Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

SZEMLE

6654

Szemle a SzOvietunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

VESZTNIK SZTATISZTIKI 1955. évi 1. szám

A Vesztnik Sztatisztiki 1955. évi 1.

száma közli a Szovjetunió Minisztertaná—

csa mellett működő Központi Statisztikai

Hivatal közleményét ,,A Szovjetunió 1954

évi állami népgazdaságfejlesztési tervének teljesítéséről".

Sz. Barngolc ,,Az ipar pénzügyi helyze-

tének elemzése" c. cikke részletesen is—

merteti a pénzügyi terv teljesítésének elemzési módját. Az elemzés alapjául a bevételek és kiadások mérlegének teljesí- téséről szóló beszámolójelentés adatai szolgálnak, amelyeket a szerző a pénzügyi

mutatószámok mérlegszerű összefüggésé-

nek elve alapján, sakktáblaszerű táblá-

zatba foglal. Ugyanilyen táblázatot készít a bevételek és kiadások tervszerinti mér-

legéről is. A két táblázat összehasonlítása

— lehetőséget nyújt a pénzügyi terv tel- jesítésének elemzésére

A forgóeszközök megtérülésének vizsgá—

latával kapcsolatban a szerző rámutat

arra, hogy a forgóeszközök megtérülésére vonatkozó terv teljesítésére befolyással

van nemcsak az, hogy az egyes vállalatok

"milyen mértékben teljesítették a forgóesz—

közök megtérülésével kapcsolatos _ tervfel-

adatot,—hanem az is, hogy milyen mérték—

ben változott meg az értékesített termé—

kek együttes összegében a különböző for—

gási sebességgel/' dolgozó vállalatok termé-

keinek egymásközti aránya a tervben

megállapított arányhoz képest. Éppen ezért a forgóeszközök megtérülésére vo-

natkozó terv teljesítésének helyes értéke—

léséhez kikell számítani a tervszerinti és a tényleges forgási sebességet, valamint az egyes vállalatok által értékesített ter—

mékek tényleges terjedelme alapján be- lyesbített ún. átázámított tervmutatót és a tényleges adatokat össze kell hasonlítani az átszámított tervmutatóval.

N. Rjauzov ,,A változó és változatlan ál-

lományú indexek szerkesztéséről" c. cik—

kében az efajta indexek szerkesztésének

elméleti alapjait és kiszámításuk módját

ismerteti.

6 Statisztikai Szemle.

J. Vidrem'cs ,,A számvitel és a beszámo- lás további megjavításáért és egyszerűsí—

téséért" c. cikkében a beszámolójelentés—

minták Kitöltési utasításait (a teljes ter—

melés összetételének és terjedelmének

meghatározására és az iparvállalati dolgo—

zók számbavételére vonatkozó utasítása—J

kat) bírálja. Véleménye szerint a jelenleg—

érvényben lévő utasítások egyes pontjai (mint például a beszámolójelentésf helyes-

bítésére, a szolgáltatás és ipari jellegű munka számbavételére, az iparvállalati dolgozók kategóriák és csoportok szerinti felosztására stb. vonatkozó útmutatások)

félreértésekre adnak alkalmat, s ezáltal

veszélyeztetik az adatok _megbízhatóságát.

Az említett pontok helyesbítésére a szerző

konkrét javaslatokat tesz. '

I. Tamszov ,,A beszámolás egszerű—

sítésének kérdéséhez" c. cikkében a beszá—

molás egyszerűsítése és csökkentése te—

rén 1954-ben végzett munka bírálatával

foglalkozik. Rámutat arra, hogy a beszá—

molás eg'hzerűsítése és csökkentése csak

akkor jár kellő eredménnyel, ha az egy—

szerűsítés kiterjed a vállalatok és szerve—

zetek számvitelének csökkentésére is. A

számvitel és a beszámolás egyszerűsítése,

szabályozása szükségessé teszi a tervmu-

tatók és a beszámolási mutatók össze- egyeztetését, továbbá az utasítások meg—

felelő helyesbítését I. Sulgin

szervek létesítéséről" c. cikkében a szovjet

statisztikai szervezet kialakításának első

időszakával foglalkozik. Részletesen is- merteti az ,,Allami statisztikáról" szóló, a

Népbiztosok Tanácsa által Lenin javas-

A latára kiadott és általa aláírt rendeletet;

valamint a—statisztikai munka megszerve- zésével kapcsolatos azokat az egéb fon—

tos rendeleteket és határozatokat, amelye—

ket 1918—1922. években a Népbiztosok

Tanácsa, az Össz—oroszországi Központi;

Végrehajtó Bizottság és a Munka és Hon—

védelem Tanácsa Lenin javaslatára ki- adott.

