
munkabérköltségek korrelációját is. A munkaóra- és gépóra ráfordítások között pozitív korrelációt találtak, amiből azt szűrték le, hogy e két ráfordítás—elem
között nincs lényeges helyettesítés (a ge—pekhez a vizsgált ágazatok többségében eléggé ,,fix" létszám szükséges).
A kiadványt nagyszámú táblázat, dia—
gram és egy matematikai függelék egé—
szíti ki. Ezek jó betekintést nyújtanak mind e vizsgálatok módszerébe, mind főbbw számszerű eredményeibe is
(Ism.: Román Zoltán)
BI RÓSÁGI STATISZTIKA
OSZTROUMOV, SZ. sz.:
SZOVJET BiRÓSÁGI STATISZTIKA (Szovetszkaja szudebnaja sztatisztikaJ a., át- dolg. és kieg. kiadás. Moszkva. 1962. Izda- tel'sztvo Moszkovszkogo Universziteta. 340 1).
Az SZKP XX. és XXI. kongresszusának határozatai értelmében — mint ismeretes
——- a kommunista párt és a szovjet kor—
mány hatalmas munkát végzett a szocia- lista törvényesség megerősítése érdekében.
A XXII. kongresszus határozatai pedig eb—
ben a vonatkozásban a szocialista törvé—
nyesség szigorú megtartásának biztosítá—
sán kivül feladatul tűzik a jogrend min—
dennemű megszegésének kiirtását, a bű—
nözés megszüntetését, a bűnözés okainak maradéktalan kiküszöbölését. A feladatok megoldása szempontjából nagyjelentőségű kérdéssé vált az igazságügyi szervek, az igazságügyi szervekben dolgozók munká—
jának megjavítása, a bírósági statisztika helyes megszervezése. Éppen ehhez nyújt—
hat nagy segitséget Osztroumov műve, amelyet a szerző egyrészt az 1949. évi
első,1 illetve az 1954. évi második kiadás
óta eltelt időszakban szerzett tudományos tapasztalatok, másrészt pedig az emlitett kongresszusok célkitűzéseinek megvalósí—tása érdekében általában a statisztikával és különösen a bírósági statisztikával szemben támasztott követelmények figye—
lembevételével dolgozott át.
A szovjet bírósági statisztika nemcsak a bíróságok munkáját figyeli meg és veszi
számba, amint erre elnevezéséből követ—
keztetni lehetne, hanem a polgárok, vál—V
* Az első kiadás egyes részleteit lásd például Statisztikai Szemle. 1950. évi 5. sz 237—244. old.
és 11. sz. 734—745. old.
lalatok és intézmények jogainak és érde-—
keinek büntetőjogi és polgári jogi védel—
mét szolgáló valamennyi állami szerv,, azaz az ügyészségek, a rendőrség (milícia), a javító—munkáltató intézetek, a döntőbi—
zottságok, a közjegyzői irodák stb tevé—
kenységét is Konkréten a szovjet bírósági statisztika feladatkörébe tartozik a bűn- tetőperek és a bűncselekmények elköveté—
sében vétkes személyekkel szemben a tör- vény értelmében alkalmazott intézkedések, valamint a polgárok, az állami Vállalatok intézmények stb. jogait és érdekeit érintő vitákkal kapcsolatos polgári perek szám—
bavétele. Következésképpen a bírósági
statisztika lehetővé teszi annak megálla—pítását, hogy miként dolgoznak az igaz—
ságügyi szervek, lehetővé teszi munkájuk ellenőrzését, elősegíti az új törvények be—
vezetésének és az elavultak kicserélésé—
nek megindokolását, s nagy szerepe van a
bűnözés vizsgálatában, a bűnüldözés gya-
korlati módszereinek kidolgozásában.Osztroumov munkája az általános és a
különös rész, azaz a statisztika elmélete és '
a bírósági statisztika témáit kölcsönös ösz—szefüggésükben, gazdag példaanyaggal alátámasztva és illusztrálva tárgyalja. A mű 15 fejezetből áll, amelyek közül a IV.
———VI. és a XIII. fejezet foglalkozik a bíró——
sági statisztika elméleti és módszertani kérdéseivel: a fogalmi meghatározásokkal, a statisztikai megfigyelés és számbavétel
kérdéskörével, a bűnözés statisztikai vizs-- gálatával, az igazságügyi szervek tevé- kenységére vonatkozó mutatószámok
elemzési problémáival.Szerző igen nagy jelentőséget tulajdonít a statisztikai megfigyelés és a statisztikai összesítés kérdéseinek, amelyeket igen;
106
STATISZTIKAI IRODALMÉI FIGYELÖrészletesen tárgyal. Foglalkozik a statiszf
tikai megfigyelés céljával és tárgyával, a
számbavételi és megfigyelési egység prob-lémájával, a bírósági statisztika sajátos
mértékegységeivel, a megfigyelés prog—ramjának felépítésével, a bírósági statisz—
tika mutatószám—rendszerével, a számba—
vételi és beszámolási okmányokkal, a cso—
portosítások kérdéseivel és a statisztikai táblákkal. A statisztikai megfigyelés anya—
gának tudományos-tájékoztató jellegét il- letően szerző arra figyelmeztet, hogy a következtetések levonásakor nem szabad az adatokat elszigetelten vizsgálni, hanem mindig tekintetbe kell—venni az egyéb kö—
rülményeket is, mint például a törvény—
hozás változásainak hatását a bűncselek—
, mények számára vagy azt a tényt, hogy a statisztika szempontjából csak a feltárt
bűncselekmények hozzáférhetők stb. és mindig figyelembe kell venni az összeha—sonlításkor a megfelelő gazdaságstatiszti- kai és demográfiai mutatószámokat is.
