Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

TSZEMLE

831

zaton belüli árueladásának jelentését is.

Gyakori volt az első negyedévben azuta—

sítások megváltoztatása és magyarázása.

A beszámolórendszer felülvizsgálatának tapasztalatait az alábbiakban foglalhatjuk

össze: "

1. A statisztikai munka egyszerűsítésére

vonatkozó minisztertanácsi határozat he—

lyesen mutatott rá a statisztikai adatszol- gáltatásban jelentkező maximalista, bü—

rokratikus törekvésekre. A határozatban megszabott feladatok végrehajthatók vol- tak. A határozat végrehajtása a számvi—

teli és ügyintéző dolgozók munkáját ——

elsősorban az irányítószerveknél és a mi—

nisztériumban —— megkönnyíti.

2. A beszámolási rendszer felülvizsgála—

tát nem szabad kampányfeladatnak tekin- teni. Az egy időpontban történő felülvizs- gálat nem terjedhet ki valamennyi be-

számolójelentés felhasználásának részletes

vizsgálatára. A folyamatos felülvizsgálat

és a beszámolórendszer állandó naprakész

állapotban tartása a minisztérium statisz-

tikai osztályának egyik legfőbb feladata.

3. A beszámolójelentések engedélyezésé-

nél fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy azok bizonylatilag megfelelően alá

legyenek támasztva. Kerülni kell az ún.

becsült vagy számitott adatok jelentésé- nek elrendelését, mert ez a statisztika megbízhatóságát csökkenti és a statiszti—

kai fegyelmet lazítja.

4. A mutatószámok mennyisége válto- zásának figyelésére a jelenleginél alkal-

masabb módszert kell bevezetni, mely le- hetővé teszi helyes megfigyelésüket.

A statisztikai munka egyszerüsítésénél nemcsak arra kell törekednünk, hogy az

irányitószei vek és a minisztérium által bekért mutatók száma csökkenjen, hanem

arra is, hogy az elsődleges adatszolgálta—

tóknál, a boltoknál és vállalatoknál csök-

kenjen az adminisztratív munka

Általában a beszámolási rendszer éven—

kénti kialakításánál fokozottabban érvé—

nyesíteni kell azt, hogy a szocialistapstatisz- ,

tikának gyorsnak, operatívnak kell lennie, azokkal a kérdésekkel kell foglalkoznia, melyek gazdaságpolitikánk soron levő kér-

dései.

Sziráki Ferenc

Szemle a Szovjetunió és a "népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

VESZTNIK SZTATISZTIKI 1955. ÉVI 2. SZÁM.

A Vesztnik Sztatisztiki 1955. évi 2. szá—

mából B. Braginszkij ,,A munkatermelé—

kenység mutatószámai a mezőgazdaság- ban" c. cikkét a Statisztikai Szemle 1955.

évi 6. száma közölte.

F. Fedorov ,,Az iparágak osztályozásá—

nak kérde'sei" c. cikkében rámutat arra,

hogy az iparágak egységes, tudományosan megalapozott osztályozása a bővített szo—

cialista újratermelés statisztikai vizsgála—

tának nélkülözhetetlen előfeltétele. Anép'—

gazdaság fejlődésében jelentkező olyan

igen fontos öszefüggések és arányok, mint

a termelési eszközök termelése és a fo-

gyasztási cikkek termelése, a kitermelő

ipar és a feldolgozó ipar stb. közötti arány statisztikai vizsgálatának lehetősége nagy mértékben függ attól, hogyan épül fel,mi- lyen alapelveken nyugsmk az iparágak osztályozása.

Az osztályozás alapelveit a szovjet sta—

tisztika előtt álló fő feladatnak kell meg- határoznia. A szovjet statisztika fő fel- adata pedig az, hogy helyesen jellemezze

a szocialista gazdaság fejlődésének törvé— _

nyeit és mindenekelőtt, a szocializmus

gazdasági alaptörvényének érvényesülé—

sét. Az iparágak osztályozását tehát úgy

kell felépíteni, hogy biztosítsa azokat a statisztikai adatokat, amelyek megmutat- ják az ipari termelés szakadatlan növeke—

dését és tökéletesedését és a társadalom

állandóan növekvő anyagi és kulturális, szükségleteinek kielégítését ipari termé—

kekből.