Lenin statisztikai hagyatéka, a statisz—

tikának a szocialista társadalomban be-

töltött szerepére és feladataira vonatkozó

,,Lenin a szovjet statisztikai ' "

⁶⁶⁶

, lenini tételek, a statisztikai szervek mun—

kájával kapcsolatos lenini útmutatások a

szovjet statisztika, a szocialista statisztika

alapját alkotják.

T. Rjabuskin ,,A népesedés kérdéseivel foglalkozó világkonferencia" c. cikkében az 1954. augusztus 31. és szeptember 10.

között Rómában tartott demográfiai kon—

; ferencia munkájáról számol be.

' Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Köz—

gazdasági és Szociális Tanácsa által szer-

vezett konferencián 70 ország -— köztüka Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, ', Csehszlovákia és Magyarország képviselői _ vették részt.

'A tárgyalt legfőbb kérdések voltak: a ' gazdasági és társadalmi fejlődés demográ- fiai kilátásai; a népesedés társadalmi ki—

látásai; a népesség elöregedésének gazda—

sági és társadalmi következményei; a

nemzetközi vándormozgalom; a halálozá—

sok és a születések tendenciája a világ

' különböző részein; a népességi statisztika

távlati számításainak módszerei; a népes-

ségi statisztika minőségének értékelése; a—

demográfiai mérés és elemzés technikája;

a demográfia fejlődése az újabb népszám-

- lálások eredményeképpen; a belső ván- ' dorlás statisztikájának kérdései stb.

A konferencián igen nagy érdeklődést keltettek a Szovjetunió és a népi demokra—

tikus országok küldötteinek beszámolói, amelyek a népesedésnek a társadalmi- gazdasági viszonyoktól való függését ele—

mezték. A Szovjetunió és a népi demokra—

tikus országok képviselői beszámolóikbán rámutattak, hogyan befolyásolják a társa—

dalmi—gazdasági viszonyok a népesedés

szerkezeti összetételét és dinamikáját. A szocialista tábor országaiban alapvetően megváltozott a népesedési törvények jel—

lege, eltűnt a viszonylagos túlnépesedés

séget. Mindez a születési arányszám ma- gas szinvonalának fenntartása mellett a

halálozási arányszám erős csökkenéséhez ' vezetett. így például a halálozási arány- .szám a Szovjetunióban az 1913. évi 30,2

ezrelékről 1953—ig 8,9 ezrelékre csökkent.

Igen fontos helyet foglaltak el a kon-

ferencia munkájában a világ népessége jövőbeni alakulására vonatkozó vizsgála—

, tok.- (A kérdés bővebb ismertetését lásd a

* ,,Népesség és élelmezés" c. a Statisztikai fogalmai és meghatározásai; a népesség.

problémája, felszámolták a munkanélküli— *

Szemle 1954. 11. számában megjelent cikk—

ben.)

A ,,Konzultáció" rovatban P. Masztov"

az olvasók kérésére az idősoroknak a leg—

kisebb négyzetek módszerével történő ki—

egyenlítését ismerteti.

A ,,Kritika és bibliográfia" 1. Szo-—

szenszkijnek a Statistische Praxis 1954.

évi 1—12 számáról írt ismertetését közli.

A ,,Krónika" rovat a szövetségi köztár—

saságok statisztikai hivatalai vezetőinek 1954. december 26—28-án a Szovjetunió,

Központi Statisztikai Hivatalában tartott,

értekezletéről számol be. (Az értekezletről készített beszámolót a Statisztikai Szemle következő számában ismertetjük.)

A ,,Krónika" rovat ismerteti továbbá az OSZFSZK területi, határterületi és auto—

nóm köztársasági statisztikai hivatalai ve- zetőinek 1954. decemberében tartott érte—

kezletét.

Az értekezleten B. T. Kolpakov elvtárs, az OSZFSZK Statisztikai Hivatalának ve—

zetője beszámolt a helyi statisztikai hiva- talok munkájáról és ismertette az 1955. évi feladatokat.

