A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet

(1)

a magyar gazdasági élet néhány meghívott vezetője és a konferencia vezetői között sza- bad beszélgetés keretei között zajlott le. Ez alkalommal Bácskay Tamás, Drecín József és Nagy Tamás válaszoltak a magyar gazda- sági élet tervezésével. irányításával kapcso—

latban feltett kérdésekre. különösképpen az új gazdasági mechanizmus működésével kapcsolatos tapasztalatokra.

A tudományos programok mellett a kon—

ferencia kiemelkedő eseménye volt a MCI-' gyar Tudományos Akadémia elnökének a *A konferencia résztvevőinek tiszteletére a Nen'i- '—

zeti Galériában szeptember 5-én. valamint af Központi Statisztikai Hivatal elnökének szep- ,, tember 7— én a Gellért Szállóban a kente—ren?

cia előadói és a Társaság tisztségviselői ré- U szére adott fogadása.

A MOSZKVAl GAZDASÁGSTATlSZTlKAl lNTÉZET'

A. VLASZOV .

1918 júliusában Lenin kezdeményezésére és közvetlen irányításával létrehozták a Központi Statisztikai Hivatalt. melynek többek között a Statisztikusképzést is feladatává tették. Már

1922 végén a Moszkvai Állami Egyetem tőr—

sadalomtudományi karán megkezdték a sta—

tisztikus—szakemberek képzését. 1924-ben a Moszkvai Plehanov Népgazdasági intézetben úgyszintén megalakult a statisztikai tagozat mely, 1931-ben népgazdasági számvitel'i'kar-_' ként a Moszkvai Tervezési Intézetbe olvadt be'le 1932- ben a kart Moszkvai Népgazda- sági számviteli Főiskolává alakították át. En—A nek első igazgatója D. M. Szako/ov. helyet- tese az oktatási és tudományos munkában

A. la. Boiarszkii volt

A főiskola akkori felépítése egyszerű volt.

Csak egy tanszék működött, a statisztikai tan-' szék, itt folyt egyben a felsőbb matematika oktatása is. Tanszékvezetőként az egyik leg—

nagyobb szovjet statisztikus, 8. Sz. ]asztrem- szkii, a közgazdaságtudományok doktora te- vékenykedett. a tanszék tagjai voltak még V. Sz. Nyemcsinov, V. V. Sztyepanov, A. I.

Petrov, V. Sz. Novikov professzorok, A. la. Bo?

iarszkíi, V. N. Sztarovszkii, P. P. Suserin és más fiatal tudósok. Ez az összetétel a tan—

széknek vezető helyet biztosított az ország statisztikai tanszékei között. A tanszék előadói az 1930-as években számos tankönyvet és tanulmányt adtak ki, melyeknek jelentős sze—

repük volt az egyetemi hallgatók statisztikai tananyagellátásának biztosításában.

A főiskola története gondosan őrzi a há- ború előtti évek ünnepélyes évfolyamzárásai- nak emlékét Az első évfolyamzárás 1935- ben volt. Még ma is nagy sikerrel dolgoznak a főiskola veteránjai — az elsőként végzett ev—

folyam tagjai —, akik jelenleg professzorok.

statisztikai tanszékvezetők: V. ]. Ovszienko és E. N. Freimundt.

A második világháború megindulásáig ofő—

iskola 611 statisztikust képzett. az 1940/41—es tanévben a hallgatók száma 420 fő volt.

' Moszkovszkij Ekonomika Sztatiszticseszkij lnsztitut.

Vesztnik Szia!/sztíkí 1972 évi 9. sz. 27—34. old.

A Nagy Honvédő Háború sokelőadőt és

hallgatót szólított a frontra. A főiskolát 1941 _ novemberében Engels városába telepítették ' át: 'A háborús éVek nehéz körülményei élle- nére évente volt felvétel, dolgozott a tudo-_

mányos tanács, mintegy 20 disszertáciot ved-

tek meg.