A szovjet statisztikában jelenleg alkal—

mazott iparági osztályozás — F. Fedorov

véleménye szerint — a fenti követelmé- nyeknek nem felel meg. Az osztályozás alapjául szolgáló ismérvek —— az előállí-

tott termékek azonos rendeltetésének is—

mérve, a felhasznált nyersanyag azonos-

ságának ismérve és a technológiai folya-

rna—t sajátosságának ismérve —- különböző alapokon vesznek részt, különbözőképpen érvényesülnek az osztályozás kialakításá—

ban. Ennek következtében az osztályozás nem egységes, vannak olyan csoportok,

amelyek egy ismérv alapján, mások két,

illetve mindhárom ismérv kombinációján

épülnek fel.

Az osztályozás eme hibája miatt az azo—

_nos rendeltetésű cikkek gyártása szét van

szóródva különböző iparágak, csoportok

között, nem lehet véleményt mondani ar—

ról, hogy az ipar hogyan elégíti ki a la—

kosság szükségleteit, hogyan szolgálja ki a különböző népgazdasági ágakat stb.

F. Fedorov véleménye szerint az ipar—

ági osztályozás alapját alkotó fő megha—

tározó ismérvnek az előállított termékek rendeltetése ismérvének kell lennnie.En—

nek az ismérvnek -— mint vezető ismérv-

nek —-— alapján képezett széles csoportok keretében lehetséges az egyéb ismérvek felhasználásával alcsoportokat képezni.

'xAz osztályozásnak biztosítania kell a há—

rom közgazdasági csoport (termelési esz—

közök termelését szolgáló termelési esz-

közök termelése, fogyasztási cikkek ter- melését szolgáló termelési eszközök ter—

melése és fogyasztási cikkek termelése) jellemzésére szolgáló adatokat.

A cikk befejező részében a szerző rész- letesen ismerteti a fenti elv alapján általa készített iparági osztályozást.

'L. Rozovszkiy' ,,Az orosz iparstatisztika történetéből" c. cikke az orosz iparstatisz—

tika kialakulásával és fejlődésével foglal-

kozik, M. Csulkov híres munkájának ,,Az

oroszországi kereskedelem történeti le- irása" c. műnek megjelenésétől az 1908.

évi ipari összeírásig. Ennek során röviden ismerteti D. P. Zsuravszkijnak ,,A kievi tankerülethez tartozó kormányzóságok statisztikai leírásának terve" c. művében az iparstatisztikai mutatószámok rendsze—

rére vonatkozóan tett javaslatát, az Orosz

Földrajzi Társaság és a Központi Statisz—

tikai Bizottság tagjainak P. P. Szemenov

Tjan-Sanszkij irányítása alatt kifejtett munkásságát. N. I. Ziber, Ju. E. Janszon, V. E. Var-zar és mások tevékenységét.

T. Rjabuskin ,,A munkaügyi statisztiku—

sok nyolcadik nemzetközi konferenciája"

című cikkében az 1954. november 23. és december 3. között Genfben tartott sta—

tisztikai konferencia munkájáról számol

be;

A konferencia a következő kérdésekkel

foglalkozott: — -

1. Beszámoló a munkaügyi statisztika

területén elért eredményekről.

2. A reálbérek nemzetközi összehasonlí—

tása. i—

3. A foglalkozások nemzetközi osztályo—

zása.

4. A foglalkoztatottság és a munkanél—

küliség statisztikája.

T. Rjabuskin a reálbérek nemzetközi összehasonlítása, valamint a foglalkozta- tottság és a munkanélküliség statisztikája tárgyában a konferencián kialakult állás-—

pontok ismertetése és bírálata után közli a foglalkozások nemzetközi szabványosz-"i tályozására a konferencia osztályozási bi-

zottsága által elkészített és vitára bocsá-

tott tervezetet. (A tervezetet a következő

konferencián tárgyalják újból.)

,,A tudományosan feldolgozandó statisz—

tikai témák jegyzéké"—t a Statisztikai

Szemle 1955. évi 6. száma közölte.

A "Konzultáció" rovatban A. Brjan-

szkij ,,Hogyan állapítják meg az állatte—

nyésztés termelését" c. cikkében az állat- tenyésztés termelésének természetes mér—

tékegységben történő megállapításával foglalkozik. Részletesen ismerteti az állo—

mányváltozási táblázatot, az adatok forrá- sait, a különböző mutatók kiszámításának módját stb.

A ,,Tapasztalatcsere" rovatban N.

Szcsasztnev, az Úzbég SZSZK Statisztikai Hivatalának vezetője írt cikket ,,A statisz—

tikai szervek dolgozóinak köztársasági ér-

tekezlete" címmel.

