Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

(1)

_SZEMLE

gyelembevevő összevont kihasználási mu—

tatója lényegesen alacsonyabb, mint az Építésügyi Minisztériumé. Éppen ezért a

gyakorlatban az eltérő fuvarozási feladatú vállalatok között ilyen összehasonlítást nem teszünk.

De ha az összetett kocsikihasználási

mutató nem is alkalmas két különböző

szállítási struktúrájú vállalat munkájá- nak összehasonlítására, feltétlenül alkalmas arra — és ez számításának célja is

—, hogy egy—egy vállalat munkájának

időbeli alakulásáról világos képet adjon.

*

A gépkocsipark munkájának vizsgálata tehát rendkívül sokoldalú és beható elem—

zést, a szállítások körülményeinek, a ki—

használást befolyásoló tényezőknek ala—

pos ismeretét követeli meg.

A kihasználást befolyásoló tényezők egyrészét a fuvarvállalatok saját maguk

is tudják alakítani, például a javítások megfelelő megszervezésével, a kocsipark gondos karbantartásával, az üzemképte—

len kocsik száma minimumra csökkent—

hető. Növelhető a teljesítőképesség a vál—

lalat részéről pótkocsik nagyobbmérvű beállításával. A pótkocsi —— viszonylag csekély beruházás, s az üzembentartási

költségek kismértékű növekedése mellett -— a gépeskocsi teljesítőképességét lénye—

gesen megnöveli. További lehetőség a

vállalatok részéről a teljesítőképesség nö—

Velésére a szállítási munka jobb megszer—

vezése, a Ribakov-mozgalom továbbfej—

lesztése, illetve kiszélesítése, a központi diszpécser-rendszer fejlesztése, az egyéb közlekedési ágakkal való együttműködés.

elsősorban a vasúthoz és hajóhoz való

473

fuvarozás, illetve elfuvarozás jobb meg—

szervezése. *

Számos olyan befolyásoló tényező van

azonban, amelyeket csak a fuvarozó és

fuvaroztató vállalatok szoros együttműkö-

désével lehet kedvező irányban alakitani.

így például jelenlegi viszonyaink között

legfőbb hiányosság a fuvarigénylés időbeli aránytalansága. A fuvarigények általában a munkanapok nappali óráiban oly na—

gyok, hogy tehergépkocsi közlekedésünk

nem tudja kielégíteni. Munkaszüneti napokon és az esti-éjjeli órákban a kocsik

zöme foglalkoztatás nélkül áll. (A munka- szüneti napokon fuvarban lévő kocsik aránya az 1953. I. félévi B,4%-ról a II. fél- évben 6,6%—ra csökkent, a jókarban, de

foglalkoztatás nélküli fuvaroknak az ősz-

szes gépórákhoz viszonyított aránya pedig

270/0—ról 300/0-ra nőtt.) Hátrányosan befo—

lyásolja a gépkocsikihasználást a jelen—

legi fuvarvállalási rendszer is (különösen

a fuvarvállalásnak az a formája, amikor

a fuvaroztató meghatározott időre ———- pél-

dául napi 12 órára —— igényli a kocsit), amely lényegében nem fuvarozási feladat elvállalását, hanem a kocsi időleges bérbeadását jelenti.

Gépkocsiközlekedésünk irányító szer—

veire tehát az a feladat hárul, hogy a gépkocsikihasználást — a belső és külső tényezők jó szervezésével —- a népgazda—

ság szempontjából gazdaságosabbá te—

gyék, érjék el azt, hogy teherautófuvaro—

zási vállalataink a kocsipark növelése

nélkül nagyobb szállítási feladatokat is le tudjanak bonyolítani. .

- Lendvai Béla

Szabó Ottó

Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

VESZTNIK SZTATISZTIKI (1954. 5—6. SZÁM)

A Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 5. szá- mának ,,A statisztika tudományának to—

vábbi alkotó fejlesztéséért" című vezér—

cikke a statisztikai tudomány vitás kér—

dései tárgyában 1954. márciusában tartott

értekezlet eredményeit foglalja össze. (A.

cikk fordítását a Statisztikai Szemle 1955. évi 1. sz. közölte.)