A Nagy Honvédő Háború befejezéseután"

a népgazdaság újjáépítése és fejlesztése a statisztikusok számának jelentős növelését ko— '*

vetelte meg. 1945-ben a főiskolát Moszkvai";

Gazdaságstatisztikai lntézetnek (Főiskolának) nevezték el Ugyanebben az évben az elso "

évfolyamra 450 hallgatót vettek fel, amivel a' "

hallgatók összlétszáma majdnem megkétsze—

reződött.

1949- ben megkezdődött a hallgatók kep- "

zése a ,,Számviteli és számítási munkák gé- pesítése" szakon. Ennek a szaknak a neve' ma ,,A gazdasági információ gépi feldolgo- zásának szervezése" .Az ilyen képesítésű hall- * gatók és aspiránsok létszámának növekedé-m' sével, valamint a speciális tanszékek előadói _, gárdája szakképzettségének és számának nö—

vekedésével együtt az lntézet hamarosan ve—

zető helyet foglalt el a gazdasági adatok gépi feldolgozásában járatos mérnök—köz—

gazdász- képzés terén. '

A népgazdaság azon szükséglete. hogy a vállalati és ágazati vezetésben felhasZnálják ; a közgazdasági—matematikai apparátust és a modern technikai eszközöket. egy új szak-"

mát hozott létre. a gazdasági kibernetikát. . Az intézet először 1967- ben hirdetett felvételt e szakma két szákágazatában: a "Matema—

tikai módszerek a gazdasági kutatásban" va—

lamint .,Az elektronikus számítógépek soft—' ware- e" elnevezésű szakokra. Később az, intézet engedélyt kapott arra, hogy a mó—

sodik szakágazatot ,.Alkalmazott matematika"

szakká alakítsa át. Keletkezett még egy szuk az Intézetben: az ,,Automatizált irányítási rendszerek". Ezt a népgazdasági ágazatok, most létrehozott automatizáltl irányítási rend—K

szerei tették szükségessé.

Az Intézet hallgatói engedélyezett létsza- mának (keretének) változását -— megalaku-

(2)

lása óta —- az 1. tábla mutatja be. Jelenleg az Intézetben 6082 hallgató tanul.! A keret bi- zonyos csökkenése a nappali képzésben ré- szesülő hallgatók arányának az utóbbi évek-

ben bekövetkezett gyors növekedése miatt van. Ezeknek az Intézetben való tartózkodása kevesebb időt vesz igénybe. mint az esti vagy levelező tagozaton tanulóké. '

1. tábla A hallgatók száma a tanév elején

1932. I 1941. I 1949. I 1954. I 1959. I 1964. I 1967. I 1968. I 1969. I 1970. I 1971. 11972:

Szak

évben

Statisztika . 191 419 1556 1505 839 1118 1371 1360 1351 1501 1521 1512 A gazdasági

információ gépi feldol—

gozásának

szervezése . —— - 100! 768 1696 3848 4338 4308 4275 4179 3998 3702 Gazdasági ki-

bernetika _ "' '— — -— —- — — 123 230 379 250 324

Alkalmazott

matematika — '- — -— - — - — -— —- 281 334

Automatizált irányítási

, rendsLeje'k"; ' " * — '— " " '— — " 53 126

Összesen 191 419 1656 2273 2535 4966 5709 5791 5856 6059 6103 5998

" A terv szerint.

Az Intézet fennállása óta összesen 14404 szakembert képezett ki. (Lásd a 2. táblát.) Az Intézet fennállásának 40. évfordulóját a

két új szak: ..Alkalmazott matematika" és a ,,Gazdasági kibernetika" első végzős évfo—

lyamával ünnepli.

2. tábla A végzett szakemberek szóma (kumulálva)

1942. 1952. 1962. 1972.

