• Nem Talált Eredményt

Kisebb közlemények

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kisebb közlemények"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

9, szám. — 1044 —— 1928

Kisebb közlemények.

! Petites communications. (

f' M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —, Office central royal hongrois de statistiguet

Statisztikai Szakvizsgálati Bizottság. _,1 (Joni- mission (liexan'zen pour la stotistigue. A m. kir. ker

reskedelemügyi miniszter úr Illyefalvi [. Lajost, a

székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatóját es

Vasváry Ferencet, a pécsi egyetem nyilv. l'. tanárát a Statisztikai Szakvizsgálati Bizottság tagjává ne-

vezte ki. .

Kinevezés. Nominalion, A in. kir. kereske- delemügyi miniszter úr Janik Gyula dr. szakdíjnokot min. segédfoyalmazóvá, Fel-cetits József stat. ellenőrt stat. főtisztte, Tipmva'tz Gyula dr. stat. tisztet stat.

_ellenőrre, Várady, Pal stat. gyakornokot stat, tisztté nevezte ki. '

A m. kir. Közp. Statisztikai Hivatal igazgatója

Ullmann díjnokol, gyakornokkú ne—

vezte ki.

János stat.

Nemzetközi Statisztikai Intézet.

" Tagválasztis.

? Pour completer l'e/feetlf de ses membres, l'ln- stítut International de Stalistioue procédu cette année a de nouvelles elections dont le resultat fut établi le 17 septembre 1928 par le Secretariat géné- ral de la Haye. Sur 172 membres 128 avaient en—

tjoyé a la Haye leur bulletin de vote jusau'au délai fize. Un élut tous les 5 camiidais

sieges de membres honoraíres, mais en raison de I'éparpillement des su/i'rages relatifs aux places

de membre titulaire, Iesguels se divisent ordinaire—

* ment trop parmi les eandidals dans cette premiere proposes aux

période de l'électíon, des 47 (*andidals deux oblin—

rent seulement la Jnajorité (les noir (213) cette fois

exiyéer' . (

Les nouveaux nlefnbrl's halloraíres .s'onl:

M. Béla Földes, ministre en relraite, ancien (lépnie, ancien professeur de la slalislione, (le l'éeonomie politigue et des finances a I'Uniuersilé de Budapest, membre ordinaire de llAcade'mie Hon—

groise des Sciences, membre honoraire lle la So- ciété Hongroise de Siatistírlue, membre de l'lnstitul (tepuis 1886. Les nombreuses coníérences et rapports gu'il lit aux Sessions (le I'lnsiilul. ont été publies dans la série du Bulletin: I)e ses travaux [rex varies, (lui pourraient remplir presoue une bibliothéoue,

travaux parus en plusieurs langues au .s'ujet de noni—

breux problemes tliéorigues et pratioues (le la statis- tioue, de I'économie poliligue, (les [inances et de la sociologie, nous mentionnons les plus (fonnus (parns

cn partie en plusieurs editions): De la auesiion x.vo- ciale (1870), La récente tendance (ln mouvemenl

ouvrier (1873), Traité d'économíe politiaue et (le

A Kor,- mányzó úr Ö Főméltösága'lx'ádas Károly dr. min.

Jellegadományozás. .," Promotion.

—titkári címmel felruházott min. 5. titkárnak a! min.

titkári jelleget adományozta.

Berendelés. -_.. Hattaelzement. Kádas Károly dr.

min. titkár szolgálattótelre a m. kir. közgazdasági miniszter úr mellé rendeltetett be.

Nyugdíjazás. Mise á la *retrai'te. A in. kir.

kereskedelemügyi miniszter úr Benyovszky Imre statisztikai főtanácsosi május hó végével nyuga—

lomba helyezte.

Vitézzéavatás. —— ()rdre des braves. A Kór—

mányzó úr Ö Fűmc'rlh'psaga Pap László dr. min; fo—

galmazót a legutóhl) megtartott vitézi avatáson vi—

tűzzó avatta.

—— Institut International de Statisttgmz.

E lection de membres.

A Nemzetközi Statisztikai lntézet taglétszámá—

nak kiegészítése céljából a folyó évben új válasz—

tások folytak le, melyek eredményét 1928 szep—

temlier 17-én állította össze az Intézet hágai főtit- kársági. A 172 tag közül 128 küldte l)0 szavazatát a megállapított terminusig Hágába. A választások erednn'inyeképen a tiszteletbeli tagságra ajánlott; 5

jelölt kivétel nélkül niegválasztatott, a rendes

tagsagi helyekre javaslatba hozott 47 jelölt közül azonlian a valasztas első periódusa alkalmával

rendszerint. s így most ix erősen megoszló szava—

zatok folytán csak kellő nyerte el az ezúttal szük-

séges 2'/3 többséget.

Az intézet új tiszteletbeli tagjai a következők:

Földes Béla ny. miniszter, v. képviselői a illt—

vlapesti tudományegyelem v. statisztika, közgazda—

ságtan és pénzügytan tanára, a Magyar Tudomá—

nyos Akadémia rendes tagja, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja. Földes a Nemzetközi

Statisztikai Intézetnek 1886 óta tagja, akinek az

intézet iilésszakain tartott tölti) statisztikai előadása és jelentése a (.,BlillClluu—SOTOZul köteteiben jelent

meg. Rendkívül kiterjedt és a statisztika, közgazda—

ságtan, pénzügytan, lársadalompolitika szamos el- méleti és gyakorlati problémájával több nyelven

foglalkozó, szinte könyvta'irszámba menő irodalmi

niunkássz'igáht'n, a következő néhány legismertebb, reszben több kiadásban is közreadott művet emeljük ki: A szociális kérdésről (1870). A munkásmozga—

lom legújabb iránya (1873). Bevezetés a gazdasag történetébe (1878). A nemzetgazdaságtan és pénz—

ügytan kézikönyve (1882). Papirpónz és agio (18833.