N. Szcsasztnev cikkében az 1955. feb—

ruárjában tartott értekezlet eredményei-

ről számol be, amelyen a köztársasági sta—

tisztikai hivatal, a területi statisztikai hi- vatalok dolgozói, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala kerületi és városi

felügyelői, a köztársasági minisztériumok

és főhatóságok vezetői, számviteli és sta—

tisztikai dolgozói vettek részt.

Az értekezlet a népgazdaság fejlődését,

az állami népgazdasági tervek teljesíté—

sét jellemző megbízható, tudományosan megalapozott adatok biztosításának kér—

désével, a számvitel és beszámolási rend—

szer helyes megszervezésével és egyszerű- sítésével, a statisztikai elemző munka el- mélyítésével foglalkozott.

SZEMLE

sss *

A ,,Kritika és bibliográfia" rovat közli G. Baklanov, A. Sifman könyvbírálatát

H. Sz. Kabatjanszkij: A bányászati sta—

tisztika alapvető kérdései (Ugletehizdat, Moszkva—Harkov, 1953. 380 old.) c. mű-

véről1 és M. Lescstnszktjnek L. M. Volo—

darszkij: Iparstatisztika (Goszsztatizdat,

1954.) c. könyvéről írt bírálatát.

A ,,Krónika" rovat a háztartási könyvet

vezető munkás— és alkalmazotti családok 1954. év végén tartott városi gyűléseinek megszervezésénél szerzett tapasztalatok—

ról számol be.

Gy. F. dr.

STATISTISCHE PRAXIS (1955. ÉVI 1—4. SZÁM)

Heinz Rauch ,,A statisztika feladatai az új évben" címmel írt vezércikket a

folyóirat 1955. évi 1. számában.

A statisztikai munka területén az el- múlt évben elért eredmények rövid össze—

foglalása után a szerző az 1955. év fő

feladatáról, a takarékossági mozgalom

eredményének statisztikai megfigyeléséről ir. Fontos, hogy a gazdasági fejlődés egyes folyamatait, jelenségeit összefüggéseik—

ben is elemezzék, hogy a gazdasági tevé—

kenység eredményeit jelző mutatókat ——

mint pl. az önköltségcsökkentés, nyere- ségbefizetés stb. — az anyagfelhasználás—

ra, az anyagfelhasználási normák betar—

tására, a normák teljesítésére, az elektro-

mosenergia— és tüzelőanyagfelhaszná-

lásra, a termelőberendezések kihasználá-

sára vonatkozó fontosabb mutatókkal

együtt vizsgálják.

A statisztika igen fontos feladata a

tervteljesítés ellenőrzése, vagyis annak

megfigyelése, hogy a vállalatok a jóváha-

gyott állami tervet teljesítik—e, hogy az

üzemek anyagkészlete megfelel-e a ter—

melési tervnek, hogy a minisztertanács határozatának megfelően a szállítási szer—

szerződéseket megkötötték—e stb. A sta- tisztika feladata, hogy a felmerülő nehéz—

ségeket, hibákat azonnal jelezze és ezzel

a tervteljesítést akadályozó tényezők el—

hárítását időben lehetővé tegye.

A statisztikai szerveknek fokozottabban

'A mű magyar fordításban is megjelent. ,,A szo- m'alísta statisztika könyvtára a Központi Statiiztikaí Hivatal szerkesztésében" sorozatban. H. Sz. Kabát—

janszkij: Bányászati statisztika. Közgazdasági (.s Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1955. 336. old.

kell harcolniok az engedély nélküli adat- felvételek megszüntetéséért.

Végül Heinz Rauch megállapítja, hogy igen fontos feladat a statisztikai munka-

módszerek megjavítása és a dolgozók kép- zettségének emelése, mert csak így lehet—, séges az 1955. évi feladatok gyorsabb és

jobb megoldása.

