A statisztikai kérdéseiről tartott szovjet tudományos értekezletről

(1)

362 szauna: "

A statisztika kérdéseiről tartott szovjet tudományos értekezletrő *

Mint ismeretes, a szovjet statisztikusok között hosszabb idő óta vita folyt a sta—

tisztika tudományára, tárgyára és mód—

szerére vonatkozó kérdésekben. A vita magva három fő kérdés volt: mi a sta—

tisztika (önálló tudomány—e vagy mód—

szer), mi a statisztika tárgya (csak a tár—

sadalmi jelenségek vagy a természeti je—

lenségek is), miben áll a statisztika mód-7

szere. E fő kérdések mellett a vita során

természetesen felmerült sok más fontos

(elméleti, gyakorlati, oktatási és szerve—- zési) kérdés is. Harcoltak egyes szovjet szerzők műveiben és tankönyveiben meg—

nyilvánuló marxistaellenes, burzsoá néze—

tek ellen, foglalkoztak a statisztika és a

politikai gazdaságtan, a statisztika és a matematika közötti kapcsolat, illetve

határvonal kérdésével, stb., stb.1

Bár a statisztika vitás problémáit ——

különösen a vita kezdeti időszakában (1948—1951-ben) — számos értekezleten

és konferencián megtárgyalták, a vitás

kérdéseket a szakemberek szűk körében döntötték el. anélkül, hogy bevonták volna

a széles tudományos közvéleményt, külö-

nösen más tudományok képviselőit!

Ezt a helyzetet jelentékenyen enyhí—

tette és a különböző álláspontok tisztázá—

sához is nagy mértékben hozzájárult, amikor a ,,Vesztm'k Sztatisztiki" szerkesz—

tősége Sz. G. Sztrumilín akadémikus cik-

kének közzétételével ,,A statisztika tudo—

mányként való meghatározásának kérdé- séről"3 vitát indított. Ettől kezdve a szov—

jet elméleti és gyakorlati szakemberek

igen széles köre kapcsolódott be a Vitába,

s a vitacikkek egész sorozata jelent meg (1952—1953—ban) a ,,Vesztnik Sztatisztiki"

és a ,,Voproszi Ekonomiki" hasábjain.

Ilyen előzmények után került sor 1954 márciusában a statisztikai tudományos

értekezletre. '

* A tudományos értekezlet anyagát lásd: Veszlník Sztatisztikí, 1954. 5. sz. 39—95, old.

1 A vita ismertetését lásd: Dr. Gyulay Ferenc: A statisztika fogalma, tárgya és módszere kérdésé—

ben a szovjet statisztikusok között folyó vita jelenlegi állása. Statisztikai Szemle, 1954. évi 2. sz. 98—- im. old.

, Lásd: Vesztnik Sziatisztíkí, 1954. 5. sz, 5. és 85.

oldal.

aLásd: Vesztnik Sztaiíszlikí, 1952. 11. sz. 42—50.

alá., és Statisztikai Szemle, 1952. 8. sz. 637—646.

ol al.

A tudományos értekezleten, amelyet a

Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a

Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva-

tala és a Szovjetunió Felsőoktatásügyi

Minisztériuma szervezett meg — 760—an vettek részt, köztük Leningrád, Kiev,

Minszk, Baku, Taskent, Tbiliszi, Riga,

Jereván, Alma-Ata, Harkov, Szverdlovszk,

Irkutszk és más városok képviselői is.Az

értekezleten a statisztika tudományos és

gyakorlati dolgozóin kivül résztvettek közgazdászok, mérnökök, matematikusok,

filozófusok és orvosok.

K. V. Osztrovita'anov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke az értekezletet megnyitó beszé—

dében rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja szüntelenül gondos- kodik a tudományok és köztük a statisztikai tudomány fejlesztéséről. A szovjet statisztika a szovjet hatalom évei alatt hatalmas eredményeket ért el. A Szovjet-

unióban megvalósították a népgazdasági számvitel egységes rendszerét, amely fel—

öleli a gazdasági és kulturális építés

egész -területét. A szovjet statisztika, amely a marxizmus-leninizmus valóban tudományos elméletére támaszkodik, a

népet szolgálja, helyesen tükrözi vissza a népgazdaságban lejátszódó folyamato-

kat.