Szakmák

évben

Statisztika . . . . . . 878 2576 5802 7932

A gazdasági információ gépi feldolgozásának szer-

vezése . . . , . . . —- — 1374 6429

Gazdasági kibernetika — -— -— 23

Alkalmazott matematika . . — —- —- 20

Összesen 878 2576 7176 14 404

Az Intézet az aspirantúrán keresztül tudo- mányos munkatársakat—kandidátusokat ké—

pez. szervezi és végzi az előadók továbbkép- zését és hatalmas tudományos kutatómunkát folytat.

A sokoldalú működés a vezetés megfelelő felépítését követeli meg. Jelenleg az Inté- zetben hat kor van: statisztika. a gazdasági információ gépi feldolgozása, gazdasági ki—

bernetika, levelezői kor, az előadók tovább- képzése. a műszaki alkalmazottak továbbkép- zése az elektronikus számítógépek programo—

zása terén. Ezenkívül van egy dékáni hivatal a külföldi diákokkal való foglalkozás céljá—

ból, akiknek a száma több mint 100. Ez idő szerint 23 tanszék működik többek között:

politikai gazdaságtan, a statisztika általános elmélete, iparstatisztika. népességi— és nép-

jóléti statisztika. az elektronikus számítógé- pek software—e, továbbá a gazdasági in—

formációk gépi feldolgozásának elmélete.

gazdasági kibernetika, valószínűségszámítás és a számítástechnikai matematika elmélete stb.: van két, oktatási célokat szolgáló szá-

mítógép-központ.

Az Intézet tudományos tevékenységének szervezettségi formája fejlett. Amellett. hogy tudományos munkát minden tanszék szervez és végez, még egy különleges tudományos ku- tatórészleg is működik. Ennek része az ága—

zati tudományos 'kutatólaboratórium (ONIL) 315 munkatárssaI, és a tudományos problé—

makutató-Iaboratórium, ahol 54 ember dolgozik. Az ágazati tudományos ku- tatólaboratórium finanszírozását a miniszté- riumok, hivatalok és vállalatok biztosítják 'a

(3)

velük kötött szerződések szerint. A kutató- laboratórium a megrendelőknek évente 0.8 millió rubel nagyságrendű tudományos kuta- tómunkát végez.

Az intézet előadóinak számát a 3. tábla adatai jellemzik. melyekből látható. hogy a tudományos fokozattal vagy cimmel rendel——

kezők aránya meghaladja a 60 százalékot. _

3. tábla A főiskola előadóinak összetétele 1972. május 1—én

' F

Tudományos cim Tuggllc'ntgrrgok Kandidátus $$$: Összesen

Professzor . . . . . . . 20 5 — 25

Docens... —- 91 1 92

Cím nélküli . . . . . . —- 55 114 169

összesen 20 _ 151 115 266

Az intézet tradicionálisan kiemelkedik elő—

adóinak magas szakképzettségével. Külön—

böző években itt dolgoztok, vagy még mindig dolgoznak világhírű statisztikustudósok: B. la.

lasztremszkii, A. la. Boiarszkíj, D. V. Szaw'n—

szkij, a politikai gazdaságtan neves művelői:

I. G. Bliumin, A. Sz. Mendelszon, E. la. Bre—

gel'. Az intézet tanszékeit jelenleg nagy te—

kintélyű tudós professzorok vezetik: V. E. Ov- szienko, G. ]. Baklanov, E. N. Freimundt, D.

L. Broner, N. E. Kobrinszkii, A. D. Szmirnov, V. V. Surakov, !. G. Veneckii, lu. A: Szurinov, M. A. Peszszel', A. G. Morozov, V. V. Moro—

zenko, V. N. Kriusin. A tudományfejlesztés ak- tuális kérdéseinek alkotó jellegű kidolgozása az előadói kollektíva magasfokú képzettsé- gén alapszik. Ugyancsak ez biztosítja az in—

tézet szorosabb kapcsolatát a gyakorlattal.

A főiskola dolgozói publikációinak száma pél- dául jelentősen nőtt.

1. ábra. A publikációk számának alakulása

3500 3000

2500 2000

1500 ma

500

' Az 1972. évi tervezett publikációkkal együttm

A tankönyvek, tanulmányok, jegyzetek kö- zött, melyeket az előadók írtak az utóbbi években, meg kell említenünk a ,,Politikai gazdaságtan" cimű jegyzetet, melyet E. ].

