; STATISZTIKAI HIRADÓÉ'
Személyi hírek
A Nemzetközi Statisztikai Intézet (Insti—
tut International de Statistigue —— Hága) Péter Györgyöt, a Központi Statisztikai
Hivatal elnökét ex officio tagjává válasz—
totta.
*
A népművelési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának orszá—
gos könyvtárrá történt átszervezése során
tanúsított jó munkájáért dr. Danyi Dezső
osztályvezetőnek és Láng Imre osztály—vezetőhelyettesnek a
,,SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT", Ujágh Zsolt tudományos kutatónak a
,,KIVÁLÓ DOLGOZÓ"
kitüntető jelvényt adományozta.
a:
Szervezeti; hírek
A népszámlálással és a háztartások ösz- szeírásával foglalkozó munkacsoport. ülé-
séről. Az Európai Statisztikusok Értekez—
letének a népszámlálással és a háztartá—
sok összeírásával foglalkozó munka—
csoportja 1956. november 19—24. között ülést tartott. Az ülésen Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Gö—
rögország, Hollandia, Jugoszlávia, Luxem- bourg, Nagy—Britannia, a Német Demokra—
tikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Ro—
mánia, Spanyolország, Svájc és Svéd—
ország képviselői vettek részt. A felsorolt országok küldöttein kívül több nemzetközi statisztikai szervezet szakértője is meg—
jelent az ülésen.
Dr. Stefan Szulc, a Lengyel Tudomá—
nyos Akadémia levelező tagja, a Varsói Egyetem és a Terv- és Statisztikai Főis—
kola professzora, a statisztika és demo—_
gráfia kiváló tudósa, a Statisztikai Hiva—
tal volt elnöke, a Nemzetközi Statisztikai
Intézet tagja, a Népességi kérdések tudo—
mányos vizsgálatára alakult nemzetközi Unió tagja, a Lengyel Közgazdasági Tár—
saság tagja, számos kiváló tudományos
mű szerzője, a lengyel statisztikusok ér—demes oktatója és nevelője, a Lengyel Újjászületés rendje parancsnoki kereszt- jének birtokosa 1956. október 12—én Var—
sóban meghalt.
(Trybuna Ludu, 1956. október 1—3.)
-— Közlemények
Az ülést megelőzően tartotta értekezle—
tét a társadalmi—foglalkozási csoportok szerinti osztályozás kérdésével foglalkozó előadói csoport.
A csoport ülésén Magyarország képvi—
selői az októberi—novemberi események miatt nem tudtak résztvenni és így ki—
dolgozott javaslataikat csak írásban küld—
hették el.
A népszámlálással és a háztartások összeírásával foglalkozó munkacsoport ülése először a népszámlálásokkal foglal—
kozott. Ennek keretében megtárgyalta
a népszámlálások tervezésének, szervezé- sének és adminisztrációjának kérdéseit.
Megvitatta, milyen adatokat gyűjtsenek a népszámlálás során, foglalkozott _ a gazdasági aktivitás, a foglalkozásiviszony,
STATISZTIKAI
HIRADÓ
'1018
a társadalmi—foglalkozási csoportok sze- rinti osztályozás kérdéseivel. (E két utóbbi kérdéssel egyébként — nem szoro—
san népszámlálási szempontból—a mun—
kaügyi statisztikusok 1957 áprilisában tar—
tandó kilencedik'kont'erenciája is foglal—
kozik majd.) Az ülés az iskolai végzett- ségről és a mezőgazdasági népességről gyűjtendő adatok körét is megtárgyalta.
A napirend második pontja a háztar—
tások összeirásával, a harmadik pedig a reprezentatív eljárásnak a népszámlálás
és a lakásösszeírás területén alkalmazott
módszereivel foglalkozott.
Az ülés végezetül kidolgozta azt a munkaprogramot, amelynek alapján a legközelebbi jövőben dolgozni kíván. En- nek keretében a Titkárság a népszámlá- lással és a háztartások összeirásával kap—
csolatos általános elvi kérdésekről, az ülé—
sen folytatott viták tapasztalatait figye—
lembevéve, dokumentációt ad ki. Az eb—
ben közölt tanulmányok különösen a spe—
ciálisan európai problémákkal foglalkoz—
nak.