Sz. Sztrumilin akadémikus ,,A népjólét

mérésének kérdéséhez" c. cikke annak a

kérdésnek vizsgálatával foglalkozik, ho—

gyan lehet lemérni a népek jólétét, reális gazdasági potenciálját? A különböző mód—-

szereknek, előnyeiknek és hibáiknak is—

mertetése után a nemzeti jövedelemnek munkásfejadagban való kifejezését jav-'i—

solja. Ebből a célból a tudományosan ja—

vasolt higiénia követelményeiből ki—

indulva összeállítja az évi fejadag nor—

(2)

máját; A nemzeti jövedelmet osztva a fejadag pénzben kifejezett összegével a

kapott hányados a nemzeti jövedelmet a

használati érték mérésére elfogadott munkásfejadagban fejezi ki. Az így ka-

pott mutatószám felhasználható bármely ország tényleges gazdasági erejének mé- résére, a munkásfejadagban kifejezett egy főre eső nemzeti jövedelem pedig a különböző népek jólétének összehasonlító

mértékéül szolgálhat.

G. Asztafjev ,,A Kínai Népköztársaság ipari fejlődése" c. cikkében azokról a ha- talmas eredményekről számol be, ame—

lyeket a kínai nép a Kommunista Párt

vezetésével az iparosítás terén a nép—

gazdaság helyreállításának időszakában és az elsö! ötéves terv első két éve alatt elért.

A folyóirat közli továbbá a statisztikai tudomány vitás kérdései tárgyában a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, a

Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala és a Felsőoktatásügyi Minisztérium által 1954. márciusában tartott tudomá—

nyos értekezlet jegyzőkönyvét, az érte—

kezlet által elfogadott határozatot és is—

merteti a Tudományos Akadémia, a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal és a Felsőokta—

tásügyi Minisztérium által — a határozat értelmében —— nganatositott intézkedése—

ket. (Az értekezlet anyagának részletes

ismertetésével a Statisztikai Szemle 1955.

áprilisi számában foglalkoztunk.) '

i

A Vesztnik 'Sztatisztiki 1954. évi 6. szá-

mában M. Bor ,,A Szovjetunió nemzeti jövedelmének tervmérlege" c. cikkében ismerteti a szovjet nemzeti jövedelem ter- melésének, elosztásának és végleges fel—- használásának összevont mérlegét, majd pedig a mérleg különbözö mutatóinak tervezésével kapcsolatos főbb módszer- tani kérdésekkel foglalkozik.

I. Paszhaver ,,A mezőgazdasági növé-

nyek terméshozama magasságának és él- iandóságának összehasonlító értékelésére alkalmazott módszerek" c. cikke rámutat arra, hogy a különböző növények termés—

hozamának összehasonlító értékelése igen nagyfontosságú annak a kérdésnek eldön—

tése'szempontjából, hogy az egymást he—

lyettesítő (ún. konkurrens) növények kö- zül az adott területen, az adott éghajlati, stb. viszonyok mellett melyik növény, vagy növényfajta termelése célszerűbb,

melyik ad nagyobb és állandóbb termést—.

Nélkülözhetetlenül szükséges az össze— _ hasonlító értékelés a növényfajták terme- lési területeinek kijelöléséhez (tervezésé—

hez) is. A terméshozamok összehasonlító értékelésének elvégzéséhez a statisztikai szervek bőséges adatanyaggal rendelkez-

nek. Paszhaver a terméshozam ma—

gasságának vizsgálatára a sokévi termés—

átlagok összehasonlítását, a terméshozam állandóságának értékelésére pedig a ked- vezőtlen évek termésátlagainak össze- , hasonlítását javasolja.

B. Petrokanszkij ,,A számtani átlagok dinamikájának elemzése" c. cikkében az átlagok változásának elemzési módját is—

merteti a termelés önköltségének, a vasúti teherszállítások távolságának, a munka—

termelékenységnek, a tejhozamnak, az üzemeltetett vasúti kocsi dinamikus meg- terhelésének vizsgálata terén. ,

K. Krajz ,,A gazdasági építés sikerei

Csehszlovákiában" c. cikkében Csehszlo—

vákia első népgazdaságfejlesztő ötéves terve teljesítésének eredményeit ismerteti.