ELHaneke ,,Reálisak-e a jelenlegi szá—*

mosállat átszámítási kulcsok?" címmel

írt cikket. Ahhoz, hogy a statisztika az

állati termékek termelésének emelkedé—

sét, az állatállomány intenzitását meg—

állapíthassa, összehasonlíthassa és a való—

ságot híven tükröző takarmánymérleget

készíthessen, a különböző állatfajokat

közös nevezőre kell hozni. Ez gyakorlati-

lag csakis a tudományosan megalapozott számosállat átszámítási kulcsokkal való- sítható meg. A szerző megállapítása sze—

rint a jelenlegi átszámítási kulcsok, ame- lyek figyelembe veszik az egyes állatfajo-

kon belül a nemet és a kort, az állat—

tenyésztés fejlődésének megfigyelésénél

és a lakosság állati termékekkel való el-

látásának tervezésénél jól használhatók,

nem alkalmasak azonban a takarmány—

szükséglet megállapítására. Ezt igazolja dr. Mangold professzor megállapítása:

egy 130 kilogrammos hízósertés a jelen—

leg használatos számosállat átszámítási kulcsok szerint 0,26 számosállatnak szá—

mít, míg ha a takarmányszükségletet fi—

gyelembe vesszük, O,87 számosállatnak

felel meg. Ezért a takarmánygazdálkodás helyes tervezése és szervezése céljából a számosállat átszámítási kulcsokat a tá—

karmányszükséglet alapján át kell dol-

gozni, és az egyes állatfajokon belüli cso—

portokat is át kell alakítani. A cikkhez

csatolt táblázat bemutatja az Állami Köz-—

ponti Statisztikai Hivatal által használt, a Mezőgazdasági Tudományos Akadémia ,

által megállapított, továbbá dr. E. Man—

gold és dr. A. Colombus által a fenntar—

tási és termelő takarmányszükséglet alap—

ján kiszámított átszámítási kulcsokat is.

A 834. oldalon bemutatjuk a tábla egy érdekes részét.

A folyóirat ,,Időszerű gazdaságföldrajz

számokban" című rovatában Algírt ismer—

teti, Algir lakosságáról, területének meg- oszlásáról, néhány fontosabb növény

vetésterületéről és termésmennyiségéről, állatállományáról, bányászatáról és kül—

kereskedelméről közöl adatokat.

A sertésállomány átszántítása számosállatra

1; Az Állami Központi Statisztikai Hivatal szerint:

A Statistische Praxis 1955. évi 2. száma közli Joseph Lerch ,,Mérlegmódszer a

mezőgazdasági statisztikában és jelentő—

sége a mezőgazdasági beszámolási rend-

——szer és tervellenőrzés megjavításánál és

* egyszerűsítésénél" című cikkét.

A jó népgazdasági terv a társadalom

(politikai és gazdasági helyzetének mély-

reható vizsgálatán alapszik, és döntő rnó-

don felhasználja a mérlegmódszert. Csak

a tervmérlegek kidolgozása után válik

' bizonyossá, hogy vajjon mentes—e a terv

a népgazdasági anyagi termelés külön—

böző ágai közötti és az egyes ágakon be-

lüli aránytalanságoktól. Mivel a tervfel-

adat kidolgozásában és végleges rögzíté—

CSOPOÚOk , , _ Számosalla't,

Az átlagos átszámítási

az 1954. december 53-i 335??? ?Éalgííztg 163658in kulcs a súly

, . v1 sz m a g- an _

úllatszámlálás szerint táblázat szerint alapján

; Tenyészkan Tenyészkan

% évestől 1 évesig ... % évestől 1 évesig ... 125 035

1 éves és idősebb ... 1 éves és idősebb ... 167 O,8()

Tenyészkoca Tenyészkoca

y, évestől 1 évesig .. % évestől 1 évesig ... 125 035

1 éves és idősebb ... 1 éves és idősebb ... 167 030

ltalac Malac

8 hónaposig ... 3 hónaposig . ... 10 0,02 ,

Süldő Süldő '

, 3 hónapostól 6 hónaposig 3 hónapostól 6 hónaposig 75 0,15

! Vágó- és hízósertés Vágó- és hízósertés _

6 hónapostól 9 hónaposig 6 hónapostól 10 hónaposlg 125 (),25

* 9 hónapostól 10 hónaposig .. 10 hónapostól 12 hónaposig 167 O,30

10 hónapostól 11 hónaposig . 12 hónapos és idősebb . . . 167 0,30 11 hónapos és idősebb ...