A, munkaprogram alapján az egyes or- szágok statisztikai hivatalai kifejtik a még, vitás kérdésekkel kapcsolatos állás- pontjukat és erről értesítik a Titkárságot, amely feldolgozás után tájékoztatja a kü—
lönféle véleményekről a munkában részt—
vevő országok statisztikai hivatalait.
Egyes kérdéseket kutató és előadói cso—
portok is feldolgoznak és ezekről jelentése—
ket készítenek, amelyeket az európai sta—
tisztikusok 1957. júniusában tartandó ér—
tekezlete elé terjesztenek.
Az Európai Statisztikusok Értekezleté—
nek ülései. Az Európai Gazdasági Bizott—
ság mellett működő Európai Statisztiku—
sok Értekezletének következő üléseit az általános gazdasági összeirásokkal foglalkozó munkacsoport 1957. március 25—29 között tartja ülését Genfben;
a rövidlejáratú konjukturális mutatók—
kal foglalkozó munkacsoport második
ülése 1957, április 15—18 között lesz;a plenáris ülés előtt kerül sor a tőke—
felhasználás statisztikai vizsgálatára ala—
kult előadói csoport ülésére;
az Európai Statisztikusok Értekezlete—
nek ötödik plenáris ülése június 17—21 között ül össze.
A munkaügyi statisztikusok kilencedik
konferenciája. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (Bureau International du Travail
— Genf) 1957. április 24-től május 4-ig tartja a munkaügyi statisztikusok kilen—
cedik konferenciáját Genfben, Az Intézet adminisztratív tanácsa az alábbi napiren—
det állapította meg:
1. Általános beszámoló a munkaügyi
statisztikáról.2, A foglalkozások egységes nemzetközi osztályozása: tőcsoportok, alcsoportok és foglalkozási alcsoportok. Végső tervezet.
3, Foglalkozási viszony szerint történő nemzetközi osztályozás.
4. A nem teljes foglalkoztatottság mé—
rése.
5. A társadalombiziosítás statisztikája;
ennek kidolgozása és felhasználása.
Nemzetközi tudományos konferencia.
A prágai Közgazdaságtudományi Főisko—
lán 1956. december 17—18—án a munka- termelékenység kérdésével foglalkozó tu—
dományos konferenciát tartottak. A kon—
ferenciára a szocialista országok köz—
gazdászait is meghívták. A konferencia célja a munkatermelékenységgel kapcso- latos néhány gazdasági probléma meg- oldása volt.
A konferencia keretében előadást tar—
tott: Cervinka: ,,A munkatermelékenység
növekedésének néhány aktuális problé-mája a csehszlovák népgazdaságban",
B. Korda: ,,A munkatermelékenység mé—rése" és E. Vopiöka: ,,A műszaki fejlődés'
mint a rniinkatermelékenység emelésének fő tényezője" cimmel.
Tudományos konferencia a munkater- melékenység vizsgálatáról. A Szovjetunió Felsőoktatásügyi Minisztériuma, Tudomá- nyos Akadémiája és Központi Statisztikai Hivatala 1956. december 24—27 között tu—
dományos konferenciát tartott a munka—
termelékenység vizsgálatának statisztikai módszertani kérdéseiről. A konferencián gyakorlati statisztikusok, valamint Moszk—
va, Leningrád, Harkov, Odessza, Rosztov és más városok tudományos intézeteinek dolgozói vettek részt.
L. M. Volodarszkijnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének a munkatermelékenységi statisztika felada—
tairól szóló előadásához Sz. G. Sztrumilin
akadémikus, V. V. Novozsilov, D. V. Sza-
STATISZTIKAI HIBA DÓ
eivzszkij professzor, valamint a statisztika elméletének és gyakorlatának számos más kitűnő ismerője szólt hozzá. A be—
számoló és a hozzászólások az ipari, a mezőgazdasági, a közlekedési, az építő- ipari, a kereskedelmi munka termelé—
kenységének statisztikai vizsgálata során felmerülő módszertani problémákkal fog—
ialkoztak.