Kolpakov elvtárs rámutatott arra, hogy

a statisztikai hivataloknak tovább kell folytatniuk a számviteli és a statisztikai

besezámolási rendszer egyszerűsítését.

Még nagyobb erővel kell harcolni a sta—

tisztikai adatok megbízhatóságáért. Nagy

figyelmet kell fordítani a közgazdasági elemző munka megjavítására. Meg kell

javítani a helyi vezető szervek tájékozta—

tásával kapcsolatos munkát.

Sz. V. Karaszev elvtárs, az OSZFSZK Statisztikai Hivatalának helyettes vezetője

beszámolt a betakarított termésmennyiség

számbavételének bevezetése óta eddig el—

ért eredményekről és ismertette a termés—

hozam statisztikájának 1955. évi felada-

tait. %

Az értekezlet résztvevői felszólalásaik—

ban ismertették statisztikai munkatapasz-r ' talaikat és számos konkrét javaslatot tet—

tek a számvitel ésabeszámolási rendszer egyszerűsítésére, a stxisztikai munka

megjavítására.

Az értekezlet után V. F. Monahov elv—

társ, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnökhelyettese beszámolt az

1954. márciusban tartott statisztikai tudo—

mányos értekezlet munkájáról.

Gy. F. dr.

SZEMLE

,, ,

STATISTICKY OBZOR 1954. évi 4—12. szám

— A folyóirat 1954. évi 4. száma közli dr.

Vi. Srb — ,,A népességi statisztika minő—

ségének további emeléséért" című cikkét,

amelyben a szerző a népességgi statisztikai adatók megbízhatósága és pontossága fo- kozásának kérdésével foglalkozik. Ismer—

teti a csehszlovák népességi statisztikai adatszolgáltatás jelenlegi rendszerét, az elsődleges bizonylatokat és az adatok fel- dolgozásának módját. Részletesen foglal—

kozik azokkal a hiányosságokkal, —— szám—

beli eltérések, időbeli eltolódások, a sta—

tisztikai és az egészségügyi szervek által használt fogalmak közötti eltérések —, amelyek a népességi statisztikai adatszol- gáltatás pontosságát, megbízhatóságát ve—

szélyeztetik. A fogalmak meghatározásá—

nak bizonytalansága első sorban az új—

szülött meghatározásánál mutatkozik, amely az újszülöttek számának megállapí—

tásánál okoz zavart, de nem világos a szü—

lés, az abortusz stb. meghatározása sem.

Végül az elhaltak halálokok szerinti cso—

portosításának kérdését vizsgálja, és arról ír, hogy lehet és kell kiválasztani többes

diagnózis esetén a haláloki csoportosítás

alapját képező diagnózist.

A lap közli B. Korda —— ,,A munkater—

mele'kenységi index szerkesztési módsze—

reiről" szóló cikkét, amely a változó és változatlan állományú indexek kiszámí- tásának módszereit (és képleteit) ismerteti.

A. Cerveny — ,,A munkaidőmérleg és a

munkaerőme'rleg az iparstatisztikában" c.

tanulmánya e mérlegek szerkesztésének módját szemszerű példákon mutatja be.

Az új technika statisztikája a Szovjet—

unióban" cikk pedig a ,,Teorija Sztatisz—

tiki" c. könyv XIV. fejezetében és A. 1.

Gozulov ,,Ekonomicseszkaja Sztatisztika"

című könyve VII. fejezetében irottakat

foglalja össze.

A Statisztikai Szemle rovatban T. Fabry a Szovjetunió és a népi demokratikus or—

szagok 1953. évi gazdasági eredményeit foglalja össze, áttekintést ad országonként

a fejlődésre legjellemzőbb mutatószámok-

ról.

A folyóirat 1954. évi 5. száma ,,Meg kell

erősíteni a módszertani munkát a statiszi tikában" című szerkesztőségi cikke dr. F.

Fajfrnak, ! az Állami Statisztikai Hivatal

6*

661

elnökének beszéde alapján összefoglaljaa Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kon- gresszusa által a statisztikusok elé tűzött magasabb követelményeknek megfelelő statisztikai munka előfeltételeit.