Az első ötéves terv sikeres teljesitésének

eredményeképpen a szocialista szektor részaránya a nemzeti jövedelemben az

1948. évi 610/0461 1953-ra 920/o-ra emel- kedett. A különböző népgazdasági ágak-

ban a szocialista szektor aránya az ötéves terv végére az 1949. évi helyzettel össze- hasonlítva a következőképpen változott

meg:

1949 1958

Megnevezés

év vége

Ipar (kézműipar nélkül) 98,1 99,6 Építőipar ... . . 94,7 99,8

Kiskereskedelem . . . . 45,0 99,7

Közlekedés ... 83,6 100,0 Mezngazdaság (a szántóföld

területe tekintetében) . _ . . -— 43,D

A szocialista iparosítási politika követ-_

kezetes megvalósításának eredményekép—

pen az ipari termelés részaránya Cseh—

szlovákia nemzeti jövedelmében az 1948.

évi 560/o—ról 1953-ig 700/0-ra emelkedett. A

termelési eszközök termelésének arányla—

gos súlya az egész ipari termelésben az

1948. évi 5160/0461 l953—ig 62,3%-ra növe—

kedett. Az ipar vezető ágának, a gépgyár—

tásnak termelése az ötéves terv évei alatt több mint háromszorosára emelkedett és az ipari termelésben elfoglalt részaránya az 1948. évi 170/0—ról 1953—ig 280/o—ra nőtt.

(3)

SZEMLE

A szocialista iparosítás sikerei szilárd

alapot teremtettek a mezőgazdaság fej-

lesztése számára. 1953. év végén a maga-

sabb típusú egységes mezőgazdasági szö- vetkezetek 262000 kis- és középparaszt gazdaságot egyesítettek magukban. 1953.

év végén 256 gép— és traktorállomás volt,

amelyeknek traktorállománya (15 lóerős traktorra átszámítva) majdnem 19000 traktort tett ki.

Csehszlovákia nemzeti jövedelme az öt—

éves terv végére 600/0-ka1 múlta felül a

háború előtti színvonalat.

A kommunista pártnak és a népidemok—

ratikus kormánynak a dolgozók jólétéről való állandó gondoskodását mutatják a szociális—kulturális építésre fordított ha-

talmas állami pénzeszközök. 1953—ban a

szociális-kulturális célokra fordított össze—

gek az állami költségvetés kiadási részé—

nek több mint 250/0-át tették ki. 1954-ben 170/0—kal többet fordítottak ugyanezen cé- lokra, mint 1953-ban.

,,Az olvasóktól kapott levelek és anya—

gok szemléje" cimen ismerteti a folyóirat

a statisztikai hivatalok, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal kerületi és városi fel- ügyelőségei dolgozóinak és más olvasók- nak a Vesztnik Sztatisztiki szerkesztősé-

géhez írt leveleit. A levelek a statisztikai

munka különböző területein szerzett gya-

korlati tapasztalatok ismertetésével, a sta—

tisztikai számvitel és a beszámolási rend-

szer további megjavításával foglalkoznak.

A ,,Válaszok az olvasók kérdéseire" c.

rovat N. Ljubimov, A. Petrov ,,Hogyan

határozzák meg a statisztikában a ,,fél- késztermék" fogalmát" című cikkét_közli.

A cikk ismerteti a félkésztermék vállalati és népgazdasági szempontból tekintett fo—

galmi meghatározását. Vállalati szempont—

ból félkészterméknek számítanak a válla—

lat egyes műhelyeiben kitermelt vagy elő-

állított azok a termékek, amelyek további megmunkálásra vagy ipari—termelő fel—

használásra kerülnek ugyanazon vállalat egyéb műhelyeiben. Népgazdasági szem—

pontból viszont félkészterméknek számi—

tának nemcsak a vállalat egyes műhelyei—

ben kitermelt vagy előállított és ugyan—

azon vállalat más műhelyeiben további megmunkálásra vagy felhasználásra ke—

rülő termékek, hanem azok a termékek is, amelyek kilépnek a vállalat keretéből, de más vállalatokban további megmunká—

lásra kerülnek.

475 A cikk a továbbiakban ismerteti az ,,ér- tékesitett félkésztermékek", ,,vásárolt fél- késztermékek" és ,,a' kereskedelmi háló-

zatban értékesített élelmezési félkészter- mékek" fogalmát is.

A ,,Kritíka és bibliográfia." rovatban I.

Tureckij M. R. Ejdelman: Az anyagi-

műszaki ellátás statisztikája c. könyvét,

E. Lebedev és B. Gubin pedig I. A. Ver- hovazkij: A gépkocsiszállítás statisztikája

c. könyvét ismertetik.