(2)

9. SZánL —— 1045 ——

l928

tistiaue de la Hongrie (1885), La statistigue crirninelle (1889), Economie sociale (1893——189!t), Etudes sur

la auote—part (1899), Traité (PEtat

(1900), Con/'érences statistillues (1904), Le socia—

lisme (1.910), Contribution ci la théorie du com—

merce international (1915),

(1920). ' _

, M. Herbert Clark Hoover, secrétaire d'Etat (tu Commerce des Etats—Unis. Chef des Bureaur du Recensement et du Commerce intériear et eztérieur, il a beaucoup développe' et éleué a un haat niveau.

la statistiaue officielle des Etats—Unis. M.

Hoover a été membre et prés-iden! de plusieurs Conseils créés pour résoudrc pendant la guerre les problemes d'alimentation publigae de l'Améri- oue et ceux de PEurope d'aprés-guerre. Auteur de

(l'économie

Finanzwissenschuít

nombreuses études économigues et technioues.

M. Victor M ataja, ancien ministre de la Pre-

voyance Sociale, ancien president de I'Office létté- ral de Statistiaue de llAutriche, professeur a llUni-

versite' de Vienne. En dellors de ses travaux officials

de statistiaue, il a eerit (le nombreuses élinles sta- tistigues. Auteur (le plusieurs

traitant l'économie politiaue, les finances

eminentes oeuvres et les

guestions du travail. Membre de lllnstitnt Interna—

tional de Statistiaue (lepuis 1897, M. M ataja prit, lle 1923 a 1927, comme nice—president, part

aussi dans la direction de l'Institut.

M. Conrad Verrijn Stuart,

professeur (l'économie politiaue et (le statistiaue a _l'Universite' d'Utreclzt, ancien directeur du Bureau Central de Statistirlue (les "Pays-Bus, ancien presi-

Alexandre

dent, pendant pres- de (leur decades, de la Commis-

sion Centrale de Statistioue des Pays—Bos. Membre de lllnstitut International de Statistigue depuis

1899, il en a été secretaire général de 1907 a 1911 et (: participé a presaue toutes les Sessions, pré- études (le scientifiaue le domaine sentant de précieux rapports et (les

grand intérét. A (leploye une activité tres large et d'une valeur rlnrable dans

de la statistigue et de l'econonzie politiaue. Reilae- teur du pe'riodiaue ,,l)e Economist".

M. Eugene W ürzb uryer, conseiller intime, professeur en rel'raite de [Université (le Leipzig, ancien directeur (les Offices de siatistiaue (le Sare et de Dresde. ()uoiaulil ne soit membre (le I'lnstitui

International de Statistiaue gue (lepuis 1903, M.

Eugene W iirz b a rge r a pris part dans l'activitó

de l'lnstitut presoue depuis sa fondotion, ne cessant d'y collaborer comme membre de Commissions, H rapporteur. Ses travaux scienti/iaues slétendent sur premue toutes les branches de la statistiaue. Fondateur et éditeur de la ,,Deutsclies

Statistisches Zentralblatt". '

Oll comme

Péleetion de M.

remamuable el

Béla F 6 l d e s, apprecié a l'etranger, Ainsi,

savant

par

1884, 1885). Magyarorszag statisztikája (1885). A bűnügy statisztikája (1889). Tarsadalmi gazdasag—

tan (1893—1894). Ouótatanulmányok (1899); Ál- lamháztartástan (1900). Statisztikai , előadások (1904). A szocializmus (1910). A nemzetközi keres—

kedelem elméletéhez (1915).

(1920).

Hoover Herbert Clark, az Egyesült Államok kereskedelmi államtitkára, aki mint a népszámlá-

lási és a hel- és külkereskedelmi hivatalok vezetője Fi nanzwissensehaft

rendkívül kifejlesztette az amerikai hivatalos statisz-

tika munkateljesítme'nyét. Ezenkívül Amerika hábo-

rús es Európa háború utáni közélelmezósi problémái—

nak megoldására alakult több tanácsnak volt tagja és elnöke. Számos gazdasági és technikai tanulmány

szerzője. A Nemzetközi Statisztikai Intézet újon-

nan megválasztott tagja. '

Mataja Viktor ny. népjóléti miniszter, az osz—

trák szövetségi statisztikai hivatal v. elnöke, a bécsi egyetem tanára. Hivatalos statisztikai munkássága mellett számos önálló statisztikai tanulmányt írt.

Több jeles közgazdasági, pénzügyi és munkaügyi

mű szerzője. Mataja a Nemzetközi Statisztikai ln—

tézetnek 1897-ben lett tagja s a háború utáni első alelnökké valasztatvún ülésszakon, Brüsszelben

1923—tól 1927-ig az Intézet vezetesi'dnen is résztvett.