Dr. O,, Kozák ,,A csecsemőhalandóság állandó csökkenése, népünk életszínvonala

emelkedésének mutatója" című cikke

megállapítja, hogy míg Csehszlovákiában 1000 élveszületett gyermek közül 1937-ben

117,4, 1953—ban már csak 44,8 gyermek halt meg első életévének betöltése előtt. Szerző

részletesen vizsgálja a csecsemőhalandó—

ság alakulását 1937-hez és 1949—hez viszo—

nyitva. Összehasonlítja a cseh tartomá- nyok és Szlovákia csecsemőhalandóságá-

nak csökkenését, a fiú- és leánycsecsemők

halandóságát, a házasságból és házasságon

kívül született egy éven aluli gyermekek

halandóságát. Végül közli a csecsmőhalan—- (lóság halálokok szerinti megoszlásának:

adatait 1949—1953 évekre.

,,Az ipari termelés önköltségének alaku——

Mlása" című cikk az önköltség időbeli vál— * tozásának vizsgálatát mutatja be a gya—

korlatból vett példákon, és ismerteti az önköltségi index képleteit. Közli a folyó—

irat továbbá B. Korda ,,A gépesítés együt—

W tes mutatószáma" című tanulmányát, vé—

gli]. foglalkozik a beszámolási rendszer

egyszerűsítésével. '

A Statisztikai Szemle rovatban számos adatot közöl a lap a csehszlovák mezőgaz- daság eredményeiről ,,A csehszlovák me—

zőgazdaság az ötéves tervben" címmel.

A Statisticky Obzor 6. számában ,,Az Ál-

lami Statisztikai Hivatalnak és szerveinek Csehszlovákia Kommunista Pártja X. Kon—

gresszusának határozataiból következo" fel- adatai" 0. cikk ismerteti dr. F. Fajfrnak,

az Állami Statisztikai Hivatal elnökének

az Állami Statisztikai Hivatal vezető dol—'

gozóinak, valamint a kerületi és járási statisztikai kirendeltségek vezetőinek; ér—

tekezletén mondott beszámolóját.

P. Susedka ,,Szlovákia iparosítása" című

cikkében a szlovákiai ipar fejlődését és jelenlegi helyzetét írja le. Szlovákia ipara

az első világháború előtt fejletlen volt, a lakosságnak csak 170/0-a dolgozott az ipar- ban és a kisiparban, ugyanakkor a cseh _ tartományokban 40,7% volt az ipari és

kisipari dolgozók aránya. A burzsoa cseh—

szlovák köztársaság létrejötte után Szlo- vákia ipara, különösen a nehézipara majd-

nem teljesen elsorvadt. A nyersvasterme—

lés például az 1899. évi 270 000 tonnáról

1931—ig 14000 tonnára esett vissza, sőt , 1932-től 1934-ig teljesen szünetelt a terme—

lés, a nagyolvasztókat leállították.

' _ Szlovákia fejlesztését — gazdasági és

_ kulturális téren —- Csehszlovákia Kommu—

, nista Pártja tűzte ki célul 1937. májusában í Besztercebányán tartott konferenciáján.A

burzsoázia a besztercebányai programot , nem tette magáévá, így a felszabadult cseh—

szlovák népre várt annak megvalósitása.

__ Szlovákia iparosítása az egész köztársaság : gazdasági fejlődésének elválaszthatatlan ' részévé vált. Az ipar rohamos fejlődésnek indult és kezdetben különösen a könnyű- , ipari termelés emelkedésének üteme volt igen guts: 1950—ben Csehszlovákia Kom—

* munista Pártjának határozata alapján

megindult a nehézipar erőteljesebb fejlesz—

tése. 1953—ban Szlovákia ipari termelése

* weak-kal, ezen belül nehézipari termelése ,1—830/0—kal, könnyűipari termelése 760/o-kal,

"élelmiszeripari termelése pedig 1210/0-ka1

* volt magasabb a háború előtti szintet meg—"

* haladó 1948.— évi termelésnél. A szlovák ipar összetétele megváltozott, a termelési eszközök termelése az 1949. évi 50,7%—ról 1953—ra 58,3%—ra emelkedett. Szlovákia

iparosításának üteme meghaladta Cseh—

* szlovákia egész ipara fejlesztésének üte-' mét, és így a szlovák ipar termelésének

aránya az 1937. évi 8,0%—ról 1953—ig 162

százalékra emelkedett.