A ,,Beszámolók és viták" rovat ,,A sta—

tisztika elmélete" c. (Goszsztatizdat, 1953.) a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva-

talának dolgozóiból alakult szerzői munka-

közösség által írt könyv megvitatása tár- gyában a Moszkvai Gazdaságstatisztikai

Intézetben 1954. szeptemberben tartott ér—

tekezlet jegyzőkönyvének kivonatát közli.

A "Krónika" rovat a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala Kollégiumának az anyagi-termelés, az igazgatás és a szol-

gáltatás területének elhatárolása tárgyá—

ban tartott üléséről számol be.

A Központi Statisztikai Hivatal Kollé—

giuma jóváhagyta a Tudományos-mód—

szertani Tanácsnak az anyagi termelés, az igazgatás és a szolgáltatás területének elhatárolására tett javaslatát. A javaslat

elkészítését széleskörű vita előzte meg,

amelyben a Szovjetunió Tudományos Aka- démiája Közgazdaságtudományi Intézeté—

nek, a Központi Statisztikai Hivatalnak, az Állami Tervgazdasági Bizottságnak és számos más szervezetnek és intézetnek dolgozói vettek részt.

A Kollégium döntése értelmében az anyagi termeléshez sorolandók: "

Ipar.

Építőipar.

Mezőgazdaság.

Erdőgazdaság.

Teherszállitás.

Távközlés (a termelés területére tar-

tozó vállalatok kiszolgálása tekinte-

tében). '

Anyagi-műszaki ellátás.

Nagy- és kiskereskedelem, közétkez-I tetés.

9. Begyűjtés.

10. Az anyagi termelés egyéb ágai

(könyvkiadás, filmstudió, vadászat,

halászat fogyasztási célra).

A társadalmi tevékenység valamennyi

egyéb ága az igazgatás és szolgáltatás te-

??PWNP'9071

(4)

rületéhez tartozik, éspedig: az igazgatás

és honvédelem, a kulturális-jóléti intéz-

mények és szervezetek, a tudományos ein—

tézetek és szervezetek, pénz- és hitelinté—

zetek. Gy. F. dr.

TUNGCSI KUNGCO TUNGHSZUN (STATISZTIKAI lllliEK)

(1954. ÉVFOLYAM)

A Kínai Népköztársaság Állami Sta—

tisztikai Hivatalának folyóirata 1954. évi számaiban számos érdekes cikket közöl, amelyek az iparstatisztika, a beruházási, mezőgazdasági, kereskedelmi statisztika és a statisztika más ágainak fontos gya—

korlati problémáival foglalkoznak. Ismer—

teti a folyóirat az ipari, kereskedelmi stb.

összeírások területén, valamint a beszá—

molási rendszer, a statisztikai adatok el—

lenőrzése során szerzett tapasztalatokat.

Az alábbiakban röviden ismertetünk

két beruházási statisztikai tárgyú cikket.

,,Javaslatok az 1954. évi beruházási be—

számolójelentések bevezetésével kapcso—

latban" című, a folyóirat 1954. évi 1. szá—

mában közölt cikk az Állami Statisztikai

Hivatal Beruházási főosztályának közle—

ménye. A cikk rámutat arra, hogy az 1953.

évi beszámolójelentéseket az adatszolgál—

tató szervek és területi egységek általá—

ban késve küldték be és az adatok több—

nyire pontatlanok voltak, az anyag elem—

zését csupán néhány szerv és területi egy—

ség kísérelte meg.

A Beruházási főosztály a beruházási statisztikai munka színvonalának emelése

érdekében —— az 1953. évi tapasztalatok alapján — az előző évihez képest egy—

szerűbb beszámolójelentést vezetett be. A beruházási beszámolási munka egységes megszervezésére pedig részletes javaslatot dolgozott ki. A javaslat kiterjed a be- számolójelentés előkészítésére, az ellen—

őrzés, a konkrét segítségnyújtás, az okta—

tás, stb. megszervezésére, a beszámoló—

jelentés összeállításának módjára.

A folyóirat 1954. évi 3. száma ,,A kwan—

tungi Shiento erőmű és egyéb (összesen 8) adatszolgáltató egységek beruházási sta—

tisztikai munkájának felülvizsgálatáról szóló jelentés" címen közli Kwantung tar—

tomány Statisztikai Hivatalának a felül—

vizsgálatról kiadott jelentését.