Verrijn Stuart Konrád Sándor, az utrechti egye- tem közgazdaságtan és statisztika tanara, Német- Úilföld központi statisztikai hivatalának v. igazga-

tója, a németalföldi közp. statisztikai bizottságnak közel két évtizeden át volt elnöke. A Nemzetközi

Statisztikai Intézetnek 1899—ben választatott tagjává s 1907—től tgll-ig mint főtitkár vezette az intézet

ügyeit, de egyébként is a legtöbb ülésszakon részt—

vett és azokon értékes referz'itumokat, tanulmanyo- kat terjesztett elő. Irodalmi munkássága úgy a sta—

tisztika, mint a közgazdasz'gtan teren igen kiterjedt és maradandóheesű. A ,.l)e líconomistl' c. folyóirat szerkesztője.

titkos

egyetem ny. tanára. :! szasz, valamint a drezdai llr'iirzburger Jenö tanácsos, a lipcsei

statisztikai hivatalok v, igazgatója. A Nemzetközi

Statisztikai Intézetnek 1903 óta tagja, de annak

n'iüködéséhenimar több. mint egy évtizeddel előbb.

szinte megalapítása óta vett reszt s mint bizottsá- gok tagja, vagy előadója azóta es ma is kitűnt")

munkása. Irodalmi működése a statisztikának csak-

nem minden ágára kiterjedt. A nagy szaktudással

szerkesztett ,,Deutsches Statistisches Zenti'alblattí'

megalapítója és kiadója.

A választások ei'edményeképen tehát Magyar—

ország ismet képviseletet nyert a Nemzetközi Sta-

(3)

9.szmn.

(a Hongrie est de nouveau représentée parmi les

membres honoraires de lglnstitut International de Statisligue. M. Földes est le lroisieme savant hongrois dont Plnstitut a, par cette distinetion rare el hautement estimee, recompeuse tes merites.

Avant lui, seals dem: personnalites renomme'es du monde seientifíaue hongroís, Jules K a u tz et le baron Louis Lá ny, íurent élus membres honoraires, tandis (]ue ni Charles K eleti, (luoigue ayant pendant Iongtemps eu un tőle de pre—

mier plan dans la vie statistigue internationale, ni Joseph Kőrösi/, (lui prit part par de nom—

hreuses eonférences de grande valeur aux travaux de Illnstitut et partícipa, avec K eteti, a la fonala- tion de celui-ci, nlout pu, en raison de [*effecti/ limité des membres honoraires, avoir cette dístinction.

Les nouveaux membres titulaires (le I'Insti-

tut sont:

M, Jean Maynard Keynes (Cambridge), édi—

leur du ,,The Economic Journal", secretaire de la ,,Royal Economic Society", president de la

(société Nationale dltssuranee sur la vie. II a publie

plusieurs études et tinres de haute valeur sur des auestions de finances, de monnaz'e, de probléme

hancaire, et sur le calcul des prolmbílités.

Ses ouvrayes relatifs ance trailes de paix sont par—

tout connus.

M. Bertil Nyström, directeur du Bureau du 'l'rauail et de la Prévoyance sociale de la Suede,

iice—président de la Société de Statistigue de la

Suede. Ses nombreuses études statistirlues ont trait - surtout ami (;nestíons du travail et de la slatistioue SOCilllfk

—— 1046 ——

1928 _

%

tisztikai Intézet tiszteletbeli tagjai sorában Földes Béla, a kimagasló tudású, Európaszerte nagyrabe—

csült tudós személyében. Földes a harmadik ma—

gyar tudós, akinek érdemeit em _a ritka, rendki—

vül sokra értékelendő elismeréssel jutalmazta a;

statisztikusok nemzetközi testülete. Előtte csupán Kautz Gyula és báró Láng Lajos, tudományos éle—

tünk két nagyhírű jelese választatott az Intézet tisz—

teletbeli tagjává, mig a tiszteletbeli tagok korlátozott

létszáma következtében a nemzetközi satisztikai élet—

ben hosszú időn át vezérlő szerepet játszó Keleti, Károly és az Intézet kongresszusainak tudományos munkásságában sok nagybecsű előadással közremű-

ködő Kőrösy József MA mindketten az Intézet meg—*

alapításának részesei __ ennek a megtisztelő kitün—

telésnek osztályosai nem lehettek.

Az intézet új rendes tagjai a következők:

Keynes Maynard János (Cambridge) a ,,The

Economic Journal" kiadója, a ,,Royal Economic Society" titkára, a Nemzeti Életbiztosító Társaság elnöke. Tőbb értékes értekezése. és könyve jelent

meg pénzügyi, valuta— és bankkérdósekről, vala—

mint a valószinűsógszamitásról. A békeszerződések- kel foglalkozó, objektiv tudással megírt művei is közismertek.

Nystrőm Bertil. a svéd munkaügyi és népjó—

léti hivatal igazgatója, a Svéd Statisztikai Társaság alelnökei. Számos statisztikai tanulmányában főleg a munkáskérdésekkel és a munkásügy mezőgazda—

sági vonatkozásaival, továbbá a szociális statisztika

több más problémz'ijz'ival foglalkozott.

A Német Statisztikai Társaság első tiszteletbeli tagjai.