(Pravda, 1956. december 28.)
Statisztikai tanfolyam. A csehszlovák
Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium
1956. augusztus 13—18 között tanfolyamot rendezett a közgazdasági iskolák statisz—
tikai tanerői részére. A tanfolyam célja az iparstatisztikai ismeretek elmélyítése volt.
tS/atislicku ()]?ZGI'. 1956. évi 10. sz.)
Tervezési és statisztikai szakiskola Ber- linben. A Német Demokratikus Köztársa—
ság Állami Központi Statisztikai Hivatala elnökének utasítása alapján a Német De—
mokratikus Köztársaságban 1957. szep—
tember 1—én tervezési és statisztikai szak- iskola kezdi meg működését Berlinben. A tanulmányi idő 3 év. Az iskolán megszer—
vezik a levelező oktatást is. Az iskola
közvetlenül az Állami Központi Statiszti—
kai Hivatal irányítása alá tartozik.
('Slalístisrhe meiaulgöfi. évi li]. sz.)
Rendelet a statisztika feladatairól és szervezetéről. A Német Demokratikus Köztársaság hivatalos lapjának 1956. évi 66. számában rendelet jelent meg a sta—
tisztika feladatairól és szervezetéről, va—
lamint a beszámolási rendszerről.
A statisztika feladatairól és szervezeté—
ről szóló rendelet szerint az Állami Köz—
ponti Statisztikai Hivatal közvetlenül a Minisztertanács alá rendelt szerv —— ed—
dig az Állami Tervbizottsághoz tartozott
—-—, és a Hivatal vezetője tagja az Állami Tervbizottságnak. A rendelet feljogosítja a központi és helyi állami szervek veze—
tőit arra, hogy a területükre vonatkozó adatokat saját felelősségükre nyilvános—
Ságra hozzák.
A beszámolási rendszerről szóló rende—
let a jelentések engedélyeztetésével fog- lalkozik. A rendelet szerint az Állami
Központi Statisztikai Hivatalnak kell en—gedélyeznie a népgazdasági terv teljesité—
sének ellenőrzését szolgáló, továbbáanem
1019
államigazgatási szervek, magánszemélyek, pártok és tömegszervezetek által rendsze—
resített beszámolójelentéseket. Az állam—
igazgatási szervek beszámolójelentéseit a szerv vezetője engedélyezi.
(Stalistísche Prurís, 1956, évi 84 sz.)
A Statistische Praxis jubileuma. A Sta- tistische Praxis, a Német Demokratikus
Köztársaság Allami Központi Statisztikai
Hivatalának folyóirata 1956. októberében ünnepelte megjelenésének 10. évforduló—ját. Ebből az alkalomból több statisztikai folyóirat —- köztük a Statisztikai Szemle is —— üdvözölte a Statistische Praxis—t. Az üdvözleteket a folyóirat ünnepi száma kö—
zölte.
(Statistisrhc Pm.ris. 1956. évi 10. sz)
Havonta közzéteszi az adatokat a Ma—
gyar Központi Statisztikai Hivatal. Sta—
tisztikai Havi Közlemények címmel új kiadványt ad ki a Központi Statisztikai Hivatal. A kiadvány részletes adatokat
közöl a népgazdaság valamennyi ágáról, a
társadalmi és gazdasági élet alakulásáról;Foglalkozik az ipar, az építőipar, a mező—
gazdaság helyzetével, fejlődésével; beszá—
mol a külkereskedelem forgalmáról; ada—
tokat közöl a belkereskedelmi eladás és
készlet alakulásáról; részletesen ismerteti
a népmozgalom, az egészségügyi helyzet és a művelődésügy fontos adatait; a ma—gyar vonatkozású adatokon kívül rend- szeresen közöl nemzetközi adatokat is. A legújabb havi és' negyedévi adatok mel—
lett -— az összehasonlítás céljából —-— közli az 1938., 1949—1954., 1955. és 1956. évi sta—
tisztikai adatokat is. *
Új csehszlovák statisztikai folyóirat. Az
Állami Statisztikai Hivatal 1956 szeptem- bere óta új statisztikai folyóiratot ad ki
,,Statz'stiéké Zprávy" (Statisztikai Hiradó)
címmel. Az új folyóirat negyedévenként jelenik meg, és adatokat közöl a csehszlo—vák népgazdaság valamennyi ágából. A legújabb havi és negyedévi. adatok mel—
lett — az összehasonlítás céljából —— is—
merteti az 1938, 1945, 1948., 1953, 1954.