2. Dr. E. Mangald professzor és dr. A.Columbus szerint:

Átlagoa Számosállat Számosállatha fenntartó

Csoportok élősúly átszámítási kulcs ésa termelő takarmány- kg-ban a súly alapján ezükségletalapián

Növendéksertés 1. Tenyészsertés

2—3 hónapos ... 20 0,04 0,23

3—5 hónapos ... 40 (),08 . O,36

5—6 hónapos ... 55 (),11 (),42

6—9 hónapos ... 80 0,16 0,55

9—12 hónapos ... 120 0,24 0,64

2. Hízósertés ,,

2—3 hónapos ... 20 0,04 0,23

3—5 hónapos ... 50 0,10 0,53

5—6 hónapos ... 65 0 13 O,57

6—9 hónapos ... 90 13518 0574

9—12 hónapos ... 130 0,26 0,87

sében a_tervmérlegeknek van döntő sze—

repük," ebből természetesen következik,

hogy a népgazdasági tervellenőrzés ered—

ményeit -— Végső soron -— az elszámolási

vagy beszámolási mérlegeknek kell tük—

rözniök. Ezek a mérlegek számszerűen mutatják a való helyzetet az egyes terv—

időszakok végén, és így a következő terv—

idősza'k kiindulási alapját is megadják, így igen fontos és nélkülözhetetlen alap- jai, az új tervek elkészítésének. ,

Ezután a különböző mezőgazdasági

mérlegekkel foglalkozik a szerző, ismer—

teti, hogy az egyes üzemeknek milyen mérlegeket kell elkészíteniök, bemutatja

a növénytermelés mérlegét, és foglalko-

SZEMLE

zik a mérlegkészítés módszereivel, a mér—

legek bizonylataival.

Dieter Noack ,,Az anyagellátás statisz-

tikája" című cikkében megállapítja, hogy

a múltban az Állami Központi Statiszti-

kai Hivatal nem foglalkozott megfelelően

az anyagstatisztikai jelentésekkel, nem értékelte azokat. Sürgős feladat az anyag—

mérlegekről és az anyagelosztási tervek

betartásáról készített beszámolójelenté—

sek rendszeres értékelése. Meg kell szer- vezni a legfontosabb anyagoknál a tech—

nikailag megalapozott anyagfelhasználási

normák megállapításáról és betartásáról

tájékoztatást adó beszámolókat.

Ezután a forrásokról és az elosztásról készített beszámolókkal foglalkozik. Is—

merteti a beszámolásra kötelezetteket és a beszámolójelentésnek az üzemektől az

Állami Központi Statisztikai Hivatalig megtett útját. Beszámol a beszámolójelen-

tésen 1954—ben végrehajtott változtatások—

ról. Részletesen ismerteti a készletekről, a beérkezett és a felhasznált anyag—

mennyiségekről készített beszámolók út—

ját, feldolgozásukat, értékelésüket és a

mutatók elemzését.

Mint a takarékosság igen fontos esz- közével foglalkozik a cikk szerzője az anyagfelhasználási normákkal és az ezek—

ről a normákról készült beszámolójelen—

tésekkel. Az Állami Központi Statisztikai Hivatal feladata a normák betartásának

és ugyanakkor a normák állandó tovább—

fejlesztésének megfigyelése és ellenőrzése.

Valamennyi létező anyagnorma megfigye—

lése természetesen megvalósíthatatlan kö—

vetelmény, ezért ki kell választani azo-

kat a normákat, amelyeknek ellenőrzése a népgazdaság szempontjából elsősorban fontos. Az anyagfelhasználási normákat három csoportra osztják:

1. anyagösszetételüknél gazdaságilag

normái;

fogva nép—

legfontosabb gyártmányok

2. azoknak a gyártmányoknak anyag- normái, amelyek anyagterjedelmüknél fogva egy minisztériumon, illetve állam—

titkárságon belül jelentősek,

3. az egyéb gyártmányok normái.

A szerző befejezésül a textilipar anyag—

felhasználási normáitól készített beszá—

molójelentésekkel foglalkozik.

835

Dr. Herbert Wolf ,,A bővített újrater-

melés marxi elméletének egyes aktuális

kérdéseihez" című cikkét a Statistische

Praxis 1954. évi 12. és 1955. évi 1., 2. szá—

ma közli. A szerző cikkében a termelő—

eszközök és a fogyasztási cikkek társa—

dalmi terméchoportjai növekedési üte- mének törvényszerűségeit vizsgálja ex-

tenziven bővített újratermelés esetén.

A gazdasági életben azonban —— a szo- cializmust építő országokban -—- a bőví—

tett újratermelés nem extenziven, hanem

intenzíven megy végbe, a technika ál-

landó fejlődése következtében a munka

termelékenysége emelkedik és a fejlődés

folyamán a társadalmi termékek terme-

lésénél - a holt és az élő munka aránya

megváltozik. A szerző a cikk 8. és 9. fe- jezetében ezzel a kérdéssel is foglalkozik.