Les premiers membres lionoraires de la Société Statistigue illAllemagne

Dans sa seance du (,; septembre 1928, a Itam—

taourg, dont nous rendrons eompte an proehain Statisliane d'Allemagne a

(léc-ide, sur la proposition de M. Frédéric Zahn, numero, la Société

president, de con/'e'rer le titre de membre [tartanám a sex membres ayant acryuis des merites particu—

Iiers dans la statisligue. I) e s e i n (] ;) r e m i e r 8 m e m !) r e s 11 o n o r a i r e s ont été aussitót e'lus, a Funanimite. En premier lieu, (: ete' eln M. Eugene W ii r : t) u r g e r eonseiiler intime, un des [anda—

teurs de la Société, ancien professeur a ["Univer-

site de Leipzig. auparavani directeur de l'O/i'ice de statistiaue de la SIIIP, dont te 70! anniversaire ."iille—

hono- fut naguere ('ele'bri? savants de

An!

faire, furent eius des statistieiens universellement reconnus de (]uatre pays: A u [ r i (: h e, H 0 11 9 r i e,

P a ys-B a s el MM. Victor

Mataja. ministre eu retraite, pro/esseur dlUni- oersite, ancien president

par les

magnak autres [;lai'es de membre

S n i s s e. Ce sont:

A Német Statisztikai 'llársaság, melynek 1928

szeptember 6-i hamburgi üléséről Szemlénk a követ—

kező számban hoz részletesebb beszámolót, ülésén

Zahn Frigyes elnök javaslatára elhatározta, hogy tiszteletbeli tagsággal tünteti ki a statisztika mezvji'm

különös érdemeket szerzett kiválóbb tagjait. A tag—

gyűlés ezután egyhangú határozattal megválasztotta az első öt tiszteletbeli tagot, éspedig elsőnek a Tár—

saság egyik megalapítóját, Wiirzburger Jenő titkos

tanácsos, ny. lipcsei egyetemi tanárt, a szász sta—

tisztikai hivatal volt igazgatóját, a német ós a nemzetközi statisztika világszerte ismert jeles mű—

velőjét, akit 70. születésnapja alkalmából az egész német tudományosság legutóbb melegen ünnepelt A többi négy helyre négy Icülállam, Ausztria, Ma—

gyarország, Svájc és Németalföld statisztikai életé—

nek nemzetközileg elismert jelessége választatott be, ú. m.: Mataja Viktor ny. miniszter, egyetemi

(4)

9. szám. * —- 1047 —— 1928

M

statistiaue; Gustave Thirring, professeur titu— Thin-ing Gusztáv egyet. c. ny. rk. tanár, Budapest

laire d'Uniuersité, ancien directeur —du Bureau de

statistiaue de la ville de Budapest, président de la Société Hongroise de Statistiaue (lui, seul présent

(les nouveaux membres honoraires, a exprime leurs remerciements; Edmond Guillaume Milliet, pro—

lesseur á PUniversité de Berne, directeur général de

la Re'gie de l'aleool, ancien directeur lle l'Ojfice

íédéral de statistiaue, president honoraire de la Société Statisiioue de Suisse; Conrad Alexandre

V er rijn Stuart, l'emcellenl professeur de l'Uní-

versité (J'Ulrecht, ancien (lirecteur (le la Siatistiaue ccntralc des Pays-Ras, lféleetion de M. Gustave '1' h i r r i n y eouronne (liynement sa longue activité statistiaue (léployée partieulierement dans [*inte'rét

(les statisiiaues honyroise et internationale des

villes; elle montre a la fois l'estime dont la sta—

tistigue liongroise jouit parmi les statistieiens d'Al—

lemayne.

Svájci Statisztikai Társaság.

S 0 e i e' té

5 t a t i s t i (1 11 e (l e S n is s e a été terme (: Zarieh, les 18 et 19 mai 1928, sous la présidenee de M. le professeur E. W. R a p ;) a r (1, aa milieu diune grande aifluenee. Á, l'ordre du jour figuraient les conférences (l'aetualité et (le haat niveau (le M. Char- les Prih ram, chef (le la section (le statisliaue du Bureau International (la 'I'ravail, sur la recherche des eonjonctures et de M. M. Saitzew, profes—

sear d'Universite, sur la politiaue de conjonetnres.

La 483 Assemble'e générale de la

Les deux eonférences ont ete suivies (le substan—

tielles observations, présentées par plusieurs mem—

bres. Puis M. Rappard a été president.

Ont été, en partie par rée'lection, e'lus membresdu

réé'r

Bureau: MM. Marcel Ney, directeur de la Status-, tigue fédérale, décéde sabi temeni entre lemps (gues-

tear): *Charles

[*Ofíicenrle statistiaue de Zurieli (aetuaire); E. G r o s s—

mann, E. Meyer, H. Sehneebeli el W.

S ta n f i a (: h e r. M. Frédéric M a n g 0 l d, profes- seur (i I'Université (le Bale, a été de nouveau ehargé, pour troís ans, de la re'daetion du Bulletin B r ii s ti It !v e i l (: r, (líreetcur (le

de la Société, ,,Zeitsehrift für seluveizerische Sta-

tistilc und Volkswirtscha/T:.

székesfőváros statisztikai hivatalának ny. igazga—

tója, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke, aki az ülésen az új tiszteletbeli tagok közül egyedül volt jelen és a megválasztottak köszönetét tolmá- csolta; Millíet Ödön Vilmos berni egyetemi tanár, szeszjövedéki főigazgató, a szövetségi statisztikai hivatal v. igazgatója, a Svájci Statisztikai Társaság

tb. elnöke; Verrijn Stuart Konrád Sándor, az ut- rechti egyetem nagynevű tanára, a holland köz-4

ponti statisztikai hivatal v. igazgatója. —— Thirring Gusztáv tiszteletbeli taggá választása méltó elisme- rése hosszú statisztikai —-- különösen a hazai és a

nemzetközi városi statisztika érdekében kifejtett -—

munkásságának, de egyúttal azt is megmutatja, hogy a magyar statisztika milyen értékelésben és megbecsülésben részesül a német szakkörök ré—

széről.