A statisztika fontos helyet foglal el a szocialista társadalom fejlődésének irá- nyításában és a szocialista gazdaság ter- vezésében.

A statisztikai tudományos kutatómunka azonban elmaradt a kommunista építés gyakorlatától, a statisztika oktatása terü- letén felmerült igényektől és szükségle—

tektől. Ennek egyik oka éppen az, hogy a

statisztika tartalmára és módszerére vo—

natkozó kérdések tisztázatlanok. A sta—

tisztikai tudomány további fejlesztése ér—

dekében szükség van a statisztika alap—

vető kérdéseinek megvitatására.

A statisztikai tudományos értekezlet egyik legfontosabb feladata — hangoztatta Osztrovity'anov akadémikus —— a statisztika

tárgyára és módszerére vonatkozó vitás

kérdések eldöntése és a helyes tételek ki—

dolgozása. Foglalkoznia kell továbbá az értekezletnek azoknak az időszerű felada—

(2)

toknak megfogalmazásával, amelyek a kommunizmus építésének jelenlegi szaka- szában a statisztika előtt állanak, és vé- gül, meg kell bírálnia ,,A statisztika elmé—

leteit1 és ,,A statisztika általános elméle—

tének tankönyve"5 című műveket.

Az értekezleten hatvanan szólaltak fel.

Ezen kívül húszan írásban küldték el, vé—

leményüket.

A tudományos értekezleten elhangzott felszólalásokból megállapítható, hogy az értekezlet résztvevőinek véleménye lénye—

gében három álláspont között oszlott meg:

1. A statisztika univerzális tudomány,

amely _a társadalom és természet jelensé—

geit vizsgálja.

2. A statisztika társadalmi módszertudo—

mány, amely a különböző társadalmi je—

lenségeket jellemző számszerű adatok összegyűjtésének alapelveiről és az ada-

tok feldolgozásának módjáról szóló ta-

,nítás.

3. A statisztika társadalomtudomány, amely a társadalmi jelenségek összessé—

gét vizsgálja, beleértve a termelőerőket, a termelési viszonyokat és azokat a tár—

sadalmi jelenségeket, amelyek a felépít- mény területére tartoznak.

Az első álláspontot I. Ju. Piszarev, P. P.

Susertn, B. Sz. Jasztremszkij, B. V. Iva—

nov, A. Sz. Mendelszcm, 1. Sz. Paszhaver, Sz. Sz. Jakubjan, E. M. Kedro'v és mások

képviselték.

Ennek az álláspontnak képviselői azt tartják, hogy a statisztika egyaránt vizs- gálja a társadalmi és a természeti jelen—

ségeket. A kutatás módszerei azonosak mindkét jelenségcsoport területén. Állás—

pontjuk védelmére felhozták például, hogy a mezőgazdaság további fellendíté-

séért folyó harc megköveteli a bő termést,

az állattenyésztés nagy produktivitását meghatározó objektív törvényszerűségek statisztikai vizsgálatának széleskörű fej—

lesztését. I. Ju. Piszarev véleménye szerint az egészségügyi statisztika a termé—

szettudományok területéhez tartozik. A statisztika univerzális jellegének igazo- lása céljából a műszaki statisztika gyors

fejlődésére, a statisztikának a technológia

területére való behatolására hivatkozott.

* A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Kollégiuma által szervezett szerzői munkaközösség munkája. (Goszsztaiizdat, 1953.)

5_A Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet dolgo—

Zólbóli alakult szerzői munkaközösség munkája.

P. P. Suserin szerint a ,,Statisztika...

a természet és a társadalom folyamatai-

ban kialakult tömeges, minőségileg egy- nemű sokaságok tudománya... Az alap,

amelyen . . . a természeti folyamatok és a

társadalmi élet folyamatainak az egysé—

ges statisztikai tudomány tárgyában való egyesítése lehetséges —— a tömegfolyama-

tok dialektikája, amely az egyes elemek szóródásától az " egységes törvényszerű— _

ségre való átmenetben jut kifejezésre. A

statisztika által vizsgált sokaságok szár- mazhatnak a természet vagy a társadalom bármely területéről, az emberi tevékeny-

ség bármely köréből."6

A második álláspontot N. K. Druzsim'n, N. G. Plosko, Sz.'1. Farbstein és M. V.