A termelés emelkedéséhez az új beruhá—

_ zások, a munkáslétszám emelkedése mel-

lett jelentős mértékben hozzájárult a munkatermelékenység növekedése is. Fel—

lendült a munkaverseny, a különböző újí—

tások, az ötéves terv során, több mint 315

millió korona megtakarítást eredményez-

tek. Az ipari termelés önköltsége 1953—ban ,

5,6%—kal volt alacsonyabb az 1952 évinél.

,Végül külön fejezetben foglalkozik a szerző a szlovák nép életszínvonalának

emelkedésével, egészségügyi és kulturális

— helyzetével.

K. Hanek ,,Statisztikusaink ewke'szítése a főiskolákon" címmel írt cikket és abban

az Állami Statisztikai Hivatal által ren—

dezett, a statisztikusok főiskolai oktatásá- nak problémáival foglalkozó értekezlet vi-

táját ismerteti.

A vita során két szélsőséges nézet ala-

kult ki. Egyesek szerint a statisztikusnak

mindenekelőtt megfelelő speciális műszaki * , képzettséggel kell rendelkeznie. A másik *

álláspont híVei szerint a statisztikusnak

elsősorban közgazdásznak kell lennie, aki-

nél elegendő, ha áttekinteni képes a ter—

melés technológiai alapját, ezzel szemben

alaposan ismernie kell a kölcsönös össze-

függéseket, értenie kell a munka helyes tervezéséhez és szervezéséhez, ismernie

kell a pénzügyi problémákat stb.

A cikkíró véleménye szerint a statiszti- kuSokkal szemben támasztott követelmé—

nyek munkahelyük és munkakörök szerint változik. Más követelményeket támaszta—

nak a statisztikussal szemben egy kisebb,

ipari vállalatnál, mások a követelmények a népgazdaság szempontjából nagyfontos—

ságú vállalatnál, mások egy minisztérium—

ban vagy az Állami Statisztikai Hivatal- ban, Ezeket a szempontokat a káderek

képzésénél figyelembe kell venni.

Az Obzor 1954. évi 7—8. számában kö- zölt ,,A számadatok elemzésének elmélyí—

tése" című szerkesztőségi cikk a gazdaság- statisztikai elemzés problémáival foglalko—

zik. Felhívja az olvasók figyelmét a kom—

plex elemzés jelentőségére, ismerteti az

elemző munka terén leggyakrabban elkö—

vetett hibákat és megmutatja e hibák ki- javításának lehetőségét és módját.

Fr. Barcal ,,Az anyagellenőrző mérlegek összeállításának és elemzésének módszere"

címmel írt cikket, amelynek bevezetőjében ismerteti az ellenőrző anyagmérlegek ösz—

szeállításának célját és az anyagmérlegek

legfontosabb fajtáit.

Bemutatja a népgazdasági anyagmérleg

sémáját, amelyet a központilag tervezett termékekről készítenek. A források éS, az elosztás ellenőrző anyagmérlegeit a forrá-

sok oldalán a tervmérleg sémája szerint,

az elosztás oldalán az elosztási terv szerint állítják össze. Emellett azonban további

ellenőrző anyagmérlegeket is készítenek, , amelyeket a források és tényleges felhasz—

nálásuk ellenőrző mérlegeinek neveznek.

A népgazdasági anyagmérlegek mellett

foglalkozik még a szerző a kerületi ellen- őrző anyagmérlegekkel és az egyes válla—

latok anyagmérlegeivel is.

A. Balek ,,A háztartási költségvetések és egyéb reprezentativ adatfelvételek a

Szovjetunióban" című cikkében a Szovjet—

unióban folyó reprezentativ adatfelvétele—

ket ismerteti, Foglalkozik az ipari munká—

szakma * 669

sok és tisztviselők, valamint a kolhoz- parasztok háztartási költségvetéseivel kap—

csolatos adatfelvétellel, amely 23 000 mun- kás— és tisztviselő-családra és 29000 kol—

hozparaszt—családra terjed ki, ismerteti a 251 város kolhozpiaci forgalmának és a

kolhozpiaci árak alakulásának megállapí- tását szolgáló adatgyűjtést. Végül felso—

rolja a Szovjetunióban végzett egyéb reprezentatív megfigyeléseket is.

A lap közli még dr. F. Vávrovsky ,,Munkatermelékenység az építőiparban és

a színvonalát befolyásoló fő tényezők" c.

cikkét, továbbá ,,A társadalom-gazdasági

statisztika és a demográfia" cimmel meg—

indult vita cikkeit.