—— Société Statist'z'gue de Suisse.

A Svájci Statisztikai Társaság nagy érdeklő—

kisért 48. évi közgyűlése 1928

18—19-én Zürichben zajlott le Itappard E. VV. pro—

fesszor elnöklete alatt. A látogatott ülésen két ina—

(téssel május

gasszinvonalú, aktuális előadás hangzott el: Prib—

ram Károly, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ve—

zető statisztikusa a konjunktúrakutatásról, Saitzew

M. egyetemi tanár pedig a konjunktúrapolitikáról

adott elő. Mindkét előadást több tartalmas, előadás—

számbamenő hozzászólás követte.

választások eredmé—

*Az üli—ssel kapcsolatos

nyeképen a .Svájci Statisztikai Társaság elnöke továbbra is Rapparil li. XV. maradt. A tisztikar többi tagjai ——v— részben úji'aválasztással —— Ney

Marcel, az időközben váratlanul elhúnyt szövetségi

statisztikai igazgató (auaestor), Briisehweiler Ká- roly, a zürichi statisztikai hivatal igazgatója (ak- tuárius), továbbá Grossn'iann ifj., Meyer E., Schnee—

lreli H. és Stauffaeher VV. lettek. A Társaság folyó- iratának, a ,,Zeitschrift für schweizerische Statis—

tik und Volkswirtschafftnak szerkesztésével újabb—

három évre Mangold Frigyes bázeli egyetemi ta-

nárt bízták meg.

Az angol Királyi Statisztikai Társaság. —— Royal Staiistíeal Society (Londres).

On sait (]ue les Président; de l7illustre Ro gal S ! a t is tic al S 0 e i e t y sont ordinairement élus pour deux ans. En 1928 e'esl M. Alfred Guillaume

Flu'x, chef de la section statistigue du Board of

Trade avi a été'e'lu pour le cycle suivant, en rem-

placement (le M. le vieomte D'Abernon, presi—

dent pour 1926—1928, M. Flua" a pris constanunent active Sessions (le lilnstiiut ln-

une part (nur

—A Londonban székelő angol Királyi Statisztikai

Társaság elnöki tisztségét rendszerint két évig vise—

lik a szigetország statisztikai életének jelességei. Az

1926—1928. évi ciklusban Vicomte I)"Abernon állott e Társaság élén, mely egyike a világ legrégibb sta'

tisztikai társulatainak. 1928—ban a'következő ciklus

tartamára Flaci: Alfréd Vilmos, a Board of Trade.

statisztikai osztályának vezetője lett elnök. Fiat

a Nemzetközi Statisztikai Intézet kongresszusainak

(5)

, _9.' szám. _ 1043 5—

___—___:—

lér—nott'o'nál .de Statistigue. —— Les vice-présidents:

de, la Royal Stutistical Society soul MM. J. B 0 n a r,

M;' G r 0, en 11) on d, 1). H () r o 11 et (J. P. San (; e r.

_ ,_ 19928— _

is állandó és tevékeny résztvevője." — A Társaság

alelnökei Bonar J., Greenwood M., .Heron D. és Sanger (]. P.

Személyi hírek. —— Nouvelles personnelles.

M. Eugénc W ü r 2 b a [ g e r, Féminent profes—

séur de statislirlue de l'Unz'oersife' de Leipzig,

ayant ntteint dans la premiére moilié de 1928 la limite d'áge Iégale, (: pris sa tctraite.

Sim success-our est M. Rodolphe Meetwarth, uh (ICS représentants les plus distingués de la lit- témlure 'siatistiguc ullomundv.

M. Erik Schumann, directeur du Bureau de statistioue de la ville de Kasstfl, (: été uommé dírecteur de la Stutístitlue munícipale de Dresde,

dont le directeur précédenl a été M. S Cháier.

M. F. Siabel, adjoint scientifigue, devint di—

recteur du Bureau de statistigue et économigue de

la ville de Lud'lmgshu/en, en rmnplucement de M.

A. Zwick, nomme' () Coiogne.

Marcel Ney 7". Le II septembre 1928 mou-

1'ut. d Páge de 54 aus, M. Marcel Ney, le distiná yué directeur de I'Ofiice de ,s'tatistigue fédéral de In Suisse. ()uesteur de la Présidenrv de [a Société de Statistigue de la Suisse, M. Ney (1 toujours pris une part active dans les travaux de cette Société

dont il était un des rapporlvurs en 1927 ii ('A?- semblée de Luzcme. Mcmbrv de l'Instilui Interna—

tional de Statistigue depuis 1924, il assisluii, en repré- sentant In Suisse, aux Sessions de Bruxelles, (tr Rome et du Caire. De ses travaux, il faut faire ros—

sortir ses études court—mun! [es ([ucstions de jo

.vtatistigue officielle et ses non'zlneux articles

publiés dans ,.Zeitscliriít [úr schweizerische Sta—

tistik und Volkswirtsrlmft", [es précieurr ouvruges

gifil a écrils sur la mortalité et l'application dans Fassurcince des tables de mortalite', ainsi gue sur

la population de la Suisse. La Société Hongroixo de Statistigue a perdu en la personne de M. Marcel Ney un émiueni memhrv honomirv. 6111 ("1 I'i—tsw semblée générale de 1927.