Tenenbaum képviselték.

N. K. Druzsim'n professzor szerint a statisztika társadalmi-módszertani jellegű tudomány: a különböző társadalmi jelen—

ségeket jellemző számszerű ismeretek gyűjtési alapelveiről és ezen ismeretek feldolgozási módszereiről szóló tanítások

összessége.

Hasonló véleményen van Sz. I. Farb-

stein is, azzal a különbséggel, hogy sze—

rinte a statisztikába beletartozik a mate-

matikai statisztika is.

V. Plosko abból indul ki, hogy meg kell

különböztetni egymástól a ,,statisztika" és a ,,statisztikai tudomány" fogalmakat. A

statisztika az embereknek nem elméleti, hanem elsősorban gyakorlati tevékenysé-

gét jelenti. E tevékenység tartalma akon- krét tényeknek összességükben, reális kapcsolataikban való számbavétele. A sta—

tisztikai tudomány viszont a statisztikai számbavétel rendszerének vizsgálatával

foglalkozik: tisztázza jellegét, feladatait,a statisztikai módszereket, illetve a statisz—

tika megszervezésének és a vizsgálati

módszereknek tudományos alapelveit.

M. V. Tenenbaum szerint annak elis—

merése, hogy a statisztika módszertudo- mány, nem jelenti azt, hogy a statisztika

módszerei univerzálisak. A statisztika módszerei csupán a társadalmi jelenségek

vizsgálatának módszerei. A [különbség a

statisztika és a többi tudomány között

nem a tárgyban van, minthogy a statisz-

tika ugyanazokat a társadalmi jelensége—

ket vizsgálja, mint a politikai gazdaság—

tan, az ágazati gazdaságtanok stb. Amikor ' Vesztnik Szlalisztíkí, 1954. 5. sz. 43. old.

(3)

364

azt mondják, hogy a statisztika tárgya a

társadalmi jelenségek ,,méretei" és ,,szám—

szerű arányai", akkor már lényegében

nem a tárgyról, hanem a módszerről van szó, arról, hogy a statisztika a társadalmi jelenségeket a számbavétel, a mérés mód—

szereivel vizsgálja.

Az értekezlet résztvevőinek túlnyomó többsége —— Sz. G. Sztrumtlin, A. M.

Vosztrikova, I. I. Sulgin, L. M. Volo—

darszktj, L. . Kaminszkij, A. D, Kur- szkíj, Sz. M. Gurevics, N. G. Mihajlov, A.

I. Petrov, A. I. Jezsov, P. M. Moszkvin,

V. I. Szmirnszkij, és mások a harmadik

álláspontot képviselték.

Ennek az álláspontnak képviselői sze-

rint a. statisztika társadalomtudomány,

amely a társadalmi jelenségeket és ezek-

nek a természeti jelenségekkel való köl—

csönös kapcsolatait vizsgálja. A matematikai statisztika a matematika egyik ága,

s több—kevesebb mértékben alkalmazható az ismeretszerzés valamennyi területén, nagyobb mértékben a természeti jelensé- gek és kisebb mértékben a társadalmi je—

lenségek vizsgálatánál. A fizikai statisz—

tika. a technológiai statisztika stb. nem

más. mint a matematikai statisztika és a statisztika, mint társadalomtudomány ál—

tal a természeti jelenségek vizsgálatára kidolgozott egyes technikai eljárások, módszerek alkalmazása.