A Statisticky Obzor 1954. évi 9. számá—

nak vezércikke: ,,Megbízhatóbb adatokért"

címmel a statisztikai adatok pontosságá-

nak, megbízhatóságáríak fontosságáról ír.

,,A beszámolási rendszer további tökélete- sítéséért és egyszerűsítéséért" című szer- kesztőségi cikk a Szovjetunió és egyes népi demokratikus országok statisztikai egy- szerűsítési munkájával foglalkozik. A sta-

tisztikai munka magyarországi egyszerűsí-

tésével kapcsolatban ismerteti a cikk a Központi "Statisztikai Hivatal kollégiumá- nak a statisztikai munka egyszerűsítéséről szóló határozatát. (Megjelent a Statisztikai

Szemle 1954. 8. számában.)

Dr. Vl. Trnka ,,Elsődleges nyilvántartás a tehergépkocsi szállításban" című cikké- "

nek bevezetőjében rövid áttekintést ad a

nyilvántartások fejlődéséről, majd az 1953.

július 1. óta vezetett elsődleges bizonyla—

tokról ír, amelynek bevezetése a tehergép- kocsi—statisztika adatainak egységesítését,

összehasonlíthatóságát tette lehetővé. Is—

merteti a tehergépkocsi teljesítményéről vezetett napi kimutatást, a gépkocsi állás- idejéről, a szállítási távolságról kiállított bizonylatot, végül pedig a tehergépkocsi havi teljesítményének összesítőjét.

A Szemle rovat a béketábor országainak

a népgazdasági tervek teljesítése során az 1954, első félévében elért eredményeit is- merteti.

A folyóirat 10. számának vezércikke a

statisztikusok országos konferenciáját is—

merteti, beszámol annak eseményeiről.

-,,A számvitel és a statisztika feladatai Csehszlovákia Kommunista Pártja X.

kangresszusán hozott irányelvek végrehaj- tásával kapcsolatban" című cikk dr. Fran—

t'lsek Fajfrnak, az Állami Statisztikai Hi—

vatal elnökének a statisztikusok országos konferenciáján elmondott beszámolóját

tartalmazza. Dr. F. Fajfr foglalkozott be—

számolójában a statisztikával, mint a terv-

teljesítés ellenőrzésének eszközével, a ta-á

karékossággal, a tervteljesítés vizsgálatá—

nak elmélyítésével, a statisztikai adatok minőségének megjavításával, az elsődleges nyilvántartások wkérdésével, az általános

leltározás jelentőségével és a beszámolási rendszer egyszerűsítésével. A beszámoló ismertetése után közli a lap a konferen—

cián elhangzott fontosabb hozzászólásokat, a záróbeszédet és a konferencia által elfo—

gadott határozatot. _

Dr. Vl. Nachtigal ,,Csehszlovákia első

ötéves gazdasági terve teljesitésének

eredményei a népgazdasági mérleg szemé

pontjából" című tanulmányában a nép-

gazdasági mérlegek összefüggéseit ismer— ; teti ésaz ötéves terv számadatai alapján

elemzi az újratermelési folyamat alakulá—

sát.

A lap 1954. évi 11—12. száma közli a

nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Ta—

nács-választások eredményeit.

Fr. Herbst ,,Az állóalapok csoportosítása

és osztályozása a népgazdaságban" címf-

mel irt cikket. Csehszlovákiában az el—

múlt években az állóalapok értéke jelen—

tősen megnövekedett: 1945—től 1953—ig 83

milliárd koronát ruháztak be, az 1954. évi

tervben pedig 23 milliárdot irányoztak elő

az állóalapok értékének növelésére. Az *

állóalapok bővített újratermelése további

tervezéséhez szükségessé vált az állóala—

pok teljes számbavétele, az állóalapok ösz—

szetételének, elhelyezésének, műszaki ál—

lapotának pontos felmérése. Ezért renf

(lelte el a csehszlovák kormány az állóala-é

pok 1955. l. 1-i eszmei időponttal történő

általános leltározását, újraértékelését. A

szerző az általános leltározás anyaga alap-—

ján részletesen ismerteti az állóalapok

osztályozását, az osztályozás lehetőségeit, felsorolja az egyes csoportokba tartozó

állóalapokat.