'A legújabb görög népszámlálás. —— Le

Görögország lakossága 1839v1920—ig 823.773-ról 5,536.275-re emelkedett. l': tekintélyes emelkedés

csak kis mértékben tulajdonítható a természetes szaporodásnak és oka inkább abban keresendő.

hogy az ország területe az elmult évtizedekben igen gyakran változott, kiterjedése egyre nagyohbodott s alig volt két népszámlálás. amely ugyanarra a területre vonatkozott. A legutóbbi népszámlálás

(1920. évi) eredményei is nagyon hamar clavultakká váltak, mert az új, nemzeti alapokon felépülő TÖ- rőkország egy-két éven belül visszaszerezte :!

st.—ivres-i békeszerződésben tőle a görögök javám el—

A lipcsei egyetem kiváló statisztika tanára,

Wűrzburger Jenő. a folyó év első felében a törvé—

nyes korhatárt betöltötte és nyugalomba vonult;

utóda Meerwarth Rudolf, a német statisztikai íro—

dalom egyik legjelesebb művelője lett.

Drezda város statisztikai hivatalának igazga—

tójává Schumann Erik kasseli statisztikai igazgató neveztetett ki. A hivatal előző igazgatója Scháfer

1". volt.

Ludwigshafen város statisztikai és gazdasági hivatalának Zwíclc A. igazgató Kölnbe távozása folytán megüresedett igazgatói székét Stabel F. tu—

(lományos asszisztenssel töltötték be.

Ney Marcel 'l'. 1928 szeptember 11-én 54 éves

korban váratlanul elhúnyt Ney Marcel, a svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal érdemes igazgatója.

Neil mint a Svájci Statisztikai Társaság elnökségé—

nok tagja ((;unostora) a Társaság életében levé-

keny munkásságot fojtott ki, így egyik előadója

volt a Társaság 1927. évi luzvi'ni gyűlésének. A

Nemzetközi Statisztikai intézetnek 1924—ben válasz—

tatott tagjává; mint Svájc hivatalos statisztikájának wzvtőjc, hazája képviseletében résztvett az Intézet brüsszeli, római és kairói kongresszusain. Irodalmi

" munká ságábol a hivatalos statisztika kérdéseit

érinto es annak iigyköréhől fakado tanulmányain x a ,.Zeítschrift für schwcízcrische Statistik und Volkswirlschaft" hasábjain megjelent számos cik-

kén kivül ll hulandóságról és a halandósági táblá—

zatokmik biztosításügyi alkalmazásáról, továbbá Svájc népesedési viszonyairól írott értékes műveit emeljük ki. A Magyar Statisztikai Társaság Ney

Marcelben 1927. évi közgyűlésén megválasztott lisz—

tvletheli tagját gyászolja.

réceni recensement de la population en (Jr/App.

rületi változást szenvedett. Másrészt % és ez már sokkal fontosabb körülmény —— a törökök száz—

ezerszámra üldözték ki a kisáZSiai görögöket, akik

kénytelenek voltak hazájukba menekülni, miáltal

Görögország lakossága 1922 júliusától 1925 ja—

nuárjáig terjedő időközben becslések szerint kh.

1400000 hevándorlóval gyarapodott. így szüksé!

gessé vált vgy újabb népszámlálásnak még 1930 előtti megtartása, amelyre nézve az előkészületeket

l928 tavaszáig be is fejezték.

Az 1928. évi nópszámlálással kapcsolatban a

görög köztársaság az ugyani-zen év február 10-én

(6)

§

;

—- 1049 —— :1928M

számlálásokra vonatkozó 490. sz. törvényt. Az új

törvény szerint ezentúl minden tizedik, O-ával vég-

ződő esztendőben a közgazdasági miniszter által megjelölt napon általános népszámlálás tartandó.

Kivételes esetekben a minisztertanács a számlálást

rövidebb időközökben is elrendelheti. A népszámlá-

lás családi és egyéni lapok kitöltése útján történik,

amely lapokkal a nomarehiák (tartományok) rveZe-

tősége tartozik a városokat és községeket ellátni. A minisztertanácsnak joga van a már említett 10 év—

nél rövidebb időn belül elrendelt népszámlálások—

nál határozni a felől, hogy az Összeírás családi,

vagy egyéni lap útján történjék.

A számlálókerületek beosztását az egyes közsé—

gekben a démarehos (a község feje) vagy a községi tanács elnöke állapítja meg, a számlz'tlóbizottság

közreműködésével. A számlálóbizottság áll a városi bizottságból (községi tanácsból) és azon tisztvise- lőkből, akiket a démarehos, vagy a községi tanács elnöke e célra kinevez. A démarehosok a számlá-

lás kezdete előtt legalább 20 nappal átadják a köz—

ségi számlálőbizottságoknak a részletes körzetbe-

osztást, az utaknak és tereknek nomenklaturáját és a házak számáról készült kimutatást.