A Kwantung tartományi Statisztikai Hivatal — amint erre az Állami Statiszti—

kai Hivatal a cikk elején rámutat —— az

adatszolgáltató egységek statisztikai mun- kájának megjavítása terén igen eredmé—

nyes munkát végzett. *

A jelentés ismerteti a 24 napig tartó felülvizsgálat lebonyolításának módját és az ellenőrzés eredményeit. Az ellenőrzés

feltárta a beszámolójelentések késedelmes

beküldésének okait, felhívta az egységek vezetőinek figyelmét a statisztika jelentő—

ségére, felhívta a számviteli dolgozók fi- gyelmét a határidők betartásának fontos- ságára és feltárta a munkában meglevő togyatékosságokat. A beruházási statisz—

tikai munka—zavartalan menetét gátló leg- fontosabb okokként említi a jelentés a statisztikai munka változó jellegét, a g'ya- kori tervmódositást, a szakmai szervek késedelmes adatszolgáltatását, a munka

helytelen megszervezését és a felülviizS-

gált adatszolgáltató egységek munkájá- nak megjavítására konkrét javaslatokat

tesz. Gy. F. dr.

STATISTISCHE PRAXIS (1954. 11. És 12. SZÁM)

,,A statisztika —— társadalomtudomány"

című szerkesztőségi cikk K. V. Osztrovit- janov akadémikusnak a Szovjetunió Tu—

dományos" Akadémiája Elnökségének, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala Kollégiumának és a Szovjetunió Felsőoktatásügyi Minisztériuma Kollégiu—

mának együttes ülésén tartott beszámo—

lója alapján ismerteti a Szovjetunióbana statisztika tárgyával és módszerével kapcsolatban tartott konferencia eredményeit.—

Heinz Georgi ,,A közszükségleti cikkek

tervenfelüli termeléséről szóló beszámoló- jelentéshez" címmel írt cikkében a köz—

szükségleti cikkek termelése milliárdos

programjának beszámolási rendszerét vizs-—

gálja. Az 1953. december 17—i határozat és a Németország Szocialista Egységpártjá—

nak IV. kongresszusa megszabták a dol- gozók életszínvonala emelésének és köz—

szükségleti cikkekkel való ellátása meg—

javításának útját. Walter Ulbrich fel- hívással fordult a lakossághoz, és abban egy milliárd értékű közszükségleti cikk terven felüli termelését kérte. A munkás- osztály megértette a felhívás jelentőségét és munkavállalásaikkal csatlakoztak a milliárdos programhoz.

Az Állami Központi Statisztikai Hiva-

tal —— kissé késve —— 1954. júliusában vé-

gezte az első összeírást, amellyel a mil—

(5)

SZEMLE

477 liárdos terv végrehajtásának állását vizs—

gálta meg. A vizsgálat célja az volt, hogy

megállapítsák: az állami és közigazgatási szervek, valamint a szakszervezetek segí—

tették—e a tömegkezdeményezéseket és mozgósítottak-e minden dolgozót a nagy

és nehéz feladat megvalósitására. A vizs- gálat számos eredményt és emellett hi—

bákat is talált aprogram végrehajtásában.

Az alkalmazott beszámolójelentés moz—

gósító jellegű volt, segítette a hibák*fel—

számolását és áttekintést adott a milliár—

dos program végrehajtásának állásáról,

de néhány felületes és bürokratikus vo—

nása is volt, és nem volt alkalmas arra,

hogy az összes, a program keretében elő-

állított terméket számbavegye. Ezért az Állami Központi Statisztikai Hivatal a milliárdos program végrehajtásáról szóló

beszámolójelentést módosította.

A beszámolójelentés csak az írásban

tett vállalások alapján termelt termékeket

vette figyelembe, a program teljesítésénél nem jöhettek számba a szóbeli felajánlá—

sok és a népi tulajdonban levő vállalatok

tervmódosításai alapján termelt termé—

kek. Ez az üzemekben sok jogos bosszú—

ságra adott okot, ezért az új, megváltoz—

tatott beszámolási jelentés a milliárdos program teljesítésének tekinti' mind az írásbeli, _mind pedig a szóbeli vállalások

és felajánlások, valamint a tervmódosítá—

sok alapján előállított közszükségleti cik—

keket, és aszerint sem tesz különbséget,

hogy a felajánlás a IV. pártkongresszus

előtt vagy után történt. Egyedül az a fon-

tos, hogy terven felül termelt közszükség-

leti cikkről legyen szó.