és 1955. évi statisztikai adatokat is. A folyóirat fontos időszerű gazdasági kérdé—
sekkel foglalkozó elemzéseket is tartal—
maz.
' 1020 STATISZTIKAI memó '
_ , Megjelent Budapest Statisztikai Zseb- könyve. A Központi Statisztikai Hivatal
Budapest Városi Igazgatósága által össze—állított adatgyűjtemény népesség—népmoz—
galom, beruházások, ipar-építőipar, keres- kedelem, egészségügy, oktatás, népműve—
lés, városfejlesztés és városgazdálkodás cimű fejezetekre tagozódik. A kiadvány függelékében földrajzi és meteorológiai adatokat közöl.
A Központi Statisztikai Hivatal jelen- tése az 1956 október—decemberi időszak—
ról. A Központi Statisztikai Hivatal
,,Fontosabb adatok az 1956 október——decemberi időszakról" cimmel adatgyűj—
teményt tett közzé. A kiadvány célja, hogy
nagyjából átfogó, valamelyest összefüggő előzetes tájékoztatást nyújtson az elmúlt időszak néhány fontosabb gazdasági, nép—mozgalmi, szociális és kulturális adatáról,
egyes ágazatokat ért kárökról. Főbb feje—
zetek: ipar, mezőgazdaság, begyűjtés ——
felvásárlás, külkereskedelem, államsegé—
lyek, a Nemzetközi Vöröskereszt adomá—
nyai, közlekedés, belkereskedelem, lakás—
helyzet, közműszolgáltatás, népmozga—
lom, egészségügy, művelődésügy, statáriá- lis ügyek. A függelék táblázatokat és a szénterrnelés, a villamosenergia terhelés, valamint a vasuti közlekedés napi adatait tartalmazza 1957. január lO—ig.
A Német Demokratikus Köztársaság 1955. évi "évkönyve. A ,,Statistisches Jahrbuch 1955 der Deutschen Demokrati- schen Republik", a Német Demokratikus Köztársaság 1955. évi statisztikai évköny—
ve 1956 októberében megjelent. Az év- könyv az állami statisztikának az 1955.
évre vonatkozó hivatalos adatait közli összefoglalva, abszolút számokban.
Szovjet statisztikai adatgyűjtemények.
A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal a
,,Szovjetunió népgazdasága" c. kiadvány után két újabb adatgyűjteményt jelente—
tett meg ,,A Szovjetunió kulturális épí- tése" és ,,A Szovjet kereskedelem" cím- mel.
,,A Szovjetunió kulturális építése" c.
kiadvány az általános iskolai, a közép- és ielsőfokú oktatásra, a tudományos intéz—
mények, könyvtárak, klubok, múzeumok,
színházak és filmszínházak hálózatának,
a könyv— és lapkiadásnak fejlődésére vo—natkozó adatokat közli szövetséges köz—
társaságok szerint részletezve.
Az adatgyűjtemény szerkezete megfelel az 1940—ben hasonló címmel megjelent kiadványéval, amelynek anyagát a jelen kiadvány idősorainak összeállításánál a szerzők felhasználták.
A kiadványt a Központi Statisztikai Hi—
vatal kulturális statisztikai osztálya állí—
totta össze, a szerkesztő P. G. Podjacsih elnökhelyettes.