Bregel' és A. D. Szmirnov professzorok szerkesztettek; ,,A burzsoá és reformísta gazda- sági elméletek kritikája" cimű jegyzetet: A.

D. Szmirnov professzor ,,A népgazdasági szá—

mítás alapjai (elméleti vázlat)" c. tanulmá- nyát, az .,lparstatisztika" című. G. !. Bak/a- nov professzor által szerkesztett tankönyvet;

,,A lakós- és kommunális építkezés statiszti—

kája és gazdaságtana" című tankönyvet D.

L, Broner professzor szerkesztésében; a ..Gaz- daságstatisztika" tankönyvet, melyet E. N.

0 .

7948—7952 _79534957 7958-7962 7953— 796 7 76765 — 7972*

Freimundt és M. R. Ejdel'man professzorok szerkesztettek, M. A. Korolev professzor ,,A gazdasági információ feldolgozása elektro—

nikus gépekkel (elméleti kérdések)" cimű ta—

nulmányát: ,,A gazdasági információ gépi feldolgozásának elemzése és tervezése". valamint a .,B'illentyűs és lyukszalagos számító- gépek" cimű. V. I. lszakov, illetve V. N. Kriu- sin professzorok szerkesztésében megjelent.

továbbá az I. G. Veneckíi és G. Sz. Kil'disev által írt, ,,A valószínűségelmélet és a matematikai statisztika alapjai" című jegyzeteket.

Ide tartozik még sok más nagyjelentőségű tu- dományos és tudományos—módszertani mun-

ka.

(4)

Napjainkban nem lehet bonyolult rend- szereket irányító szakembereket képezni anél- kül. hogy ne irányítsuk figyelmüket az adat—

gyűjtés. -továbbítás, -tárolás és —feldolgozás technikai eszközeire. A szakágazathoz szük- séges számítógép—technika elsajátításának elsőrendű jelentőségére tekintettel az lnté—

zet már az ötvenes években arra törekedett.

hogy elegendő mennyiségű élvonalbeli mű- szaki segédeszköz álljon hallgatói és tanárai rendelkezésére. Műszaki eszközeink magvát jelenleg két Minszk—32—es. három Minszk—

22-es gép, Mir és Ruta nevű gépek. ötven- nél több asztali elektronikus számítógép, modern lyukkártyarendszerű gépek és egyéb számítógépek százai képezik. Kijelenthetjük, hogy az évente egy hallgatóra jutó gépi idő tekintetében az lntézet első helyen áll az or-

szágban. Sokszorosító gépekkel való ellátott- ságunk kielégítő. A főiskola belső távbeszélő- és televízióhálózattal. jól felszerelt elektro- technikai. elektronikai és impulzív-technikai laboratóriummal. a programozás oktatására szolgáló előadóteremmel. oktatási gépekkel.

elektronikus működésű szemléltető eszközök- kel rendelkezik. köztük olyanokkal is, melyeket a hallgatók készítettek.

Az előadói kollektíva arra irányuló törek- vése. hogy minél inkább figyelembe vegye és fejlessze az oktatási folyamat alapvető té- nyezőit, a fiatal szakembereknek a szakma jó elsajátításával együtt a megismerés tág le—

hetőségeit is biztosítja. Nem érdektelen ezzel kapcsolatban bemutatni az állami vizsgabi- zottságok 1972 júniusában végzett munkájá-

nak eredményeit.