Továbbá elégedetlenségekre adott okot a közszükségleti cikk fogalmának értel- mezése, és a fogyasztási javak 1954. évi listája is hiányos volt. Az új beszámoló- jelentés egy új fejezete a közszükségleti cikkek előállítására fordított tervenfelüli

alvállalkozói és bérmunkát is összeírja.

Ez eredetileg nem szerepelt a beszámoló—

jelentésben, jóllehet ez is fontos hozzá—

járulás a milliárdos program végrehajtá-

sához.

_ A cikkíró véleménye szerint a megvál—

toztatott beszámolójelentés a terven felül

termelt közszükségleti cikkekről, a fel—

ajánlások teljesítésének állásáról világos

képet fog adni.

Erwin Haneke cikkének címe: ,,Mekko-

rák a malacnevelési veszteségek?" Tudó—

sok, tudományos intézetek és gyakorlati - emberek sokat foglalkoztak ezzel a kér—

déssel, és megfelelő anyagot gyűjtöttek is össze. 1953 márciusában és, decemberé-

ben az általános szarvasmarhaösszeírás

alkalmával az Állami Központi Statiszti—

kai Hivatal is — hogy a terveket megbiz—

ható adatok alapján lehessen összeállítani

— reprezentatív megfigyeléseket végzett.

A két reprezentatív megfigyelés mintegy 200 000 sertést tartó, 2 hektárnál nagyobb

földterülettel rendelkező parasztgazda- ságra terjedt ki. Az első a sertésállomány 36,8%-át, a második 13,8%—át vonta be a

megfigyelés körébe. így az Állami Köz—

ponti Statisztikai Hivatal adatait a terve—

zésnél jobban figyelembe lehet venni,

mint az egyéni megfigyelések eredmé—

nyeit, amelyeket vagy néhány nagyüzem, illetve tenyészállattartó gazdaság, vagy pedig kevésszámú gazdaság adatai alap-

ján állítottak össze. Az Állami [Központi

Statisztikai Hivatal a reprezentatív össze—

írás adatait kerületenként dolgozta fel és az egyes körzetek között igen nagy elté- réseket állapitott meg. Ezért újabb meg- figyeléseket Végeztek 4 kerületben, és az

adatokat különböző intézetek, üzemek ál-

tal megállapított elhullási adatokkal ha- sonlították össze. Ezek alapján átlagosan 16,l%-os malaeelhullási veszteséget álla- pítottak meg, és —— figyelembevéve a szó—

ródást —— a szerző a tervezésnél 200/0—05 átlagos malacelhullás figyelembevételét javasolja, amely szám azonban a szep—

temberi és decemberi állatszámlálás ered—

ményei alapján módosítható.

,,A nemzeti vagyon" címmel a ,,Statisz- tikai fogalmak" rovatban A. Notkinnaka

Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 3. számában

megjelent cikkének megállapításait közli a Statistische Praxis.

,,A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának szervezeti vázlata" című rajz

a Szovjetunió statisztikai szervezetének

felépítését, tagozódását mutatja be a Hi-

vatal vezetőjétől a körzeti felügyelőkig.

A ,,Sze'ljegyzetek" rovatban ,,Mi a hi—

bája" a földkihasználás vizsgálatának"

címmel szerkesztőségi cikket közöl a lap.

A cikk foglalkozik azokkal a bíráló hozzá—

szólásokkal, levelekkel, amelyeket a föld—

kihasználás vizsgálatának megváltoztatása

után a szerkesztőség és a mezőgazdasági

főosztály kapott.

(6)

Az ,,Uzemi statisztika" rovatban Emil Walter a munkaerőterv ellenőrzési rend—

szeréhez fűz megjegyzéseket, Siegfried Wagner azokról a kísérletekről számol be, amelyeket a teljesítményhez kötött munkaelszámolással folytattak.

A lap egyik cikke az üzemi statisztiku—

sok javaslatainak megvalósításával fog-

lalkozik, és beszámol az eddig megvalósí—

tott javaslatokról is.