Megemlítendő, hogy az irni—olvasni tu'dásnál a

számlálólapon csak igennel vagy nemmel lehet vá:

lzlszolni, mert a csak olvasni tudőkat külön nem kérdezik. Első helyen tudakolják—az anyanyelvet és második helyen az otthoni társalgási nyelvet.

A felvétel költségeit az állampénztár előlegezi,

ahová azok a Nemzeti Banknál fennálló ,,statisztikai

illetékek" címü számla révén fogu-ak időveltmeg-

térülni. A fedezet biztosítására és a statisztikai, fel.—

vétel nagy költségeire való tekintettel, a statisztikai illetékeket egyidejűleg felemelték. .

A felvétel megbízhatósága céljából elengedhet—

tetleniil szükséges, hogy exakt topográfiai térképek

álljanak rendelkezésre. Athén és Pireus fejlődése

azonban a menekültek beözönlése folytán oly nagy—

méretű volt és az építkezési tevékenység rövid idő

alatt annyira fellendült, hogy a meglevő térképek teljesen használhatatlanokká váltak., Ezért, Ve-

lentzas közgazdasági miniszter javaslatára, elhatá—

rozták, hogy Athénröl és Pireuszró'l repülőgépről megejtett felvételek útján fognak topográfiai tér.-

képet készíteni. A tervet végre is hajtották és bizd—

nyára az egész világon ez az elsö eSet, 'midőn a

repülőgép ilyen szolgálatot végzett a népszámlálás- nak. A repülőgépeket Mester—féle fotel-cinemato-

gráfiai készülékekkel látták el, amelyekkel'a néme- tek már a háborúban bámulatos eredményeket év-

tek el. A teljesen önműködő készüléket a légcsavar

által felkavart levegő erejével hajtott dinamó út- ján fejlesztett elektromős árammal mozgatták. A felvételeket a tenger színe fölött 900 méter magas-

ságban ejtették meg; 8 filmet vettek fel 150 kni2 területről. Az ebből készített térképnek az az elő--

nye, hogy tökéletes pontosságggal veszi fel a hely- zet képét; közvetlenül a népszz'nnlz'ilást megelőző időpontban.

Az 1928. május 15-én megkezdődött legújabb

görög népszámlálás eredményeiről adatok még nem állnak rendelkezésre.

A Genfben székelő Nemzetközi Munkaügyi t ivatal pályázati hirdetménye.

Concouzs du Bureau International du Tmmil () Geneve.

!. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (Nemze- tek Szövetsége) Genfben (Svájc) nemzetközi pályá—

zatot nyit statisztikai szakosztályának főnöki ál-

lására. *

2. A pályázaton a Nemzetközi Munkaügyi Szervezethez tartozó tagállamoklnöl való mindkét

nembeli jelöltek részt vehetnek. (A Nemzetközi

Munkaügyi Hivatal tisztviselőinek jogukban áll résztvenni a pályt'tzaton.)

3. A betöltendő állás évi javadalma 28.000 svájci frank, amely évi 1000 frankos emelkedéssel 33.000 franknyi legmagasabb összegig növekszik.

tuz a fizetés a genti élt—[fenntartási költségek alaku-

lásának megfelelő változásnak van alávetve. (Je—

lenleg az összeg ebből kifolyólag 2096—es esők-

kenéstszenved.) Az összegből ooo-os járulékot

vonnak le a Személyzet Jóléti Pénzlárához való hozzájárulás címén, amelyhez a Nemzetek Szövet—

sége a maga részéről ugyanennyivel járul hozzá.

4. Csupán azok a jelöltek vehetnek részt a pa'tlyázaton, akik 1928 deeember ítt-ig legalább 30.

és legfeljebb 45. életévüket töltik be és akik tőké- letes egészségnek örvendenek.

5. A jelöltektöl megkívánt képességek a, kö

vetkezök: '

a) Képesség általában a gazdasági jellegű, úgy elméleti, mint gyakorlati kérdések tárgyalására, fő

leg a statisztika és különösen a munkaügyi statisz—

tika körében.

b) Képesség a fentemlített kérdésekkel foglal-

kozó külön csoport munkájának rendszerbe fogla-

lására és tanulmányai előkészítésének, valamint azok szerkesztésének irányílz'ist'ira.

c) A hivatal két hivatalos nyelve (angol és franeia) egyikének tökéletes ismerete és kielégítő tudása, a, másiknak. Más nyelveken való olvasás

képességét figyelembe veszik. ;

6. A pályázaton résztvenni óhajtó jelölteknek

kérvényt—iket a Bureau International du Travail a

Geneve—hez kell címezniök, hol is azokat legkésőbb

1028. évi deeemlimr fit-éig fogadják el.

(7)

9. szám.

a

7. A pályázathoz a következő okmányokat és adatokat kell mellékelni:

Születési bizonyítványt vagy ilyen természetű

anyakönyvi okiratot. (A jelölteknek meg kell je- lölnie, nős—e, vagy nőtlen, megfelelő esetben a gyer-

mekek számát és korát is.)

A jelölt állampolgárságát tanusító okiratot.

Erre jogosított hatósági orvosnak bizonyitva- nyát a jelölt kifogástalan egészségi állapotáról.