,,A szovjet kereskedelem" c. kiadvány adatokat tartalmaz az állami és szövetke—
zeti kiskereskedelemről és a kolhozpiac- ról az 1924—1955. évekre vonatkozóan
szövetségi köztársaságok, határterületek,
területek és autonóm köztársaságok sze—rint. Az adatgyűjteményt a Központi Sta—
tisztikai Hivatal kereskedelmi statisztikai osztálya állította össze Sz. P. Partigul és N. P. Titelbaum vezetésével. A szerkesz—
tést Sz. V. Szazonovij elnökhelyettes vé—
gezte.
Két új szovjet általános statisztikai tan,—
könyv. Megjelent a Szovjetunió Központi
Statisztikai Hivatalának dolgozóiból ala—
kult szerzői kollektíva ,,A statisztika elmélete" (Goszsztatizdat. Moszkva, 1956.
604 old.) című könyvének második, átdol—
gozott és kiegészített kiadása. A tankönyv három új fejezettel bővült, ezek: a ter—
mészeti erőforrások statisztikája, az egész—
ségügyi statisztika főbb mutatószámai és a kulturális statisztika főbb mutatószámai.
,,A statisztika elméletem—vel egyidőben megjelent egy másik általános statisztikai * tankönyv is ,,Statisztika" (Goszsztatizdat.
Moszkva, 1956. 568 old.) cimmel, melyet Sz. G. Sztrumilin, D. V. Szavinszkij, V. A.
Szobolj és T. [. Kozlov szerkesztett. A
könyv a módszertani kérdéseken kívül részletesen foglalkozik az orosz, illetve a szovjet statisztika történetével is.STATISZTIKAI HíRADO
1021
Nemzetközi statisztikai adatok
Csehszolvákia. A válások száma —— külö- nösen a cseh tartományokban —— a háború előtti évekhez viszonyítva emelkedett:
100 megkötött házasságra 1937—ben 6,7, 1950—ben 9,8, 1955—ben pedig 13,3 Válás ju-
tott. 1955-ben 12190 házasságot bontottak
fel.
(Statislicky Obzor. 1956. évi 9, sz.)
Finnország. A Finn Statisztikai Hivatal közlése szerint Finnország lakosainak száma 1956. év végén 4312 000 fő. Az or—
szág fővárosának, Helsinkinek lakossága 428 000 fő.
(Pravda. 16957, január 2.)
wJugoszlávia. A jugoszláv hírügynökség jelentése szerint az ország lakosainak száma a legújabb adatok szerint 18 069 000 fő. Az egyes szövetségi köztársaságok kö—
zül Szerbia lakossága 7391 000, Horvát—
országé 4068 000, Bosznia-Hercegovináé
3 126 000 fő.
(Tan—ing. 1957. január 1.)
A világ népessége 1955-ben. Az egyes világrészeknek 1955. évközepi népességére vonatkozó becslések az alábbiak (ezer fő- ben):
Világ összesen ... 2 692 000
Afrika ... 224 000
Észak—Amcrik: 238 (lilíl
Dél—Amerika 124 000
Ázsia (Szovjetunió n 1) . 1 481 000 Európa (Szovjetunió nélkül) ... 411 nm Óceán—ia ... 14 600 Szovjetunió ... 200 000
A közölt adatok természetesen csak kö-
zelítők, ugyanis Afrika és Ázsia adatai
nagyobb hibákat tartalmazhatnak.(Slatíslícnl Papers. Series A_ Vol. VIII, No. 3
Popwulaltion and Yil-a'l1 Staltist'ics Reports. United Nations—. New York. 1956)
Nyugat—Európa népességének várható alakulása,. Tizenöt nyugat-európai ország az 0. E. C. E. kérésére becsléseket végzett népességének 1951—től 1971—ig várható ala—
kulásáról. A munka eredményeit 1956—
ban hozták nyilvánosságra (L'évolution
démographioue en Europe occidentale 1951—1971. Raport du Comité de la main—
d'oeuvre, 0. E. C. E., Paris, 1956.) A becs—
Iés összesített eredményei az alábbiak (vándormozgalom nélkül):
Népesség (millió) Ország
1951. 1971 .