J. Novák —— dr. Vl. Trnka ,,A vasúti

kocsik rakodásának egyes kérdései" című

cikke a vasúti rakodás ellenőrzésének mu—

tatószámait ismerteti, foglalkozik a (ne—

gyedévi Szállítási terv havi árucsoportos

és alcsoportos bontásával, a megrendelt és

az előkészített kocsiegységek számának

_ 670

vizsgálatával, a rakodási terv teljesítését A, akadályozó körülményekkel.

Dr. J. Hoffmann —— P. Vlkova ,,Az ön-

költség számbavétele a közlekedésben"

( gimmel 'a közlekedési önköltségszámítás

_ problémáiról írnak.

; V. Buben és Z. Jurecek a tartalékolt ter-—

mék—ek készleteinek 1955. január 1-i álla—

pot szerinti összeírását ismertetik, foglal-

koznak az összeírás egysierűsítésével.

— A lap Szemle rovata a magyar ipar tíz

éves fejlődéséről (1945—1954) közöl ada- tokat.

— D. A. dr.

PRZEGLAD STATYSTYCZNY,

1954. évi 3—4. szám

,, A Przeglad Statystyczny 1954. július——

decemberi kettős száma ,,Tíz év mérlege"

című vezércikkében a szocialista statisz—

tika megszervezése terén elért eredmé- nyekkel foglalkozik. A "lengyel népi kor- mány egyik első intézkedése az állami

*statisztikai szolgálat megszervezése volt.

'A Statisztikai Főhivatal sikerrel oldotta meg első nagy feladatát, az 1946. februári népszámlálás végrehajtását.

eredményeket a népszámlálás lebonyolí—

tása után három héttel már közzétették.

—Különösen nagy figyelmet fordított aSta—

tisztikai Főhivatal ebben az időszakban _az ipari termelési statisztika megszerve-

zésére.

Az állami statisztika fejlődése szem—

pontjából lényeges szerepe volt 1948—

1949—ben annak a tervmunkásokból, sta—

'tisztikusokból, közgazdászokból és más

szakemberekből szervezett munkaközös-

iségnek, amely a nf gazdasági tervezés szükségleteinek figyelembevételével kidol-

—_ *gozta a statisztikai adatgyűjtések szerve- zési és módszertani alapelveit. Sikerrel hajtotta végre a Statisztikai Főhivatal az 1950. decemberi népszámlálást is. 1953-ban _ szerVezték meg a Statisztikai Főhivatal

helyi statisztikai szerveit. A Statisztikai

_Főhivatal 1954-ben átvette a tervező szer—

*_ vektől az állami gazdaságfejlesztő tervek teljesítésének ellenőrzését és a teljesítés—

ről szóló beszámolók készítését.

A fiatal statisztikai káderek képzése

' céljából a Varsói Terv- és Statisztikai Fő-

iskolán Statisztikai Kart és Statisztikai

[Tanszéken az összes többi közgazdasági Az előzetes '

főiskolán pedig (tehát a Varsói KülkereSy kedelmi Főiskolán, valamint a czestocho—

wai, krakkóiy lodzi, poznani, sopoti, sta—

linogródi, wroclawi és szczecini Közgazda—

sági Főiskolákon) statisztikai tanszéket lé-

tesítettek. Fontos oktató tevékenységet

fejtenek ki a társadalmi és gazdaságsta—

tisztika terén a varsói, poznani, lodzi és wroclawi egyetemek statisztikai tanszékei is. Társadalomgazdasági statisztikai felső—

oktatás folyik végül a_ Terv— és Statiszti-

kai Főiskola levelező osztályán is. Statisz—

tikai technikumok működnek Varsóban,

Lublinban, Poznanban, Kielceben, Krak—-

kóban, Lodzban, Gdyniában, Bochniában,

Rybnikben, Wroclawban, Opolában, Szcze- cinben, Rzeszówban és Bydgoszczban.

Aránylag csekély eredmény jegyezhető fel a tudományos kutató munka terén, vi—

szont igen sok értékes statisztikai tan—

könyv jelent meg az utolsó évtized folya—

mán.

Szulc Bohdan: ,,A változatlan állomá—

nyú indexek elméletének egyes kérdései"

c. tanulmánya a változatlan állományú indexek alapvető elméleti—módszertani kérdéseit ismerteti.