Az ,,Uzemi statisztikusok írják" rovat—

ban két levelet közöl a Statistische

Praxis. Siegfried Wagner ,,Ébresszétek fel

a szakminisztériumokat is", R. Fischer pe—

dig ,,Említésre méltó dolgok a kőszén- bányászatban" cimmel írta meg észrevé-

teleit.

A 11. szám melléklete ,,A statisztikai alapismeretek gyűjteménye" címmel 7.fe-

jezetként a számtani és a mértani átlago-

kat és azok alkalmazását ismerteti.

*

A Statistische Praxis 12. száma Alfred

Lange tollából ,,Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottsága 21.

plénumának jelentősége köztársaságunk statisztikusai számára" címmel közöl cik—

ket. A 21. plénum megállapította, hogy a IV. pártkongresszus gazdasági célkitűzé-

seit nem igyekeztek mindenütt teljes erő-

vel megvalósítani, és a párthatározat végrehajtásában sok helyen káros libera—

lizmus mutatkozik. Ezt mutatja a takaré—

kosság elhanyagolása: 1954. szeptember 30-ig a nem rentabilis üzemek számára

tervezett állami hozzájárulás egész évi összegét igénybevette'k; az önköltség csök—

kentés mértéke az 1951. évi 7,5%—ról 1954.

első félévében O,6%-ra esett.

A statisztikus, aki állandóanka gazda—

sági és társadalmi élet számszerű jelensé- geivel foglalkozik, nem lehet csupán

,,megfigyelője" a változásoknak. Nem sza—

bad a számokat —— amelyekben az élet lüktetése tükröződik — "sematikusan és

bürokratikusan összeállítani. A statiszti-

kusnak részt kell vennie a dolgozóknak abban a hősi erőfeszítésében; amely a szá—

mokban kifejezésre jut. Ennek a részt- vételnek elsősorban a statisztikusok fo—

kozottabb felelősségében kell megnyilvá—

nulnia mind az üzemi, mind pedig a ke—

rületi stb. statisztikusoknál.

A plénum megállapítása szerint a sta-

tisztikusoknak először is a statisztikai ér—

tékeléseknél megnyilvánuló megalku'vást kell megszüntetniök, és azért kell harcol- niok, hogy elemzéseiket a gazdasági és állami szervek figyelembe vegyék.

A statisztikusok második feladata asta-

tisztikai munka megjavítása, még pedig;

olyan megjavítása, amely lehetővé teszi a fejlődés népgazdasági súlypontjainak könnyebb figyelemmel kísérését és érté—- kelését. Tanulni kell a szovjet statisztiká—

tól és ahhoz hasonlóan aktív szerepet kell

vállalnia a takarékoságért folytatott harc—

ban. ,

Külön érdeklődésre tarthat számot az anyagmozgatás és felhasználás statiszti—

kája, a munkatermelékenység statiszti—

kája és a pénzügyi beszámolójelentés, ' ezen belül az önköltségcsökkentés érté-*—

kelése.

_

A 21. plénum által megállapított felada—

tok nagy követelményeket támasztanaka statisztikusokkal szemben: a politikai gazdaságtan kérdéseivel tisztában kell

lenniök. Ebből következik a statisztikusok

harmadik feladata: emeljék képzettségü- ket a politikai gazdaságtan alapos tanul—

mányozásával. Ezt a munkát nagymérték—

ben segíteni fogják a ,,Politikai gazdaság- tan" és ,,A statisztika elmélete" című

szovjet könyvek, valamint maga a Statistische Praxis is.

Wilhelm Riegel ,,A foglalkoztatottak

összeírása a Német Demokratikus Köz-

társaságban" cimmel az 1954. december 31-i általános statisztikai összeírást ismer—

teti. Az összeírást az tette szükségessé, hogy az egyes havi és negyedévi beszá—

molók nem terjedtek ki a népgazdaság—

egész területére, így például a magán—

gazdaságokra, a magánközlekedésre, a nem termelő szektor munkahelyeinek túl—

nyomó részére. Az állandó évi összeírás célja, hogy megállapítsa a foglalkoztatot- tak számát állománycsoportonként, afogf lalkoztatottak átlagos számát és bruttó

keresetét. Az 1954. évi programot még a

következő mutatókkal egészítették ki: az

alkalmazottak megoszlása korcsoportot:—

ként, az alkalmazottak átlagos száma és

bruttó munkabérösszege területi csopor—

tonként, a foglalkoztatottak bruttó munka- bére bérosztályonként és az alkalmazot—

tak száma korcsoportonként néhány fon—

tos szakmában.