Azzal az állásponttal szemben, amely szerint a statisztika univerzális tudo- mány, rámutattak, hogy a reális valóság rendkívül bonyolult, amelyben egyszerre hatnak a gazdasági, politikai, technikai, biológiai és egyéb tényezők. Ha e bonyo-

lult egészben, amelyet a konkrét valóság

képvisel, nem választjuk külön az egyes oldalakat és nem vetjük alá az egyes tu—

dományágakban speciális vizsgálatnak,

akkor egy káoszt kapunk, ami semmiféle tudományos elemzésre nem nyújt lehető—- séget. Éppen ezért a marxista tudomány

mindenek előtt különválasztja e bonyo—

lult egészben egyrészről a társadalmi je—

lenségeket, és másrészről a természeti je—

lenségeket. A tudományos vizsgálatnak, a tudomány fejlődésének ez legelső és legelemibb feltétele. A marxista tudo—

mány különválasztja továbbá a társa—

dalmi élet különböző oldalait, amelyeketa

különböző társadalmi tudományok vizs-

gálnak, ugyanígy a természet különböző

oldalainak vizsgálatával pedig a termé—

szettudományok foglalkoznak.

Ha a társadalmi és természeti jelensé—

geket egy csomóba keverjük össze, s ez—

által kizárjuk a differenciált elemzés le- hetőségét, ez annyit jelent, hogy lemon—

dunk mindkét jelenségfajta marxista tu—

dományos elemzéséről.

Az a megállapítás, hogy a mezőgazda—

sági termelés kérdéseinek "megoldásánál

figyelembe kell venni a gazdasági és ter-—

mészeti feltételeket is: teljesen helyes. Ez

azonban nem jelenti azt, hogy figyelmen

kívül kell hagyni azt a mélyreható elvi

különbséget, amely a gazdasági ésba ter- mészeti tényezők között és azon társa—

dalmi és természettudomoányoki között van, amelyek e tényezőket vizsgálják.

Kamirtszkij professzor, Merkov profesz—

szor és más egészségügyi statisztikusok

cáfolták az univerzális statisztikai tudo—

mány híveinek azt az állítását, hogy az egészségügyi statisztika a természettudó—

mányokhoz tartozik. Rámutattak, hogy

az egészségügyi statisztika a betegségek jelentkezését és elterjedését mindig mint társadalmi problémát és nem mint bioló- giai problémát vizsgálja. Az egészségügyi statisztika az embert mint társadalmi lényt, az emberi élet összes jelenségeit pedig, mint társadalmilag feltételezett je—

lenségeket vizsgálja.

Azzal az állítással szemben, hogy asta—

tisztikai kutatás módszerei azonosak atár—

sadalmi és természeti jelenségek terüle—

tén, Osztrovitjanov akadémikus, Jezéov

professzor és mások rámutattak, hogy a

kutatás módszerét a vizsgált jelenség lé—

nyege, a kutatás tárgya határozza meg.

Ha a különböző természeti jelenségek vizsgálata ugyanazokat a módszereket igényli, mint a társadalmi jelenségeké,

akkor a természeti .és társadalmi jelen——

ségek között nincs különbség: a kutatás feladata egy és ugyanaz, a fejlődés tör—

vényszerűségei azonosak. Ez azonban nyilvánvalóan nincs így. Az égitestek mozgásának megfigyelési módszerei és a munkaerő mozgásának statisztikai meg—

figyelésére az iparban alkalmazott mód—

szerek között, vagy a csillagok fényerős—

ség szerinti csoportosítása és a paraszt- ságnak az osztály" ismérv szerinti lenini csoportosítása között nyilvánvalóan nincs semmi közös vonás.

(4)

Szerdjukova elvtársnő, Volodarszkij

elvtárs és mások cáfolták az univerzális statisztikai tudomány képviselőinek azt az állítását, hogy a statisztika a termé-

szeti erőforrások statisztikája, az új tech—

nika statisztikája területén a természeti

jelenségeket vizsgálja. Hangoztatták, hogy a statisztikai tudománynak ezek az ágai a társadalmi-termelési folyamatok vizs—

* gálatával foglalkoznak. A természeti erő- források statisztikája —- mutatott rá Szerdjukova elvtársnő —— a felkutatott ásványi nyersanyag—forrásoknak, vala—

mint az erdőalapnak állományát és fel- használását, a szocialista társadalom ter- melőerői fejlődésének egyik legfontosabb

feltételét vizsgálja. Az új technika sta—

tisztikája —— mondotta Volodarszkij elv—

társ — nem magát a gépesítés folyama-

tát, nem? a gépezetek alkotórészeinek köl- 'csönhatását stb. vizsgálja, hanem az új

technika elterjedtségét.