Ausztria ... 6,93 6,98 Belgium ... 8,65 9,17 Dánia 9. . . . ... ... 4,29 4,94
Franciaország 42,1 46,0
Görögország 7 ,98 9,79
Hollandia. 10,20 ]2,91
írország .. 2,96 2,91
Luxembourg O,293 0288
Nagy—Britannia . . 50,5 53,4
Német. Szövetségi
K öztársaság ... 4128 51 ,0 Norvégia ... 3,28 3,87 Olaszország . . . ... 46,7 53,6 Portugália . . . . ... 8,44 10,72
Svájc ... 4,72 5,17
Svédország ... 7,04 7,55
Összesen 251,9 278,3
A népesség várható növekedése általá—
ban tíz százalékos. Ezen belül öt csoportot különböztethetünk meg:
1. Csökkenés vagy minimális növeke—
dés: Ausztria, írország, Luxembourg.
2. 6—7 százalékos növekedés: Belgium, Nagy—Britannia, Német Szövetségi Köztár—
saság, Svédország.
3. 9—10 százalékos növekedés: Francia—
ország, Svájc.
4. 15—18 százalékos növekedés: Dánia,
Norvégia, Olaszország,
5. 20 százalékosnál nagyobb növekedés:
Görögország, Hollandia, Portugália.
Az aktív korú (15—64 éves) férfinépes- ség növekedése általában nagyobb, az ak- tív korú (15—59 éves) női népesség növe- kedése pedig valamivel kisebb az egész népesség várható növekedésénél.
A vizsgált idészakban az aktív korú né—
pesség öregszik, a 45 évesnél idősebbek száma megnő. Az általános öregedés mel—
lett néhány országban az aktív népesség fiatalodása várható, így Ausztriában és a
Német Szövetségi Köztársaságban külö—
nösen a férfi, Belgiumban és Francia—
országban pedig főleg a női népesség kö—
.arében. Ez a folyamat a háború hatására vezethető vissza. l
Az elkövetkezendő húsz esztendőben az egész népesség tovább öregszik. Luxem-
bourgban, a Német Szövetségi Köztársa—
ságban és Svájcban az ezer aktív korúra
eső öregek száma több mint 40 százalék—kal, Franciaországban, Irországban és
Portugáliában pedig közel 20 százalékkal
1022
STATISZTIKAI HIRADÓnövekszik. A tizenöt ország átlagában ez
a növekedés kb. 30 százalékra tehető.A 15 évesnél fiatalabbak száma 1971- ben 1951—hez képest valamelyest megnő.
Az ezer aktív korúra eső 15 éven aluliak száma a legtöbb országban szintén nö—
vekszik, de csak egészen kis mértékben.
(Populalion, 1956 évi 3. sz.)
Német Szövetségi Köztársaság. A Köz—
társaság gazdasági fejlődése 1956. első fe- lében az előző év első félévéhez viszo—
nyitva valamivel lassúbbá vált. A bruttó társadalmi termékvolumen növekedésé—
nek üteme 1955. első félévéhez képest
'csak 11 százalék, míg 1955 első felében
1954 első feléhez képest 13 százalék volt.1936. évi árakon számítva a megfelelő százalékok 8 és 11.
A társadalmi termékvolumen alakulá—
sára jellemő adatok a következők (mil—
liárd márkában):
. ! 1955 ! 1955 1956 MeBneWZéS iLfélév ln. félév I. félév
[
folyó áron Nemzeti jövedelem ... 593 66,9 %A Nettó társadalmi termék
piaci áron ... 71,0 80,0 784 Bruttó társadami termék 77,2 I 86,8 85;
1936. évi árakon Nemzeti jövedelem ... ! 32,U 355) 345)
Nettó társadalmi termék 4 'A
piaci áron ... 37,9 42,1 40,8 Bruttó társadalmi termék 40,7 45,1 433)
A bruttó társadalmi termék volumené- nek 1955 második félévéhez képest tör- tént csökkenése következtében a magán—