Ezek szerint az 1954. évi program a kö-

vetkező mutatószámokat tartalmazza:

(7)

SZEMLE

479 1. foglalkoztatottak állománycsoporton—

ként 1954. december 31—én,

2. foglalkoztatottak korcsoportonként

1954. december 31—én,

3. foglalkoztatottak átlagos száma 1954—

ben,

4. a foglalkoztatottak bruttó munkabér—

összege 1954—ben,

5. a foglalkoztatottak átlagos száma és

bruttó munkabérösszege területi cso- portonként,

6. a foglalkoztatottak állománycsopor—

tonként és bérkategóriánként,

7. a foglalkoztatottak korcsoportonként a kiválasztott szakmákban.

A cikk részletesen foglalkozik a fel—

sorolt mutatókkal, majd befejezésül azok—

kal a foglalkoztatottakkal kapcsolatban fennálló problémát említi meg, akiknek más kerületben vagy körzetben van a la—

kásuk és munkahelyük.

E. Haneke ,,A tejhozam-vizsgálatok statisztikai értékelése" címmel írt cikket.

A kérdés vizsgálatát az tette szükségessé,

hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló

határozat elrendelte a tejhozam—vizsgálat végrehajtását minden tehéntartásra köte—

lezett gazdaságban. A tejhozamok értéke—

lése céljából 1948 óta reprezentatív vizs-

gálatokat végeznek: mintegy 5—600 tej—

hozam—vizsgáló havi és évi jelentéseiből

állapítják meg a tejhozamra ésaz azt be-

folyásoló tényezőkre vonatkozó fontosabb mutatókat. A tejhozamvizsgálók a tejhozam—vizsgálat alatt álló tehéntartásra kötelezett gazdaságokban a következő nyilvántartásokat vezetik: 1. istállókönyv (minden állat havi tejhozamát és a tej

zsírtartalmát rögzíti), 2. főkönyv (az egyedi adatokat tartalmazza).

A cikk ezután a havi és az évi beszá—

molójelentést ismerteti, beszámol azok hiányosságairól és változtatásairól.

A 12. számban kezdi meg a lap dr. Her- bert Wolf állásfoglalásának közlését Mar- tin Schuppe ,,A bővített újratermelés el- méletéhez" című vitacikkel kapcsolatban.

A cikk címe: ,,A bővített újratermelés marxi elméletének néhány aktuális kér- déséhez". Az ismertetésre a cikk befeje—

zése után visszatérünk.

,,Hogyan hamisítják meg Angliában és

Franciaországban a létfenntartási költség indexét" cím alatt a lap 10. számában megkezdett cikk befejező részét közlik.

Ebben A. M. Cirlin és A. I. Petrov Szov-

jetunióban megjelent könyvének —- ,,A

polgári statisztikusok meghamisítják a valóságot" --— 3. fejezetét ismertetik ki-

vonatosan.

A ,,Széljegyzetek" rovatban ,,Urának hű szolgája" címmel a Német Statisztikai

Társaság —— a nyugat-német statisztiku—

sok egyesülete —— 25. évi gyűléséről emlé—

kezik meg, és röviden visszatekint a pol- gári statisztikusok tevékenységére: a csá—

szári Németország kiszolgálásától a Tár—

saság mai működéséig.

Az ,,Uzemi statisztika" rovatban ,,Idáig már eljutottunk: a munkaerőterv ellenőr—

zésére szolgáló űrlapok megérkeznek"

címmel Martin Mewis, ,,Az első sikerek"

címmel Filz az Állami Központi Statisz—

tikai Hivatal munkatársai és a könnyű-,

valamint az élelmiszeripari üzemi statisz-

tikusok megbeszéléséről ir, H. Lange pe- dig ,,A statisztika és a helyi sajtó" kap—

csolatának fontosságáról számol be.

A lap a Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi

3. számának cikkeit is ismerteti, mellék- letében pedig a Német Demokratikus Köz—

társaság 1954. III. negyedévi tervteljesí—

séről számol be, és a népi demokratikus országokat (Románia, Magyarország, Bul—

gária) ismerteti az adatok tükrében.

D. A. dr.