A statisztikát társadalomtudománynak tekintő álláspont képviselői a statisztiká- nak módszertudományként való értelme-

zésével szemben azt hozták fel, hogy min-

den tudománynak megvan nemcsak a maga tárgya, hanem a maga sajátos ku- tatási módszere is. így például a politikai

gazdaságtan a maga tárgyának — a tár—

sadalmi termelési viszonyoknak -—

vizsgálatára absztrakt elemző módszert használ. A politikai gazdaságtan módsze—

rének lényege a fokozatos közelítés a leg—

egyszerűbb absztrakciótól a bonyolult konkrét egészhez. A politikai gazdaság—

tan széles körben felhasználja elméleti

tételeinek alátámasztására a statisztikai

tudomány által feldolgozott adatokat. A

társadalmi jelenségeknek a statisztikai

tudomány által alkalmazott vizsgálati módszerei azonban sohasem cserélhetők—

"fel az absztrakt elemzés módszereivel.

Nem létezhet továbbá tárgynélküli tu- domány. Nem létezhet olyan tudomány, amely ——- tárgyától függetlenül —— az összes társadalmi tudományokat ellátja

módszerekkel.

A politikai-gazdaságtan és a statisztika

közötti viszony kérdésével foglalkozva Osztrovitjanov akadémikus rámutatott,

hogy a társadalomtudományok a politikai

gazdaságtan által feltárt törvényekre tá—

maszkodnak. A politikai gazdaságtan ál-

tal vizsgált társadalmi-termelési viszo—

nyok a társadalom termelőerői fejlődésé—

nek, ezen belül a technika fejlődésének fő és döntő mozgató erői. Ezen a vona—

lon van az érintkezési pont a társadalmi—

gazdasági tudományok és a természet- tudományok között. Ez határozza meg a' politikai gazdaságtan és a statisztika kö-

zötti viszonyt is. A politikai gazdaságtan

az absztrakt elemző módszer segítségével feltárja a gazdaság fejlődésének törvé- nyeit, a statisztika pedig e törvények

mennyiségi kifejezéseit vizsgálja a hely és az idő konkrét feltételei között és ez—

által megteremti ,,a pontos és kétségbe—- vonhatatlan tények alapját", amelyre tá—

maszkodik a politikai gazdaságtan és a többi társadalomtudomány.

Az értekezlet teljes ülésén a vita ered-—

ményeinek összefoglalása céljából 29 fő—

ből álló bizottságot választottak, amely—

ben a különböző álláspontok képviselői foglaltak helyet. A bizottság által készí——

tett határozat tervezetét a vita résztvevői

megvitatták, amelynek során a határoza—

tot a javasolt megjegyzésekkel és pótlá—

sokkal kiegészítették.

,,A statisztika kérdései tárgyában tar-

tott tudományos értekezlet munkájának fő eredményei" c. határozat I. fejezete a

statisztikai tudomány tartalmáról, tár- gyáról és módszeréről a következőket mondja:

,,A statisztika önálló társadalomtudo-

mány. A statisztika a társadalmi tömeg—

jelenségek mennyiségi oldalát vizsgálja elválaszthatatlan kapcsolatban minőségi

oldalukkal, a társadalmi fejlődés törvény—

szerűségeinek mennyiségi kifejezéseit ku-

tatja a hely és az idő konkrét feltételei

között. A statisztika vizsgálja a társa- * dalmi termelés mennyiségi oldalát a ter—

melőerők és a termelési viszonyok egysé—

gében és vizsgálja a társadalom kulturális és politikai életének jelenségeit.

A statisztika vizsgálja úgyszintén a ter—

mészeti és technikai tényezőknek a tár—

sadalmi élet mennyiségi változásaira és a társadalmi termelés fejlődésének a tár- sadalom természeti életfeltételeire gya—

korolt hatását.