Minden egyetemi vagy tudományos okmányt,

valamint a tudományos és közigazgatási világ ki—

válóságaitól származó ajánlásokat.

8. A jelölteknek minden szükséges felvilágosí—

tást meg kell adniok pályafutásukra és tapasztala- taikra vonatkozólag. Különösen fel kell sorolniok:

a) ha könyveik, eikkeik, általában bárminő

közgazdasági vagy statisztikai kérdésekkel foglal- kozó munkáik vagy közleményeik jelentek meg;

b) ha szerepet játszottak a statisztikai és külö-

nösen a munkaügyi statisztikai kérdésekkel fog—

lalkozó nemzeti vagy nemzetközi tudományos szer-

vezetékben;

c) ha igazgatási, vagy végrehajtási munkakört töltöttek ha valamely, akar magán. akár nyilvános

közigazgatási szervezetben.

—— 1050 —— 1923

%

Általános alkalmazási feltételek/_a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalnál.

Kinevezés előtt az elfogadott jelöltet a Rimini

által kijelölt orvos megvizsgálja. Az elfogadott Ja;—

löltnek joga lesz az állásának elfoglalása céljából Genfbe tett útja költségének megtérítésére. Egy évi próbaidőnek kell magát alávetnie. A próbaidő le- teltével új orvosi vizsgálatnak vetik alá. Amennyi—

ben a próbaidő és az orvosi vizsgálat eredménye

megfelelő, kinevezik és 21 évre szóló szerződést

kap a 60 éves korhatáron belül.

A kinevezett tisztviselőnek joga van a csat- ládja áthelyezésével és saját személyes ingóságainak átszállításával felmerült szükséges költségek meg—

térítésére.

A próbaidős tisztviselőnek évenkint 24 munka—

napnyi, a kinevezettnek 36 munkanapnyi szabad- ságra van joga.

A kinevezett tisztviselőnek, amennyiben sza—

badságának eltöltésére saját államába utazik, a tá- volság szerint évente vagy kétévenkint vagy min—

den három évben joga van útiköltségeinek megté—

ritésére és az útra megfelelő időt részére külön en—

gedélyeznek.

Németalföld gazdasági adatai.

Donne'es économz'gues des Pays-Has.

Németalt'öldnek :! háború előtt 6 milliót meg—

haladó népessége ma 7 és félmillión felül van. A

házasságkötések arányszáma a háború utáni kiugrás után állandóan csökkent, míg az 1913. évinél is ki—

sebb arányszámban, 7'4-ben állapodott meg. Az élveszületések arányszáma is, mely 1913—ban 5 még 1920—ban is 28—on felül volt, fokozatosan aláesett 23'1—re. A halálozások arányszáma némi javulást

mutat s 10 körül mozog a régebbi l2-ős arányszám—

mal. szemben. Végeredményben a természetes sza—

porodás szintén gyengült, az arányszám 1927-ben 12'8. míg korábban a tti—ot is meghaladta.

A munkanélkt'ilíek szama tizezres kilengésekkel 35—45 ezer körül ingadozott az utolsó években.

Maximális adat az 1921. évi 65 és félezer munka—

nélküli.

A bevetett terület a gabonaneműeknél a háború előtti állapothoz képest némileg növekedett, a ini-

zo'nál és a. zabnál, míg a rozs vetésteriilete csökkent,

A burgonyát és cukorrépát is nagyobb területen

termelik. A búzatérmés adatai általában jobbak.

mint az 1909—-13. évi átlag. A rozs-termés ellenben a vetésterület csökkenésének megfelelően gyengébb adatokat mutat az újabb években. Az árpahrrmclés stagnálni, a zabtermelés javulni látszik. A burgonya—

termés évi adatai mindig nagyobbak, mint a világ—

háború előtti átlag, a cukorrépa terméserednsényvi is rendszerint túlszárnyalják a régi átlagot.

A kőszénlernwlés a háború után jelentősen megnövekedett: míg 1913-ban a 2 millió tonnát sem érte el, a háború utáni években 4 millió tonl

nára ugrott fel, 1927-ben pedig már a 9 millió ton- nát is meghaladja.

A külkereskedelmi forgalom jóval kisebb a há—

ború utáni években, mint 1913-ban. A külkerrske- delmi mérleg állandóan jelentős passzivunmntl zárult.

A közlekedési adatok sorában feltűnő a telefon—

készülékek számának jelentős emelkedése évről-évre és a kPresl—"eflelmi hajóforgalomnolc az utolso más- tél évtized alatti megkétszereződése. A gép/"árun?—

állomány is rohamosan nő s jelenleg a 200 ezer jir—

művet meghaladja.

A nagykereskedelmi index mintegy 5096"st rlz—á"

gulást mutat 1913 ota. Átmenetileg igen magas volt az 1920. évi index (292). A pénzügyi adatokból is kiolvasható, hogy az ország nagyobb megrázkód—

tatás nélkül élte át az utóbbi idők viszontagságait

és válságait.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Német Demokratikus Köztársaság Allami Központi Statisztikai

A Német Demokratikus Köztársaság Allami Központi Statisztikai

A Német Demokratikus Köztársaság Allami Központi Statisztikai

A Német Demokratikus Köztársaság Allami Központi Statisztikai

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG STATISZTIKAI HIVATALÁNAK

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK..

A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALÁNAK..

NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG STATISZTIKAI HIVATALÁNAK