fogyasztás és az'állami felhasználás szin—
tén csökkent. A'felhasználás alakulását az alábbi tábla szemlélteti: **
Az 1956. I. félévi felhasználás változása
1955. II. 1 1955. I.
Megnevezés
félévhez képest-
É Mrd. DM. % ; Mrd. DM. § %
Magánfogvasztás ... "2,0 —4,1 J;- 5,2 1 —j— 123 Állami felhasználás ... —0,2 —1,4 — 0,3 * ——2,(i Beruházások ... -l- 0,6 —l— Z,?) %— 2,8 w;—13,8 Egyéb ... -l—O,3 %17,1 4105) ( tál?"—
Bruttó társadalmi termék összesen ——1 3 * ——1,5 Jr8,2 4. 10,G
1955 második félévéhez képestamagán- fogyasztáson belül az egyes magánháztar—
tások kiadásai különösen a ruházati cik—
kek (———12,7%), a bútor és lakberendezés
(———12,50/0) és a fényűzési cikkek (———8,10/0) csoportjában csökkentek. 1955 második félévéhez képest a szükségletek kielégíté—sére fordított kiadások növekedtek. A nö—
vekedés százalékai az említett három cso—
portban például: ruházat 13,0, bútor és
lakberendezés 23,1 fényűzési cikkek 10,1.(Wirtschaft und Stalislik.
*
1056, évi 9. sz.)
Ausztria. Az ipari termelés indexe szonyítva 1955—ben 225,3 százalékra emel—AL kedett. 1956 augusztusában az index 232,7
* , volt.
A villamosenergiatermelés (havi átlag) 1937—ben 151,6, 1952—ben 5233, 1955-ben
* pedig 699,2 millió kilówattóra volt. 1956.
' júniusban 880,6, augusztusban 916,0, szep-
temberben pedig 869,3 millió kiloWattóra Ausztriában az 1937. évi havi átlaghoz Vim
villamosenergiát termeltek.
A barnaszéntermelés (havi átlag) 1937—
ben 270,l, 1955—ben pedig 551,6 ezer tonna volt. Az 1956. évi átlag feltehetően az 1955. évit is meghaladja.
A vasérctermelés (havi átlag) 1937—ben
157,1, 1955-ben 236,5 ezer tonna volt. 1956.júniusban 295,8, júliusban 298,6, augusz—
tusban pedig 309,5 ezer tonna vasércet bányásztak. .
Az osztrák gépiparban különösen a szállítóeszközök termelése növekedett.
1937—ben havonta átlag 10 autóbuszt gyár- tottak, 1955—ben pedig már 43-at. A teher—
autógyártás havi átlagai: 1937—ben 90
darab, 1955—ben 503 darab.
(Siutíslísche Nachrichten. 1956. évi 10. sz.) :?
Német Szövetségi Köztársaság. A Szö—
vetségi Köztársaság területén 1955-ben, 541 700 lakást építettek, 1200—zal keveseb—
bet, mint 1954-ben, a lakható alapterület azonban 3 százalékkal növekedett.
STATISZTIKAI IlIllADO
1023 *
i ebbő :
Megnevezés Isíííágk magán- új, úilletve építkezés Ha'
épített
Összes lakás 528 100* 358 000 , 491 000 Ebből:
1 1,7 15 1,7
2 8,4 S,? 7,9
3 helyiségből 36,1 36,2 363
4 állóM 39,7 37,7 40,5
5 (száza- 9,2 9,() 9,0
6 lékban) 3,0 3.7 2,8
7 és több ],9 2 6 1 8:
* A még be nem fejezett épületekben levő elké- szül t lawk ása k nélk ül.
** K—onyhávwal együtt.
Az 1955-ben elkészült lakások 1 száza—
léka parasztházakban, 4 százaléka kis te—
lepeken, 5 százaléka kerttel és istállóval rendelkező családi házakban, 34 százaléka
egyéb,, egy család által lakott családi há- zakban és 56 százaléka többlakásos há—
zakban épült.
Az 1955-ben épült lakásokkal együtt a lakások száma a Német Szövetségi Köz—
társaságban 1955 végén 12 049 100, az ezer lakosra eső lakások száma pedig 239, szemben az 1954. évi 231—gyel.