Rufin Knopp ,,Az elemző munka jelen- tőségének növekedése az iparstatisztikáa

ban" cimmel írt cikket. Foglalkozik

a központi és a területi szervek eddigi munkájával és ismertetiia kerületi és a körzeti statisztikusok 1955. évi feladatait:

1. A munkaszervezést úgy kell megja- .

vitani, hogy az elemző munkához szüksé—

ges idő rendelkezésre álljon.

2. Tovább kell szilárdítani az együtt—

működést a helyi szervekkel, a tervbizott—

ságokkal és a tömegszervezetek vezetői—

vel.

3. A meglévő körzeti nyilvántartásokat úgy kell kiegészíteni, hogy azok tartal—

mazzák a körzet gazdasági fejlődésére vonatkozó legfontosabb, legújabb adato—

kat, mutatókat és visszatükrözzék a kör—

zet életét.

4. Minden körzet a központilag elkészí- tett és kiadott előírások alapján el kell készítse a körzet terveit összefoglaló táb-

lázatokat, hogy így az 1955. évi terv telje—

sítését folyamatosan megfigyelhesse és

elemezhesse.

5. A tapasztalatcserét és az együttmű-

ködést a központi és a kerületi, körzeti szervek között tervszerűbbé kell tenni és célratörőbben kell azokat megvalósítani.

Befejezésül a szerző külön fejezetben

ismerteti a körzeti tervelőirásokat tartal-

mazó nyilvántartás mintáját.

,,Szépítő átlag" címmel a Nyugat-Né—

metországban lévő katonai repülő-* és gya—

korlóterek területének nagyságáról írnak.

A cikk megírására az adott alkalmat,

hogy a nyugat—német statisztikusok je—

lentése szerint Nyugat—Németország terü- letének csak 0,6 százaléka katonai repülő—

éS gyakorlótér.

Az ,,Időszerű gazdaságfölclrajz számok—

ban" című rovatban a Lengyel Népköz-

társaságról közölnek új adatokat, ismer—

tetik a Csehszlovák Köztársaság ipari fej—

lődését 1949—1953-ig, az első ötéves terv

időszakában, adatokat közölnek Francia- ország mezőgazdaságáról, ipari termelésé—

nek alakulásáról és külkereskedelmi for- galmáról.

A Statistische Praxis 1955. évi 3. száma közli Helmut Michael ,,Teljesítsük az öt—

éves tervet" című cikkét. Bevezetőben

Nyugat-Németország gazdasági helyzeté-

vel és a nyugatnémet dolgozók életével foglalkozik. Majd áttér a Német Demok—

ratikus Köztársaság ötéves tervének célki- tűzéseire, az első négy év alatt elért ered—

ményeire: 1950 ota az ipar termelése 760/0- kal emelkedett és az egyes iparágak is ki— ,

emelkedő éredményeket értek el. A mező—

gazdaság is hatalmas változásokon ment

keresztül. A demokratikus földreform,

a gép— és traktorállomások létrehozása

és fejlesztése (1954-ben már a szántásnak

és az aratásnak közel felét a gépállomási

traktorok végezték), a mezőgazdasági ter—

melőszövetkezeti mozgalom erősödése (5120 termelőszövetkezet a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület 14,3 száza-

lékán gazdálkodik), a termésátlagok és

az állatállomány emelkedése mind a fej-

lődés jelei. A szarvasmarha állomány és ezzel a tej— és a hústermelés azonban

nem érte el a tervben előírt növekedést.

Az állami építőipar hatalmas feladato-

kat oldott meg, de a lakásépítések üte—_

mének növelése mellett tovább kell csök—

kenteni az építkezések költségeit. A kül- kereskedelmi forgalom a Német Demok—

ratikus Köztársaságban 1950-től 1954-ig két és félSzeresére emelkedett, az export—

nak több mint 80 százaléka késztermék, az importnak 40 százaléka élelmiszer, 40 százaléka nyersanyag és félkésztermék.

A dolgozók átlagkeresetének 1950—től 1955—ig 165 százalékkal kellett volna emelkednie, ezzel szemben az emelkedés

már 1954-ben a tervben előírt százalék

kétszeresét érte el. Az árleszállítások

1951—ben 2,1, 1952—ben 0,3, 1953-ban 3,8 és 1954—ben 0,6 milliárd márka megtaka- rítást eredményeztek a lakosságnak. En—

nek következtében a lakosság fogyasz—

tása számos cikknél máris jelentősen túl—

haladja az ötéves terv előirányzatát.