Vielrose Egon: ,,A koncentráció mérté-

kének kiterjesztése nem mérhető ismér—

vek esetére" c. tanulmánya a koncentrá—

ciós együttható elméleti meghatározásá—

val és gyakorlati alkalmazásával foglal—

kozik.

Osipow Ignacy: ,,A községi népi taná—

csok feladatai a statisztikai nyilvántartás

és beszámolás terén" c. ' cikke ismerteti,

hogy a község és a járás között eddig fennállott közigazgatási egység (gmina) megszüntetésével kapcsolatban milyen feladatok hárulnak a jövőben a községi, illetve a járási tanácsra.

Knrowski Stefan: ,,Az idem/szerű inga—

dozások koz-látozása az építőiparban" c.

tanulmányában az idényszerű ingadozás vizsgálati módszerének ismertetése után a háború előtti (1926—1938) évekre és a háború utáni évekre vonatkozó adatok alapján behatóan vizsgálja, hogyan ala—

kult az idényszerű hullárgzás a lengyel építőiparban. Minthogy az 1945—1948 évekről statisztikai adatok nem álltak rendelkezésére, a háború— utáni helyzet

vizsgálatánál a következő idősorokat vette alapul: az egyes hónapokban ledolgozott

munkaórák napi átlagos száma 1949——

1952—ig; az egyes hónapokban kivitelezett

SZEMLE

'671

"napi átlagos termelési érték 1950—1952—

ben ést az egyes hónapok átlagos órán—

kénti munkatermelékenysége 1950—1952—

ben. A vizsgált 'adatok az összes állami

építési és szerelési vállalatokat felölelik.

A vizsgálat eredményeként a szerző meg-

állapítja, hogy az idényszerű hullámzás a

lengyel építőiparban ezidőszerint a há- ború előtti évek felére csökkent, továbbá,

hogy az építőipari termelés idényszerű hullámzásánál jelenleg állandó csökkenés észlelhető, míg a háború előtt ilyen irány—

zat nem volt megfigyelhető.

Tarczynski Boguslaw: ,,A munkaidő—

kihasználás elemzésének egyes kérdései"

ic. cikkében összehasonlítja a munkaidő—

lalap kihasználásának elemzésénél a len—

gyel és a szovjet statisztikában alkalma—

zott módszereket és —— a lengyel statisz—

tikai gyakorlatból vett példákon —— meg—

mutatja, miért helyesebb a szovjet mód—

szer alkalmazása.

Nowinski Jerzy és Sadowski Wieslaw:

_,,Hengerelt idomok választékának megvá—

lasztása, mint valószínűségszámítási prob-

léma" című tanulmánya azt a módszert keresi, amely lehetővé teszi —— a felhasz—

nálás racionalizálása érdekében —— a hen-

gerelt idomok választékának olyan meg—

választását, amely mellett a súlyveszteség minimális. A szerzők ezt a problémát a

valószínűségszámítás módszereinek segít—

ségével oldják meg. A megoldást szám—

szerű példán szemléltetik. _

Pawlowski Zbigniew és Sambor Jad— _

wiga: ,,A diszperzió elemzés alkalmazása ' az anyaggazdálkodás egyes kérdéseire az édesiparban" 0. cikke az anyagvesztesé—

gek vizsgálatára kívánja alkalmazniama- tematikai statisztika egyes módszereit,fő—

leg a diszperzió elemzés módszerét, to- _ Vábbá a regressió— és korrelációszámítást.

A vizsgálat (konkrét üzemek tényleges adatainak alapulvételével): a sütőüzem- ben felmerülő anyagveszteségekre, és-

pedig a természetes veszteségre és a szá- raz tömegben mutatkozó veszteségre, to—

vábbá a cukortörmelék keletkezését befo-

lyásoló tényezőkre terjed ki.

A folyóirat közli továbbá Csermenszkij:

,,Az USA új ipari termelési indexéről"

című cikkének fordítását a ,,Voproszi Eko- nomiki" 1954. 6. számából, Ziomek M. J.

közleményét a statisztikai csoportosítások

lenini mintájának alkalmazásáról, vala-'

mint Holzer J. beszámolóját a közgazda—

sági főiskolák statisztikai tanszékei kép-

viselőinek 1954. májusában tartott wroc—

lawi konferenciájáról, amelyen Konfero—

wicz S. ,,Statisztika" c. egyetemi jegyze-w'"

tét vitatták meg.

N. V.