4. tábla Az 1972. évi vizsgaeledmények

Szak Kitűnő Jó Elégséges Elégtelen Összesen

Statisztika. . . 395) Ailó 192 02 100,0

A gazdasági informá- ció gépi feldolgozá-

sának szervezése 41.9 41,4 16,6 0,1 100,0

Gazdasági kibernetika 415 43.5 15.0 — 100.0

Alkalmazott matema-

tika . . . ; 70.0 20,0 10,0 -— 100,0

Növekszik azoknak a diplomaterveknek a száma. amelyeket a gyakorlatban megvalósí- tottak, illetve gyakorlati alkalmazásra elfo—

gadtak. Az utóbbi években a végzősökön kí—

vül növekedett a jó előmenetelű hallgatók aránya a többi évfolyamban is. Ezt a nappali tagozat hallgatóinak vizsgaeredményein fi—

gyelhetjük meg.

5. tábla A jó előmenetelű diákok aránya a vizsgaidőszak eredményei alapján

_ (százalék)

l 1969. l 1970. ] 1971. I 1972.

Vizsgaidőszak ,,

évben

Téli . 85.2 84.7 87.6 88,6

Nyári . 85.ó 90,9 92.4 93.8

Hasonló a helyzet az esti és a levelező tagozaton is. Az lntézetben a következő szako- kon van aspirantúra: valószínűségszámítás és matematikai statisztika, számítástechnikai matematika. politikai gazdaságtan. közgaz- daságtan. népgazdasági tervezés és szerve- zés. pénzügy, pénzforgalom és hitel, statisztika, a gazdasági tevékenység számvitele és elemzése. a számviteli és számítási munkák gépesítése. matematikai módszerek a gazda- sági kutatásban. 1972. július 1-én 227 fő volt aspiráns.

A tanszékek szinte teljes aspiránslétszá—

mának célfeladata van. Míg a célfeladatbal felvettek száma 1962-ben 10 százaléka volt

az összes felvetteknek, 1970-ben arányuk 65 százalékra emelkedett. Ez mutatja azt a fi—

gyelmet, amelyet az Intézet az előadók szak—

képzettsége emelésének szentel.

Az utóbbi évtizedben az aspiránsok 75—85 százaléka aspirantúráját disszertációja határ—

időre történő megvédésével, vagy a megvé- désre való előterjesztésével fejezte be. Az ln- tézetnek négy tudományos tanácsa van, melyek a kandidátusi és a doktori disszertációk elbírálására jogosultak. az alábbi szakok- ban: statisztika. politikai gazdaságtan. a gaz- dasági tevékenység számvitele és elemzése. a számvitel és a számítási munkák gépesítése, matematikai módszerek a gazdasági kutatás-

(5)

ban. A tudományos tanácsok tagjai neves tu- dós professzorok: A. la. Boiarszkii, É. la. Bre- geI', A. I. Jezsov, V. I. lszakov, N. E. Kobrin- szkij, M. A. Korolev, A. D. Szmirnov, V. N.

2. ábra. A megvédett tudományos

Sztarovszkii, Ju. A. Szurinov és mások. A disszertációk megvédésének alakulását az 1933—1972. évekre vonatkozóan az alábbi ábra mutatja.

disszertációk számának alakulása

H/M

m _ úrhoz/'wxzzf/áfaf

0 mm

* Az 1972. év végéig tervezett védésekkel együtt.

Az intézet előadóinak. tudományos munka- társainak, aspiránsainak és hallgatóinak tu- dományos tevékenysége széles körű és sok- rétű. Sikeresen teljesítik az elméleti terv ku- tatási témáit, melyek az elektronikus számitó- gépek 2. és 3. nemzedéke software—ének ki- dolgozásával kapcsolatosak, többek között a Rjad tipusú, 3. nemzedékhez tartozó elektronikus számítógépek specializált operációs rendszereinek, az irányítás automatizált rend- szeréhez és az elektronikus számítógé- pekhez szükséges táblagenerátorok. valamint a közös használatú rendszerek softwa—

re—ének kidolgozását. Folynak továbbá az au- tomatizált irányítási rendszerek létrehozásával kapcsolatos munkálatok, így például az ope—

ratív irányítás és számvitel automatizált rend—

szerének kidolgozása az OSZSZSZK Kereske—

delmi Minisztériumához tartozó ,,Roszmjaszo- rübtorg" (Oroszországi hús- és haikereske—

delem) moszkvai városi irodája számára: a vegyi és kőolajipari gépgyártás termékellá- tása automatizált irányítási, számviteli és ter- vezési rendszerének kidolgozása; a szerszám- és szerszámgépgyártás automatizált irányi- tási rendszerének keretében a gép- és trak—

torállomásak alrendszerének; az építőipari és kommunális gépgyártás ágazat automatizált irányítási rendszerének: a tengeri flotta au- tomatizált irányítási rendszerében a statiszti-