A lakosság fogyasztása legfontosabb élelmiszerekből

1950 : 100

Á Az ötéves terv Az 1954. évi

'" előírásai 1955-re tényszám

Hús és húsáruk . . . 191 230

Tel ... 2l7 147

Zsír összesen ... 176 198

Hal és haláruk ' 355 211

Cukor ... 1 166 130

Dr. Hans Raehse ,,Reprezentatív üzem—

gazdasági vizsgálat a, mezőgazdaságban

... becslés a mezőgazdasági mérlegek el—

készítéséhez" címmel a folyóirat februári

számában megjelent, ,,Mérlegmódszer a mezőgazdasági statisztikában" című cikk-v hez kapcsolódik. Bevezetőben leírja, hogy mi teszi szükségessé a reprezentatív meg—

figyelés alkalmazását a mezőgazdasági

magánüzemeknél, és melyek azok a terü—

letek, ahol a mérlegek összeállításához szükséges adatokat csak így lehet meg—

állapítani. lsmerteti a régebbi mezőgazda—

sági reprezentatív vizsgálatokat, amelyek elsősorban a nagyobb, könyveket vezető

üzemek megfigyelésén alapultak. A föld—

reform után megváltozott a mezőgazda—

ság strukturája, ezért az üzemek megfi—

gyelésére új módszert kellett találni, amelynek kipróbálására _ 1952—ben került sor. Az 1952. évi és azt követő reprezen—

tatív leírása után a tapasztalatok alap—

ján megszervezett megfigyelésekkel fog—

lalkozik. Ismerteti a mezőgazdasági üzemi reprezentatív felvételt, amely mintegy 20000, tudományos alapon kiválasztott

gazdaságra terjed ki, a mezőgazdasági

üzemek költségvetési számításainak meg—

figyelését, amelyet 3000, a mezőgazdasági üzemi reprezentatív felvételbe bevont gazdaságban végeznek, a mezőgazdasági családok költségvetésének megfigyelését,

amelyet 1500 gazdaságnál hajtanak végre

és végül a nyilvántartások vezetésére kö- telezett üzemek üzemi megfigyelését.

A Statistische Praxis 1955. évi 4. száma

közli Alfred Tomm ,,A munkaerőváltozá—

?.

SZEMLL'

, 837

sok statisztikai vizsgálata." című cikkét.

Bevezetőben a munkaerőnek a termelés-

ben betöltött szerepével, valamint a sta—

tisztikusoknak a munkerőváltozással kap-

csolatos feladataival foglalkozik, majd át-

tér a munkaerőlétszám növekedése mér—

tékének és munkaerőforgalom mutatóinak

ismertetésére. A népgazdasági munkaerő-

változás elemzéséhez és a munkaerőmér—

leg elkészítéséhez az üzemi munkaerő—

felvételeket két csoportra kell osztani.

Ezek:

1. azok a munkaerők, kik először lép—

nek munkaviszonyba,

2. azok, akik már voltak munkaviszony—

ban. ?

Az első csoportba tartoznak a tanulók és azok, akik eddig egyáltalán nem vagy

átmenetileg nem dolgoztak. Ezek jelen- tik az egész népgazdaság számára az al—

kalmazottak számának tényleges emelke—

dését, így ez a szám képezi a munkaerő

növekedése mértéke megállapításának alapját. Emellett azonban a második cso—

portban szereplő felvételek vizsgálata sem hanyagolható el.

A továbbiakban részletesen ismerteti a munkaerőforgalom és a munkaerőhullám—

zás mutatóinak kiszámítását.

Gerhard Schröder ,,Helyezzük el terv—

szerűbben és felelősségteljesebben a fő-

iskolát"*végzetteket az Állami Központi Statisztikai Hivatalban" címmel írt cik—

ket, amelyben a tudományosan képzett statisztikai utánpótlás elhelyezésével fog—

lalkozik. Az Állami Statisztikai Hivatal célja—— és ezt az Állami Tervbizottság ha—

tározata is támogatja —, hogy az egye- temek és—főiskolák statisztikai szakát el—

végzetteket a Hivatal kerületi szerveinél helyezze el. A főiskolát végzett statisz—

tikusok száma —— bár az utóbbi években emelkedett —— nem elég, annál is inkább, mert sokan közülök tanulmányaik befe-

jezése után a Statisztikai Intézetnél foly—

tatnak tudományos munkásságot. A szerző

véleménye szerint az lenne helyes, ha a főiskolát végzett statisztikusok is —— tu—

dományos munkájuk megkezdése előtt ——

legalább két évet a területi szerveknél

töltenének el, és ott gyakorlati tapaszta- latokat szereznének.