(Wirlschafl und Statistik, 1956. évi 9. sz.)
*
Ausztria. 1956. szeptember 3—án rétege- 7ett reprezentatív módszerrel sertésszám—
lálást tartottak'Ausztriában. Az összeírás 1379 községre, az összes községek 35 szá—
zalékára terjedt ki.
Az összeírás adatai szerint a sertésállo—
mány 1956. szeptember 3—án 2711 412 da—
rab volt, 156 OOO—rel kevesebb, mint az előző év szeptemberében.
A felvétel hibájának abszolút nagysága 67 300, relatív nagysága 2,5 százalék volt.
0
(Slalistísche Nachrichten. 1956. évi 10. sz.)
Csehszlovákia. A főbb termények ter—
mésátlaga 1955—ben magasabb volt mint a háború előtti években, és 'meghaladta az európai országok együttes termésátla—
gát isi
Termésátlag ((;/ha)
Term 'n ' 1934—1938.
0 § evekben 1950-ben 1955_ben
átlaggsíg Európában
Csehszlovákiában
Búza ... 17,1 22,0 16,3
Rozs .. ... 16,0 20,2 15,5
Árpa . . .. 17,0 21,9 18,6
Cukorrépa . , 285,8 3243 ' 270,0
Burgonya ... 134,8 150,0 147,0"
*1954. évi termtsál'llag.
1956; január 1-én az ország szarvas-
marhaállománya 4107 000 (ebből tehén
2084 000), sertésállománya 5285 000, juh—állománya pedig mintegy egy millió volt.
(Slalíslícky ()bzor. 1956. évi 9. sz.)
Szovjetunió. ,,A szovjet kereskedelem"
c. kiadvány fontosabb adatai az 1955.
évről:
Kis—kereskedelmi Vállalatok száma az év
végén ——— Illik) egység ... 481.) 10 mm lakosra eső egységek száma ... 25 Közótlkezletiési Vállalatok száma. az év
végén —— Willi egység ... 11851
10000 lakosra eső egx égek ! 6
Kiskereskedelmi és közétkezlete'si dolgozók
számn 110040 főben — évi átl—ag ... 2430
Állami es szövetkezeti kiskereskedelmi
forgalom 1955 évi árakon _— milliárd
rubel ... 501 ,9
Kiskercs _ let 1955. évi árakon
117, ói ;; " milliárd rubel ... 9833 ' mi költségek az árul'orgailom
ilékában
a kiskereskedelemlben ... (MiG a közéükezlcli'shen ... 1x4,76
*
Német Szövetségi Köztársaság. A Szö—
vetségi Köztársaság területén 1955 áprili—
sáig 254 584 engedélyt adtak ki televíziós készülékek használatára. 1956. április 1—ig a használatban levő televíziós készülékek száma 375 903—ra emelkedett. 1956 április l—rén az ezer rádiókészülékre jutó tele—
víziós készülékek száma 30,1, az ezer ház- Iartásra jutó televízós készülékek száma pedig 23,0 volt,
1956 szeptemberére a használatban levő televíziós készülékek száma 482 602—re emelkedett.
(Wirtscha/l mul Slalistik, 1956. évi 9. sz.)
Szovjetunió. Néhány 1955. évi adat ,,A Szovjetunió kulturális építése" c.
kiadványból:
Tanulók összes szám—a' 1953/56. tanévben 33897600
ebből: V
általános iskola 1—4 osztályában 13 798 700 általános iskola 5—10 osztályába—n 16 271 500 szakközépiskolában ... 1 960 400 egyetemi és! főiskolai hallgatók ... 1867000
Wyil—vános könyvtárak száma . . . 147 4er K—önyvállomány (l./000 péld—ány) 590 823 Múzeumok száma ... . 862 Színháza—k számla! . . . . . 508
Filmszlnhuázalk száma . 59285
Könyvek és folyóiratok évi példán) ami
(millió példány) ... ... 1376A Újságok évi példányszáma
(millió példány) ... 10 282
' Iga/ri tanulók nélkül, Ipari tanulókkal együtt mintegy 35 millió.