7933-7537 79584942 7.9454947 7948-7952 7953'7957 7958'7962 7963-7957 796849? '

kai beszámolás alrendszerének; a Szovjetunió, Talajjavítási és Vízgazdálkodási Minisztéri—

uma stb. automatizált irányítási rendszerének kidolgozása.

Folynak gazdasági rendszerek közgazda- sági—statisztikai kutatásával kapcsolatos mun- kák is. Közülük megemlítjük a következő te—

rületeket: (: Szovjetunió, a szövetségi köztár- saságok és gazdasági körzetek népgazdasági fejlődésének összefoglaló gazdasági muta- tói. a gazdasági rendszerek statisztikai vizs- gálatának módszere, az állóeszköz—kihaszná- lás haté'konysága emelésének problémája az iparvállalatoknál, a városi lakosság számának távlati előrejelzése az OSZSZSZK-ban 1980-ra

és 2000—re.

Az utóbbi évekre a több tanszék által kö—

zösen végzett komplex témafeldolgozás a jel- lemző. nő a vállalatok érdeklődése a közö- sen végzett tudományos kutatómunka iránt.

Az intézet tudományos munkáját összefog- lalóan a 6. tábla adatai jellemzik.

A minisztériumok és a vállalatok automati—

tizált irányítási rendszerének kidolgozásával foglalkozva nem feledkeztek meg arról sem, hogy létrehozzák az intézet automatizált irá- nyítási rendszerét. Az intézet számára egy ilyen mintaszerű, megbízhatóan és hatásosan mű—

ködő, állandóan tökéletesedő automatizált irányítási rendszer jelentőségét nehéz volna

(6)

túlértékelni. Az automatizált irányítási rendszer azon nyilvánvaló előnyök mellett, ame—

lyek az Intézet irányítási feladatainak opti—

mális megoldásaiban nyilvánulnak meg. pél- dát és egyszersmind erőkifejtési lehetőséget

biztosít a hallgatók számára. Annál is in- kább, mivel az lntézet komplex automatizált irányítási rendszere alrendszerei többségének megvan a teljes vagy részleges hasonmása az lntézeten kívül is.

6. tábla A főiskola munkatársai által 1965 és 1972 között végzett tudományos munka

néhány mutatója

1965—1966. 1967—1968. 1969—1970. 1971—1972.

Mutató

években

A publikációk volumene _

témaszám . . . . . . 256 352 427 470

ívszóm . . . . . . . 684 1013 1147 1215

A hallgatók által elkészi- tett tudományos beszámo-

lók száma . . . . . . 213 222 433 490

A tudományos diákkonfe-

renciák száma . . . . 7 10 22 25

A szerződések alapján vég- zett tudományos kutató—

munka értéke (ezer rubel) 240 862 1922 2103

1964-ben egy gyakornokokból álló kollek—

tíva az lntézet könyvelősége mellett számító- gép-állomást hozott létre, melyben elég sikeresen oldották meg a munkabérek. ösztöndí—

jak, az anyagi értékek és állóeszközök szám—

bavételének gépi feldolgozását. Az első feladat, melyet ezzel az állomással eredmé- nyesen oldottak meg. az .,Abiturient" alrendszer volt. Ez már 1969—ben megkímélte a fel—

vételi bizottságot a felvétellel kapcsolatos munkaigényes összesítések elvégzésétől. Foly- tatása az ,,Analízis" alrendszer volt, melynek segítségével lényegesen fejlődött az első év—

folyamokra való felvétel irányításának infor- mációellátása. 1971-ben az lntézetben, sőt az országban is először az írásbeli vizsgákat elektronikus számítógépek segítségével szer- vezték és bonyolították le.