Ezután a szerző ismerteti, hogyan szer—

vezték meg a végzett statisztikusok el-

helyezését és továbbképzését. Célszerű, ha a fiatal statisztikusok először legalább félévet a körzeti felügyelőségeken töl- tenek, mert itt a népgazdaság vala—

mennyi ágával megismerkedhetnek és

speciális munkaterületet választhatnak.

Ezután a gyakorlati képzésért felelősek ' véleménye alapján a kerületi felügyelő—

séghez kerülhet a fiatal statisztikus, és

ott a Választott szakterületen folyik mint- egy egy évig a gyakorlati képzés. A gya—

korlati képzés sikeréért természetesen a körzeti és kerületi felügyelőségek vezetői felelősek.

Heinz Mittman ,,Foglalkozzék az ener-

giastatisztika az energiatartalékok fel—

tárásával" címmel írt cikket. Bevezető-

ben az energiatermelés helyzetével fog-

lalkomk és vázolja a megoldandó felada—

tokat. Az ötéves terv előírása szerint az ipari bruttó termelést 92 százalékkal kell

emelni, ennek megfelelően az energiater- melésnek 82,7, ezen belül a villamosener—

gia termelésnek 76,8, a barnaszénterme—

lésnek pedig 64,2 százalékkal kell megha—

ladnia az ötéves terv előtti színvonalat.

Érthető tehát, hogy az energiával való takarékosság, az energianormák szigorú

betartása igen fontos. Az energiagazdál- kodás feladatainak megoldásához az ener—

giastatisztika sok segítséget adhat.

A villamosenergia termelés bruttó- és

árutermelését az ipari beszámolójelenté-

sek segitségével figyelik meg. Ez lehetővé teszi nemcsak a terv teljesítésének figye—

lemmel kísérését, hanem számos egyéb

értékes, népgazdaságilag fontos mutató

(az egy főre jutó villamosenergia meny—

nyisége, az I. és II. alosztály arányának

alakulása,lstb.) kiszámítását is.

A villamosenergiatermelő—berendezések 1952. évi összeírásának ismertetése után

az energiatermelés havi jelentésével fog—

lalkozik a cikk. Ez a következő mutató- szám—csoportokat foglalja magában:

1. tüzelőanyagfelhasználás: fajta, fűtő-

érték, felhasználási cél, stb.;

2. kazán: teljesítmény, termelés, kihasz—

nálás stb.; . '

3. gépek (generátorok):

termelés, kihasználás stb.;

teljesítmény,

4. villamosenergia—mérleg: bruttó terme- lés, saját fogyasztás, feszültségvesztesség,

árutermelés stb.;

, tás, értékesítés stb.;

6. technikai-gazdasági mutatók: tüzelő- anyagfelhasználás, a berendezés hőhatás- foka, üzemórák stb.;

7. f_oglalkoztatottak.

_ Az 1954. évi beszámolójelentések nagy száma (kb 3200) és részletessége nem tette

lehetővé rendszeres feldolgozásukat és értékelésüket. Ezért az 1955. évi beszá- 'molójelentést az üzemi mérnökök, tech- ,nikusok, tervezők és statisztikusok vé—

előző évinél egyszerűbb és rövidebb for-—

mában állították össze, a feldolgozó mun—

kát pedig decentralizálták.

A folyóirat melléklete a Német Demok—

ratikus Köztársaság és a Szovjetúnió 1954. évi tervteljesítésének fontosabb

adatait közli, ismerteti a Saarvidék gaz-

dasági összetételét és részleteket hoz' a Statisztikai Szemle 1955. évi januári száma alapján Magyarország népességé—

nek fejlődéséről.

D.'A. dr.

Az Európai Gazdasági Bizottsá Európai Statisztikusok

mellett működő rtekezlete

népszámlálási munkacsoportiának ülése

Az ENSz Európai Gazdasági Bizottsá—

ga mellett működő Európai Statisztikusok

Értekezlete népszámlálási kérdésekkel fog—-

lalkozó munkacsoportja augusztus 22—27.

között tartotta ülését Genfben. Az ülésen

a Magyar Népköztársaságot Péter György,

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és Rédei Jenő, a Központi Statisztikai Hiva—

tal főosztályvezetője képviselte.