A. statisztikai megfigyelés programjának
összeállításával kapcsolatban kitér a fi—
gyelembe veendő szempontokra, amelye- ket a bírósági, ügyészségi stb. statisztikai
lapok bemutatásával is illusztrál. Ami a megfigyelés körét illeti, szerző véleménye szerint a bírósági statisztika sajátosságai—nak a teljeskörű megfigyelés felel meg, elismeri azonban, hogy bizonyos feltételek betartása esetén, kiegészítésképpen a bíró—
sági statisztika területén is alkalmazható ' a reprezentatív módszer.
Különös érdeklődésre tarthat számot az a fejezet, amely a szovjet bírósági statisz—
tikának a bűnözés vizsgálatában betöltött szerepét tárgyalja. Szerző a statisztikai
kutatás vonatkozó feladatait, amelyeket A. Gercenzon professzor álláspontjának megfelelően fejt ki a következőkben fog—
lalja össze:
1. a bűnözés terén fennálló helyzet, illet—
ve bekövetkezett változások feltárása főbb bűncselekmény-fajták szerint,
2. a bűnözés okainak vizsgálata,
3. egyes bűncselekmények és elkövetőik
személyének vizsgálata,4. a bűnözés elleni küzdelem rendszeré—
nek tanulmányozása. .
Az említett feladatok megoldása adati:
esetben számos módszertani kérdés meg- oldását, az összes rendelkezésre álló bűn—
ügyi statisztikai adatok komplex felhasz-
nálását, speciális (esetleg reprezentatív) statisztikai adatfelvétel lebonyolítását kín
vánja meg. A kérdés jobb megvilágításaérdekében szerző bemutat egy olyan rep—
rezentatív Vizsgálatot, amelyet a bűnözés-
okainak felderítése érdekében a Krimina-lisztikai Intézet hajtott végre.
A vizsgálat részletes ismertetésére itt nem térhetünk ki csak megemlítjük, hogy
például az egyes bűncselekményfajták és az elkövetőik személyének részletes jel—lemzése céljából négyféle kérdőívet állí-
tottak ki: az elítéltről (a periratok alap—
ján), a rabról (személyes beszélgetés alap- ján), a visszaeső bűnözőkről és a rab régi lakó— és munkahelyéről. Az adatok alap—
ján összeállított egyik tábla például jel-
lemzést adott az elítélt szüleiről, életkorá—ról (az első, illetve az utolsó bűncselek—
mény elkövetésekor), családi állapotáról, lakóhelyéről és lakáskörülményeiről, fog-
lalkozásáról és anyagi helyzetéről, alko- holfogyasztásáról, a múltban elkövetettbűncselekményekről, a bűncselekmény el—
követésének indítóokairól, az elítélt ma-
gatartásáról a bűncselekmény elkövetése—kor és a javító—munkáltató intézetben.
A tankönyv záró fejezeteiben szerző is—
merteti a statisztika fejlődésének fő sza—
kaszait a forradalom előtti Oroszországban,
majd pedig a polgári statisztika kifejlődé—sének rövid történeti áttekintését adja.
(Ism.: Horváth Anna)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK
Annuaire du Canada 1961. Ressources, histoire, institutions et situation économiaue et sociale du Canada. Ottawa. 1961. Bureau Fédéral de la Sta—
tistioue. Duhamel. VIII, 1337 p., 4 t., ! térk.,
! mell.: 1 térk.
Kanada évkönyve, 7967.
I 71 C 2 Annuario statistico italiano 1961. Roma. 1962.
Gst. Centrale di Statistica. XXIII, 456 p., 39 t.
Olaszország statisztikai évkönyve, 7961.
I 32 C 113
Anuario estadistico de Venezuela 1-955—1956.
Caracas. 1961. Ministerio de Fomento, Direccion General de Estadistica y Census Nacionales. Graf.
Americana. LI, 944 p.
Venezuela statisztikai évkönyve, 7955—7956.
_ I 77 C 4 Anuario estadístico de! Peru 1956—1957. Lima.
1959. Direccion Nacional de Estadistica y Censos.
Dir. Nac. de Estad. y Census. [40], 983 p., 1 t.
Előbb: Extracto estadistico
Peru statisztikai évkönyve, 7956—1957.
! 84 C 1