Az elektronikus számítógépek felhaszná—

lására vonatkozó tapasztalatok cseréje céljá- ból az Intézetet több mint 70 delegáció ke- reste fel, néhány központi sajtószerv adatokat közölt róla, az alkotógárda tagjait pedig a Népgazdaság Eredményeit Bemutató Kiállí- tás érmével tüntették ki.

Az lnte'zet az utolsó téli vizsgaidőszakban az első évfolyamtól a szokásosnál jobb ered- ményeket várt. Az elvárás beigazolódott: fel—

sőbb matematikából a rossz előmenetelűek száma majdnem fele volt. mint az előző év azonos vizsgaidőszakában, az első évfolya- mosok pedig az Intézet átlagánál jobb elő- menetelt tanúsítottak. Miért történt ez? Ter—

mészetesen jelentős szerepet játszott ebben mind az Intézet hírnevének. mind az itt ok- tatott szako'k jelentőségének és tekintélyének ajnövekedése. El kell ismerni az Intézet által a pályaválasztás érdekében végzett munkák pozitív hatását. Atehetséges fiatalokat vonz-

zák matematikai olimpiáink. az iskolai. válla- lati, számítóközponti beszélgetések, a rádió- és a televízió—közvetítések, a ..nyitott ajtók napjai", a prospektusok ezreinek szétküldése, a felvételekre való felhívások stb. Az utolsó tanévben az intézetet több mint másfélezer diák látogatta meg. Ugyanakkor minden ala- punk megvan annak feltételezésére, hogy a vizsgaidőszak eredményeit komoly mértékben magyarázza a jelöltek kiválasztásánál a szub—

jektív tényező szerepének minimumra csök—

kentése és a felvételi vizsgák nyugodt, tárgyi- lagos légköre. amit a tudásnak elektronikus számítógépek segítségével történt ellenőrzé—

sével értünk el.

A meghonosítottak közé tartozik az ,.Óra—

rend" elnevezésű alrendszer, aminek segit- ségével megoldódott az immár krónikus elő- adóterem-hiány. Ezt az optimálishoz eléggé közel álló változat kombinatorikai úton tör- tént kikeresése tette lehetővé. ami a peda—

gógia követelményeiből kiindulva előírja az egyes foglalkozási formák racionális sorren- diségét az egyes napokon belül. és a hét kü- lönböző napjain az oktatók előadótermi fog- lalkozással való normális megterhelését. Je- lenleg minden nehézség nélkül össze lehet állítani a foglalkozások rendjét (az előadók nevének feltüntetése nélkül) néhány évre előre is, ami a diáklétszám távlati tervezésé- nek paramétereihez szükséges.

Közel állnak a befejezéshez a látogatott- ság ellenőrzése. a folyamatos és a vizsgaidő- szaki előmenetel. a diáklétszám. az aspirán- sok, előadók és munkatársak mozgása al- rendszereinek, a ,,Bibliográfia" és más al—

rendszereknek létrehozása. Kidolgozás alatt áll egy alrendszer. mely lehetővé teszi a tu- dományos munkák tervezett terjedelmének, a

(7)

tanszékek státus- és órabér-szükségletének kiszámítását. A következő évekre négy új kar létrehozását irányozzák elő: az automatizált irányítási rendszerek karát. az alkalmazott matematika karát. a statisztika esti korát és a gazdasági információ gépi feldolgozásának szervezése kart. Két új tanszék szervezése áll előttünk: a matematikai statisztika és a ter—

melés gazdaságtana tanszékeké. Teljesen reális az a perspektíva, hogy az automatizált irányítási rendszerek tudományos kutatóinté- zetét hozzuk létre a meglevő tudományos kutatólaboratóriumokból. Sok remény fűződik

az anyagi alap bővüléséhez. Ebben az öt- éves tervben egy előadótermi épülettömb.

kollégium, egy étkezde és egy sporttelep épí- tését irányoztuk elő.