A statisztika elméleti alapja a törté—

nelmi materializmus és a marxista- leninista politikai gazdaságtan. A statisz—

,

(5)

366 ^, SZEMLE— — '

tika e tudományok elveire és törvényeire támaszkodva feltárja a konkrét társa—

dalmi tömegjelenségek mennyiségi válto-

zásait és kimutatja az ezekben kialakult

törvényszerűségeket . . .

A statisztika vizsgálati tárgyának jelle- géből és alapvető vonásaiból kiindulva kidolgozza speciális eljárásait és kutatási módszereit, amelyek együttesen a sta—

tisztikai módszertant alkotják.

A statisztika bizonyos esetekben előny—

nyel alkalmazza a matematikai statisztika módszereit, beleértve a valószínűségi el—

méletet...

A fizika, a mechanika, a csillagászat és

a többi természettudomány területén szé—

les körben alkalmazzák a matematikai statisztikát, amely a matematika része. A

statisztika mint társadalomtudomány és a természetet vizsgáló tudományok között

a kapcsolat abban jut kifejezésre, hogy a

statisztika, amikor a társadalmi jelensé—

geket vizsgálja, vizsgálja egyúttal ezek- nek a természeti jelenségekkel való köl- csönös kapcsolatait is. Más oldalról, a ter- mészettudományok a természeti jelensé- gek vizsgálatánál felhasználnak bizonyos statisztikai eljárásokat".7

A határozatnak a statisztikai tanköny—

vekról és tantervekről szóló II. fejezete a statisztika alapvető kérdéseire vonat—

kozó fenti megállapítások szempontjából bírálja a tudományos értekezlet elé ter- jesztett tankönyveket. (,,A statisztika el-

mélete" és ,,A statisztika általános elmé—

letének tankönyve" c. műveket.)

A II. fejezet 6. pontja kimondja, hogy a megbirált két tankönyv anyaga és a vi—

tán (a tudományos értekezleten és a saj—

tóban) kifejtett bíráló megjegyzések alap- ján a legrövidebb időn belül olyan új fő—

iskolai színvonalú statisztikai tankönyvet kell készíteni, amely felöleli mind a statisztika elméletének általános kérdéseit,

mind a társadalmi—gazdasági statisztikát.

Az értekezlet szükségesnek tartja a sta-

tisztika elméletének általános kérdéseivel,

a társadalmi—gazdasági statisztikának, az

egyes népgazdasági ágak statisztikájának,

a kultúrstatisztikának, a statisztika tör- ténetének kérdéseivel foglalkozó tanköny—

vek és monográfiák, valamint a statiszti—

kai tudomány egyes időszerű problémái—

val foglalkozó munkák kiadását.

" Vesztm'k Szlatiszlíkí, 1954. 5. sz. 87—88. old,

A 7. pont szerint az értekezlet szüksé—

gesnek tartja a közgazdasági, statisztikai főiskolák és tagozatok részére új statiszti—

kai tanterv kidolgozását, illetve az ér—

vényben lévő tanterveknek az értekezlet eredményei alapján való átdolgozását.

Biztosítani kell —— az adott szak konkrét

szükségleteinek figyelembevételével —— a matematikai statisztika oktatását. Tervbe kell venni matematikai statisztikai tan- könyvek és egyéb matematikai statiszti—

kai irodalom kiadását.

A határozatnak ,,A statisztikai tudo—

mány tételez" és feladatai" c. III. fejezete a statisztikai elméleti, gyakorlati és ok—

tató munka területén fennálló hiányossá—

gok kiküszöbölése, a statisztikai tudomá—

nyos munka fellendítése érdekében foga-

natosítandó intézkedéseket tartalmazza.

Ezek szerint:

A tudományos dolgozók figyelmét a

szovjet statisztika legidőszerűbb nép—

gazdasági jelentőségű kérdéseinek kidol—

gozására kell irányítani.8 A statisztika el—

méleti és módszertani kérdéseinek kidol—

gozásába mind a helyi, mind a vidéki tu—

dományos erőket széles körben be kell vonni. Meg kell erősíteni és ki kell bőví—

teni a Szovjetunió Tudományos Akadé—

miája Közgazdaságtudományi Intézeté—

nek statisztikai szektorát. Biztosítani kell a tudományos intézmények és a főiskolák statisztikai tanszékei tudo—

mányos kutató munkájának koordiná—

lását. Szabályozni kell a statisztikai

adatok közlésének kérdését. Elő kell készíteni egy statisztikai tudományos kutatóintézet létesítését. A statisztika oktatását közel kell hozni a szovjet statisztika gyakorlati feladataihoz. Fo—

kozott figyelemmel kell lenni a matema—

tikai statisztika módszereinek a techniká—

ban való bevezetésére és elterjesztésére.

Célszerűnek tartja az értekezlet, hogy a statisztika tudományos dolgozóit és okta—

tóit időközönként hosszabb időre, gyakorlati munkára, a statisztikai szervekbe ve—

zényeljék. Biztosítani kell a politikai gazdaságtani, ágazati gazdaságtani, szám—

' A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalnak mellett működő Tudományos-módszertani Tanács a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdaság—

tudományi Intézetével együtt elkészítette és a Tudo- mányos Akadémia. a főiskolák dolgozóinak és gyakorlati dolgozóknak bevonásával megvitatta a tudo- mányos kidolgozást igénylő legidószerúbh statiszti—

kai problémákat. (E témák jegyzékét a Statisztikai:

Szemle következő számában közöljük. —— Szerk.)

(6)

SZEMLE

viteli és statisztikai tanszékek együttmű-

ködését statisztikai elméleti és módszer-

tani kérdések közös megvitatása útján.

A ,,Vesztm'k Sztatisztiki" folyóirat

szerkesztőbizottságát ki kell bővíteni, tu- dományos dolgozókkal, főiskolai előadók- kal ki kell egészíteni. Javasolja az ér—

tekezlet, hogy a folyóirat havonta jelen—

jék meg.

Fel kell kérni a Tudományos Akadé—

miat, hogy adjon ki statisztikai tudomá- nyos közleményeket. Bővebben kell fog- lalkozni statisztikai kérdésekkel a Vo—

proszi Ekonomiki hasábjain.

Fel kell kérni a Központi Statisztikai

Hivatalt, hogy bővítse a Goszsztatizdat (Statisztikai Kiadóvállalat) szerkesztőségi tanácsát és egészítse ki statisztikai tudo—

mányos dolgozókkal; bővítse a ki- adandó könyvek témakörét. Célszerűnek tartja az értekezlet egy statisztikai ma—

gyarázó-szótár (lexikon) kiadását.

Célszerűnek tartja végül _az értekezlet

statisztikai időszakos konferenciák szer—

vezését a statisztikai tudomány azon idő- szerű kérdéseinek megvitatására, amelyek a párt és a kormány határozataiból és a

kommunizmus építése gyakorlati tapasz—

talataiból következnek.

A Tudományos Akadémia Elnökségé—

367 nek, a Központi Statisztikai Hivatal Kol- légiumának és a Felsőoktatásügyi Minisz—

térium Kollégiumának 1954. május 28—án

tartott együttes üléséről közölt beszámoló

arról tájékoztat, hogy a Tudományos Akadémia, a Központi Statisztikai Hiva-

tal és a Felsőoktatásügyi Minisztérium megtette a szükséges intézkedéseket a ha- tározat végrehajtására.

A statisztikai tudományos értekezlet

munkája, az értekezlet határozatai igen nagy jelentőségűek a szovjet statisztika

további fejlődése, a statisztikai tudomá-

nyos és gyakorlati munka fellendítése szempontjából.

A tudományos értekezlet tisztázta a sta—

tisztika vitás elméleti kérdéseit, feltárta a statisztikai tudományos, gyakorlati és;

oktató munka területén fennálló hiányos—

ságokat és megjelölte azokat az intézke-

déseket, amelyeknek végrehajtása bizto—

sítja a statisztika további eredményes fejlődését. (

A tudományos értekezlet anyagának, az

értekezlet határozatainak tanulmányozása

nagy segítséget nyújthat a magyar sta- tisztikusoknak is az elméleti és gyakorlati

problémák helyes megoldásához.

Dr. Gyulay Ferenc