*

Mint minden szovjet felsőoktatási intéz- ményre, a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Inté- zetre is jellemző a lankadatlan törekvés arra, hogy minél tökéletesebbé tegye a magas képzettségű szakemberek felkészítését a nép- gazdaság egyre növekvő igényeinek meg- felelően.

A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALA MELLETT MÚKÖDÖ TUDOMÁNYOS—MÓDSZ—ERTANI TANÁCS ULÉSÉRÖL

A statisztikai módszerek további tökéletesí—

tése és a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala mellett működő Tudományos—Mód- szertani Tanács tevékenységének aktivizálása érdekében 1972. június 28-án sor került a Tanács kibővített ülésére, amelyen részt vettek a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala főosztályainak és osztályainak képvise-

lői.

A Tanács ülésén megvitatták a munka továbbfejlesztése're vonatkozó azon javasla- tokat, amelyeket a Szovjetunió Központi Sta—

tisztikai Hivatala Kollégiumának 1972. feb—

ruár 18-i határozatának megfelelően készí—

tettek elő.

A javaslatok szerint a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala főosztályainawk, osztályai- nak és más részlegeinek figyelmüket az SZKP XXIV. kongresszusának határozataiból következő statisztikai—módszertani kérdések- nek a kidolgozására és a Tudományos—Mód—

szertani Tanácsban való megvitatására'kell összpontosítaniok. Ezek többek között a tár- sadalmi termelés és a beruházások kihasz- nálásának, a lakosság életszinvonalának, a béremelésnek és a termelékenység növe—

kedésének mutatói, az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének megteremtésével és az automatizált információfeldolgozással kapcsolatos kérdések.

MAGYAR NYELVÚ

PAUL E. GREEN — DONALD S, TULL:

DUNTÉS—ELÖKÉSZiTÉS A MARKETINGBEN Tm

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1971.

608 old.

A modern statisztikai döntéselméletnek. az ún. Bayes—féle eljárásnak a kibontakozásával megteremtődött annak a lehetősége. hogy a piackutatás, a marketing—tevékenység hatha-

Elhatározták. hogy megváltozik a Tudomá- nyos—Módszertani Tanács módszertani mun—

kákkal foglalkozó tervének kialakítási rendje.

A Tanács munkatervébe a legnagyobb, pers—

pektivikus jellegű témákat kell felvenni. kikü- szöbölve ezáltal a párhuzamosságot a To—

nács és a Hivatal statisztikai módszerekkel foglalkozó részlegeinek munkájából.

Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a Tanács és a Központi Statisztikai Hivatal Tu- dományos Kutatóintézete között, továbbá je- lentősen javítani kell a munkák koordiná—

cióját a Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatala mellett működő Tudományos—Módszer- tani Tanács és a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalainak tudományos szaktanácsai között. Ennek érdekében, ta—

pasztalatcsere formájában a Tanács összesi- teni fogja a szövetségi köztársaságok tudo- mányos szaktanácsainak munkaterveit; meg- hallgatja a szaktanácsok elnökeinek beszá—

molóit: bevonja a szövetségi köztársaságok központi statisztikai hivatalait egyes kérdések kidolgozásába.

Az ülés résztvevői kifejezték kívánságukat, hogy a Tanács keretében hozzanak létre ága- zatonként és a fontosabb statisztikai problé- mák megoldására állandó bizottságokat, va—

lamint ideiglenes bizottságokat a nem hosszú lejáratú kérdések vizsgálatára.

SZAKIRODALOM

tós segítséget nyújtson a vállalati döntések megalapozásához.

Jelen könyv. amelynek megírásakor a szer- zők az Egyesült Államok gazdaságát tartot- ták szem előtt. 15 fejezetben igen részletes tárgyalásmód révén e lehetőség tényleges realizálásával. valamint a piaci elemzésekre és döntésekre való alkalmazásával foglal- kozik.